Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények

A kisgyermekes szülők munkaerőpiaci részvételének elősegítése Magyarországon

Lentner Csaba — 2025-02-10

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése központi eleme a magyar családpolitikának, ezért Magyarország 2010 után jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy egyszerre támogassa a szülők munkavállalását és gyermekvállalását. A cikk azokat a komplex és rugalmas intézkedéseket mutatja be, amelyek testreszabott megoldásokat kínálnak a különböző élethelyzetű családoknak. Ezek közé tartoznak az anyai, apai és általában a szülői és nagyszülői szabadságok és juttatások, amelyek egyszerre teszik lehetővé a szülők számára gyermekeik otthoni gondozását, nevelését és erős munkajogi védelem mellett a munkaerőpiaci részvételüket is. A gyermekkel töltött időszak ugyan jelentősen hozzájárul a szoros szülő-gyermek kötelék kialakulásához, egyúttal azonban kihívásokat is jelent a munkaerőpiacra való visszatérés tekintetében. Annak érdekében, hogy a gyermekgondozással töltött időszak minél kevésbé akadályozza a munkavállalást, Magyarországon a szülők számos állami támogatást és gyermekgondozási szolgáltatást vehetnek igénybe. A cikk horizontális képet szeretne nyújtani arról, hogy a munka és a családi kötelezettségek közötti egyensúly megteremtésének átfogó célja hogyan érvényesül mikroszinten (az egyén és a család szintjén) és makroszinten (társadalmi és gazdasági szinten) Magyarországon. Ennek alapja az a munka- és családalapú társadalmi modell, amelynek kiépítése 2010 óta zajlik.

Gondozás és demográfiai átalakulás: az Európai Gondozási Stratégia régi és új irányai

Tóth Tibor — 2025-02-10

Az elöregedő társadalom jelensége összetett probléma az Európai Unióban, amelynek következtében egyre több időskorú ember lesz rászorulva a csökkenő létszámú munkaképes korú lakosság anyagi és szociális gondoskodására. Ez a felismerés egyaránt szükségessé teszi a gondoskodás, ezen belül különösen a tartós ápolás-gondozás gyakorlatba átültethető közös stratégiai irányainak kialakítását. Mivel a gondozás tagállami hatáskör, az egységes megközelítés hiánya és a létező működési gyakorlatok sokfélesége szükségessé tette az Európai Gondozási Stratégia 2022 szeptemberében történő elfogadását. A tanulmány a releváns nemzetközi szakirodalom, valamint az Európai Bizottság által kiadott Európai Gondozási Stratégia és más szakpolitikai dokumentumok alapján azzal érvel, hogy több, eltérő befolyással és különböző szemléletmóddal bíró szakpolitikát magában foglaló gondozás hatékony és fenntartható működése szükségessé teszi a kapcsolódási pontok, szinergiák felismerését teszi szükségessé, ami egy integrált megközelítésen alapuló, holisztikus gondoskodáspolitika kialakítása felé mutat.

A választás eredménye elleni jogorvoslatok a 2024. évi önkormányzati választások tükrében

Udvarhelyi Márton Miklós — 2025-02-10

A tanulmány célja, hogy bemutassa a választások eredménye elleni jogorvoslati eljárásokat, különös figyelmet fordítva az újraszámlálásra, a megismételt szavazásra, illetve kitérve az időközi választásra is. A kérdéskör gyakorlatot is érintő aspektusát konkrét jogesetek ismertetése teszi hangsúlyossá, amelyek mindegyike a 2024. évi önkormányzati választásokkal összefüggésben merült fel. Ezenkívül a tanulmány az egyes jogesetek alapján különböző jogalkotási javaslatokat fogalmaz meg.

Az önkényuralmi jelképek és a véleménynyilvánítás szabadságának kapcsolata az aktuális Z dilemma fényében

Herédi Gergő — 2025-02-10

Újra és újra felmerülő kérdés, hogy egy korábban önkényuralmi rendszerek által használt szimbólum tiltható-e akár a büntetőjog eszközével is amiatt, mert megjelenítése sértheti mások emberi méltóságát. Arányos-e, ha emiatt a véleménynyilvánításhoz való jogot korlátozzák? Miként értékeljük, ha egy indiai állampolgár visel szvasztikát, és arra hivatkozik, hogy ez a jelkép számára nem a nácizmust, hanem jólétet, szerencsét jelent. Egy frissebb példával élve: hogyan ítéljük meg, ha egy magyar állampolgárt Litvániában elítélnek azért, mert a ruhájára Z betű van varrva – aminek nyilvános megjelenítése 2022 óta tiltva van az említett országban, mivel Oroszország Ukrajna ellen elkövetett szörnyűségeit jelképezi. Adott a kérdés: mi számít jobban: az adott közösség véleménye egy jelképről, vagy azé, aki a jelképet megjeleníti? Tanulmányomban ezekre keresem a választ, kitérve az egyes jelképek jelentésének relativizmusa által okozott problémákra és a Z betű tilalmának megítélésére is.

Cold Case? Unpunished Human Rights Abuses?

Szappanyos Melinda — 2025-02-10

So far, no in-depth analysis has been made on the international enforcement of Julian Assange’s human rights. This paper intends to provide a practical guide for Julian Assange to enforce his human rights presumably violated. It seems timely to remind him of the opportunity, since the final deadline for launching domestic procedures is surely approaching rapidly, if not over already…

How Human Exploitation May Be Fought in Public Procurement-Affected Industries?

Gellén Márton — 2025-02-10

Human exploitation is a global phenomenon despite being globally fought against. The exact number of people in modern enslavement remains unknown but the tendency is obvious. Counterintuitively, even Covid–19 policies seem to have contributed to the level of exploitation through supply shortages and increased demand for commodities and low-added-value goods. The article discusses the inevitable necessity that governments step up against all forms of human exploitation domestically so as in global supply chains. The article intends to stir up attention against the position that the U.S. Federal Acquisition Regulation, the UK Modern Slavery act, let alone the EU’s Public Procurement Directive could not be improved significantly. The article scrutinises these legislative items through the lens of their efficacy. The article finds that all three regulatory regimes have their specific imperfections: the U.S. law does not pay significant attention to the notion of reparation, the UK law outsources the problem to the corporates while the EU Directive does not even reflect on the triviality that supply chains are globally interlinked, let alone paying attention to the time dimension and legal limitations of criminal proceedings. Furthermore, all three regimes apply the notion of commercial-off-the-shelf (COTS) products the public procurement of which are not under the anti-TIP regulations despite the apparent realities.

Freedom of Speech and Sedition in Post- Colonial Democracies: Lessons from Kenya, Ghana and South Africa for India

Aadi Rajesh — 2025-02-10

Freedom of speech is a fundamental right in India, but colonial-era sedition laws and anti-terror laws, which challenge the core ethos of an independent democratic nation such as India have become a major challenge for the Indian society and question the existence, value and possible misuse of such laws. Since 2014, cases under the sedition law have increased by 28%, challenging the guarantees of human rights in India. With activists and legal experts questioning the value and misuse potential of such laws in India, the country should look up to the examples set by various post-colonial African states such as Kenya, Ghana and South Africa, which have favoured robust democratic standards and constitutional freedoms over colonial and apartheid-era sedition laws.