Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények

A veszélyhelyzeti jogalkotás egyes anomáliái a jövő nemzedékek érdekeivel összevetve

Bándi Gyula — 2024-10-28

A veszélyhelyzetekben alkalmazott eltérő jogalkotási eljárás mindenképpen indokolt, amikor a feltételei fennállnak. Ugyanakkor a veszélyhelyzeti jogalkotás sem jelenthet korlátlan lehetőséget, hanem szükségképpen lehetnek és vannak alapjogi keretei, amelyeket mindenképpen tiszteletben kell tartani, annak mindig kivételesnek és indokoltnak kell lennie, amely a kérdéses veszélyhelyzet adta feltételekhez illeszkedik, illetve olyannak, amelynek tartós következményei nem lehetnek, hiszen az adott helyzet elmúltával visszaáll az eredeti állapot. Különösen fontos ennek megértése a környezetet, tágabb értelemben a jövő nemzedékeket is érintő jogalkotás esetében, ahol a megfelelő indokoltság még fokozottabban kell érvényesüljön, és nem lehet szó hosszú távú, kiváltképpen nem nehezen vagy egyáltalában vissza nem állítható következményekről, mert az éppen ellenkező hatást válthat ki. Erre nézve láthatunk olyan példákat, ahol ezt a kívánt egyensúlyt nem sikerült megfelelően kialakítani, megterhelve ezzel a jövő nemzedékek érdekeit anélkül, hogy ez érdemi előrelépést jelentene a jelen generációk számára. A szükségesség-arányosság tesztjének alkalmazása különösen indokolt lehet ilyen esetekben. Különösen fontos, hogy az olyan, az Alaptörvényből fakadó elvek, mint a visszalépés tilalma vagy az elővigyázatosság, ilyen helyzetekben is érvényesüljenek, és nem tekinthetünk el a hosszú távú gondolkodástól sem.

The Limitations of Building Circular Economies in the EU Considering Present Structural Indicators: Country Cases

Csath Magdolna — 2024-10-28

This paper summarises the essence of circular economy, as a desired future position of economies for building sustainability. Next it introduces indicators, which can measure the position of economies along the way to becoming circular. Based on the indicators the paper compares the situation of a few European Union (EU) countries in terms of their present development position for these indicators. In conclusion, the paper calls attention to the great differences among the examined countries, and suggests strategic actions to narrow down development gaps.

A női méltóság védelme a katolikus házasságjogban

Ujházi Lóránd — 2024-10-28

Az egyházi jogalkotó a lehető legkiterjesztőbben értelmezi a személy házassághoz való jogát. A hatályos Egyházi Törvénykönyv joganyaga azonban azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a házassághoz való jog nem korlátok nélküli. A korlátozásokat a jogalkotó legmarkánsabban a házassági akadályok rendszerében foglalta össze. Az új jogban az akadályok rendszere mind szerkezetében, mind az akadályok számában egyszerűsödött. A jogalkotó mégis fontosnak tartotta néhány ma már anakronisztikusnak tűnő akadály megtartását. A tanulmány ezek közül a nőrablás akadályára összpontosít. Bemutatja a női méltóság, a házasság és a közösség védelmének szempontjait a jogszabályhely történeti és szerkezeti elemzésén keresztül. A tanulmány igyekszik választ adni a jogszabályhely szövegéből származó bizonytalanságokra a szerzői vélemények alapján. Végül pedig rövid összehasonlító kitekintést tesz a katolikus egyház másik hatályos törvénykönyve, a Keleti Egyházak Törvényeinek Kánonjai és a latin egyház törvénykönyve között.

Climate Litigation

Bartuszek Lilla Judit — 2024-10-28

The last decade has seen an increase in the number, specificity and importance of laws codifying national and international responses to climate change. As these laws have recognised new rights and created new obligations, they have led to the initiation of lawsuits challenging either their effectiveness or their concrete application. The aim of these disputes is to force legislators and policy makers to take a more ambitious and thorough approach to climate change. In addition, litigation has continued to fill the gaps left by legislative and regulatory inaction. As a result, the courts are increasingly adjudicating disputes over actions – or inaction – in relation to climate change mitigation and adaptation efforts.

Valós cél vagy játékszer?

Gáva Krisztián — 2024-10-28

Jelen tanulmány célja annak számbavétele, hogy a helyi és az országos népszavazási eljárást megújító, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) hatálybalépése óta milyen tendencia figyelhető meg a hatalomgyakorlás kivételes eszközének használata tekintetében helyben és országos szinten. Az egységes eljárásrendszerre törekvő jogalkotás egyazon irányba mozdította-e el a helyi és az országos népszavazás intézményét, vagyis függetlenül a területi kiterjedtségtől, a kezdeményezők és az érintett választási szervek részéről hasonló magatartással és joggyakorlással találkozunk, vagy épp ellenkezőleg: attól függően, hogy helyi vagy országos népszavazási kezdeményezésről van szó, a kezdeményezések a hatályos szabályozás teremtette hasonló keretek ellenére eltérő életutat járnak be? Ebből következően pedig adódik a kérdés, hogy a népszavazási kezdeményezés sorsát determinálja-e az, hogy az milyen (települési/területi vagy országos) szinten kívánja a választópolgárokat állásfoglalásra késztetni? A népszavazási típusok egymással összevetett vizsgálata alapján arra ez eredményre jutunk, hogy míg a helyi népszavazási kezdeményezések alapvetően megőrizték az intézmény célja szerinti szándékot, addig az országos népszavazási kezdeményezések sok esetben más politikai célokat szolgálnak. Előbbiek esetében ugyanis a közösség életét érintő gyakorlati kérdésben kívánják a szuverén döntését a szervezők, azzal a céllal, hogy a közösség a szándékaik szerinti, gyakorlati következményekkel járó döntést hoz. A számok azt mutatják, hogy ha nem is az esetek többségében, de reális esély van arra, hogy a helyi népszavazási kezdeményezések célba érjenek. Ezzel szemben az Nsztv. hatálybalépése óta egyetlen választópolgárok által kezdeményezett országos népszavazási kezdeményezés sem jutott el a népszavazás kitűzéséig. Az országos népszavazási kérdések jellemzően már a hitelesítési eljáráson sem jutnak túl. Emellett azonban voltak olyan kérdések, amelyek esetében a szervezők megkezdhették az aláírásgyűjtést, de az nem vezetett sikerre. Ezek közül több esetben azt mutatta a szervezői „aktivitás”, hogy a kezdeményezés mögött talán nem is volt valós népszavazási szándék.

A magyar fiatalok vallási és szociális érdeklődésének tétje a 2000 utáni kutatási eredmények és a 2022- esnépszámlálási adatok tükrében

Bauer Lilla — 2024-10-28

Számos területen és korosztályban – különösen a városi fiatalok esetében utalnak erre kutatások – a vallásosság klasszikus szerepe, amely tehát a közért, közösségért vállalt felelősséget, s az ezzel járó, aktív, konkrét segítő munkában is megnyilvánuló szociális érzékenységet jelenti, világszerte elhalványult. Az értelemkereső hit, az egyénnek individuális fontosságot, biztonságot ígérő, sok elemből összegyúrt „maga módján vallásosság” ezzel szemben jelentős. Tanulmányunkban egy kis léptékű kérdőíves kutatást is bevetve annak igyekszünk utánajárni, hogy e világszerte tapasztalt változások milyen mértékben és formában vannak jelen a magyar fiatalok körében, s hogy, amint tanulmányunk címe is mutatja, hogyan értelmezhetjük a magyar fiatalok vallási érdeklődését a 2022. évi népszámlálás eredményeit megismerve.