European Cooperation in Criminal Matters in an International Context
Copyright (c) 2023 Forstner Róbert
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
Law enforcement is a key task for every state. Today, however, law enforcement is no longer a national issue, as the development of modern technology, the rise of organised forms of crime and the internationalisation of drug trafficking have led to a high level of cross-border crime. European cooperation in criminal matters aims not only to ensure judicial cooperation between Member States in criminal matters and to combat cross-border crime outside the Community’s borders, but also to cooperate
with States which, although not members of the European Union, are involved in one or more offences of which the Community is a victim. Eurojust therefore plays an important role in making the Community a safer place. In order to overcome the problems mentioned above, Eurojust has set up an international network of non-EU Member States which cooperate with the Community through their prosecutors seconded to the Agency. Of course, the Community also seeks to cooperate extensively
in criminal matters with other bodies, such as Europol, the police cooperation body, whose role focuses on gathering information and developing expertise to make the prosecution of crime even more effective. In addition, the EU is also seeking to ensure that cross-border crime is tackled through international agreements. In my study,
I want to highlight how the European Union cooperates with non-EU countries in the field of law enforcement. I will also look at the ways in which this cooperation helps to detect specific crimes.
Keywords:
References
Alföldi Ágnes Dóra (2011): a Bűnügyi Együttműködés általános kérdései az Európai Unióban. Európai Jog, 11( 2), 13–17.
Blaskó Béla – Budaházi Árpád (2019): A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga. Budapest: Dialóg Campus – Wolters Kluwer.
Császár Mátyás (2011): A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés intézményi jogi aktusai a Lisszaboni Szerződés előtt és után. De Iurisprudentia et Iure Publico, 5(3), 1–44.
Európai Bizottság (2022): A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió, másrészről Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodás megkötéséről. COM(2022) 208 final. Online: https://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/plmrep/AUTRES_INSTITUTIONS/COMM/COM/2022/06-15/COM_COM20220208_HU.pdf
Farnipour, Ramin (2017): The Evolving Face of European Criminal Justice in an Ever-Changing World. ERA Forum, 17, 279–286. Online: https://doi.org/10.1007/s12027-017-0450-y
Fazekas Judit (2012): Bel‐ és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban – a hágai programtól a stockholmi programig. In Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 26–48.
Ferraro, Francesca – De Capitani, Emilio (2016): The New European Border and Coast Guard: Yet Another “Half Way” EU Reform? ERA Forum, 17(3), 385–398. Online: https://doi.org/10.1007/s12027-016-0447-y
Karsai Krisztina (2022): Bűnügyi együttműködés a közel-keleti országokkal. Scientia et Securitas, 3(1), 1–11. Online: https://doi.org/10.1556/112.2022.00092
Lapo, Amanda (2019): EUNAVFOR–MED Operation Sophia: Navigating Competing Demands. IISS, 2019. október 10. Online: https://www.iiss.org/blogs/military-balance/2019/10 /eunavfor-med-operation-sophia-mandate-extension
Ligeti Katalin (2002): Az Európai Unió büntetőpolitikája. Állam- és Jogtudomány, 43(1–2), 73–97.
Nagy Zoltán (2020): A kiberbűncselekmények szabályozása. In Kiss Tibor (szerk.): Kibervédelem a bűnügyi tudományokban. Budapest: Dialóg Campus.
Szabó Barna (2018): Nemzetközi bűnügyi együttműködés a regionális integráció fejlődése során. Magyar Rendészet, 18(3), 163–177. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2018.3.11
Szabó Marcell – Debisso Kinga – Gyeney Laura – Pükösty András szerk. (2018): Az Európai Unió jogának alapjai. Budapest: Pázmány Press.
Turmo, Araceli (2020): Towards European Criminal Procedural Law First Part. European Papers, 5(3), 1247–1250. Online: https://doi.org/10.15166/2499-8249/434
Jogi források
Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/794. rendelete a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB, és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0794&from=HU
Megállapodás az Európai Uniós és Japán között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről. 22010A0212(01). Online: https://eurlex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22010A0212(01) &from=HU
Megállapodás az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös jogsegélyről. 22003A0719(02). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22003A0719(02)&from=HU
Megállapodás az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról. 22006A1021(01). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A22006A1021%2801%29