Európai Tükör https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror <p>Az <strong>Európai Tükör</strong> a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos online folyóirata, melynek elsődleges célja, hogy valós képet adjon az európai integrációs folyamatokról és azok kihívásairól a harmadik évezred elején. A lap földrajzi fókusza az Európai Unió és ezen belül Kelet- Közép Európa, illetve Magyarország. A tárgyalt tudományterületek között kiemelt szerepet kapnak a közgazdaság-tudomány, a jogtudomány, a politikatudomány és ezek határterületeinek legfontosabb kérdései és aktualitásai.</p> Ludovika Egyetemi Kiadó hu-HU Európai Tükör 1416-6151 A 2021–2027 programozási időszak EU-forrásai és a lehetséges magyar allokáció https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/4735 <p>Szakmai és politikai viták kereszttüzében alakul a 2021–2027 programozási időszak EU-költségvetése és a források felhasználási rendszere. A „szokásos” bonyolult politikai és szakmai egyeztetési és jogalkotási folyamat a Covid-helyzetre tekintettel további elemekkel bővült, hiszen a krízis megoldásához szükséges eszközök kialakítása is a jelen időszak feladata. A különböző programokat és eszközöket eltérő szabályok mentén, de koherens rendszerben kellene megvalósítani. A többéves pénzügyi keret, az új eszközök, valamint a források felhasználási szabályairól szóló szabályozások egyaránt véglegezés alatt vannak, illetve jelentős politikai vita zajlott a kapcsolódó jogállamisági feltétel miatt. A fő irányok ismerete mellett még mindig sok a nyitott kérdés és bizonytalanság, mindazonáltal párhuzamosan egyidejűleg zajlanak a tervezési előkészületek is, amelyek a kialakuló eszközök segítségével biztosíthatják majd a különböző horizontális és ágazati fejlesztések és intézkedések végrehajtását. </p> Nyikos Györgyi Erdei-Derschner Katalin Copyright (c) 2021 Európai Tükör 2021-04-21 2021-04-21 23 3 5–26 5–26 10.32559/et.2020.3.1 Kártyatrükk: Az Európai Bíróság C-228/18. sz. Budapest Bank ügyben hozott ítélete és annak jelentősége https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/4808 <p>Az Európai Bíróság előtt a magyar Kúria által kezdeményezett előzetes döntéshozatal iránti kérelem az európai versenyjog egyik sokat vitatott kulcskérdését vetette fel: mikor tekinthető egy magatartás versenykorlátozó célúnak. A jelen tanulmány célja, hogy az előzetes döntéshozatalhoz vezető előzmények rövid felvázolása után áttekintse az Európai Bíróság ítéletének főbb megállapításait. Ezt követően bemutatja, hogyan illeszkedik az ítélet a versenykorlátozó célzat megállapításával kapcsolatos európai döntéshozatali gyakorlatba, illetve hogy miben és mennyiben fejleszti azt tovább. A tanulmány az ítéletnek az európai versenyjog érvényesítésére gyakorolt lehetséges következményeivel kapcsolatos megállapításokkal zárul. A tanulmány fő következtetése, hogy az ítélet a Cartes Bancaires és azt követő esetjog vonalába illeszkedik, ugyanakkor túl is mutat azon, azáltal, hogy még tovább erősíti a cél szerinti versenykorlátozás megállapíthatóságának kivételes jellegét. <br />A szerző véleménye szerint a versenyhatóságok beavatkozási mozgásterének az ítélet miatti szűkülése hozzájárulhat ahhoz, hogy az új típusú versenykorlátozások elemzése kapcsán feltehetőleg kénytelenek lesznek eszköztárukat újraértelmezni, illetve új eszközöket találni a versenyjogi beavatkozás hatékonyságának megőrzése érdekében.</p> Gál Gábor Copyright (c) 2021 Európai Tükör 2021-04-21 2021-04-21 23 3 27–54 27–54 10.32559/et.2020.3.2 Állami támogatások versenyjoga a vírusválság idején https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/5131 <p>A tanulmány bemutatja az uniós állami támogatás tilalmat, illetve azokat a kivételeket, amelyek egy gazdasági válságban jogszerűvé tehetnek állami támogatásokat. Áttekintjük a Covid-19-specifikus soft law dokumentumokat, illetve az ezek alapján engedélyezett magyar intézkedéseket. A tanulmány végén, a szabályok ismertetését követően összehasonlítjuk a mostani és a tíz évvel korábbi világgazdasági válság kezelését szolgáló állami támogatási szabályokat. </p> Tóth Tihamér Copyright (c) 2021 Európai Tükör 2021-04-21 2021-04-21 23 3 55–73 55–73 10.32559/et.2020.3.3 Az Európai Parlament működése a koronavírus-járvány idején: valódi megoldás-e a távmegoldás? https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/4905 <p>Az Európai Parlament eddigi működése során példa nélküli helyzettel találta magát szemben. A koronavírus-járvány miatt elrendelt közegészségügyi intézkedésekre tekintettel március közepe óta lehetetlenné vált az európai parlamenti képviselők fizikai jelenlétével megtartani a plenáris üléseket. A Parlament a kialakult problémát azzal kívánta áthidalni, hogy egy Elnökségi határozat keretében értelmezte az Eljárási Szabályzat elektronikus szavazásról szóló rendelkezését. Így jelenleg a Parlament távműködéssel ülésezik, amire azonban nem rendelkezik megfelelő jogalappal, gyakorlata pedig szembemegy az Eljárási Szabályzattal, amelyet a mai napig sem módosított. A 2020-asévben egyértelműen nem rendeztek meg 12 plenáris ülést Strasbourgban, ami az EUSZ 6. Jegyzőkönyvének rendelkezései alapján a Parlament kötelezettsége lenne. A témáért felelős parlamenti képviselők hónapok óta alternatívákat keresnek a helyzet megoldása érdekében, a jogszerű működés helyreállítása azonban akár 2021 tavaszáig is elhúzódhat, miközben a működéssel szemben támasztható eljárásjogi kifogásokra való tekintettel az Európai Parlament akár az EUMSZ 263. cikke szerinti megsemmisítési keresettel is szembetalálhatja magát. </p> Petri Bernadett Copyright (c) 2021 Európai Tükör 2021-04-21 2021-04-21 23 3 75–93 75–93 10.32559/et.2020.3.4 A német külpolitika európaizációja - A közös kül- és biztonságpolitika "germanizációja" https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/4787 <p>Tanulmányunk a német külpolitika és az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát vizsgálja meg. Mivel Németország az Európai Unió vezető hatalma, azt gondolhatnánk, hogy a közös kül- és biztonságpolitika is „germanizálódott”. Ennek azonban ellentmond, hogy a német külpolitika erős európai identitással rendelkezik. A problémakör vizsgálatához az Európai Unió külpolitikájának elemzésében használt európaizáció elméletét alkalmazzuk olyan esettanulmányokon keresztül, mint a közös kül- és biztonságpolitika intézményesítése, az iráni atomtárgyalások, vagy az ukrajnai válság. Következtetésünk, hogy Németország külpolitikája továbbra is magas fokon európaizált, ellenben nem beszélhetünk egy kifejezetten „germanizált” uniós közös kül- és biztonságpolitikáról. </p> Speck Gyula Copyright (c) 2021 Európai Tükör 2021-04-21 2021-04-21 23 3 95–122 95–122 10.32559/et.2020.3.5 Turbulenciák Európa határán: a kelet-ukrajnai és transznisztriai konfliktusok https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/5132 <p>Európa a 21. században viszonylagos békében élhetett – kontinentális értelemben véve az 1990-es évek balkáni háborúit, integrációs tekintetben pedig a II. világháborút követő időszakban mindössze politikai, egyes esetekben gazdasági események következtében zajlottak kisebb-nagyobb megmozdulások. A térség keleti határán azonban található két egység, amelyek instabilitást jelentenek számára. Jelen tanulmány célja szaktanulmányok, az entitások nem hivatalos-hivatalos alkotmányai és idézőjeles „állami” szervek oldalai, valamint az európai állami és integrációs nyilatkozatok, szervezeti határozatok és missziós jelentések segítségével a kelet-ukrajnai és transznisztriai, úgynevezett államtöredékek kialakulásának bemutatása, illetve jelenlegi rendszerük leírása mellett a földrajzi és nemzetközi szervezet értelmében vett Európa, valamint a tágabb értelemben vett nemzetközi közösség állásfoglalásának, kapcsolatrendszerének és problémamegoldó törekvéseinek vizsgálata. A tanulmány előzetes feltevése, hogy a nemzetközi jog értelmében véve államnak nem tekinthető entitások státusz nélküliségükből fakadóan nemzetközi kapcsolatok kiépítésére és fenntartására nem képesek, a nemzetközi béketeremtő törekvés következtében mégis kapcsolatfelvételről beszélhetünk esetükben – e kapcsolat minőségi megítélésére a tanulmány végén a következtetések címszó alatt kerül sor a feldolgozott információk alapján.</p> Szőke-Kis Bernadett Copyright (c) 2021 Európai Tükör 2021-04-21 2021-04-21 23 3 123–143 123–143 10.32559/et.2020.3.6 Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szerepe és öröksége https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/4716 <p>A regionális fejlesztési ügynökségek a rendszerváltás után kialakított magyar terület- és településfejlesztés intézményrendszerének meghatározó elemei voltak, amelyet az Európai Unió regionális politikájával való kompatibilitás jegyében alakítottak ki. Jelentős szerepük volt az egyes régiók fejlesztésében mind területfejlesztési-szakmai kérdések, mind a megvalósítás szempontjából. Működésük időszaka alatt számos sikeres projektet vezényeltek le, és emellett segítséget nyújtottak a terület- és településfejlesztés egyes szereplőinek mind szakmai- elméleti mind technikai-gyakorlati kérdésekben. Ezt a feladatot az Észak-alföldi Régióban az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség kapta, amely 2000–2016 közötti működésével elősegítette a magyar regionális politika megvalósulását és régiója fejlődését. Tevékenységét a másik hat régióban működő társához hasonlóan összességében az elvárásoknak megfelelően látta el. Az ügynökségek a jelenlegi regionális politika, valamint terület- és településfejlesztés szempontjából is fontosnak tekinthetők, mert megalapozták a magyar rendszer fejlődését, illetve elősegítették az Európai Unió regionális politikájához való kapcsolódást, illetve az uniós források lehívását. Így örökségük napjainkban is él, ezért érdemes megvizsgálni az ügynökségek kialakítását és működésük történetét. E történetet a cikkben az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség példáján mutatjuk be. </p> Tőkés Tibor Tóth Eszter Nagy Sándor Erdey László Copyright (c) 2021 Európai Tükör 2021-04-21 2021-04-21 23 3 145–162 145–162 10.32559/et.2020.3.7 Az euróövezet válságrendezésének lehetséges szcenáriói – mit mondanak az elméletek? https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/4638 Kollárik Ferenc Copyright (c) 2021 Európai Tükör 2021-04-21 2021-04-21 23 3 163–166 163–166 10.32559/et.2020.3.8