A közép-európaiak kollektív identitása a háború árnyékában, 2022–2025
Copyright (c) 2026 Koller Boglárka
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A háború hatással van egyének kötődéseire, kollektív identitására. A jelenleg is zajló orosz–ukrán háború nemcsak közvetlen biztonsági fenyegetést jelent az Európai Unió és az európai uniós polgárok számára, de tovagyűrűző gazdasági, politikai és társadalmi hatásai révén a mindennapjaikat is meghatározza. Az unió polgárai a kontinens békéjének és stabilitásának kézzelfogható fenyegetéseivel szembesülnek, ami a nemzeti, regionális és európai hovatartozásuk újraértékelését is eredményezi. E tanulmány a visegrádi országokra – Magyarországra, Szlovákiára, Lengyelországra és Csehországra – fókuszál, ahol a történelmi örökség, az elmúlt húsz év európai uniós tagállamként megélt tapasztalatai és a konfliktus közelsége megkülönböztetett identitásdinamikát hoztak létre. A közvélemény-kutatási adatokon alapuló összehasonlító megközelítés alkalmazásával nyomon követjük a kollektív identitások átalakulását a 2022–2025 közötti időszakban, megragadva a hosszú távú trendeket és az ukrajnai háború hatásait. A biztonsági válságok, a geopolitikai közelség milyen hatással vannak a kollektív identitások konvergenciájára és divergenciájára? Vajon mit mutat a térségi uniós polgárok kollektív identitása? A háború közelebb vitte a polgárokat az Európai Unióhoz, vagy távolabb tőle? E tanulmány célja e kettős dinamika bemutatása, valamint az is, hogy rávilágítson a nemzeti és az európai identitás közötti, folyamatosan változó kölcsönhatásra egy olyan, a háborúhoz földrajzilag közeli régióban, amely a történelmi emlékezet és a kortárs geopolitikai turbulencia kereszteződésében helyezkedik el.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
ANDERSON, Benedict (1991): Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. Revised Edition. London: Verso.
ARATÓ Krisztina – KOLLER Boglárka (2019): Magyarország az Európai Unió intézményeiben – az Európai Unió Magyarországon. In ARATÓ Krisztina – KOLLER Boglárka (szerk.): Az Európai Unió politikai rendszere. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 209–236.
BAR-TAL, Daniel (2000): Shared in a Society: Social Psychological Analysis. Thousand Oaks CA: Sage.
BÖRZEL, Tanja A. (1999): Towards Convergence in Europe? Institutional Adaptation to Europeanization in Germany and Spain. Journal of Common Market Studies, 37(4), 573–596. Online: https://doi.org/10.1111/1468-5965.00197
BRIX, Emil – BUSEK, Erhard (2019): Közép-Európa újragondolása. Miért Közép-Európában dől el Európa jövője? Kőszeg: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete.
BRUBAKER, Rogers (1996): Nationalism Reframed. Nationhood and the National Question in the New Europe. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511558764
CALHOUN, Craig et al. (2015): Modern Social Imaginaries: A Conversation. Social Imaginaries, 1(1), 189–224. Online: https://doi.org/10.5840/si20151112
CAPORASO, James A. (2008): The Three World of Regional Integration Theory. In GRAZIANO, Paolo R. – VINK, Maarten Peter (szerk.): Europeanization: New Research Agendas. London: Palgrave Macmillan, 23–34. Online: https://doi.org/10.1057/9780230584525_2
DIÓSZEGI István (1991): A nemzetek Európája. In SOMOGYI Éva (szerk.): Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 131–142.
European Commission (2021): Standard Eurobarometer 95 – Spring 2021. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2532
European Commission (2021–2022): Standard Eurobarometer 96 – Winter 2021-2022. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2553
European Commission (2022): Standard Eurobarometer 97 – Summer 2022. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2693
European Commission (2022–2023): Standard Eurobarometer 98 – Winter 2022-2023. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2872
European Commission (2023a): Standard Eurobarometer 99 – Spring 2023. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3052
European Commission (2023b): Standard Eurobarometer 100 – Autumn 2023. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3053
European Commission (2024): Standard Eurobarometer 101 – Spring 2024. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3216
European Commission (2024): Standard Eurobarometer Standard 102 –Autumn 2024. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3215
European Commission (2025): Standard Eurobarometer 103 – Spring 2025. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3372
FOSSEN, Thomas (2019): Constructivism and the Logic of Political Representation. American Political Science Review, 113(3), 824–837. Online: https://doi.org/10.1017/S0003055419000273
FUKUYAMA, Francis (2018): Identity. Contemporary Identity Politics and the Struggle for Recognition. London: Profile Books.
GEERTZ, Clifford (1973): The Interpretation of Cultures. New York: Basic Books.
HANÁK Péter (1997): A nemzeti identitás konstrukciója. Európai Szemle, 8(3), 63–68.
HOBSBAWM, Eric – RANGER, Terence (1983): Invention of Tradition. Cambridge: Cambridge University Press.
KOLLER Boglárka (2003): A poszt-nemzeti identitás-struktúra dinamikus modellje az európai uniós állampolgárok azonosságtudatának vizsgálata alapján. PhD-értekezés. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
KOLLER Boglárka (2006): Nemzet, identitás és politika Európában. Budapest: L’Harmattan Kiadó – Zsigmond Király Főiskola.
KOLLER Boglárka (2011). Trajectories of identity formation in the post-enlargement era: The Hungarian example. Jagiellońskie Forum Europejskie, (20), 7–29.
KOLLER Boglárka (2016). Identity patterns in East-Central Europe in a comparative perspective. Journal of Comparative Politics, 9(2), 85–98.
KOLLER Boglárka (2019a): Az európaizáció konceptuális és elméleti kérdései, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra. In KOLLER Boglárka – ÖRDÖGH Tibor (szerk.): Európaizáció a Nyugat-Balkánon. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 15–29.
KOLLER Boglárka (2019b): Európai uniós polgárok mint a politikai rendszer szereplői. In ARATÓ Krisztina – KOLLER Boglárka (szerk.): Az Európai Unió politikai rendszere. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 173–184.
KOLLER Boglárka (2021): Politikai unió vagy nemzetek Európája? A millió dolláros kérdés margójára. Európai Tükör, 24(3), 5–32. Online: https://doi.org/10.32559/et.2021.3.1
KOLLER Boglárka (2022): „Vágyódás az elismerésre” – Az identitás mint a 21. század társadalomtudományi elemzéseinek kulcsfogalma. In KOLTAY András – GELLÉR Balázs (szerk.): Jó kormányzás és büntetőjog. Ünnepi tanulmányok Kis Norbert egyetemi tanár 50. születésnapjára. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 365–375. Online: https://doi.org/10.36250/01062_26
LADRECH, Robert (1994): Europeanization of Domestic Politics and Institutions: The Case of France. Journal of Common Market Studies, 32(1), 69–88. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.1994.tb00485.x
MEINECKE, Friedrich (1969) [1908: Weltbürgertum und Nationalstaat. Studien zu der Genesis des deutschen Nationalstaates. München: Oldenburg Verlag.
ÖRKÉNY, Antal (2005): Hungarian National Identity: Old and New Challenges. International Journal of Sociology, 35(4), 28–48, Online: https://doi.org/10.2753/IJS0020-7659350402
PATAKI Ferenc (1987): Identitás, személyiség, társadalom. Az identitáselmélet vitatott kérdései. Budapest: Akadémiai Kiadó.
RADAELLI, Claudio M. (2003): The Europeanization of Public Policy. In FEATHERSTONE, Kevin – RADAELLI, Claudio M.: The Politics of Europeanization. Oxford: Oxford University Press, 27–56. Online: https://doi.org/10.1093/0199252092.003.0002
RISSE, Thomas (2005): Neofunctionalism, European Identity, and the Puzzles of European Integration. Journal of European Public Policy, 12(2), 291–309. Online: https://doi.org/10.1080/13501760500044033
SALAZAR, Jose Miguel (1998): Social Identity and National Identity. In WORCHEL, Stephen et al.: Social Identity. London: Sage Publications. Online: https://doi.org/10.4135/9781446279205.n8
SARBIN, Theodore R. – SCHEIBE, Karl E. (1983): A Model of Social Identity. In SARBIN, Theodore R. – SCHEIBE, Karl E. (szerk.): Studies in Social Identity. New York: Praeger, 5–30.
SAWARD, Michael (2010): The Representative Claim. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199579389.001.0001
SAWARD, Michael (2020): Making Representations: Claim, Counterclaim, and the Politics of Acting for Others. London: ECPR Press – Rowman & Littlefield International.
SMITH, Anthony D. (1986): The Ethnic Origins of Nations. Oxford: Blackwell.
SMITH, Anthony D. (1991): National Identity. London: Penguin Books.
SMITH, Eliot R. – Mackie, Diane M. (2004): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
VAN DEN BERGHE, Pierre (1978): Race and Ethnicity: A Sociobiological Perspective. Ethnic and Racial Studies, 1(4), 401–411. Online: https://doi.org/10.1080/01419870.1978.9993241