Európai Tükör https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror <p>Az <strong>Európai Tükör</strong> a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos online folyóirata, melynek elsődleges célja, hogy valós képet adjon az európai integrációs folyamatokról és azok kihívásairól a harmadik évezred elején. A lap földrajzi fókusza az Európai Unió és ezen belül Kelet- Közép Európa, illetve Magyarország. A tárgyalt tudományterületek között kiemelt szerepet kapnak a közgazdaság-tudomány, a jogtudomány, a politikatudomány és ezek határterületeinek legfontosabb kérdései és aktualitásai.</p> Ludovika Egyetemi Kiadó hu-HU Európai Tükör 1416-6151 A 20. század második felének fontos gazdasági kérdéskörei https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/6176 Tamás Szintia Copyright (c) 2022 Tamás Szintia https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-17 2022-11-17 24 4 121 126 10.32559/et.2021.4.7 Az új, post-Covid közgazdaságtan felé https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/5975 <p>A közgazdászok célfüggvényeikkel hagyományosan arra törekednek, hogy a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal minél nagyobb outputot, kibocsátást érhessünk el. Az már azonban állítólag nem a közgazdászok feladata, hogy megkérdezzék, milyen összetételű kibocsátást kellene előállítani, vagy hogy egyáltalán miért kellene minél gyorsabban állandóan növelni ezt? Az externális hatások, vagyis a termelés távolabbi, külső hatásai sem igazán lényegesek a közgazdászok, különösképpen a vállalati gazdaságtan művelői számára. Az elmúlt fél évszázadban a Föld túlnépesedett: ha a népesség egésze annyit fogyasztana, mint amennyi a fejlett országok egy főre eső fogyasztása, akkor globális szinten a kibocsátás környezetvédelmi szempontból kezelhetetlen szintre nőne.<br />Sok biológus már jóval a koronavírus-járvány előtt megkongatta a vészharangokat a tekintetben, hogy a világméretű túlnépesedés, a túlzott városiasodás, a globális felmelegedés nem várt következményei, a korlátlan globalizáció és a transznacionális vállalatok tevékenysége, a természeti erőforrások árának figyelmen kívül hagyása, a korábbinál sokkal gyorsabban bővülő termelőtevékenység együttesen olyan globális katasztrófákhoz vezethetnek, amelyek alapjaiban rendíthetik meg, vagy akár el is törölhetik az emberi civilizációt. A Covid-járvány idején többen megismételték ezeket a borús jóslatokat. Cikkünkben olyan fenntartható megoldásokat igyekszünk javasolni, amelyek révén elkerülhetők lennének az emberiség legsötétebb kilátásai.</p> Várhelyi Tamás Árva László Copyright (c) 2022 Arva Laszlo, Dr. Várhelyi Tamás https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-17 2022-11-17 24 4 107 120 10.32559/et.2021.4.6 Az uniós külkapcsolatok elhúzódó dilemmái https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/6040 <p>Az Európai Unió külkapcsolati rendszerét évtizedek óta elhúzódó dilemmák terhelik. Ezek egyaránt érintik az Unió külkapcsolati identitását, magatartását és eszközeit, valamint képességét az egységes hangon való megszólalásra a világban. Eme dilemmák feloldása manapság sürgetőbbé válik, mivel ami korábban sajnálatos, de elnézhető hiányosságnak számított egy viszonylag jóindulatú nemzetközi környezetben, az mára veszélyes fogyatékossággá vált a fokozódó nagyhatalmi versengés többpólusú világában. Ennek kulcsa továbbra is a tagállamok együttes politikai akaratában rejlik, amelynek hiányában az integrációs közösség csupán korlátozott befolyású szereplő maradhat a globális arénában.</p> Simon Zoltán Copyright (c) 2022 Dr Simon Zoltán https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-17 2022-11-17 24 4 5 21 10.32559/et.2021.4.1 Konvergálnak vagy divergálnak az Európai Unió tagországai demográfiai szempontból? https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/5895 <p>Tanulmányunkban az Európai Unióhoz régebben és 2004 után csatlakozó tagországok demográfiai folyamatait vetettük egybe a teljes termékenységi arányszám, a várható élettartam, a nettó migráció, illetve az időskori függőségi ráta változókkal. Az újonnan csatlakozó tagországok demográfiai kilátásai borúsak, a nagymértékű kivándorlás és az alacsony teljes termékenységi arányszám miatt az elöregedési problémák összességében fokozottabban érvényesülhetnek a 2004 után csatlakozó tagállamok körében, mint a korábban csatlakozók esetében. Klaszterelemzésünk kimutatta, hogy az újonnan csatlakozó tagországok mind 2004-ben, mind napjainkban a vizsgált demográfiai változók tekintetében bizonyos mértékben elkülönülnek a centrumországok értékeitől, azonban a klaszterek stabilitása az alkalmazott metódusok függvényében viszonylag alacsony.</p> Drabancz Áron Copyright (c) 2022 Drabancz Áron, Berde Éva https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-17 2022-11-17 24 4 23 36 10.32559/et.2021.4.2 Tízéves az európai polgári kezdeményezés https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/6037 <p class="JeMaalrs">Az európai polgári kezdeményezés (EPK) 2012. április 1-je óta áll az uniós polgárok rendelkezésére a gyakorlatban, így az idei évben tízéves fennállását ünnepeli az Európai Unió részvételi demokráciájának lisszaboni szerződéssel bevezetett új eszköze. Az elmúlt tíz év legalapvetőbb kérdése, hogy valójában mi, illetve mivé vált a gyakorlatban az EPK? Bár a vonatkozó joganyag és a jogtudomány is az EU demokráciadeficitjének csökkentésére hivatott eszközként tekint az EPK-ra, jelen értekezés feltevése szerint gyakorlati megvalósulását tekintve sokkal inkább érdekérvényesítő eszköznek tekinthető. E megközelítésben fontos kérdés, hogy mennyire hatékony az eszköz ilyen minőségben, illetve melyek azok a tényezők, amelyek a hatékonyságát befolyásolják. Ennek vizsgálata során három szempontot veszünk figyelembe: az EPK-val kapcsolatos tudatosságot, a „sikeres EPK” fogalmának meghatározását, illetve az eszköz „ár-érték” arányát. Az értekezés elméleti megközelítésben tekinti át az EPK gyakorlatának elmúlt tíz évét, figyelemmel az uniós jog rendszerében betöltött szerepére, valamint e szerep gyakorlati felhasználás mentén való formálódására.</p> Tárnok Balázs Copyright (c) 2022 Tárnok Balázs https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-17 2022-11-17 24 4 37 53 10.32559/et.2021.4.3 Forrásallokációs dilemmák a fővárosi régiók speciális helyzetének tükrében https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/6072 <p>Az Európai Unió kohéziós politikájának cél- és eszközrendszerét számos kritikával lehet illetni, akár a forrásfelhasználás szabályossága, akár a szakpolitika hatásossága kapcsán. Pedig a nyolcvanas évekre kialakuló mechanizmusok az elmúlt évtizedekben többször megváltoztak. A kilencvenes és kétezres években ezt elsősorban a világrend átalakulása és a bővítési körök miatt bekövetkező földrajzi, gazdasági, társadalmi változások idézték elő. 2010 óta pedig az egyre fokozódó globális kihívások is cselekvésre késztetik a döntéshozókat. A kohéziós politika intézményesülése óta egy valami mégis állandó. Ez nem más, mint a nagyfokú heterogenitással jellemezhető regionális struktúra forráselosztásban betöltött szerepe. Tanulmányunkban arra keressük a választ, indokolt lehet-e a NUTS-rendszeren alapuló gyakorlat felülvizsgálata. A téma kapcsán kiemelten vizsgáljuk a központi, vagyis a tagországok fővárosait is magukban foglaló régiók, köztük a 2020-ig létező Közép-Magyarország helyzetét.</p> Kiss Gábor Ferenc Nagy Sándor Gyula Copyright (c) 2022 Nagy Gyula Sándor, Kiss Gábor Ferenc https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-17 2022-11-17 24 4 55 87 10.32559/et.2021.4.4 Az európai hitelintézetek üzleti modell fókuszú klaszterelemzése a koronavírus-járvány okozta válságot megelőző időszak adatai alapján https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/5889 <p>A 2008–2009-es gazdasági válságot követően a nyugat-európai bankcsoportok jelentősen csökkentették jelenlétüket a közép- és kelet-európai régióban, helyüket pedig sokszor utóbbi régió képviselői töltötték be. Ezen átrendeződésből kiindulva jelen kutatás célja az európai hitelintézeteket üzleti modelljük alapján klaszterekbe sorolni a koronavírus kezdete előtt megfigyelhető pénzügyi mutatóik szerint. Az eredmények alapján a szakirodalomban is megtalálható gyakori distinkció, a kereskedelmi banki működés és a befektetési banki profil közötti különbözőségeket identifikáljuk, a hitelintézetek ily módon elkülönülnek a kialakult klaszterekben. A nyugati-európai, valamint közép- és kelet-európai intézmények nem kerülnek szigorúan egy csoportba, de eloszlásuk jelentősen különbözik a klaszterekben. A külföldi anyabankú hitelintézetek csoportokon belüli részaránya szintén eltér a teljes eloszlástól, az anya- és leánybank pároknak pedig csak közel fele kerül egy klaszterbe az elemzés során.</p> El-Meouch Nedim Márton Copyright (c) 2022 El-Meouch Nedim Márton https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-17 2022-11-17 24 4 89 106 10.32559/et.2021.4.5