Európai Tükör

Járt utat a járatlanért...

2021-03-08T21:37:14+01:00

A többsebességes Európa az ajtónkon kopogtat

2021-02-22T17:14:42+01:00

Kettős küldetésben: Mélyülés és integrálódás a Gazdasági és Monetáris Unióban

2021-04-09T14:56:51+02:00

European Realities in the 21st Century

2021-01-29T18:29:02+01:00

Az Európai Unió tagállamainak csoportosítása gazdasági változók mentén – fókuszban Kelet-Közép-Európa

2020-11-19T17:26:05+01:00

Tanulmányunkban a kelet-közép-európai országok – kiemelten a Visegrádi országok – gazdasági homogenitását elemezzük az európai uniós gazdasági térben hat gazdasági változó alapján, klaszterelemzés segítségével. Megvizsgáljuk, hogy 2004 óta miként változott a kelet- közép-európai országok gazdasági változók mellett képzett klasztereinek stabilitása, a térség országainak egymáshoz viszonyított helyzetében történt-e érdemi elmozdulás, az eurózónához való csatlakozás esetlegesen jó indikátora-e a felzárkózásnak. Eredményeink alapján a Visegrádi országok nem kerültek egyik időpontban sem ugyanabba a klaszterbe, Csehország pedig sok tekintetben inkább már a magországokra jellemző gazdasági adatokkal rendelkezik. Az eurózónához való csatlakozás sem volt meghatározó, a zónához csatlakozó térségbeli államok továbbra is a térség államaival kerültek egy klaszterbe.

Definition of Globalization in the Context of European Integration

2020-12-29T09:34:43+01:00

Globalization is perhaps the most frequently used yet least defined terms of our era. Theodore Levitt was the first to scientifically analyse the phenomenon in his study published in 1983; however, no one came up with a definition accepted by everyone to date. In addition to the introduction of scientific definitions, evolvement and the main branches of globalization, in this paper I attempt to present my own, scientific definition of the term that may serve as a useful working definition in the analysis of European integration.

Encoded Weakening of the European Integration – The EU-specific Vectors of Disorientegration

2021-02-04T10:15:32+01:00

The paper attempts to contribute to the better understanding of how the centrifugal force towards weakening European integration has developed by identifying the EU-specific vectors of such gradient. We argue that disorientegration is an echo effect of a complex amalgam of mutually intertwined and interrelated mechanisms embedded secularly into our European integration process. The paper also addresses whether secular stagnation adds to that centrifugal force. The paper finally outlines at least six potential principles of reversing the European disorientegration by cultivating contingency governance.

The Relationship Between Increased Debt Ratio and Economic Growth in the European Union: The Granger Causality Approach

2020-12-31T19:37:45+01:00

Increased government debt rates in recent years can be easily financed in the current global economic environment characterised by liquidity abundance. Nevertheless, the debt ratios represent a potential threat under the surface, which could lead to significant macroeconomic problems in the future. The purpose of the paper is to contribute to the debate in the empirical studies between public debt and economic growth, as well as external debt and economic growth. During the analyses, the relationship between variables was examined using the panel Granger causality test with the Dumitrescu–Hurlin test in the Member States of the European Union. The main findings of the study are that there is a unidirectional causal effect between public debt and economic growth, that is, only debt impacts on the economic growth. In case of external debt and economic growth there is also a unidirectional effect, but it is in the reverse direction. In addition, the pre-crisis and post-crisis period was also examined, on the basis of which it can be concluded that before the crisis, the nature of the relationship was bidirectional between public debt and economic growth, whereas after the crisis the debt had an impact on the economy growth, and the reverse effect does not exist.

How Does Monetary Policy Affect Income Inequality? Evidence from Europe

2021-01-16T16:24:12+01:00

The issue of inequalities has become increasingly important in recent decades. Although distributional effects, such as inequalities, are commonly associated with globalisation and fiscal policy processes, many of the side effects of the exceptionally loose monetary policy of the last decade also affect the issue. After identifying the mechanisms and channels linking the field of monetary policy and inequality, the research focuses on empirical analyses. The research is based on a panel ARDL test focusing on the 19 Euro area countries and Denmark, Sweden and Switzerland, where negative nominal interest rates have been applied. The research includes the period of 2008–2018. The aim of the paper is to assess how certain monetary policy indicators affect inequality. The main conclusion is consistent with the existing literature: the effect of monetary policy to inequalities is modest, however not negligible. The effect of inflation seems to be weak; however, the rise in unemployment rate and long term interest rates negatively affect inequalities. The positive effects of the rising GDP per capita are also proven by the analysis.

The Role of Transport in Catching Up of New Member States

2021-02-20T11:43:53+01:00

New members joined the European Union in 2004 in the hope of catching up. One of the fields where new members are lagging is transport. After joining the EU, investments in transport infrastructure and transport equipment have risen remarkably, mainly due to EU funding. At the same time, GDP growth of new members has exceeded the EU average. This paper examines the connection between investment in transport and economic growth in the European Union focusing on the group of its Central and Eastern European new members. Direct effects of investments, indirect effects on productivity and welfare, as well as crowding in effects on further investments are considered. This paper aims to identify issues for further research and to give an outlook for the decade of the 2020s.

A magyarországi bankfiókhálózat területi elhelyezkedésének és klasztereződésének vizsgálata az európai bankfiókbezárási trend közepette 2020-ban

2020-11-19T17:25:45+01:00

Az Európai Unió egészében a bankfiókok számának jelentős csökkenését tapasztaltuk az elmúlt években, amellyel összefüggésben felmerül a bankfiókok magyarországi területi rendelkezésre állásának kérdésköre. A tanulmány globális és lokális Moran’s I statisztikákkal, valamint Getis–Ord féle G* hotspot elemzéssel a magyar bankfiókok elhelyezkedésének területi autokorrelációját és klasztereződését vizsgálja. Az eredmények alapján a bankfiókok száma Magyarországon települési szinten területileg pozitívan autokorrelált a 2020. januári állapot szerint. A települések bankfiókszámot tekintve klaszterekbe rendeződnek, ahol Budapest és vonzáskörzete egy jelentősebb csomópontnak számít, amelyhez hasonló az országban máshol nem található. Kiterjedtebb cold spotokat a Nyugat- és Dél-Dunántúl régió, valamint Észak- Magyarország és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országhatár menti térségeiben azonosítottunk elsősorban.