Teljes szám

Előszó

object(Publication)#195 (6) { ["_data"]=> array(24) { ["id"]=> int(4839) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-17 15:16:55" ["primaryContactId"]=> int(5651) ["sectionId"]=> int(76) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(4718) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(1) "5" ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(33) "Itt van az ősz, itt van újra…" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#738 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5651) ["email"]=> string(30) "krisztian.kecsmar@ec.europa.eu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4839) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "BE" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kecsmár" ["hu_HU"]=> string(8) "Kecsmár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(11) "Krisztián " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#722 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14388) ["id"]=> int(4146) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4839) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Tanulmány

object(Publication)#672 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(4613) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-21 10:55:39" ["primaryContactId"]=> int(5312) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(4492) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(6) "7–30" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2020.2.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1426) "

The relationship between national constitutional courts and the CJEU, and the absolute primacy of EU law over the constitutions of the Member States, has been and continues to be sustained by all bodies interpreting the constitutions through the so-called European constitutional dialogue, while the need to define these relations invoked the necessity of protecting constitutional identity. In the scientific discourse of recent years, we can come across moments of ‘bread breaking’ with increasing frequency, when, due to the uncertainty of the relationship between these organs, they and the sources of law they protect collide. On May 5, 2020, with the German Federal Constitutional Court’s PSPP-decision, said moment seems to have arrived, although perhaps the resulting processes will be less intense than we might first think. In its introduction, the paper shortly touches upon standing questions of the competences between national constitutional courts and the CJEU, then, starting out from the constitutional core of the decision – that is, the constitutional responsibility for the integration (Integrationsverantwortung) – the main part presents the practical and theoretical importance of this German decision, as well as its expected effects and its afterlife regarding national bodies in charge of constitutional adjudication and the CJEU, with an eye on relevant CJEU jurisprudence as well. 

" ["hu_HU"]=> string(1533) "

A nemzeti alkotmánybíróságok és az EUB kapcsolatát, illetve az uniós jog abszolút primátusát a tagállami alkotmányok felett az alkotmányértelmező testületek az európai alkotmányos párbeszéd eszközével igyekeztek és igyekeznek a mai napig a fenntarthatóság medrén belül tartani, míg az e relációk meghatározása iránti igény időközben életre hívta az alkotmányos identitás védelmének szükségességét. Az elmúlt évek tudományos diskurzusában mind többször találkozhattunk a „nyílt kenyértörés” pillanatával, mikor az e testületek közötti viszony meghatározatlanságából fakadóan a testületek és az általuk védelmezett jogforrások összeütköznek. 2020. május 5-én úgy tűnik, hogy a Német Szövetségi Alkotmánybíróság PSPP tárgyában hozott döntésével e pillanat elérkezett, bár talán kevésbé lesznek hevesek az ezt követő folyamatok, mint azt elsőre gondolnánk. A tanulmány bevezetője röviden érinti az EUB és a nemzeti alkotmánybíróságok közötti hatásköri kérdéseket, majd – annak fő részében – e német döntés alkotmányjogi magvának, az integrációért viselt alkotmányos felelősségnek (Integrationsverantwortung) az elemzéséből kiindulva írja le annak elméleti és gyakorlati fontosságát, várható hatásait és utóéletét az alkotmánybíráskodást végző nemzeti fórumok és az EUB közötti kapcsolat vonatkozásában, kitekintve a  releváns EUB-gyakorlat megállapításaira is. 

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(154) "The Significance of the PSPP Decision of the German Federal Constitutional Court and the Reality of Constitutional Responsibility for European Integration" ["hu_HU"]=> string(152) "A Német Szövetségi Alkotmánybíróság PSPP-döntésének jelentősége és az európai integrációért viselt alkotmányos felelősség realitása" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "‘The master pulls a fence around his house’?" ["hu_HU"]=> string(33) "„A gazda bekeríti házát”? " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#709 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5311) ["email"]=> string(23) "tribl@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4613) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "University of Szeged, Faculty of Law and Political Sciences" ["hu_HU"]=> string(54) "Szegedi Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Kar" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tribl" ["hu_HU"]=> string(5) "Tribl" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Norbert" ["hu_HU"]=> string(7) "Norbert" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#687 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5312) ["email"]=> string(25) "msulyok@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4613) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "University of Szeged, Faculty of Law and Political Sciences" ["hu_HU"]=> string(54) "Szegedi Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Kar" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Sulyok" ["hu_HU"]=> string(6) "Sulyok" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Márton" ["hu_HU"]=> string(7) "Márton" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(11) "ultra vires" [1]=> string(4) "PSPP" [2]=> string(28) "nemzeti alkotmánybíróság" [3]=> string(3) "EUB" [4]=> string(7) "Európa" [5]=> string(13) "szuverenitás" [6]=> string(23) "alkotmányos identitás" [7]=> string(25) "előzetes döntéshozatal" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(12) " ultra vires" [1]=> string(5) " PSPP" [2]=> string(30) "national constitutional courts" [3]=> string(4) "CJEU" [4]=> string(6) "Europe" [5]=> string(11) "sovereignty" [6]=> string(23) "constitutional identity" [7]=> string(19) " preliminary ruling" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#721 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14372) ["id"]=> int(4138) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4613) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#741 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(4665) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-18 11:39:19" ["primaryContactId"]=> int(5386) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(4544) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(7) "31–51" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2020.2.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1059) "

The concept of rule of law has a decades-long history in the Union law, and following the modification of the Lisbon Treaty, it constitutes one of the Member States’ common values, but not common principles anymore. Although the Treaties have provided the Member States with monopoly with regard to the so-called rule of law procedure since the Treaty of Amsterdam, the concept living its renaissance in the 2010s and the debate surrounding it seem to have prompted the CJEU to apply radical changes in this field. According to its landmark rulings in 2018, national judicial systems are from now on part of EU law and are the custodians of the rule of law. Accordingly, as for their judiciary, Member States can be held to account not only by the CJEU but also by the national courts of the Member States under certain conditions. With its 2018 judgments based on the notion of community of law, the CJEU has clearly taken control of the rule of law and its verifiability, however, it has failed so far to define the concept in a  general manner. 

" ["hu_HU"]=> string(1140) "

A jogállamiság fogalma több évtizedes múltra tekint vissza az Unió jogában és a Lisszaboni Szerződés módosítása után többé már nem a tagállamok közös elveinek, hanem értékeinek egyikét képezi. Bár a Szerződések monopóliumot biztosítottak a tagállamoknak az úgynevezett jogállamisági eljárás tekintetében az Amszterdami Szerződés óta, a 2010-es években reneszánszát élő fogalom és az azt érintő vita láthatóan arra késztette az EUB-t, hogy ezen gyökeresen változtasson. A 2018-ban hozott mérföldkőnek számító ítéletei értelmében a nemzeti igazságügyi rendszerek az uniós jog részét képezik és a jogállamiság letéteményesei. Ennek megfelelően bizonyos feltételek fennállása esetén azt nemcsak az EUB kérheti számon a tagállamokon, hanem akár a tagállami nemzeti bíróságai is. A jogközösség fogalmára épített 2018-as ítéleteivel az EUB tehát egyértelműen átvette az irányítást a jogállamiság és annak ellenőrizhetősége felett, azonban a jogállamiság általános fogalmát továbbra sem töltötte meg általános tartalommal. 

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(128) "The Notion of Rule of Law in Light of the European Court of Justice’s Case Law: Is Law Trapped by Politics or Politics by Law?" ["hu_HU"]=> string(155) "A jogállamiság fogalma az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában, avagy a jog került a politika vagy a politika a jog csapdájába?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#747 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6317) ["email"]=> string(30) "krisztian.kecsmar@ec.europa.eu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4665) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kecsmár" ["hu_HU"]=> string(8) "Kecsmár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(11) "Krisztián " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(10) { [0]=> string(9) "jogállam" [1]=> string(15) "jogállamisági" [2]=> string(9) "eljárás" [3]=> string(22) "igazságügyi rendszer" [4]=> string(23) "igazságügyi hatóság" [5]=> string(18) " közös értékek" [6]=> string(7) "alapelv" [7]=> string(14) "jogközösség" [8]=> string(20) "kölcsönös bizalom" [9]=> string(36) "az Európai Unió Alapjogi Chartája" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(12) " rule of law" [1]=> string(21) "rule of law procedure" [2]=> string(16) " judicial system" [3]=> string(13) "judicial body" [4]=> string(13) "common values" [5]=> string(10) " principle" [6]=> string(16) "community of law" [7]=> string(12) "mutual trust" [8]=> string(51) "Charter of Fundamental Rights of the European Union" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14375) ["id"]=> int(4139) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4665) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#739 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(4833) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-17 11:35:57" ["primaryContactId"]=> int(5644) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(4712) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(7) "53–73" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2020.2.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(854) "

The study reviews the 2017–2020 European policy of French President Emmanuel Macron. It compares the presidential results to the promises and opinions expressed by the presidential candidate during the campaign, as well as to two clarifying, operationalising speeches he gave in office in 2017. The analysis identifies three major policy nodes: institutional, security and defence, as well as economic policy. The thematic analysis reviews what is already carried out, what is ‘under construction’ and what is stalled or not yet on the European agenda. In the second half of the study, we take a look at the internal and external political resources the French President has or may have in terms of his chances of achieving more. We formulate the conclusion with a very limited consideration of the impact of the COVID-19 epidemic of 2020. 

" ["hu_HU"]=> string(930) "

A tanulmány Emmanuel Macron francia elnök 2017–2020 közötti Európa-politikáját tekinti át. Az írás az elnökjelölt kampányban megfogalmazott ígéreteihez és nézeteihez, valamint két 2017-es, már hivatalban elmondott tisztázó, operacionalizáló beszédhez viszonyítja az elért eredményeket. Három nagy szakpolitikai csomópontot határoz meg az elemzés: intézményi, biztonsági-védelmi és gazdaságpolitikai. A tematikus elemzés áttekinti, hogy az ígéretekből mi valósult meg, mi az, ami folyamatban van, és mi az, ami áll vagy nem is került még igazán napirendre. A tanulmány második felében kitérünk arra, hogy milyen belső-külső politikai erőforrásai vannak és lehetnek a francia elnöknek a további eredmények elérésének esélye szempontjából – a Covid-19- járvány hatását csak nagyon korlátozottan figyelembe véve a konklúzió megfogalmazásánál. 

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(60) "At Halftime: Emmanuel Macron’s Record in European Politics" ["hu_HU"]=> string(61) "Félidőben: Emmanuel Macron mérlege az uniós politikákban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5644) ["email"]=> string(25) "soos.eszter@uni-milton.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4833) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(23) "Milton Friedman Egyetem" ["hu_HU"]=> string(23) "Milton Friedman Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Soós" ["hu_HU"]=> string(5) "Soós" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(17) "Eszter Petronella" ["hu_HU"]=> string(17) "Eszter Petronella" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(14) "Franciaország" [1]=> string(14) "Európai Unió" [2]=> string(15) "Emmanuel Macron" [3]=> string(13) "szuverenitás" [4]=> string(9) "eurozóna" [5]=> string(23) "választási ígéretek" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(7) " France" [1]=> string(14) "European Union" [2]=> string(15) "Emmanuel Macron" [3]=> string(11) "sovereignty" [4]=> string(8) "eurozone" [5]=> string(20) " electoral programme" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#751 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14377) ["id"]=> int(4140) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4833) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#127 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(4624) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-17 14:26:04" ["primaryContactId"]=> int(5324) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(4503) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(7) "75–97" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2020.2.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1271) "

The study presents changes in the European Union enlargement policy since the Zagreb Summit in 2000 and introduces the main steps of the Western Balkans’ integration process until the next Zagreb Summit in 2020. The aim of this work is to show that, although the enlargement is the EU’s most successful external policy that accompanies the whole history of the Community, and in addition, its continuity is clearly visible during the twenty years discussed in the study, it has slowed down sharply recently. Consequently, the credibility of the entire EU enlargement process in the region has been undermined. By analysing EU documents and other primary sources I would like to show that since the 2004 enlargement the EU has been more cautious and has introduced more and more conditions. The EU treats the enlargement as an open-ended process, refrains from any concrete promises and strengthens that speed of progress towards accession to the EU depends on the political will of the country to implement the necessary reforms and results of europeanisation. However, despite its stick and carrots policy, the EU is committed to enlargement and the integration of the Western Balkans, which it reaffirmed from time to time, most recently at the May summit. 

" ["hu_HU"]=> string(1274) "

A tanulmány a 2000-ben Zágrábban tartott csúcsértekezlettől veszi számba az Európai Unió (EU, Unió) bővítési politikájának változásait és a Nyugat-Balkán integrációjának főbb lépéseit a 2020-ban megrendezésre kerülő újabb Zágrábi Csúcsig. A munka célja annak a bebizonyítása, hogy bár a bővítés azon politikai folyamatok egyike, amely végigkíséri a Közösség történetét, folyamatossága a tárgyalt 20 évben is egyértelműen látható, ugyanakkor erőteljesen lelassult, bizonytalanabbá vált, olyannyira, hogy fenntarthatósága és az Unió hitelessége is megkérdőjeleződött. Uniós dokumentumok, primer források elemzésével igazolni kívánom, hogy az EU a 2004-es bővítés óta jóval óvatosabb, egyre több feltételhez köti a csatlakozást, amelyet nyitott végű folyamatként kezelve tartózkodik minden konkrét ígérettől és a régió államainak az európaizáció során elért eredményeitől teszi függővé a továbblépés lehetőségét. Az EU azonban „húzd meg, ereszd meg” politikája ellenére is elkötelezett a bővítés és a nyugat-balkáni államok integrációja mellett, amelyet időről időre, legutolsó alkalommal a májusi csúcsértekezleten is megerősített. 

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(123) "From the Zagreb Summit to the Zagreb Summit: Analysis of the European Union Enlargement Policy: the Case of Western Balkans" ["hu_HU"]=> string(137) "A Zágrábi Csúcstól a Zágrábi Csúcsig: az Európai Unió bővítési politikájának változásai a Nyugat-Balkán vonatkozásában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#756 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5324) ["email"]=> string(19) "lbedit@kodolanyi.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4624) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(25) "Kodolányi János Egyetem" ["hu_HU"]=> string(26) "Kodolányi János Egyetem " } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(18) "Lőrinczné Bencze" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Edit" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(89) "bővítés, hitelesség, feltételesség, bővítési stratégia, bővítési mechanizmus" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14380) ["id"]=> int(4141) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4624) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#761 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(4820) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-17 12:10:59" ["primaryContactId"]=> int(5630) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(4699) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(8) "99–115" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2020.2.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(982) "

The first Eastern enlargement in 2004 was a milestone in the history of the European Union (EU). The catching up of the new Member States became a strategic priority for the EU and the Central and Eastern European countries as well. This is because economic convergence is a significant element of integration maturity. Therefore, convergence analysis is an important issue from both a theoretical and practical perspective. The study examines the regional and macroeconomic convergence of the three small Visegrad countries (Hungary, Czechia and Slovakia) using different quantitative methods. The result of the analysis are quite ambivalent. Regional disparities within the Member States have not decreased, however, positive results can be seen in terms of catching up. The results of the model draw the attention to the fact that economic growth plays a key role in the process of catching up. Furthermore, the conclusions are in line with other empirical results, too. 

" ["hu_HU"]=> string(1104) "

A 2004-es első keleti bővítés mérföldkőnek tekinthető az Európai Unió (EU) történetében. Az új tagállamok felzárkóz(tat)ása stratégiai prioritássá vált az EU és a keletközép-európai országok számára egyaránt, hiszen a gazdasági/jövedelmi konvergencia az integrációs érettség egyik meghatározó területe. A konvergenciavizsgálat ezért elméleti és gyakorlati szempontból is egyaránt fontos. Tanulmányunkban a három visegrádi kis ország (Magyarország, Csehország és Szlovákia) regionális és makrogazdasági konvergenciájának alakulását vizsgáljuk különféle kvantitatív eszközök segítségével. Az elemzés eredményei meglehetősen ambivalensek. A tagállamokon belüli területi egyenlőtlenségek nem csökkentek, a felzárkózás tekintetében viszont pozitív eredmények figyelhetők meg. A modellszámítás eredményei egyúttal felhívják a figyelmet a gazdasági növekedésnek az utolérésben játszott jelentőségére. A tanulmány következtetései továbbá összhangban vannak az egyéb empirikus eredményekkel is. 

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(105) "Regional and Macroeconomic Convergence of Hungary, Czechia and Slovakia Before and After the EU Accession" ["hu_HU"]=> string(125) "Magyarország, Csehország és Szlovákia regionális és makrogazdasági konvergenciája az EU-csatlakozás előtt és után" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#762 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5630) ["email"]=> string(26) "kollarik.ferenc@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4820) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Kollárik" ["hu_HU"]=> string(9) "Kollárik" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ferenc" ["hu_HU"]=> string(6) "Ferenc" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(12) "konvergencia" [1]=> string(15) " felzárkózás" [2]=> string(2) "EU" [3]=> string(13) "Magyarország" [4]=> string(11) "Csehország" [5]=> string(10) "Szlovákia" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(11) "convergence" [1]=> string(11) "catching up" [2]=> string(2) "EU" [3]=> string(7) "Hungary" [4]=> string(7) "Czechia" [5]=> string(8) "Slovakia" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#765 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14381) ["id"]=> int(4142) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4820) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Esszé

object(Publication)#128 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(4782) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-17 12:30:17" ["primaryContactId"]=> int(5579) ["sectionId"]=> int(29) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(4661) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(9) "117–127" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2020.2.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1396) "

Seventy years ago, the Schuman Declaration launched the process of European integration, that can be described as the most successful process in  European history. However, the history of European integration has been characterised not only by unique achievements, but also by challenges, dilemmas and recurring crises demanding reforms. This is the reason why the most frequently used words regarding this history are crisis and reform. The basic challenges are still there, such as the – very much simplified – conflict between ‘sovereignists’ and ‘federalists’, the disequilibrium among the economic, political and cultural dimensions of the integration and the deepening divides between geographic regions (North–South, East–West). For the first dilemma, the essay suggests a solution based upon the re-interpretation of the concepts of both nation and federalism, returning to the author’s idea published 25 years ago about the ‘Europe of nations above states’. It also advocates the re-establishment of the balance among the economic, political and cultural dimensions, in particular by reinforcing the cultural one. This would primarily require the acceptance of collective identities, national and European, as well as the strengthening of the common elements of European identity based upon the Christian roots of Schuman’s ‘espace de civilisation’. 

" ["hu_HU"]=> string(1454) "

A Schuman-deklaráció 70 évvel ezelőtt indította el az európai integráció folyamatát, amelyet az európai történelem legsikeresebb folyamatának tekinthetünk. Ugyanakkor az integráció történetét nemcsak egyedülálló eredmények, hanem kihívások, dilemmák és válságok jellemezték, amelyek mindig reformokat tettek szükségessé. (Nem véletlen, hogy az integráció történetében a két leggyakrabban használt szó a válság és a reform.) Az alapvető kihívások ma is jelen vannak. Ilyen a „szuverenisták” és a „föderalisták” közötti – erősen leegyszerűsített – ellentét, az integráció gazdasági, politikai és kulturális dimenziója közötti egyensúly hiánya és a földrajzi régiók (Észak–Dél, Kelet–Nyugat) közötti mélyülő megosztottság. Az első dilemmára mind a nemzet, mind pedig a föderalizmus fogalmának az újraértelmezése, a „nemzetek államok feletti Európája” adhatna megoldást, amint ezt a szerző 25 évvel ezelőtt javasolta. Ezen túlmenően egyensúlyt kellene teremteni az integráció gazdasági, politikai és kulturális dimenziói között, mindenekelőtt a kulturális dimenzió erősítése révén, ami elsősorban a közösségi identitások, a nemzeti és az európai identitás elismerését és a schumani espace de civilisation keresztény gyökereire épülő európai identitás közös elemeinek a megerősítését igényli. 

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(27) "Seventy Years Ago and Today" ["hu_HU"]=> string(16) "70 éve és most" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(24) "The Schuman Declaration " ["hu_HU"]=> string(22) "A Schuman-deklaráció" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#693 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5579) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4782) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Martonyi" ["hu_HU"]=> string(8) "Martonyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "János" ["hu_HU"]=> string(6) "János" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(8) "válság" [1]=> string(6) "reform" [2]=> string(6) "nemzet" [3]=> string(13) "föderalizmus" [4]=> string(15) " megosztottság" [5]=> string(22) " kulturális dimenzió" [6]=> string(11) " identitás" [7]=> string(15) "kereszténység" [8]=> string(22) "espace de civilisation" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(6) "crisis" [1]=> string(7) " reform" [2]=> string(6) "nation" [3]=> string(11) " federalism" [4]=> string(7) " divide" [5]=> string(18) "cultural dimension" [6]=> string(8) "identity" [7]=> string(12) "Christianity" [8]=> string(23) " espace de civilisation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#737 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14382) ["id"]=> int(4143) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4782) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#125 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(4780) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-18 10:06:43" ["primaryContactId"]=> int(5577) ["sectionId"]=> int(29) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(4659) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(9) "129–137" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2020.2.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1198) "

The euro is an economic and business project and is connected with substantial company (TNCs) interests. The saving of transactional costs is a factor of their global competitiveness. It relates to the high level of integratedness of the Union and the structure of internal market. Originally, the construction of the euro was shaped along the interests of the core countries, and the price stability enjoyed absolute priority. By enlargements this had to be extended to convergence as a factor of stability of the whole structure. The reforms of euro governance after 2010 have addressed these problems only partly. The main flagships of euro are the TNCs. As Hungary is highly transnationalised, there is no obstacle for the foreign TNCs for using the advantages of euro. While the adoption of the euro is a general national interest, noone would 
promote the whole process. Hungary has a special construction of dual currency structure with a floating national currency (similarly to other countries of the region). But this is suboptimal to full euro zone membership. It is a basic Hungarian interest to take part directly and from inside in the further reforms of the euro system.

" ["hu_HU"]=> string(1511) "

Az euró gazdasági-üzleti project, jelentős vállalati érdekek (TNC-ék) kapcsolódnak hozzá. A megtakarított tranzakciós költségek a globális versenyképesség tényezői. Részben az Európai Unió (EU, Unió) magas integráltsági szintjével, másrészt az egységes belső piac létrehozásával függ össze. Az eurót eredetileg a magországok érdekeihez szabták, az árstabilitás kapott abszolút prioritást. A kibővülésekkel a rendszer stabilitása érdekében a konvergencia is elengedhetetlenné vált. Az eurókormányzás reformjai 2010 után ezt és a konstrukciós hibákat csak részben korrigálták. Az euró fő zászlóvivői a transznacionális vállalatok (TNC) voltak. Magyarország gazdasága magasan transznacionalizált, és nincs semmi akadálya, hogy ezek a társaságok az eurót használják. Az euró magyar bevezetése összességében általános nemzeti érdek, viszont nincs olyan társadalmi-gazdasági érdekcsoport, amely ezt felvállalná. Gazdaságunk magas euroizáltsága alapján részei vagyunk az euróövezetnek (area szemben a zone-al). Ez sajátos monetáris konstrukció, kettős valutarendszer az árfolyamok lebegtetése mellett jellemzi, de szuboptimális a zóna tagsággal szemben. Nincs komoly érv, miért kellene a belépésünkkel homályos felzárkózási célok miatt várni. Alapvető magyar érdek lenne, hogy az euró végső kialakításában és a további reformokban már közvetlenül és aktívan részt tudjunk venni.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Some Questions of Introducing Euro in Hungary" ["hu_HU"]=> string(62) "Az euró és magyarországi bevezetésének néhány kérdése" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#742 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5577) ["email"]=> string(30) "tibor.palankai@uni-corvinus.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4780) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Palánkai" ["hu_HU"]=> string(9) "Palánkai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Tibor Dezső" ["hu_HU"]=> string(12) "Tibor Dezső" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(6) " euró" [1]=> string(21) "integráltsági szint" [2]=> string(15) " egységes piac" [3]=> string(25) " tranzakciós költségek" [4]=> string(22) "kettős valutarendszer" [5]=> string(20) " lebegő árfolyamok" [6]=> string(13) "euró-övezet" [7]=> string(12) " euró-zóna" [8]=> string(27) "euró-kormányzás reformja" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(4) "euro" [1]=> string(12) " integration" [2]=> string(14) " Single Market" [3]=> string(17) "transaction costs" [4]=> string(21) " duel currency system" [5]=> string(14) "floating rates" [6]=> string(10) " euro zone" [7]=> string(26) " reform of euro governance" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#748 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14404) ["id"]=> int(4148) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4780) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Könyvismertetés

object(Publication)#192 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(4756) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-12-17" ["lastModified"]=> string(19) "2020-12-17 15:59:31" ["primaryContactId"]=> int(5537) ["sectionId"]=> int(27) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(4635) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(357) ["pages"]=> string(9) "139–153" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2020.2.8" ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "European Mirror" ["hu_HU"]=> string(16) "Európai Tükör" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(72) "Review of the book Európa közel – távol [Europe close – far away]" ["hu_HU"]=> string(54) "Az Európa közel – távol című könyv bemutatása" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(53) "Issues and Prospects of Europe’s Historical Destiny" ["hu_HU"]=> string(51) "Európa történelmi sorskérdései és kilátásai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#718 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5537) ["email"]=> string(19) "drikorosi@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4756) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kőrösi" ["hu_HU"]=> string(8) "Kőrösi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(21) "európai integráció" [1]=> string(14) "Európai Unió" [2]=> string(12) "történelem" [3]=> string(17) "gazdaságpolitika" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(20) "European Integration" [1]=> string(14) "European Union" [2]=> string(7) "history" [3]=> string(15) "economic policy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#716 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(14395) ["id"]=> int(4147) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4756) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF