Teljes szám
Az Európai Unió költségvetése és közös politikák: fejlődés és jövőkép
The EU budget was originally set up to ensure the financing of common policies adopted by the Member States; today though, as a result of disputes focusing on the net positions of the Member States, this original objective has been overshadowed. In our paper, we are briefly reviewing the development of the expenditure side of the EU budget from the beginning to the present, focusing on the issue of its linkages to EU common policies. Following the evolution of the last decades, we are presenting the recently outlined long-term reform options, then we examine in detail the proposals of the European Commission published in May 2018.
" ["hu_HU"]=> string(759) "Az EU költségvetését eredetileg a tagállamok által elfogadott közös politikák finanszírozásának biztosítása érdekében hozták létre, mára azonban a tagállamok nettó pozíciójára összpontosító viták nyomán ez az eredeti célkitűzés háttérbe szorult. Írásunkban először röviden áttekintjük az uniós költségvetés kiadási oldalának fejlődését a kezdetektől napjainkig, az EU közös politikáihoz való kapcsolódás kérdésére fókuszálva. Az elmúlt évtizedek fejlődésének bemutatása után bemutatjuk a közelmúltban felvázolt hosszú távú reformopciókat, majd részletesen megvizsgáljuk az Európai Bizottság 2018 májusában közzétett, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó javaslatait.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(78) "European Union Budget and Common Policies: Evolution and Vision for the Future" ["hu_HU"]=> string(84) "Az Európai Unió költségvetése és közös politikák: fejlődés és jövőkép" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#724 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1238) ["email"]=> string(24) "szemler.tamas@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1205) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Szemlér" ["hu_HU"]=> string(8) "Szemlér" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(21) "európai integráció" [1]=> string(18) "EU-költségvetés" [2]=> string(18) "közös politikák" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(20) "European integration" [1]=> string(9) "EU budget" [2]=> string(15) "common policies" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#737 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4738) ["id"]=> int(409) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1205) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az eCohesion-koncepció: szolgáltatáshatékonyság mérése érettségi modellel
The legislation of the current cohesion policy programmes specifies that Member States shall enable beneficiaries to arrange all administrative duties via electronic portals in order to reduce the administrative burdens of cohesion policy. This concept is marked with the term “e-Cohesion” in the scientific discourse. Based on former studies, the concept has six key attributes that leverage its efficiency and impact on burden reduction. The relevance of these attributes has been examined in the course of an online survey carried out lately in various Member States. Preliminary results confirm the relevance of several key attributes which is supported by further evidence-based research described in this paper.
This paper has two main aims. First, to describe the deeper statistical analysis of the survey data. Second, to define the main requirements of a maturity model to measure the efficiency of national eCohesion concepts based on the relevant key attributes.
A kohéziós politika 2014–2020 közötti szabályozása előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a támogatási programok kedvezményezettjei számára az adminisztratív ügyek elektronikus intézésének lehetőségét. Mindennek célja a támogatáskezelés adminisztratív terheinek csökkentése és hatékonyságának javítása – ez a koncepció eCohesion néven vált ismertté. A témát feltáró korábbi kéziratok alapján a koncepció hatékonyságát hat kulcstényező határozza meg, amelyek relevanciáját egy nemrég, az uniós tagállamok körében elvégzett online kérdőíves kutatás keretében vizsgálták.
Az előzetes kutatások alapján a kulcstényezők többségének relevanciája megerősítést nyert, amelyhez további alátámasztást adnak a jelen kéziratban ismertetett statisztikai vizsgálatok. A kézirat célja e kulcstényezők elemzése, valamint a releváns tényezők felhasználásával egy, az eCohesion-koncepciók hatékonyságának mérésére alkalmas érettségi modell követelményrendszerének vázolása.
Társadalmi mozgalmak a visegrádi országokban: konfliktus vagy együttműködés? Empirikus elemzés
Globalization and Europeanization have significantly contributed to a change in the role of the nation states. Considering the specifics of Central and Eastern European political culture, major societal changes are most likely to be triggered by social movements. Despite numerous researches, it is still debated whether the most significant social movements of the V4 countries tend to choose the cooperative or the conflictual way as their dominant action strategy. The purpose of this paper is to examine the general tendencies of the social movements using empirical data. The study seeks answers to the following questions: a) Which norms best characterize the “stable” social order of the V4 countries? b) What kind of actors would like to bring change?
c) Is there a significant difference between the actors of the national, respectively, the EU action spheres and their dominant modes of action? The research uses data provided by the European Social Survey, GDELT (Global Data on Events, Location and Tone), and the Transparency Register of the European Union.
Közép- és Kelet-Európa politikai kultúráját figyelembe véve, a globalizációval és az európaizációval járó jelentős társadalmi változásokat leginkább a társadalmi mozgalmak képesek előidézni. Számos kutatás ellenére kérdéses, hogy a V4-ek országaira jellemző mozgalmak inkább a konfliktusos vagy az együttműködéses megoldást választják. A dolgozat célja, hogy az erre utaló általános tendenciákat empirikus adatok segítségével tárja fel. A tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: a) Melyek azok a normák, amelyek a jelenlegi V4-ek országaiban fennálló „stabil” társadalmi rendet alkotják? b) Ezzel szemben milyen szereplők szeretnének változást? c) Van-e lényeges eltérés a nemzeti, illetve az uniós cselekvési térben szereplő aktorok és domináns cselekvési módjaik között? A kutatás a European Social Survey, a GDELT (Global Data on Events, Location and Tone), valamint a Transparency Register adatait használja fel.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(91) "Social Movements in the Visegrád Countries: Conflict or Cooperation? An Empirical Analysis" ["hu_HU"]=> string(102) "Társadalmi mozgalmak a visegrádi országokban: konfliktus vagy együttműködés? Empirikus elemzés" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#734 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1243) ["email"]=> string(21) "mathe.reka@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1213) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Máthé" ["hu_HU"]=> string(7) "Máthé" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Réka Zsuzsanna" ["hu_HU"]=> string(15) "Réka Zsuzsanna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(21) "társadalmi mozgalmak" [2]=> string(2) "V4" [3]=> string(8) "big data" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(14) "European Union" [1]=> string(16) "social movements" [2]=> string(26) "Central and Eastern Europe" [3]=> string(8) "big data" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#727 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4747) ["id"]=> int(414) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1213) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Szabálytalanságok az Európai Unió kohéziós politikájában – magyar tapasztalatok és tanulságok
Using European Union funds involves a complex process; Member States must adhere to the wide-ranging EU and domestic legislation, non-compliance can lead to irregularities. In addition to the accordance with the letter of the law, the general EU budgetary principles, sound financial management, in particular, must also be given full consideration. The paper essentially focuses on the development and effectiveness of the legal-institutional system related to irregularities, while the approach Hungary has adopted to handle the various types of irregularities is discussed, too. The research also assesses how irregularities are dealt with at the EU level and explains the contribution of EU audits to legal uncertainties. Particular attention is placed on the regulatory controversies implementing entities have long struggled with and the author provides commentary on the effective handling of these issues. It is a fact that the Hungarian institutional system (Nyikos, 2012) was not fully-equipped to detect irregularities at the start. Although improvements have been made and recognised since then, the current system still suffers from unclear rules and inconsistent judicial interpretations.
The use of conditionalities in cohesion policy has been significantly extended lately using macroeconomic conditionality, ex-ante conditionalities and infringement conditionality. (Nyikos, 2014) In the legislative proposals on the 2021–27 financial period, the European Commission proposes a new one, most notably: the so called rule of law conditionality (COM[2018] 324 final); however, a lot of political discussions concentrate on the clarity and objectivity of it, even though cohesion policy conditionalities have always contained the obligation of the proper functioning of the institutions – including the courts.
Az EU-források felhasználása összetett folyamat; a tagállamoknak számos EU-s és hazai szabályoknak kell megfelelni és a nem megfelelő végrehajtás szabálytalanságot jelent. A releváns előírásoknak való megfelelés mellett az EU általános költségvetési elveinek, így különösen a hatékony és felelős pénzgazdálkodás elvének kiemelt figyelmet kell szentelni, és a nemzeti költségvetési szabályokat is be kell tartani. A tanulmány a szabálytalansággal kapcsolatos magyar jogi és intézményrendszer kialakításának, működésének hatékonyságát vizsgálja a magyar gyakorlatban előforduló különböző típusú szabálytalanságok kezelésének bemutatásával. A kutatás a hazai végrehajtás vizsgálatánál elemezi a szabálytalanságkezelés EU-szintű gyakorlatát is, bemutatva az ellenőrzések jogbizonytalanságot erősítő elemeit is. Kiemelten hangsúlyos vizsgálati elem a szabályozási inkonzisztenciák és azok jelentőségének bemutatása, amelyet véleményem szerint hatékonyan kellene kezelni. A magyar kohéziós politikai intézményrendszer számos változáson ment keresztül, azonban a jelenlegi végrehajtási rendszer működését nem segítik a nehezen érthető szabályok és a következetlen bírósági és jogalkalmazási jogértelmezés.
A kohéziós politikai feltételek (kondicionalitások) – úgymint makrogazdasági és ex-ante feltételrendszer, megszakítás/felfüggesztések rendszere – alkalmazása folyamatosan erősödött az elmúlt időszakban. (Nyikos, 2014) A 2021–27 programozási időszakra vonatkozó bizottsági szabályjavaslat egy újabbat is javasol, az úgynevezett jogállamisági feltételt, (COM[2018] 324 final) azonban politikai és szakmai1 viták kezdődtek a javaslat és annak alkalmazásának áttekinthetőségéről és objektivitásáról, úgy is, hogy a kohéziós politikában az intézményrendszer (benne a szabálytalanságkezelésben a bíróságok) megfelelő és szabályszerű működése mindig alapfeltétele volt a források felhasználásának.