ETIKAI SZABÁLYZAT

Az Acta Humana című folyóirat (a továbbiakban: Folyóirat) olyan nyomtatott és elektronikus formában egyaránt megjelenő magyar és angol nyelvű, nemzetközi tudományos lap, amelynek alapítója olyan etikai magatartási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) elfogadását szorgalmazza, amely biztosítja a művek megfelelő eljárási rendben való befogadását, megjelentetési munkafolyamatát és publikálását. Jelen erkölcsi nyilatkozat a COPE (Publikációs Etikai Bizottság, https://publicationethics.org/core-practices) folyóirat-szerkesztők helyes gyakorlatára vonatkozó irányelveinek figyelembevételével készült.

A Szabályzat célja és hatálya

1. §

(1) A Szabályzat célja, hogy meghatározza a Folyóirat által a nemzetközi tudományos közélet alapelveit is implementáló publikációs etikai szabályok rendszerét.

(2) A szabályzat személyi hatálya kiterjed a szerzőkre, a lektorokra, a kiadói munkálatokban közreműködőkre, a főszerkesztőre, a Szerkesztőségre és a Szerkesztőbizottságra.

(3) A Folyóirathoz kapcsolódó egyéb szabályozók, így különösen az Alapító Okirat, valamint a Szerkesztési irányelvek és Szerzői útmutató rendelkezéseit a jelen Szabályzatban foglaltakkal együtt kell alkalmazni. A Folyóirat vonatkozásában releváns szabályozók a folyóirat weboldalán érhetők el.

(4) Jelen Szabályzatban foglalt etikai előírások mellett be kell tartani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Etikai Kódexének rendelkezéseit is (https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Etikai-Kodex-hataly-2019.-VIII.-1-tol.pdf).

(5) A Folyóirat által megfogalmazott erkölcsi szabályokat a kiadáshoz hozzájáruló valamennyi érintett félnek el kell fogadnia, tevékenysége során a Szabályzatban meghatározottak szerint kell eljárnia.

(6) A szerző a kéziratának a Szerkesztőség részére történő leadásával magára nézve kötelezően alkalmazandónak ismeri el a Szabályzat előírásait.

(7) A kiadó részéről a kiadási folyamat megkezdését a jelen Szabályzat elfogadásának kell tekinteni.

A szerzők kötelezettségei

2. §

1. A közlésre vonatkozó irányelvek

Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A tanulmány háttéradatait pontosan kell bemutatni. Hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlan és elfogadhatatlan viselkedésnek minősülnek.

2. Eredetiség és plágium

A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit, kifejezéseit, akkor azokat megfelelő módon idézniük kell és szakszerűen hivatkozni rájuk.

3. Többszörös, párhuzamos vagy egyidejű publikálás

Nem helyes gyakorlat ugyanazon kutatást bemutató kéziratnak különböző önálló publikációkban vagy folyóiratokban való szerepeltetése. Ugyanazon kéziratnak több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan.

4. A forrásokra való hivatkozás

Az idézett vagy tartalmilag felhasznált művekre – ideértve a szövegátvételeket és illusztrációkat is – minden esetben szakszerűen kell hivatkozni a folyóirat által közzétett hivatkozási szabvány alkalmazásával. A felhasznált művekre vonatkozó hivatkozást az adott szöveghelyen vagy illusztrációnál kell elhelyezni, és a felhasznált irodalomban minden felhasznált művet fel kell tüntetni. A felhasznált irodalomban nem szerepeltethető olyan mű, amelyre a főszövegben vagy ahhoz fűzött lábjegyzetben nem történt hivatkozás.

5. A tanulmányszerzői tisztség

Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben hozzájárultak a bemutatott tanulmány alapötletéhez, megtervezéséhez, megszövegezéséhez vagy értelmezéséhez. Társszerzőként kell megjelölni mindazokat a személyeket, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmányhoz. Ugyanakkor közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik részt vettek a kutatási folyamat bizonyos lényeges szakaszaiban. A szerzőnek szavatolnia kell, hogy minden jelentős társszerzőt megemlített a tanulmányban, valamint, hogy nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket. Többszerzős tanulmányok vagy művek esetén a kapcsolattartásra kijelölt szerző szavatolja, hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges kéziratát, valamint beleegyezett annak publikálásába.

6. Közzététel és összeférhetetlenség

Valamennyi szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségi okokat, amelyek befolyásolhatják annak eredményeit vagy értelmezését. Ha a kutatás támogatásban részesült, akkor annak minden pénzügyi támogatási forrását nyilvánosságra kell hozni.

7. Alapvető hibák a megjelentetett művekben

Amennyiben a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a már megjelentetett munkájában, haladéktalanul értesítenie kell a folyóirat szerkesztőjét és kiadóját, és együtt kell működnie a szerkesztőbizottsággal a tanulmány visszavonásában vagy helyesbítésében.

 

A lektorok kötelezettségei és a lektorálás módja

3. §

1. Segítségnyújtás a szerkesztőbizottsági döntésekhez

(1) A lektor segíti a szerkesztőbizottságot a döntéshozatalban, javaslatot tesz a tanulmány megjelentetésére vagy annak elutasítására; amennyiben arra szükség van, a lektorálás folyamán támogatja a szerzőt a cikk tudományos színvonalának emelésében.

(2) A Folyóirat az ún. kettős vak lektorálás módszerét alkalmazza. A Folyóirathoz beérkező és befogadott művek lektorálására a szerkesztőségkét bírálót kér fel, aki csak a mű szövegét, a mű szerzője pedig csak a lektorálás tartalmát ismeri meg, ezzel biztosítva az objektív, független szakmai lektorálás követelményét.

(3) A szerkesztőség lektori adatlappal körülhatárolja a lektorálás főbb szempontjait.

2. Hatékonyság

A felkért lektornak észszerű időn belül nyilatkoznia kell, hogy tudja-e vállalni a tanulmány értékelését. Amennyiben úgy véli, hogy szakmailag nem eléggé felkészült a kéziratban bemutatott kutatás értékeléséhez, vagy a megszabott határidőre nem fogja tudni megfelelően elkészíteni a véleményét, kötelessége értesíteni a szerkesztőbizottságot arról, hogy nem vállalja a lektorálást.

3. Titoktartás

Minden értékelésre beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelni. Ezeket csak a szerkesztőbizottság engedélyével lehet nyilvánosságra hozni vagy másokkal megvitatni.

4. Objektivitás

A tanulmány értékelését objektíven kell végezni. A szerző személyét érő kritika nem helyénvaló. A lektoroknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell azt alátámasztaniuk.

5. A forrásokra való hivatkozás

A lektoroknak fel kell ismerniük a szerzők által nem idézett mérvadó tudományos munkákat. Bármely kijelentést megfelelően kell hivatkozni, amely már korábban megjelent munkából származó megfigyelést, gondolatmenetet vagy érvet tartalmaz. A lektornak ugyanakkor fel kell hívnia a szerkesztőbizottság figyelmét bármely lényegi hasonlóságra vagy átfedésre a vizsgált kézirat és egyéb, általa ismert, korábban már közzétett anyag között.

6. Közzététel és összeférhetetlenség

A tanulmány értékelése során megismert egyéni, eredeti megállapítások vagy ötletek bizalmasan kezelendők, valamint nem használhatók fel a személyes előmenetel érdekében. A lektorok nem értékelhetik az adott kéziratot, amennyiben bármilyen versenyhelyzetből, együttműködésből vagy más kapcsolatból fakadó érdekellentétben állnak a tanulmánnyal összeköttetésben álló szerzőkkel, cégekkel vagy intézményekkel.

 

A Szerkesztőség kötelezettségei és a mű befogadása, valamint közlésre bocsátása

4. §

1. A publikálásra vonatkozó döntések

(1) A folyóirat szerkesztősége a folyóirat kiadója által biztosított online folyóirat-kezelő rendszeren keresztül fogadja be a közlésre szánt kéziratokat, tart kapcsolatot a szerzőkkel és közreműködőkkel, menedzseli a lektorálási és megjelentetési munkafolyamatot.

(2) A folyóirat szerkesztőbizottsága dönt a beérkezett tanulmányok közléséről. A Folyóirat törekszik az elküldött tanulmányok megjelentetésére, ha azok megfelelnek a tartalmi és formai követelményeknek. A szerkesztőbizottságot azonban korlátozhatják a hatályban lévő, a rágalmazásra, a szerzői jogok megsértésére, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. Ezért a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja plágiumellenőrző szoftvert is használhat a plágium kiszűrésére.

(3) A mű beérkezését követően a szerkesztőség dönt annak befogadásáról. A befogadási eljárás során a szerkesztőség különösen azt mérlegeli, hogy a mű illeszkedik-e a Folyóirat profiljához, a tudományági normákhoz, illetve a Folyóirathoz kapcsolódó szabályozók előírásaihoz. A befogadásról szóló döntés visszavonásra kerül, amennyiben a lektori vélemények alapján a mű nem kerül közlésre.

(4) A mű befogadásának elutasításáról szóló döntést a szerkesztőség hozza meg a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata alapján.

(5) A Folyóirat szerkesztősége megvizsgálja, hogy a kézirat megfelel-e a Szerzői útmutatónak, továbbá a befogadott kéziratokat plágiumkereső szoftveres vizsgálatnak veti alá (a továbbiakban: plágiumvizsgálat).

(6) A szerkesztőségi plágiumvizsgálatot követően a lektorok véleményének figyelembevételével kerül sor a Folyóirat soron következő lapszámának összeállítására.

(7) A szerkesztőség a Folyóirat soron következő lapszámának összeállítását követően dönt a lapszám véglegesítéséről és a kiadónak történő megküldésről.

(8) A közlésre vonatkozó döntésindokolásba a szerkesztőség belefoglalja a lektori véleményeket, valamint a plágiumvizsgálat eredményét.

(9) Amennyiben a közlésre vonatkozó döntésben a kézirat teljes átdolgozását írja elő a szerkesztőség, úgy az átdolgozott kéziratot a szerző újra benyújthatja. Ebben az esetben az átdolgozott kéziratok tekintetében az e §-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

2. Esélyegyenlőség

A szerkesztőbizottság mindenkor a szerzők fajára, nemére, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára vagy politikai nézeteire való tekintet nélkül értékeli a beküldött tanulmányokat.

3. Titoktartás

A szerkesztőbizottság és annak tagjai semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt képez a szerző, a lektorok, akik lektorként szóba jöhetnek, valamint a kiadó.

4. Közzététel és összeférhetetlenség

(1) A szerkesztőbizottság tagjai a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatásaikhoz a szerző írásos beleegyezése nélkül.

(2) A szerkesztőség a rendelkezésére álló információk alapján úgy választja meg az adott mű bírálata és kiadási folyamata során a felkért lektorokat és egyéb közreműködőket, hogy ne merüljön fel az összeférhetetlenség a személyek, a kutatási területek, az intézmények és a kiadók között.

(3) Ha a folyóirat vagy kiadója támogatásban részesült, azt a folyóiratban a támogató megnevezésével közzé kell tenni.

A szerkesztőség a kiadási folyamat során mindent megtesz annak érdekében, hogy a megjelentetett művek ne tartalmazzanak helytelen vagy valótlan állításokat. A helytelen állítások kiszűrése érdekében lektort kér fel. A nyelvi pontatlanságokból fakadóan hibás vagy pontatlan állítások kiszűrésére olvasószerkesztőt és korrektort kér fel. A vélelmezetten helytelen állításokat a kiadási folyamat során egyezteti a szerzővel, szükség esetén további szakértői véleményt kér. A már megjelent művekben vélelmezett hibák bejelentését a szerkesztőség elektronikus és postai elérhetőségén keresztül, írásban fogadja. A bejelentés befogadását írásban visszaigazolja a bejelentőnek, tartalmát megvizsgálja. A bejelentésről a bejelentő anonimitását megőrizve a szerkesztőség tájékoztatja a szerzőt. A szerzővel történt egyeztetés eredményeképpen helyesbítést vagy a mű visszavonását indítványozza, vagy ezek szükségtelensége esetén az erről szóló indoklást írásban megküldi a bejelentő részére.

6. Panaszok és fellebbezések

A folyóirat megjelentetésében közreműködők mindent megtesznek a tudományos normák és a kiadószakmai szempontok érvényesítése és védelme érdekében. A szerkesztőség a saját, a kiadó munkájával és a folyóirat működésével kapcsolatos panaszt, észrevételt írásban, elektronikus vagy postai úton fogad. A beérkezett panaszt kivizsgálja, szükség esetén intézkedik érvényesítése érdekében, és írásban megválaszolja a panaszt.

 

A Folyóirat archiválási politikája

5. §

(1) A Folyóirat szerzői semmilyen jogcím alatt nem fizetnek és nem kapnak díjat a tanulmányok megjelentetéséért.

(2) A Folyóirat nyílt hozzáférésű. A szerzők a megjelent mű elektronikus változatát szabadon letölthetik, nyomtathatják, illetve változtatás nélkül további elektronikus felületeken nyilvánossá tehetik. A Folyóiratra vonatkozó azonosító adatok feltüntetése szükséges a nyilvánossá tétel során.

(3) Az olvasók számára lehetséges a Folyóiratban közölt művek elektronikus változatának a letöltése illetve kinyomtatása a Folyóirat weboldaláról.

(4) A művek részbeni vagy teljes felhasználásakor a tudományterületnek megfelelő hivatkozást minden felhasználónak alkalmaznia kell.

(5) A Folyóiratban megjelenő művek közzétételre kerülnek a REAL-J, az MTA Könyvtárának Repozitóriumában is, valamint a rájuk mutató linkek a Folyóirat Facebook-közösségi oldalán is megjelennek.

(6) A Folyóirat a Sherpa/Romeo szerinti "kék" archiválási politikát alkalmazza: archiválható postprint (végleges, lektorált kézirat) vagy kiadói változat/PDF.