Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana <p>Az <strong>Acta Humana – Emberi jogi közlemények</strong> független lap, amely tudományos missziójának tekinti az Európa Tanács Strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bírósága esetjogának folyamatos bemutatását, különös tekintettel a magyar ügyekre; az Európai Unió Bírósága emberi jogi esetjogának bemutatását, valamint a témában megjelenő tudományos értékű publikációkkal a közigazgatási, közszolgálati, illetve jogi képzőintézmények képzésének segítését. Célja, lektorált kutatások és szakmai tapasztalatok közlése az emberi jogi terület minden aspektusából, a tudományos nézetek és a gyakorlati megfontolások közötti kölcsönhatás erősítése.</p> Ludovika Egyetemi Kiadó hu-HU Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények 0866-6628 A Kúria gyakorlatából https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/4781 <p>A Kúria ítélkező és nemperes tanácsai 2020. június 15-e és október 15-e között az Alaptörvény alapvető jogokat és kötelességeket szabályozó Szabadság és felelősség című fejezetéhez kapcsolódóan több alapjog érvényesülését vizsgálták, így döntést hoztak a magánélethez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot, valamint a jogorvoslathoz való jogot érintő ügyekben.</p> Copyright (c) 9 3 Az emberi jogok területi tagoltsága és új, területi tipológiája https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5153 <p>A tanulmány fő állítása az, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében (EJNT) elismert jogok terület szerint (is) tagolódnak, éspedig a) területhez nem kötött, b) területhez kötött és c) területileg vegyes jogokra. A területhez nem kötött jogok mindenkit megilletnek mindenhol, a területhez kötött jogok mindenkit megilletnek, de nem mindenhol, a területileg vegyes jogok pedig mindenkit megilletnek részint mindenhol, részint nem mindenhol. A területi tipológia ellentmondásban áll az EJNT-t alkotó fő okmányoknak azokkal a rendelkezéseivel, amelyek értelmében az okmányokban elismert valamennyi jog mindenkit megillet mindenhol, azaz területhez nem kötött jog. A tanulmány azonban feltárja az új tipológia logikai-matematikai alapját, és rávilágít, hogy ennek fényében az említett rendelkezések egy következtetés folyományai, a következtetés azonban logikailag hamis. Kimutatja továbbá, hogy az EJNT-ben elismert jogok mintegy 40%-a részben vagy egészben területhez kötött jog, s ily módon az EJNT szóban forgó rendelkezései statisztikailag sem védhetők. A tanulmány foglalkozik az EJNT-nek az emberi jogok eredetére vonatkozó kitételeivel és a jogok háromszoros egyetemességének tézisével is, amellett érvelve, hogy nincs valós ellentmondás ezek és az új tipológia között. A tanulmány végül kitér a területi tipológia jelentőségére. </p> Andrássy György Copyright (c) 2021 Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2021-11-10 2021-11-10 9 3 7 56 10.32566/ah.2021.3.1 A vallásszabadság a dualizmus kori Magyarországon, avagy a jogállami szabályozás megalapozásának kora https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/4658 <p>A tanulmány a vallásszabadság szabályozását tekinti át a dualizmus kori Magyarországon. A dualizmus az átalakulóban lévő magyar társadalom korszaka volt, a cikkből képet kaphatunk a folyamatban lévő társadalmigazdasági folyamatokról. Bár a vallásszabadságot már 1848-ban is szabályozták, a legjelentősebb törvények 1894 és 1895 során születtek. A vallásszabadság szabályozása kihatott más törvények megalkotására is, így például az anyakönyvezésről vagy a házasságról szóló törvények tartalmára, így ezeket a jogszabályokat is bemutatja a szerző. A korszak a bevett és az elismert vallásokat különböztette meg, ezeket részletesen az olvasó elé tárja a tanulmány és a korszak kiemelkedő politikusainak, államférfiainak nézeteit is ismerteti a témakörben. Ebben az időszakban fejlődtek ki a vallásszabadság jelenlegi körvonalai, a szabadságjog a szocializmus kori elnyomást követően majd a rendszerváltással nyeri el újra jogállami alapjait. </p> Bódi Stefánia Copyright (c) 2021 Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2021-11-10 2021-11-10 9 3 57 72 10.32566/ah.2021.3.2 A közszolgáltatás-szervezés a levéltári igazgatás területén https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/4794 <p>Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy szervezetelméleti szempontból milyen döntéseket kell meghozni az állami vagy önkormányzati igazgatás területén (esetleg a magánszféra bevonása útján) a kulturális ágazat sajátos jellemzojű szegmensét képező, a levéltári igazgatásban történő közszolgáltatás-szervezés hatékonyságának növelése érdekében. Arra a megállapításra jutottam, hogy e közszolgáltatások megszervezése során eredményesebb megoldást jelent egy hierarchikus rendszerben működő, területi szervezeti gyakorlat, mint egy decentralizált szervezési elveken nyugvó önkormányzati fenntartásban lévő intézményi struktúra. Álláspontom szerint ez a szabályozás optimálisabb helyzetet teremt a szakterületen: egyrészt a központi irányítás nagyobb mértékben képes azonos feltételeket teremteni, illetve egységes irányt mutatni a funkcionális (pénzügyek, üzemeltetés, koordináció), illetve a szakmai munkának; másrészt e levéltári szervezet sem zárja ki a helyi sajátosságok érvényesülését. </p> Horváth István Copyright (c) 2021 Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2021-11-10 2021-11-10 9 3 73 88 10.32566/ah.2021.3.3 Jogi kultúra vagy társadalmi jogtudat? https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/4832 <p>A jelen tanulmány célja a jogi kultúra és a társadalmi szintű jogtudat fogalmi relációinak elemzése. A gondolatmenet első részében áttekintést ad arról, hogy a jogi kultúra koncepciója hogyan jelent meg a hazai jogtörténet, összehasonlító jogtudomány és a jogszociológia – közelebbről a jogtudat-kutatások – terén. A jogi antropológiai vizsgálódások során kidolgozott ʻkultúra’ mint törzsfogalom és a ʻjog’ szociológiai fogalmának mint <em>differentia specifica</em> felvázolását követően tér rá a jogi kultúra fogalmának meghatározására. A koncepció jobb megvilágítása érdekében példaként a ʻprofesszionális jogi kultúra’ egy sajátos szeletének, az ügyvédség hivatási önképének egy nemrégiben végzett empirikus kutatás során készített elemzése kerül ismertetésre. Észlelve a fogalomalkotás inkonzisztenciáit és bizonyos hiányosságait, az eszmefuttatás utolsó részében visszatér annak kezdőpontjához, és kritikai vizsgálat alá veti a jogi kultúra vázolt koncepcióját. Ehhez a Lawrence Friedman által vázolt koncepció körül a nemzetközi irodalomban kialakult vita áttekintését veszi alapul. Az elemzés eredményeként az a következtetés adódik, hogy a társadalmi jogtudat fogalmát „visszavegyük”, s azt a jogi kultúra fogalmával összekapcsolva újra-értelmezzük, elszakítva azt az eredeti marxista, neo-marxista hagyománytól, melyben eredetileg gyökerezett.</p> H. Szilágyi István Copyright (c) 2021 Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2021-11-10 2021-11-10 9 3 89 115 10.32566/ah.2021.3.4 A közigazgatásban dolgozók továbbképzése, különös tekintettel a 2010 után megvalósult változásokra és az európai uniós operatív programokra https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5148 <p>A magyarországi közszolgálat rövid idő alatt több változáshoz alkalmazkodott. A tisztviselői állomány folyamatosan változó szabályozási kerettel néz szembe. Ezeknek a kihívásoknak csak akkor lehet megfelelni, ha a személyzet magasan képzett és folyamatosan frissíti elméleti és gyakorlati tudását. A továbbképzés megfelelő rendszere ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy a közszolgálatban dolgozók lépést tudjanak tartani a gyorsan változó környezettel. A tanulmány a magyar képzési rendszer meghatározó elemeire mutat rá. </p> Kelő Johanna Copyright (c) 2021 Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2021-11-10 2021-11-10 9 3 117 139 10.32566/ah.2021.3.5 Külföldi egészségügyi ellátások az európai uniós és a magyar szabályok tükrében https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5711 <p>Az egységes belső piac működését biztosító egyik alapelv, a személyek szabad mozgása értelmében az uniós polgároknak lehetőségük van egy másik európai uniós tagállam területén letelepedni, munkát vállalni és tanulmányokat folytatni. Figyelemmel arra, hogy a szociális és társadalombiztosítási rendszerek kialakítása és működtetése a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, az uniós polgárok jogainak érvényesítése és így a személyek szabad mozgásának zökkenőmentes működése érdekében az Európai Unió feladata a különböző tagállami szociális biztonsági rendszerek közötti koordináció érvényesítése is. Ezen koordinációs szabályozásnak köszönhető a jelen tanulmány tárgyát képező lehetőség is: az uniós polgároknak joguk van más tagállam területén egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, a járulékfizetés helye szerinti ország társadalombiztosításának terhére. A tanulmány ismerteti a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának uniós szabályozását, különös figyelemmel az egészségügyi ellátások külföldön történő igénybevételére, valamint bemutatja az uniós előírások mentén kialakított magyar szabályozást és gyakorlatot. </p> Kristó Katalin Borbás Szilvia Copyright (c) 2021 Kristó Katalin https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-11-10 2021-11-10 9 3 141 154 10.32566/ah.2021.3.6 Rövid kitekintés az európai munkajog világát érintő, főbb közelmúltbeli jogesetek tükrében https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5215 <p>Az írás célja az Európai Unió Bírósága, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által az elmúlt öt évben hozott, legfontosabb és legrelevánsabb ítéletek áttekintése az egyes tagállamok vonatkozásában, tagállamonként, abc-sorrendben haladva. A szerző fókusza a munka világában az egyenlő bánásmód területén felmerült ügyekre összpontosult, amelyek az adott tagállamban zajló kiemelkedő munkajogi jogvitákra terjedtek ki, különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetés tilalmára. A szerzőnek nem szándéka az ismertetett ítéletek minősítése, rendszerezése, mint ahogy <br />az sem, hogy azokból akár jogi, akár társadalompolitikai következtetéseket vonjon le, vagy azokról összehasonlító elemzést készítsen a terjedelmi korlátokra is figyelemmel. A tanulmány célja alapvetően az EU-tagállamokban történt jogesetek rövid, mintegy felvillantásszerű ismertetése, listázása tanulságul, a konkrét esetek pedig referenciaként szolgálhatnak Magyarország és a magyar jogászok számára is a tágabb európai uniós és emberi jogi bíráskodás gyakorlatának mélyebb áttekintése szempontjából, illetve egy-egy uniós tagállam munkajogi vitáinak gyors áttekintése érdekében. </p> Lovászy László Gábor Copyright (c) 2021 Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2021-11-10 2021-11-10 9 3 155 171 10.32566/ah.2021.3.7 Az önkormányzati politika központi és lokális feltételeinek alakulása krízisidőszakokban https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5487 <p>Az elmúlt több mint egy évtized során a magyarországi helyi önkormányzatok legalább két kívülről eredő exogén jellegű krízisszituációt éltek és élnek át jelenleg is. Ezek jellegüknél fogva különbözőek: több mint egy évtizede a 2008–2009-esgazdasági és pénzügyi világválság és vele a globális világgazdaság káros turbulenciáinak való kitettség (például önkormányzati devizaadósság, beszűkülő fiskális mozgástér és romló állami finanszírozás), a 2020–2021-es Covid-19-járvány okozta pandémia időszakában közvetlenül az egészségügyi veszélyhelyzet, közvetett módon pedig a gazdasági visszaesés okozta krízisek jelentettek rendszerszintű, paradigmatikus hatású kihívást a helyhatóságok számára. A közpolitikai változás (policy change) és közpolitikai probléma (policy problem), valamint a közpolitikai válság, krízis (policy crisis) nemzetközi szakirodalma által használatos fogalomrendszer mentén vizsgáljuk a központi (parlamenti, kormányzati) jogalkotásnak az önkormányzati szektorra gyakorolt hatásait a két krízis során. Szintetizáljuk az alkalmazott alkotmányos, közjogi eszközöket, a két válság időszakában fennálló politikai (parlamenti, kormányzati) környezetet, valamint az önkormányzati szektor mozgásterét, lehetőségeit. Tanulmányunk fontos elemzési dimenziója, hogy a központi döntési szintnek krízisszituációban hozott döntései (például törvényalkotás, önkormányzatok állami finanszírozása, különleges jogrend során hozott kormányrendeletek) tartalmukat tekintve nemcsak a problémák feloldásának irányába mutathatnak, hanem akár új „konfliktuskonténereket” is nyithatnak ki. </p> Horváth Anett Szabó Tamás Copyright (c) 2021 Dr. Horváth Anett https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-11-10 2021-11-10 9 3 173 197 10.32566/ah.2021.3.8 Választójog, választási rendszerek és népszavazások a közjog és a politika határán https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/4789 <p>A nyolc tanulmányt felölelő kötet a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás különböző szegmenseit tárgyalja, a magyar szabályozáson kívül a német és a szlovák választási rendszert is érintve. A nagyobb részben jogtudományi, kisebb részben pedig politikatudományi szempontú elemzések nagy hangsúlyt fektetnek a témakörrel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok, szabályozási modellek, kihívások és dilemmák bemutatására.</p> Dr. Horváth Attila Copyright (c) 9 3