A regionális fejlettségi különbségek mérésének régi és új alternatívái az Európai Unióban regionális politikai szempontból

  • Szabó Pál
  • Farkas Máté
doi: 10.32559/et.2025.1.5

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen kihívások és megoldások jellemzik az Európai Unió kohéziós politikáját az elmaradott régiók lehatárolása kapcsán. A munka első részében feltártuk, hogy milyen elméleti és gyakorlati úton jutott el a szakma a jelenlegi álláspontokig, és ebből mi jelenik meg a kohéziós politikában. A második részben az egy főre jutó GDP kohéziós politikai eszközként használható indikátoralternatíváit vizsgáltuk, és arra jutottunk, hogy egyelőre nincs igazán jobb lehetőség, habár több ígéretes kezdeményezés fut. A harmadik részben pedig egyrészt a régiók oldaláról közelítettünk a kérdéshez, feltárva, hogy a tagállamok régiók átdarabolásával próbálnak jelentősebb támogatásokhoz juttatni egyes területeket, másrészt a tipizálás és a területi egységek megválasztása is felmerül. Végezetül rámutattunk Magyarország és régiói esetében arra, hogy egyelőre kedvezményezettjei ennek a rendszernek.

Kulcsszavak:

kohéziós politika egy főre jutó gdp NUTS régiók fejlettség

Hivatkozások

BELTRÁN-ESTEVE, Mercedes et al. (2023): Is the European Social Progress Index Robust? Implications for the Design of European Union Regional Cohesion Policy. Regional Studies, 57(11), 2285–2306. Online: https://doi.org/10.1080/00343404.2022.2159022

BOROS Lajos (2010): Földrajzi alapkategóriák gazdaságföldrajzi kontextusban. In MÉSZÁROS Rezső (szerk.): A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Budapest: Akadémiai Kiadó, 40–56.

DI CATALDO, Marco (2017): The Impact of EU Objective 1 Funds on Regional Development: Evidence from the U.K. and the Prospect of Brexit. Journal of Regional Science, 57(5), 814–839. Online: https://doi.org/10.1111/jors.12337

ESCOBAR, Arturo (2000): Beyond the Search for a Paradigm? Post-Development and Beyond. Development, 43(4), 11–14. Online: https://doi.org/10.1057/palgrave.development.1110188

European Commission (2021): A Bizottság (EU) 2021/1130 végrehajtási határozata (2021. július 5.) a 2021–2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz keretében biztosított támogatásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra jogosult tagállamok jegyzékének összeállításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32021D1130

European Commission (2023a): EU Regional Competitiveness Index 2.0. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2776/46106

European Commission (2023b): Strategic Foresight Report 2023. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2792/32296

European Commission (2025a): Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2023/955 és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet módosításáról. COM(2025) 565 végleges. 2025. július 16. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52025PC0565R(01)

European Commission (2025b): Europe’s Budget. Cohesion at the Core of EU’s Future. Online: https://doi.org/10.2776/0784652

European Parliament (2016): Beyond GDP: Regional Development Indicators. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2016/577953/EPRS_BRI(2016)577953_EN.pdf

European Parliament (2025): Az Európai Parlament 2025. május 8-i állásfoglalása a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló kilencedik jelentésről (2024/2107(INI)) P10_TA(2025)0098. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0098_EN.html

Eurostat (2025): Eurostat Regional Yearbook 2025. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2785/5478134

FARKAS Máté (2018): A társadalmi-gazdasági fejlődés elméleti és módszertani kérdései a 20. század második felében. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Online: https://doi.org/10.15476/ELTE.2018.012

FARKAS Máté – SZABÓ Pál (2012): A fejlettség különböző felfogásai és mérései Európában és Magyarországon. Közép-Európai Közlemények, 5(1), 86–101.

IGARI András (2021): Speciális régiótípusok szerepe az európai unió regionális egyenlőtlenségeiben. Földrajzi Közlemények, 145(4), 300–316. Online: https://doi.org/10.32643/fk.145.4.3

HAMILTON, Ian (1999): A regionális politika összefüggései. Regionális Tudományi Tanulmányok, 4, 33–46.

HAMILTON, Peter (1992): The Enlightenment and the Birth of Social Science. In HALL, Stuart – GIEBEN, Bram (szerk.): Formations of Modernity. Oxford–Cambridge: Polity Press – Blackwell,17–69.

KENGYEL Ákos (2015): Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban. Budapest: Akadémiai Kiadó. Online: https://doi.org/10.1556/9789630597760

KOVÁCS Csaba József (2015): Wales periferikus helyzetének és térszerkezetének jellemzői. Területi Statisztika, 55(1), 46–59.

LAWSON, Victoria (2007): Making Development Geography. Abingdon, Oxon: Hodder Education.

NEMES NAGY József (1998) A tér a társadalomkutatásban. Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.

PIKLER Katalin (2016): Az EU területi statisztikai rendszere (NUTS), kapcsolódva a Közép-Magyarország régió kettéválasztásának kérdéséhez. Tér és Társadalom, 30(2), 84–88. Online: https://doi.org/10.17649/TET.30.2.2773

SÁRKÁNY Mihály – SOMLAI Péter (2004): A haladástól a kontingenciáig. In SOMLAI Péter (szerk.): Az evolúció elméletei és metaforái a társadalomtudományokban. Budapest: Napvilág Kiadó, 11–52.

SZABÓ Pál (2005): A NUTS rendszer ki- és átalakulása. Comitatus, 15(8–9), 7–14.

SZABÓ Pál (2015): Régió és térszerkezet az elmélettől a területpolitikáig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

SZABÓ Pál – FARKAS Máté (2024): A NUTS 2024 területi jegyzék jellemzői. Comitatus, 34(251), 199–206. Online: https://doi.org/10.59809/Comitatus.2024.34-251.199

SZABÓ Pál – SZABÓ Tamás (2018): A NUTS 2016 jegyzék új elemei és funkciói. Comitatus, 28(230), 30–38. Online: https://epa.oszk.hu/03900/03942/00016/pdf/EPA03942_comitatus_2018_230_030-038.pdf

SZTOMPKA, Piotr (1993): The Sociology of Social Change. Oxford–Cambridge: Blackwell.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hasonló cikkek

1 2 3 4 5 6 7 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.