Európai Tükör

„Közös Európai Életmód?” Vitaindító gondolatok az európaiságról, az európai életmód fogalmának értelmezéséről

Kiss Lilla Nóra — 2022-01-27

Amikor 2019-benaz új Bizottság elnökeként Ursula von der Leyen kihirdette az európai életmódunk előmozdítása című programot, mind elgondolkoztunk egy pillanatra: voltaképpen mit is értünk európai életmód alatt? Tanulmányunkban több kérdésre is választ keresünk. Megvizsgáljuk, vajon az európai életmód azonosítható-e az európai identitással és milyen tényezők befolyásolják az európai identitás létrejöttét. Fontosnak tartjuk az európai integráció történeti aspektusainak hangsúlyozását, hiszen az európai béke megteremtése iránti igény nagyban hatott az európaiság fejlődésére. Szakmai véleményünk szerint a közös európai életmód fogalma az uniós polgársághoz (mint közös jogálláshoz) kapcsolódó jogok megélésében teljesedhet ki, tekintettel arra, hogy az uniós polgárságnak nem célja a tagállami állampolgárság helyettesítése vagy felülírása. Ezzel együtt kitekintünk a közvetlen demokrácia eszközeire, különösen az uniós polgári kezdeményezés instrumentumára (mint az uniós polgári jogállásból fakadó egyik politikai jellegű jogosultság gyakorlásának lehetőségére).

Az Európai Unió (szabályozási) útja a szuverenitás felé az adatalapú gazdaságban

Tóth András — 2022-01-27

Az Európai Unió (EU) célja a digitális korban is az, hogy megőrizze értékeit, ezért a digitális kor kihívásainak megválaszolásakor is a saját útját kívánja járni. Az EU a digitális szuverenitás elérése egyik fő eszközének (a technológiai befektetések ösztönzése és támogatása mellett) az értékei mentén működő szabályozást választotta. Lévén a digitális kor szabályozásának fő innovátora a világban, az EU egyik fő stratégiai kérdése a 21. században, hogy miként tudja visszaszerezni a kontrollt adatvagyona felett, csökkentve az adatok elvesztéséhez vezető technológiai kiszolgáltatottságot. Ennek kapcsán megállapítható, hogy az ebben a körben született eddigi EU-s kezdeményezések a zéróáras üzleti modellel megvalósuló adatelszívást nem szorítanák keretek közé, emiatt viszont nem látszik, hogy az EU kitettsége ezen a téren csökkenne.

Műszaki szabályozási érdekességek az Európai Unió és az Egyesült Királyság megállapodásából

Schuchtár Endre — 2022-01-27

A Brexit-folyamat legvégső pillanatában, egy az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mintájára létrehozott és 2020. december 30-ánaláírt kereskedelmi és együttmüködési megállapodással sikerült a liberalizált árumozgás megtartása az aláíró felek között. Az európai belső piacon szabadon forgalmazható, összes árura vonatkozó EU-s műszaki jogszabályok továbbra is kötelezők az EK exporttermékeire az Európai Gazdasági Térség (EGT) 31 országában, de most már nem feltételek nélkül érvényesek az EK-ban, mint arra az átmeneti időszakra vonatkozóan kötelezettséget vállaltak, hanem csak a megállapodásban rögzített módon, amire érdemes felhívni mind a jogalkotók, mind a bilaterális kereskedelemben részt vevő felek szíves figyelmét, és megemlíteni egy ezzel összefüggő gazdaságpolitikai kérdést.

Az európai uniós tagság hatása a magyar közpolitikára

Bíró-Nagy András — 2022-01-27

A Magyarország és az Európai Unió közötti viszonyról szóló közbeszédben és tudományos kutatásokban egyaránt háttérbe szorult eddig az uniós tagság következményeként hozott nemzeti szintű közpolitikai döntések empirikus vizsgálata. Három új adatbázis elemzésével arra teszünk kísérletet, hogy válaszokat adjunk arra a kérdésre, milyen hatással volt a magyar közpolitikára az uniós tagság 2004 és 2018 között. Áttekintjük, mekkora hatással volt az EU a magyar jogalkotásra, milyen mértékben teljesítette a magyar kormány az Európai Bizottságtól érkező közpolitikai ajánlásokat, és bemutatjuk, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a különböző kormányok között a kötelezettségszegési eljárások terén. Eredményeink azt mutatják, hogy a közpolitikai szintű együttműködés az aktuálpolitikai viszonynál jóval gördülékenyebb a magyar kormány (és általában a V4-ek), illetve az EU között.

Helsinkitől – Bolognán át – Rómáig

Lakatos Péter Levente — 2022-01-27

Jelen írás célja, hogy most, amikor a felsőoktatás és annak átalakulása, átalakítása központi témává vált hazai és európai szinten egyaránt, áttekintést nyújtson a Bologna-folyamatról, kitérve annak előzményeire, kiváltó okaira is. Releváns szakirodalmak és a felsőoktatási miniszterek találkozóin elfogadott nemzetközi dokumentumok segítségével feleleveníti a folyamat főbb állomásait, kiemelve a főbb trendeket, irányvonalakat és prioritásokat. Kitér az Európai Felsőoktatási Térség legjelentősebb felsőoktatási szervezeteire, azok létrejöttére, főbb feladataira, továbbá a folyamat nyomonkövetése érdekében tett erőfeszítésekre, az elért eredményekre, egyes aktuális trendekre, valamint a jövő kihívásaira.

Az Európai Unió munkaerőpiaci helyzetének elemzése a koronavírus-válság idején

Karácsony Péter — 2022-01-27

A 2019-benjelentkező, majd 2020-banglobális kihívássá alakuló koronavírus-válság jelentős hatással volt az egyes nemzetek munkaerőpiacának működésére is. Jelen tanulmány a Covid-19 okozta pandémia időszakában veszi górcső alá az Európai Unió (EU) munkaerőpiaci helyzetét. A saját vizsgálataink keretei között szekunder kutatást végeztünk az Eurostat adatbázisára támaszkodva. Összefoglalva megállapítható, hogy a koronavírus-válság negatív hatással volt az Európai Unió tagállamainak munkaerőpiacára, átlagosan mintegy 1,2 százalékpontot rontva a vizsgált időszakban az EU27 munkanélküliségi rátáján. Az összes vizsgált szektor esetében romlottak a foglalkoztatottsági mutatók. A tagállamok támogatása a munkahelyek megőrzésére a koronavírus első hulláma után volt a legintenzívebb.

Egy figyelmen kívül hagyott lehetőség

Horváth Valéria — 2022-01-27

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi intézménye (UNHCR) szerint 2017-benösszesen 30,6 millió ember kényszerült újonnan elhagyni lakóhelyét világszerte. Ezeknek az embereknek több mint fele – a közvélekedéssel ellentétben – nem fegyveres konfliktus miatt kényszerült elhagyni lakóhelyét, hanem természeti katasztrófa miatt. Ebből kifolyólag az ENSZ felfogása szerint az államok kötelesek humanitárius védelmet nyújtani minden embernek. A nemzetállamok álláspontja szerint azonban a lakóhelyüket tömeges mértékben elhagyni kényszerülők veszélyt jelentenek a befogadó ország gazdasági, társadalmi és politikai biztonságára. Gyakran azonban ezeket a biztonsági kockázatokat képtelenek egyedül kezelni. Mindeközben az EU számos, különböző olyan jogsegélyt nyújt a tagállamoknak, mint például a 2001-es Átmeneti Védelemről szóló Irányelv. Mivel az Európai Unió nem tudta a rendelkezésre álló eszközökkel megfelelően kezelni a 2015-ös migrációs válságot, az Európai Bizottság 2020-ban bejelentette az Új Migrációs és Menekültügyi Csomagot, amelyben többek között az Irányelv is reformra ítéltetett, és egy új, a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior események kezeléséről szóló rendelet váltaná fel azt. Jelen tanulmány célja, hogy górcső alá vegye az Irányelv és a Rendelet célját és alkalmazásának lehetőségeit a lakóhelyüket természeti katasztrófa miatt elhagyni kényszerülő személyekre vonatkozóan.

Az ismert ismeretlenektől az ismeretlenek felé

Kovács Olivér — 2022-01-27

Az írás a Brexit. Ugrás az ismeretlenbe című kötetbe igyekszik betekintést engedni, hangsúlyozván, hogy a post-Brexit éra egyik meghatározó kérdése, hogy képes lesz-e a fejlett világ megzabolázni a populizmus hullámait.

Európai identitás

Martonyi János — 2022-01-27

Az európai integrációs folyamat kulturális dimenziója jelentősen le van maradva az integráció másik két dimenziója, az előrehaladott és sikeres gazdasági integráció és a mérsékelt szintű politikai integráció mögött. Az egyéni és közösségi identitás fogalmának elemzése után az írás arra a következtetésre jut, hogy a kollektív identitások legerősebb, elsődleges formája a nemzeti identitás. Az európai identitás ehhez képest másodlagos, de szintén történelmi örökségre épül, mindenekelőtt a zsidó kulturális hagyományban gyökerező kereszténységre, az antik kultúrára és a római jogra. További érdekes kérdés, hogy van-e az európai identitásnak egy közép-európai változata, és ha igen, melyek Európa ezen részének a történelem formálta sajátosságai. E történelmet az agresszív külső hatalmak elleni védekező háborúk jellemezték, ez eredményezte a kereszténység és a nemzeti identitás közötti szoros kapcsolatot és az Európához való erős kötődést. A kontinens kulturális örökségének, a Geschichtsraumnak, a Kulturraumnak és a Wertegemeinschaftnak az elismerése és megerősítése elengedhetetlen feltétele az európai integrációs folyamat sikeres folytatásának.

Európa egyesítése vagy az Európa feletti uralom?

Trócsányi László — 2022-01-27

A történelem folyamán számos kísérletet lehetett látni az Európa feletti dominancia megszerzésére. Bár voltak időszakok, amikor egyik-másik nemzet idegen elnyomás alatt élt, de az Európa egésze feletti katonai hatalom megszerzése soha senkinek sem sikerült. Az európai integráció történetét is kettősség jellemzi: egyfelől szupranacionális törekvések, másfelől szabad nemzetek szövetségének elképzelése küzd egymással. Az európai gazdasági egységesülés hosszú évtizedekre prosperitást biztosított, ugyanakkor Európa az utóbbi bő tíz esztendőben súlyos válságidőszakot élt át. Az európai egység válaszút előtt áll. Az Európa Jövőjéről szóló Konferencia bár keretet nyújt az önreflexióhoz, de kérdéses, hogy képes lesz-e az egymástól eltérő nézőpontok mellett reális végkövetkeztetéseket megfogalmazni. Európa egysége nem jelentheti az Európa és annak országai fölötti uralmat. Európa szabad országainak integrációja csak akkor lehet sikeres, ha annak mottója megvalósul: Egység a sokszínűségben.

Egység a sokszínűségben – lehet-e mélyíteni a kibővített Unióban

Gottfried Péter — 2022-01-27

A 2004. évi nagy bővítésre az EU mélyítéssel próbált reagálni úgy, hogy egyre szélesebb körű joganyagot uniformizált. Ennek érvényesítésére egyre szélesebb körben használ kemény eszközöket, mint szankciók, és puhákat, mint jogállamisági vádak. Fennáll annak a veszélye, hogy azt a nehéz helyzetet, amikor egyes tagországok úgy érzik, nemzeti érdekeik ellenében születnek uniós szintű döntések, tovább ronthatják olyan javaslatok, amelyek tovább erőltetik az egyhangúságot, és úgy módosítanák a döntéshozatalt, hogy az európai polgárok és a döntéshozatal között a távolság nemhogy csökkenne, hanem nőne. A szerző azt javasolja, ahelyett, hogy az európai irány a nemzeti érdekek negligálásának irányába folytatódna, nagyobb mértékben támaszkodjunk olyan meglévő eszközökre, mint a megerősített együttműködés.

Az Európai Unió varázstalanítása

Bóka János — 2022-01-27

Az Európai Unió jövőjéről szóló érdemi vita nem lehetséges az Európai Unió varázstalanítása, azaz a politikai mítoszaihoz való tudatos és kritikus viszonyulás nélkül. Ennek érdekében azonosítanunk kell ezeket az európai integrációs mítoszokat, és fel kell tárnunk, miként torzítják az Európai Unió önképét. Elemeznünk kell, hogyan determinálják a mítoszok az integráció jövőjéről folyó vitát, és hogyan diszkvalifikálnak eleve bizonyos elképzeléseket és javaslatokat. Az írás ezzel a céllal vesz szemügyre néhányat az európai integráció mítoszai közül. Vizsgálja az európai békeprojektet mint az integráció eredetmítoszát, az európai demokráciát mint az integráció legitimációs mítoszát, az egyre szorosabb integrációt mint az integráció finalitásának mítoszát, illetve a költségvetési és politikai gesztusok mítoszát mint a nettó befizetők és kedvezményezettek közötti kasztrendszer alapját.