Közérdek vs. magántulajdon: egyes nemzeti válságkezelő intézkedések az európai bíróságok ítélkezési gyakorlatában
Háttér és elemzés az Emberi Jogok Európai Bíróságának a 78117/13. sz. panasz alapján, valamint az Európai Unió Bíróságának a C-258/14. és C-64/16. sz. ügyekben hozott ítéleteihez
Absztrakt
A tanulmány az Emberi Jogok Európai Bíróságának a 78117/13. sz. panasz alapján, a Fábián kontra Magyarország ügyben a magyar kormány fellebbezését követően hozott nagykamarai ítélete, valamint az Európai Unió Bíróságának a C-258/14. sz. és a C-64/16. sz. ügyekben hozott ítéleteinek összehasonlító elemzésén keresztül vizsgálja, hogy a gazdasági és pénzügyi válságot követő szűk pénzügyi és ezzel párhuzamosan az uniós jogrendszerben előírt kötelezettségvállalások és rendelkezések alapján szűkülő jogi mozgásterükben a költségvetési egyensúly visszaállítását célzó intézkedéseket elfogadó tagállamoknak, nevezetesen amikor ezek az intézkedések a nyugdíj mellett a közszférában munkát vállaló személyek nyugdíjának és munkabérének együttes folyósítását tiltják, milyen külső alapjogi korlátoknak kell egyúttal megfelelniük.
Az elemzés az általános jogi háttér, így egyrészt a pénzügyi válságkezelés jogi kereteinek, másrészt az egyes személyek érdekét védő jogi eszközöknek, az összefoglaló bemutatását követően, vizsgálja a bírói döntések általános következtetéseit, majd az összehasonlító módszertan szempontjából fontos különbözőségeik és hasonlóságaik kiemelését követően tér rá az egyes ítéletek részletes elemzésére.
Mind az eljárás, mind a jogalapok kapcsán részben a bíróságok előtti eljárásrend, részben az ítéletek alapjául szolgáló jogrendek közötti különbségek miatt lényeges eltérések mutatkoznak. A tényállások hasonlósága, tudniillik a költségvetési egyensúly visszaállítása érdekében a nyugdíjak és a közszférában megkeresett munkabérek halmozásának korlátozása folytán érdemes összegezni, hogy a nem csupán a jogterület – nevezetesen az alapjogvédelem –, hanem a védett jogok – a tulajdonhoz való jog védelme és az egyenlő bánásmód elve – tekintetében hasonló jogalapokon támadott állami intézkedések milyen indokok alapján minősülnek jogszerűnek az európai bíróságok előtt.
Összességében az elemzés eredménye azt mutatja, hogy bár különösen a strasbourgi ítélkezési gyakorlatban az egyenlő bánásmód elve kapcsán jogi érvek valós ütközését látjuk, az intézkedések alapjául szolgáló közérdek, tudniillik a költségvetési hiány csökkentése, megfelelő alapja az alapjogi korlátozásnak. Előbbi azonban korlátozottan vizsgálható a bíróságok előtt, utóbbi kapcsán elsősorban az intézkedések időszakos jellegét emelik ki a bírói fórumok.