A jogállamiság fogalma az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában, avagy a jog került a politika vagy a politika a jog csapdájába?

  • Kecsmár Krisztián
doi: 10.32559/et.2020.2.2

Absztrakt

A jogállamiság fogalma több évtizedes múltra tekint vissza az Unió jogában és a Lisszaboni Szerződés módosítása után többé már nem a tagállamok közös elveinek, hanem értékeinek egyikét képezi. Bár a Szerződések monopóliumot biztosítottak a tagállamoknak az úgynevezett jogállamisági eljárás tekintetében az Amszterdami Szerződés óta, a 2010-es években reneszánszát élő fogalom és az azt érintő vita láthatóan arra késztette az EUB-t, hogy ezen gyökeresen változtasson. A 2018-ban hozott mérföldkőnek számító ítéletei értelmében a nemzeti igazságügyi rendszerek az uniós jog részét képezik és a jogállamiság letéteményesei. Ennek megfelelően bizonyos feltételek fennállása esetén azt nemcsak az EUB kérheti számon a tagállamokon, hanem akár a tagállami nemzeti bíróságai is. A jogközösség fogalmára épített 2018-as ítéleteivel az EUB tehát egyértelműen átvette az irányítást a jogállamiság és annak ellenőrizhetősége felett, azonban a jogállamiság általános fogalmát továbbra sem töltötte meg általános tartalommal. 

Kulcsszavak:

jogállam jogállamisági eljárás igazságügyi rendszer igazságügyi hatóság közös értékek alapelv jogközösség kölcsönös bizalom az Európai Unió Alapjogi Chartája