Teljes szám
Magyar előzetes döntéshozatali eljárások 2004–2019
It is already common knowledge that Hungarian courts are among the most active and motivated ones in initiating preliminary ruling procedure at the European Court of Justice not only in comparison with the EU 10 Member States which acceded in 2004 but also compared to older Member States being approximately of the same size. This paper aims to give a comprehensive overview on the Hungarian references at the occasion of the 15th anniversary of Hungary’s accession to the EU, focusing on the number of references, their subject-matter, the level of the initiating courts in the judicial hierarchy, and their impact on the Hungarian law and on EU law in general.
" ["hu_HU"]=> string(663) "Közismert tény, hogy a magyar bíróságok élen járnak előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésében nemcsak a velünk együtt csatlakozott tíz közép-európai ország viszonylatában, hanem a hasonló méretű, régebbi európai uniós múltra visszatekintő országok között is. Jelen írás célja, hogy a magyar EU-csatlakozás 15 éves évfordulója alkalmából átfogó képet adjon a 2004 óta kezdeményezett magyar előzetes döntéshozatali eljárásokról azok számaránya, tematikus megoszlása, a kezdeményező bíróság szintje, a magyar jogra, valamint az uniós jogra általában gyakorolt hatása szempontjából.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(56) "Preliminary References from Hungarian Courts 2004–2019" ["hu_HU"]=> string(57) "Magyar előzetes döntéshozatali eljárások 2004–2019" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#733 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1104) ["email"]=> string(24) "somssichreka@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1077) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Somssich" ["hu_HU"]=> string(8) "Somssich" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Réka" ["hu_HU"]=> string(5) "Réka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#710 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1105) ["email"]=> string(22) "miklos.feher@im.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1077) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Fehér" ["hu_HU"]=> string(6) "Fehér" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Miklós Zoltán" ["hu_HU"]=> string(15) "Miklós Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(25) "előzetes döntéshozatal" [1]=> string(20) "utalási lehetőség" [2]=> string(24) "utalási kötelezettség" [3]=> string(35) "előzetes döntéshozatali kérelem" [4]=> string(25) "ténybeli és jogi alapok" [5]=> string(15) "szükségesség" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(28) "preliminary ruling procedure" [1]=> string(20) "possibility to refer" [2]=> string(19) "obligation to refer" [3]=> string(21) "preliminary reference" [4]=> string(28) "factual and legal background" [5]=> string(9) "necessity" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#753 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4489) ["id"]=> int(308) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1077) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az Európai Unió Bírósága visszautal a magyar bírósághoz
In the decisions of the European Court of Justice delivered in preliminary ruling procedures one can relatively often find deferences to the referring national courts rendering their task the further exploration and evaluation of the factual and/or legal background of the case. The present paper gives – by presenting some court cases – a first insight in a research in its preliminary phase the objective of which is to examine the afterlife of all the deferences to the Hungarian courts.
" ["hu_HU"]=> string(516) "Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárások során hozott határozatai jelentős számban tartalmaznak visszautalást az előterjesztő bírósághoz, amelyek az uniós jogi kérdés megítéléséhez szükséges ténybeli, illetve jogi környezet további vizsgálatát teszik a bíróság feladatává. A jelen írás annak a kutatásnak a kezdeti stádiumát villantja fel néhány eset ismertetésén keresztül, amelynek célja a visszautalások utóéletének teljeskörű feltárása.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "Deference from the European Court of Justice to the Hungarian Courts" ["hu_HU"]=> string(63) "Az Európai Unió Bírósága visszautal a magyar bírósághoz" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#735 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1123) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1098) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Várnay" ["hu_HU"]=> string(7) "Várnay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Ernő" ["hu_HU"]=> string(5) "Ernő" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(19) "Európai Bíróság" [1]=> string(25) "előzetes döntéshozatal" [2]=> string(13) "visszautalás" [3]=> string(46) "ténybeli és/vagy jogi környezet feltárása" [4]=> string(32) "előterjesztő magyar bíróság" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(25) "European Court of Justice" [1]=> string(28) "preliminary ruling procedure" [2]=> string(42) "deference to the referring national courts" [3]=> string(105) "further examination of the factual and/or legal circumstances of the case as task of the Hungarian courts" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4535) ["id"]=> int(322) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1098) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Tagállami eljárási autonómia – az elv korlátokkal és kérdőjelekkel
In the relationship between European law and the laws of the Member States, the procedural autonomy of the Member States, the principles of equivalence and effectiveness are important issues. In proceedings, these principles appear several times together with the questions of the right to a remedy and access to justice. In the realm of these doctrines, it is also often raised as a question to which extent EU law shall/can be applied ex officio, in particular with regard to the interpretation and scope of the concept of ‘ex officio’. The analysis of these issues is mainly carried out with the help of recent Hungarian preliminary ruling cases, which have raised the above issues, even in joint appearance. The topic is dealt with using the case law method, and as a result of this inquiry, it can be stated that the procedural autonomy of the Member States can only be interpreted in conjunction with other doctrines of EU law.
" ["hu_HU"]=> string(1060) "Az európai jog és a tagállami jogok egymáshoz való viszonya körében jelentős kérdés a tagállami eljárási autonómia, az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve. Mindezek a fogalmak gyakran a jogorvoslati jogokkal, a joghoz jutás kérdéseivel együtt jelennek meg. Az említett doktrínák érvényesülése területén gyakran merül fel kérdésként az is, hogy az uniós jogot milyen mértékben kell/lehet hivatalból alkalmazni (officialitás kérdése), különös tekintettel a hivatalbóliság fogalmának értelmezésére és terjedelmére. E kérdések elemzésére főként az utóbbi időszak olyan magyar előzetes döntéshozatali ügyeinek segítségével kerül sor, amelyek a fenti kérdéseket – akár együttes megjelenéssel is – érintették. A téma feldolgozására esetjogi módszerrel kerül sor, amelynek eredményeként leszögezhető, hogy a tagállami eljárási autonómia csak az uniós jog egyéb doktrínáival együtt értelmezhető.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(80) "Member State’s Procedural Autonomy – Limits and Challenges of this Principle" ["hu_HU"]=> string(76) "Tagállami eljárási autonómia – az elv korlátokkal és kérdőjelekkel" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#727 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1474) ["email"]=> string(33) "simonne.gombos.katalin@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1416) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "National University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(202) "Gombos Katalin egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Európai Köz- és Magánjogi Tanszék.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gombos" ["hu_HU"]=> string(6) "Gombos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(40) "magyar előzetes döntéshozatali ügyek" [1]=> string(32) "tagállami eljárási autonómia" [2]=> string(23) "egyenértékűség elve" [3]=> string(32) "tényleges érvényesülés elve" [4]=> string(11) "jogorvoslat" [5]=> string(16) "hivatalbóliság" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(34) "Hungarian preliminary ruling cases" [1]=> string(40) "procedural autonomy of the Member States" [2]=> string(24) "principle of equivalence" [3]=> string(26) "principle of effectiveness" [4]=> string(6) "remedy" [5]=> string(10) "ex officio" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#738 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5188) ["id"]=> int(620) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1416) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A hozzáadottérték-adó (áfa) gyakorlata az európai adójog (az EUB esetjoga), valamint a nemzeti adójog (a magyar közigazgatási bírósági gyakorlat) kölcsönhatásában
The present paper aims to give an overview on the contribution of the Hungarian courts in the form of preliminary references to the shaping of the interpretation of the European VAT rules. The current system of the European VAT is neutral and complex, and it involves several actors. However, the VAT system is a quickly developing field, new questions such as the one related to reverse VAT and its impact or the proportionality of sanctions have recently arisen. A cycle of questions and answers can be observed, as questions emerging in new tax cases are often built upon previous cases. The European Court of Justice had and still has to address issues like the responsibility of the invoice recipient, the conflict between tax neutrality and combating tax evasion, as well as the allocation of competences between national and EU levels. Many of the Hungarian cases can be considered important brickstones in developing the case law of the Court.
" ["hu_HU"]=> string(1297) "A jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson arról, hogy a magyar bíróságok előzetes döntéshozatali kérelmeik útján miként járultak hozzá az európai héaszabályok értelmezésének alakításához. Az európai héaszabályozás jelenlegi rendszere semleges és összetett, továbbá számos résztvevője van. Mindazonáltal a héarendszer egy gyorsan fejlődő terület, amely az utóbbi időkben olyan új témaköröket vet fel, mint például a héakötelezettség megfordulása és annak a szankciók arányosságára vonatkozó követelményre gyakorolt hatása. Egy kérdésekre és válaszokra épülő folyamatos párbeszéd figyelhető meg, hiszen az újabb adóügyekben megfogalmazott kérdések gyakorta a korábbi ügyekben adott válaszok kapcsán merülnek fel. Az Európai Unió Bíróságát a múltban és a jelenben egyaránt foglalkoztató kérdések között szerepel a számla címzettjének felelőssége, az adósemlegesség és az adókijátszás elleni küzdelem közötti konfliktus, valamint a nemzeti és az európai uniós szint közötti hatáskörmegosztás. Számos magyar vonatkozású ügy tekinthető fontos építőkőnek a Bíróság esetjogának fejlesztése szempontjából.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(228) "The Judicial Practice on Value Added Taxation (VAT) in the Interactions between the European Tax Law (the Case Law of the European Court of Justice) and National Tax Law (the Jurisprudence of the Hungarian Administrative Courts)" ["hu_HU"]=> string(179) "A hozzáadottérték-adó (áfa) gyakorlata az európai adójog (az EUB esetjoga), valamint a nemzeti adójog (a magyar közigazgatási bírósági gyakorlat) kölcsönhatásában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1388) ["email"]=> string(23) "darak.peter@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1337) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(17) "Kúria, ELTE ÁJK" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(187) "Darák Péter a Kúria elnöke, az ELTE ÁJK oktatója, Pénzügyi Jogi Tanszék.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Darák" ["hu_HU"]=> string(6) "Darák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(45) "nemzeti és európai uniós héaszabályozás" [1]=> string(25) "előzetes döntéshozatal" [2]=> string(12) "adólevonás" [3]=> string(20) "adóvisszatérítés" [4]=> string(33) "szankciók arányosságának elve" [5]=> string(16) "adósemlegesség" [6]=> string(15) "adókijátszás" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(36) "national and European VAT regulation" [1]=> string(18) "preliminary ruling" [2]=> string(31) "tax deduction and reimbursement" [3]=> string(28) "proportionality of sanctions" [4]=> string(14) "tax neutrality" [5]=> string(11) "tax evasion" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5003) ["id"]=> int(539) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1337) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatának hazai bírói gyakorlata a devizahiteles perekben
There is no doubt that the foreign currency loan litigations have been at the heart of the Hungarian civil justice in the second decade of the 21st century. When the financial crisis struck Hungary in 2008, the Hungarian Forint continuously depreciated against the EUR and Swiss Francs that resulted a significant increase of the monthly debt payments. The massive collapsing of foreign-currency-based loans and huge losses by citizens have led to numerous litigations before the Hungarian courts. The overwhelming majority of these actions aimed at establishing the invalidity of retail consumer contracts based on the fault of financial institutions and lack of proper information. On the one hand, intensive legislative work began to balance consumer protection and other interests, and on the other hand, courts adjudicated these cases and the uniform conduct of courts were enhanced through uniformity decisions of the Kúria (Supreme Court of Hungary). In litigation, particular emphasis was placed on providing consumers with adequate information and judicial review of unfair contract terms. Since the regulation of this area has been heavily sourced by the EU law, the courts have in many cases referred questions for a preliminary ruling to the Court of Justice of the European Union. The first such request was the Kásler case (C-26/13) that was followed by a dozen other inquiries. This paper examines the effects of the decisions made on the basis of the judgements and presents the most frequently invoked unfair contract terms and their Hungarian judicial practice.
" ["hu_HU"]=> string(2068) "Kétség sem férhet ahhoz, hogy a 21. század második évtizede a hazai polgári igazságszolgáltatásban a köznyelvben csak „devizahiteles perekként” aposztrofált ügyekről szól. Amikor 2008-ban a pénzügyi válság Magyarországot is elérte, a forint jelentősen leértékelődött az euróhoz és a svájci frankhoz képest, ami a devizakölcsönök törlesztőrészleteinek jelentős emelkedéséhez vezetett. A devizaalapú kölcsönök tömeges bedőlése a devizahiteles perek lavináját zúdította a bíróságokra. Az adósok által kezdeményezett perek a lakossági fogyasztói szerződések érvénytelenségének megállapítását célozzák, míg a pénzügyi intézmények által indított perek az eladósodott adósokkal szembeni követelés érvényesítésére irányulnak. A peráradat hazai kezelése több csatornán zajlott. Egyrészt intenzív jogalkotás kezdődött, amelynek keretében számos törvényt fogadott el az Országgyűlés. Másrészt beindultak a jogalkalmazás-egységesítési mechanizmusok: a Kúria több jogegységi határozatot fogadott el, illetve bírósági határozatot (BH) hozott, továbbá felállította a devizahiteles perek gyakorlatát vizsgáló Konzultációs Testületet, amely az elmúlt évek alatt több – nem kötelező érvényű, de a bírói gyakorlatot orientáló – véleményt fogalmazott meg. A devizahiteles perekben különös hangsúlyt kapott a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és a szerződési feltételek tisztességtelenségének bírói vizsgálata. Mivel e terület szabályozása jelentős mértékben átitatott az uniós joggal, a bíróságok több esetben is előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordultak az Európai Unió Bíróságához. Az első ilyen kérelmet egy tucatnyi megkeresés követte. A tanulmány bemutatja a devizahiteles perekben az adósok által leggyakrabban hivatkozott, tisztességtelennek tartott szerződési feltételeket és ezek hazai ítélkezési gyakorlatát.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(117) "The Hungarian Judicial Practice of Assessing the Unfairness of Contractual Terms in Foreign Currency Loan Litigations" ["hu_HU"]=> string(109) "A tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatának hazai bírói gyakorlata a devizahiteles perekben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#770 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5783) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1336) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Simon" ["hu_HU"]=> string(5) "Simon" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(16) "Károly László" ["hu_HU"]=> string(16) "Károly László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(11) "devizahitel" [1]=> string(46) "szerződési feltételek tisztességtelensége" [2]=> string(25) "fogyasztói szerződések" [3]=> string(19) "devizahiteles perek" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(22) "foreign currency loans" [1]=> string(31) "unfairness of contractual terms" [2]=> string(18) "consumer contracts" [3]=> string(33) "foreign currency loan litigations" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5001) ["id"]=> int(538) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1336) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Szociális biztonsági koordináció és munkaerőmozgás –az Alpenrind-eset és az Osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ítélete
The Alpenrind case bears importance from two aspects. Firstly, the case concerned Hungarian posting undertakings, secondly, the judgement of the European Court of Justice settled core legal questions related to posting. The European Court of Justice has confirmed that the A1 form certifying the posting for social security purposes should be considered valid until it is withdrawn by the issuing authority and may be issued retrospectively and retroactively. The declaratory nature of the certificate was thus asserted. The European Court of Justice has also endorsed that fraud could be an exception to this main rule. In the light of this, the Austrian Supreme Administrative Court, acting in the main proceedings, adjudicated that the situation of the posted Hungarian workers was lawfully certified by A1 forms issued by the Hungarian authorities and that there was no fraud, the difference of opinion arose from a different interpretation of the concept of replacement.
" ["hu_HU"]=> string(1119) "Az Alpenrind-ügy két okból is fontos számunkra. Az ügyben egyrészt magyar kiküldő cégek is érintettek voltak, másrészt az Európai Bíróság ítélete fontos jogi kérdéseket döntött el a kiküldetés terén. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a kiküldetést szociális biztonsági szempontból igazoló A1 formanyomtatványt mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg azt a kiállító hatóság vissza nem vonja, továbbá, az igazolás utólag és visszamenőleges hatállyal is kiállítható. Megerősítést nyert tehát az igazolás deklaratív jellege. Az Európai Bíróság azt is megerősítette, hogy a csalás esete a főszabály alól kivételt képez. A nemzeti alapügyben eljáró Osztrák Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság ennek fényében úgy döntött, hogy a kiküldött magyar munkavállalók helyzetét jogszerűen igazolták a magyar hatóságok által kiállított A1 igazolások, és nem állt fenn csalás, a véleménykülönbség a felváltó kiküldetés fogalmának eltérő értelmezéséből adódott.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(142) "Social Security Coordination and Free Movement of Workers – The Alpenrind Case and the Final Decision of the Austrian Verwaltungsgerichtshof" ["hu_HU"]=> string(143) "Szociális biztonsági koordináció és munkaerőmozgás –az Alpenrind-eset és az Osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ítélete" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1390) ["email"]=> string(30) "gellernelukacs.eva@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1338) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "ELTE ÁJK" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(207) "Gellérné Lukács Éva egyetemi adjunktus, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, az Igazgatási Bizottság Békéltető Testületének tagja (2017–).
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(18) "Gellérné Lukács" ["hu_HU"]=> string(18) "Gellérné Lukács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Éva" ["hu_HU"]=> string(4) "Éva" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1393) ["email"]=> string(20) "koreka2000@yahoo.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1338) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "ELTE ÁJK" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(183) "Kovács Réka, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, PhD-hallgató, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kovács" ["hu_HU"]=> string(7) "Kovács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Réka" ["hu_HU"]=> string(5) "Réka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(12) "kiküldetés" [1]=> string(26) "kiküldött munkavállaló" [2]=> string(20) "A1 formanyomtatvány" [3]=> string(11) "felváltás" [4]=> string(36) "szociális biztonsági koordináció" [5]=> string(22) "Igazgatási Bizottság" [6]=> string(22) "Békéltető Testület" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(7) "posting" [1]=> string(13) "posted worker" [2]=> string(7) "A1 form" [3]=> string(11) "replacement" [4]=> string(28) "social security coordination" [5]=> string(25) "Administrative Commission" [6]=> string(18) "Conciliation Board" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5007) ["id"]=> int(542) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1338) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A kiküldetés adminisztratív követelményeinek gyakorlati érvényesülése a Čepelnik-ügy prizmáján keresztül
In case C-33/17 Čepelnik, the Court of Justice of the European Union (CJEU) had to determine whether the legislation of a Member State under which a recipient of services can be ordered to suspend payments and to pay a security to guarantee payment of a possible fine which might be imposed on the provider of services, established in another Member State, for an infringement of the labour law of the first Member State is contrary to the EU law. Although in the present case the CJEU could not rule on the basis of the Posting of Workers Enforcement Directive, as this was implemented into the national law after the facts at issue in the main proceedings took place, the CJEU’s ruling provides useful insights into the future review of the admissibility of administrative requirements and control measures introduced at national level to monitor compliance with the posted worker regulations.
" ["hu_HU"]=> string(1061) "A C-33/17. sz. Čepelnik-ügyben az Európai Unió Bíróságának arról kellett határoznia, hogy ellentétes-e az uniós joggal az olyan tagállami szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltatás igénybe vevőjét arra kötelezzék, hogy függessze fel a kifizetéseket, és a valamely más tagállamban letelepedett szolgáltatásnyújtóra az első tagállam munkajogi szabályainak megsértése esetén esetlegesen kiszabható bírság megfizetésének biztosítása céljából biztosítékot nyújtson. Bár a jelen ügyre nem alkalmazható közvetlenül a kiküldött munkavállalók végrehajtási irányelve, hiszen az alapeljárás tényállása ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetését megelőzően valósult meg, a Bíróság ítélete minden bizonnyal útmutatásul szolgál a munkavállalók kiküldetésének szabályozása keretében a tagállamok által bevezethető adminisztratív követelmények és ellenőrzési intézkedések felülvizsgálata során.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(111) "The Practical Functionality of Administrative Requirements of Posting through the Aspects of the Čepelnik Case" ["hu_HU"]=> string(118) "A kiküldetés adminisztratív követelményeinek gyakorlati érvényesülése a Čepelnik-ügy prizmáján keresztül" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#734 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5784) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1340) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Fekete" ["hu_HU"]=> string(6) "Fekete" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Sára" ["hu_HU"]=> string(5) "Sára" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(26) "kiküldött munkavállaló" [1]=> string(14) "EU belső piac" [2]=> string(35) "szolgáltatásnyújtás szabadsága" [3]=> string(9) "Čepelnik" [4]=> string(31) "adminisztratív követelmények" [5]=> string(28) "ellenőrzési intézkedések" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(13) "posted worker" [1]=> string(16) "EU Single Market" [2]=> string(25) "free movement of services" [3]=> string(14) "Čepelnik case" [4]=> string(27) "administrative requirements" [5]=> string(16) "control measures" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#780 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5017) ["id"]=> int(545) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1340) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A szabadalombitorlás miatt elrendelt ideiglenes intézkedéssel okozott kárért való helytállási kötelezettség
TRIPS and the Enforcement Directive provide for appropriate compensation for a wrongfully-issued preliminary injunction in IP dispute. The Metropolitan Court of Budapest commenced preliminary ruling procedure on interpreting this provision. This article presents the opinion of the Advocate General.
" ["hu_HU"]=> string(342) "A TRIPS és a Jogérvényesítési Irányelv szabályozza az ideiglenes intézkedéssel okozott kárért való helytállási kötelezettséget, amikor megállapítják, hogy nem történt szellemi tulajdonjogi jogsértés. Ennek értelmezését kérte a Fővárosi Törvényszék. A jelen cikk a főtanácsnok indítványát ismerteti.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(112) "Appropriate Compensation for a Wrongfully-Issued Preliminary Injunction Ordered in a Patent Infringement Dispute" ["hu_HU"]=> string(117) "A szabadalombitorlás miatt elrendelt ideiglenes intézkedéssel okozott kárért való helytállási kötelezettség" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#758 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1396) ["email"]=> string(27) "gusztav.bacher@szecskay.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1341) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(24) "Szecskay Ügyvédi Iroda" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(107) "Bacher Gusztáv ügyvéd, Szecskay Ügyvédi Iroda.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bacher" ["hu_HU"]=> string(6) "Bacher" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Gusztáv" ["hu_HU"]=> string(8) "Gusztáv" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#772 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1397) ["email"]=> string(28) "andras.szecskay@szecskay.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1341) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(24) "Szecskay Ügyvédi Iroda" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(108) "Szecskay András ügyvéd, Szecskay Ügyvédi Iroda.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Szecskay" ["hu_HU"]=> string(8) "Szecskay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(17) "szellemi tulajdon" [1]=> string(23) "ideiglenes intézkedés" [2]=> string(30) "Jogérvényesítési Irányelv" [3]=> string(29) "helytállási kötelezettség" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(9) "IP rights" [1]=> string(22) "preliminary injunction" [2]=> string(21) "enforcement directive" [3]=> string(12) "compensation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#776 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5020) ["id"]=> int(547) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1341) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A ne bis in idem elve a legújabb európai joggyakorlatban, kitekintéssel a princípium érvényesülésére különböző jogterületek találkozása esetében
The ne bis in idem (prohibition of double prosecution, prohibition of double punishment, prohibition of double jeopardy), principle is included in many national, European and international legal instruments. In general, the objective of this principle is to ensure that no one is prosecuted or punished for the same act more than once. In this study, I examine the application of the ne bis in idem principle in the practice of the European Court of Human Rights and the Court of Justice of the European Union. In the jurisprudence of the European Court of Justice, the Lada case needs to be highlighted. The question referred to the Court of Justice in this case concerns the compatibility with the ne bis in idem principle of a procedure ‘for recognition of the validity’ in a Member State of a final decision taken in criminal proceedings brought in another Member State. Finally, I deal with the issue whether the ne bis in idem principle could be applied to sanctions in different branches of law (e.g. administrative law and criminal law).
" ["hu_HU"]=> string(1267) "A ne bis in idem (prohibition of double prosecution, prohibition of double punishment, prohibition of double jeopardy) elvét számos nemzeti, európai és nemzetközi jogi instrumentum is tartalmazza. Általánosságban ezen elv célja annak biztosítása, hogy senkit se lehessen ugyanazon cselekményért több ízben felelősségre vonni és megbüntetni. Ebben a tanulmányban mindenekelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága gyakorlatában vizsgáltam meg az elv érvényesülését. Utóbbi gyakorlatából a Lada Dániel Bertold-ügyet szükséges kiemelni. Ebben a döntésében a Bíróság kifejtette, hogy a valamely tagállam bírósága által ugyanazon személy más cselekménye vonatkozásában korábban hozott, jogerős büntetőítélet valamely másik tagállamban való figyelembevételének nem lehet az a feltétele, hogy ez utóbbi tagállam bíróságai olyan előzetes elismerésre irányuló különleges eljárást folytassanak le, mint amilyen az alapügy tárgyát képezi. Végül foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy a ne bis in idem elve alkalmazható-e a különböző jogterületekről (például a közigazgatási jogból és a büntetőjogból) származó szankciók viszonylatában.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(123) "The Ne Bis in Idem Principle in Recent European Practice with an Outlook on the Meeting Points of Different Branches of Law" ["hu_HU"]=> string(161) "A ne bis in idem elve a legújabb európai joggyakorlatban, kitekintéssel a princípium érvényesülésére különböző jogterületek találkozása esetében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#773 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1398) ["email"]=> string(25) "ambrus.istvan@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1342) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "ELTE ÁJK" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(121) "Ambrus István egyetemi docens, ELTE-ÁJK Büntetőjogi Tanszék.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ambrus" ["hu_HU"]=> string(6) "Ambrus" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(12) "büntetőjog" [1]=> string(10) "compliance" [2]=> string(12) "európai jog" [3]=> string(20) "kétszeres kockázat" [4]=> string(23) "kétszeres értékelés" [5]=> string(21) "kétszeres büntetés" [6]=> string(19) "közigazgatási jog" [7]=> string(14) "ne bis in idem" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(18) "administrative law" [1]=> string(12) "criminal law" [2]=> string(10) "compliance" [3]=> string(15) "double jeopardy" [4]=> string(18) "double prosecution" [5]=> string(15) "double sanction" [6]=> string(12) "European law" [7]=> string(14) "ne bis in idem" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#789 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5023) ["id"]=> int(549) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1342) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A magyarországi távszerencsejáték-perek tapasztalatai és konzekvenciái (2013–2018)
In the wake of the re-regulations of the Hungarian remote gambling concession and licensing regime in 2013 and 2014, mass litigations were commenced primarily on EU law basis. Hungarian courts demonstrated significant experience in the practical application of the EU law in terms of weighing the EU law relevance of the cases, commencing and managing preliminary ruling procedures, as well as in the management of mass EU law based litigations. Other than establishing the EU law nonconformity of some of the fundamental instruments of the Hungarian legal regime, the outcome of the three preliminary ruling procedures that were commenced during the national litigations holds significance in the development of the European gambling law and also of the law applying to the freedom of establishment and services. The prospective new Hungarian licensing regime, necessary due to the CJEU judgments, has not been compiled yet.
" ["hu_HU"]=> string(1004) "A magyar távszerencsejáték koncessziós és engedélyezési rendszer 2013-asés 2014-esújraszabályozásai nyomán tömegesen indultak azzal kapcsolatos közigazgatási perek, elsősorban uniós jogi alapokon. A perekben a magyar bíróságok az uniós jog gyakorlati alkalmazásában jelentős tapasztalatot mutattak mind az uniós jog relevanciájának megítélése, mind az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezése és lefolytatása, mind az uniós jogi alapú tömeges perek menedzselése során. A perekben három előzetes döntéshozatali eljárás is indult, amelyek – amellett, hogy a magyar szabályozások több alapvető elemét is uniós jogba ütközőnek találták – az európai távszerencsejáték-jog és általában a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságához kapcsolódó uniós jog fejlődésében is jelentőséggel bírnak. Az Európai Bíróság ítéletei miatt szükségessé vált új magyar szabályozás még nem készült el.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(87) "Experiences and Consequences of the Hungarian Online Gambling Litigations (2013–2018)" ["hu_HU"]=> string(90) "A magyarországi távszerencsejáték-perek tapasztalatai és konzekvenciái (2013–2018)" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1400) ["email"]=> string(26) "viktor.radics@dlapiper.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1343) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(76) "DLA Piper Hungary (DLA Piper Posztl, Nemescsói és Társai Ügyvédi Iroda)" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(195) "Radics György Viktor ügyvéd, a DLA Piper Hungary (DLA Piper Posztl, Nemescsói és Társai Ügyvédi Iroda) jogvitarendezési vezetője.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Radics" ["hu_HU"]=> string(6) "Radics" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "György Viktor" ["hu_HU"]=> string(14) "György Viktor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(15) { [0]=> string(20) "távszerencsejáték" [1]=> string(23) "online szerencsejáték" [2]=> string(16) "szerencsejáték" [3]=> string(20) "szerencsejáték-jog" [4]=> string(35) "szolgáltatásnyújtás szabadsága" [5]=> string(24) "letelepedés szabadsága" [6]=> string(19) "bizonyítási teher" [7]=> string(52) "előzetes döntéshozatali eljárás Magyarországon" [8]=> string(13) "Sporting Odds" [9]=> string(6) "Unibet" [10]=> string(8) "Headlong" [11]=> string(8) "kaszinó" [12]=> string(15) "online kaszinó" [13]=> string(13) "sportfogadás" [14]=> string(20) "online sportfogadás" } ["en_US"]=> array(15) { [0]=> string(15) "remote gambling" [1]=> string(15) "online gambling" [2]=> string(8) "gambling" [3]=> string(12) "gambling law" [4]=> string(19) "freedom of services" [5]=> string(24) "freedom of establishment" [6]=> string(15) "burden of proof" [7]=> string(40) "preliminary ruling procedures in Hungary" [8]=> string(13) "Sporting Odds" [9]=> string(6) "Unibet" [10]=> string(8) "Headlong" [11]=> string(6) "casino" [12]=> string(13) "online casino" [13]=> string(14) "sports betting" [14]=> string(21) "online sports betting" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#785 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5028) ["id"]=> int(553) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1343) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A hazai szerencsejátékra vonatkozó szabályozás EU-jog-konformitásának vizsgálata
The purpose of this study is to analyse whether the Hungarian regulation on gambling is in conformity with the EU law. The research was based on the cases that have been decided by the European Court of Justice in preliminary ruling procedures. We will deal exclusively with questions of law, though we note that there are some social and economic consequences of the topic linked with gambling addiction, crime, catering services and taxation. In the study, we will use the method of description, complemented by analysis and comparison in connection with the scrutinised court cases. It will be argued that gambling and the joint double system of concessions applied by the Hungarian legislator are not in themselves unlawful, provided that these regulations effectively serve the achievement of the public interest objectives of the legislator. However, through the analysed cases, we conclude that the Hungarian regulation goes against the EU law in many respects, and these regulations breach the EU law under certain circumstances.
" ["hu_HU"]=> string(1285) "Jelen tanulmányban a szerencsejáték szervezésére vonatkozó, mindenkor hatályos magyar rendelkezések európai uniós jog konformitását vesszük górcső alá. Vizsgálódásunk alapja a témánkhoz kapcsolódóan az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott döntései. A publikációban kizárólag jogkérdésekkel foglalkozunk, megjegyezzük azonban, hogy a vizsgált területnek jelentős a gazdasági életre (vendéglátó egységek, közvetve az adófizetés okán) és a társadalomra gyakorolt hatása (a játékszenvedély, a bűnözés). A tanulmányban alapvetően a leírás módszertanát alkalmazom azzal, hogy a vizsgált bírósági ügyekkel összefüggésben élek az elemzés és az összehasonlítás eszközeivel is. Kiemeljük, hogy önmagában a szerencsejáték-szervezés és az azzal kapcsolatosan bevezetett kettős rendszer még nem minősül jogellenesnek, nem ellentétes az uniós joggal feltéve, hogy a jogalkotó által kitűzött célok tényleges érvényesülését szolgálja. A vizsgált ügyek segítségével azonban bemutatjuk, hogy az irányadó hazai szabályozás számos összefüggésben sérti, vagy bizonyos feltételek nem teljesítése esetén ellentétes lehet az uniós joggal.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(76) "A Conformity Assessment of the Hungarian Gambling Regulation with the EU Law" ["hu_HU"]=> string(88) "A hazai szerencsejátékra vonatkozó szabályozás EU-jog-konformitásának vizsgálata" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#788 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1401) ["email"]=> string(27) "striho.krisztina@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1345) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(108) "Strihó Krisztina, PhD, NKE tudományos munkatárs.
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Strihó" ["hu_HU"]=> string(7) "Strihó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Krisztina" ["hu_HU"]=> string(9) "Krisztina" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(19) "EU-jog-konformitás" [1]=> string(35) "szolgáltatásnyújtás szabadsága" [2]=> string(16) "szerencsejáték" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(26) "conformity with the EU law" [1]=> string(23) "freedom of the services" [2]=> string(8) "gambling" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#794 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5031) ["id"]=> int(554) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1345) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }