Európai Tükör

Az új világrend kialakulása

Stepper Péter — 2023-05-25

A liberális világrend napirendalkotói:

Rada Péter — 2023-05-25

Az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolata nem egyenlő az európai–amerikai kapcsolatokkal. Az utóbbi jóval bővebb, és tradicionálisan hangsúlyos védelmi együttműködési és biztonsági eleme van. A tanulmány célja, hogy körüljárja azokat az ügyeket, amelyek a két fél kapcsolatainak napirendjén vannak, és a legfontosabb, trendeket meghatározó kérdésterületek alapján csoportosítva adjon logikát az EU és az Egyesült Államok kapcsolatai elemzésének. Ha leszűkítjük a kérdésterületet, akkor a napirenden lévő ügyek alapján a kapcsolatokat három nagyobb dimenzióba sorolhatjuk. Ezek egymással is átfedést mutatnak, és egyes ügyek nem egyértelműen tartoznak kizárólagosan csak egy csoportba. Ezek a kérdéscsoportok: a biztonsági jellegű kérdések; a gazdasági kapcsolatok; illetve azok a globálisan jelen lévő ügyek, amelyekben a két fél kölcsönösen egymásra van utalva. A napirend leíró bemutatása azért érdekes, mert az EU és az Egyesült Államok a liberális világrend legbefolyásosabb szereplői és annak alakítói.

Az Európai Unió Arktisz-politikájának pillérei

Németh Viktória — 2023-05-25

Az Arktisz térsége az elmúlt évtizedekben a nemzetközi politikai érdeklődés homlokterébe került, aminek két legfőbb oka van: a helyi klímaváltozás által felvetett problémák és az újonnan kibontakozó gazdasági lehetőségek. Az Európai Unió (EU) több szállal kötődik a térséghez, aminek földrajzi, történelmi és gazdasági gyökerei egyaránt vannak. Emellett Európa szerepet kíván vállalni az újonnan kialakuló regionális rendben. Jelen tanulmány fő célja, hogy megvizsgálja az EU szerepvállalását az Arktisszal kapcsolatos ügyekben. A dolgozat abból a megközelítésből indul ki, hogy az EU érdekérvényesítését a térségben ambivalencia jellemzi. Az EU egyszerre a régión belüli és azon kívül álló nemzetközi szereplő. Jelenléte tagadhatatlan, de számos kihívással és korláttal néz szembe.

Alkustratégiák az Európai Tanácsban

Kalas Vivien — 2023-05-25

Az Európai Unió hosszú távú jövőjével kapcsolatos legfontosabb döntések az Európai Tanácsban (EiT) születnek. Az állam- és kormányfők határozzák meg az új politikai irányvonalakat és döntenek a szerződésmódosításról. Az EiT döntéshozatali folyamatáról mégis nagyon keveset tudunk, így arról is, hogy a tagországok milyen módon igyekeznek érdekeiket érvényre juttatni a tárgyalások során. Jelen tanulmány azokat az alkustratégiákat tárja fel, amelyeket az államok visszatérően alkalmaznak az Európai Tanács ülésein, illetve a kormányközi konferenciákon.

A környezetvédelem és a teremtésvédelem mint találkozási pont a katolikus egyház és az Európai Unió kapcsolatában

Ujházi Lóránd — 2023-05-25

A katolikus teológiának mindig is részét alkotta a teremtett világra való reflexió. A védelem szempontjai azonban viszonylag későn váltak az egyház társadalmi tanításának szerves részévé. A katolikus egyház a modern gazdaság, ipar és a katonai erő által okozott károkra akart teológiai alapú választ adni. Környezetszennyezés miatt Ferenc pápa önálló enciklikát adott ki. A Laudato si’ kezdetű enciklika az első olyan egyházi dokumentum, amely kifejezetten a teremtésvédelemmel foglalkozik, úgy hogy az egyes állami és nemzetközi közpolitikákat is figyelembe veszi. Ferenc pápa folytatja a II. Vatikáni Zsinat pátbeszédre épülő politikáját. A közjó és az emberiség java miatt, minden állammal és nemzetközi szervezettel párbeszédet igyekszik kialakítani. Ebben a tanulmányban kifejezetten a Szentszék és az Európai Unió környezetvédelmi szempontjait hasonlítjuk össze. Igyekszünk a közös pontokat éppúgy bemutatni, mint a filozófiai különbözőségeket és az eltérő megoldási javaslatokat.

A Székelyföldi régió fejlesztésének lehetséges irányvonalai

Kocsis Lóránt Zsombor — 2023-05-25

Közigazgatásilag Székelyföld nem elismert régió, három megye alkotja – Maros, Hargita, Kovászna –, azonban még ezek határai sem körvonalazzák ennek területét, hiszen Maros megye csak részben tartozik az említett régióba. E terület egyik fő jellegzetessége, hogy több mint 70% arányban magyar ajkú lakosság lakja. Részben ennek köszönhetően, részben pedig a történelmi eseményeknek, az itt élők ezt a földrajzi egységet, ha államigazgatási határokkal nem is, de lélektani határokkal mindenképp rendelkező régióként értelmezik. A tanulmányból kitűnik, hogy ennek gazdasági helyzete félperifériásnak mondható, Európa keleti szegletében, egy félperifériás ország, Románia, keretén belül. A kérdés, hogyan képes a régió kitörni jelenlegi helyzetéből és a gazdasági fejlődés útján elindulni? Bemutatom az ismert makrogazdasági mutatókat, az infrastruktúra helyzetét, az egyedülálló és kiaknázatlan lehetőségeket, és azonosítom azokat a fő irányvonalakat, amelyek gazdasági sikerekhez vezethetnek, figyelembe véve ugyanakkor a globális környezet sajátosságait.

A V4-ek gazdasági és politikai kapcsolata Izraellel

Seidner Márton — 2023-05-25

Kutatásomban a visegrádi csoport (visegrádi együttműködés, visegrádi országok, visegrádi négyek, V4) szavazati irányultságát vizsgálom az elmúlt tíz év távlatában, az Izraellel kapcsolatos Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlés határozatai alapján. A Közgyűlés 2012 és 2022 között 870 db határozatról szavazott. E határozatok esetében vizsgáltam a szavazati magatartást. Egy átfogó bevezető keretén belül ismertetem a visegrádi együttműködés történetét, alapjait és fontosabb mérföldköveit. Ahhoz, hogy a visegrádi együttműködés kialakulását, vizsgálatának módszertanát és az egyéni kutatás eredményét értelmezni lehessen, szükségesnek tartom, hogy bemutassam Izrael és a V4-ek közötti gazdasági kapcsolatok alakulását, ismertessem röviden Izrael nemzeti és diaszpórát érintő külpolitikai érdekeit. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy Izrael külpolitikai törekvései mennyiben sikeresek a visegrádi együttműködéssel való kapcsolatok kialakításában. Az izraeli–V4 gazdasági kapcsolatok felértékelődése mennyiben járult hozzá a V4-ek Izraelt támogató hozzáállásának kialakításához. A kutatás vizsgálatának eredményeként bemutatom a visegrádi együttműködés szavazati mechanizmusát az ENSZ Közgyűlésben, megvizsgálva, hogy melyik ország szavaz az Európai Unió (EU) vagy az izraeli álláspont mellett, vagy ellen.

A távmunkára vonatkozó hazai munkajogi szabályozás a jogharmonizáció tükrében

Riczu Zsófia — 2023-05-25

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk 20. évfordulójához közeledünk. A csatlakozás feltétele volt hazánk az Európai Unió jogrendszeréhez való jogharmonizációjának megvalósítása. A jogharmonizáció kötelezettségeinek teljesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a mechanizmus sikeres legyen, megvalósulhasson az a monitoringrendszer, amely az adaptációt ellenőrzi egy adott tagállam vonatkozásában. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy hazánk szempontjából mennyire váltotta be a munkajogi jogharmonizáció a hozzá fűzött reményeket. Ebben a kontextusban kiemelt figyelmet fordítok a távmunkaszabályok esetleges módosulásának, a Távmunka Keretmegállapodás vizsgálatának.

Az európai bűnügyi együttműködés nemzetközi vonatkozásban

Forstner Róbert — 2023-05-25

A bűncselekmények üldözése minden állam számára rendkívül meghatározó feladat. Ma azonban már nem lehet a bűnüldözésről csak egy adott állam vonatkozásában beszélni, hiszen a modern technológia fejlődése, a szervezett bűnözési formák előtérbe kerülése és a kábítószer-kereskedelem nemzetközivé válása következtében a határokon átnyúló bűnözés is széles körűvé vált. Az európai bűnügyi együttműködés célja nemcsak a tagállamok közötti büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés biztosítása, és a határokon átnyúló azonban a Közösség határait át nem lépő bűnözés felszámolása, hanem az olyan államokkal való együttműködés is, amelyek, habár nem tagjai az Európai Uniónak, mégis érintettek egy vagy akár több olyan bűncselekményben, amelynek átvitt értelemben a Közösség is sértettje. Az Eurojustnak van jelentős szerepe tehát abban, hogy a Közösség biztonságosabb legyen. A fent említett problémák kiküszöbölése végett az Eurojust egy nemzetközi hálózatot hozott létre, amelynek nem uniós államok is a tagjai, és amelyek így a Közösséggel együttműködnek, az Ügynökséghez delegált ügyészeiken keresztül. Természetesen a Közösség más szervek vonatkozásában is törekszik a büntetőügyekben való széles körű együttműködésre, ilyen a rendőri együttműködés szerve az Europol, amelynek szerepe az információgyűjtésre, valamint olyan szakértelem kidolgozására helyezi a hangsúlyt, amely még hatékonyabbá teszi a bűncselekmények üldözését. Mindezek mellett az EU igyekszik nemzetközi megállapodásokkal is biztosítani a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni fellépést. Tanulmányomban arra kívánok rávilágítani, hogy az Európai Unió miként működik együtt a bűnüldözés tekintetében olyan államokkal, amelyek nem tagjai a Közösségnek. Továbbá, hogy ezen együttműködés milyen módszerekkel szolgálja az egyes bűncselekmények felderítését.

The EU’s attitude towards the ECHR’s system in light of the EU’s climate ambition

Köböl-Benda Vivien — 2023-05-25

Despite several attempts to access the European Convention on Human Rights (ECHR), the EU is still not a Party to the Convention. However, this does not mean there is no interaction between the European Court of Human Rights (ECtHR) and the Court of Justice of the European Union (CJEU). This article will analyse this interaction in cases related to environmental issues, primarily from the EU’s perspective. This objective includes the examination of the Bosphorus Hava Yolları Turizm ve Ticaret Anonim Şirketi v. Ireland case where the so-called ‘Bosphorus criteria’ was declared according to which the EU law should provide the same level of protection of human rights as the ECHR in environmental protection. Furthermore, the article considers the EU’s ambitious climate goals and commitment to the Paris Agreement, the Carvalho and Others v. European Union case and the third-party intervention of the European Commission in the Duarte Agostinho and Others v. Portugal and Others case before the ECtHR.

Evolution of the Right to Life Consequences of this Evolution on Human Rights and Freedoms

Pellet Philippe — 2023-05-25

After the horrors of the Second World War, European countries established a new political and legal framework with the aim of protecting individuals against the excesses of the State and preventing such horrors from happening again. This new order was launched by the Council of Europe, founded in 1949 with the aim of promoting human rights and democracy throughout Europe. The Council’s first task was to draft the European Convention on Human Rights, adopted on 4 November 1950, inspired by the 1948 Universal Declaration of Human Rights. This undertaking aimed at reinforcing human rights by making them binding in order to avoid the violation of the fundamental rights and freedoms by the States. But a shift occurred in the early 1970s with the legalisation of abortion which was the starting point of an evolution of the conception of the first of the human rights – the right to life –, and of the human person. One by one, this process led to the creation of new rights. The analysis of this evolution through the example of France, “the Country of Human Rights”, allows to highlight the mechanisms which, in this country, led to the redefinition of rights and fundamental freedoms under the aegis of the European Court of Human Rights, the reference in the matter in Europe.

ASEAN–EU Relations:

Thepphavanh Nimitxay — 2023-05-25

The Association of Southeast Asian Nations (ASEAN) is an important regional organisation in Southeast Asia. It has ten Member Countries with approximately 642 million people, a large market for foreign investors. The European Union (EU) is a dynamic organisation in the European region. It has 27 Member States with a population of approximately 446 million, where an essential destination for investment is coming from the ASEAN region. ASEAN and EU have kept their cooperation for decades not only on economic integration but also connectivity, environment, climate change mitigation and education. They aim to develop their relationship from a dialogue partnership to a strategic one.
This paper analysed the ASEAN–EU relation regarding the aims and benefits of their cooperation. Furthermore, Lao People’s Democratic Republic (Laos), an ASEAN Member Country, was studied as an example country in this paper. Since 1997, Laos has enhanced its cooperation with European countries under the Cooperation Agreement between them. In addition, it would be more beneficial to analyse how this country has influenced ASEAN–EU relations.

A Diogenész Klub

Kecsmár Krisztián — 2023-05-25