Az európai bűnügyi együttműködés nemzetközi vonatkozásban

  • Forstner Róbert
doi: 10.32559/et.2022.1-2.8

Absztrakt

A bűncselekmények üldözése minden állam számára rendkívül meghatározó feladat. Ma azonban már nem lehet a bűnüldözésről csak egy adott állam vonatkozásában beszélni, hiszen a modern technológia fejlődése, a szervezett bűnözési formák előtérbe kerülése és a kábítószer-kereskedelem nemzetközivé válása következtében a határokon átnyúló bűnözés is széles körűvé vált. Az európai bűnügyi együttműködés célja nemcsak a tagállamok közötti büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés biztosítása, és a határokon átnyúló azonban a Közösség határait át nem lépő bűnözés felszámolása, hanem az olyan államokkal való együttműködés is, amelyek, habár nem tagjai az Európai Uniónak, mégis érintettek egy vagy akár több olyan bűncselekményben, amelynek átvitt értelemben a Közösség is sértettje. Az Eurojustnak van jelentős szerepe tehát abban, hogy a Közösség biztonságosabb legyen. A fent említett problémák kiküszöbölése végett az Eurojust egy nemzetközi hálózatot hozott létre, amelynek nem uniós államok is a tagjai, és amelyek így a Közösséggel együttműködnek, az Ügynökséghez delegált ügyészeiken keresztül. Természetesen a Közösség más szervek vonatkozásában is törekszik a büntetőügyekben való széles körű együttműködésre, ilyen a rendőri együttműködés szerve az Europol, amelynek szerepe az információgyűjtésre, valamint olyan szakértelem kidolgozására helyezi a hangsúlyt, amely még hatékonyabbá teszi a bűncselekmények üldözését. Mindezek mellett az EU igyekszik nemzetközi megállapodásokkal is biztosítani a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni fellépést. Tanulmányomban arra kívánok rávilágítani, hogy az Európai Unió miként működik együtt a bűnüldözés tekintetében olyan államokkal, amelyek nem tagjai a Közösségnek. Továbbá, hogy ezen együttműködés milyen módszerekkel szolgálja az egyes bűncselekmények felderítését.

Kulcsszavak:

Europol Eurojust Közzösség Nemzetközi Bűnüldözés

Hivatkozások

Alföldi Ágnes Dóra (2011): a Bűnügyi Együttműködés általános kérdései az Európai Unióban. Európai Jog, 11( 2), 13–17.

Blaskó Béla – Budaházi Árpád (2019): A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga. Budapest: Dialóg Campus – Wolters Kluwer.

Császár Mátyás (2011): A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés intézményi jogi aktusai a Lisszaboni Szerződés előtt és után. De Iurisprudentia et Iure Publico, 5(3), 1–44.

Európai Bizottság (2022): A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió, másrészről Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodás megkötéséről. COM(2022) 208 final. Online: https://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/plmrep/AUTRES_INSTITUTIONS/COMM/COM/2022/06-15/COM_COM20220208_HU.pdf

Farnipour, Ramin (2017): The Evolving Face of European Criminal Justice in an Ever-Changing World. ERA Forum, 17, 279–286. Online: https://doi.org/10.1007/s12027-017-0450-y

Fazekas Judit (2012): Bel‐ és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban – a hágai programtól a stockholmi programig. In Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 26–48.

Ferraro, Francesca – De Capitani, Emilio (2016): The New European Border and Coast Guard: Yet Another “Half Way” EU Reform? ERA Forum, 17(3), 385–398. Online: https://doi.org/10.1007/s12027-016-0447-y

Karsai Krisztina (2022): Bűnügyi együttműködés a közel-keleti országokkal. Scientia et Securitas, 3(1), 1–11. Online: https://doi.org/10.1556/112.2022.00092

Lapo, Amanda (2019): EUNAVFOR–MED Operation Sophia: Navigating Competing Demands. IISS, 2019. október 10. Online: https://www.iiss.org/blogs/military-balance/2019/10 /eunavfor-med-operation-sophia-mandate-extension

Ligeti Katalin (2002): Az Európai Unió büntetőpolitikája. Állam- és Jogtudomány, 43(1–2), 73–97.

Nagy Zoltán (2020): A kiberbűncselekmények szabályozása. In Kiss Tibor (szerk.): Kibervédelem a bűnügyi tudományokban. Budapest: Dialóg Campus.

Szabó Barna (2018): Nemzetközi bűnügyi együttműködés a regionális integráció fejlődése során. Magyar Rendészet, 18(3), 163–177. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2018.3.11

Szabó Marcell – Debisso Kinga – Gyeney Laura – Pükösty András szerk. (2018): Az Európai Unió jogának alapjai. Budapest: Pázmány Press.

Turmo, Araceli (2020): Towards European Criminal Procedural Law First Part. European Papers, 5(3), 1247–1250. Online: https://doi.org/10.15166/2499-8249/434

Jogi források

Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/794. rendelete a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB, és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0794&from=HU

Megállapodás az Európai Uniós és Japán között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről. 22010A0212(01). Online: https://eurlex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22010A0212(01) &from=HU

Megállapodás az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös jogsegélyről. 22003A0719(02). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22003A0719(02)&from=HU

Megállapodás az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról. 22006A1021(01). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A22006A1021%2801%29

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.