Full Issue
Studies
Then and Now – Violation of the Rules of Lifestyle Public Presence Nowadays and in Legal History
The study examines the violation of the rules of living in a public place with a retrospective and dogmatical method. In the introduction, it presents the relevant amendments of the Fundamental Law of Hungary and the Regulatory Offences Act, which are in force since October 15, 2018, then analyses the definition of minor and regulatory offences. The aim of the next chapter is to reveal the antecedents of the new regulation in criminal law. This is followed by a dogmatic analysis of the new regulatory offence, and then the study evaluates the decision of the Constitutional Court examining the constitutionality of the regulation. The conclusion of the study is that the regulation of these offences, although it is compatible with the Constitution, can only be considered as a subsidiary regulation compared with other criminal activities committed in a public place.
" ["hu_HU"]=> string(1057) "A tanulmány az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértését vizsgálja retrospektív és dogmatikai (elemző) módszerrel. A bevezetésben bemutatja az Alaptörvény és a szabálysértési törvény releváns, 2018. október 15. napjától hatályos módosításait, majd áttekinti a kihágás történeti és a szabálysértés jelenlegi fogalmainak jelentését. A jogtörténeti pont célja feltárni az új szabályozás büntetőjogi előképeit, amely alapján kijelenthető, hogy a tényállás nem előzmény nélküli intézmény. Ezt a szabálysértési tényállás dogmatikai elemzése követi, majd a tanulmány értékeli a szabályozás alkotmányosságát vizsgáló alkotmánybírósági határozatot. A munka konklúziója, hogy az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése, jóllehet az Alaptörvénnyel összeegyeztethető, az elkövető által a közterületen megvalósított más tényállások mellett szerepe csak kiegészítő jellegű lehet.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(98) "Then and Now – Violation of the Rules of Lifestyle Public Presence Nowadays and in Legal History" ["hu_HU"]=> string(123) "AKKOR ÉS MOST – AZ ÉLETVITELSZERŰ KÖZTERÜLETI TARTÓZKODÁS SZABÁLYAINAK MEGSÉRTÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSI ELŐKÉPEI" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Ambrus István" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6259) ["email"]=> string(25) "ambrus.istvan@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5177) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ambrus" ["hu_HU"]=> string(6) "Ambrus" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "alkotmányjog" [1]=> string(13) " büntetőjog" [2]=> string(17) " hajléktalanság" [3]=> string(13) "jogtörténet" [4]=> string(16) "szabálysértés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(18) "constitutional law" [1]=> string(12) "criminal law" [2]=> string(12) "homelessness" [3]=> string(13) "legal history" [4]=> string(20) " regulatory offences" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16225) ["id"]=> int(4206) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5177) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Conflicts of Competence and Petty Offences before the Council of Ministers
Examining the minutes of the Council of Ministers, we can state that there were basically three ways in which the petty offences appeared there: firstly, the management of tasks related to petty offences as ministerial competence, secondly, the preparation of legislation related to petty offences, and thirdly as conflicts of competence related to petty offences. One of the results of the compromise associated with the commencement of judicial reform was the adoption of Article 25 of Act IV of 1869, which temporarily regulated the issue of resolving conflicts of competence between administrative authorities and courts. The regulation was unfortunate because the government had to deal with issues for which it did not have the necessary knowledge, the necessary competencies, or the required amount of time. In addition, especially in the case of petty offences, cases had to be brought before the government that were of very little importance. According to contemporaries, the government acted with due restraint and caution in resolving conflicts of competence. However, this restraint was not forced by any legislation, nor was there any legal guarantee element in the government proceedings. The real solution to the situation was brought in 1907 by the Competence Court Act.
" ["hu_HU"]=> string(1423) "A minisztertanácsi jegyzőkönyveket vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy alapvetően háromféle módon jelentek ott meg a kihágások. Egyrészt a kihágásokkal kapcsolatos feladatok intézése mint minisztériumi ügykör, másrészt a kihágásokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítése, harmadrészt pedig mint kihágásokkal kapcsolatos hatásköri összeütközések. A bírósági reform elkezdéséhez kapcsolódó kompromisszum eredménye lett az 1869. évi IV. törvénycikk 25. §-a, amely a közigazgatási hatóságok és a bíróságok közötti hatásköri összeütközések rendezésének kérdését szabályozta, ideiglenesen. Szerencsétlen volt a szabályozás, mivel a kormánynak olyan kérdésekkel kellett foglalkoznia, amelyekhez sem a szükséges tudása, sem a szükséges kompetenciái, sem pedig a szükséges mennyiségű ideje nem állt rendelkezésre. Ráadásul – különösen a kihágások esetén – olyan ügyeket kellett a kormány elé vinni, amelyek jelentősége nagyon csekély volt. A kortársak szerint a kormány megfelelő önmérséklettel és óvatossággal járt el a hatásköri összeütközések feloldásánál. Azonban erre semmilyen jogszabály nem kényszerítette, semmilyen jogi jellegű garanciális elem sem volt a kormány eljárásában. A helyzet valódi megoldását a hatásköri bíróságokról szóló törvény hozta el 1907-ben.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(74) "Conflicts of Competence and Petty Offences before the Council of Ministers" ["hu_HU"]=> string(72) "HATÁSKÖRI ÖSSZEÜTKÖZÉSEK ÉS KIHÁGÁSOK A MINISZTERTANÁCS ELŐTT" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) " Bathó Gábor " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#843 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6260) ["email"]=> string(22) "batho.gabor@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5178) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bathó" ["hu_HU"]=> string(7) " Bathó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(7) "Gábor " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(22) "hatásköri bíróság" [1]=> string(29) " hatásköri összeütközés" [2]=> string(9) "kihágás" [3]=> string(8) "kormány" [4]=> string(23) "minisztériumi ügykör" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(19) "court of competence" [1]=> string(23) " conflict of competence" [2]=> string(13) "petty offence" [3]=> string(11) " government" [4]=> string(22) "ministerial competence" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#845 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16226) ["id"]=> int(4207) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5178) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }„The beggar is poor even if he is king” Beggind and its judicial practice in the criminal code on transgressions (1879)
The problem of begging was closely linked to the issues of poverty and poor care all over Europe, and the term ‘poor’ included beggars, migrants, sick and homeless adults, as well as orphans and children left behind. In the perception of feudalism, beggars, vagabonds and shirkers are primarily people dangerous to society, in connection with whom many rules have been enacted.
These laws dealt with begging (and vagrancy) and its criminal consequences, primarily in policing and administrative terms. A system for classifying beggars was also established. According to this, there were incorrigible, incapacitated, and occasional beggars.
In Hungary, from the second half of the 19th century onwards, the basic feature of poverty policy was that the state mainly left poverty, and the treatment of begging, to private charities and municipalities. The more dangerous cases of begging are regulated by Act XL of 1879 (Hungarian Criminal Code on transgressions).
" ["hu_HU"]=> string(1216) "
A koldulás problematikája Európa-szerte szorosan kötődött a szegénység, a szegénygondozás kérdéseihez, a „szegény” fogalom felölelte a koldusokat, a vándorlókat, a beteg, család nélkül élő felnőtteket, valamint az árvákat és a családból kiesett, magukra maradt gyermekeket is.
A rendi korszak felfogásában a koldusok, csavargók, munkakerülők elsősorban a társadalomra veszélyes emberek, akikkel kapcsolatban számos jogszabály született. Ezek a jogszabályok elsősorban rendészeti, igazgatási vonatkozásban foglalkoztak a koldulással (és ezzel párhuzamosan a csavargással), valamint annak akár büntetőjogi következményeivel is. Kialakult a koldusok osztályozásának rendszere is. E szerint voltak javíthatatlan, munkaképtelen, valamint eseti koldusok.
Magyarországon a 19. század második felétől a szegénypolitika alapvető jellemzője volt, hogy az állam döntően a magánjótékonyságra, illetve a községekre hárította a szegénység, ezzel együtt a koldulás kezelését. A koldulás társadalomra veszélyesebb eseteit az 1879. évi XL. tc., a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról rendelte büntetni.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(123) "„The beggar is poor even if he is king” Beggind and its judicial practice in the criminal code on transgressions (1879)" ["hu_HU"]=> string(97) "„SZEGÉNY A KOLDUS, HA KIRÁLY IS A NEVE” KOLDULÁS ÉS BÍRÓI GYAKORLATA A KBTK. TÜKRÉBEN" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(27) "Bódiné Dr. Beliznai Kinga" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#847 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6261) ["email"]=> string(26) "beliznai.kinga@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5179) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(17) "Bódiné Beliznai" ["hu_HU"]=> string(17) "Bódiné Beliznai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Kinga" ["hu_HU"]=> string(5) "Kinga" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(10) "csavargás" [1]=> string(9) "dologház" [2]=> string(9) "kihágás" [3]=> string(9) "koldulás" [4]=> string(14) "munkakerülés" [5]=> string(17) "szegénygondozás" [6]=> string(12) "szegénység" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(13) "avoiding work" [1]=> string(7) "begging" [2]=> string(9) "poor care" [3]=> string(7) "poverty" [4]=> string(13) "transgression" [5]=> string(11) "vagabondage" [6]=> string(9) "workhouse" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#851 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16227) ["id"]=> int(4208) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5179) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Administrative Criminal Law and Fundamental Rights Guarantees: The Scope and Level of the Legality Principle
The study analyses whether and how application of the legality principle (nullum crimen et nulla poena sine lege) is realised concerning administrative sanctions. The author reviews selected decisions of the European Court of Human Rights, the Court of Justice of the European Union and the Constitutional Court of Hungary. The study focuses on Decision No. 30/2014. (IX. 30.) of the Constitutional Court of Hungary which brought a significant turn in the case law. The Constitutional Court explicitly extended the scope of the fundamental rights guarantee enshrined in Article XXVIII, Paragraph (4) of the Basic Law of Hungary to administrative sanctions, but at the same time reduced the level of protection as compared to the level provided for the ‘hard core’ of criminal law.
" ["hu_HU"]=> string(731) "A tanulmány azt vizsgálja, hogy a nullum crimen et nulla poena sine lege alapelv miképpen érvényesül a közigazgatási szankciók tekintetében. A szerző áttekinti az Európai Emberi Jogi Bíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság válogatott döntéseit. Különös figyelmet fordít a 30/2014. (IX. 30.) AB határozatra, amely lényeges fordulatot hozott az ítélkezési gyakorlatban. A testület ugyanis ebben a döntésében kifejezetten kiterjesztette az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésében biztosított garancia hatályát a közigazgatási szankciókra, miközben azonban annak védelmi szintjét ezekre nézve lecsökkentette a klasszikus büntetőjoghoz képest.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(108) "Administrative Criminal Law and Fundamental Rights Guarantees: The Scope and Level of the Legality Principle" ["hu_HU"]=> string(130) "KÖZIGAZGATÁSI BÜNTETŐJOG ÉS ALAPJOGI GARANCIÁK: A NULLUM CRIMEN ET NULLA POENA SINE LEGE ELV HATÓKÖRE ÉS VÉDELMI SZINTJE" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Hollán Miklós " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#816 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6262) ["email"]=> string(24) "hollan.miklos@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5180) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Hollán" ["hu_HU"]=> string(7) "Hollán" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Miklós" ["hu_HU"]=> string(8) "Miklós " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(20) "Alkotmánybíróság" [1]=> string(33) "Emberi Jogok Európai Bírósága" [2]=> string(26) "Európai Unió Bírósága" [3]=> string(26) "közigazgatási szankciók" [4]=> string(10) "versenyjog" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(20) "Constitutional Court" [1]=> string(30) "European Court of Human Rights" [2]=> string(38) "Court of Justice of the European Union" [3]=> string(24) "administrative sanctions" [4]=> string(15) "competition law" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#855 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16228) ["id"]=> int(4209) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5180) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Jurisprudence of Administrative Offences with Special Regard to the Situtation in the Capital
The aim of this paper is to present how the courts of Hungary participate in the application of law related to administrative offences, and to give an insight into the volume and quality of settlements of litigation and non-litigation cases in the capital by analysing statistical data and also to present the upcoming difficulties during the process which is based on the author’s direct legal experience. As a result of the research, it could be stated that in the last years the number of the new cases of the Administrative Offence Group of the Central District Court of Pest has been steadily declining, but the per capita case burden is high. The group in question, where mainly senior court officials work, face a number of challenges. In particular, the shortness of procedural deadlines and the thoroughness of the police’s preparatory procedures for cases related to administrative offences, often lag behind the work done in criminal matters. Nevertheless, the standard of work is high, as evidenced by the fact that the number of pending cases has decreased year by year in recent years, only a small number of orders have been appealed and a high proportion of appealed decisions have been confirmed by the upper tribunal.
" ["hu_HU"]=> string(1511) "A tanulmány célja annak bemutatása, hogy Magyarország bíróságai miként vesznek részt a szabálysértésekkel összefüggő jogalkalmazásban, illetőleg betekintést adni a fővárosban zajló peres és nemperes szabálysértési ítélkezés volumenébe és minőségébe a statisztikai adatok elemzése útján, kiegészítve mindezt a bíróság jogalkalmazói tevékenysége körében felmerülő nehézségek bemutatásával, amihez a szerző közvetlen jogalkalmazói tapasztalata szolgál alapul. A kutatás eredményeként megállapítható volt, hogy az utóbbi években a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjának ügyérkezése folyamatosan csökkent, de az egy főre jutó ügyteher magas. A vizsgált csoportban eljáró, döntően bírósági titkárokat többrétű kihívások érik. Elsősorban az eljárási határidők rövidsége, valamint, hogy a rendőrség által szabálysértési ügyekkel összefüggésben folytatott előkészítő eljárások alapossága gyakran elmarad a büntetőügyek vonatkozásában végzett munkától. Mindezek ellenére a munkavégzés színvonala magas, ezt támasztja alá, hogy az elmúlt években a folyamatban maradt ügyek száma évről évre csökkent, a szabálysértési elzárással is büntethető ügyekben meghozott ügydöntő végzéseknek csak csekély számát támadta fellebbezés, és a fellebbezett ügyek tekintetében is kimagasló arányban született helybenhagyó másodfokú döntés.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "Jurisprudence of Administrative Offences with Special Regard to the Situtation in the Capital" ["hu_HU"]=> string(134) "PARKOLÓPÁLYA VAGY AUTÓPÁLYA AZ M3 BUSINESS CENTER? SZABÁLYSÉRTÉS A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FŐVÁROS HELYZETÉRE" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Illés Kristóf" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#865 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6263) ["email"]=> string(24) "illeskristof46@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5181) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Illés" ["hu_HU"]=> string(6) "Illés" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kristóf" ["hu_HU"]=> string(8) "Kristóf" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(19) "bírósági titkár" [1]=> string(19) "helyszíni bírság" [2]=> string(16) "szabálysértés" [3]=> string(27) "szabálysértési eljárás" [4]=> string(28) " szabálysértési elzárás" [5]=> string(13) "pénzbírság" [6]=> string(10) " ügyteher" [7]=> string(13) "ügyérkezés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(22) "administrative offence" [1]=> string(11) "case burden" [2]=> string(20) " on the spot penalty" [3]=> string(18) " pecuniary penalty" [4]=> string(21) "senior court official" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#859 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16229) ["id"]=> int(4210) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5181) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study concerns the main characteristics of the 19th–20th-century codification of malfeasances on the fringe of criminalism. First, it examines parts of the 1843 penal law propositions, the so-called Addendum and Act IX of 1840, the field-guard law. It pays particular attention to the jubilarian relationship of Penal Code and Trespass Code, the European trichotomic system. It analyses the thesis composed in the mid-20th century, ‘the trespass is not an indispensable criminal category’, and the infringement that was formulated accordingly. It introduces the two infringement laws of 1968 and 1999 and their main characteristics, then evaluates the third infrigement law of 2012. The conclusion of the regulation is that the regression of infringements into trespass is a juridical dogmatism.
" ["hu_HU"]=> string(780) "A tanulmány a kriminalitás határán lévő jogellenes cselekmények 19–20. századi kodifikációjának főbb jellemzőit tekinti át, így az 1843. évi büntetőjogi javaslatok részeként a „Toldalék”-ot és az 1840:IX. (mezőrendőri) törvényt. Kiemelten elemzi a jubiláris Btk.–Kbtk.-viszonyt: az európai trichotomikus rendszert, továbbá a 20. század közepén megfogalmazott tételt, a „kihágás nem nélkülözhetetlen büntetőjogi kategória” jegyében született szabálysértést. Bemutatja a két szabálysértési törvény (1968, 1999) főbb jellemzőit, majd értékeli a harmadik Sztv.-t (2012). A szabályozás konklúziója, hogy a szabálysértések kvázi kihágássá „visszaválásának” folyamata: jogdogmatikai törvény.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "Trespass as a Unitary Substantial Law Institution" ["hu_HU"]=> string(45) "A KIHÁGÁS EGYSÉGES ANYAGI JOGI INTÉZMÉNY" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Máthé Gábor " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#869 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6252) ["email"]=> string(22) "Mathe.Gabor@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5170) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Máthé" ["hu_HU"]=> string(7) "Máthé" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(7) "Gábor " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(35) "dichotomikus-trichotomikus rendszer" [1]=> string(26) "kihágás-szabálysértés" [2]=> string(52) "szabálysértés „visszaalakulása” kihágássá" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(29) "dichotomic-trichotomic system" [1]=> string(21) "trespass infringement" [2]=> string(37) "infringement regressing into trespass" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#863 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16230) ["id"]=> int(4211) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5170) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Arguments and Historical Antitypes of Criminal Law Protection of Public Morality in the System of the Criminal Code of Tresspasses
The backgound of the study stems from a conference organized for the 140th anniversary of the first Hungarian Criminal Code on Tresspasses. The article aims to highlight those criminal misdemeanours (tresspasses) which used to cover the protection of public morality, followed by general remarks and thoughts on how public morality influences criminal legislation nowadays in an international context. Thus, the study mainy applies historical method. The article argues, that the criminal legislation also historically take account of those minor offences which endangered public morality, nevertheless nowadays’ international standards for criminalization are very much similar to that methodology which one may discover while srutinizing the first Hungarian Criminal Code on Tresspasses.
" ["hu_HU"]=> string(681) "A tanulmány háttere a Kbtk. 140. évfordulójára rendezett konferencia. A cikk igyekszik megvilágítani, melyek voltak azok a kihágások, amelyek célja a közerkölcs védelme. Ezt követően a tanulmány kitér arra is, manapság hogyan befolyásolja a közerkölcsvédelem a kriminalizációt, mindezt nemzetközi szempontból röviden elemzi. A munka jellemzően jogtörténeti módszert alkalmaz. A szerző megállapítása, hogy a büntetőjogi jogalkotás a Kbtk. megalkotásakor is figyelmet fordított a közerkölcs jogi tárgyának védelmére, sőt módszerében és terjedelmében a szabályozás a mai nemzetközi jogi standardoknak is megfeleltethető.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(130) "Arguments and Historical Antitypes of Criminal Law Protection of Public Morality in the System of the Criminal Code of Tresspasses" ["hu_HU"]=> string(105) "A KÖZERKÖLCS BÜNTETŐJOGI VÉDELMÉNEK INDOKOLTSÁGA ÉS TÖRTÉNELMI ELŐKÉPEI A KBTK. RENDSZERÉBEN" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Németh Imre" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#868 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6266) ["email"]=> string(23) "nemeth.imre@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5184) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Németh" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Imre" ["hu_HU"]=> string(4) "Imre" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(5) "Kbtk." [1]=> string(9) "kihágás" [2]=> string(21) "közerkölcs védelme" [3]=> string(16) "kriminalizáció" [4]=> string(28) " nemzetközi jogi standardok" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "criminalization" [1]=> string(20) "criminal legislation" [2]=> string(13) "misdemeanours" [3]=> string(15) "public morality" [4]=> string(11) "tresspasses" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#867 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16231) ["id"]=> int(4212) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5184) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Hungarian Kbtk. in the light of 19th century European criminal codifications
The present study is a revised and edited version of the paper presented at the conference organised by the University of Public Service Faculty of Public Governance and International Studies on November 29, 2019, entitled ‘Criminal Code of Infringements on the occasion of the 140th anniversary of the adoption of Article XL of the Act of 1879’. The study examines the European models of the Hungarian infringement code edited by Károly Csemegi using the comparative legal history method. In his investigations of the French Code Pénal of 1810, the Belgian Penal Code of 1867, and the German Criminal Code of 1871 he focuses on the analysis of the parts containing infringements and the comparison with the Hungarian regulations. The author states that the Hungarian Kbtk., although it took European patterns into account, did not follow any of them in a slavish manner. Although the substantive law of the infringements was regulated at European level, the organisational changes necessary for the effective conduct of the proceedings were not made, so that a uniform and general infringement court modeled on the French and Belgian models was not created, neither were the material and personal conditions.
" ["hu_HU"]=> string(1240) "Jelen tanulmány az NKE ÁNTK szervezésében 2019. november 29-én „A kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv az 1879. évi XL. törvénycikk elfogadásának 140. évfordulója alkalmából” címmel megrendezett konferencián elhangzott referátum átdolgozott, szerkesztett változata. A tanulmány az összehasonlító jogtörténeti módszerrel vizsgálja a Csemegi Károly által szerkesztett magyar kihágási törvénykönyv európai modelljeit. Vizsgálatai során az 1810-es francia Code Pénal, az 1867-es belga Büntető törvénykönyv és az 1871. évi német Btk. kihágásokat tartalmazó részeinek elemzésére és a magyar szabályozással való összevetésre fókuszál. A szerző megállapítja, hogy a magyar Kbtk. ugyan figyelembe vette az európai mintákat, de egyiket sem követte szolgai módon. A kihágások anyagi jogát európai színvonalon szabályozta ugyan, de az eljárások hatékony lefolytatásához szükséges szervezeti változtatások nem történtek meg, így nem jött létre a francia és a belga mintának megfelelően működő egységes és általános kihágási bíróság, ezáltal az eljárások anyagi és személyi feltételei sem lettek kielégítően biztosítva.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(80) "The Hungarian Kbtk. in the light of 19th century European criminal codifications" ["hu_HU"]=> string(78) "A MAGYAR KBTK. A 19. SZÁZADI EURÓPAI BÜNTETŐJOGI KODIFIKÁCIÓK FÉNYÉBEN" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(22) "Pókecz Kovács Attila" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#877 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6254) ["email"]=> string(31) "pokecz.kovacs.attila@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5172) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Pókecz Kovács" ["hu_HU"]=> string(15) "Pókecz Kovács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(38) "belga büntető törvénykönyv (1867)" [1]=> string(15) "Csemegi Károly" [2]=> string(19) "francia Code Pénal" [3]=> string(11) "kihágások" [4]=> string(24) " kihágási bíróságok" [5]=> string(13) " magyar Kbtk." [6]=> string(39) "német büntető törvénykönyv (1871)" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(25) "Belgian Penal Code (1867)" [1]=> string(15) "Károly Csemegi" [2]=> string(18) "French Code Pénal" [3]=> string(13) "infringements" [4]=> string(19) "infringement courts" [5]=> string(16) " Hungarian Kbtk." [6]=> string(27) "German Criminal Code (1871)" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#871 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16232) ["id"]=> int(4213) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5172) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Legal Institute of Transgressions in the Austrian Penal Code of 1852
This study aims to present a concise introduction about the institution of transgressions in the Austrian Penal Code of 1852, related to the 140th anniversary of Act XL of 1879. The archival research was based on the records of the Military and Civil Governorship of the Kingdom of Hungary, the Commission of Organisation of the Imperial Council of Austria (Organisierungskommission des Reichsrats) and the heritage of Austrian codificator Anton Hye. In this study the process of the codification, the structure and main specifics of the Code are going to be observed, as the circumstances and effects of its adoption in Hungary.
" ["hu_HU"]=> string(685) "E tanulmány az 1879:XL. törvénycikk elfogadásának 140. évfordulója kapcsán a kihágás intézményének a nagy európai büntetőkódexek közül az 1852. évi osztrák Strafgesetzben történt szabályozásának rövid bemutatására vállalkozik. A kutatás során a magyar koronatartomány kormányzóságának (Katonai- és Polgári Kormányzóság), az osztrák Birodalmi Tanács szervezőbizottságának (Organisierungskommission des Reichsrats), illetve Anton Hye hagyatékának feldolgozására került sor. A tanulmányban a kódex kidolgozását, szerkezetét és legalapvetőbb jellemzői mellett magyarországi bevezetésének körülményeit vizsgálom.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(72) "The Legal Institute of Transgressions in the Austrian Penal Code of 1852" ["hu_HU"]=> string(76) "A KIHÁGÁS INTÉZMÉNYE AZ 1852. ÉVI OSZTRÁK BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVBEN" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Szabó Mátyás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#874 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6264) ["email"]=> string(23) "szabo.matyas@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5182) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szabó" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Mátyás" ["hu_HU"]=> string(8) "Mátyás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(12) "büntetőjog" [1]=> string(14) " kodifikáció" [2]=> string(14) "kihágási jog" [3]=> string(14) "államreformok" [4]=> string(18) "Habsburg Birodalom" [5]=> string(16) "neoabszolutizmus" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(12) "criminal law" [1]=> string(12) "codification" [2]=> string(14) " transgression" [3]=> string(13) "state reformr" [4]=> string(15) "Habsburg Empire" [5]=> string(13) "neoabsolutism" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#875 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16233) ["id"]=> int(4215) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5182) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }From the Secret Documents of the Ministry of Justice of the Kingdom of Hungary Part I: War, Revolution, Consolidation
The author of the present paper examines the archived sources of the history of the former Ministry of Justice of the Kingdom of Hungary during and after World War I. This part contains data about the ministerial regulation on the provisory in war conditions as well as the drafted legal norms on the establishment of the institution of regentship for the case when the king cannot perform his duties. The pre-activities concerning the conclusion of the Peace Treaty of Trianon and some of the diplomatic problems that came up with the neighbour states in the same period can also be found in the chapters. One can read supplements to the life of King Charles IV and Count Mihály Károlyi, the fate of the minorities living in Hungary, and the career of the then ministers of justice, especially Vilmos Pál Tomcsányi who took part in the stabilisation of the post-war public law.
" ["hu_HU"]=> string(906) "E tanulmány a Magyar Királyi Igazságügyminisztérium megmaradt archivált iratain alapul, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találhatók, azon belül is az I. világháború alatti és utáni évek dokumentumai áttanulmányozása nyomán összegyűjtött adatok felhasználásával készült. Olyan témákat foglal magában, mint a király helyetti gyámkormányzás és a nádor tisztének újragondolása, a trianoni békeszerződés megkötéséhez és végrehajtásához szükséges igazságügyi intézkedések megtétele, a hazai nemzetiségek jogállásának megítélése, egyszersmind adalékokat szolgáltat az utolsó magyar király, IV. Károly, valamint gr. Károlyi Mihály és több miniszter életútjához, különösen Tomcsányi Vilmos Pál működéséhez, aki a háború és a forradalmak utáni stabilizációban vállalt jelentős szerepet.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(117) "From the Secret Documents of the Ministry of Justice of the Kingdom of Hungary Part I: War, Revolution, Consolidation" ["hu_HU"]=> string(116) "A MAGYAR KIR. IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM BIZALMAS ÜGYEIBŐL – I. RÉSZ: HADIÁLLAPOT, FORRADALMAK, KONSZOLIDÁCIÓ" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) " Antal Tamás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#880 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6256) ["email"]=> string(24) "antalt@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5174) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Antal" ["hu_HU"]=> string(6) " Antal" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(17) "I. világháború" [1]=> string(12) "igazságügy" [2]=> string(26) "Magyarország 1918–1920." [3]=> string(14) " nemzetiségek" [4]=> string(31) "népköztársaság 1918–1919." [5]=> string(7) "Trianon" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(11) "World War I" [1]=> string(25) "administration of justice" [2]=> string(19) "People’s Republic" [3]=> string(19) "Hungary 1918–1920" [4]=> string(10) "minorities" [5]=> string(7) "Trianon" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#879 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16234) ["id"]=> int(4218) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5174) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }From the Secret Documents of the Ministry of Justice of the Kingdom of Hungary Part II: The First Decade of the Public Law Interregnum
The author of the present paper examines the archived sources of the history of the former Ministry of Justice of the Kingdom of Hungary after World War I and during the first decade of the so-called Horthy system. He deals with the connection between the ministry and the state government, the special features of the disciplinary law, the legal status of the minorities living in Hungary as well as the conditions of the actual jurisdiction matters. The activities concerning the implementation of the Peace Treaty of Trianon and some of the diplomatic problems that came up with the neighbour states can also be found in the chapters. One can read supplements to the testament of King Charles IV and the real estates of the ex-royal family, the political carrier of PM Count István Bethlen, and the career of the then ministers of justice taking part in the stabilisation of the post-war public law interregnum under the pressure of the obligations dictated by the former Entente coalition.
" ["hu_HU"]=> string(1034) "E tanulmány folytatása annak a korábbinak, amelyben a szerző a Magyar Királyi Igazságügyminisztérium megmaradt titkos iratai alapján tett kísérletet az I. világháború utáni hazai igazságügyi állapotok bemutatására. A jelen, második részben a Horthy-korszak első évtizedének egyes dokumentumai kerülnek sorra: kirajzolódik belőlük a minisztérium és a kormány viszonya, a nemzetiségek joghelyzetének szabályozása, a trianoni békeszerződés végrehajtása során keletkezett nemzetközi jellegű kihívások, valamint az utolsó magyar király, IV. Károly politikai végrendeletének sorsa és a volt királyi család ingatlanvagyonának jogállása. Szintén ide kapcsolódó témák, amelyek a hazai bírósági szervezetbe engednek betekintést, nemkülönben a gr. Bethlen István miniszterelnök és több igazságügy-miniszter tevékenységét érintő fejtegetések abból a közjogilag is különleges korból, amikor az Antant-kényszerpálya nyomása nehezedett Magyarországra.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(134) "From the Secret Documents of the Ministry of Justice of the Kingdom of Hungary Part II: The First Decade of the Public Law Interregnum" ["hu_HU"]=> string(114) "A MAGYAR KIR. IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM BIZALMAS ÜGYEIBŐL – II. RÉSZ: A KÖZJOGI PROVIZÓRIUM ELSŐ ÉVTIZEDE" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Antal Tamás " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#884 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6536) ["email"]=> string(24) "antalt@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5175) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Antal" ["hu_HU"]=> string(5) "Antal" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(7) "Tamás " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(15) "Bethlen-korszak" [1]=> string(22) " bírósági szervezet" [2]=> string(16) "Habsburg-család" [3]=> string(12) "igazságügy" [4]=> string(26) "Magyarország 1920–1930." [5]=> string(7) "Trianon" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(25) "administration of justice" [1]=> string(11) "Bethlen era" [2]=> string(16) "system of courts" [3]=> string(15) "Habsburg family" [4]=> string(19) "Hungary 1920–1930" [5]=> string(7) "Trianon" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#883 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16236) ["id"]=> int(4220) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5175) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Assessment of the Responsibility of Judges in Practice
Act VIII of 1871 regulated the disciplinary responsibility of judges. Two categories of disciplinary offences were determined by the legislator. One group was the malfeasances, which were enumerated by the act itemised. If somebody committed a malfeasance, which was specified
by this paragraph of the act, criminal procedure had to be started against him, consequently these actions were offences. The other group of disciplinary offences according to the act was infringements while in office. This category included actions when the judge failed in his duty, but did not want to cause damage purposely. Nevertheless all the actions were infringements while in office which impaired the prestige of court and confidence in court. We are not able to determine these infringements exactly on the basis of the act, therefore the author examined the documents of Appeal Court in Szeged, in which cases the disciplinary court stated facts of disciplinary offences.
Az 1871:VIII. tc. rendelkezett a bírák fegyelmi felelősségéről. A fegyelmi vétség két nagy csoportját határozta meg, az egyiket az úgynevezett hivatali bűntettek képezték, amelyeknek a körét a törvény taxatíve felsorolta. Ebben az esetben rendes büntetőeljárást kellett indítani. A fegyelmi vétségek másik körét a hivatali kötelességszegések alkották. A tényleges szabályszegés mellett ide tartoztak mindazon cselekmények, amelyekkel a bíróság tekintélyét, a bíróságba vetett bizalmat csorbította valaki. A Szegedi Ítélőtábla fennmaradt iratai között a szerző arra kereste a választ, mely cselekményeket minősítettek olyannak, amelyek esetében fegyelmi vétséget a fegyelmi bíróság megállapított. A feltárt levéltári források alapján a bírák által betartandó ügyrendi szabályok megsértése, jegyzőkönyvek aláírásának elmaradása volt a leggyakoribb. A bíróság tekintélyének a csorbítását azok a cselekmények képezték, amelyek esetében a kor erkölcsi szabályainak a megsértését állapították meg. A források alapján megállapítható, hogy írásbeli figyelmeztetés vagy feddés a legtöbb esetben elegendő volt, néhány súlyosabb esetben pénzbüntetést szabtak ki, esetleg az áthelyezés kivételes eszközét alkalmazták.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "The Assessment of the Responsibility of Judges in Practice" ["hu_HU"]=> string(65) "A BÍRÓI FELELŐSSÉG KÉRDÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSE A GYAKORLATBAN" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Homoki-Nagy Mária" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#888 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6250) ["email"]=> string(24) "homoki@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5168) ["seq"]=> int(13) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(36) "http://orcid.org/0000-0002-6423-5568" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Homoki-Nagy" ["hu_HU"]=> string(11) "Homoki-Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Mária" ["hu_HU"]=> string(6) "Mária" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(20) "bírói felelősség" [1]=> string(17) "fegyelmi vétség" [2]=> string(19) "kötelességszegés" [3]=> string(21) "erkölcsi magatartás" [4]=> string(22) "a bíró áthelyezése" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(24) "responsability of judges" [1]=> string(12) "jurisdiction" [2]=> string(18) "criminal procedure" [3]=> string(12) "infringement" [4]=> string(12) "Appeal Court" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#887 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16237) ["id"]=> int(4221) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5168) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Authority of District Administrators on the Basis of Act XLII of 1870 in Hungary
Act XLII of 1870 (the first Hungarian Municipal Act) reorganised the middle level of public administration of Hungary. This act transformed the administration level under the counties and the districts, too. The counties had rights to regulate their districts, the operation of which were checked by the Royal Ministry of Interior. The districts were directed by the district administrators, whose authorities were determined by only one article in the act. For this reason, the counties were able to form the duties of the district administrators in detail. The execution of this act realised the separation of jurisdiction and public administration in the level of districts in Hungary. In my paper, I examined the authority statutes of the counties, and I presented the duties of the district administrators based on archival material (National Archives of Hungary, Ministry of Interior K150, bundles 117 and 118) after the execution of the Act XLII of 1870.
" ["hu_HU"]=> string(1360) "A magyar területi önkormányzatok működését átszervező 1870:XLII. tc. jelentős változást hozott a 13. század második felében létrejött szolgabírói tisztség vonatkozásában is, ugyanis a köztörvényhatósági törvény rendelkezéseinek értelmében a törvénynek való megfelelést biztosító belügyminiszteri irányítás mellett a vármegyék újraszabályozták alsó középszintű közigazgatási szervezetüket. A szolgabírák hatásköréről csupán egyetlen szakaszban rendelkezett a jogalkotó, amelynek következtében a vármegyék szabadon határozhatták meg járási tisztviselőik feladatait. A törvény végrehajtása alkalmával valósulhatott meg az 1869:IV. tc.-nek a közigazgatást és az igazságszolgáltatást elválasztó rendelkezése is. A hat évszázada törvénykezési feladatokat ellátó vármegyei tisztviselő ezáltal veszítette el bíráskodási feladatait. Tanulmányomban az 1870. évi XLII. tc. végrehajtására alkotott vármegyei szabályzatok alapján vizsgáltam a szolgabírák hatáskörét a levéltári források segítségével, (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Belügyminisztériumi iratok C/Általános iratok K150 117., 118. csomók) így a partikuláris operátumok feldolgozásával igyekeztem egységes képet nyújtani a szolgabírák munkájáról.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(84) "The Authority of District Administrators on the Basis of Act XLII of 1870 in Hungary" ["hu_HU"]=> string(86) "A SZOLGABÍRÁK HATÁSKÖRÉNEK BEMUTATÁSA AZ 1870: XLII. TC. RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Pétervári Máté" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#897 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6253) ["email"]=> string(20) "mpetervari@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5171) ["seq"]=> int(14) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(36) "http://orcid.org/0000-0002-7221-9111" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Pétervári" ["hu_HU"]=> string(11) "Pétervári" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Máté" ["hu_HU"]=> string(6) "Máté" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(9) "dualizmus" [1]=> string(7) "járás" [2]=> string(56) "közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása" [3]=> string(30) "községek feletti felügyelet" [4]=> string(29) "törvényhatósági törvény" [5]=> string(11) "újoncozás" [6]=> string(11) "vármegyék" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(8) "counties" [1]=> string(8) "district" [2]=> string(7) "dualism" [3]=> string(13) "Municipal Act" [4]=> string(23) "recruitment of soldiers" [5]=> string(52) "separation of jurisdiction and public administration" [6]=> string(30) "supervision of the communities" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#891 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16238) ["id"]=> int(4219) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5171) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The rights and obligations of a mayor, the scope of duties of the primary office-holder of municipal towns were determined by Act XLII of 1870. The duties and proceedings of the mayor were regulated in detail by the towns, and by this method, they made clear that the mayor is the primary office-bearer of the municipality, and thus, bore an extremely significant set of political and administrative legal powers. This study is going to provide a description of the scope of duties of a mayor, especially the rights of this office in connection to the office-holders of towns, its fulfilled role within the committee of the municipality and the fulfilment of administrative tasks. In the everyday life of a town, the role of mayor did not only play a significant political role, and not only did he supervise the actual administrative proceedings, but also safeguarded their effectiveness. Among the office-bearers, it was the duty of a mayor to assure the protection of a city’s interest against government objectives, the fulfilment of which was tasked to the comes (főispán). Therefore, the election and the actions of a mayor affected the administration of municipal towns immeasurably, to which archival examples will be provided within the framework of this essay.
" ["hu_HU"]=> string(1141) "A polgári közigazgatás kiépítésének egyik jelentős lépése volt a törvényhatósági jogú városok első számú választott tisztviselőjének, a polgármester hatáskörének meghatározása, a működéséhez kapcsolódó hivatalok feladatkörének rendezése és a helyettesítésére vonatkozó szabályok rögzítése. A rendi időszakból már ismert városi tisztviselő szerepét az is kiemelte, hogy a törvényhatósági jogú városok élére is főispánokat állított az 1870:XLII. törvénycikk. A főispán a kormány érdekeit képviselte és közvetítette a városokban. A polgármester mint a törvényhatósági jogú városok választott tisztviselője azonban a helyi érdekek érvényesítését tartotta szem előtt. Magának az elnevezésnek általánossá tétele is a köztörvényhatósági törvénynek köszönhető a magyar közigazgatásban, hiszen a rendi korban inkább a főbíró elnevezést használták, és csak kivételesen jelent meg a polgármesteri tisztség elnevezése a városok életében. A rendiség vége felé jelent meg egyre több városban a polgármesteri tisztség.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(46) "Mayoral Jurisdiction Based on Act XLII of 1870" ["hu_HU"]=> string(55) "A POLGÁRMESTER HATÁSKÖRE AZ 1870: XLII. TC. ALAPJÁN" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Varga Norbert" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#882 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6255) ["email"]=> string(24) "vargan@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5173) ["seq"]=> int(15) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Varga" ["hu_HU"]=> string(5) "Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Norbert" ["hu_HU"]=> string(7) "Norbert" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "közigazgatás" [1]=> string(13) "polgármester" [2]=> string(20) "helyi önkormányzat" [3]=> string(9) "dualizmus" [4]=> string(31) "magyar közigazgatástörténet" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(5) "mayor" [1]=> string(21) "public administration" [2]=> string(16) "local government" [3]=> string(7) "dualism" [4]=> string(33) "administration history in Hungary" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#899 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16239) ["id"]=> int(4217) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5173) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Műhely
The Types of Responsibility and Sanctions in Administrative Law
In criminal law the subjective liability is general and the trespasses too. There are ‘bagatelle crimes’
generalised in the 19th century in the Hungarian legal system. In administrative law one can find
mostly objective responsibility or accountability system. There is no need to find a general sanction
for all administrative facts. The petty offence or bagatelle crime is not the right one. That is only
one kind of sanctioning in the administrative law.
A büntetőjogban és a szabálysértésekben a szubjektív felelősség általános. Az utóbbiak „bagatell büntetendő cselekmények” a 19. századtól a magyar jogrendszerben. A közigazgatási jognak önálló felelősségi rendszere van. A közigazgatási jogban főleg objektív felelősség található. Ebben nincs általános szankció mindegyik esetre. A szabálysértés vagy bagatell büntetendő cselekmény nem az, mert az csak egyik fajtája a közigazgatási jog szankcionálásának.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(63) "The Types of Responsibility and Sanctions in Administrative Law" ["hu_HU"]=> string(48) "KÖZIGAZGATÁSI FELELŐSSÉGÉS SZANKCIÓFAJTÁK" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Tamás András" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6265) ["email"]=> string(23) "tamas.andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5183) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(16) "szabálysértés" [1]=> string(26) "büntetőjogi felelősség" [2]=> string(26) "polgári jogi felelősség" [3]=> string(27) "környezetvédelmi bírság" [4]=> string(13) "hatáskörök" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(13) "petty offence" [1]=> string(8) "trespass" [2]=> string(9) "liability" [3]=> string(14) "responsibility" [4]=> string(29) "administrative responsibility" [5]=> string(26) "fines in environmental law" [6]=> string(11) "authorities" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#819 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16240) ["id"]=> int(4216) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5183) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Research Report: ‘Examination of the History of Legal Professions in Jurisdiction and Public Administration’
The members of the research group undertook to examine certain segments of the history of the legal professions. Tibor Almási analysed in his paper the judicial practice of the Hungarian seneschals (országbíró, iudex curiae regiae) in the Era of Anjous within the framework of this project, and Janka Teodóra Nagy presented activities of the legal profession in research of folk legal practices. György Kovács dealt with the appearance of legal thinking in economics.
The Act IV of 1869 declared the separation of jurisdiction and public administration in Hungary.
For this reason, Norbert Varga and Máté Pétervári analysed the authority of Lord Lieutenants
(főispán, supreme comes), the formation of districts and the role of district administrators in Hungary in the Age of Dualism. The paper of Mária Homoki-Nagy dealing with the establishment and authority of orphans’ court completed the research of public administration in this project.
László Nánási examined the office of Hungarian public prosecutors after the Second World War, while Gábor Rokolya revealed the history of the notarial office in the same era. László Papp and Mária Homoki-Nagy also analysed the question of judicial liability in practice, but László Papp wrote papers about two extraordinary courts, Court of Oberhofsmarschall (Főudvarnagyi Bíróság) and Court of Judicial Competence in the 20th century.
A kutatócsoport tagjai arra vállalkoztak, hogy a jogászi hivatásrendek történetének egy-egy szeletét tárják fel. Így került sor az Anjou-kor országbíráinak jogfejlesztő gyakorlatának bemutatására Almási Tibor tanulmányaiban, valamint a népi jogéletkutatásban szerepet játszó jogászok tevékenységének ismertetésére Nagy Janka Teodóra munkáiban. A jogászi gondolkodásmód megjelenését elemezte Kovács György a közgazdaságtudomány területén. Az 1869: IV. tc. kimondta a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását. Ezt figyelembe véve Varga Norbert és Pétervári Máté a közigazgatás történetéből a főispánok hatáskörét, illetve a járások kialakítását, a járási tisztségviselők szerepét elemezték. A közigazgatástörténeti kutatásokat bővítette az árvaszékek létrehozását, hatáskörét elemző tanulmány. Nánási László az ügyészség, míg Rokolya Gábor a közjegyzőség 1945 utáni történetét tárta fel. Papp László és Homoki-Nagy Mária a bírói felelősség kérdését elemezte a mindennapokban, Papp László külön kitért a Főudvarnagyi Bíróság és a Hatásköri Bíróság szerepére is.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(112) "Research Report: ‘Examination of the History of Legal Professions in Jurisdiction and Public Administration’" ["hu_HU"]=> string(124) "KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. „HIVATÁSRENDEK TÖRTÉNETÉNEK VIZSGÁLATA AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN ÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN”" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Homoki-Nagy Mária" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#853 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6251) ["email"]=> string(24) "homoki@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5169) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(36) "http://orcid.org/0000-0002-6423-5568" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Homoki-Nagy" ["hu_HU"]=> string(11) "Homoki-Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Mária" ["hu_HU"]=> string(6) "Mária" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(13) "országbíró" [1]=> string(22) "népi jogéletkutatás" [2]=> string(20) "bírói felelősség" [3]=> string(23) "ügyészség 1945 után" [4]=> string(26) "közjegyzőség 1945 után" [5]=> string(22) "járások létrejötte" [6]=> string(22) "főispánok 1870 után" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(19) "Hungarian seneschal" [1]=> string(32) "research of folk legal practices" [2]=> string(18) "judicial liability" [3]=> string(39) "public prosecutor’s office after 1945" [4]=> string(28) "notary’s office after 1945" [5]=> string(34) "district administrators in Hungary" [6]=> string(27) "Lord Lieutenants in Dualism" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#849 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(16241) ["id"]=> int(4214) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5169) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }