Teljes szám

Előszó

A Diogenész Klub

Kecsmár Krisztián
5-6.
object(Publication)#689 (6) { ["_data"]=> array(25) { ["id"]=> int(6827) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:21" ["primaryContactId"]=> int(8434) ["sectionId"]=> int(76) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6703) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(3) "5-6" ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(19) "Kecsmár Krisztián" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "A Diogenész Klub " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#724 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(8434) ["email"]=> string(30) "krisztian.kecsmar@ec.europa.eu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6827) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(190) ["country"]=> string(2) "BE" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Kecsmár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#737 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28356) ["id"]=> int(5384) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6827) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Tanulmány

object(Publication)#189 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6622) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:22" ["primaryContactId"]=> int(8162) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6498) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7071) "Alghannam, Heshman – Yaghi, Mohhamed (2022): Biden’s Trip to Saudi Arabia: Successes and Failures. Carnegie Endowment for International Peace, 2022. augusztus 11. Online: https://carnegieendowment.org/sada/87662 Brattberg, Erik (2020): How Washington Views New European Defense Initiatives? Carnegie Endowment for International Peace, 2020. március 3. Online: https://bit.ly/43OoMZ9 Chatzky, Andrew (2017): France’s Tech Tax: What to Know. Council on Foreign Relations. 2019. július 17. Online: https://www.cfr.org/in-brief/frances-tech-tax-what-know Congressional Research Service (2022): U.S.-European Relations in the 117th Congress. Washington, D.C.: CRS. Online: https://crsreports.congress.gov/product/pdf/IF/IF11094 Council of the European Union (2005): Initiative to Enhance Economic Integration and Growth. Online: https://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201004/20100427ATT73625/20100427ATT73625EN.pdf Etzioni, Amitai (2007): Security First: For a Muscular, Moral Foreign Policy. New Haven: Yale University Press. European Commission (2019): Communication from the Commission to the European Parliament, the European Council, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, The European Green Deal. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A52019DC0640 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A32017L0541 European Commission (é. n.): EU–US Data Transfers. Online: https://bit.ly/3mUXmAb European Commission (2021): EU-US Launch Joint Technology Competition Policy Dialogue to Foster Cooperation in Competition Policy and Enforcement in Technology Sector. 2021. december 7. Online: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_21_6671 European Commission (2022): The Ninth U.S.-EU Energy Council. 2022. február 7. Online: https://ec.europa.eu/info/news/ninth-us-eu-energy-council-2022-feb-07_en European Community (1990): Transatlantic Declaration on EC–US Relations. Online: https://www.europarl.europa.eu/cmsdata/124320/trans_declaration_90_en.pdf European Council – Council of the European Union (2021): EU-US Summit Statement. Online: https://www.consilium.europa.eu/en/meetings/international-summit/2021/06/15/ European External Action Service (1998): Transatlantic Economic Partnership. Online: https://eeas.europa.eu/archives/docs/us/docs/trans_econ_partner_11_98_en.pdf European Parliament Think Tank (2017): From Safe Harbour to Privacy Shield: Advances and shortcomings of the New EU-US Data Transfer Rules. 2017. január 19. Online: https://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document/EPRS_IDA(2017)595892 European Union (1995): The New Transatlantic Agenda. Online: https://www.europarl.europa.eu/cmsdata/210469/New-Transatlantic-Agenda_EN.pdf Europe Daily Bulletin (2011): Terrorism and Cybercrime, EU-US Meeting. 2011. április 15. Online: https://agenceurope.eu/aewebsite_dev/en/bulletin/article/10359/24 Europol (2021): European Union Terrorism Situation and Trend Report. Online: https://doi.org/10.2813/677724 Gardner, Anthony (2020): Stars with Stripes. London: Palgrave. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-29966-8 Gardner, Anthony L. – Eizenstat, Stuart (2010): New Treaty, New Influence? Foreign Affairs, 2010. március 1. Online: https://www.foreignaffairs.com/articles/europe/2010-03-01/new-treaty-new-influence Gardner, Hall szerk. (2017): NATO and the European Union: New World, New Europe, New Threats, New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315248332 Iñiguez de Heredia, Marta (2020): Military Capacity Building as EU’s New Security and Development Strategy. In Johansson-Nogués, Elisabeth – Vlaskamp, Martijn C. – Barbé, Esther (szerk.): European Union Contested. Barcelona: Springer, 173–190. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-33238-9_10 McGrath, Matt (2020): Climate Change: US Formally Withdraws from Paris Agreement. BBC, 2020. november 4. Online: https://www.bbc.com/news/science-environment-54797743 Megállapodás az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között az utas-nyilvántartási adatállomány felhasználásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának való továbbításáról. 22012A0811(01). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A22012A0811%2801%29 Miszlivetz Áron (2021): Varázslat egy csapásra? Az EU-USA kapcsolatok jövője. Ludovika.hu, 2021. január 21. Online: https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europablog/2021/01/21/varazslat-egy-csapasra-az-eu-usa-kapcsolatok-jovoje/ Peers, Steve (2014): The Next Multi-year EU Justice and Home Affairs Programme Views of the Commission and the Member States. Statewatch, 2014. március 12. Online: https://www.statewatch.org/media/documents/analyses/no-238-new-jha-programme.pdf Rada Péter (2007): Átalakuló biztonsági kihívások. In Rada Péter (szerk.): Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban, Budapest: Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület, 53–72. Rada, Péter (2012): End of Post-Modern Realism in the United States’ Democracy Promotion Strategy? Lessons from North-Africa and the „Arab Spring”. In Ondrejcsak, Robert (szerk.): Panorama 2011. Bratislava: Centre for European and North Atlantic Affairs (CENAA), 135–154. Rada Péter (2019): Megváltozó világunk és a biztonsági kihívások átalakulása. In Szálkai Kinga – Baranyi Tamás Péter – Szarka E. Luca (szerk.): Biztonságpolitikai Corvinák. Budapest: Antall József Tudásközpont, 15–23. Robinson, Kali, (2022): What is the Iran Nuclear Deal? CFR, 2022. július 20. Online: https://www.cfr.org/backgrounder/what-iran-nuclear-deal Thrush, Glenn (2017): Trump’s New Travel Ban Blocks Migrants from Six Nations, Sparing Iraq. The New York Times, 2017. március 6. Online: https://www.nytimes.com/2017/03/06/us/politics/travel-ban-muslim-trump.html Vinocur, Nicholas (2022): Europe has Met Its Pain Threshold on Russia Sanctions. It Wasn’t That High. Politico, 2022. március 16. Online: https://www.politico.eu/article/europe-met-pain-threshold-russia-sanctions-not-high/ Watt, Andrew (2022): Recovery and Resilience: Stop-Gap or Sea-Change? Social Europe, 2022. május 30. Online: https://www.socialeurope.eu/recovery-and-resilience-stop-gapor-sea-change The White House (2022): United States and European Commission Announce Trans-Atlantic Data Privacy Framework. 2022. március 25. Online: https://www.whitehouse.gov/briefingroom/statements-releases/2022/03/25/fact-sheet-united-states-and-european-commission-announce-trans-atlantic-data-privacy-framework/ Wright, Thomas (2021): The Center Cannot Hold. Foreign Affairs, 2021. augusztus 24. Online: https://www.foreignaffairs.com/articles/united-states/2021-08-24/center-cannot-hold" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "7-29" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(782) "

The EU–US relations do not correspond completely with the European–American relations. The latter is broader and traditionally it has a very heavy defence and security policy cooperation dimension. The present analysis intends to look into the specific EU–US relations with defining the issues on the agenda and examining these issue areas. The issue areas overlap each other and a single issue may belong to other areas, too. These areas of issue groups on the EU–US agenda are: security cooperation; economic cooperation and the global challenges, which need to be addressed together. Description of the agenda makes sense in the perspective of the liberal world order, because the EU and the US are the two most important agenda setters of the liberal world order.

" ["hu_HU"]=> string(1134) "

Az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolata nem egyenlő az európai–amerikai kapcsolatokkal. Az utóbbi jóval bővebb, és tradicionálisan hangsúlyos védelmi együttműködési és biztonsági eleme van. A tanulmány célja, hogy körüljárja azokat az ügyeket, amelyek a két fél kapcsolatainak napirendjén vannak, és a legfontosabb, trendeket meghatározó kérdésterületek alapján csoportosítva adjon logikát az EU és az Egyesült Államok kapcsolatai elemzésének. Ha leszűkítjük a kérdésterületet, akkor a napirenden lévő ügyek alapján a kapcsolatokat három nagyobb dimenzióba sorolhatjuk. Ezek egymással is átfedést mutatnak, és egyes ügyek nem egyértelműen tartoznak kizárólagosan csak egy csoportba. Ezek a kérdéscsoportok: a biztonsági jellegű kérdések; a gazdasági kapcsolatok; illetve azok a globálisan jelen lévő ügyek, amelyekben a két fél kölcsönösen egymásra van utalva. A napirend leíró bemutatása azért érdekes, mert az EU és az Egyesült Államok a liberális világrend legbefolyásosabb szereplői és annak alakítói.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(21) "The EU–US Relations" ["hu_HU"]=> string(55) "az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatai" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(46) "The Agenda Setters of the Liberal World Order:" ["hu_HU"]=> string(41) "A liberális világrend napirendalkotói:" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(11) "Rada Péter" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#123 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8162) ["email"]=> string(21) "rada.peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6622) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Rada" ["hu_HU"]=> string(4) "Rada" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(2) "EU" [1]=> string(18) "Egyesült Államok" [2]=> string(29) "európai-amerikai kapcsolatok" [3]=> string(21) "liberális világrend" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(2) "EU" [1]=> string(13) "United States" [2]=> string(27) "European-American relations" [3]=> string(19) "liberal world order" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28357) ["id"]=> int(5385) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6622) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#191 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6220) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:24" ["primaryContactId"]=> int(7648) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6096) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6742) "Arter, David (2002): Small State Influence within the EU? The Case of Finland’s Northern Dimension Initiative. Journal of Common Market Studies, 38(5), 677–697. Online: https://doi.org/10.1111/1468-5965.00260 Benjamin, Daniel K. (2001): Arctic Expeditions of the 19th Century. PERC Reports, 19(2), 16–17. Online: https://perc.org/2001/06/01/arctic-expeditions-of-the-19th-century/ Bereczki András (2007): A lappok (számik) története. Budapest: ELTE. Coffey, Luke (2013): No European Union Membership in the Arctic Council. The Heritage Foundation, 2013. április 5. Online: https://www.heritage.org/europe/report/no-european-union-membership-the-arctic-council Csatlós Erzsébet (2013): Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete. PhD-disszertáció. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Depledge, Duncan (2015): The EU and the Arctic Council. ECFR, 2015. április 20. Online: https://ecfr.eu/article/commentary_the_eu_and_the_arctic_council3005/ Eiterjord, Trym (2022): Amid Ukraine War, Russia’s Northern Sea Route Turns East. The Diplomat, 2022. december 13. Online: https://thediplomat.com/2022/12/amid-ukraine-war-russias-northern-sea-route-turns-east/ Eni (2022): Our work in Russia. Online: https://www.eni.com/en-IT/eni-worldwide/eurasia/russia.html Európai Bizottság (2016): Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája. JOIN/2016/021 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52016JC0021 European Union External Action (2022): Barents Euro-Arctic Cooperation: Joint Statement of the European Union, Finland, Denmark, Iceland, Norway and Sweden on Suspending Activities with Russia 2022. március 9. Online: https://www.eeas.europa.eu/eeas/barentseuro-arctic-cooperation-joint-statement-european-union-finland-denmark-iceland-norway_en Government of Canada (2022): Joint Statement on Limited Resumption of Arctic Council Cooperation. 2022. június 8. Online: https://www.canada.ca/en/global-affairs/news/2022/06/joint-statement-on-limited-resumption-of-arctic-council-cooperation.html Gunnarson, Björn (2020): Recent Ship Traffic and Developing Shipping Trends on the Northern Sea Route—Policy Implications for Future Arctic Shipping. Marine Policy, 124, 104369. Online: https://doi.org/10.1016/j.marpol.2020.104369 Hansen, Carsten Ørts – Grønsedt, Peter – Graversen, Christian Lindstrøm et al. (2016): Arctic Shipping – Commercial Opportunities and Challenges. Frederiksberg: CBS Maritime. Helle, Knut szerk. (2003): The Cambridge History of Scandinavia. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CHOL9780521472999 Hughes, Thomas (2022): Defence in the European Arctic in 2022. NAADSN, 2022. december 23. Online: https://www.naadsn.ca/wp-content/uploads/2022/12/22-dec-TH-Defence-and-European-Arctic-2022-NAADSN-policy-brief.pdf Humpert, Malte (2023): Russia’s Northern Sea Route Sees More Traffic Despite War and Sanctions. High North News, 2023. január 18. Online: https://www.highnorthnews.com/en/russias-northern-sea-route-sees-more-traffic-despite-war-and-sanctions Kaznacheev, Peter – Bazaleva, Regina (2016): A Comparison of the Roles of Privately and State-Owned Oil Companies in Developing the Arctic Shelf. Energy Exploration & Exploitation, 34(1), 99–112. Online: https://doi.org/10.1177/0144598715623671 Koch, Wendy (2015): 3 Reasons Why Shell Halted Drilling in the Arctic. National Geographic, 2015. szeptember 28. Online: https://www.nationalgeographic.com/science/article/150928-3-reasons-shell-halted-drilling-in-the-arctic Kuersten, Andreas (2016): The Arctic Five Versus the Arctic Council. In Heininen, Lassi – Exner-Pirot, Heather – Plouffe, Joël (szerk.): Arctic Yearbook. Akureyri: Northern Research Forum, 429–437. Leypoldt, Patrick (2015): The Capacity Potential of the Northern Sea Route by 2050. In Keupp, Marcus Matthias (szerk.): The Northern Sea Route – A Comprehensive Analysis. Wiesbaden: Springer, 89–106. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-658-04081-9_6 Magidovič, Iosif Petrovič (1961): A földrajzi felfedezések története. Budapest: Gondolat. Maher Patrick T. (2017): Tourism Futures in the Arctic. In Latola, Kirsi – Savela, Hannele (szerk.): The Interconnected Arctic — UArctic Congress 2016. Cham: Springer Polar Sciences, 213–219. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-57532-2_22 Mills, William James (2003): Exploring Polar Frontiers: A Historical Encyclopedia. Santa Barbara: ABC-CLIO. Øian, Hogne – Fredman, Peter– Sandel, Klas et al. (2018): Tourism, Nature and Sustainability. A Review of Policy Instruments in the Nordic Countries. Koppenhága: Nordic Council of Ministers, Online: https://doi.org/10.6027/TN2018-534 Phillips, Leigh (2009): Arctic Council Rejects EU’s Observer Application. EUobserver, 2009. április 30. Online: https://euobserver.com/green-economy/28043 Schreiber, Melody (2022): Major Oil Companies and Investors Pull Back from Russian Arctic Oil and Gas. Arctic Today, 2022. március 5. Online: https://www.arctictoday.com/major-oil-companies-and-investors-pull-back-from-russian-arctic-oil-and-gas/ Statista (2023a): Production of Arctic Oil and Gas Worldwide from 2010 to 2022, by Country. Online: https://www.statista.com/statistics/1300235/arctic-oil-production-by-country/ Statista (2023b): Annual Volume of Cargo Transportation through the Northern Sea Route (NRS) in Russia from 2011 to 2022. Online: https://www.statista.com/statistics/1147611/northern-sea-route-cargo-transportation-volume-russia/ Statistics Finland (2018): Foreign Overnights in Finland. 2018. április 6. Online: https://bit.ly/3H8eMjF Szabó János Lajos (2009): Norvégia európai integrációja a népszavazások tükrében. PhD-disszertáció. Budapest: ELTE. Tillväxtverket (2015): Tourism in Sweden. Online: https://bit.ly/3H8eMjF UNEP (2007): Tourism in the Polar Regions. The Sustainability Challenge. Online: https://wedocs.unep.org/handle/20.500.11822/9147 U.S. Department of State (2022): Joint Statement on Arctic Council Cooperation Following Russia’s Invasion of Ukraine. 2022. március 3. Online: https://www.state.gov/joint-statement-on-arctic-council-cooperation-following-russias-invasion-of-ukraine/ Wegge, Njord (2010): The Political Order in the Arctic: Power Structures, Regimes and Influence. Polar Record, 47(241), 165–176. Online: https://doi.org/10.1017/S0032247410000331 Wong, Andrew (2018): China: We are a ‘Near-Arctic State’ and We Want a ‘Polar Silk Road’. CNBC, 2018. február 14. Online: https://www.cnbc.com/2018/02/14/china-we-area-near-arctic-state-and-we-want-a-polar-silk-road.html" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "31-51" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(673) "

The Arctic region has re-emerged as a geopolitical hotspot during the past decades, mainly due to the problems raised by climate change and manifesting economic opportunities. The European Union has been interested in the region in several aspects. Europe has geographical, historical and economic ties with the Arctic, and wants to play a role in the forming regional order. The main object of this paper is to investigate EU’s involvement in Arctic affairs. The main argument is that EU’s presence in the region is characterised by duality. The EU is regional and outsider at the same time. Its role is determinative, but faces many challenges and limitations.

" ["hu_HU"]=> string(873) "

Az Arktisz térsége az elmúlt évtizedekben a nemzetközi politikai érdeklődés homlokterébe került, aminek két legfőbb oka van: a helyi klímaváltozás által felvetett problémák és az újonnan kibontakozó gazdasági lehetőségek. Az Európai Unió (EU) több szállal kötődik a térséghez, aminek földrajzi, történelmi és gazdasági gyökerei egyaránt vannak. Emellett Európa szerepet kíván vállalni az újonnan kialakuló regionális rendben. Jelen tanulmány fő célja, hogy megvizsgálja az EU szerepvállalását az Arktisszal kapcsolatos ügyekben. A dolgozat abból a megközelítésből indul ki, hogy az EU érdekérvényesítését a térségben ambivalencia jellemzi. Az EU egyszerre a régión belüli és azon kívül álló nemzetközi szereplő. Jelenléte tagadhatatlan, de számos kihívással és korláttal néz szembe.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(50) "Pillars of the Arctic policy of the European Union" ["hu_HU"]=> string(51) "Az Európai Unió Arktisz-politikájának pillérei" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(17) "Németh Viktória" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#738 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7648) ["email"]=> string(19) "nemetviki@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6220) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(49) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:23:"Pécsi Tudományegyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Németh" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Viktória" ["hu_HU"]=> string(9) "Viktória" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Arktisz" [1]=> string(14) "Európai Unió" [2]=> string(21) "szomszédságpolitika" [3]=> string(13) "geoökonómia" [4]=> string(11) "geopolitika" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Arctic" [1]=> string(14) "European Union" [2]=> string(20) "neighbourhood policy" [3]=> string(12) "geoeconomics" [4]=> string(11) "geopolitics" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#734 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28358) ["id"]=> int(5386) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6220) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#120 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6462) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:23" ["primaryContactId"]=> int(7970) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6338) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(9513) "Arató Krisztina – Koller Boglárka (2015): Európa utazása: integrációtörténet. Budapest: Gondolat. Bickerton, Christopher J. – Hodson, Dermot – Puetter, Uwe (2015a): The New Intergovernmentalism: European Integration in the Post Maastricht Era. JCMS: Journal of Common Market Studies, 53(4), 703–722. Online: https://doi.org/10.1111/jcms.12212 Bickerton, Christopher J. – Hodson, Dermot – Puetter, Uwe szerk. (2015b): The New Intergovernmentalism: States and Supranational Actors in the Post-Maastricht Era. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198703617.001.0001 Bulmer, Simon – Wessels, Wolfgang (1987): European Council: Decision-making in European Politics. New York: Macmillan. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-349-07228-6 Christiansen, Thomas (2002): The Role of Supranational Actors in EU Treaty Reform. Journal of European Public Policy, 9(1), 33–53. Online: https://doi.org/10.1080/13501760110104163 De Schoutheete, Philippe – Wallace, Helen S. (2002): The European Council. Bruxelles: Notre Europe. Dür, Andreas – Mateo, Gemma (2006): Bargaining Efficiency in Intergovernmental Negotiations in the EU: Treaty of Nice vs. Constitutional Treaty. European Integration, 28(4), 381–398. Online: https://doi.org/10.1080/07036330600853992 Dür, Andreas – Mateo, Gemma (2010): Choosing a Bargaining Strategy in EU Negotiations: Power, Preferences, and Culture. Journal of European Public Policy, 17(5), 680–693. Online: https://doi.org/10.1080/13501761003748666 Fabbrini, Sergio – Puetter, Uwe (2016): Integration without Supranationalisation: Studying the Lead Roles of the European Council and the Council in Post-Lisbon EU Politics. Journal of European Integration, 38(5), 481–495. Online: https://doi.org/10.1080/07036337.2016.1178254 Gotev, Georgi (2018): End of Macedonia’s Name Dispute Opens Road to EU Talks and NATO Membership. Euractiv, 2018. június 13. Online: https://www.euractiv.com/section/enlargement/news/end-of-macedonias-name-dispute-opens-road-to-eu-talksand-nato-membership/ Haas, Ernst B. (1958): The Uniting of Europe: Political, Social and Economic Forces, 1950–1957. Stanford: Stanford University. Heads of State or Government of the Nine (1974): Final Communiqué of the Paris Summit (9 and 10 December 1974). Bulletin of the European Communities, 12. 7–12. Online: https://bit.ly/41zPV0b Hodson, Dermot – Puetter, Uwe (2019): The European Union in Disequilibrium: New Intergovernmentalism, Postfunctionalism and Integration Theory in the Post-Maastricht Period. Journal of European Public Policy, 26(8), 1153–1171. Online: https://doi.org/10.1080/13501763.2019.1569712 Hoffmann, Stanley (1966): Obstinate or Obsolete? The Fate of the Nation-State and the Case of Western Europe. Daedalus, 95(3), 862–915. Janning, Josef (2005): Leadership Coalitions and Change: The Role of States in the European Union. International Affairs, 81(4), 821–833. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-2346.2005.00486.x Kalas Vivien (2020a): Uniós migrációs paktum: távolinak tűnik a megállapodás. Európa Stratégia Kutatóintézet, 2020. november 17. Online: https://eustrat.uni-nke.hu/hirek/2020/11/18/unios-migracios-paktum-tavolinak-tunik-a-megallapodas Kalas Vivien (2020b): Az Európai Unió 2020-ban III. – Klímapolitika. Európa Stratégia Kutatóintézet, 2020. december 23. Online: https://eustrat.uni-nke.hu/hirek/2020/12/23/az-europai-unio-2020-ban-iii-klimapolitika Lehtonen, Tiia (2009): Small States – Big Negotiations Decision-Making Rules and Small State Influence in EU Treaty Negotiations. EUI PhD theses, Department of Political and Social Sciences. Florence: European University Institute. Online: https://doi.org/10.2870/2709 Lindberg, Leon N. (1963): The Political Dynamics of European Economic Integration. Stanford: Stanford University. Makszimov, Vlad (2021): Burned by Bulgaria Veto, North Macedonia to ‘Act More Carefully’ on EU Integration Narrative, Justice Minister Says. Euractiv, 2021. november 26. Online: https://bit.ly/41TqPJz Marks, Gary – Hooghe, Liesbet – Blank, Kermit (1996): European Integration from the 1980s: State-Centric v. Multi-Level Governance. JCMS: Journal of Common Market Studies, 34(3), 341–378. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.1996.tb00577.x McKibben, Heather E. (2010): Issue Characteristics, Issue Linkage, and States’ Choice of Bargaining Strategies in the European Union. Journal of European Public Policy, 17(5), 694–707. Online: https://doi.org/10.1080/13501761003748682 McKibben, Heather E. (2016): To Link or Not to Link? Agenda Change in International Bargaining. British Journal of Political Science, 46(2), 371–393. Online: https://doi.org/10.1017/S0007123414000350 Milward, Alan S. (1992): The European Rescue of the Nation-State. Berkeley and Los Angeles: University of California. Moga, Teodor L. (2009): The Contribution of the Neofunctionalist and Intergovernmentalist Theories to the Evolution of the European Integration Process. Journal of Alternative Perspectives in Social Sciences, 1(3), 796–807. Moravcsik, Andrew (1993): Preferences and Power in the European Community: A Liberal Intergovernmentalist Approach. JCMS: Journal of Common Market Studies, 31(4), 473–524. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.1993.tb00477.x Moravcsik, Andrew (1995): Liberal Intergovernmentalism and Integration: A Rejoinder. Journal of Common Market Studies, 33(4), 611–628. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.1995.tb00554.x Navracsics Tibor (1998): Európai belpolitika: az Európai Unió politikatudományi elemzése. Budapest: Korona. Navracsics Tibor (2020): Mi fog történni ma és holnap Brüsszelben? Európa Stratégia Kutatóintézet, 2020. július 17. Online: https://eustrat.uni-nke.hu/hirek/2020/07/17/mi-fog-tortenni-ma-es-holnap-brusszelben Németh Árpád (2022): Kötéltáncot jár Orbán a vétóval – a húr elpattant. Euronews, 2022. június 28. Online: https://hu.euronews.com/2022/06/28/koteltancot-jar-orban-a-vetoval-a-hur-elpattant Nicoll, William (1994): Representing the States. In Duff, Andrew – Pinder, John – Pryce, Roy (szerk.): Maastricht and Beyond: Building a European Union. London: Routledge, 204–220. Panke, Diana (2006): More Arguing Than Bargaining? The Institutional Designs of the European Convention and Intergovernmental Conferences Compared. European Integration, 28(4), 357–379. Online: https://doi.org/10.1080/07036330600853976 Peterson, John (1995): Decision‐Making in the European Union: Towards a Framework for Analysis. Journal of European Public Policy, 2(1), 69–93. Online: https://doi.org/10.1080/13501769508406975 Peterson, John – Bomberg, Elizabeth (1999): Decision-Making in the European Union. Basingstoke: Macmillan. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-349-27507-6 Putnam, Robert D. (1988): Diplomacy and Domestic Politics: The Logic of Two-Level Games. International Organization, 42(3), 427–460. Online: https://doi.org/10.1017/S0020818300027697 Reuters: Cameron Threatens to Veto EU Budgets that Fail to Control Spending. France 24, 2012. október 8. Online https://www.france24.com/en/20121007-britains-pm-cameronthreatens-veto-eu-treaty Schneider, Gerald – Cederman, Lars-Erik (1994): The Change of Tide in Political Cooperation: A Limited Information Model of European Integration. International Organization, 48(4), 633–662. Online: https://doi.org/10.1017/S0020818300028332 Simon Zoltán (2019): Az Európai Tanács és a Tanács. In Arató Krisztina – Koller Boglárka (szerk.): Az Európai Unió politikai rendszere. Budapest: Dialóg Campus, 75–97. Slapin, Jonathan B. (2011): Veto Power: Institutional Design in the European Union. Ann Arbor: University of Michigan. Online: https://doi.org/10.3998/mpub.2012704 Stubb, Alexander (2002): Negotiating Flexibility in the European Union: Amsterdam, Nice and Beyond. Basingstoke: Palgrave Macmillan. Online: https://doi.org/10.1057/9781403907615 Szabó Dániel (2022): Magára zúdította a teljes EU haragját az Orbán-kormány, már válaszcsapást sürgetnek. Napi.hu, 2022. június 2. Online: https://bit.ly/3L1Z5f4 Tallberg, Jonas (2008): Bargaining Power in the European Council. Journal of Common Market Studies, 46(3), 685–708. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.2008.00798.x Tallberg, Jonas – Johansson, Karl M. (2008): Party Politics in the European Council. Journal of European Public Policy, 15(8), 1222–1242. Online: https://doi.org/10.1080/13501760802407755 Vanhoonacker, Sophie (2012): The Amsterdam Treaty: Modest Reforms. In Laursen, Finn (szerk.): Designing the European Union. London: Palgrave, 180–195. Online: https://doi.org/10.1057/9780230367579_8 Weinhardt Attila (2022): Óriási tétté nagyította Orbán Viktor az uniós olajembargó ügyét. Portfolio, 2022. május 6. Online: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220506/oriasi-tette-nagyitotta-orban-viktor-az-unios-olajembargo-ugyet-543287 Jogi források Az EUB C-370/12 sz. a Pringle ügyben 2012. november 27-én hozott ítélete [ECLI:EU:C:2012:756] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2012. október 26.). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012E%2FTXT Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2012. október 26.). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX%3A12012M%2FTXT" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "53-69" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(528) "

The most important decisions on the long-term future of the European Union are taken in the European Council (EUCO). The Heads of State or Government set the new political guidelines and decide on treaty changes. Yet very little is known about the decision-making process of the European Council, including how Member States seek to assert their interests in the negotiations. This paper explores the bargaining strategies that are used repeatedly by states in European Council meetings and intergovernmental conferences.

" ["hu_HU"]=> string(617) "

Az Európai Unió hosszú távú jövőjével kapcsolatos legfontosabb döntések az Európai Tanácsban (EiT) születnek. Az állam- és kormányfők határozzák meg az új politikai irányvonalakat és döntenek a szerződésmódosításról. Az EiT döntéshozatali folyamatáról mégis nagyon keveset tudunk, így arról is, hogy a tagországok milyen módon igyekeznek érdekeiket érvényre juttatni a tárgyalások során. Jelen tanulmány azokat az alkustratégiákat tárja fel, amelyeket az államok visszatérően alkalmaznak az Európai Tanács ülésein, illetve a kormányközi konferenciákon.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Bargaining Strategies in the European Council" ["hu_HU"]=> string(39) "Alkustratégiák az Európai Tanácsban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Kalas Vivien" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7970) ["email"]=> string(18) "kalasv96@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6462) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(64) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:38:"NKE Európa Stratégia Kutatóintézet";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Kalas" ["hu_HU"]=> string(5) "Kalas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Vivien" ["hu_HU"]=> string(6) "Vivien" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(16) "Európai Tanács" [1]=> string(17) "alku stratégiák" [2]=> string(27) "kormányközi konferenciák" [3]=> string(23) "tervezési stratégiák" [4]=> string(14) "Európai Unió" [5]=> string(22) "érdekérvényesítés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(16) "European Council" [1]=> string(21) "bargaining strategies" [2]=> string(29) "intergovernmental conferences" [3]=> string(14) "European Union" [4]=> string(8) "advocacy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28410) ["id"]=> int(5387) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6462) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#115 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6428) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:23" ["primaryContactId"]=> int(7926) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6304) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(16869) "II. János Pál (1988): Sollicitudo rei socialis. 1987. december. 30. Acta Apostolicae Sedis, 80(5), 513–586. II. János Pál (1991): Centesimus annus. 1991. május 1. Acta Apostolicae Sedis, 83(10), 793–867. II. János Pál (1995): Enc., Evangelium vitae. 1995. március. 25. n. 42. Acta Apostolicae Sedis, 87(5), 446–447. VI. Pál (1971): Litt ap., Octogesima adveniens. 1971. június 30. Acta Apostolicae Sedis, 63(8), 401–441. VI. Pál (1964a): Lit. Ap.: 1964. október 24. Acta Apostolicae Sedis, 56(16), 965–967. VI. Pál (1964b): Omelia di Consacrazione della Chiesa Dell’archicenobio di Montecassino. 1964. október 24. Online: https://www.vatican.va/content/paul-vi/it/homilies/1964/documents/hf_p-vi_hom_19641024_montecassino.html XVI. Benedek (2009a): Enc., Caritas in veritate. 2009. április. 29. n. 51. Acta Apostolicae Sedis, 101(8), 687–688. XVI. Benedek (2009b): Ha békére törekszel, védd a teremtett világot. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2009. december. 30. Online: https://regi.katolikus.hu/cikk.php?h=1429 Antonini, Orlando (2015): The Diplomatic Activity of the Holy See. Communication, 12(2), 5–15. Augustine (1991): ‘On Genesis: Two Books on Genesis against the Manichees. On the Literal Interpretation of Genesis, An Unfinished Book. Washington: Catholic University of America Press. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctt32b1d3 Ágh Attila (2013): Az Európai Unió közpolitikai rendszerének áttekintése: Az uniós közpolitika és az uniós politika paradoxonjai. Politikatudományi Szemle, 22(3), 73–90. Arangio-Ruiz, Gaetano (1996): On the Nature of the International Personality of the Holy See. Revue Belge de Droit International, 29(2), 354–369. Araujo, Robert J. (2001): The International Personality and Sovereignty of the Holy See. The Catholic University Law Review, 50(2), 291–336. Argimon Pistre, Laurence (2016): Responsibility towards the Environmental Crisis, the Poor and the Future Generations. In Laudato si’. On Care for Our Common Home. Rome: FAO, 21–28. Bagyinszki Ágoston szerk. (2019): A „Természet könyve” mint a Szentírás könyvének analógiája. Budapest: L’Harmattan. Bajnai László (2021): Fenntartható urbanizáció – A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest: Scolar. Barbato, Mariano (2013): A State, a Diplomat, and a Transnational Church. Perspectives, 21(2), 27–48. Bathon, Matthew (2001): The Atypical International Status of the Holy See. Vanderbilt Journal of Transitional Law, 34(3), 597–632. Berzsenyi Dániel (2013): Környezetbiztonság. Nemzet és Biztonság, 6(3–4), 22–35. Besenyei Mónika – Földi László – Hetesi Zsolt – Zsóka Ágnes (2016): Fenntarthatóság. In Kaiser Tamás (szerk.): Jó állam jelentés 2016. Budapest: Dialóg Campus, 76–97. Boff, Leonardo (2000): Il creato in una carezza. Assisi: Cittadella Editrice. Chaplin, Jonathan (1993): Subsidiarity and Sphere Sovereignty: Catholic and Reformed Conceptions of the Role of the State. In McHugh, Francis – Natale, Samuel (szerk.): Things Old and New: Catholic Social Teaching Revisited. Washington, D.C. University Press of America, 175–202. Chenaux, Philippe (1988): Le Vatican et l’Europe (1947–1957). Storia delle relazioni internazionali, 1. 48–83. Chong, Alan – Troy, Jodok (2011): A Universal Sacred Mission and the Universal Secular Organization: The Holy See and the United Nations. Politics, Religion, and Ideology, 12(3), 335–354. Online: https://doi.org/10.1080/21567689.2011.596417 Chomsky, Noam – Pollin, Robert (2020): Climate Crisis and The Global Green New Deal. London: Verso. Christian, A. William (1953): Augustine on the Creation of the World. The Harvard Theological Review, 46(1), 1–25. Online: https://doi.org/10.1017/S0017816000025827 Christiansen, Drew – Grazer, Walter (1996): And God Saw That It Was Good: Catholic Theology and the Environment. Washington, D.C.: United States Catholic Conference. Clarke, E. Thomas (1958): St. Augustine and Cosmic Redemption. Theological Studies, 19(2), 133–164. Online: https://doi.org/10.1177/004056395801900201 COMECE (2022): Green Deal: Final Report of the Interfaith Youth Convention is Now Online. Online: https://www.comece.eu/final-report-of-the-interfaith-youth-convention-is-now-online/ Cordes, Paul Josef (2012): Paradigm Shift in the Social Doctrine of the Church: From Rerum Novarum (1891) to Caritas in Veritate (2009). In Schlag, Martin – Mercado, Juan Andrés (szerk.): Free Markets and the Culture of Common Good. Springer, 83–92. Online: https://doi.org/10.1007/978-94-007-2990-2_5 Council of the European Union (2021): 8th Environment Action Programme: Member States ready to start negotiations with Parliament (2021. március 17.). Online: https://bit.ly/3ou5hVq De Gasperi, Alcide (1954): Discorso alla Conferenza Parlamentare Europea. Parigii. De Gregorio, Laura (2016): Laudato si’: per un’ecologia autenticamente cristiana. Stato, Chiese e pluralismo confessionale, 41. 1–33. Online: https://doi.org/10.13130/1971-8543/7931 Di Maio, Tiziana (2018): Alcide De Gasperi and Konrad Adenauer: A New Approach. In Kosicki, Piotr – Łukasiewicz, Sławomir (szerk.): Christian Democracy Across the Iron Curtain: Europe Redefined. (h. n.): Palgrave MacMillan, 57–91. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-64087-7_3 Duchesne, Louis (1908): The Beginnings of the Temporal Sovereignty of the Popes. New York: Benziger. Ferenc pápa (2015): Meeting with the Members of the General Assembly of the United Nations Organization. Address of the Holy Father. 2015. szeptember 25. Online: https://www.vatican.va/content/francesco/en/speeches/2015/september/documents/papa-francesco_20150925_onu-visita.html Ferenc pápa (2017): Const. Ap., Veritatis gaudium. 2017. december. 27. Online: https://www.vatican.va/content/francesco/en/apost_constitutions/documents/papa-francesco_costituzione-ap_20171208_veritatis-gaudium.html Ferenc pápa videóüzenete a Laudato si’ argentin egyetemközi kongresszusra. Vatican News, 2021. augusztus 26. Online: https://bit.ly/3AqWOFs Flecha, José-Roman (2001): Il rispetto del creato. Milano: Jaca Book. Follesdal, Andreas (1998): Subsidiarity. Journal of Political Philosophy, 6(2), 190–218. Online: https://doi.org/10.1111/1467-9760.00052 Follesdal, Andreas (2014): Competing Conceptions of Subsidiarity. In Fleming, E. James – Levy, Jacob T. (szerk.): Federalism and Subsidiarity. New York: NYU Press, 214–230. Földi László – Berek Tamás – Padányi József (2021): Hungary’s Energy and Water Security Countermeasures as Answers to the Challenges of Global Climate Change. AARMS, 20(2), 87–96. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2021.2.7 Graham, Robert (1959): Vatican Diplomacy: A Study of Church and State on the International Plane. New York: Princeton University Press. Gratsch, Edward (1997): The Holy See and the United Nations 1945– 1995. New York: Vantage Press. Gellérthegyi István (2021): Az Európai Unió klímapolitikájának fejlődése. In Tahyné Kovács Ágnes (szerk.): Vox Generationem Futurorum. Ünnepi kötet Bándi Gyula 65. születésnapja alkalmából. Budapest: Pázmány Press, 151–156. Guitián, Gregorio (2018): Pope Francis and Catholic Social Teaching on Ecology Implications for Christians Involved in Business. Worldviews, 22(2), 163–186. Online: https://doi.org/10.1163/15685357-02202003 Hankó Márta − Földi László (2009): Életterünk környezetbiztonsági kérdései. Hadmérnök, 4(4), 24–38. Hanson, Eric (1987): The Catholic Church in World Politics. New York: Princeton University Press. Hehir, Bryan (1986): John Paul II, Continuity and Change in the Social Teaching of the Church. In Curran, Charles E. – McCormick, Richard (szerk.): Readings in Moral Theology 5: Official Catholic Social Teaching. New York: Paulist, 247– 263. Hetesi Zsolt (2017): Néhány megjegyzés a klímaszkepticizmus kapcsán. Magyar Energetika, 2(1), 18–20. Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa (2014): Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma. Budapest: SZIT. Ittekkot, Venugopalan – Milne, Eleanor (2016): Encyclical Letter “Laudato Si”: A Gentle but Firm Nudge from Pope Francis. Environmental Development, 17. 1–3. Online: https://doi.org/10.1016/j.envdev.2015.09.011 Keating, Maryann O. – Keating, Barry P. – Jones, Jesse H. (2011): Benedict XVI as Social Realist in Caritas in Veritate. Journal of Markets & Morality, 14(2), 345–358. Keenan, Marjorie (2002): From Stockholm to Johannesburg: An Historical Overview of the Concern of the Holy See for the Environment 1972–2002. Vatican City: Pontifical Council for Justice and Peace. Krämer, Ludwig (2020): Planning for Climate and the Environment: The EU Green Deal. Journal for European Environmental & Planning Law, 17(3), 267–306. Online: https://doi.org/10.1163/18760104-01703003 Lai, Theodore – Tortajada, Cecilia (2021): The Holy See and the Global Environmental Movements. Frontiers in Communication, 6. 1–13. Online: https://doi.org/10.3389/fcomm.2021.715900 Leuștean, Lucian (2014): The Ecumenical Movement and the Making of the European Community. Oxford – New York: Oxford University Press. Magyar Kurír (2014): Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben. 2014. november 25. Online: https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-az-europai-parlamentben Magyar Kurír (2022a): Ferenc pápa az európai fiataloknak: Újítsátok meg az öreg földrészt és lázadjatok fel a háború ellen. 2022. július 14. Online: https://www.magyarkurir.hu/ferencpapa/ferenc-papa-az-europai-fiataloknak-ujitsatok-meg-az-oreg-foldreszt-es-lazadjatok-fel-haboru-ellen Magyar Kurír (2022b): Ferenc pápa fogadta az Európai Bizottság elnökét. 2022. december 22. Online: https://www.magyarkurir.hu/ferencpapa/ferenc-papa-fogadta-az-europai-bizottsag-elnoket-123015 Maitai, G. (1986a): Problema ecologico, rischio nucleare e implicazioni morali. Rassegna di Teologia, 6. 481–496. Maitai, G. (1986b): Un problema morale nuovo: l’ecologia. Credere Oggi, 33. 88–99. Martins, Alexandre A. (2018): Laudato Si ’: Integral Ecology and Preferential Option for the Poor. Journal of Religious Ethics, 46(3), 410–424. Online: https://doi.org/10.1111/jore.12224 McKinley Brennan, Patrick (2012): Subsidiarity in the Tradition of Catholic Social Doctrine. Villanova University Charles Widger School of Law Working Paper 173. Online https://digitalcommons.law.villanova.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1182& context=wps Meloni, Pietro (2008): La salvaguardia della natura. Una riflessione sui fondamenti biblici e patristici. Caritas Italia. Online: https://www.caritas.it/materiali/Italia/ambiente/La_salvaguardia_della_natura.pdf Mitchell, Donald W. (2015): Catholic Theology of Creation Nature’s Value and Relation to Humankind. Claritas: Journal of Dialogue and Culture, 4(2), 69–74. Morss, R. John (2015): The International Legal Status of the Vatican/Holy See Complex. European Journal of International Law, 26(4), 927–946. Online: https://doi.org/10.1093/ejil/chv062 O’Meara, John (1984): Saint Augustine’s Understanding of the Creation and Fall. The Maynooth Review, 10, 56–62. Országgyűlés Hivatala (2020): Az európai zöld megállapodás. Infojegyzet 2020/52. Online: https://bit.ly/3oHGPQr Padányi József (2021a): Climate Change, Migration and Christian Communities In Ujházi Lóránd – Boér Zoltán – Kaló József – Petruska Ferenc (szerk.): Budapest Report On Christian Persecution 2021. Vác: Mondat, 271–280. Padányi József (2021b): Az éghajlatváltozás hatásai mint a katonai erő előtt álló biztonsági kihívások. Hadtudomány, 31(1), 31–43. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2021.31.1.31 Pasture, Patrick (2018): Catholic and Christian Democratic Views on Europe Before and After World War II. Continuities and Discontinuities. In Kosicki H. Piotr – Łukasiewicz Sławomir (szerk.): Christian Democracy Across the Iron Curtain: Europe Redefined. (h. n.): Palgrave MacMillan, 25–57. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-64087-7_2 Petkovšek, Robert (2019): Teologija pred izzivi sodobne antropološke krize: preambula apostolske konstitucije Veritatis gaudium Theology Facing the Challenges of the Modern Anthropological Crisis: Preamble of the Apostolic Constitution Veritatis Gaudium. Bogoslovni vestnik, 79(1), 17–31. Online: https://doi.org/10.34291/BV2019/01/Petkovsek Pettifor, Ann (2019): The Case for the Green New Deal. New York: Verso. Prélot, Marcel (1975): Storia del pensiero politico. Milano: Mondadori. Pollin, Robert (2016): Global Green Growth for Human Development. UNDP Human Development Report. New York: United Nations Development Programme. Puskás Attila (2006): A teremtés teológiája. Budapest: Szent István Társulat. Quacquarelli, Antonio (1991): L’ecologia nei riflessi del linguaggio simbolico dei Padri della Chiesa. Vetera Christianorum, 28(1), 5–24. Raith, Jasmin (2018): The ‘Global Pact for the Environment’ – A New Instrument to Protect the Planet? Journal for European Environmental & Planning Law, 15(1), 3–23. Online: https://doi.org/10.1163/18760104-01501002 Rodotà, Stefano (2001): La Carta come atto politico e documento giuridico. In Manzella, Andrea et al. (szerk.): Riscrivere i diritti in Europa – Introduzione alla Carta dei diritti fondamentali dell’Unione Europea. Bologna: Il Mulino. Schlag, Martin (2017): Political Life: Peace, Freedom, and Justice in Society. In Schlag, Martin (szerk.): Handbook of Catholic Social Teaching a Guide for Christians in the World Today. Washington, D.C.: The Catholic University of America Press, 97–101. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctt1n7qkrc.18 Schreurs, Miranda A. (2016): The Paris Climate Agreement and the Three Largest Emitters: China, the United States, and the European Union. Politics and Governance, 4(3), 219–223. Online: https://doi.org/10.17645/pag.v4i3.666 Seyersted, Finn (1965): Jurisdiction over Organs and Officials of States, the Holy See and Intergovernmental Organisations. The International and Comparative Law Quarterly, 14(1), 31–82. Online: https://doi.org/10.1093/iclqaj/14.1.31 Sikora, Alicja (2021): European Green Deal – Legal and Financial Challenges of the Climate Change. ERA Forum, 21(4), 681–697. Online: https://doi.org/10.1007/s12027-020-00637-3 Strand, Vincent (2017): On Method, Nature and Grace in Caritas in Veritate. Nova et vetera, 15(3), 835–852. Online: https://doi.org/10.1353/nov.2017.0044 Szabó Máté (2004): Európai környezetpolitika, európai civil társadalom. Európai Füzetek 63. Budapest: Kormányzati Stratégiai Elemző Központ. Tanzella-Nitti, Giuseppe (2019): A „Természet könyve” metafora a kora újkorban: történelem és örökség. In Bagyinszki Ágoston (szerk.): A „Természet könyve” mint a „Szentírás könyvének” analógiája. Budapest: L’Harmattan, 49–76. Tilman, Altenburg – Rodrik, Dani (2017): Green Industrial Policy: Accelerating Structural Change towards Wealthy Green Economies. In Altenburg, Tilman – Assmann, Claudia (szerk.): Green Industrial Policy. Concept, Policies, Country Experiences. Geneva–Bonn: UN Environment and German Development Institute, 18–36. Tóth Gergely (2016): Humánökonómia vagy keresztény közgazdaságtan? Sapientiana, 9(2), 68–93. Tucker, Mary Evelyn – Grim, John (2016): Four Commentaries on the Pope’s Message on Climate Change and Income Inequality. The Quarterly Review of Biology, 91(3), 261–270. Online: https://doi.org/10.1086/688095 Vass László (1999): A közpolitika magyarországi környezete. Politikatudományi Szemle, 8(3), 91–106. Vass László (2003): Közpolitika és kormányzati döntéshozatal. In Török Gábor – Gallai Sándor (szerk.): Politika és politikatudomány. Budapest: Aula, 467–485. White, Lynn (1967): The Historical Roots of our Ecologic Crisis. Science, 155(3767), 1203–1207. Online: https://doi.org/10.1126/science.155.3767.1203 Wilkinson, David (1994): Using the European Union’s Structural and Cohesion Funds for the Protection of the Environment. Review of European Community & International Environmental Law, 3(2–3), 119–126. Online: https://doi.org/10.1111/j.1467-9388.1994.tb00164.x Zamagni, Stefano (2010): Catholic Social Thought, Civil Economy and The Spirit of Capitalism. In Finn, Daniel (szerk.): The True Wealth of Nations: Catholic Social Thought and Economic Life. Oxford: Oxford University Press, 63–94. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199739813.003.0004 Zengarini, Lisa (2021): Pope Francis: A Healthy Environment is Right of Every Human Being. Vatican News, 2021. szeptember 29. Online: https://www.vaticannews.va/en/pope/news/2021-09/francis-healthy-environment-human-right.html" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "71-90" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1042) "

Reflection on the created world has always been part of Catholic theology. However, it was relatively late that the protection aspect became an integral part of the Church’s social teaching. The Catholic Church has sought to provide a theologically based response to the harm caused by modern economy, industry and military force. Pope Francis issued an encyclical on environmental pollution. The encyclical, Laudato si’, is the first ecclesiastical document to explicitly address the protection of creation by taking into account public policies at national and international level. Pope Francis continues the policy of the Second Vatican Council, which was based on dialogue. For the common good and for the good of humanity, he seeks to establish a dialogue with all States and international organisations. In this paper, we compare specifically the environmental aspects of the Holy See and the European Union. We will try to show the common points as well as the philosophical differences and the different solutions proposed.

" ["hu_HU"]=> string(1084) "

A katolikus teológiának mindig is részét alkotta a teremtett világra való reflexió. A védelem szempontjai azonban viszonylag későn váltak az egyház társadalmi tanításának szerves részévé. A katolikus egyház a modern gazdaság, ipar és a katonai erő által okozott károkra akart teológiai alapú választ adni. Környezetszennyezés miatt Ferenc pápa önálló enciklikát adott ki. A Laudato si’ kezdetű enciklika az első olyan egyházi dokumentum, amely kifejezetten a teremtésvédelemmel foglalkozik, úgy hogy az egyes állami és nemzetközi közpolitikákat is figyelembe veszi. Ferenc pápa folytatja a II. Vatikáni Zsinat pátbeszédre épülő politikáját. A közjó és az emberiség java miatt, minden állammal és nemzetközi szervezettel párbeszédet igyekszik kialakítani. Ebben a tanulmányban kifejezetten a Szentszék és az Európai Unió környezetvédelmi szempontjait hasonlítjuk össze. Igyekszünk a közös pontokat éppúgy bemutatni, mint a filozófiai különbözőségeket és az eltérő megoldási javaslatokat.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(108) "Protection of Environment and Creation as a Meeting Point between the Catholic Church and the European Union" ["hu_HU"]=> string(125) "A környezetvédelem és a teremtésvédelem mint találkozási pont a katolikus egyház és az Európai Unió kapcsolatában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(20) "Dr. Ujházi Lóránd" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#758 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7926) ["email"]=> string(24) "ujhazi.lorand@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6428) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-1630-8208" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(74) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(32) "

tudományos főmunkatárs

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Ujházi" ["hu_HU"]=> string(7) "Ujházi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Lóránd" ["hu_HU"]=> string(8) "Lóránd" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(17) "Katolikus Egyház" [2]=> string(18) "környezetvédelem" [3]=> string(17) "teremtésvédelem" [4]=> string(10) "Szentszék" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "European Union" [1]=> string(15) "Catholic Church" [2]=> string(8) "Holy See" [3]=> string(11) "environment" [4]=> string(8) "creation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28419) ["id"]=> int(5388) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6428) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#757 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6582) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:22" ["primaryContactId"]=> int(8115) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(6458) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3215) "Artner Annamária (2014): Tőke, munka és válság a globalizáció korában. Budapest: Akadémiai. Barna Gergő – Kapitány Balázs (2018): 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot. Erdélystat.ro, 2018. december 6. Online: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/2017-ben-erdely-het-megyejeben-haladta-meg-a-gdp-novedekese-az-orszagos-atlagot-2/10 Benedek József (2016): Területi polarizáció és periferializáció Romániában, székelyföldi perspektivából. Magyar Kisebbség, 21(1), 77–98. Online: http://epa.niif.hu/02100/02169/00051/pdf/EPA02169_magyar_kisebbseg_2016_1_077-098.pdf Ciriperu, Dana (2020): Harta investiţiilor străine în 2019: ce companii au pariat pe România şi ce lipseşte. Business Magazin, 2020. november 28. Online: https://www.businessmagazin.ro/analize/harta-investitiilor-straine-in-2019-ce-companii-au-pariat-pe-romania-19755122 Csíki Ottó (2020): Az ipari tevékenység Romániában és Erdélyben. Erdélystat.ro, 2020. március 5. Online: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/az-ipari-tevekenyseg-romaniaban-es-erdelyben/45 Csizmadia Norbert (2016): Geopillanat – A 21. század megismerésének térképe. Budapest: L’Harmattan. Európai Befektetések és Projektek Minisztériumának Hivatalos Portálja (2022): A Kompetitivitás Operatív Program (POC 4.1.1). Online: https://mfe.gov.ro/programe/ Európai Befektetések és Projektek Minisztériumának Hivatalos Portálja (2022): Operatív Programok, Online: https://mfe.gov.ro/programe/ Erdélystat (2021): 2020-ban Erdély hat megyéjében csökkent átlag alatt a GDP. 2021. június 7. Online: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/2020-ban-erdely-hat-megyejeben-csokkent-atlag-alatt-a-gdp/81 Exclusiv – Aeroportul Maramureș, numărul de pasageri în primele 4 luni ale anului 2022 și locul în ierarhia națională. 2m News, 2022. június 2. Online: https://2mnews.ro/exclusiv-aeroportul-maramures-numarul-de-pasageri-in-primele-4-luni-ale-anului-2022-si-locul-in-ierarhia-nationala/ Illés B. Csaba – Garcia, Marian – Lehota József – Poole, Nigel – Skinner, Claire (2003): Az értéklánc és ellátási lánc benchmarkingja az Egyesült Királyság és Magyarország friss zöldség-gyümölcs import piacán. Gazdálkodás, 47(1), 52–60. Online: https://ageconsearch.umn.edu/record/225947/ Khanna, Parag – Khanna, Ayesha (2012): Hybrid Reality: Thriving in the Emerging Human-Technology Civilization. New York: TED Conferences. Khanna, Parag (2017): Konnektográfia. Budapest: HVG Könyvek. Kocsis Lóránt Zs. (2022): Global Economic Mechanisms and Szeklerland. Köz-Gazdaság, 17(2), 181–202. Online: https://doi.org/10.14267/RETP2022.02.09 Kopátsy Sándor (2021): Új közgazdaságtan. A minőség társadalma. Budapest: Pallas Athéné. Kulturális és kreatív iparágak az EU-ban. Európa Pont, 2016. november 4. Online: https://europapont.blog.hu/2016/11/04/kulturalis_es_kreativ_ipar Samuelson, Paul A. – Nordhaus William D. (2012): Közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789630597814 Wallerstein, Immanuel (2010): Bevezetés a világrendszer-elméletbe. Budapest: L’Harmattan." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "91-110" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1115) "

Administratively, Szeklerland is not a recognized region, it is made up of three counties, Maros, Hargita, Kovászna, however, even their borders do not delineate its territory, since Maros County only partially belongs to the mentioned region. One of the main characteristics of this area is that more than 70% of the population is Hungarian-speaking. Partly due to this, and partly due to historical events, the people who live here interpret this geographical unit as a region with no administrative borders, but certainly with psychological borders. The study shows that its economic situation can be said to be semi-peripheral, in the eastern corner of Europe, within the framework of a semi-peripheral country, Romania. The question is how can the region break out of its current situation and start on the path of economic development? Known macroeconomic indicators are presented, the situation of the infrastructure, unique and untapped opportunities, and the identification of the main directions that can lead to economic success, taking into account the characteristics of the global environment.

" ["hu_HU"]=> string(1164) "

Közigazgatásilag Székelyföld nem elismert régió, három megye alkotja – Maros, Hargita, Kovászna –, azonban még ezek határai sem körvonalazzák ennek területét, hiszen Maros megye csak részben tartozik az említett régióba. E terület egyik fő jellegzetessége, hogy több mint 70% arányban magyar ajkú lakosság lakja. Részben ennek köszönhetően, részben pedig a történelmi eseményeknek, az itt élők ezt a földrajzi egységet, ha államigazgatási határokkal nem is, de lélektani határokkal mindenképp rendelkező régióként értelmezik. A tanulmányból kitűnik, hogy ennek gazdasági helyzete félperifériásnak mondható, Európa keleti szegletében, egy félperifériás ország, Románia, keretén belül. A kérdés, hogyan képes a régió kitörni jelenlegi helyzetéből és a gazdasági fejlődés útján elindulni? Bemutatom az ismert makrogazdasági mutatókat, az infrastruktúra helyzetét, az egyedülálló és kiaknázatlan lehetőségeket, és azonosítom azokat a fő irányvonalakat, amelyek gazdasági sikerekhez vezethetnek, figyelembe véve ugyanakkor a globális környezet sajátosságait.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(65) "Possible Directions for the Development of the Szeklerland Region" ["hu_HU"]=> string(67) "A Székelyföldi régió fejlesztésének lehetséges irányvonalai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(23) "Kocsis Lóránt Zsombor" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#773 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(8115) ["email"]=> string(23) "kocsis.lorant@yahoo.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6582) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "RO" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-6889-5347" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(100) "Marosvásárhelyi Református Kollégium, II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum (Marosvásárhely)" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(49) "

közgazdaság- és vállalkozástan tanár

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Kocsis" ["hu_HU"]=> string(6) "Kocsis" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(16) "Lóránt Zsombor" ["hu_HU"]=> string(16) "Lóránt Zsombor" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Székelyföld" [1]=> string(9) "gazdaság" [2]=> string(11) "fejlesztés" [3]=> string(11) "globalizmus" [4]=> string(7) "régió" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "Szeklerland" [1]=> string(7) "economy" [2]=> string(11) "development" [3]=> string(13) "globalization" [4]=> string(8) "regional" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28420) ["id"]=> int(5389) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6582) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#729 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6580) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:23" ["primaryContactId"]=> int(8113) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(6456) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4604) "Ahren, Raphael (2019): In First for EU State, Hungary Opens Diplomatic Trade Office in Jerusalem. The Times of Israel, 2019. március 19. Online: https://www.timesofisrael.com/in-first-for-eu-state-hungary-open-diplomatic-trade-office-in-jerusalem/ Aridan, Natan (2020): Israel Under Netanyahu: Domestic Politics and Foreign Policy. Israel Journal of Foreign Affairs, 14(3), 495–498. Online: https://doi.org/10.1080/23739770.2020.1838824 Balogh István (2013): Magyarország és a visegrádi országok biztonságpercepciói: hasonlóságok és különbségek. Online: https://bit.ly/3L6EjLf Boros Ferenc (2003): A visegrádi együttműködés és perspektívája. Külügyi Szemle, 2(3), 73–99. Buzan, Barry – Wæver, Ole (2003): Regions and Powers The Structure of International Security. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511491252 Buzan, Barry – Wæver, Ole – Wilde, Jaap de (1998): Security: A New Framework for Analysis. London: Lynne Rienner Publishers. Online: https://doi.org/10.1515/9781685853808 Council of the European Union: A Global Strategy for the European Union’s Foreign and Security Policy. 2016. november 14. Online: https://www.eeas.europa.eu/eeas/global-strategy-european-unions-foreign-and-security-policy_en Csiki Tamás – Tálas Péter – Varga Gergely (2014): Kelet-közép-európai perspektívák 2030-ig. Nemzet és Biztonság, 7(2), 36–44. Döring, Franziska (2019): Visegrad Group and its Presence in the Mashriq Region. Politics in Central Europe, 15(3), 479–495. Online: https://doi.org/10.2478/pce-2019-0026 Economides, Spyros – Sperling, James szerk. (2017): EU Security Strategies: Extending the EU System of Security Governance. London: Routledge Taylor and Francis. Online: https://doi.org/10.4324/9781315455297 Filc, Dani – Pardo, Sharon (2021): Israel’s Right-wing Populists: The European Connection. Survival, International Institute for Strategic Studies. 99–122. Online: https://doi.org/10.1080/00396338.2021.1930409 Goren, Nimrod (2020): Israel’s Regional Foreign Policies: What is at Stake for the New Government? In IEMed Mediterranian Yearbook 2020. 232–235. Online: https://www.iemed.org/publication/israels-regional-foreign-policies-what-is-at-stake-for-the-new-government/ Inbar, Efraim (1990): Jews, Jewishness and Israel’s Foreign Policy. Jewish Political Studies Review, 2(3–4), 165–183. Kantor Center For The Study of Contemporary European Jewry – EJC (2014): Antisemitism Worldwide 2014. Tel Aviv: Tel Aviv University. Online: https://bit.ly/40DOXPx Kantor Center For The Study of Contemporary European Jewry – EJC (2020): Antisemitism Worldwide 2020. Tel Aviv: Tel Aviv University. Kantor Center for the Study of Contemporary European Jewry. Anti-Semitism Worldwide 2020, 99–104. Online: https://cst.tau.ac.il/annual-reports-on-worldwide-antisemitism/ Molnár, Bálint (2019): Israel and the Visegrád (V4) Group: Challenges and Opportunities. Israel Journal of Foreign Affairs, 13(1), 3–21. Online: https://doi.org/10.1080/23739770.2019.1627753 Mualem, Yitzhak (2022): Israel’s Relations with Central and Eastern Europe and the Jewish-Israeli Dilemma, 2009–2021. Israel Affairs, 28(3), 428–451. Online: https://doi.org/10.1080/13537121.2022.2066857 Schoenberg, Harris O. (2002): Demonization in Durban: The World Conference Against Racism. The American Jewish Year Book, 102, 85–111. Shain, Yossi – Barth, Aharon (2003): Diasporas and International Relations Theory. International Organizations, 57(3), 449–479. Online: https://doi.org/10.1017/S0020818303573015 Sperling, James – Webber, Mark (2019): The European Union: Security Governance and Collective Securitisation. West European Politics, 42(2), 228–260. Online: https://doi.org/10.1080/01402382.2018.1510193 Takáts Gergely (2006): A Visegrádi négyek és az európai integráció. In Glied Viktor – Tarrósy István (szerk.): Globális biztonsági kihívások, NATO szerepvállalások és Közép-Európa. Budapest: Publikon, 139–157. Telò, Mario szerk. (2007): European Union and New Regionalism: Regional Actors and Global Governance in a Post-hegemonic Era. Second Edition, Farnham: Ashgate Publishing. Törő, Csaba – Butler, Eamonn – Grúber, Károly (2014): Visegrád: The Evolving Pattern of Coordination and Partnership After EU Enlargement. Europe-Asia Studies, 66(3), 364–393. Online: https://doi.org/10.1080/09668136.2013.855392 Jogi forrás - 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "111-135" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1352) "

In my research, I examine the voting behaviour of the Visegrad Group (Visegrad Cooperation, Visegrad countries, Visegrad Four, V4) over the past ten years, based on United Nations (UN) General Assembly resolutions on Israel. The General Assembly voted on 870 resolutions between 2012 and 2022. For these resolutions, I examined the countries voting behaviour. In the framework of a comprehensive introduction, I present the history, foundations and major milestones of the Visegrad Cooperation. In order to interpret the development of the Visegrad Cooperation, the methodology of its study and the results of the individual research, I consider it necessary to present the development of economic relations between Israel and the V4, to briefly describe Israel’s national and diaspora foreign policy interests. The research aims to find the answer, whether Israel’s foreign policy efforts have been successful in building relations with the Visegrad Cooperation. To what extent the upgrading of Israeli–V4 economic relations has contributed to the development of a pro-Israel attitude in the V4. As a result of this research, I will present the voting mechanism of the Visegrad Cooperation in the UN General Assembly, examining which countries vote for or against the European Union (EU) or the Israeli position.

" ["hu_HU"]=> string(1483) "

Kutatásomban a visegrádi csoport (visegrádi együttműködés, visegrádi országok, visegrádi négyek, V4) szavazati irányultságát vizsgálom az elmúlt tíz év távlatában, az Izraellel kapcsolatos Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlés határozatai alapján. A Közgyűlés 2012 és 2022 között 870 db határozatról szavazott. E határozatok esetében vizsgáltam a szavazati magatartást. Egy átfogó bevezető keretén belül ismertetem a visegrádi együttműködés történetét, alapjait és fontosabb mérföldköveit. Ahhoz, hogy a visegrádi együttműködés kialakulását, vizsgálatának módszertanát és az egyéni kutatás eredményét értelmezni lehessen, szükségesnek tartom, hogy bemutassam Izrael és a V4-ek közötti gazdasági kapcsolatok alakulását, ismertessem röviden Izrael nemzeti és diaszpórát érintő külpolitikai érdekeit. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy Izrael külpolitikai törekvései mennyiben sikeresek a visegrádi együttműködéssel való kapcsolatok kialakításában. Az izraeli–V4 gazdasági kapcsolatok felértékelődése mennyiben járult hozzá a V4-ek Izraelt támogató hozzáállásának kialakításához. A kutatás vizsgálatának eredményeként bemutatom a visegrádi együttműködés szavazati mechanizmusát az ENSZ Közgyűlésben, megvizsgálva, hogy melyik ország szavaz az Európai Unió (EU) vagy az izraeli álláspont mellett, vagy ellen.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(98) "– Voting Behaviour in the UN General Assembly in the Context of the V4’s Relations with Israel" ["hu_HU"]=> string(91) "– a szavazati magatartás az ENSZ Közgyűlésben a V4-ek és Izrael viszonyrendszerében" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(55) "The V4’s Economic and Political Relations with Israel" ["hu_HU"]=> string(53) "A V4-ek gazdasági és politikai kapcsolata Izraellel" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Seidner Márton" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#777 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8113) ["email"]=> string(25) "seidner.marton@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6580) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Seidner" ["hu_HU"]=> string(7) "Seidner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Márton" ["hu_HU"]=> string(7) "Márton" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(28) "Visegrádi Együttműködés" [1]=> string(12) "integráció" [2]=> string(17) "ENSZ Közgyűlés" [3]=> string(6) "Izrael" [4]=> string(14) "Európai Unió" [5]=> string(36) "differenciált szavazati mechanizmus" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(20) "Visegrad Cooperation" [1]=> string(11) "integration" [2]=> string(6) "Israel" [3]=> string(14) "European Union" [4]=> string(31) "differentiated voting mechanism" [5]=> string(19) "UN General Assembly" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28421) ["id"]=> int(5390) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6580) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#763 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6110) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:24" ["primaryContactId"]=> int(7493) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(5986) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7121) "Ádám Antal – Back András – Bartók Irén – Basa Ildikó (1999): Jogi lexikon. Budapest: KJK-KERSZÖV. Balassa Béla (1962): The Theory of Economic Integration. Westport: Greenwood Press. Bihary Pál szerk. (2006): Tanulmányok a távmunkáról. Budapest: Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ. Framework Agreement on Telework (2002). EU Social Dialogue Resource Centre. Online: https://resourcecentre.etuc.org/sites/default/files/2020-09/Telework%202002_Framework%20Agreement%20-%20EN.pdf Gellérné Lukács Éva (2009): Személyek szabad mozgása az Európai Unióban. Budapest: Tullius. Gyulavári Tamás (2010): Szürke Zóna. A munkaviszony és az önfoglalkoztatás közötti jogviszonyok Európában és Magyarországon. Habilitációs értekezés. Budapest: ELTE ÁJK. Gyulavári Tamás (2014): A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: kényszer vagy lehetőség? Magyar Munkajog E-folyóirat, 2014/1. 1–25. Hertel András (2004): Atipikus foglalkoztatási formák Magyarországon. E- tudomány, 2(2). Hovánszki Arnold (2001): A munkavégzésre irányuló vegyes szerződések megítélése. Cég és Jog, 3(9), 5–9. Józon Mónika (2020): Az európai uniós jogharmonizáció mint állandó viszonyítási-értékelési-igazodási folyamat tagállami szinten: módszertani elemzés. Iustum Aequum Salutare, 16(3), 29–48. Kamdem, Innocent Fetze (2009): Harmonisation, unification et uniformisation en droit des contrats: plaidoyer pour un discours affiné sur les moyens d’intégration juridique. La Revue juridique Thémis de l’Université de Montréal, 43(3), 605–649. Kengyel Ákos – Palánkai Tibor (2004): A gazdasági integráció fejlődési szakaszai, az EU-országok makrogazdasági helyzetének alakulása. In Blahó András (szerk.): Európai integrációs alapismeretek. Budapest: AULA, 141–176. Kiss György szerk. (2001a): Az Európai Unió munkajoga. Budapest: Osiris. Kiss György szerk. (2001b): Az Európai Unió munkajoga és a magyar munkajog a jogközelítés folyamatában. Budapest: Osiris. Köllő János (2012): A részmunkaidő és más atipikus foglalkoztatási formák. In Fazekas Károly – Scharle Ágota (szerk): Nyugdíj, segély, közmunka. A magyar foglalkoztatáspolitika két évtizede, 1990–2010. Budapest: Szakpolitikai Elemző Intézet – MTA KRTK Közgazdaság tudományi Intézet, 194–209. Laky Teréz (2001): Az atipikus foglalkozások. (h. n.): Struktúra-Munkaügy Kiadó. Lohse, Eva-Julia (2012): The Meaning of Harmonisation in the Context of European Union Law – A Process in Need of Definition. In Andenas, Mads – Baasch Andersen, Camilla (szerk.): Theory and Practice of Harmonisation. Cheltenham: Elgar, 284. Online: https://doi.org/10.4337/9780857933171.00021 Mayer, Franz C. (2005): Europa als Rechtsgemeinschaft. In Schuppert, Gunnar Folke – Pernice, Ingolf – Haltern, Ulrich (szerk.): Europawissenschaft. Baden-Baden: Nomos, 429–487. Petrétei József (2005): A magyar jogharmonizáció az Európai Uniós csatlakozás előtt és után. Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, 3(1), 5–20. Online: https://rmjk.adatbank.transindex.ro/pdf/01.Petretei.pdf Prugberger Tamás (2006): Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. Budapest: Complex. Prugberger Tamás – Kenderes György (2009): Az atipikus munkaviszonyok a munkaerő-kölcsönzés és a távmunkavégzés tükrében. Miskolci Jogi Szemle, (2), 30–53. Radnay József (2004): A látszólagos önállóság és a munkavégzési kapcsolatok jogszerű alakítása. In Rácz Réka – Horváth István (szerk.): Tanulmányok a munkajog jövőjéről: Dr. Ádám Lóránt emlékének. Budapest: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 140. Riczu Zsófia (2020): Távmunka vagy home-office? Távmunka szabályozásának összehasonlító elemzése a magyar és a török munkajogban. Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium, 20(2), 133–146. Online: https://doi.org/10.46942/SIDM.2020.2.133-146 Somssich Réka (2020): A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésének módszertana és eszközrendszere 15 évvel a csatlakozás után. Állam- és Jogtudomány, 61(2), 36–52. Szabó Katalin (2003): A munkaviszonyok fellazulása. Paradigmaváltás a munka világában az információtechnológiák hatására. Információs Társadalom, 3(1), 75–95. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.III.2003.1.5 Szabó M. András (2022): Megérkezett a „home office törvénycsomag” – részletes elemzés a szabályokról. Adó Online, 2022. január 3. Online: https://ado.hu/munkaugyek/megerkezett-a-home-office-torvenycsomag-reszletes-elemzes-a-szabalyokrol / Tinbergen, Jan (1954): International Economic Integration. Amsterdam: Elsevier. Vallasek, Magdolna – Mélypataki, Gábor (2020): Rules on Home Office Work and Telework. Central European Journal of Comparative Law, 1(2), 177–191. Online: https://doi.org/10.47078/2020.2.177-191 Jogi források - 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről - 2001. évi XVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról - 2003. évi XX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról - 2004. évi XXVIII. törvény a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről - 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról - 16/1994. (III. 31.) OGY határozat a Magyar Köztársaság Kormányának felhatalmazásáról a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelme beadására - 91/383/EGK tanácsi irányelv (1991. június 25.) a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről - 3/104/EK tanácsi irányelv (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól - 96/71/EK tanácsi irányelv (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről - 98/59/EK tanácsi irányelv (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről - 2014/67/EU tanácsi irányelv (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről - Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés - Decret nr. 195 din 16 martie 2020 privind instituirea stării de urgență pe teritoriul României - Ordonantă de urgentă nr. 192 din 5 noiembrie 2020" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "137-149" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(686) "

We are approaching the twentieth anniversary of our accession to the European Union. The condition for accession was the realisation of the legal harmonisation of Hungary with the legal system of the European Union. Fulfilment of the obligations of legal harmonisation is essential for the success of the mechanism and for the implementation of a monitoring system that checks adaptation for a given Member State. In the present study, I examine the extent to which the harmonisation of labour law has fulfilled the hopes of Hungary. In this context, I pay special attention to the possible modification of the telework rules, the examination of the Telework Framework Agreement.

" ["hu_HU"]=> string(730) "

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk 20. évfordulójához közeledünk. A csatlakozás feltétele volt hazánk az Európai Unió jogrendszeréhez való jogharmonizációjának megvalósítása. A jogharmonizáció kötelezettségeinek teljesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a mechanizmus sikeres legyen, megvalósulhasson az a monitoringrendszer, amely az adaptációt ellenőrzi egy adott tagállam vonatkozásában. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy hazánk szempontjából mennyire váltotta be a munkajogi jogharmonizáció a hozzá fűzött reményeket. Ebben a kontextusban kiemelt figyelmet fordítok a távmunkaszabályok esetleges módosulásának, a Távmunka Keretmegállapodás vizsgálatának.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "The Domestic Labour Law Regulations Regarding Remote Work in the Light of Legal Harmonisation" ["hu_HU"]=> string(86) "A távmunkára vonatkozó hazai munkajogi szabályozás a jogharmonizáció tükrében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Riczu Zsófia" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#775 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7493) ["email"]=> string(23) "jogriczu@uni-miskolc.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6110) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(42) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:16:"Miskolci Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Riczu" ["hu_HU"]=> string(5) "Riczu" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zsófia" ["hu_HU"]=> string(7) "Zsófia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(17) "jogharmonizáció" [1]=> string(14) "Európai Unió" [2]=> string(8) "munkajog" [3]=> string(9) "távmunka" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(20) "harmonisation of law" [1]=> string(14) "European Union" [2]=> string(10) "labour law" [3]=> string(11) "teleworking" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#776 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28422) ["id"]=> int(5391) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6110) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#735 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6608) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:22" ["primaryContactId"]=> int(8147) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(8) ["submissionId"]=> int(6484) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3959) "Alföldi Ágnes Dóra (2011): a Bűnügyi Együttműködés általános kérdései az Európai Unióban. Európai Jog, 11( 2), 13–17. Blaskó Béla – Budaházi Árpád (2019): A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga. Budapest: Dialóg Campus – Wolters Kluwer. Császár Mátyás (2011): A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés intézményi jogi aktusai a Lisszaboni Szerződés előtt és után. De Iurisprudentia et Iure Publico, 5(3), 1–44. Európai Bizottság (2022): A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió, másrészről Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodás megkötéséről. COM(2022) 208 final. Online: https://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/plmrep/AUTRES_INSTITUTIONS/COMM/COM/2022/06-15/COM_COM20220208_HU.pdf Farnipour, Ramin (2017): The Evolving Face of European Criminal Justice in an Ever-Changing World. ERA Forum, 17, 279–286. Online: https://doi.org/10.1007/s12027-017-0450-y Fazekas Judit (2012): Bel‐ és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban – a hágai programtól a stockholmi programig. In Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 26–48. Ferraro, Francesca – De Capitani, Emilio (2016): The New European Border and Coast Guard: Yet Another “Half Way” EU Reform? ERA Forum, 17(3), 385–398. Online: https://doi.org/10.1007/s12027-016-0447-y Karsai Krisztina (2022): Bűnügyi együttműködés a közel-keleti országokkal. Scientia et Securitas, 3(1), 1–11. Online: https://doi.org/10.1556/112.2022.00092 Lapo, Amanda (2019): EUNAVFOR–MED Operation Sophia: Navigating Competing Demands. IISS, 2019. október 10. Online: https://www.iiss.org/blogs/military-balance/2019/10 /eunavfor-med-operation-sophia-mandate-extension Ligeti Katalin (2002): Az Európai Unió büntetőpolitikája. Állam- és Jogtudomány, 43(1–2), 73–97. Nagy Zoltán (2020): A kiberbűncselekmények szabályozása. In Kiss Tibor (szerk.): Kibervédelem a bűnügyi tudományokban. Budapest: Dialóg Campus. Szabó Barna (2018): Nemzetközi bűnügyi együttműködés a regionális integráció fejlődése során. Magyar Rendészet, 18(3), 163–177. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2018.3.11 Szabó Marcell – Debisso Kinga – Gyeney Laura – Pükösty András szerk. (2018): Az Európai Unió jogának alapjai. Budapest: Pázmány Press. Turmo, Araceli (2020): Towards European Criminal Procedural Law First Part. European Papers, 5(3), 1247–1250. Online: https://doi.org/10.15166/2499-8249/434 Jogi források Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/794. rendelete a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB, és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0794&from=HU Megállapodás az Európai Uniós és Japán között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről. 22010A0212(01). Online: https://eurlex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22010A0212(01) &from=HU Megállapodás az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös jogsegélyről. 22003A0719(02). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22003A0719(02)&from=HU Megállapodás az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról. 22006A1021(01). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A22006A1021%2801%29" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "151-166" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1541) "

Law enforcement is a key task for every state. Today, however, law enforcement is no longer a national issue, as the development of modern technology, the rise of organised forms of crime and the internationalisation of drug trafficking have led to a high level of cross-border crime. European cooperation in criminal matters aims not only to ensure judicial cooperation between Member States in criminal matters and to combat cross-border crime outside the Community’s borders, but also to cooperate
with States which, although not members of the European Union, are involved in one or more offences of which the Community is a victim. Eurojust therefore plays an important role in making the Community a safer place. In order to overcome the problems mentioned above, Eurojust has set up an international network of non-EU Member States which cooperate with the Community through their prosecutors seconded to the Agency. Of course, the Community also seeks to cooperate extensively
in criminal matters with other bodies, such as Europol, the police cooperation body, whose role focuses on gathering information and developing expertise to make the prosecution of crime even more effective. In addition, the EU is also seeking to ensure that cross-border crime is tackled through international agreements. In my study,
I want to highlight how the European Union cooperates with non-EU countries in the field of law enforcement. I will also look at the ways in which this cooperation helps to detect specific crimes.

" ["hu_HU"]=> string(2075) "

A bűncselekmények üldözése minden állam számára rendkívül meghatározó feladat. Ma azonban már nem lehet a bűnüldözésről csak egy adott állam vonatkozásában beszélni, hiszen a modern technológia fejlődése, a szervezett bűnözési formák előtérbe kerülése és a kábítószer-kereskedelem nemzetközivé válása következtében a határokon átnyúló bűnözés is széles körűvé vált. Az európai bűnügyi együttműködés célja nemcsak a tagállamok közötti büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés biztosítása, és a határokon átnyúló azonban a Közösség határait át nem lépő bűnözés felszámolása, hanem az olyan államokkal való együttműködés is, amelyek, habár nem tagjai az Európai Uniónak, mégis érintettek egy vagy akár több olyan bűncselekményben, amelynek átvitt értelemben a Közösség is sértettje. Az Eurojustnak van jelentős szerepe tehát abban, hogy a Közösség biztonságosabb legyen. A fent említett problémák kiküszöbölése végett az Eurojust egy nemzetközi hálózatot hozott létre, amelynek nem uniós államok is a tagjai, és amelyek így a Közösséggel együttműködnek, az Ügynökséghez delegált ügyészeiken keresztül. Természetesen a Közösség más szervek vonatkozásában is törekszik a büntetőügyekben való széles körű együttműködésre, ilyen a rendőri együttműködés szerve az Europol, amelynek szerepe az információgyűjtésre, valamint olyan szakértelem kidolgozására helyezi a hangsúlyt, amely még hatékonyabbá teszi a bűncselekmények üldözését. Mindezek mellett az EU igyekszik nemzetközi megállapodásokkal is biztosítani a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni fellépést. Tanulmányomban arra kívánok rávilágítani, hogy az Európai Unió miként működik együtt a bűnüldözés tekintetében olyan államokkal, amelyek nem tagjai a Közösségnek. Továbbá, hogy ezen együttműködés milyen módszerekkel szolgálja az egyes bűncselekmények felderítését.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "European Cooperation in Criminal Matters in an International Context" ["hu_HU"]=> string(66) "Az európai bűnügyi együttműködés nemzetközi vonatkozásban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Forstner Róbert" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8147) ["email"]=> string(26) "forstnerrobert28@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6608) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(60) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:34:"Pázmány Péter Katolikus Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Forstner" ["hu_HU"]=> string(8) "Forstner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Róbert" ["hu_HU"]=> string(7) "Róbert" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Europol" [1]=> string(8) "Eurojust" [2]=> string(12) "Közzösség" [3]=> string(11) "Nemzetközi" [4]=> string(14) "Bűnüldözés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Europol" [1]=> string(8) "Eurojust" [2]=> string(9) "Community" [3]=> string(11) "Cooperation" [4]=> string(15) "Law Enforcement" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#780 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28423) ["id"]=> int(5392) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6608) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#762 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6641) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:21" ["primaryContactId"]=> int(8185) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(9) ["submissionId"]=> int(6517) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3766) "Acevedo, Mariana T. (2000): The Intersection of Human Rights and Environmental Protection in the European Court of Human Rights. New York University Environmental Law Journal, 8(2), 437–496. Bándi, Gyula (2021): Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Szociális Karta és a környezeti jogok. Acta Humana, 9(2), 179–206. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.8 Bratza, Nicolas, Sir (2013): The European Convention on Human Rights and the Charter of Fundamental Rights of the European Union: A Process of Mutual Enrichment. In Rosas, Allan – Levits, Egils – Bot, Yves (eds.): The Court of Justice and the Construction of Europe: Analyses and Perspectives on Sixty Years of Case-law. The Hague: Asser Press. 167–182. Online: https://doi.org/10.1007/978-90-6704-897-2_11 Cenevska, Ilina (2016): A Thundering Silence: Environmental Rights in the Dialogue between the EU Court of Justice and the European Court of Human Rights. Journal of Environmental Law, 28(2), 301–324. Online: https://doi.org/10.1093/jel/eqw013 Craig, Paul – de Búrca, Gráinne (2015): EU Law. Text, Cases, and Materials. Oxford: Oxford University Press. Dzehtsiarou, Kanstantsin (2011): European Consensus and the Evolutive Interpretation of the European Convention on Human Rights. German Law Journal, 12(10), 1730–1745. Online: https://doi.org/10.1017/S2071832200017533 Eeckhout, Piet (2015): Opinion 2/13 on EU Accession to the ECHR and Judicial Dialogue: Autonomy or Autarky. Fordham International Law Journal, 38(4), 955–996. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.2605821 Friedery, Réka – Horváthy, Balázs (2018): Európai Unió Alapjogi Chartája. In Lamm, Vanda (ed.): Emberi Jogi Enciklopédia. Budapest: HVG Orac. 248–257. Gerards, Janneke (2018): Relationship between the Convention and the EU. In van Dijk, Pieter – van Hoof, Fried – van Rijk, Arjen – Zwaak, Leo (eds.): Theory and Practice of the European Convention on Human Rights. Cambridge: Intersentia. 333–339. Keller, Helen – Heri, Corina (2022): The Future is Now: Climate Cases Before the ECtHR. Nordic Journal of Human Rights, 40(1), 153–174. Online: https://doi.org/10.1080/18918131.2022.2064074 Krämer, Ludwig (2002): Casebook on EU Environmental Law. Oxford – Portland: Hart Publishing. Kuhnert, Kathrin (2006): Bosphorus. Double Standards in European Human Rights Protection? Utrecht Law Review, 2(2), 177–189. Online: https://doi.org/10.18352/ulr.31 Lenaerts, Klaas – Tagliapietra, Simone – Wolff, Guntram B. (2022): How Can the European Union Adapt to Climate Change? Intereconomics, 57(5), 314–321. Online: https://doi.org/10.1007/s10272-022-1071-4 Lock, Tobias (2010): Beyond Bosphorus: The European Court of Human Rights’ Case Law on the Responsibility of Member States of International Organisations under the European Convention on Human Rights. Human Rights Law Review, 10(3), 529–545. Online: https://doi.org/10.1093/hrlr/ngq022 Raba, Kristi (2013): The Accession of the European Union to the European Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms – Overview of the Accession Agreement. ERA Forum, 14, 557–572. Online: https://doi.org/10.1007/s12027-013-0321-0 Tridimas, Takis (2006): The General Principles of EU Law. Oxford: Oxford University Press. Winter, Gerd (2020): Armando Carvalho and Others v. EU: Invoking Human Rights and the Paris Agreement for Better Climate Protection Legislation. Transnational Environmental Law, 9(1), 137–164. Online: https://doi.org/10.1017/S2047102520000072 Wolfe, Karrie (2003): Greening the International Human Rights Sphere? Environmental Rights and the Draft Declaration of Principles on Human Rights and the Environment. Appeal: Review of Current Law and Law Reform, 9(1), 45–58." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "167-187" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32559/et.2022.1-2.9" ["abstract"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(1025) "

Despite several attempts to access the European Convention on Human Rights (ECHR), the EU is still not a Party to the Convention. However, this does not mean there is no interaction between the European Court of Human Rights (ECtHR) and the Court of Justice of the European Union (CJEU). This article will analyse this interaction in cases related to environmental issues, primarily from the EU’s perspective. This objective includes the examination of the Bosphorus Hava Yolları Turizm ve Ticaret Anonim Şirketi v. Ireland case where the so-called ‘Bosphorus criteria’ was declared according to which the EU law should provide the same level of protection of human rights as the ECHR in environmental protection. Furthermore, the article considers the EU’s ambitious climate goals and commitment to the Paris Agreement, the Carvalho and Others v. European Union case and the third-party intervention of the European Commission in the Duarte Agostinho and Others v. Portugal and Others case before the ECtHR.

" } ["title"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(87) "The EU’s attitude towards the ECHR’s system in light of the EU’s climate ambition" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(20) "Köböl-Benda Vivien" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#789 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8185) ["email"]=> string(24) "benda.vivien18@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6641) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Köböl-Benda" ["hu_HU"]=> string(13) "Köböl-Benda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Vivien" ["hu_HU"]=> string(6) "Vivien" } ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(60) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:34:"Pázmány Péter Katolikus Egyetem";}" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(30) "European Court of Human Rights" [1]=> string(38) "Court of Justice of the European Union" [2]=> string(19) "environmental cases" [3]=> string(15) "Paris Agreement" [4]=> string(26) "the EU’s climate targets" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#784 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28424) ["id"]=> int(5393) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6641) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (English)
object(Publication)#781 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6633) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:21" ["primaryContactId"]=> int(8177) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(10) ["submissionId"]=> int(6509) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3028) "Brague, Rémi (2019): Des vérités devenues folles. Paris: Édition Salvator. Cassin, René (1951): La déclaration universelle et la mise en oeuvre des droits de l’homme. Recueil des cours de l’Académie de droit international. ECHR (2004): The Conscience of Europe. 50 Years of the European Court of Human Rights. ECHR (2022a): Guide on Article 2 of the European Convention on Human Rights. Right to Life. Online: https://www.echr.coe.int/Documents/Guide_Art_2_ENG.pdf ECHR (2022b): Guide on Article 8 of the European Convention on Human Rights. Right to respect for private and family life, home and correspondence. Online: https://www.echr.coe.int/Documents/Guide_Art_8_ENG.pdf ECHR (2022c): The European Convention on Human Rights. A Living Instrument. Online: https://echr.coe.int/Documents/Convention_Instrument_ENG.pdf Ferrie, Scarlett-May (2018): Le droit à l’autodétermination de la personne humaine. Essai en faveur du renouvellement des pouvoirs de la personne sur son corps. IRJS Editions, March 2018. European Centre for Law and Justice (2018): Application to the ECHR: For a Conscientious Objection for Pharmacists. Online: https://eclj.org/conscientious-objection/echr/recours-de-m-pichon—la-cedh—pour-la-libert-de-conscience-des-pharmaciens European Institute of Bioethics (2020): Objection de conscience et avortement: La CEDH déboute deux sages-femmes de leur demande [Conscientious Objection and Abortion: The ECHR Dismisses Two Midwives’ Claims]. Online: https://www.ieb-eib.org/fr/actualite/droits-et-libertes/clauses-de-conscience/objection-de-conscience-et-avortement-la-cedh-deboute-deux-sages-femmes-de-leur-demande-1768.html#:~:text=19%2F03%2F2020%20Rights%20and,Time%20of%20reading%20%3A%202%20min.&text=By%20double%20d%20d%C%A9cision%20published%C3%A9e,refusing%20to%20practice%20abortions Geffroy, Christophe (2019): Le retour de l’ordre moral. La Nef, (317). Hymers, John (1999): Not a Modest Proposal: Peter Singer and the Definition of Person. Ethical Perspectives, 6(2), 126–138. ONline: https://doi.org/10.2143/EP.6.2.505351 La Nef (2021): Les dangers de l’antispécisme [The Dangers of Anti-speciesism]. La Nef, (337). Online: https://lanef.net/2021/05/31/les-dangers-de-lantispecisme/ Locke, John (1999) [1690]: An Essay Concerning Human Understanding. The Pennsylvania State University. Malik, Charles (1948): La Déclaration internationale des Droits de l’homme. Bulletin des Nations unies, 1 July 1948. Puppinck, Grégor (2012): La CEDH contre la liberté de conscience des maires [The ECHR against the Freedom of Conscience for Mayors]. Figaro Vox, 18 October 2012. Puppinck, Grégor (2018): Les droits de l’homme dénaturé. Paris: Éditions du Cerf. Puppinck, Grégor (2020): Abortion: Three ECHR Judges Undermine the Right to Conscientious Objection. Online: https://eclj.org/conscientious-objection/echr/avortementtrois-juges-de-la-cedhsapent-le-droit-a-lobjection-de-conscience Singer, Peter (1993): Practical Ethics. Cambridge: Cambridge University Press." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "189-205" ["pub-id::doi"]=> string(23) "10.32559/et.2022.1-2.10" ["abstract"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(1301) "

After the horrors of the Second World War, European countries established a new political and legal framework with the aim of protecting individuals against the excesses of the State and preventing such horrors from happening again. This new order was launched by the Council of Europe, founded in 1949 with the aim of promoting human rights and democracy throughout Europe. The Council’s first task was to draft the European Convention on Human Rights, adopted on 4 November 1950, inspired by the 1948 Universal Declaration of Human Rights. This undertaking aimed at reinforcing human rights by making them binding in order to avoid the violation of the fundamental rights and freedoms by the States. But a shift occurred in the early 1970s with the legalisation of abortion which was the starting point of an evolution of the conception of the first of the human rights – the right to life –, and of the human person. One by one, this process led to the creation of new rights. The analysis of this evolution through the example of France, “the Country of Human Rights”, allows to highlight the mechanisms which, in this country, led to the redefinition of rights and fundamental freedoms under the aegis of the European Court of Human Rights, the reference in the matter in Europe.

" } ["subtitle"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(17) "French Case Study" } ["title"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(90) "Evolution of the Right to Life Consequences of this Evolution on Human Rights and Freedoms" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Pellet Philippe" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#778 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8177) ["email"]=> string(26) "pellet.philippe@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6633) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(65) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:39:"Vallás és Társadalom Kutatóintézet";}" ["hu_HU"]=> string(65) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:39:"Vallás és Társadalom Kutatóintézet";}" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Pellet" ["hu_HU"]=> string(6) "Pellet" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Philippe" ["hu_HU"]=> string(8) "Philippe" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(12) "Human Rights" [1]=> string(22) "Common European Values" [2]=> string(11) "rule of law" [3]=> string(12) "Christianity" [4]=> string(24) "Legalization of Abortion" [5]=> string(30) "European Court of Human Rights" [6]=> string(35) "European Convention on Human Rights" [7]=> string(37) "Universal Declaration of Human Rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28425) ["id"]=> int(5394) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6633) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (English)
object(Publication)#787 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(4934) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:24" ["primaryContactId"]=> int(5966) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(11) ["submissionId"]=> int(4813) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3637) "Association of Southeast Asian Nations (2016): Master Plan on ASEAN Connectivity 2025. Jakarta, ASEAN Secretariat. Association of Southeast Asian Nations (2020a): About ASEAN. ASEAN, 5 September 2020. Online: https://asean.org/asean/about-asean Association of Southeast Asian Nations (2020b): ASEAN Political-Security Community. ASEAN, 12 September 2020. Online: https://asean.org/asean-political-securitycommunity Association of Southeast Asian Nations (2020c): ASEAN Socio-Cultural Community. ASEAN, 12 September 2020. Online: https://asean.org/asean-socio-cultural Association of Southeast Asian Nations (2020d): External Relations. ASEAN, 6 September 2020. Online: https://asean.org/asean/external-relations Association of Southeast Asian Nations (2020e): Overview ASEAN – European Union Dialogue Relations. ASEAN Secretariat’s Information Paper, 2020. Bartók, András (2019): The EU and East Asia. In Gálik, Zoltán – Molnár, Anna (eds.): Regional and Bilateral Relations of the European Union. Budapest: Dialóg Campus. Beduschi, Niccolo (2015): The New ASEAN Community in the Mirror of the European Community. Observer Research Foundation, 14 December 2015. Online: https://www.orfonline.org/research/the-new-asean-community-in-the-mirror-of-the-europeancommunity/ Borrell, Josep (2020): Strengthening EU–ASEAN Partnership, an Urgent Necessity. European Union, 20 September 2020. Online: https://eeas.europa.eu/headquarters/headquarters-homepage/85434/strengthening-eu-asean-partnership-urgent-necessity_en Camraux, David (2008): The European Union and ASEAN: Two to Tango? Notre Europe, June 2008. Online: http://eu-asiacentre.eu/pub_details.php?pub_id=263 European Commission (2020a): ASEAN–EU – International Trade in Goods Statistics. Eurostat, 19 September 2020. Online: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/ASEAN-EU_-_international_trade_in_goods_statistics European Commission (2020b): Association of South East Asian Nations (ASEAN). European Commission, 19 September 2020. Online: https://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/regions/asean European Union (2020): Natural Partners. The EU and ASEAN. Online: https://euinasean.eu/the-eu-and-asean Fontaine, Pascal (2018): Europe in 12 Lessons. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Global Security (2022): Laos – Foreign Relations. Global Security, 27 March 2022. Online: https://www.globalsecurity.org/military/world/laos/forrel.htm Ithavong, Khamsai (2015): Lao PDR’s Way into the ASEAN Single Market. Giz, November 2015. Lee, Seong Min (2006): ASEAN: Brief History and Its Problems. Zum.de, Fall 2006. Online: https://www.zum.de/whkmla/sp/0607/seongmin/seongmin.html Smith, Karen E. (2006): European Union Foreign Policy in a Changing World. Cambridge: Polity Press. Statista (2020): Total Population of the European Union (EU) 2020. Statista, 19 September 2020. Online: https://www.statista.com/statistics/253372/total-population-of-theeuropean-union-eu United Nations (2020): About the UN: Overview. UN, 19 September 2020. Online: https://www.un.org/en/sections/about-un/overview/index.html Valencia, Mark (2020): After ASEAN Summit, Little Change on the South China Sea. The Interpreter, 1 July 2020. Online: https://www.lowyinstitute.org/the-interpreter/afterasean-summit-little-change-south-china-sea World Trade Organization (2020): Members and Observers. WTO, 19 September 2020. Online: https://www.wto.org/english/thewto_e/whatis_e/tif_e/org6_e.htm Worldometer (2022): Laos Population (Live). Worldometer, 28 March 2022. Online: https://www.worldometers.info/world-population/laos-population" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "207-217" ["pub-id::doi"]=> string(23) "10.32559/et.2022.1-2.11" ["abstract"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(1149) "

The Association of Southeast Asian Nations (ASEAN) is an important regional organisation in Southeast Asia. It has ten Member Countries with approximately 642 million people, a large market for foreign investors. The European Union (EU) is a dynamic organisation in the European region. It has 27 Member States with a population of approximately 446 million, where an essential destination for investment is coming from the ASEAN region. ASEAN and EU have kept their cooperation for decades not only on economic integration but also connectivity, environment, climate change mitigation and education. They aim to develop their relationship from a dialogue partnership to a strategic one.
This paper analysed the ASEAN–EU relation regarding the aims and benefits of their cooperation. Furthermore, Lao People’s Democratic Republic (Laos), an ASEAN Member Country, was studied as an example country in this paper. Since 1997, Laos has enhanced its cooperation with European countries under the Cooperation Agreement between them. In addition, it would be more beneficial to analyse how this country has influenced ASEAN–EU relations.

" } ["subtitle"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(28) "Laos in ASEAN–EU Relations" } ["title"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(21) "ASEAN–EU Relations:" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(20) "THEPPHAVANH Nimitxay" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#786 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5966) ["email"]=> string(29) "nimitxaythepphavanh@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4934) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Thepphavanh" ["hu_HU"]=> string(11) "Thepphavanh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Nimitxay" ["hu_HU"]=> string(8) "Nimitxay" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(19) "ASEAN–EU relation" [1]=> string(24) "benefits of the relation" [2]=> string(12) "role of Laos" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#795 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28427) ["id"]=> int(5396) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4934) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (English)

Könyvismertetés

object(Publication)#113 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(6828) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-05-25" ["lastModified"]=> string(19) "2023-05-25 15:19:21" ["primaryContactId"]=> int(8435) ["sectionId"]=> int(27) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6704) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(506) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "219-220" ["pub-id::doi"]=> string(23) "10.32559/et.2022.1-2.12" ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Stepper Péter" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(42) "Az EU–USA–Kína hatalmi háromszögben" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(30) "Az új világrend kialakulása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#730 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8435) ["email"]=> string(22) "stepperpeter@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6828) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"NKE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Stepper" ["hu_HU"]=> string(7) "Stepper" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#753 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(28426) ["id"]=> int(5395) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6828) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF