Nemzetgazdasági és regionális konvergencia az Európai Unióban

Tagállamok és megyéik felzárkózása az EU-ban

Absztrakt

A tanulmány áttekinti és összehasonlítja 17 európai uniós tagállam elmúlt három évtizedes felzárkózási tendenciáját. Megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett országok gazdaságai gyorsabban növekedtek, és ezáltal az Európai Unión belüli fejlettségi különbségek jelentősen csökkentek. Látható, hogy lényegesen gyorsabb volt a gazdasági növekedés üteme azokban az országokban, ahol a beruházások hosszú távú átlagos növekedési üteme nagyobb volt, és ezen belül is leginkább az infrastrukturális és üzleti ingatlanberuházások, valamint a gép- és berendezésberuházások gyorsították a növekedést. Ugyan nem annyira szignifikánsan, de a nemzetgazdaságok külgazdasági nyitottságának mértéke szintén pozitívan korrelált az ország felzárkózásával: gyorsabb volt a nemzetgazdasági felzárkózás, ahol a külkereskedelem volumene a GDP arányában növekedett, azokban az országokban pedig, ahol megnőtt a GDP-n belül és a foglakoztatáson belül a külföldi cégek részesedése is, ez a hatás még látványosabb volt (minden bizonnyal a fejlett technológiák importja miatt). A tanulmány a váltómozgás-elmélet tükrében elemzi és összehasonlítja továbbá azt is, hogy miként alakultak 15 tagállamban az egyes megyék közötti regionális jövedelemkülönbségek.