Európai Tükör

Ki korán kel, nyugalmat lel

2025-06-17T14:09:33+02:00

Könyvismertetés Bartóki-Gönczy Balázs – Sulyok Gábor (szerk.) The New Space Age: Legal and Policy Perspectives című művéről

2025-01-23T11:52:54+01:00

Könyvismertetés Halmai Péter (szerk.) Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban – Elméleti alapok, alkalmazások című művéről

2025-03-27T19:21:44+01:00

Az autonómia és a szuverenitás jövőképe az Európai Unió stratégiai dokumentumaiban

2024-09-13T12:21:04+02:00

Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikai témájú dokumentumaiban 1998 óta megjelenő stratégiai autonómia és szuverenitás fogalmának jelentése az orosz−ukrán háború, valamint a Stratégiai Iránytű 2022-esmegjelenése miatt ismét az elemzések középpontjába került. A cikkben röviden áttekintjük a két fogalom tartalmának fejlődését. A folyamatot interdiszciplináris szemszögből vizsgáljuk a politikatudomány és a politikai diskurzuselemzés eszközeivel. A témával foglalkozó, 1998 és 2024 között keletkezett dokumentumok és a vonatkozó szakirodalom segítségével rövid történeti áttekintést nyújtunk az európai stratégiai autonómia és szuverenitás gondolatának kibontakozásáról, majd a szövegmintákban megállapított szövegkörnyezet alapján kimutatjuk, milyen átfedések, illetve különbségek vannak a két fogalom között. Végül Searle intézményi kommunikációról szóló elmélete alapján bemutatjuk, hogy alakul jövőképpé és cselekvési forgatókönyvvé a politikai diskurzusban kimunkált fogalmi tartalom.

Stratégiai autonómia és energiabiztonság

2024-11-15T13:00:26+01:00

A tanulmány célja, hogy feltárja az EU energiabiztonságának és stratégiai autonómiájának összefüggéseit a globális geopolitikai környezet változásainak tükrében. A tanulmány központi hipotézise, hogy az EU stratégiai autonómiájának elérése elengedhetetlen a fenntartható energiabiztonság megteremtéséhez, ám ez nem valósítható meg az EU autonómiája nélkül. Az elemzés rávilágít arra, hogy az EU energetikai átmenete során fennáll a veszélye annak, hogy az orosz energiafüggőséget új, elsősorban Kínával és az Egyesült Államokkal szembeni függőség váltsa fel. A tanulmány áttekinti az EU energiabiztonsági kihívásait, bemutatja az energia- és klímapolitikai célok közötti egyensúlykeresést, és elemzi az EU geopolitikai helyzetét a globális energetikai rendszer átalakulása közepette. A következtetések alapján a tanulmány javaslatokat tesz arra, hogyan érheti el az EU a stratégiai autonómiáját a fenntartható energiabiztonság biztosítása mellett, hangsúlyozva a közös külpolitika és diplomácia fontosságát az egységes és hatékony uniós energiastratégia kialakításában.

A kulturális örökség védelme az EU közös biztonság- és védelempolitikájában: a polgári missziók szerepe

2024-08-07T12:46:38+02:00

A kulturális örökség védelmének kérdése az utóbbi egy évtizedben fokozatosan a nemzetközi béke és biztonság napirendjére került, ami különböző regionális és globális nemzetközi szervezetek esetében válságkezelési eszköztáruk alkalmazását is lehetővé tette. A tanulmány a kulturális örökségvédelemnek az EU közös biztonság- és védelempolitikájába (KBVP) – különösen a polgári KBVP-missziók feladatkörébe – történő integrálódását vizsgálja, egyúttal feltárva a polgári válságkezelés utóbbi két évtizedben történt fejlődésének mozgatórugóit és legfőbb irányait. A tanulmány rá kíván mutatni a kulturális örökségvédelmi tevékenységek potenciális szerepére a konfliktusmegelőzésben, a békeépítésben, a társadalmi megbékélésben és a fenntartható fejlődésben, alapvetően az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által kiadott dokumentumokon és a Külügyi Tanács döntésein keresztül.

Élelmiszer-szuverenitás és jog

2024-11-20T12:19:13+01:00

A tanulmány célja, hogy az élelmiszer-szuverenitás mint agrárpolitikai paradigma jogi (elsősorban jogalkotási) következményeit megvilágítsa. Az élelmiszer-szuverenitás az 1990-esévek második felében mozgalmi keretekből nőtte ki magát, amelynek képviselői az egyre inkább globalizálódó élelmiszer-ellátási láncok ellenlábasaként határozták meg önmagukat. A cikkben, miután bemutatom az élelmiszer-szuverenitás paradigmájának legfőbb elemeit, két fő témakört bontok ki. Egyrészt azt, hogy mit jelent(het) a szuverenitás az élelmiszer-szuverenitásban, ki egyáltalán a szuverén; másrészt pedig azt, hogy a paradigma támogatóinak milyen elképzelései és kívánalmai vannak a jól és megfelelően működő mezőgazdaságról és élelmiszerrendszerről. Ezt követi annak vizsgálata a magyar jogrendszer példáján keresztül, hogy milyen jogi következmények fakadnak abból, ha az agrárpolitikai döntéshozók a paradigma elvein alapulva kívánják felépíteni az agráriumra vonatkozó jogi szabályozást. Mivel a magyar jognak szükségszerűen az uniós jog adta keretek között kell operálnia, azt is fontos feltárni, hogy milyen tagállami mozgástér adott a paradigma egy-egy elemének nemzeti megvalósítására. Végezetül, további javaslatokat fogalmazok meg, amelyek előrelendíthetik az élelmiszer-szuverenitás érvényesülését hazai viszonylatban.