Az európai uniós tagság hatása a magyar közpolitikára
Copyright (c) 2021 Biro-Nagy Andras, Laki Gergely
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A Magyarország és az Európai Unió közötti viszonyról szóló közbeszédben és tudományos kutatásokban egyaránt háttérbe szorult eddig az uniós tagság következményeként hozott nemzeti szintű közpolitikai döntések empirikus vizsgálata. Három új adatbázis elemzésével arra teszünk kísérletet, hogy válaszokat adjunk arra a kérdésre, milyen hatással volt a magyar közpolitikára az uniós tagság 2004 és 2018 között. Áttekintjük, mekkora hatással volt az EU a magyar jogalkotásra, milyen mértékben teljesítette a magyar kormány az Európai Bizottságtól érkező közpolitikai ajánlásokat, és bemutatjuk, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a különböző kormányok között a kötelezettségszegési eljárások terén. Eredményeink azt mutatják, hogy a közpolitikai szintű együttműködés az aktuálpolitikai viszonynál jóval gördülékenyebb a magyar kormány (és általában a V4-ek), illetve az EU között.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Alcidi, Cincia – Daniel Gros: How to strengthen the European Semester? CEPS Research Report, (2017), 15. 1–29. Online: https://www.ceps.eu/wp-content/uploads/2017/12/RR2017_15_CAandDG_EuropeanSemester.pdf
Bíró-Nagy András: Integráció Európába. Közép-európai képviselők az Európai Parlamentben. Budapest, Gondolat – MTA TK PTI. 2018.
Boda Zsolt – Sebők Miklós (szerk.): A magyar közpolitikai napirend – Elméleti alapok, empirikus eredmények. Budapest, MTA TK PTI, 2018.
Börzel, Tanja A. – Antoaneta Dimitrova – Frank Schimmelfennig: European Union Enlargement and Integration Capacity: Concepts, Findings, and Policy Implications. Journal of European Public Policy, 24. (2017), 2. 157–176. Online: https://doi.org/10.1080/13501763.2016.1265576
Börzel, Tanja A. – Frank Schimmelfennig: Coming together or drifting apart? The EU’s political integration capacity in Eastern Europe. Journal of European Public Policy, 24. (2017), 2. 278–296. Online: https://doi.org/10.1080/13501763.2016.1265574
Brouard, Sylvain – Olivier Costa – Thomas König (szerk.): The Europeanization of Domestic Legislatures. The Empirical Implications of the Delors’ Myth in Nine Countries. New York, Springer, 2012.
Cirtautas, Arista M. – Frank Schimmelfennig: Europeanisation Before and After Accession: Conditionality, Legacies and Compliance. Europe-Asia Studies, 62. (2010), 3. 421–441. Online: https://doi.org/10.1080/09668131003647812
Costello, Tim: Six Years On: Assessing the Impact of Country Specific Recommendations. Dublin, Institute of International and European Affairs, 2017.
Európai Bizottság: Az európai szemeszter céljai (é. n.). Online: https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester/framework/european-semester-why-and-how_hu
Európai Bizottság: Kötelezettségszegési eljárás (é. n.). Online: https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/applying-eu-law/infringement-procedure_hu
Ladrech, Robert: Europeanization of Domestic Politics and Institutions: The Case of France. Journal of Common Market Studies, 32.
(1994), 1. 69–88. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.1994.tb00485.x
Radaelli, Claudio: The Europeanization of Public Policy. In Kevin Featherstone – Claudio Radaelli (szerk.): The Politics of Europeanization. Oxford, Oxford University Press, 2003. 27–56. Online: https://doi.org/10.1093/0199252092.003.0002
Schlipphak, Bernd – Oliver Treib: Playing the Blame Game on Brussels: The Domestic Political Effects of EU Interventions against Democratic Backsliding. Journal of European Public Policy, 24. (2017), 3. 352–365. Online: https://doi.org/10.1080/13501763.2016.1229359
Verdun, Amy – Jonathan Zeitlin: Introduction: the European Semester as a new architecture of EU socioeconomic governance in theory and practice. Journal of European Public Policy, 25. (2018), 2. 137–148. Online: https://doi.org/10.1080/13501763.2017.1363807