object(Publication)#723 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(7267) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-12-21" ["lastModified"]=> string(19) "2023-12-21 13:09:02" ["primaryContactId"]=> int(9079) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7143) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5288) "Asbóth János (1875): Magyar Conservativ Politika. Budapest: Légrády Testvérek. BBC News (2012): Diamond Jubilee: Queen Marks Eve of Accession to Throne. 2012.február 5.Online: https://www.bbc.com/news/uk-16895833 Bagehot, Walter (1873): The English Constitution. 2nd ed.Boston: Little, Brown and Company. Bentley, Michael (2007): Power and Authority in the late Victorian and Edwardian Court.In Olechnowicz, Andrzej (szerk.): The Monarchy and the British Nation 1780 to the Present. Cambridge: Cambridge University Press, 163–187. Black, Jeremy (2001): Walpole in Power. Stroud, Gloucesteshire: Sutton Publishing. Bogdanor, Vernon (1996): The Monarchy and the Constituion. Oxford: Oxford University Press. Bogdanor, Vernon (1994): The Selection of the Party Leader.In Seldon, Anthony – Ball, Stuart (szerk.): Conservative Century: The Conservative Party since 1900. Oxford: Oxford University Press, Chapter 2, 69–96. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198202387.003.0002 Burke, Edmund (1990): Töprengések a francia forradalomról. Ford.Kontler László, Budapest: Atlantisz. Campbell Orr, Clarissa (2007): The Feminization of the Monarchy 1780-1910: Royal Masculinity and Female Empowerment.In Olechnowicz, Andrzej (szerk.): The Monarchy and the British Nation 1780 to the Present. Cambridge: Cambridge University Press, 76–107. Chamberlain, Muriel E.(1988): Pax Britannica? British Foreign Policy, 1789–1914. London – New York: Longman. Colley, Linda (1994): Britons: Forging the Nation, 1707–1837. London: Pimlico. Dicey, Albert Venn (1902): Bevezetés az angol alkotmányjogba. Ford.Tarnai János, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Egedy Gergely (1998): Nagy-Britannia története (XX. század). Budapest: Aula. Egedy Gergely (2018): Skócia és a Brexit.Pro Minoritate, 38(Nyár), 95–107. The English Bill of Rights, 1689, Online: https://www.ssc.wisc.edu/~rkeyser/wp/wp-content/uploads/2015/06/ English-Bill-of-Rights1.pdf Halász Iván (2014): Az államforma kérdése és az államfők típusai. In Bende Zsófia – Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 57–76. Hardie, Frank Martin (1938): The Political Influence of Queen Victoria, 1861–1901. 2nd ed. London: Oxford University Press. Hardman, Robert (2022): Queen of Our Times: The Life of Queen Elizabeth II. London: Penguin Books. Harnisch Kitti (2022): Senki sem gondolta, hogy valaha királyné lesz: 70 éve uralkodik II. Erzsébet. Index, 2022. február 6. Online: https://index.hu/fomo/2022/02/06/ii-erzsebet-kiralyno-evfordulo-tron-uralkodas-unnepseg/ Kaiser Tamás (2012): Gördülő devolúció az Egyesült Királyságban: megválaszolatlan kérdések, új kihívások. Budapest: Gondolat. Kishlansky, Mark (1997): A Monarchy Transformed: Britain, 1603–1714. (6th revised edition).London: Penguin Books. Srinivasan, Krishnan (2008): The Rise, Decline and the Future of the British Commonwealth. Basingstoke: Palgrave Macmillan. Liberal Democrat History Group [é.n.]: William IV’s Dismissal of the Whig Administration in 1834. Online: https://liberalhistory.org.uk/history/william-ivs-dismissal-of-the-whig-administration-in-1834/ Marr, Andrew (2010): The Making of Modern Britain. From Queen Victoria to VE day. London: Pan Books. Olechnowicz, Andrzej (2007): Historians and the modern British Monarchy.In Olechnowicz, Andrzej (szerk.): The Monarchy and the British Nation 1780 to the Present. Cambridge: Cambridge University Press, 6–44. Parry, Johanthan (2007): Whig Monarchy, Whig Nation: Crown, Politics and Representatives 1800–2000.In Olechnowicz, Andrzej (szerk.): The Monarchy and the British Nation 1780 to the Present. Cambridge: Cambridge University Press, 47–75. Richards, Jeffrey (2007): The Monarchy and Film, 1900–2006.In Olechnowicz, Andrzej (szerk.): The Monarchy and the British Nation 1780 to the Present. Cambridge: Cambridge University Press, 258–279. Scruton, Roger (2002): A konzervativizmus jelentése. Ford.Szabó Péter, Budapest: Novissima. Shils, Edward – Young, Michael (1953): The Meaning of Coronation.The Sociological Review, 1(2), 63–81.Online: https://doi.org/10.1111/j.1467-954X.1953.tb00953.x Succession to the Crown Act 2013, legislation.gov.uk, Online: https://www.legislation.gov.uk/ ukpga/2013/20/contents/enacted The Supreme Court 2009, UK Parliament, Online: https://www.parliament.uk/about/living-heritage/ evolutionofparliament/houseoflords/judicialrole/overview/supremecourt/ Téglási András (2014): Az alkotmányozás sajátosságai. In Bende Zsófia–Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 19–29. Thompson, Helen (2022): The Age of Elizabeth Windsor. Unherd, 2022.június 2.Online: https://unherd.com/2022/06/the-age-of-elizabeth-windsor/ Weight, Richard (2002): Patriots. National Identity in Britain 1940–2000. Basingstoke: Macmillan. Williamson, Philip (2007): The Monarchy and Public Values, 1900–1953.In Olechnowicz, Andrzej (szerk.): The Monarchy and the British Nation 1780 to the Present. Cambridge: Cambridge University Press, 223–257. Wilson, A.N.(2015): Victoria. A Life. London: Penguin Books." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(533) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "5-18" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2023.4.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(943) "

This study is concerned with the changes in the constitutional and political role of the British monarchy. The author makes an attempt at exploring the evolution of the monarchy from the “glorious revolution” and the Bill of Rights up to Elizabeth II, arguing that in the United Kingdom the constitutional monarchy was transformed into a parliamentary monarchy. It was during this process that the doctrine of parliamentary sovereignty, the idea of the „king/queen in parliament” became a crucial element in British constitutional thinking. The study tries to prove that though the prerogatives of the monarch have been by now diminished to a very significant degree, the symbolical role of the institution of the monarchy has remained important even by the 21^st century. This explains the fact that republicanism, a very potent force in most European countries, up to now has not been able to gain ground in Britain.

" ["hu_HU"]=> string(872) "

A tanulmány a brit monarchia alkotmányos és politikai szerepének változásaival foglalkozik. A szerző végigkíséri a brit monarchia evolúcióját a „dicsőséges forradalomtól” és a Bill of Rights-tól (Jogok Nyilatkozata) egészen II. Erzsébetig, kiemelve, hogy az Egyesült Királyságban az alkotmányos monarchia parlamentáris monarchiává változott. E folyamat során született meg a parlamenti szuverenitás doktrínája, a „király/királynő a parlamentben” koncepciója, a brit alkotmányos gondolkodás kulcsfontosságú eleme. A tanulmány amellett érvel, hogy bár az uralkodói jogok fokozatosan szűkültek, a monarchia szimbolikus szerepe a 21. századra is jelentős maradt, és ezért az Egyesült Királyságban a republikanizmus eszméje nem tudott olyan erőre szert tenni, mint az európai államok nagy többségében.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "Parliamentary Sovereignty and the Monarch" ["hu_HU"]=> string(43) "A parlamenti szuverenitás és az uralkodó" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(20) "The British Monarchy" ["hu_HU"]=> string(16) "A brit monarchia" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Egedy Gergely" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9079) ["email"]=> string(24) "egedy.gergely@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7267) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Egedy" ["hu_HU"]=> string(5) "Egedy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Gergely" ["hu_HU"]=> string(7) "Gergely" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(23) "constitutional monarchy" [1]=> string(22) "parliamentary monarchy" [2]=> string(25) "parliamentary sovereignty" [3]=> string(20) "British Commonwealth" } ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(22) "alkotmányos monarchia" [1]=> string(24) "parlamentáris monarchia" [2]=> string(24) "parlamenti szuverenitás" [3]=> string(22) "Brit Nemzetközösség" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(31076) ["id"]=> int(5672) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7267) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#114 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(7268) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-12-21" ["lastModified"]=> string(19) "2023-12-21 13:09:01" ["primaryContactId"]=> int(9080) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(7144) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(10315) "Agnarsdóttir, Anna (2016): Iceland: the Emergence of the Nation State.In Kouri, Erkki I.– Olesen, Jens E. (szerk.): The Cambridge History of Scandinavia. Volume 2: 1520–1870.Cambridge: Cambridge University Press, 992–1008.Online: https://doi.org/10.1017/CHO9781139031639.054 Andersen, Poul (1964): Dansk Statsforfatningsret. Vol. 2.København: Gyldendal. Balogh Margit (2000): A „keresztény” feminizmus.Slachta Margit (1884–1974) életútja.História, 22(5–6), 56–59. Bjørn, Claus (1999): Kampen om Grundloven. København: Fremad. Bregnsbo, Michael (1998): Danmark 1848 – systemskifte og borgerkrig.Fortid og Nutid, (4), 251–269. Concha Győző (1907): Politika. I. kötet: Alkotmánytan. 2. kiadás. Budapest: Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Damgaard, Erik (1980): The Function of Parliament in the Danish Political System: Results of Recent Research. Legislative Studies Quarterly, 5(1), 101–121. Damgaard, Erik (1992): Denmark: Experiments in Parliamentary Government.In Damgaard, Erik (szerk.): Parliamentary Change in the Nordic Countries.Oslo: Scandinavian University Press, 19–51. Ekman, Ernst (1957): The Danish Royal Law of 1665.The Journal of Modern History, 29(2), 102–107.Online: https://doi.org/10.1086/237987 Elklit, Jørgen (2002): The Politics of Electoral System Development and Change.The Danish Case.In Grofman, Bernard – Lijphart, Arend (szerk.): The Evolution of Electoral and Party System in the Nordic Countries. New York: Agathon Press, 15–66. Ertman, Thomas (1997): Birth of the Leviathan. Building States and Regimes in Medieval and Early Modern Europe. Cambridge: Cambridge University Press.Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511529016 Kiss Barnabás szerk.(1992): Észak-Európa alkotmányai. Budapest: MTA Államtudományi Kutatóközpont. Feldbæk, Ole (2010): Danmarks historie. København: Gyldendal. Frandsen, Steen Bo (2001): Denmark 1848.The Victory of Democracy and the Shattering of the Conglomerate State.In Dowe, Dieter et al.(szerk.): Europe in 1848. Revolution and Reform.New York – Oxford: Berghahn Books, 289–312.Online: https://doi.org/10.2307/j.ctv27tctcq.15 Goos, Carl – Larsen, Henrik (1913): Das Staatsrecht des Königreichs Dänemark.Tübingen: Verlag von J.C.B.Mohr (Paul Siebeck). Havbæk Madsen, Ansgar (2008): Da Grundloven kom til Himmerland.Fra Himmerland og Kjær Herred, 97, 57–82. Jakobsen, Uffe – Kurunmäki, Jussi (2016): The Formation of Parliamentarism in the Nordic Countries from the Napoleonic Wars to the First World War.In Ihalainen, Pasi et al. (szerk.): Parliament and Parliamentarism: A Comparative History of Disputes on a European Concept. New York: Berghahn Books, 97–114.Online: https://doi.org/10.2307/j.ctvgs0b7n.11 Jansson, Torkel (2016): The Constitutional Situation. In Kouri, Erkki I.– Olesen, Jens E. (szerk.): The Cambridge History of Scandinavia. Volume 2: 1520–1870.Cambridge: Cambridge University Press, 907–917.Online: https://doi.org/10.1017/CHO9781139031639.048 Jespersen, Knud J.V.(2019): A History of Denmark. London: Red Globe Press. Johansen, Jens Chr.V.(2006): Absolutism and the ‘Rule of Law’ in Denmark, 1660–c.1750. The Journal of Legal History, 27(2), 153–173.Online: https://doi.org/10.1080/01440360600831170 Kan, Alekszandr Sz.(1976): A skandináv országok története. Budapest: Kossuth. Kelsen, Hans (2003): Az államelmélet alapvonalai. In Takács Péter (szerk.): Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest: Szent István Társulat, 91–129. Képes György (2014): Az 1814.évi norvég alkotmány. Jogtörténeti Szemle, (1), 26–38. Képes György (2015): Az 1665.évi Kongelov és az abszolút monarchia kiépülése Dániában. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarium Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae, 52, 145–160. Képes György (2017): Az 1849. évi dán alkotmány. In Peres Zsuzsanna – Kis Norbert (szerk.): Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor oktatói pályafutásának 50. jubileumára. Budapest: Dialóg Campus, 211–223. Képes György (2019a): A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig. Budapest: ELTE Eötvös. Képes György (2019b): Az 1658.és 1660. évi békék hatása Dánia alkotmányfejlődésére. In Nagy Gábor – Viskolcz Noémi (szerk.): Háborúk, alkotások, életutak: Tanulmányok a 17. század közepének európai történelméről. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 43–69. Képes György (2020): “Den anden Juni-grundlov”.Constitutional events in Denmark 100 years ago.In Balogh Elemér (szerk.): Centenaria: Ende des langen 19. Jahrhunderts. The End of the Long 19th Century. Szeged: Iurisperitus, 110–132. Knudsen, Tim (2000): Ministerialsystemet.In Jespersen, Leon – Petersen, Erling Ladewig (szerk.): Dansk Forvaltningshistorie I. Stat, Forvaltning og Samfund fra Middelalderen til 1901. København: Jurist- og Økonomforbundets Forlag, 465–552. Knudsen, Tim – Rothstein, Bo (1994): State Building in Scandinavia.Comparative Politics, 26(2), 203–220. Online: https://doi.org/10.2307/422268 Kukorelli István (2016): A magyar állam- és kormányforma stabilizátorai és demokráciadeficitjei.Magyar Tudomány, 177(8), 908–912. Kühle, Ebbe (2008): Danmarks historie i et globalt perspektiv. København: Gyldendal. Lauring, Palle (1960): A History of the Kingdom of Denmark. København: Høst & Søn Forlag. Loebert, Sönke – Riis, Thomas (2008): Danske Forfatningstekster 1831–1849. Indledning. In Riis, Thomas et al. (szerk.): Constitutional Documents of Denmark, Norway and Sweden, 1809– 1849.München, De Gruyter – Saur, 289–300. Machiavelli, Niccolò (2020): A fejedelem. Ford. Lutter Éva. Budapest: Helikon. Meuller, Wilhelm (1882): Political History of Recent Times, 1816–1875: With Special Reference to Germany. New York: Harper & Brothers,. Mezey Barna – Szente Zoltán (2003): Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet. Budapest: Osiris. Miller, Kenneth E.(1968): Government and Politics in Denmark. Boston: Houghton Mifflin. Mona Ilona (1997): Slachta Margit.Budapest: Corvinus. Nannestad Olsen, Peter (1972): In the Cradle of a Party System: Voting Patterns and Voting Groups in the Danish Constitutional Convention, 1848–1849. Scandinavian Political Studies, 7(7), 119–135.Online: https://doi.org/10.1111/j.1467-9477.1972.tb00559.x Nordstrom, Byron J.(2000): Scandinavia since 1500.Minneapolis: University of Minnesota Press. Orfield, Lester B.(1953): The Growth of Scandinavian Law. Philadelphia: University of Pennsylvania Press. Petersen, G.C.(1965): D. G. Monrad. Scholar, Statesman, Priest and New Zealand Pioneer. Levin (N.Z.): Kerslake, Billens & Humphrey. Raáb Renáta (2013): Ausztria schleswigi politikája, 1848–1852. Budapest: Gondolat. Riis, Thomas (2003): „Up ewig ungedeelt” – ein Schlagwort und sein Hintergrund.In Stamm-Kuhlmann, Thomas et al.(szerk.): Geschichtsbilder. Festschrift für Michael Salewski zum 65. Geburtstag. Stuttgart: Franz Steiner, 158–167. Riis, Thomas (2012): Von Absolutismus zur konstitutionellen Monarchie in Dänemark und den Herzogtümern: März 1848 bis Juni 1849. In Loebert, Sönke – Meiburg, Okko – Riis, Thomas.(szerk.): Die Entstehung der Verfassungen der dänischen Monarchie (1848–1849). Frankfurt am Main: Peter Lang, 11–24.Online: https://doi.org/10.3726/978-3-653-02356-5/4 Rying, Bent (1988): Danish in the South and the North. Vol. II.: Denmark History. København: The Royal Danish Ministry of Foreign Affairs. Sári János (2007): Kormányzás – kormányzati rendszerek – kormányformák.In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. (2., átdolgozott kiadás). Budapest: Osiris, 305–334. Schück, Herman (1993): Royal Assemblies (Parliaments, Estates).In Pulsiano, Philip – Wolf, Kirsten (szerk.): Medieval Scandinavia. An Encyclopedia.New York: Routledge, 544–545. Schweitzer Gábor (2019): Vihar egy közjogi szakvélemény körül. Állam- és Jogtudomány, 60(3), 59–77. Skou, Kaare R.(2007): Grundlovgivende Rigsforsamling. In Skou, Kaare R.(szerk.): Dansk politik A-Å. Leksikon. København: Aschehoug, 308–309. Skou, Kaare R.(2007): Systemskiftet 1901. In Skou, Kaare R.(szerk.): Dansk politik A-Å. Leksikon.København: Aschehoug, 687–688. Skovgaard-Petersen, Vagn (2016): Denmark: The Emergence of the Nation State.In Kouri, Erkki I.– Olesen, Jens E. (szerk.): The Cambridge History of Scandinavia. Volume 2: 1520–1870.Cambridge: Cambridge University Press, 946–961.Online: https://doi.org/10.1017/CHO9781139031639.051 Svensson, Palle (2012): Var vore forfatningsfædre demokrater? Temp – tidsskrift for historie, 5, 5–27. Szalai András (2014): A kormányforma kérdése és dilemmái. In Bende Zsófia – Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Fejezetek az alkotmány, az állam, az államszervezet és az alapvető jogok témaköréből. Budapest: NKE Közigazgatás-tudományi Kar, 77–96. Szekeres Jenő (1914): A dán alkotmányreform.Huszadik Század, 1, 489–498. Szente Zoltán (2018): A parlamentek története. A korai rendi gyűlések kialakulásától a modern népképviseleti törvényhozásokig. Budapest: Országház Könyvkiadó. Szentpéteri Nagy Richárd (2017): Állam- és kormányformák.Parlamenti Szemle, 2(1), 27–45. Szűcs Gábor (2001): Dánia. (Változó világ 34.) Budapest: Press Publica. Takács Péter (2021): Az államok rendszertana és tipológiája. Államelméleti elemzés. Tézisek az MTA doktora cím elnyerése érdekében benyújtott pályázathoz. Budapest: [k.n.]. Tamm, Ditlev – Schubert, Werner – Jørgensen, Jens Ulf szerk.(2008): Quellen zur dänischen Rechts- und Verfassungsgeschichte (12.–20. Jahrhundert). Frankfurt am Main: Peter Lang. Thallóczy Lajos (1898): A külügyek vezetése Svéd-Norvégországban s nálunk. Budapesti Szemle, 95(260), 161–212. Vammen, Hans (1998): Die Casino-“Revolution” in Kopenhagen 1848.Zeitschrift der Gesellschaft für Schleswig-Holsteinische Geschichte, 123, 57–90. Wendel-Hansen, Jens Lei – Fabricius Møller, Jes (2013): Bound to the State.The Nobleman in Danish Politics.Journal of Modern European History, 11(4), 454–473." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(533) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "19-33" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2023.4.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(858) "

In the history of Denmark that had been government with absolutistic means since the 1660s, 1848 brought a decisive change similar to what happened in the contemporary Hungary. The Danish monarch appointed a responsible government, then he convoked a constituent assembly based on rules of franchise close to universal male suffrage. The convention adopted a written constitution establishing a constitutional monarchy resembling the Norwegian and Belgian models. After the wars for the duchies of Schleswig and Holsten, for half-a-century long there was a strange attempt of an aristocratic version of parliamentarianism,
but in 1901 parliamentary democracy was finally accepted. This study presents that period in Danish constitutional history when the Kingdom of Denmark has become one of the model countries of European parliamentary democracy.

" ["hu_HU"]=> string(896) "

Az 1660-as évektől abszolutisztikus módon kormányzott Dánia történelmében az 1848. év ugyanolyan döntő változást hozott, mint hazánkéban. A dán király is felelős miniszterelnököt nevezett ki, majd alkotmányozó nemzetgyűlést hívott össze, amelynek tagjait közel általános férfi választójog alapján választották meg. A konvenció kartális alkotmányt fogadott el, amely a norvég és belga modellekre emlékeztető alkotmányos monarchiát honosított meg az országban. A Slesvig és Holstein hercegségekért zajló háborúk lezárását követően fél évszázadig a felsőházi parlamentarizmus arisztokratikus megoldása valósult meg, majd 1901-ben megtörtént a parlamentáris rendszerváltás. Jelen tanulmány azt a fejlődési utat mutatja be, amelynek során a dán monarchia az európai parlamentáris demokráciák egyik mintaállama lett.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(111) "Establishment of the Constitutional Monarchy and Development of the Parliamentary Form of Government in Denmark" ["hu_HU"]=> string(98) "Az alkotmányos monarchia létrejötte és a parlamentáris kormányforma kifejlődése Dániában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Képes György" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9080) ["email"]=> string(24) "kepes.gyorgy@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7268) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Képes" ["hu_HU"]=> string(6) "Képes" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "György" ["hu_HU"]=> string(7) "György" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(7) "Denmark" [1]=> string(23) "constitutional monarchy" [2]=> string(32) "parliamentary form of government" } ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(6) "Dánia" [1]=> string(22) "alkotmányos monarchia" [2]=> string(28) "parlamentáris kormányforma" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(31078) ["id"]=> int(5673) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7268) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#182 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6933) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-12-21" ["lastModified"]=> string(19) "2023-12-21 13:09:02" ["primaryContactId"]=> int(8576) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6809) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6821) "Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója X. kötet (1936). Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. A kormányzói jogkör új szabályozásáról. Nemzeti Ujság, 1937.február 14.17–18. Antal Tamás – Ruszoly József (2020): Csekey István (1889–1963).Acta Universitatis Szegediensis. Forum. Acta Juridica et Politica, 10(1), 156–168. Bethlen István gróf a választójogi ankéton leleplezte a közelmúlt politikai kulisszatitkait (1936).Magyarság, 17(278), 4. Buza László (1920): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 1(2), 83–87. Buza László (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Jogállam, 36(3–4), 109–115. Baranyay Jusztin (1937): Csekey István hat pontja.Katolikus Szemle, 51(2), 99–103. Csekey István (1920a): A kormányzó és jogköre.Magyar Jogi Szemle, 1(5), 257–265. Csekey István (1920b): A kormányzó jogkörének kiterjesztése. Új Nemzedék, 2(56), 1. Csekey, Stephan (1926): Ungarns Staatsrecht nach dem Weltkrieg. Tübingen: J.C.B. Mohr (Paul Siebeck), (Das Öffentliche Recht der Gegenwart. Jahrbuch Des Öffentlichen Rechts. Klny. a 14. kötetből) Csekey István (1937a): A kormányzói jogkör kiterjesztése.Magyarság, 1937.január 19.5–6. Csekey István (1937b): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Magyar Szemle, 29(1), 5–16. Csekey István (1937c): A kormányzói jogkör reformja. Acta Litterarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio Juridico-Politica, 10(5), 105–161. Csekey István (1937d): Király és kormányzó. Pesti Napló, 1937.március 7.5. Csekey István (1943): Magyarország alkotmánya. Budapest: Renaissance. Egyed István (1921): A király helyettesítése és a nádori intézmény felújítása. Jogállam, 20(8), 281– 291. Egyed István (1927): Új magyar közjogi kézikönyvek (Dr.Faluhelyi Ferenc és dr.Molnár Kálmán közjogai). Jogtudományi Közlöny, 62(3), 26. Egyed István (1937): A kormányzói intézmény. Magyar Szemle, 30(5), 16–22. Előadás Bécsben Magyarország közjogáról.Csekey István előadása a Bécsi Jogászegyletben. Budapesti Hírlap, 1926.február 26., 3. Faluhelyi Ferenc (1926): Magyarország közjoga II. kötet. Pécs: A Karl Könyvesbolt kiadása. Gáspár Zoltán (1937): Közjogi villongások a kormányzói jogkör körül.Szép Szó, 5(17), 111–126. Gergely Jenő (2001): Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Budapest: Vince. Jusztinger János (2008): Csekey István.In Kajtár István (szerk.): Pécsi jogászprofesszorok emlékezete (1923–2008). Antológia. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kar, 23–35. Kardos József (1983): Közjog-politikai vita a kormányzói jogkör kiterjesztéséről az 1930-as évek második felében. In Kovács Kálmán (szerk.): Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon. Budapest: ELTE Jogtörténeti Tanszék, 61–73. Kardos József (1985): A szentkorona-tan története. Budapest: Akadémiai. Képes György (2020): A kormányzó.Királyhelyettes vagy de facto köztársasági elnök? In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 333–359. Képes György (2022): Lemondás, trónfosztás, halál: meddig volt Magyarország királya IV.Károly? Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(3), 4–17.Online: https://doi.org/10.32575/ ppb.2022.3.1 Koi Gyula (2016): Egyed István élete és munkái. Államtudományi Műhelytanulmányok, 2016/12.Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Merkl Adolf (1925): A mai Magyarország államformájának kérdéséről.Jogtudományi Közlöny, 60(5), 33–35. Molnár Kálmán (1927): A Szent Korona-tan kifejlődése és mai jelentősége. Pécs: Dunántúli Egyetemi Nyomda. Molnár Kálmán (1938): Alkotmányjogi reformjaink az 1937 és 1938 években. Pécs: Danubia. Olasz Lajos (2009): A kormányzói jogkör.In Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948. Budapest: Osiris, 102–137. Ottlik László (1937): A kormányzói intézmény reformja .Magyar Szemle, 29(3), 212–222. Polner Ödön (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdése. Magyar Jogi Szemle, 18(3), 96–101. Romsics Ignác (1991): Bethlen István. Politikai életrajz. Budapest: Magyarságkutató Intézet. Ruszoly József (2003): Csekey István és a magyar alkotmány. Jogtörténeti Szemle, 18(3), 37–46. Saád József (1997): A reformkonzervativizmus lapja. Magyar Szemle, 6(11–12), 23–37. Schweitzer Gábor (2018): „A tisztességes jogtanár”. Molnár Kálmán pályaképe. Budapest: MTA TK JTI. Schweitzer Gábor (2020): A Magyar Szemle vitacikkei a kormányzói jogkör kiterjesztéséről (1937). In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 397– 417. Szabadfalvi József (2019): Egy konzervatív állam- és politikatudós Ottlik László (1895–1945). Budapest – Debrecen: Dialóg Campus – Debreceni Egyetemi. Szabó István (1996): A kormányzó jogállása (1920–1944). Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, 12, 117–172. Szabó István (2020): A tradicionális államforma. In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 419–426. Szombatfalvy György (1929): Rohan herceg a magyarokról.Társadalomtudomány, 9(3–4), 298– 301. Szőke Domokos (1993): Konzervativizmus és liberalizmus válaszútján.Bethlen István és a Magyar Szemle kapcsolatának történetéhez. Századok, 127(5–6), 738–749. Takács Péter (2017): A király nélküli királyság. Jogtörténeti Szemle, 15(3), 80–89. Takács Péter (2020): Egy „köztes” államforma-kategória lehetőségének mérlegelése Magyarország 1920 és 1944/46 közötti korszakára vonatkozóan.In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 445–462. Tamás András (2022): Az utolsó interregnum.Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(3), 18–27. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2022.3.2 Techet, Péter (2023): Adolf Merkl über die Staatsform des Königreichs Ungarn ohne König. Zeitschrift für öffentliches Recht, 78, 11–54. Online: https://doi.org/10.33196/zoer202301001101 Zsedényi Béla (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Miskolci Jogászélet, 13(3), 81–107." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(533) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "35-57" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2023.4.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(764) "

In the inter-war period, Hungary retained its monarchical form of government, although in 1920 the position of head of state was filled, on
a provisional basis, by the regent instead of the monarch. The powers of the governor were originally established in light of the powers of the monarch and the president of the republic. The powers of the regent were subsequently
expanded on several occasions by the legislature. This construction resulted in some uncertainty regarding Hungary’s actual form of government, which mixed monarchical and republican elements. For these contradictions, public law professor István Csekey’s contemporary studies and newspaper articles drew attention, which provoked debates among legal scholars at the time.

" ["hu_HU"]=> string(768) "

A két világháború közötti Magyarország megtartotta monarchikus államformáját, de az államfői tisztséget 1920-ban ideiglenes jelleggel a kormányzóval töltötték be. A kormányzó hatásköreit eredetileg az uralkodói jogosítványokra,
valamint a köztársasági elnöki jogkörökre figyelemmel állapították meg. A kormányzó hatásköreit utóbb több alkalommal is kibővítette a törvényhozás. Ez a konstrukció némi bizonytalanságot eredményezett Magyarország
tényleges, monarchikus és republikánus elemeket vegyítő államformáját illetően. Ezekre az ellentmondásokra hívták fel a figyelmet Csekey István közjogászprofesszor nagy szakmai vitát is kiváltó, korabeli tanulmányai és hírlapi cikkei is.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "István Csekey’s Writings on the Reform of the Regent’s Powers" ["hu_HU"]=> string(60) "Csekey István írásai a kormányzói jogkör reformjáról" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(63) "„…There is Politics in Every Study of Constitutional Law”" ["hu_HU"]=> string(65) "„... hisz minden alkotmányjogi tanulmányban van politikum” " } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(17) "Schweitzer Gábor" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#764 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8576) ["email"]=> string(26) "gabor.schweitzer@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6933) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"NKE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Schweitzer" ["hu_HU"]=> string(10) "Schweitzer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(13) "Magyarország" [1]=> string(35) "két világháború közti időszak" [2]=> string(11) "államforma" [3]=> string(11) "kormányzó" [4]=> string(9) "monarchia" [5]=> string(14) "köztársaság" [6]=> string(22) "történeti alkotmány" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(7) "Hungary" [1]=> string(16) "inter-war period" [2]=> string(18) "form of government" [3]=> string(6) "regent" [4]=> string(8) "monarchy" [5]=> string(8) "republic" [6]=> string(23) "historical constitution" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(31079) ["id"]=> int(5674) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6933) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#174 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7270) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-12-21" ["lastModified"]=> string(19) "2023-12-21 13:09:01" ["primaryContactId"]=> int(9081) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(7146) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8465) "Gáva Krisztián (2019): Történetek az Agoráról.Az új népszavazási törvény jogalkalmazási tapasztalatai. In Téglási András (szerk.): Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről. Budapest: Dialóg Campus, 33–74. Komáromi László (2011): Az országos népszavazás szabályozásának egyes kérdései.Pázmány Law Working Papers, 35.2011/35. Online: https://plwp.eu/docs/wp/2012/2011-35.pdf Komáromi László (2014): A népszavazásra vonatkozó szabályozás változásai az Alaptörvényben és az új népszavazási törvényben. MTA Law Working Papers 2014/35.Online: http://real.mtak.hu/120189/1/2014_35_Komaromi.pdf Kiss Mónika Dorota (2019): A helyi népszavazás törvényi szabályozását érintő legutóbbi módosítások.Jegyző és Közigazgatás, 21(2). Online: https://jegyzo.hu/a-helyi-nepszavazas-torvenyi-szabalyozasat-erinto-legutobbi-modositasok/ Kúria (2018): Összefoglaló vélemény. A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport. Online: https://kuria-birosag.hu/ sites/default/files/joggyak/valasztasi_nepszavazasi_joggyak.pdf Lászlóné Kovács Ilona (2008): A helyi népszavazás szabályozása, gyakorlati tapasztalatai. In Csefkó Ferenc (szerk.): Ünnepi kötet Ivancsics Imre egyetemi docens, decan emeritus 70. születésnapjára. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 276–289. Nemzeti Választási Bizottság Elnöke [é..]: Javaslatok az Nsztv. módosításához (kivonat). Online: https://www.valasztas.hu/documents/20182/305762/Az+NVB+szakmai_javaslatai_az_Nsztv._ modositasahoz.pdf/09247f0b-a039-4368-92ea-829745663949?version=1.1&t=1510747983654 Sasvári Róbert (2021): Az országos népszavazás szabályozása és gyakorlata a jogalkalmazó szemével. PhD-disszertáció.Budapest: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/24883/sasvari-robert-phd-2021.pdf?sequence=1&isAllowed=y Jogi források - 2/1993.(I.22.) AB határozat. Online: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/75E5E98AB4A78405C1257ADA0052B3B9?OpenDocument - 52/1997.(X.14.) AB határozat.Online: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/11AB77EF52CEDCA1C1257ADA00529BEA?OpenDocument - 25/1999.(VIII.7.) AB határozat. Online: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/28775A96A8C12111C1257ADA00526F92?OpenDocument - 100/2007.(XII.6.) AB határozat. Online: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/EF68958AD3E40ACBC1258382003F5C62?OpenDocument - 22/2020.(VIII.4.) AB határozat. Online: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/1C431CC9DF42FAA9C125820A004EB1D3?OpenDocument - 10/2022.(VI.2.) AB határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2022-10-30-75 - 11/2022.(VI.2.) AB határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2022-11-30-75 - 27/2015. Nsz. határozat. Online: https://www.valasztas.hu/documents/20182/1954068/27_2015.pdf/456924c4-bae6-42a8-a3c0-94b6878bafb0?t=1552543654283 - 28/2015. Nsz. határozat. Online: https://www.valasztas.hu/documents/20182/1954068/28_2015.pdf/e4f589a6-eedd-4a98-ab3a-ae934b9d9022?t=1552543654435 - 31/2015. Nsz. határozat. Online: https://www.valasztas.hu/documents/20182/1954068/31_2015.pdf/5c712e57-ea1c-484a-8d12-e942a6ae9c58?t=1552543654972 - 123/2015. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/123-2015-nvb-hatarozat-lukacs-zoltan-geza-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 124/2015. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/124-2015-nvb-hatarozat-wodicska-zoltan-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 137/2015. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/137-2015-nvb-hatarozat-simonne-gercsenyi-gabriella-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 138/2015. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/138-2015-nvb-hatarozat-dr-harangozo-tamas-attila-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 24/2021. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/24-2021-nvb-hatarozat-a-karacsony-gergely-szilveszter-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 156/2022. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/156-2022-nvb-hatarozat-a-karacsony-gergely-szilveszter-maganszemely-altal-szervezett-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-alairasai-ellenorzese-eredmen - 157/2022. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/157-2022-nvb-hatarozat-a-karacsony-gergely-szilveszter-maganszemely-altal-szervezett-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-alairasai-ellenorzese-eredmen - 53/2016. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/53-2016-nvb-hatarozat-dr-n-a-maganszemely-altal-benyujtott-kifogas-targyaban - 61/2016. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/61-2016-nvb-hatarozat-dr-n-a-maganszemely-altal-benyujtott-kifogas-targyaban - 73/2016. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/73-2016- nvb-hatarozat-h-f-maganszemely-altal-benyujtott-kifogas-targyaban - 20/2021. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/20-2021- nvb-hatarozat-a-karacsony-gergely-szilveszter-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - Knk.IV.38.081/2015/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv 3808120 152-szamu-hatarozat - Knk.IV.38.083/2015/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv 3808320 152-szamu-hatarozat - Knk.IV.37.718/2015/3. számú végzés. Indokolás. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/ knkiv3771820153-szamu-hatarozat - Knk.IV.37.258/2016/6. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv 3725820 166-szamu-hatarozat - Kvk.III.37.223/2016/2. számú végzés. Online: https://static.valasztas.hu/migration/2016/kvk37-223.pdf - Knk.I.39.469/2022/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knki 3946920 222-szamu-hatarozat - Knk.I.39.470/2022/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knki 3947020 222-szamu-hatarozat - Knk.I.40.792/2021/10. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knki 40792202 110-szamu-hatarozat - Knk.I.40.793/2021/9. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knki4079320219- szamu-hatarozat - A Nemzeti Választási Iroda iratkezelési szabályzatáról szóló 1/2016. (I. 29.) NVI utasítás 19. melléklete [közlönyállapot (2016. I. 29.)]. Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A16U0001.NVI&ta rgetdate=fffffff4&printTitle=1/2016.+(I.+29.)+NVI+utas%C3%ADt%C3%A1s&referer=http% 3A//net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi%3Fdocid%3D00000001.TXT - T/3479. számú törvényjavaslat a népszavazás kezdeményezéséről. Előadó: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Budapest, 2011. június. Online: https://www.parlament.hu/ irom39/03479/03479.pdf - T/9894. számú törvényjavaslat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló T/9894. számú törvényjavaslat. Előadó: dr.Trócsányi László igazságügyi miniszter, Budapest, 2016. Online: https://www.parlament.hu/web/guest/iromanyok-elozo-ciklusbeli-adatai?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_ lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=5w1A6BYd&_hu_parlament_cms_ pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fo gy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D40%26p_izon%3D9894 - T/9894. számú törvényjavaslat Indokolása. Online: https://www.parlament.hu/irom40/09894/09894.pdf - Végső előterjesztői indokolás a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvényhez. Indokolások Tára 62. szám, 2023. május 26. péntek, 574. o." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(533) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "59-80" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2023.4.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1548) "

The new Act CCXXXVIII of 2013 on the Initiating Referendums, the European Citizens’ Initiative and Referendum Procedure, adopted in December 2013, sought to regulate the rules of the initiative and the procedure of national and local referendums in a uniform manner, unless the different circumstances of the national and local levels justified a distinction. Over the past nine years, the legislator has amended the law several times. This study highlights seven of them. The question is whether the legislator has succeeded in keeping in mind and preserving the unified objective of the amendments with regard to referendum procedures, or whether this has been obscured by the need to remedy as soon as possible the regulatory dysfunctions that have emerged in the course of the application of the law. The analysis in this study leads to the conclusion that the latter is the case. Without exception, the amendments to the referendum act were triggered by practical experiences and challenges related to the national referendum, many of which also aroused strong public interest. The legislator attempted to respond quickly and effectively to these challenges, which basically met expectations and solved the problems that arose. In the meantime, however, in the absence of similar practical difficulties or a similar level of national policy, the parallel amendment of the local referendum procedure has not been implemented, despite the clear justification for consistent legislation. These shortcomings should certainly be addressed.

" ["hu_HU"]=> string(1790) "

A 2013 decemberében elfogadott új, 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról – amennyiben az országos és a lokális szint eltérő körülményei nem indokoltak különbségtételt – egyirányúan igyekezett szabályozni az országos és a helyi népszavazás kezdeményezésének, eljárásának szabályait. Az elmúlt kilenc évben a jogalkotó több alkalommal is módosította a törvényt. Jelen tanulmány ebből hetet emel ki. Kérdésként merül fel, hogy a módosítások során sikerült-e figyelemmel lennie és megőriznie a jogalkotónak a népszavazási eljárásokra vonatkozó egységes szemléletű célkitűzését, vagy a jogalkalmazás során kikristályosodott szabályozásbeli diszfunkciók mielőbbi orvoslása elhomályosította ezt. A tanulmányban folytatott vizsgálat alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy ez utóbbi igaz. A népszavazási szabályozásban végrehajtott módosításokat kivétel nélkül az országos népszavazáshoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok, kihívások indukálták, amelyek jelentős része ráadásul a közvélemény élénk érdeklődését is kiváltotta. Ezekre a jogalkotó gyors és hatékony válaszokat igyekezett adni, amelyek alapvetően be is váltották a hozzájuk fűzött várakozásokat, megoldották a felmerült problémákat. Eközben azonban – mivel ott nem voltak hasonló gyakorlati nehézségek, vagy azok nem érték el az országos politika szintjét – a helyi népszavazási eljárás párhuzamos módosítása – a konzekvens szabályozás egyértelmű indokoltsága ellenére – elmaradt. Ezeket a hiányosságokat mindenképp indokolt lenne pótolni.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(80) "Comparison of National and Local Referendum Legislation from 2014 to the Present" ["hu_HU"]=> string(92) "Az országos és a helyi népszavazás szabályozásának összevetése 2014-től napjainkig" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Gáva Krisztián" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#789 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9081) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7270) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gáva" ["hu_HU"]=> string(5) "Gáva" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(19) "national referendum" [1]=> string(16) "local referendum" [2]=> string(23) "initiating a referendum" [3]=> string(20) "referendum procedure" [4]=> string(24) "referendum law amendment" [5]=> string(19) "right to referendum" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(23) "országos népszavazás" [1]=> string(19) "helyi népszavazás" [2]=> string(30) "népszavazás kezdeményezése" [3]=> string(24) "népszavazási eljárás" [4]=> string(40) "a népszavazási törvény módosítása" [5]=> string(26) "népszavazáshoz való jog" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#790 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(31081) ["id"]=> int(5675) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7270) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#110 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6945) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-12-21" ["lastModified"]=> string(19) "2023-12-21 13:09:02" ["primaryContactId"]=> int(8588) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(6821) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3760) "Baxter, Mary (2018): How E-voting is Taking Over Ontario Municipal Elections.TVO, 2018. október 4. Online: https://www.tvo.org/article/how-e-voting-is-taking-over-ontario-municipal-elections BBC (2019): India election 2019: Concern over ‘toothless’ poll guidelines. 2019. április 15. Online: https://www.bbc.com/news/world-asia-india-47906440 Borovitz Tamás (2004): Elektronikus szavazás – messze még az út vége.Híradástechnika, 59(4), 53–57. Online: https://docplayer.hu/31163-Elektronikus-szavazas-messze-meg-az-ut-vege.html CM/Rec(2017)5 ajánlás a Miniszteri Bizottságtól a tagállamokhoz az e-szavazás szabványairól Cserny Ákos – Nemeslaki András (2015): Az e-szavazás lehetőségei és korlátai Magyarországon. In Cserny Ákos (szerk.): Választási dilemmák Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában.Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 237–262. G. Karácsony Gergely (2013): Az elektronikus szavazási eljárás egyes kérdései. In Szoboszlai-Kiss Katalin – Deli Gergely (szerk.): Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Győr: Universitas-Győr Nonprofit Kft., 174–182. Gárdos-Orosz Fruzsina – Halász Iván (2019): Bevezetés az alkotmányjogba.Budapest: Dialóg Campus. Goos, Kerstin – Korthagen, Iris (2020): Binding Decision-Making.In Hennen, Leonhard et al.(szerk.): European E-Democracy in Practice. Cham: Springer, 273–291.Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-27184-8_11 Hallók Tamás (2015): Választási részvétel és alkotmányjog. Budapest: HVG-ORAC. Hallók Tamás (2018): A távollévők szavazásának módjai az EU-államok parlamenti választásain. In Cserny Ákos (szerk.): A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. Budapest: HVG ORAC, 118–175. Kelemen Ida et al.(2022): Infokörkép 2022.Budapest: Országgyűlés Hivatala. Kovács Ferenc (2022): Jair Bolsonaro a Luiz Inácio Lula da Silva elleni vereségét megelőzően gyakran kételkedett a választás tisztaságában. Index, 2022.november 10. Online: https://index.hu/kulfold/2022/11/10/jair-bolsonaro-lula-da-silva-brazilia-valasztas-csalas/ Kurunczi Gábor (2020): Az egyre általánosabb választójog kihívásai – Az általános és egyenlő választójog elvének elemzése a magyar szabályozás tükrében. Budapest: Pázmány Press. Kurunczi Gábor – Téglási András (2022): A választási szervek online ülésezésének megoldásai és kihívásai. Acta Humana, 10(4), 35–45. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2022.4.3 Loncke, Mieke – Dumortier, Jos (2004): Online Voting: A Legal Perspective.International Review of Law, Computers & Technology, 18(1), 59–79. Online: https://doi.org/10.1080/13600 860410001674742 Mason, Stephen (2004): Validating Identity for the Electronic Environment.Computer Law & Security Review, 20(3), 164–170. Online: https://doi.org/10.1016/S0267-3649(04)00031-7 Petrétei József – Tilk Péter (2014): Magyarország alkotmányjogának alapjai. Pécs: Kodifikátor Alapítvány. Powell, Anne et al.(2012): E-voting Intent: A Comparison of Young and Elderly Voters.Government Information Quarterly, 29(3), 361–372. Online: https://doi.org/10.1016/j.giq.2012.01.003 Rec(2004)11 Európa Tanács Miniszterbizottság ajánlása a tagállamokhoz az e-szavazás jogi, működési és technikai szabványairól Szép Jenő (2004): Elektronikus szavazás.Magyar Közigazgatás, 54(2), 79–90. Varga Zs.András (2013): A közigazgatási modellkísérletek korlátai. In Gerencsér Balázs (szerk): Modellkísérletek a közigazgatás fejlesztésében. Az ún. „pilot projectek” határai elméletben és gyakorlatban. Budapest: Pázmány Press, 243–267." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(533) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "81-94" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2023.4.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(896) "

Whether you ask a voter after election day if they have been to the polls, they will often say “no, it takes a long time” or “I have, but I queued for two hours for only three minutes”. In addition to the common examples just mentioned, considering a number of other eventualities related to voting, we conclude that technology could be used to make the voting process easier and faster. As a result, the need of electronically vote and, more broadly, the electronically electoral process as a whole, is becoming more and more prominent. For an election (especially when conducted electronically) to run smoothly, an appropriate
voting system is necessary. In our study, we will examine the electoral system from the point of view of the above, which processes in the current Hungarian electoral procedure can be conducted electronically and which changes could be introduced.

" ["hu_HU"]=> string(1116) "

Ha a választás napját követően megkérdezünk egy választópolgárt, hogy volt-e szavazni, gyakran azt a választ kapjuk, hogy „nem, mivel sok időt vesz igénybe” vagy „voltam, viszont két órát álltam sorba mindössze három percért”. Az imént említett gyakori példákon kívül számos más eshetőséget figyelembe véve a választással kapcsolatban arra a következtetésre jutottunk, hogy a technológia eszközével könnyebbé és gyorsabbá lehetne tenni a választási folyamatot. Ennek hatására egyre inkább előtérbe kerül az elektronikus úton történő voksolás, illetve tágabb értelemben a teljes választási eljárás elektronizálásának az igénye. Ahhoz, hogy egy választás (különösen, ha az elektronikusan történik) gördülékenyen lebonyolítható legyen, megfelelő szavazórendszer szükséges. Tanulmányunkban a fentiek alapján a választási rendszert vizsgáljuk abból a szempontból, hogy a jelenlegi magyar választási eljárásban mely ügymenetek folyhatnak elektronikusan, illetve milyen változtatások lennének még bevezethetők.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(90) "The Opportunities and Challenges of Electronic Elections, with a Special Focus on E-Voting" ["hu_HU"]=> string(98) "Az elektronikus választás lehetőségei és kihívásai, különös tekintettel az e-szavazásra" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(39) "Kurunczi Gábor, Szemán György Acsád" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#793 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8588) ["email"]=> string(26) "kurunczi.gabor@jak.ppke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6945) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-0654-4514" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(91) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:65:"Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kurunczi" ["hu_HU"]=> string(8) "Kurunczi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#794 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8589) ["email"]=> string(21) "acsadszeman@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6945) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(65) "Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szemán" ["hu_HU"]=> string(7) "Szemán" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "György Acsád" ["hu_HU"]=> string(14) "György Acsád" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(16) "electoral system" [1]=> string(18) "election procedure" [2]=> string(8) "e-voting" [3]=> string(14) "voting methods" } ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(21) "választási rendszer" [1]=> string(22) "választási eljárás" [2]=> string(11) "e-szavazás" [3]=> string(17) "szavazási módok" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#795 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(31082) ["id"]=> int(5676) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6945) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#792 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7207) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-12-21" ["lastModified"]=> string(19) "2023-12-21 13:09:02" ["primaryContactId"]=> int(8992) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(7083) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6838) "Ady Endre (1902): Menjünk vissza Ázsiába. Nagyváradi Napló, 1902. január 31. 183. Alberge, Dalya (2015): Random House told it should pay to quote Joseph Goebbels in biography. The Guardian, 2015. április 18. Online: https://www.theguardian.com/books/2015/apr/18/random-house-told-it-should-pay-to-quote-joseph-goebbels-in-biography Alexander, James R. (2013): Evil Angel Eulogy: Reflections on the Passing of the Obscenity Defense in Copyright. Journal of Intellectual Property Law, 20(2), 209–314. Bodó Balázs (2011): A szerzői jog kalózai. Budapest: Typotex. Boytha György (1973): A szerzői jogok nemzetközi felhasználása. In Benárd Aurél – Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 415–432. Chrisafis, Angelique (2011): Attack on ‘blasphemous’ art work fires debate on role of religion in France. The Guardian, 2011. április 18. Online: https://www.theguardian.com/world/2011/apr/18/ andres-serrano-piss-christ-destroyed-christian-protesters Farley, Christine Haight (2021): A Research Framework on Intellectual Property and Morality. In Calboli, Irene – Montagnani, Maria Lillà (eds.): Handbook on Intellectual Property Research.Oxford University Press, 791–806. Online: https://doi.org/10.1093/ oso/9780198826743.003.0050 Fenyő Miksa (1910): Horváth János: Ady s a legújabb magyar líra.Nyugat, 3(6), 406–409. Gosztonyi Gergely (2022): Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. Budapest: Gondolat. Online: https://doi.org/10.58528/JAP.2023.15-1.171 Gyenge Anikó (2010): A szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere. Budapest: HVG-ORAC. Gyertyánfy Péter (2018): Repedések a hatályos szerzői jog épületén. In Grad-Gyenge Anikó – Kabai Eszter – Menyhárd Attila (szerk.): Liber Amicorum Studia G. Faludi dedicata. Ünnepi tanulmányok Faludi Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös, 138– 147. Gyertyánfy Péter – Legeza Dénes szerk. (2020): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer. Haber, Eldar (2014): Copyrighted Crimes: The Copyrightability of Illegal Works.Yale Journal of Law and Technology, 16(1), 454–501. Haber, Eldar (2018): Copyright Protection of Illegal Works.In Bonadio, Enrico – Lucchi, Nicola (szerk.): Non Conventional Copyright. Do New and Atypical Works Deserve Protection? Cheltenham–Northampton: Edward Elgar, 418–431.Online: https://doi.org/10.4337/9781786434074.00030 Horváth János (1910): Ady s a legújabb magyar líra. Budapest: Benkő Gyula Cs.és Kir. Udvari Könyvkereskedése. Jones, Jonathan (2016): Andres Serrano on Donald Trump: “I never speak ill of people who’ve posed for me”.The Guardian, 2016. április 3. Online: https://www.theguardian.com/artanddesign/2016/ apr/03/andres-serrano-interview-donald-trump-piss-christ King, Ross (2012): Párisz ítélete. Az impresszionizmus születésének évtizede. Budapest: Park. Koltay András (2016): Dorian Gray képmásához való jog: a művészet szabadságának önálló alapjogi jellegéről. In Koltay András – Török Bernát (szerk.): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3. Budapest: Wolters Kluwer, 53–99. Koltay András (2017): Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a blaszfémia mint a szólásszabadság korlátja. Iustum Aequum Salutare, 13(1), 175–189. Koltay András (2021): A véleményszabadság alkotmányos védelme az Alaptörvény első évtizedében. Acta Humana, 9(2), 37–93. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.3 Longerich, Peter (2015): Goebbels: A Biography. München: Random House. Majumdar, Aniruddha (2020): Should Illegal Works Receive Copyright Protection? SpicyIP, 2020. szeptember 4. Online: https://spicyip.com/2020/09/should-illegal-works-receive-copyright-protection.html Márton Miksa et al.(1906): A szerzői jogról szóló törvény reformja. A Magyar Jogászegyletben 1906. évi márczius havában tartott vita Márton Miksa, Kenedi Géza, Szalai Emil, Marton Sándor és Fényes Samu felszólalásaival. Magyar Jogászegyleti Értekezések, 33(261), 1–81. Menyhárd Attila (2004): A jóerkölcsbe ütköző szerződések. Budapest: Gondolat. Mimler, Marc (2018): On How to Deal with Pandora’s Box – Copyright in Works of Nazi Leaders.In Bonadio, Enrico – Lucchi, Nicola (szerk.): Non Conventional Copyright. Do New and Atypical Works Deserve Protection? Cheltenham–Northampton: Edward Elgar, 432–454. Online: https://doi.org/10.4337/9781786434074.00032 Miskolczi Bodnár Péter (2015): Az erkölcs és a jog szoros kapcsolata. Polgári Szemle, 11(4–6), 27–33. Pogácsás Anett (2017): Garancia vagy akadály? A szerzői jogról való lemondás tilalmának helye egy rugalmas szerzői jogi rendszerben. Infokommunikáció és Jog, 14(1), 38–45. Pruzsinszky Sándor (2016): Erkölcsi perek. A művészet és a jog viszonya. Jog, Állam, Politika, 8(2), 23–56. Rehbinder, Manfred– Peukert, Alexander (2015): Urheberrecht. München: C.H.Beck. Sápi Edit (2019): A felhasználási szerződések érvénytelensége.Miskolci Jogi Szemle, 14(1), 99–112. Schanda, Balázs (2021): The Constitutional Court of Hungary on the Borderlines of Blasphemy: A Note on Two Recent Cases.Hungarian Yearbook of International Law and European Law, 9(1), 383–389.Online: https://doi.org/10.5553/HYIEL/266627012021009001022 Snow, Ned (2021): Barring Immoral Speech in Patent and Copyright. SMU Law Review, 74(1), 163–222. Snow, Ned (2022): Intellectual Property and Immorality. Against Protecting Harmful Creations of the Mind. Oxford: Oxford University Press.Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780197614402.001.0001 Tassios, Cassandra (2021): Kevin Spacey returns to acting despite being a part of ‘cancel culture’. The New Daily, 2021.május 25.Online: https://www.thenewdaily.com.au/entertainment/celebrity/2021/05/25/kevin-spacey-cancel-culture Ujhelyi Dávid (2021): A paródiakivétel szükségessége és lehetséges keretrendszere a hazai szerzői jogban. Budapest: Ludovika. Ujhelyi Dávid (2022): A politikai paródia célját szolgáló felhasználások szerzői jogi megítélése. In Medias Res, 11(1), 49–65. Willard, Mary Beth (2021): Why It’s OK to Enjoy the Work of Immoral Artists. London – New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781003021551 Jogi források - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) - 1928. évi magánjogi törvényjavaslat - 1990. évi XI. törvény a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról - 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról - 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról - 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(533) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "95-113" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2023.4.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1178) "

The long and demanding process of establishing the rules of copyright has resulted in protection being extended to all literary, scientific and artistic
works, irrespective of their quality, quantity, value, or even moral judgement. In principle, therefore, copyright protection, which is automatic, i.e. deriving from the absence of any formality, is granted to all individual works of an original nature – which, together with the fight against censorship, is a major achievement in terms of guaranteeing freedom of creation. The question
arises, however, whether a given work can reach a level of immorality that the means of dealing with it, which are external to copyright, are no longer sufficient, i.e. whether such a circumstance (also) needs to be dealt within the copyright system
(similar to some forms of protection seen in the field of industrial property). In addition to a review of the relevant literature and case-law on the subject, this paper seeks to draw attention to the fact that copyright law cannot depart from the
standard of good morals, but that finding its place within the system of copyright is not without challenges.

" ["hu_HU"]=> string(1356) "

A szerzői jog szabályrendszerének kialakítása során hosszú és küzdelmes munka eredménye, hogy a védelem valamennyi, az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső alkotásra kiterjed, függetlenül annak minőségétől, mennyiségétől, a rá vonatkozó értékítélettől, azaz akár annak erkölcsi megítélésétől. A formalitásmentesen, azaz automatikusan keletkező szerzői jogi védelem tehát fő szabály szerint valamennyi egyéni, eredeti jellegű művet
megillet – ami a cenzúra elleni küzdelemmel karöltve komoly teljesítményként könyvelhető el az alkotás szabadságának biztosítása terén. Felmerül azonban a kérdés, hogy egy adott mű elérheti-e az erkölcstelenség olyan fokát, hogy annak kezelésére már nem elegendők a szerzői joghoz képest külső korlátnak minősülő eszközök, azaz szükséges-e egy ilyen körülményt a szerzői jog szabályrendszerén belül (is) kezelni (hasonlóan az iparjogvédelem területén látott néhány oltalmi formához). A jelen tanulmány a kérdést boncolgató vonatkozó szakirodalom és joggyakorlat áttekintése mellett arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a szerzői jog sem távolodhat el a jóerkölcs zsinórmértékétől, de a szabályrendszerén belül megtalálni a helyét nem kihívásoktól mentes feladat.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "Good Morals in Copyright Law" ["hu_HU"]=> string(29) "Jóerkölcs a szerzői jogban" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Plus valent boni mores, quam bonae leges" ["hu_HU"]=> string(40) "Plus valent boni mores, quam bonae leges" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Pogácsás Anett" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#770 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8992) ["email"]=> string(26) "pogacsas.anett@jak.ppke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7207) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-0832-5515" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(34) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:9:"PPKE JÁK";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Pogácsás" ["hu_HU"]=> string(10) "Pogácsás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Anett" ["hu_HU"]=> string(5) "Anett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(9) "copyright" [1]=> string(19) "internal limitation" [2]=> string(11) "good morals" [3]=> string(21) "intellectual property" [4]=> string(19) "retroactive refusal" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "szerzői jog" [1]=> string(14) "belső korlát" [2]=> string(11) "jóerkölcs" [3]=> string(19) "utólagos megvonás" [4]=> string(17) "szellemi alkotás" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#806 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(31083) ["id"]=> int(5677) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7207) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#773 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7271) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-12-21" ["lastModified"]=> string(19) "2023-12-21 13:09:01" ["primaryContactId"]=> int(9082) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(7147) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1171) "NAIH éves parlamenti beszámolók, 2018–2023. Online: https://naih.hu/eves-beszamolok NAIH (2022): Összefoglaló jelentés döntéshozók részére – Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése c. KÖFOP-2.2.6-VEKOP-18-2019-00001 azonosító számú projekt eredményterméke, 2022. november 30. Online: https://infoszab.hu/node/170 Sziklay, Júlia (2022): Public policies for access to information: ideas for innovation in.: Access to information, participation, and inclusion in the Digital Age, 13th Edition of the International Conference of Information Commissioners Mexico ICIC 138–147. Online: https://www.informationcommissioners.org/wp-content/uploads/2023/docs/ecos05.pdf Tiszai Balázs (2023): Betartanak az ígéretnek. HVG, 2023. augusztus 10., 12–13. Jogi forrás Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(533) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "115-132" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2023.4.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(837) "

The National Authority for Data Protection and Freedom of Information (NAIH) is responsible for the supervision of rights related to data protection and freedom of information in Hungary. However, there have been few comprehensive evaluations of the activity of the Hungarian supervisory authority, and the literature also mainly deals with the decisions made in priority cases. This is especially true in the area of freedom of information, where – apart from the NAIH annual reports – there is few serious analytical work available. As the (former) head of the Freedom of Information Department, the author attempts to review the results and strategic points achieved between 2018–2023, which were important from the point of view of both the supervisory activity and the development of this specific constitutional right.

" ["hu_HU"]=> string(637) "

Az információs jogokat felügyelő magyar hatóság tevékenységéről kevés átfogó értékelés született, a szakirodalom is főleg az egyes kiemelt ügyekben hozott döntésekkel foglalkozik. Mindez különösen igaz az információszabadság területére, ahol az éves NAIH-beszámolókon kívül kevés a komolyabb elemző munka. Az Információszabadság (szak)főosztály (volt) vezetőjeként a szerző megkísérli áttekinteni azokat a 2018–2023 között elért eredményeket, stratégiai pontokat, amelyek jellemzők vagy fontosak voltak a felügyeleti munka és a jogág fejlődése szempontjából egyaránt.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(90) "A Five-Year Review of the Results of NAIH’s Freedom of Information Monitoring Activities" ["hu_HU"]=> string(126) "Visszatekintés a NAIH információszabadsággal kapcsolatos felügyeleti tevékenységének eredményeire ötévi távlatból" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Sziklay Júlia" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9082) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7271) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Sziklay" ["hu_HU"]=> string(7) "Sziklay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Júlia" ["hu_HU"]=> string(6) "Júlia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(3) "FOI" [1]=> string(21) "supervisory authority" [2]=> string(22) "Freedom of Information" [3]=> string(65) "National Authority for Data Protection and Freedom of Information" [4]=> string(18) "public information" [5]=> string(11) "public duty" [6]=> string(11) "public body" [7]=> string(9) "publicity" [8]=> string(12) "transparency" } ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(22) "információszabadság" [1]=> string(18) "felügyeleti szerv" [2]=> string(57) "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" [3]=> string(4) "NAIH" [4]=> string(17) "közérdekű adat" [5]=> string(11) "közfeladat" [6]=> string(14) "nyilvánosság" [7]=> string(16) "átláthatóság" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#799 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(31085) ["id"]=> int(5678) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7271) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#801 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6648) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-12-21" ["lastModified"]=> string(19) "2023-12-21 13:09:03" ["primaryContactId"]=> int(8198) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(8) ["submissionId"]=> int(6524) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4398) "Batchelor, Carol A. (1995): Stateless Persons: Some Gaps in International Protection.International Journal of Refugee Law, 7(1), 232–259. Online: https://doi.org/10.1093/ijrl/7.2.232 Bauböck, Reiner (2018): Refugee Protection and Burden-Sharing in the European Union.Journal of Common Market Studies, 56(1), 141–156. Online: https://doi.org/10.1111/jcms.12638 Hall, Stephen (1999): The European Convention on Nationality and the right to have rights.European Law Review, 24(6), 586–602. Chan, Johannes M.M. (1991): The Right to a Nationality as a Human Right.The Current Trend Towards Recognition. Human Rights Law Journal, 12(1–2), 1–13. Doek, Jaap E. (2006): The CRC and the Right to Acquire and to Preserve a Nationality.Refugee Survey Quarterly, 25(3), 26–32. Online: https://doi.org/10.1093/rsq/hdi0143 De Groot, Gerard-René (1989): Staatsangehörigkeitrecht im Wandel. Cologne–Berlin–Bonn– München: Carl Heymanns. Explanatory Report to the European Convention on Nationality (1997). Strasbourg. Gyulai Gábor (2016): Az állampolgárság fekete doboza: menekültek és hontalanok honosítása Magyarországon. Budapest: Magyar Helsinki Bizottság. Klenner Zoltán (2007): Menekültek Magyarországon a 2000-esévekben.Kisebbségkutatás, 16(4), 679–698. Klenner Zoltán (2012): A menekültek és oltalmazottak körében 2012 nyarán végzett felmérés eredményeinek összegzése. Magyar Rendészet, 12(4), 139–146. Masenkó-Mavi Viktor (2007): Az állampolgárság intézménye: fejlődés vagy marginalizálódás? Állam- és Jogtudomány, 48(1), 29–67. Owen, David (2019): Refugees, EU Citizenship and the Common European Asylum System. A Normative Dilemma for EU Integration. Ethical Theory and Moral Practice, 22, 347–369. Online: https://doi.org/10.1007/s10677-019-09973-x Plender, Richard (1995): The Right to a Nationality as Reflected in International Law and the Sovereignty of States in Nationality Matters. Austrian Journal of Public and International Law, 49, 43–64. Report on Conditions for the Acquisition and Loss of Nationality adopted by the Committee of Experts on Nationality (CJ-NA) (2003). Strasbourg. Wallace Goodman, Sara (2010): Naturalisation Policies in Europe: Exploring Patterns of Inclusion and Exclusion. EUDO Citizenship Observatory, Robert Schuman Centre for Advanced Studies. Jogforrások, nemzetközi egyezmények - 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról - 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról - Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében, New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a hontalan személyek jogállásáról szóló Egyezmény - A férjezett nők állampolgárságáról szóló, New Yorkban, 1957. február 20. napján kelt nemzetközi egyezmény - A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban, 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény - Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - Az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i genfi egyezmény - A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott Egyezmény - A gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény - Az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény - A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről - Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) UN Human Rights Committee, CCPR General Comment No.17: Article 24 (Rights of The Child), 1989" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(533) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "133-145" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2023.4.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(961) "

The study summarizes the international legal regulations regarding the acquisition of citizenship by refugees and stateless persons from the middle of the 20^th century to the present day, as well as relevant documents of the European Union. The 1951 Refugee Convention generally stipulates the possibility of facilitated naturalization which appears in the practice of European countries. Although the facilitation of assimilation and naturalization of refugees is not too generous. The Act on Hungarian Citizenship also includes the possibility of easiest citizenship by naturalization for the target group. Facilitation means a potentially shortening time elapsed since the establishment of residence in Hungary. Small number of internationally protected persons and stateless foreigners are living in our country, and only a few of them actually achieve Hungarian citizenship which can be considered the highest level of social integration.

" ["hu_HU"]=> string(986) "

A tanulmány összefoglalja a menekültek és hontalanok állampolgárság szerzésére vonatkozó nemzetközi jogi szabályozást a 20. század közepétől napjainkig, valamint az Európai Unió releváns dokumentumait. A menekültek
számára az 1951. évi Genfi Egyezmény általánosságban előírja a könnyített honosítás lehetőségét, ami – nem túlságosan nagyvonalúan értelmezve – meg is jelenik az európai országok gyakorlatában. A magyar állampolgárságról szóló törvény is tartalmazza a kedvezményes honosítás lehetőségét a célcsoport számára, a kedvezmény azonban kizárólag a Magyarországon való lakóhely létesítése óta eltelt idő potenciális lerövidítésében jelenik meg. A hazánkban élő, egyébként is alacsony számú nemzetközi védelembe vett és hontalan külföldi közül ténylegesen csak kevesen jutnak el a társadalmi beilleszkedés legmagasabb fokának is tekinthető magyar állampolgárságig.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(74) "Acquisition of Citizenship by Foreigners Enjoying International Protection" ["hu_HU"]=> string(79) "A nemzetközi védelemben részesülő külföldiek állampolgárság-szerzése" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(32) "Klenner Zoltán, Lőrincz Aranka" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#810 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8198) ["email"]=> string(17) "klezo@freemail.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6648) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-9968-5174" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"NKE RTK Bevándorlási Tanszék";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Klenner" ["hu_HU"]=> string(7) "Klenner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#805 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8199) ["email"]=> string(23) "lorinczaranka@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6648) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-5060-8194" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(42) "Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Lőrincz" ["hu_HU"]=> string(8) "Lőrincz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Aranka" ["hu_HU"]=> string(6) "Aranka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(17) "állampolgárság" [1]=> string(12) "hontalanság" [2]=> string(20) "nemzetközi védelem" [3]=> string(9) "menekült" [4]=> string(11) "oltalmazott" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "citizenship" [1]=> string(13) "statelessness" [2]=> string(24) "international protection" [3]=> string(7) "refugee" [4]=> string(21) "subsidiary protection" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#811 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(31086) ["id"]=> int(5679) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6648) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }