Old and New Alternatives for Measuring Regional Development Disparities in the European Union from a Regional Policy Perspective
Copyright (c) 2026 Szabó Pál, Farkas Máté
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The aim of this study is to present the challenges and solutions for the European Union's cohesion policy in the context of the delimitation of lagging regions. In the first part of the work, we explore the theoretical and practical pathways that have led the profession to the current positions and how these are reflected in cohesion policy. In the second part, we looked at alternative indicators for GDP per capita as a cohesion policy tool and concluded that there is no real better option for the time being, although there are several promising initiatives underway. In the third part, we approached the issue from the regional perspective, revealing that Member States are trying to allocate more substantial aid to certain areas by repartitioning regions, and also the issue of typology and the choice of territorial units. Finally, we have pointed out that Hungary and its regions are so far beneficiaries of this system.
Keywords:
References
BELTRÁN-ESTEVE, Mercedes et al. (2023): Is the European Social Progress Index Robust? Implications for the Design of European Union Regional Cohesion Policy. Regional Studies, 57(11), 2285–2306. Online: https://doi.org/10.1080/00343404.2022.2159022
BOROS Lajos (2010): Földrajzi alapkategóriák gazdaságföldrajzi kontextusban. In MÉSZÁROS Rezső (szerk.): A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Budapest: Akadémiai Kiadó, 40–56.
DI CATALDO, Marco (2017): The Impact of EU Objective 1 Funds on Regional Development: Evidence from the U.K. and the Prospect of Brexit. Journal of Regional Science, 57(5), 814–839. Online: https://doi.org/10.1111/jors.12337
ESCOBAR, Arturo (2000): Beyond the Search for a Paradigm? Post-Development and Beyond. Development, 43(4), 11–14. Online: https://doi.org/10.1057/palgrave.development.1110188
European Commission (2021): A Bizottság (EU) 2021/1130 végrehajtási határozata (2021. július 5.) a 2021–2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz keretében biztosított támogatásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra jogosult tagállamok jegyzékének összeállításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32021D1130
European Commission (2023a): EU Regional Competitiveness Index 2.0. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2776/46106
European Commission (2023b): Strategic Foresight Report 2023. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2792/32296
European Commission (2025a): Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2023/955 és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet módosításáról. COM(2025) 565 végleges. 2025. július 16. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52025PC0565R(01)
European Commission (2025b): Europe’s Budget. Cohesion at the Core of EU’s Future. Online: https://doi.org/10.2776/0784652
European Parliament (2016): Beyond GDP: Regional Development Indicators. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2016/577953/EPRS_BRI(2016)577953_EN.pdf
European Parliament (2025): Az Európai Parlament 2025. május 8-i állásfoglalása a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló kilencedik jelentésről (2024/2107(INI)) P10_TA(2025)0098. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0098_EN.html
Eurostat (2025): Eurostat Regional Yearbook 2025. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2785/5478134
FARKAS Máté (2018): A társadalmi-gazdasági fejlődés elméleti és módszertani kérdései a 20. század második felében. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Online: https://doi.org/10.15476/ELTE.2018.012
FARKAS Máté – SZABÓ Pál (2012): A fejlettség különböző felfogásai és mérései Európában és Magyarországon. Közép-Európai Közlemények, 5(1), 86–101.
IGARI András (2021): Speciális régiótípusok szerepe az európai unió regionális egyenlőtlenségeiben. Földrajzi Közlemények, 145(4), 300–316. Online: https://doi.org/10.32643/fk.145.4.3
HAMILTON, Ian (1999): A regionális politika összefüggései. Regionális Tudományi Tanulmányok, 4, 33–46.
HAMILTON, Peter (1992): The Enlightenment and the Birth of Social Science. In HALL, Stuart – GIEBEN, Bram (szerk.): Formations of Modernity. Oxford–Cambridge: Polity Press – Blackwell,17–69.
KENGYEL Ákos (2015): Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban. Budapest: Akadémiai Kiadó. Online: https://doi.org/10.1556/9789630597760
KOVÁCS Csaba József (2015): Wales periferikus helyzetének és térszerkezetének jellemzői. Területi Statisztika, 55(1), 46–59.
LAWSON, Victoria (2007): Making Development Geography. Abingdon, Oxon: Hodder Education.
NEMES NAGY József (1998) A tér a társadalomkutatásban. Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.
PIKLER Katalin (2016): Az EU területi statisztikai rendszere (NUTS), kapcsolódva a Közép-Magyarország régió kettéválasztásának kérdéséhez. Tér és Társadalom, 30(2), 84–88. Online: https://doi.org/10.17649/TET.30.2.2773
SÁRKÁNY Mihály – SOMLAI Péter (2004): A haladástól a kontingenciáig. In SOMLAI Péter (szerk.): Az evolúció elméletei és metaforái a társadalomtudományokban. Budapest: Napvilág Kiadó, 11–52.
SZABÓ Pál (2005): A NUTS rendszer ki- és átalakulása. Comitatus, 15(8–9), 7–14.
SZABÓ Pál (2015): Régió és térszerkezet az elmélettől a területpolitikáig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
SZABÓ Pál – FARKAS Máté (2024): A NUTS 2024 területi jegyzék jellemzői. Comitatus, 34(251), 199–206. Online: https://doi.org/10.59809/Comitatus.2024.34-251.199
SZABÓ Pál – SZABÓ Tamás (2018): A NUTS 2016 jegyzék új elemei és funkciói. Comitatus, 28(230), 30–38. Online: https://epa.oszk.hu/03900/03942/00016/pdf/EPA03942_comitatus_2018_230_030-038.pdf
SZTOMPKA, Piotr (1993): The Sociology of Social Change. Oxford–Cambridge: Blackwell.