A MAGYAR KBTK. A 19. SZÁZADI EURÓPAI BÜNTETŐJOGI KODIFIKÁCIÓK FÉNYÉBEN

  • Pókecz Kovács Attila
doi: 10.32575/ppb.2020.3.8

Absztrakt

Jelen tanulmány az NKE ÁNTK szervezésében 2019. november 29-én „A kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv az 1879. évi XL. törvénycikk elfogadásának 140. évfordulója alkalmából” címmel megrendezett konferencián elhangzott referátum átdolgozott, szerkesztett változata. A tanulmány az összehasonlító jogtörténeti módszerrel vizsgálja a Csemegi Károly által szerkesztett magyar kihágási törvénykönyv európai modelljeit. Vizsgálatai során az 1810-es francia Code Pénal, az 1867-es belga Büntető törvénykönyv és az 1871. évi német Btk. kihágásokat tartalmazó részeinek elemzésére és a magyar szabályozással való összevetésre fókuszál. A szerző megállapítja, hogy a magyar Kbtk. ugyan figyelembe vette az európai mintákat, de egyiket sem követte szolgai módon. A kihágások anyagi jogát európai színvonalon szabályozta ugyan, de az eljárások hatékony lefolytatásához szükséges szervezeti változtatások nem történtek meg, így nem jött létre a francia és a belga mintának megfelelően működő egységes és általános kihágási bíróság, ezáltal az eljárások anyagi és személyi feltételei sem lettek kielégítően biztosítva.

Kulcsszavak:

belga büntető törvénykönyv (1867) Csemegi Károly francia Code Pénal kihágások kihágási bíróságok magyar Kbtk. német büntető törvénykönyv (1871)