A regionális fejlettségi különbségek mérésének régi és új alternatívái az Európai Unióban regionális politikai szempontból
Copyright (c) 2026 Szabó Pál, Farkas Máté

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen kihívások és megoldások jellemzik az Európai Unió kohéziós politikáját az elmaradott régiók lehatárolása kapcsán. A munka első részében feltártuk, hogy milyen elméleti és gyakorlati úton jutott el a szakma a jelenlegi álláspontokig, és ebből mi jelenik meg a kohéziós politikában. A második részben az egy főre jutó GDP kohéziós politikai eszközként használható indikátoralternatíváit vizsgáltuk, és arra jutottunk, hogy egyelőre nincs igazán jobb lehetőség, habár több ígéretes kezdeményezés fut. A harmadik részben pedig egyrészt a régiók oldaláról közelítettünk a kérdéshez, feltárva, hogy a tagállamok régiók átdarabolásával próbálnak jelentősebb támogatásokhoz juttatni egyes területeket, másrészt a tipizálás és a területi egységek megválasztása is felmerül. Végezetül rámutattunk Magyarország és régiói esetében arra, hogy egyelőre kedvezményezettjei ennek a rendszernek.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BELTRÁN-ESTEVE, Mercedes et al. (2023): Is the European Social Progress Index Robust? Implications for the Design of European Union Regional Cohesion Policy. Regional Studies, 57(11), 2285–2306. Online: https://doi.org/10.1080/00343404.2022.2159022
BOROS Lajos (2010): Földrajzi alapkategóriák gazdaságföldrajzi kontextusban. In MÉSZÁROS Rezső (szerk.): A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Budapest: Akadémiai Kiadó, 40–56.
DI CATALDO, Marco (2017): The Impact of EU Objective 1 Funds on Regional Development: Evidence from the U.K. and the Prospect of Brexit. Journal of Regional Science, 57(5), 814–839. Online: https://doi.org/10.1111/jors.12337
ESCOBAR, Arturo (2000): Beyond the Search for a Paradigm? Post-Development and Beyond. Development, 43(4), 11–14. Online: https://doi.org/10.1057/palgrave.development.1110188
European Commission (2021): A Bizottság (EU) 2021/1130 végrehajtási határozata (2021. július 5.) a 2021–2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz keretében biztosított támogatásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra jogosult tagállamok jegyzékének összeállításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32021D1130
European Commission (2023a): EU Regional Competitiveness Index 2.0. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2776/46106
European Commission (2023b): Strategic Foresight Report 2023. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2792/32296
European Commission (2025a): Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2023/955 és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet módosításáról. COM(2025) 565 végleges. 2025. július 16. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52025PC0565R(01)
European Commission (2025b): Europe’s Budget. Cohesion at the Core of EU’s Future. Online: https://doi.org/10.2776/0784652
European Parliament (2016): Beyond GDP: Regional Development Indicators. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2016/577953/EPRS_BRI(2016)577953_EN.pdf
European Parliament (2025): Az Európai Parlament 2025. május 8-i állásfoglalása a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló kilencedik jelentésről (2024/2107(INI)) P10_TA(2025)0098. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0098_EN.html
Eurostat (2025): Eurostat Regional Yearbook 2025. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2785/5478134
FARKAS Máté (2018): A társadalmi-gazdasági fejlődés elméleti és módszertani kérdései a 20. század második felében. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Online: https://doi.org/10.15476/ELTE.2018.012
FARKAS Máté – SZABÓ Pál (2012): A fejlettség különböző felfogásai és mérései Európában és Magyarországon. Közép-Európai Közlemények, 5(1), 86–101.
IGARI András (2021): Speciális régiótípusok szerepe az európai unió regionális egyenlőtlenségeiben. Földrajzi Közlemények, 145(4), 300–316. Online: https://doi.org/10.32643/fk.145.4.3
HAMILTON, Ian (1999): A regionális politika összefüggései. Regionális Tudományi Tanulmányok, 4, 33–46.
HAMILTON, Peter (1992): The Enlightenment and the Birth of Social Science. In HALL, Stuart – GIEBEN, Bram (szerk.): Formations of Modernity. Oxford–Cambridge: Polity Press – Blackwell,17–69.
KENGYEL Ákos (2015): Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban. Budapest: Akadémiai Kiadó. Online: https://doi.org/10.1556/9789630597760
KOVÁCS Csaba József (2015): Wales periferikus helyzetének és térszerkezetének jellemzői. Területi Statisztika, 55(1), 46–59.
LAWSON, Victoria (2007): Making Development Geography. Abingdon, Oxon: Hodder Education.
NEMES NAGY József (1998) A tér a társadalomkutatásban. Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.
PIKLER Katalin (2016): Az EU területi statisztikai rendszere (NUTS), kapcsolódva a Közép-Magyarország régió kettéválasztásának kérdéséhez. Tér és Társadalom, 30(2), 84–88. Online: https://doi.org/10.17649/TET.30.2.2773
SÁRKÁNY Mihály – SOMLAI Péter (2004): A haladástól a kontingenciáig. In SOMLAI Péter (szerk.): Az evolúció elméletei és metaforái a társadalomtudományokban. Budapest: Napvilág Kiadó, 11–52.
SZABÓ Pál (2005): A NUTS rendszer ki- és átalakulása. Comitatus, 15(8–9), 7–14.
SZABÓ Pál (2015): Régió és térszerkezet az elmélettől a területpolitikáig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
SZABÓ Pál – FARKAS Máté (2024): A NUTS 2024 területi jegyzék jellemzői. Comitatus, 34(251), 199–206. Online: https://doi.org/10.59809/Comitatus.2024.34-251.199
SZABÓ Pál – SZABÓ Tamás (2018): A NUTS 2016 jegyzék új elemei és funkciói. Comitatus, 28(230), 30–38. Online: https://epa.oszk.hu/03900/03942/00016/pdf/EPA03942_comitatus_2018_230_030-038.pdf
SZTOMPKA, Piotr (1993): The Sociology of Social Change. Oxford–Cambridge: Blackwell.