Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana <p>Az <strong>Acta Humana – Emberi jogi közlemények</strong> független lap, amely tudományos missziójának tekinti az Európa Tanács Strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bírósága esetjogának folyamatos bemutatását, különös tekintettel a magyar ügyekre; az Európai Unió Bírósága emberi jogi esetjogának bemutatását, valamint a témában megjelenő tudományos értékű publikációkkal a közigazgatási, közszolgálati, illetve jogi képzőintézmények képzésének segítését. Célja, lektorált kutatások és szakmai tapasztalatok közlése az emberi jogi terület minden aspektusából, a tudományos nézetek és a gyakorlati megfontolások közötti kölcsönhatás erősítése.</p> Ludovika Egyetemi Kiadó hu-HU Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények 0866-6628 RECENZIÓ Ninette Kelley: People Forced to Flee: History, Change and Challenge. Oxford University Press, 2022. https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/6597 Klenner Zoltan Copyright (c) 2023 Klenner Zoltan https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 11 4 A brit monarchia https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7143 <p>A tanulmány a brit monarchia alkotmányos és politikai szerepének változásaival foglalkozik. A szerző végigkíséri a brit monarchia evolúcióját a „dicsőséges forradalomtól” és a Bill of Rights-tól (Jogok Nyilatkozata) egészen II. Erzsébetig, kiemelve, hogy az Egyesült Királyságban az alkotmányos monarchia parlamentáris monarchiává változott. E folyamat során született meg a parlamenti szuverenitás doktrínája, a „király/királynő a parlamentben” koncepciója, a brit alkotmányos gondolkodás kulcsfontosságú eleme. A tanulmány amellett érvel, hogy bár az uralkodói jogok fokozatosan szűkültek, a monarchia szimbolikus szerepe a 21. századra is jelentős maradt, és ezért az Egyesült Királyságban a republikanizmus eszméje nem tudott olyan erőre szert tenni, mint az európai államok nagy többségében.</p> Egedy Gergely Copyright (c) 2023 Egedy Gergely https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2023-12-21 2023-12-21 11 4 5 18 10.32566/ah.2023.4.1 Az alkotmányos monarchia létrejötte és a parlamentáris kormányforma kifejlődése Dániában https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7144 <p>Az 1660-as évektől abszolutisztikus módon kormányzott Dánia történelmében az 1848. év ugyanolyan döntő változást hozott, mint hazánkéban. A dán király is felelős miniszterelnököt nevezett ki, majd alkotmányozó nemzetgyűlést hívott össze, amelynek tagjait közel általános férfi választójog alapján választották meg. A konvenció kartális alkotmányt fogadott el, amely a norvég és belga modellekre emlékeztető alkotmányos monarchiát honosított meg az országban. A Slesvig és Holstein hercegségekért zajló háborúk lezárását követően fél évszázadig a felsőházi parlamentarizmus arisztokratikus megoldása valósult meg, majd 1901-ben megtörtént a parlamentáris rendszerváltás. Jelen tanulmány azt a fejlődési utat mutatja be, amelynek során a dán monarchia az európai parlamentáris demokráciák egyik mintaállama lett.</p> Képes György Copyright (c) 2023 Képes György https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2023-12-21 2023-12-21 11 4 19 33 10.32566/ah.2023.4.2 „... hisz minden alkotmányjogi tanulmányban van politikum” https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/6809 <p>A két világháború közötti Magyarország megtartotta monarchikus államformáját, de az államfői tisztséget 1920-ban ideiglenes jelleggel a kormányzóval töltötték be. A kormányzó hatásköreit eredetileg az uralkodói jogosítványokra,<br />valamint a köztársasági elnöki jogkörökre figyelemmel állapították meg. A kormányzó hatásköreit utóbb több alkalommal is kibővítette a törvényhozás. Ez a konstrukció némi bizonytalanságot eredményezett Magyarország<br />tényleges, monarchikus és republikánus elemeket vegyítő államformáját illetően. Ezekre az ellentmondásokra hívták fel a figyelmet Csekey István közjogászprofesszor nagy szakmai vitát is kiváltó, korabeli tanulmányai és hírlapi cikkei is.</p> Schweitzer Gábor Copyright (c) 2023 Schweitzer Gábor https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2023-12-21 2023-12-21 11 4 35 57 10.32566/ah.2023.4.3 Az országos és a helyi népszavazás szabályozásának összevetése 2014-től napjainkig https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7146 <p>A 2013 decemberében elfogadott új, 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról – amennyiben az országos és a lokális szint eltérő körülményei nem indokoltak különbségtételt – egyirányúan igyekezett szabályozni az országos és a helyi népszavazás kezdeményezésének, eljárásának szabályait. Az elmúlt kilenc évben a jogalkotó több alkalommal is módosította a törvényt. Jelen tanulmány ebből hetet emel ki. Kérdésként merül fel, hogy a módosítások során sikerült-e figyelemmel lennie és megőriznie a jogalkotónak a népszavazási eljárásokra vonatkozó egységes szemléletű célkitűzését, vagy a jogalkalmazás során kikristályosodott szabályozásbeli diszfunkciók mielőbbi orvoslása elhomályosította ezt. A tanulmányban folytatott vizsgálat alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy ez utóbbi igaz. A népszavazási szabályozásban végrehajtott módosításokat kivétel nélkül az országos népszavazáshoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok, kihívások indukálták, amelyek jelentős része ráadásul a közvélemény élénk érdeklődését is kiváltotta. Ezekre a jogalkotó gyors és hatékony válaszokat igyekezett adni, amelyek alapvetően be is váltották a hozzájuk fűzött várakozásokat, megoldották a felmerült problémákat. Eközben azonban – mivel ott nem voltak hasonló gyakorlati nehézségek, vagy azok nem érték el az országos politika szintjét – a helyi népszavazási eljárás párhuzamos módosítása – a konzekvens szabályozás egyértelmű indokoltsága ellenére – elmaradt. Ezeket a hiányosságokat mindenképp indokolt lenne pótolni.</p> Gáva Krisztián Copyright (c) 2023 Gáva Krisztián https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2023-12-21 2023-12-21 11 4 59 80 10.32566/ah.2023.4.4 Az elektronikus választás lehetőségei és kihívásai, különös tekintettel az e-szavazásra https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/6821 <p>Ha a választás napját követően megkérdezünk egy választópolgárt, hogy volt-e szavazni, gyakran azt a választ kapjuk, hogy „nem, mivel sok időt vesz igénybe” vagy „voltam, viszont két órát álltam sorba mindössze három percért”. Az imént említett gyakori példákon kívül számos más eshetőséget figyelembe véve a választással kapcsolatban arra a következtetésre jutottunk, hogy a technológia eszközével könnyebbé és gyorsabbá lehetne tenni a választási folyamatot. Ennek hatására egyre inkább előtérbe kerül az elektronikus úton történő voksolás, illetve tágabb értelemben a teljes választási eljárás elektronizálásának az igénye. Ahhoz, hogy egy választás (különösen, ha az elektronikusan történik) gördülékenyen lebonyolítható legyen, megfelelő szavazórendszer szükséges. Tanulmányunkban a fentiek alapján a választási rendszert vizsgáljuk abból a szempontból, hogy a jelenlegi magyar választási eljárásban mely ügymenetek folyhatnak elektronikusan, illetve milyen változtatások lennének még bevezethetők.</p> Kurunczi Gábor Szemán György Acsád Copyright (c) 2023 Kurunczi Gábor, Szemán György Acsád https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2023-12-21 2023-12-21 11 4 81 94 10.32566/ah.2023.4.5 Plus valent boni mores, quam bonae leges https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7083 <p>A szerzői jog szabályrendszerének kialakítása során hosszú és küzdelmes munka eredménye, hogy a védelem valamennyi, az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső alkotásra kiterjed, függetlenül annak minőségétől, mennyiségétől, a rá vonatkozó értékítélettől, azaz akár annak erkölcsi megítélésétől. A formalitásmentesen, azaz automatikusan keletkező szerzői jogi védelem tehát fő szabály szerint valamennyi egyéni, eredeti jellegű művet<br />megillet – ami a cenzúra elleni küzdelemmel karöltve komoly teljesítményként könyvelhető el az alkotás szabadságának biztosítása terén. Felmerül azonban a kérdés, hogy egy adott mű elérheti-e az erkölcstelenség olyan fokát, hogy annak kezelésére már nem elegendők a szerzői joghoz képest külső korlátnak minősülő eszközök, azaz szükséges-e egy ilyen körülményt a szerzői jog szabályrendszerén belül (is) kezelni (hasonlóan az iparjogvédelem területén látott néhány oltalmi formához). A jelen tanulmány a kérdést boncolgató vonatkozó szakirodalom és joggyakorlat áttekintése mellett arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a szerzői jog sem távolodhat el a jóerkölcs zsinórmértékétől, de a szabályrendszerén belül megtalálni a helyét nem kihívásoktól mentes feladat.</p> Pogácsás Anett Copyright (c) 2023 Pogácsás Anett https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2023-12-21 2023-12-21 11 4 95 113 10.32566/ah.2023.4.6 Visszatekintés a NAIH információszabadsággal kapcsolatos felügyeleti tevékenységének eredményeire ötévi távlatból https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7147 <p>Az információs jogokat felügyelő magyar hatóság tevékenységéről kevés átfogó értékelés született, a szakirodalom is főleg az egyes kiemelt ügyekben hozott döntésekkel foglalkozik. Mindez különösen igaz az információszabadság területére, ahol az éves NAIH-beszámolókon kívül kevés a komolyabb elemző munka. Az Információszabadság (szak)főosztály (volt) vezetőjeként a szerző megkísérli áttekinteni azokat a 2018–2023 között elért eredményeket, stratégiai pontokat, amelyek jellemzők vagy fontosak voltak a felügyeleti munka és a jogág fejlődése szempontjából egyaránt.</p> Sziklay Júlia Copyright (c) 2023 Sziklay Júlia https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2023-12-21 2023-12-21 11 4 115 132 10.32566/ah.2023.4.7 A nemzetközi védelemben részesülő külföldiek állampolgárság-szerzése https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/6524 <p>A tanulmány összefoglalja a menekültek és hontalanok állampolgárság szerzésére vonatkozó nemzetközi jogi szabályozást a 20. század közepétől napjainkig, valamint az Európai Unió releváns dokumentumait. A menekültek<br />számára az 1951. évi Genfi Egyezmény általánosságban előírja a könnyített honosítás lehetőségét, ami – nem túlságosan nagyvonalúan értelmezve – meg is jelenik az európai országok gyakorlatában. A magyar állampolgárságról szóló törvény is tartalmazza a kedvezményes honosítás lehetőségét a célcsoport számára, a kedvezmény azonban kizárólag a Magyarországon való lakóhely létesítése óta eltelt idő potenciális lerövidítésében jelenik meg. A hazánkban élő, egyébként is alacsony számú nemzetközi védelembe vett és hontalan külföldi közül ténylegesen csak kevesen jutnak el a társadalmi beilleszkedés legmagasabb fokának is tekinthető magyar állampolgárságig.</p> Klenner Zoltán Lőrincz Aranka Copyright (c) 2023 Klenner Zoltán, Lőrincz Aranka https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2023-12-21 2023-12-21 11 4 133 145 10.32566/ah.2023.4.8