In the present situation of the Hungarian political science, a critical review of paradigmatic trends of research in political theory and the elaboration of a new direction, concept and fundamental terms of the research – closely linked to the European political science tradition – has become inevitable. The ultimate goal of the research is the creation of a reflexive theory of the state, which is constructed as the theory of the object (state) and its observer (political science) at the same time, and in this form serves as the meta-theory of political sciences. The study is based on the conviction that a reflexive theory of the state can only be elaborated within the framework of fundamental research.
" ["hu_HU"]=> string(683) "A magyar államtudomány jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenné vált az államelméleti kutatás paradigmatikus irányzatainak kritikai áttekintése, s az európai államtani hagyományhoz szorosan kapcsolódva a kutatás új irányának, koncepciójának, alapfogalmainak a kidolgozása. A kutatás végcélja az állam reflexív elméletének a megalkotása, amely egyszerre a tárgy (állam) és a tárgy megfigyelőjének (államtudomány) az elméleteként épül fel, s ebben a formában az államtudományok metaelméleteként szolgál. A tanulmány azon a meggyőződésen alapul, hogy az állam reflexív elmélete csak alapkutatások keretében dolgozható ki.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(78) "Wie Ist Staatstheoretische Grundlagenforschung Möglich? Entwurf und Strategie" ["hu_HU"]=> string(78) "Wie Ist Staatstheoretische Grundlagenforschung Möglich? Entwurf und Strategie" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#812 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3402) ["email"]=> string(24) "cs.kiss.lajos@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3001) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Cs. Kiss" ["hu_HU"]=> string(8) "Cs. Kiss" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Lajos" ["hu_HU"]=> string(5) "Lajos" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(19) "theory of the state" [1]=> string(28) "„allgemeine Staatslehre“" [2]=> string(26) "understanding of the state" [3]=> string(16) "aim of the state" [4]=> string(21) "function of the state" [5]=> string(24) "theory of the government" [6]=> string(15) "good governance" } ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(14) "államelmélet" [1]=> string(21) "általános államtan" [2]=> string(16) "állammegértés" [3]=> string(10) "államcél" [4]=> string(14) "államfunkció" [5]=> string(12) "kormányzás" [6]=> string(10) "Jó Állam" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8400) ["id"]=> int(2135) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3001) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Legal Regulation of Careers in the Public Service. Liability in Public Service (Civil Servants, Public Employees and Workers in Public-Owned Employers)
The purpose of this study is to critically analyse the responsibility system applicable to public sector employees. After outlining the general requirements for liability rules for state employees, the study analyses in detail the rules of ethical and disciplinary responsibility and liability for damages, with particular reference to the status of public employees, civil servants and employees of publicly owned companies. The analysis highlights that the current Hungarian legislation entails numerous contradictions and concludes in proposals to make the responsibility system more coherent.
" ["hu_HU"]=> string(654) "A tanulmány célja a közszférában dolgozók felelősségi rendszerének kritikai elemzése. Az állami alkalmazottakkal szembeni felelősségi szabályokkal kapcsolatos általános követelmények felvázolása után a tanulmány részletesen elemzi az etikai, a fegyelmi és a kárfelelősség szabályait, külön kitérve a közalkalmazottak, a közszolgálati tisztviselők, valamint a köztulajdonban álló munkáltatók munkavállalóinak jogállására. Az elemzés rámutat, hogy a hatályos magyar szabályozás számos ellentmondással terhelt, és javaslatokat fogalmaz meg a felelősségi rendszer koherensebbé tételéhez.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(151) "Legal Regulation of Careers in the Public Service. Liability in Public Service (Civil Servants, Public Employees and Workers in Public-Owned Employers)" ["hu_HU"]=> string(220) "A közszolgálati életpályák jogi szabályozása. Felelősségi jogviszonyok a közszolgálatban (köztisztviselők, közalkalmazottak, köztulajdonban lévő munkáltatóval munkajogviszonyban álló munkavállalók)" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#86 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3403) ["email"]=> string(25) "kartyas.gabor@jak.ppke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3002) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Kártyás" ["hu_HU"]=> string(9) "Kártyás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(19) "etikai felelősség" [1]=> string(18) "fegyelmi eljárás" [2]=> string(21) "fegyelmi felelősség" [3]=> string(16) "kárfelelősség" [4]=> string(19) "leltárfelelősség" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(22) "ethical responsibility" [1]=> string(19) "disciplinary action" [2]=> string(27) "disciplinary responsibility" [3]=> string(21) "liability for damages" [4]=> string(24) "inventory responsibility" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#811 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8404) ["id"]=> int(2136) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3002) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The paper, based on a provision authorising the issuance of a government decree of the Act CXCIX on Public Service Officers of 2011, examines the possibility of an objective definition of jobs with significant sensitivity to cleanliness of public life. Following the presentation of international examples of job risk analysis, the organizational risk analysis and the internal control system context provides the basis for the risk analysis methodology presented by the author. The core of this is that after the identification of corruption risk factors, the risky activities in which these factors are present can be explored, and risky activities can be used to identify jobs that are more exposed to corruption. The model is presented by the author through an example from the Hungarian public administration practice. Finally, the author makes a proposal for the elaboration of the lacking government decree and further exploitation of job risk analysis.
" ["hu_HU"]=> string(1091) "A tanulmány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény egy kormányrendelet kiadására felhatalmazó rendelkezéséből kiindulva vizsgálja a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörök objektív meghatározásának lehetőségét. A munkaköri kockázatelemzés nemzetközi példáinak bemutatását követően a szervezeti kockázatelemzés és a belső kontrollrendszer összefüggéseinek elemzése alapozza meg a szerző által ismertetett kockázatelemzési módszertant. Ennek lényege, hogy a korrupciós kockázati tényezők azonosítását követően feltárhatók azok a kockázatos tevékenységek, amelyeknél e tényezők jelen vannak, majd a kockázatos tevékenységek alapján meghatározhatók a korrupciónak jobban kitett munkakörök. A modellt a szerző egy, a magyar közigazgatási gyakorlatból származó példán keresztül mutatja be, majd javaslatot tesz a meg nem alkotott kormányrendelet kidolgozására, valamint a munkaköri kockázatelemzés további hasznosítására.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(69) "Exploring Organizational Risks – The Potential of Job Risk Analysis" ["hu_HU"]=> string(99) "A szervezeti kockázatok feltárása – A munkakörök kockázatelemzésében rejlő lehetőségek" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3404) ["email"]=> string(22) "klotz.peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3003) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Klotz" ["hu_HU"]=> string(5) "Klotz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(9) "munkakör" [1]=> string(10) "korrupció" [2]=> string(17) "kockázatelemzés" [3]=> string(20) "kockázati tényező" [4]=> string(23) "belső kontrollrendszer" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(3) "job" [1]=> string(10) "corruption" [2]=> string(13) "risk analysis" [3]=> string(11) "risk factor" [4]=> string(23) "internal control system" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8406) ["id"]=> int(2137) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3003) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Beginnings of the Hungarian Economic Thinking and the Conservative Economic Approach I. – Cameralism and the Early Hungarian Economic Thinking
The study investigates the alternative, non-mainstream economic thoughts developed between the end of the 17th century and mid-19th century in Central Europe, and the way they were reflected in the contemporary Hungarian economic thinking. In the 18th century, Physiocratic and classical economics in the economic thinking of Western Europe had been evolved on the intellectual basis of the Enlightenment, institutionalising economics as an academic discipline on the one hand, and substituting the mercantilist approaches on the other. Parallel with these processes, in the German speaking territories of Central Europe, already from the end of the 17th century, cameralism emerged, which was institutionalised in the academic sphere and had been the main economic paradigm of the region well until the middle of the 19th century. This is the first study of a two-part series; it examines the Hungarian economic thinking from the end of 18th century until the Reform Era, presenting the effects of foreign influences, the appearance of cameralist discourse, and sheds light on how the specific Hungarian social system and economic challenges led to the conservative economic thinking.
" ["hu_HU"]=> string(1438) "A tanulmány közgazdasági elmélettörténeti szempontból vizsgálja meg, hogy a 18. század vége és a 19. század közepe közötti időszakban a főáramú nyugat-európai közgazdasági iskolákkal szemben a közép-európai térségben milyen alternatív közgazdasági megközelítések fogalmazódtak meg, és ezek hogyan tükröződtek a korabeli magyar közgazdasági gondolkodásban.
A 18. századi Nyugat-Európa közgazdasági gondolkodásában a felvilágosodás szellemi alapjain bontakozott ki a fiziokratizmus és a klasszikus közgazdasági iskola, egyrészt intézményesítve az akadémiai közgazdaságtudományt, másrészt felváltva a korábbi merkantilista gazdaságpolitikai megközelítéseket. Mindezzel párhuzamosan a közép-európai térségben, a német nyelvterületen már a 17. század végétől megjelenik a kameralista gazdaságpolitika, amely a 18. század első felétől az egyetemi szférában is intézményesül s egészen a 19. század közepéig uralja a régió közgazdasági felfogását. Tanulmányunk első része a 18. század végétől a reformkorig vizsgálja a hazai közgazdasági gondolkodást, bemutatva a külföldi hatások érvényesülését, a kameralista diskurzus megjelenését, illetve rámutatva arra, hogy a sajátos magyar társadalmi rendszer és gazdasági kihívások miként vezettek sajátos konzervatív közgazdasági gondolatok megjelenéséhez.
The Subjects of the Public Service Legal Relationship with Specific Regard to the Legal Status of the Workforce
The purpose of the paper is to explore the main regulatory dilemmas and trends related to the status and the position of the public workforce, i.e. to examine the main circumstances determining and shaping the legal status of the staff of the public service.
The paper attempts to identify and localize the personnel of public service from a theoretical perspective: firstly, in line with the classical theories; secondly, in light of the prevailing international trends; thirdly, with regards to the statistics; fourthly, from the perspective of the structure of the Hungarian legal system and, fifthly, by pointing out the possible views on the “human-face” of public service regulation.
Although the paper accepts the increasingly fragmented nature of staffing (being in line with international trends), it attempts to raise some theoretical regulatory options for a somewhat more uniform arrangement of the status of civil service.
A dolgozat célja, hogy feltérképezze a közszolgálati jogviszony „munkavállalói” oldalának jogállásával, alanyi pozíciójával kapcsolatos főbb szabályozási dilemmákat és tendenciákat, azaz megvizsgálja a közszolgálat személyi állományának alakulását − illetve alakítását − meghatározó főbb körülményeket. A dolgozat megkísérli elvi igénnyel meghatározni és lokalizálni a közszolgálat személyi állományát: egyrészt a klasszikusnak tekinthető elméletek, másrészt az uralkodó nemzetközi trendek, harmadrészt a statisztikák, negyedrészt a magyar jogrendszer − közszolgálati jogon belüli, illetve azon kívüli − szerkezete, ötödrészt pedig a közszolgálat emberképe tükrében. Bár a dolgozat megkerülhetetlennek, adottnak és nemzetközi trendekbe is illeszkedőnek fogadja el a személyi állomány mind fokozottabb fragmentálódását, következtetéseiben mégis megkísérel elméleti igényű szabályozási opciókat felvetni a közszolgálati a személyi állomány jogállásának valamelyest egységesebb rendezésére nézve is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(111) "The Subjects of the Public Service Legal Relationship with Specific Regard to the Legal Status of the Workforce" ["hu_HU"]=> string(90) "A közszolgálati jogviszony alanyai, különös tekintettel a tisztviselő jogállására" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#858 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3406) ["email"]=> string(21) "kun.attila@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3005) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Kun" ["hu_HU"]=> string(3) "Kun" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(17) "fragmentálódás" [1]=> string(27) "közszolgálati alkalmazott" [2]=> string(19) "közszolgálati jog" [3]=> string(26) "közszolgálati jogviszony" [4]=> string(8) "munkajog" [5]=> string(8) "reformok" [6]=> string(20) "személyi állomány" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(13) "fragmentation" [1]=> string(9) "labor law" [2]=> string(24) "public service employees" [3]=> string(18) "public service law" [4]=> string(33) "public service legal relationship" [5]=> string(16) "public workforce" [6]=> string(7) "reforms" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#852 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8410) ["id"]=> int(2139) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3005) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Special Aspects of the Formation of the Hungarian Family Policy and the Birth Rates In Demographic, Sociological and Public Finance Context, with International Perspectives
The study analyses the demographic and sociological context of the Hungarian family subsidising regime in respect of its public policy dynamics, with international perspectives.
The initial state of the paper reflects that the economic consolidation following the 2007–2008 crisis has been envisioning the financial stabilisation of the households, and indirectly, the improvement of the economic conditions of child raising. Following the steadying of the growth in the economy, it has been conceptualising in a broad, institutionalised family and home subsidising system. The study reviews the international publications about the context of governmental subsidies and birth rates and proves that widening the scope of the Hungarian home subsidising and other public finance tools does not have an end result of the necessary rate of reproduction and fertility. In other words, the governmental subsidies for child raising (e.g. family housing supports, tax allowances, and state coordination of the child raising benefits) represent a necessary but not sufficient precondition to the improvement of birth rate statistics. The housing-subsidising policies and the state benefits for living do not primarily or exclusively influence the fertility rates in their supposed manner.
The authors recommend an extended scientific and broader-scope empirical survey-based research of the operation and methodology of the current family policy regime. Conversely, they emphasise that the commencement of the family housing supports three years ago has initiated a shift in the unfavourable birth rates, however, only the human, moral and ethical aspects of childbearing and the reinforcement of the family-centred behaviour can form a solid basis of childbearing.
A tanulmány a 2010 utáni magyar családtámogatási rendszer demográfiai, szociológiai összefüggéseit elemzi állampénzügyi dinamikában, nemzetközi kitekintéssel. A dolgozat kiindulópontja, hogy a 2007–2008-as válságot követő nemzetgazdasági konszolidáció kezdetben a háztartások pénzügyi helyzetére, áttételesen a gyermeknevelés gazdasági alapjainak javítására, majd a gazdasági növekedés tartóssá válása után egy széles körű család- és otthonteremtési támogatási rendszer intézményesítésében öltött testet. A tanulmány áttekinti a nemzetközi térben keletkezett, állami támogatások és születésszám összefüggése tárgyában végzett kutatásokat, és a magyar példán keresztül (is) igazolja, hogy a hazai otthonteremtési és más vetületű állampénzügyi juttatások körének kiszélesítése a termékenységi, születésszámbeli viszonyok népességfenntartó szintjét még nem váltja ki, vagyis a gyermekvállalás állami költségvetési eszközökkel történő támogatása (CSOK, adókedvezmények, gyermeknevelés feltételeinek állami koordinációja) a születésszám lényeges javulásához csak szükséges, de nem elégséges előfeltétel. A termékenységi mutatók elvárt változási irányának hátterében vélelmezett lakáspolitikai, támogatáspolitikai és megélhetési-lakhatási viszonyok állami eszközökkel történő javítása a gyermekvállalásban nem elsődlegesek, nem kizárólagosak.
A szerzők a regnáló családpolitikai rendszer működésének, metodikájának mélyebb vetületű tudományos és széles körű empirikus felmérésekre alapuló vizsgálatát javasolják, annak hangsúlyozása mellett, hogy a CSOK három éve történt bevezetése a kedvezőtlen születésszám alakulásban elmozdulást ugyan kiváltott, de a gyermekvállalás emberi, értékrendbeli, humánus szempontjainak változása, a családcentrikusság erősödése lesznek az igazán hathatós alapjai a gyermekvállalásnak.
The goal of this paper is to present the area of civil service. To do so, we need to research the limits that separate civil service from labour law and public service. This paper is one of the first steps in a post-doctoral research which deals with relations between labour law and the civil service. The designation of the researched area is needed first. In this case more problems arise. The most important one is that we can speak about “moving borders”, because the civil service activity of the state is not limited only to administration and the strength of labour relations is related to what we speak about: labour law relation or civil service law relation. In civil service law relations labour relations can be validated harder.
" ["hu_HU"]=> string(841) "A tanulmány célja, hogy bemutassa a civil közszolgálat területét. Ehhez meg kell vizsgálnunk azokat a határokat, amelyek elválasztják a munkajogtól és a hivatásos közszolgálattól.
Ez a tanulmány az egyik első lépése egy posztdoktori kutatásnak, amely a közszolgálat munkaügyi kapcsolataival foglalkozik. Először a vizsgált terület kijelölése szükséges. Ebben az esetben azonban több probléma is felmerül. Az egyik legfontosabb, hogy „mozgó határokról” beszélünk. Az állam közszolgálati tevékenysége ugyanis nem korlátozódik csak a közigazgatásra. A munkaügyi kapcsolatok erőssége pedig összefüggésben azzal, hogy munkaviszonyról vagy közszolgálati jogviszonyról beszélünk-e. A közszolgálati jogviszonyokban nehezebben érvényesíthetőek a munkaügyi kapcsolatok.
Hungary has established a specific control system for public procurements funded from EU funds. The necessity to conform to the requirements of the control body as well as public procurement legislation often causes delays and affects the decisions of public authorities. The aim of the article is to show how the controls related to EU funded public procurements work in Hungary and to see how it might affect public authorities. The article introduces the features of the system and provides an analysis of data from the relevant bodies to see the challenges related to the control system.
The results show that even though there seems to be some positive impact on the regularity of procedures, the delays and the interference in the decisions of contracting authorities is problematic. It would be advisable to streamline the control process such as through checks based on samples or focusing on the riskiest procedures.
" ["hu_HU"]=> string(940) "Hungary has established a specific control system for public procurements funded from EU funds. The necessity to conform to the requirements of the control body as well as public procurement legislation often causes delays and affects the decisions of public authorities. The aim of the article is to show how the controls related to EU funded public procurements work in Hungary and to see how it might affect public authorities. The article introduces the features of the system and provides an analysis of data from the relevant bodies to see the challenges related to the control system.
The results show that even though there seems to be some positive impact on the regularity of procedures, the delays and the interference in the decisions of contracting authorities is problematic. It would be advisable to streamline the control process such as through checks based on samples or focusing on the riskiest procedures.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(38) "Public Procurement Controls in Hungary" ["hu_HU"]=> string(38) "Public Procurement Controls in Hungary" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#872 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2416) ["email"]=> string(25) "nyikos.gyorgyi@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2207) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Nyikos" ["hu_HU"]=> string(6) "Nyikos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Györgyi" ["hu_HU"]=> string(8) "Györgyi" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#859 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2417) ["email"]=> string(35) "soos.gabor.gergely@hallg.uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2207) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Soós " ["hu_HU"]=> string(6) "Soós " } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Gábor " ["hu_HU"]=> string(7) "Gábor " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(18) "public authorities" [1]=> string(18) "public procurement" [2]=> string(8) "EU funds" [3]=> string(5) "audit" [4]=> string(16) "ex ante controls" [5]=> string(7) "Hungary" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(18) "public procurement" [1]=> string(8) "EU funds" [2]=> string(5) "audit" [3]=> string(16) "ex ante controls" [4]=> string(7) "Hungary" [5]=> string(18) "public authorities" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#864 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6786) ["id"]=> int(1367) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2207) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The analysis of the changes of the integration paradigm seems timely in Europe nowadays.
Especially so, due to the public law issues raised by the so-called Brexit. The Brexit-referenda held on 23 June 2016 brought a turning point both in the life of the United Kingdom and of the European Union. The British electorate decided to withdraw from the European integration; this decision raises many legal and non-legal (economic, political, etc.) questions.
In this article, I focus on the public law issues affected by the Brexit, as a consequence of the changes of the integration paradigm. The article aims to analyse the available literature, and by this to provide a picture of the possible trends and tendencies of the integration.
The processes and their consequences may affect the situation and role of Hungary in the European Union. Thus the results may provide a completion to further analysis.
Az integrációs paradigma változásának és annak következményeinek vizsgálata időszerűnek tűnik napjaink Európájában, különösen a Brexit által felvetett közjogi kérdések fényében.
A 2016. június 23. napján tartott brit referendum és annak eredménye fordulópontot jelent mind az Európai Unió, mind az Egyesült Királyság történetében. A tagállami kilépés népszavazás általi elhatározása felvet több jogi és nem jogi (így többek között gazdasági, politikai) kérdést is, amelyek közül ezen tanulmány keretei között az integrációs szemlélet közjogtörténeti vonatkozásaira fókuszálok. A tanulmány célja, hogy a rendelkezésre álló szakirodalom elemzésével átfogó képet adjon az európai integráció tendenciáiról, és azok lehetséges alakulásáról.
A bemutatott folyamatok és következményeik hatással lehetnek hazánk helyzetére az Európai Unióban, ezért az integráció várható irányait összegző konklúzió alappal szolgálhat későbbi elemzésekhez is.
The fundamental methodology of the study is a comparative legal method, because in the work we analysed and compared the constitutions of European Union Member States from the following aspects: which constitutions include provisions to natural resources or to agricultural lands and what kind of protection belongs to these. The main aim of the research was to analyse what kind of provisions can be found in our Fundamental Law with regard to other countries in relation to agriculture. The constitutional examination is relevant in connection with the author’s broader research topic because of justification and in relation to the constitutional provisions of acquisition of ownership’s restrictions, which were introduced by the Land Transaction Act.
" ["hu_HU"]=> string(912) "A publikáció alapvető módszertana a jogösszehasonlító módszer, hiszen az egyes európai uniós tagállamok alkotmányainak elemzése és összehasonlítása történt abból a szempontból, hogy mely alkotmányok tartalmaznak rendelkezést a természeti erőforrások, vagy esetleg konkrétan a mezőgazdasági földek vonatkozásában, valamint hogy milyen szintű védelemben részesítik ezeket. A kutatás alapvető célja annak vizsgálata volt, hogy az Alaptörvényünk a többi ország viszonylatában milyen rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdaság vonatkozásában. Az alkotmányos vizsgálat pedig a szerző tágabb kutatási témája kapcsán a földforgalmi törvény által bevezetett tulajdonszerzési korlátozások létjogosultsága, alkotmányos rendelkezésekhez való viszonya miatt bír jelentőséggel.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Agricultural Land as a Natural Resource" ["hu_HU"]=> string(52) "A mezőgazdasági föld mint természeti erőforrás" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Hornyák Zsófia " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#868 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2500) ["email"]=> string(21) "joghzs@uni-miskolc.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2284) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Hornyák " ["hu_HU"]=> string(9) "Hornyák " } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Zsófia " ["hu_HU"]=> string(8) "Zsófia " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(10) "alkotmány" [1]=> string(24) "fenntartható fejlődés" [2]=> string(11) "földműves" [3]=> string(27) "megőrzési kötelezettség" [4]=> string(26) "nemzet közös öröksége" [5]=> string(11) "termőföld" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(12) "constitution" [1]=> string(23) "sustainable development" [2]=> string(6) "farmer" [3]=> string(21) "obligation to protect" [4]=> string(26) "nation’s common heritage" [5]=> string(11) "arable land" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#874 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6947) ["id"]=> int(1435) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2284) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The National University of Public Service organized the ‘István Egyed Memorial Year’ in 2016. This study looks into the life and works of István Egyed (1886–1966), Professor of Hungarian Science of Administrative Law. This work pays special attention to Professor Egyed’s oeuvre. The paper applies a historical-retrospective method on the basis of primary and secondary sources. The first part introduces the professor’s career and works in general; the second part underlines the different opinions in secondary legal literature. The third part of the essay analyses some important monographs of Professor Egyed. Our conclusion is: this conservative author and his oeuvre in the present age is extremely significant.
" ["hu_HU"]=> string(730) "A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megrendezte 2016-ban az Egyed István Emlékévet. Jelen tanulmány Egyed István (1886–1966) és munkássága helyét veszi vizsgálat alá a magyar közigazgatási jogtudományban. A munka Egyed professzor életművére fordít kiemelt figyelmet. A cikk történeti visszatekintő módszert alkalmaz elsődleges és másodlagos források alapján. Az első rész a professzor életművét mutatja be, és általánosságban utal műveire; a második rész pedig a másodlagos irodalomban meglévő véleményeket foglalja össze. Az esszé harmadik része Egyed egyes fontos munkáit elemzi. A konklúzió, hogy e konzervatív szerző és munkássága jelen korunkban kiemelten fontos.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(61) "István Egyed and the Hungarian Science of Administrative Law" ["hu_HU"]=> string(55) "Egyed István és a magyar közigazgatási jogtudomány" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#879 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3412) ["email"]=> string(20) "koi.gyula@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3009) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Koi" ["hu_HU"]=> string(3) "Koi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gyula" ["hu_HU"]=> string(5) "Gyula" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(13) "alkotmányjog" [1]=> string(13) "Egyed István" [2]=> string(23) "Egyed István Emlékév" [3]=> string(14) "felsőoktatás" [4]=> string(19) "közigazgatási jog" [5]=> string(23) "közigazgatás-elmélet" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(18) "administrative law" [1]=> string(21) "administrative theory" [2]=> string(18) "constitutional law" [3]=> string(16) "higher education" [4]=> string(13) "István Egyed" [5]=> string(27) "István Egyed Memorial Year" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#880 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8418) ["id"]=> int(2143) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3009) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The profession of prosecutor was practised in Hungary for centuries. The legal representation of kings appeared in the 13th century and became permanent from the early 16th century. The Attorney General (prosecutor of the Holy Crown) represented the monarch in its private and criminal law affairs, and from 1774, this job was carried out with the support of a prosecutorial office. The legal representation of the local governments of the county, which are the fundamental building blocks of the Hungarian constitution, developed from the 17th century, and the county solicitors exercised this duty. The General Assembly elected legally trained persons for the duties in public, private, criminal, and penal law. Besides operating in these fields, they also engaged in activities as solicitors. In towns, the position of the legal counsel of the town began to emerge from the end of the 16th century. Representatives of landlords (legal counsel) were represented by a lawyer with a legal qualification until 1848, who contributed to the work of private courts. In the Reform Era an attempt was made for the prosecutor to codify the criminal proceedings.
" ["hu_HU"]=> string(1108) "Ügyészi tevékenységet végző személyek évszázadok óta tevékenykedtek Magyarországon. Az uralkodót magánjogi és büntetőjogi viszonyokban képviselő királyi ügyigazgató (Szent Korona ügyésze) tisztsége a 13. században tűnt fel, majd a 16. század elejétől vált véglegessé. A munkáját 1774-től hivatali apparátusra támaszkodva végezte. A magyar alkotmány alapjának számító területi önkormányzatok (vármegyék) jogi képviselete a 17. századtól alakult ki, azt a tiszti ügyészek végezték. A közgyűlés jogi képzettségű személyeket választott a közjogi, magánjogi, büntetőjogi, büntetésvégrehajtási feladatok ellátására. E munka mellett ügyvédi tevékenységet is végeztek. A városokban a 16. század végétől tűnt fel a közügyek jogi képviselője. A földesurak képviseletét jogi képzettségű uradalmi ügyész látta el 1848-ig, aki közreműködött a magánjogszolgáltatást végző bíróság, az úriszék munkájában. A reformkorban kísérlet történt a büntetőeljárási ügyészi feladatok kodifikálására.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "The Prosecutorial Function in the Age of Peerage in Hungary" ["hu_HU"]=> string(50) "Az ügyészi funkció a rendi kori Magyarországon" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#884 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3413) ["email"]=> string(15) "nanasi.l@mku.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3010) ["seq"]=> int(13) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Nánási" ["hu_HU"]=> string(8) "Nánási" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(18) "büntetőeljárás" [1]=> string(16) "jogi képviselet" [2]=> string(22) "királyi ügyigazgató" [3]=> string(15) "tiszti ügyész" [4]=> string(17) "uradalmi ügyész" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(16) "Attorney General" [1]=> string(17) "county prosecutor" [2]=> string(22) "landlord legal counsel" [3]=> string(20) "legal representation" [4]=> string(20) "criminal proceedings" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#883 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8420) ["id"]=> int(2144) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3010) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The consolidation of the justice system only occurred after the period of retaliation was over following 1962. The most important competence of the state notaries at the time was administering succession matters. The standard of living gradually increased from the beginning of the sixties, which meant a heavier workload for the notaries as the effect of such increase in the living standard resulted in more probate cases. On the basis of the available archival resources, the author analysed the not-yet-studied era of the state notarial institution.
The Ministry of Justice tried to promote changes regarding the notaries by re-regulating their status. The last socialist regulation of notaries having entered into effect in 1984 already diverged from the soviet notarial model to a considerable extent taking into consideration the particular Hungarian characteristics, but still – under the auspices of the state – tried to preserve the position of the state-employed notaries, whilst, within the socialist economy, elements of the secondary economy were emerging to an increasing extent (agricultural entrepreneurial activities, basic partnerships). However, the legal regulation could not resolve the secondary nature of the notarial profession within the administration of justice.
Az igazságügyi szervezet konszolidációja csak a megtorlás végével, 1962 után következett be. Az állami közjegyzők hatáskörei között a legnagyobb súllyal a hagyatéki ügyek tárgyalása szerepelt. A hatvanas évek elejétől fokozatosan emelkedett a lakosság életszínvonala, ami növelte a közjegyzők munkaterheit, mivel az életszínvonal emelkedésének hatása a hagyatéki ügyek számának emelkedésében jelentkezett.
A szerző a fellelhető levéltári forrásokra támaszkodva írta meg az állami közjegyzői intézmény eddig nem vizsgált korszakát.
A minisztérium úgy próbált változtatni a közjegyzők megítélésén, hogy újból szabályozták a közjegyzők jogállását. Az 1984-ben hatályba lépett utolsó szocialista közjegyzői rendtartás az eredeti szovjet közjegyzői mintától már nagymértékben eltávolodott és figyelembe vette a magyar sajátosságokat, mégis – az államosított közjegyzőség keretein belül maradva – próbálta konzerválni a közjegyzőség helyzetét, miközben a szocialista társadalom gazdasági rendszerében egyre inkább utat törtek a másodlagos gazdasági rendszer elemei (háztáji gazdaság, vállalati gazdasági munkaközösségek). Ugyanakkor a jogi szabályozás nem tudta feloldani a közjegyzők szerepének másodlagosságát az igazságszolgáltatás rendszerében.
During my decades-long liquidation commission, I had several winding-up proceedings, I have been subject to bankruptcy proceedings and I have contributed to liquidation procedures. The practical experience gained thus proves that the ruined, insolvent economic operators have a very bad impact on our economic indicators and the efficiency of accountability in the large number of winding-up proceedings is still far behind. The degree to which companies are able to participate in social development has a significant impact on what sanctions can be applied in case of infringements.
I did my research in domestic public law and the connection between insolvency law. During my research in this subject I reviewed my project’s relation to the Inland Revenue Authority (IRA) and insolvency law. My investigation was not about the act of the law, it is only based on the major changes of the IRA, like the relation of the domestic law and the insolvency law. It can be established that the rules of liability and the obligation to pay compensation for damage have gradually evolved the rules which are also being applied more and more tightly.
Több évtizedes felszámolóbiztosi munkám során több felszámolási eljárást, csődeljárást folytattam le, valamint közreműködtem végelszámolási eljárásokban. Az így megszerzett gyakorlati tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a tönkrement, fizetésképtelen gazdasági szereplők rendkívül rossz hatással vannak hazánk gazdasági mutatóira, és a nagyszámú felszámolási eljárások során a felelősségre vonások hatékonysága még mindig messze elmarad a várttól. Azt, hogy a gazdasági társaságok milyen biztonsággal tudnak részt venni a társadalmi fejlődésben, jelentősen befolyásolja az, hogy milyen szankciók alkalmazhatók jogsértések esetén.
Munkásságom során tanulmányoztam a hazai közszektor fizetésképtelenségi jogát közjogi kapcsolódása tekintetében, amelynek keretében a kutatási témámhoz kapcsolódóan vizsgáltam az adóhatósági eljárások és a fizetésképtelenségi jog kapcsolatát. Kutatásom nem a törvényszövegek összevetését tűzte ki célul, az csak alapul szolgált annak, hogy számba véve a jelentősebb változásokat vizsgálja az adóhatóság mint hazai közszektor végrehajtási cselekményeit és a fizetésképtelenségi jog kapcsolatát. Megállapítható, hogy a felelősségre vonás és a kár megtérítésére való fizetési kötelezés szabályai fokozatosan alakultak ki, amely szabályok gyakorlati alkalmazása is folyamatosan szigorodott, szigorodik.