object(Publication)#723 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(7873) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-10-28" ["lastModified"]=> string(19) "2024-10-28 12:38:49" ["primaryContactId"]=> int(9950) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7749) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4805) "ANTAL Attila (2023a): A kivételes jogrend és a demokrácia. Politikatudományi Szemle, 32(3), 29–52. Online: https://doi.org/10.30718/POLTUD.HU.2023.3.29 ANTAL Attila (2023b): A kivételes kormányzás és demokrácia a válságok korszakában. Kivételes kormányzás a 2010 utáni Magyarországon. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar – ELTE Eötvös Kiadó. Online: https://doi.org/10.21862/KiveKormAA/2024/3881 BARABÁS Gergely – F. ROZSNYAI Krisztina – KOVÁCS András György szerk. (2022): Nagykommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer. BÁNDI Gyula (2022a): Erdők, tűzifa, alapjogok. Jogtudományi Közlöny, 77(9), 333–342. BÁNDI Gyula (2022b) (szerk.): Környezetjog. Budapest: Szent István Társulat. FAZEKAS Marianna – F. ROZSNYAI Krisztina (2023): Válság és közigazgatás. In BODZÁSI Balázs (szerk.): Jogászegyleti értekezések 2023 – Válság és jog. Budapest: Magyar Jogász Egylet. HORVÁTH Attila (2021): A különleges jogrend fejlődése Magyarországon a kilencedik Alaptörvény-módosítás tükrében. In NAGY Zoltán – HORVÁTH Attila (szerk.): A különleges jogrend és nemzeti szabályozási modelljei. Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 122–148. Online: https://doi.org/10.47079/2021.nzha.kulon.4_5 LONARDO, Luigi (2024): Addressing Hybrid Threats. European Law and Policies Elgar Studies in European Law and Policy. Edward Elgar. Online: https://doi.org/10.4337/9781802207408 NAGY Marianna (2023): Közigazgatási szerződés. In JAKAB András – KÖNCZÖL Miklós – MENYHÁRD Attila – SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: BALÁZS István). Online: http://ijoten.hu/szocikk/kozigazgatasi-szerzodes NAGY Zoltán – HORVÁTH Attila (2021) (szerk.): A különleges jogrend és nemzeti szabályozási modelljei. Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet. Online: https://doi.org/10.47079/2021.nzha.kulon.4 SEEREINER Imre Alfonz (2021): A közigazgatási szerződések. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. SMUK Péter (2023): A válság alkotmányjoga – az alkotmányjog válsága? In BODZÁSI Balázs (szerk.): Jogászegyleti értekezések 2023 – Válság és jog. Budapest: Magyar Jogász Egylet. TRÓCSÁNYI László (2021): A különleges jogrend elméleti kérdései. In NAGY Zoltán – HORVÁTH Attila (szerk.): A különleges jogrend és nemzeti szabályozási modelljei. Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 26–36. Online: https://doi.org/10.47079/2021.nzha.kulon.4_1 Alkotmánybírósági határozatok - 28/1994. (V. 20.) AB határozat - 48/1997. (X. 6.) AB határozat - 106/2007. (XII. 20.) AB határozat - 16/2015. (VI. 5.) AB határozat - 3104/2017. (V. 8.) AB határozat - 27/2017. (X. 25.) AB határozat - 3223/2017. (IX. 25.) AB határozat - 28/2017. (X. 25.) AB határozat - 13/2018. (IX. 4.) AB határozat - 114/2020. (VII. 6.) AB határozat - 5/2021. (V. 13.) AB határozat EUB-esetek C-43/10. sz. ügy, Nomarchiaki Aftodioikisi Aitoloakarnanias és társai kontra Ypourgos Perivallontos, Chorotaxias kai Dimosion ergon és társai, a Symvoulio tis Epikrateias (Görögország) által benyújtott előzetes döntéshozatal, 2012. szeptember 11., ECLI:EU:C:2012:560 C-182/10. sz. ügy, Marie‑Noëlle Solvay és társai kontra Région wallonne, a Cour constitutionnelle (Belgium) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem, 2012. február 16., ECLI:EU:C:2012:82 Egyéb dokumentumok Figyelemfelhívás a veszélyhelyzeti rendeletalkotás és a jövő nemzedékek érdekeinek védelme összehangolhatóságáról – az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében (Figyelemfelhívás 2023a). Online: https://www.ajbh.hu/documents/10180/2926454/Alapjogi_osszefoglalo_jn_vh.pdf/16bf0555-38ea-fc93-43d3-6d99eb68a41d?t=1676377091588 A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása és jogi összefoglalója a hatósági szerződés alkalmazási szempontjairól a környezetvédelemben (Figyelemfelhívás 2023b). Online: https://www.ajbh.hu/documents/10180/0/Figyelemfelhivas_hatosagi_szerzodesrol_Vegleges.pdf/58f4b6e1-6c17-c891-66e0-4a8dcd580f0a?t=1696333472617 A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása a környezeti ügyekben való társadalmi részvételről (Figyelemfelhívás 2023c). Online: https://www.ajbh.hu/documents/10180/0/Figyelemfelhivas_Tarsadalmi_reszvetel.pdf. Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2019., AJBH, 2020. 130. Online: https://www.ajbh.hu/documents/10180/3224326/AJBH+beszáámolóó+2019.pdf/ea4f590a-b1fe-ea34-56de-ba0f8a5cb604?version=1.0&t=1585607137818" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(608) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "5-28" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2024.3.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1431) "

Emergency regulation is necessary if the conditions are existing. Of course, emergency regulation should not mean unlimited opportunities, but obviously it might and should meet the constitutional conditions which always have to be respected, must always be exceptional and justifiable, and all must fit into the context of the given emergency situation and should not have long-lasting consequences, as the original situation should be re-established after the end of the emergency period. It is even more important to appreciate all these conditions in connection with legal regulation affecting the environment, or in a wider framework, future generations’ interests, where the need to be properly justified should have an even bigger scrutiny, and there can be no question of long-term consequences, which might only be restored with difficulties or even might not be restored, as all this might lead to contradictory effects. We shall see examples where the necessary balance could not be completed, putting a burden on the interests of future generations, while meaning no real improvement for the current ones. Using the necessity-proportionality test is particularly important in these cases. It is of utmost importance that those principles, such as non retrogression or the precautionary principle, which both stem from the Fundamental Law are employed, and we should not set aside the long-term thinking either.

" ["hu_HU"]=> string(1549) "

A veszélyhelyzetekben alkalmazott eltérő jogalkotási eljárás mindenképpen indokolt, amikor a feltételei fennállnak. Ugyanakkor a veszélyhelyzeti jogalkotás sem jelenthet korlátlan lehetőséget, hanem szükségképpen lehetnek és vannak alapjogi keretei, amelyeket mindenképpen tiszteletben kell tartani, annak mindig kivételesnek és indokoltnak kell lennie, amely a kérdéses veszélyhelyzet adta feltételekhez illeszkedik, illetve olyannak, amelynek tartós következményei nem lehetnek, hiszen az adott helyzet elmúltával visszaáll az eredeti állapot. Különösen fontos ennek megértése a környezetet, tágabb értelemben a jövő nemzedékeket is érintő jogalkotás esetében, ahol a megfelelő indokoltság még fokozottabban kell érvényesüljön, és nem lehet szó hosszú távú, kiváltképpen nem nehezen vagy egyáltalában vissza nem állítható következményekről, mert az éppen ellenkező hatást válthat ki. Erre nézve láthatunk olyan példákat, ahol ezt a kívánt egyensúlyt nem sikerült megfelelően kialakítani, megterhelve ezzel a jövő nemzedékek érdekeit anélkül, hogy ez érdemi előrelépést jelentene a jelen generációk számára. A szükségesség-arányosság tesztjének alkalmazása különösen indokolt lehet ilyen esetekben. Különösen fontos, hogy az olyan, az Alaptörvényből fakadó elvek, mint a visszalépés tilalma vagy az elővigyázatosság, ilyen helyzetekben is érvényesüljenek, és nem tekinthetünk el a hosszú távú gondolkodástól sem.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "Regulating in Emergency Situation in Comparison with the Interests of Future Generations" ["hu_HU"]=> string(93) "A veszélyhelyzeti jogalkotás egyes anomáliái a jövő nemzedékek érdekeivel összevetve" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Bándi Gyula" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9950) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7873) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bándi" ["hu_HU"]=> string(6) "Bándi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gyula" ["hu_HU"]=> string(5) "Gyula" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(20) "emergency regulation" [1]=> string(18) "fundamental rights" [2]=> string(32) "protection of future generations" [3]=> string(27) "non-retrogression principle" [4]=> string(10) "precaution" [5]=> string(8) "planning" [6]=> string(30) "public administration contract" [7]=> string(14) "public hearing" [8]=> string(30) "proportionality-necessity test" } ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(28) "veszélyhelyzeti jogalkotás" [1]=> string(18) "alapjogi korlátok" [2]=> string(27) "jövő nemzedékek védelme" [3]=> string(21) "visszalépés tilalma" [4]=> string(19) "elővigyázatosság" [5]=> string(9) "tervezés" [6]=> string(22) "hatósági szerződés" [7]=> string(17) "közmeghallgatás" [8]=> string(28) "szükségesség-arányosság" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(36377) ["id"]=> int(6096) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7873) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#114 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(7874) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-10-28" ["lastModified"]=> string(19) "2024-10-28 12:38:49" ["primaryContactId"]=> int(9951) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(7750) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1609) "BRAUNGART, Michael – MCDONOUGH, William – BOLLINGER, Andrew (2007): Cradle to Cradle Design: Creating Healthy Emissions – A Strategy for Eco-effective Product and System Design. Journal of Cleaner Production, 15(13–14), 1337–1348. Online: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2006.08.003 CLUGSTON, Christopher O. (2012): Scarcity: Humanity’s Final Chapter? Port Charlotte, Florida: Booklocker.com, Inc. CLUGSTON, Christopher O. (2019): Blip. Humanity’s 300 Year Self-Terminating Experiment with Industrialism. St.Petersburg, Florida: Booklocker.com, Inc. JAEGER, Bjoern – UPADHYAY, Arvind (2020): Understanding Barriers to Circular Economy: Cases from the Manufacturing Industry. Journal of Enterprise Information Management, 33(4), 729–745. Online: https://doi.org/10.1108/JEIM-02-2019-0047 JAKOBSEN, Siri – LAUVÅS, Thomas – QUATRARO, Francesco – RASMUSSEN, Einar – STEINMO, Marianne eds. (2021): Innovation for a Circular Economy. Cheltenham: Edward Elgar. Online: https://doi.org/10.4337/9781800373099 PRESTON, Felix – LEHNE, Johanna – WELLESLEY, Laura (2019): An Inclusive Circular Economy. Priorities for Developing Countries. London: Chatham House. The Royal Institute of International Affairs. SCHRÖDER, Patrick (2020): Promoting a Just Transition to an Inclusive Circular Economy. Research Paper. London: Chatham House The Royal Institute of International Affairs. Online: https://www.chathamhouse.org/sites/default/files/2020-04-01-inclusive-circular-economy-schroder.pdf WEETMAN, Catherine (2021): A Circular Economy Handbook (2nd edition). London: Kogan Page." ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(608) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "29-47" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2024.3.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(568) "

This paper summarises the essence of circular economy, as a desired future position of economies for building sustainability. Next it introduces indicators, which can measure the position of economies along the way to becoming circular. Based on the indicators the paper compares the situation of a few European Union (EU) countries in terms of their present development position for these indicators. In conclusion, the paper calls attention to the great differences among the examined countries, and suggests strategic actions to narrow down development gaps.

" ["hu_HU"]=> string(568) "

This paper summarises the essence of circular economy, as a desired future position of economies for building sustainability. Next it introduces indicators, which can measure the position of economies along the way to becoming circular. Based on the indicators the paper compares the situation of a few European Union (EU) countries in terms of their present development position for these indicators. In conclusion, the paper calls attention to the great differences among the examined countries, and suggests strategic actions to narrow down development gaps.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(113) "The Limitations of Building Circular Economies in the EU Considering Present Structural Indicators: Country Cases" ["hu_HU"]=> string(113) "The Limitations of Building Circular Economies in the EU Considering Present Structural Indicators: Country Cases" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Csath Magdolna" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9951) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7874) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csath" ["hu_HU"]=> string(5) "Csath" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Magdolna" ["hu_HU"]=> string(8) "Magdolna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(16) "circular economy" [1]=> string(14) "sustainability" [2]=> string(34) "productivity-efficiency indicators" [3]=> string(15) "development gap" [4]=> string(11) "value added" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(16) "circular economy" [1]=> string(14) "sustainability" [2]=> string(34) "productivity-efficiency indicators" [3]=> string(15) "development gap" [4]=> string(11) "value added" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(36379) ["id"]=> int(6097) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7874) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#182 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7567) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-10-28" ["lastModified"]=> string(19) "2024-10-28 12:38:49" ["primaryContactId"]=> int(9484) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(7443) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4625) "ABATE, Antonio (1987): Gli impedimenti matrimoniali nel nuovo Codice di Diritto Canonico. Apollinaris, 60(3/4), 451–505. BAÑARES, Juan Ignacio (2004): Így lehet [Commentary on canon 1089]. In MARZOA, Ángel – MIRAS, Jorge – OCANA, Rafael, Rodriguez (szerk.): Exegetical Commentary on the Code of Canon Law. Vol. III/2. Toronto: Wilson & Lafleur, 1198. BEAL, John (1988): Kommentár az 1089. kánonhoz [Commentary on canon 1089]. In BEAL, John – CORIDEN, James – GREEN, Thomas (szerk): The New Commentary on the Code of Canon Law. New York: Paulist Press, 1291. BRUNDAGE, James (1978): Rape and Marriage in the Medieval Canon Law. Reveu de Droit Canonique, 28(8), 62–75. CALABRESE, Antonio (2006): Diritto penale canonico. Vatikán: Libreria Editrice Vaticana. CAPPELLO, M. Felix (1947): Tractatus canonico-moralis de sacramentis, De matrimonio. Róma: Domus Editorials Marietti. CASTAÑO, F. Jose (1988): Gli impedimenti matrimoniali in generale. Apollinaris, 61, 69––87. CASTAÑO, F. Jose (1989): Natura e ruolo degli impedimenti matrimoniali. In FUNGHINI, Raffaelo (szerk.): Gli impedimenti al matrimonio canonico. Vatikán: Libreria Editrice Vaticana, 29–40. CHIAPPETTA, Luigi (1988): Il Codice di diritto canonico. Nápoly: Edizioni Dehoniane. Communicationes, 9. (1977), 366. D’AURIA, Angelo (2002): Gli impedimenti matrimoniali. Róma: Lateran University Press. D'Avack, Pietro Agostino (1970): Impedimenti al matrimonio (diritto canonico). In Aa. Vv. Enciclopedia del Diritto. Milánó: Giuffré, 251–260. DOYLE, Thomas (1985): Kommentár az 1089. kánonhoz [Commentary on canon 1089]. In CORIDEN, A. James – GREEN, Thomas – HEINTSCHEL, Donald (szerk.): The Code of Canon Law, A Text and Commentary. New York: Paulist Press, 770. GASPARRI, Pietro (1932): Tractatus canonicus de matrimonio. Róma: Typis Polyglottis Vaticanis. KUMINETZ Géza (2001): Katolikus házasságjog. Budapest: Szent István Társulat. MONETA, Paolo (1989): Gli impedimenti al matrimonio canonico. In FUNGHINI, Raffaello (szerk.), Diritto al matrimonio e impedimenti matrimoniali. Vatikán: Libreria Editrice Vaticana, 15–28. NAVARRETE, URBANO (1989): Gli impedimenti relativi all dignità dell’uomo: aetas, raptus, crimen. In GRAZIANI, Ermanno (szerk.): Gli impedimenti al matrimonio canonico. Vatikán: Libreria Editrice Vaticana, 71–94. PETROVITS, Joseph (1921): The New Church Law on Matrimony. Washington DC: The Catholic University of America Press. XII. PIUS (1949): Motu proprio. Crebrae allatae. Acta Aapostolicae Sedis, (31)3, 89–117. PÓSÁN László (2012): A pogány hiedelemvilág továbbélése a középkori Poroszországban. Történeti tanulmányok, (20), 57–66. REGATILLO, Eduardo (1962): Derecho matrimonial eclesiastico. Bishui Plain: Santandler. Ripszám Dóra (2024): Az emberkereskedelem elmélete és gyakorlata, különös tekintettel a gyermekre. Pécs Doktori (PhD) értekezés Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. SABBARESE, LUIGI (2006): Il matrimonio canonico nell’ordine della natura e della grazia. Róma: Urbaniana University Press. SALACHAS, Dimitros (2001): Kommentár a CCEO 806. kánonjához [Commentary on Canon 806 of the CCEO]. In VITO PINTO, Pio (szerk.): Commento al Codice dei Canoni delle Chiese Orientali. Vatikán: Libreria Editrice Vaticana, 678. SCHÖCH, Nikolaus (2014): Giustizia e misericordia nel processo di nullità matrimoniale. Due principi incompatibili? In ERRÁZURIZ, Carlos José – ORTIZ, Miguel Angel (szerk.): Misericordia e diritto nel matrimonio. Róma: Edusc, 75–97. Sess. XXIV. De. ref. matr. C. 6. SILVESTRI, Pasquale (2004): Il rato. In SILVESTRI, Pasquale (szerk.): La nullità del matrimonio canonico. Róma: Guida, 45–98. SIPOS István (1940): A katolikus házasságjog rendszere. Budapest: Szent István Társulat. SIPOS István – GÁLOS László (1960): A katolikus házasságjog rendszere. Budapest: Szent István Társulat. SZABÓ Péter (2012): A keleti egyházak szentségi jog. Nyíregyháza: Szent Atanáz Hittudományi Főiskola. SZEREDY József (1879): Egyházjog. Pécs: Madarász Endre. VÖLGYESI Levente (2022): A házassági javak megjelenése a Corpus Iuris Canoniciben. Diké. A Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport Folyóirata, 6(1), 50–56. Online: https://doi.org/10.15170/Dike.2022.06.01.04 WERNZ, Franz Xaver (1928): Ius Decretalium, Ius Matrimoniale Ecclesiae Catholicae. Róma: Ex Typographia Polyglotta S.C. de Propaganda Fide. WERNZ, Franz Xaver – VIDAL, Petri (1946): Ius Matrimoniale. Róma: Universitatis Gregorianae. " ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(608) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "49-59" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2024.3.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1226) "

The ecclesiastical legislator interprets the right to marry as broadly as possible, in accordance with the principles of canon law. Nevertheless, an examination of the current Code of Canon Law reveals that the right to marry is not absolute. The legislator has provided the clearest articulation of the limitations in the system of diriment impediments to marriage. In the revised legislation, the system of impediments has been streamlined, both in
its structure and in the number of impediments. The legislator nevertheless deemed it pertinent to retain a few of the impediments that now appear anachronistic. This study is concerned with the diriment impediments of abduction of women. It presents an analysis of the legislative situation with regard to the protection of women’s dignity, marriage, and community, with a particular focus on historical and structural aspects. The objective of this paper is to address the uncertainties that arise from the text of the statute, based on the authors’ interpretations. Finally, a brief comparative analysis is presented of the other existing codes of the Catholic Church, namely the Canons of the Laws of the Eastern Churches and the Code of the Latin Church.

" ["hu_HU"]=> string(1131) "

Az egyházi jogalkotó a lehető legkiterjesztőbben értelmezi a személy házassághoz való jogát. A hatályos Egyházi Törvénykönyv joganyaga azonban azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a házassághoz való jog nem korlátok nélküli. A korlátozásokat a jogalkotó legmarkánsabban a házassági akadályok rendszerében foglalta össze. Az új jogban az akadályok rendszere mind szerkezetében, mind az akadályok számában egyszerűsödött. A jogalkotó mégis fontosnak tartotta néhány ma már anakronisztikusnak tűnő akadály megtartását. A tanulmány ezek közül a nőrablás akadályára összpontosít. Bemutatja a női méltóság, a házasság és a közösség védelmének szempontjait a jogszabályhely történeti és szerkezeti elemzésén keresztül. A tanulmány igyekszik választ adni a jogszabályhely szövegéből származó bizonytalanságokra a szerzői vélemények alapján. Végül pedig rövid összehasonlító kitekintést tesz a katolikus egyház másik hatályos törvénykönyve, a Keleti Egyházak Törvényeinek Kánonjai és a latin egyház törvénykönyve között.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "– The Diriment Impediment to Abduction" ["hu_HU"]=> string(38) "– a nőrablás házassági akadálya" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(60) "The Protection of Women’s Dignity in Catholic Marriage Law" ["hu_HU"]=> string(56) "A női méltóság védelme a katolikus házasságjogban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Ujházi Lóránd" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9484) ["email"]=> string(24) "ujhazi.lorand@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7567) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(74) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(32) "

tudományos főmunkatárs

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Ujházi" ["hu_HU"]=> string(7) "Ujházi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Lóránd" ["hu_HU"]=> string(8) "Lóránd" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(17) "Katolikus Egyház" [1]=> string(10) "egyházjog" [2]=> string(16) "női méltóság" [3]=> string(20) "házassági akadály" [4]=> string(9) "kánonjog" [5]=> string(13) "házasságjog" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "Catholic Church" [1]=> string(9) "canon law" [2]=> string(12) "marriage law" [3]=> string(16) "dignity of women" [4]=> string(22) "impediment to marriage" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(36381) ["id"]=> int(6098) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7567) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#174 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7538) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-10-28" ["lastModified"]=> string(19) "2024-10-28 12:38:49" ["primaryContactId"]=> int(9444) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(7414) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5232) "ABATE, Randall S. (2019): Legal Personhood for Wildlife: US and Foreign Domestic Judicial Developments. In Climate Change and the Voiceless: Protecting Future Generations, Wildlife, and Natural Resources. Cambridge: Cambridge University Press, 97–119. Online: https://doi.org/10.1017/9781108647076.005 BORRÀS, Susana (2016): New Transitions from Human Rights to the Environment to the Rights of Nature. Transnational Environmental Law, 5(1), 113–143. Online: https://doi.org/10.1017/S204710251500028X BOYLE, Alan (2012): Human Rights and the Environment: Where Next? 23 European Journal of International Law, 23(3), 613–642. Online: https://doi.org/10.1093/ejil/chs054 BRADSHAW, Karen (2020): Wildlife as Property Owners: A New Conception of Animal Rights. Chicago: University of Chicago Press. Online: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226571539.001.0001 BRUCKERHOFF, Joshua (2008): Giving Nature Constitutional Protection: A Less Anthropocentric Interpretation of Environmental Rights. Texas Law Review, 86 (l), 615–646. BURGER, Michael – GUNDLACH, Justin (2017): The Status of Climate Change Litigation: A Global Review. United Nations Environment Programme. Online: https://ssrn.com/abstract=3364568 Charter of Fundamental Rights of the European Union. (2010/C83/02). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:12010P/TXT European Commission (2021a): Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions ’Fit for 55’: Delivering the EU’s 2030 Climate Target on the Way to Climate Neutrality. COM/2021/550 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52021DC0550 European Commission (2021b): European Green Deal. Delivering on Our Targets. Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2775/595210 INGARUCA, Melissa (2022): Elevating Meaningful Youth Engagement for Climate Action. New York: UNDP. Online: https://www.undp.org/sites/g/files/zskgke326/files/2022-05/UNDP-Elevating-Meaningful-Youth-Engagement-for-Climate-Action-2.pdf ITM (2018): Nemzeti Energia- és Klímaterv. Online: https://energy.ec.europa.eu/system/files/2020-01/hu_final_necp_main_hu_0.pdf LOYD, E.A. – SHEPHERD, T.G. (2021): Climate Change Attribution and Legal Contexts: Evidence and the Role of Storylines. Climatic Change, 167, 28. Online: https://doi.org/10.1007/s10584-021-03177-y MACCHI, Chiara (2020): The Climate Change Dimension of Business and Human Rights: Legal and Policy Trends in the European Union. Business and Human Rights Journal, 6(1), 1–27. Online: https://doi.org/10.1017/bhj.2020.25 MinterEllison (2017): The Carbon Boomerang: Litigation Risk as a Driver and Consequence of the Energy Transition. Online: https://2degrees-investing.org/wp-content/uploads/2017/09/Carbon-boomerang.pdf OSOFSKY, Hari M. (2010): The Intersection of Scale, Science, and Law in Massachusetts v. EPA. In BURNS, William C. G. – OSOFSKY, Hari M. (eds.): Adjudicating Climate Change. Cambridge: Cambridge University Press, 129–144. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511596766.008 SULYOK, Katalin (2013): A tudományos bizonytalanság kezelési módszerei a környezeti döntéshozatalban: avagy hogyan lehet tudományosan megalapozott és egyszersmind befolyással bíró ökológiai tanácsot adni? Természetvédelmi Közlemények, 19, 62–73. STAKER, Alexia (2017): Should Chimpanzees Have Standing? The Case for Pursuing Legal Personhood for Non-Human Animals. Transnational Environmental Law, 6(3), 485–507. Online: https://doi.org/10.1017/S204710251700019X SULYOK, Katalin (2020): A klímaperek kihívásai és sikerei – az Urgenda-ítélet tanulságai. Közjogi Szemle, 13(1), 1–7. UN General Assembly (2015): Addis Ababa Action Agenda of the Third International Conference on Financing for Development (Addis Ababa Action Agenda). Online: https://www.un.org/en/development/desa/population/migration/generalassembly/docs/globalcompact/A_RES_69_313.pdf United Nations (1992): United Nations Framework Convention on Climate Change. Online: https://unfccc.int/resource/docs/convkp/conveng.pdf United Nations (1998): Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change. Online: https://unfccc.int/resource/docs/convkp/kpeng.pdf United Nations (2016): The Paris Agreement. Online: https://unfccc.int/sites/default/files/resource/parisagreement_publication.pdf United Nations (2018): The 2030 Agenda and the Sustainable Development Goals: An Opportunity for Latin America and the Caribbean. (LC/G. 2681-P/Rev.) Case law Abrahams v. Commonwealth Bank of Australia (2021) Carvalho and Others v. Parliament and Council Case T-330/18 Citizen air pollution case (374/PDT.G/LH/2019/PN.JKT.PST.) Native Vill. Of Kivalina v. ExxonMobile Corp., 696 F.3d 849, 853 (9th Cir. 2012) Neubauer, et al. v. Germany case Notre Affaire à Tous and Others v. France Urgenda Foundation v. The State of the Netherlands (Ministry of Infrastructure and the Environment), First instance decision, HA ZA 13-1396, C/09/456689, ECLI:NL:RBDHA:2015:7145, ILDC 2456 (NL 2015), 24th June 2015, Netherlands; The Hague; District Court" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(608) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "61-73" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2024.3.4" ["abstract"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(764) "

The last decade has seen an increase in the number, specificity and importance of laws codifying national and international responses to climate change. As these laws have recognised new rights and created new obligations, they have led to the initiation of lawsuits challenging either their effectiveness or their concrete application. The aim of these disputes is to force legislators and policy makers to take a more ambitious and thorough approach to climate change. In addition, litigation has continued to fill the gaps left by legislative and regulatory inaction. As a result, the courts are increasingly adjudicating disputes over actions – or inaction – in relation to climate change mitigation and adaptation efforts.

" } ["subtitle"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(42) "Can a Sustainable Future be a Human Right?" } ["title"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(18) "Climate Litigation" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(21) "Bartuszek Lilla Judit" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#789 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9444) ["email"]=> string(35) "lilla.bartuszek@fkkmagyarorszag.org" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7538) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Bartuszek" ["hu_HU"]=> string(9) "Bartuszek" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Lilla Judit" ["hu_HU"]=> string(11) "Lilla Judit" } ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(32) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:7:"NKE KDI";}" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "sustainability" [1]=> string(6) "cities" [2]=> string(17) "urban development" [3]=> string(7) "climate" [4]=> string(10) "litigation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#790 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(36382) ["id"]=> int(6099) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7538) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#110 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7875) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-10-28" ["lastModified"]=> string(19) "2024-10-28 12:38:48" ["primaryContactId"]=> int(9952) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(7751) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(15250) "CSERNY Ákos – TÉGLÁSI András (2015): Certain Elements of the Transformed Hungarian Electoral System in the Light of the Experience of the 2014 Elections. Osteuropa-Recht, 61(3), 335–362. Online: https://doi.org/10.5771/0030-6444-2015-3-335 CSERNY Ákos – TÉGLÁSI András – HALÁSZ Iván (2013): Népszuverenitás és népképviselet. In CSERNY Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 119–142. DAHL, Robert Alan (1995): Forradalom után? Autoritás a jó társadalomban. Budapest: Osiris. GÁVA Krisztián (2019): Történetek az Agoráról. Az új népszavazási törvény jogalkalmazási tapasztalatai. In TÉGLÁSI András (szerk.): Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről. Budapest: Dialóg Campus, 33–74. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/13007/web_PDF_Tanulmanyok_a_valasztojog.pdf?sequence=2 GÁVA Krisztián (2023): Az országos és a helyi népszavazás szabályozásának összevetése 2014-től napjainkig. Acta Humana, 11(4), 59–80. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2023.4.4 LÁSZLÓNÉ KOVÁCS Ilona (2008): A helyi népszavazás szabályozása, gyakorlati tapasztalatai. In CSEFKÓ Ferenc (szerk.): Ünnepi kötet Ivancsics Imre egyetemi docens, decan emeritus 70. születésnapjára. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 276–289. POZSÁR-SZENTMIKLÓSSY Zoltán (2016): A Kúria végzése a betelepítési kvótáról szóló népszavazási kérdésről. Jogesetek Magyarázata, (1–2), 77–84. RADICS Katalin Adél (2019): A helyi népszavazások kihívásai Magyarországon. Diskurzus, 9(2), 16–26. Online: https://blszk.sze.hu/images/Diskurzus-2019.-%C3%A9vi-II.-sz%C3%A1m24.pdf#page=28 TÉGLÁSI András (2014): Azért a nép az úr? A népszavazás aktuális alkotmányjogi kérdései az Alaptörvény elfogadása óta. MTA Law Working Papers, (19). Online: https://jog.tk.hun-ren.hu/uploads/files/mtalwp/2014_19_Teglasi.pdf TÉGLÁSI András (2015): Véleményszabadság vs. emberi méltóság – Egy rejtélyes alaptörvény-módosítás nyomában. Acta Humana: Hungarian Centre for Human Rights Publications, 3(6), 25–47. TÓTH Adrienn (2012): Igen vagy nem. A helyi népszavazások magyarországi gyakorlata (1999–2011). Politikatudomány Szemle, (3), 82–114. Jogi források A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2013-238-00-00 Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXVII. törvény. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2021-117-00-00.0#CI Az országos népszavazási eljárás módosításáról szóló 2021. évi CXVIII. törvény. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2021-118-00-00.0#CI T/10171. számú törvényjavaslat a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról. Online: https://www.parlament.hu/web/guest/iromanyok-elozo-ciklusbeli-adatai?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=eq18MiJ3&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D40%26p_izon%3D10171 T/17383. számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének emelése érdekében. Online: https://www.parlament.hu/web/guest/iromanyok-elozo-ciklusbeli-adatai?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=eq18MiJ3&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D40%26p_izon%3D17383 A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló 1839/2016. (XII. 23.) Korm. határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2016-1839-30-22 A 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok rendezési jogáért kiírt pályázat helyzetéről szóló 1093/2017. (II. 22.) Korm. határozat. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A17H1093.KOR&txtreferer=00000001.txt Országos népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló 233/2016. (VII. 5.) KE határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2016-233-30-76 Országos népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló 8/2022. (I. 11.) KE határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2022-8-30-76 Országos népszavazás elrendeléséről szóló 8/2016. (V. 10.) OGY határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2016-8-30-41 Országos népszavazásról szóló 23/2016. (X. 27.) OGY határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2016-23-30-41 Országos népszavazásról szóló 24/2016. (X. 27.) OGY határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2016-24-30-41 Országos népszavazás elrendeléséről szóló 32/2021. (XI. 30.) OGY határozat. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2021-32-30-41.1 - 29/2012. (V. 25.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=B012AC61AABEAE9CC1257ADA00524F73 - 3130/2016. (VI. 29.) AB végzés. Online: https://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/61A1C8A5EF845C23C1257FB800586047?OpenDocument - 3150/2016. (VII. 22.) AB végzés. Online: https://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/C410722866921CC9C1257FE90058695B?OpenDocument - 3151/2016. (VII. 22.) AB végzés. Online: https://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/628A002BA47B9404C1257FE600585769?OpenDocument - 33/2021. (XII. 22.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=58C4C4BC8B4F2356C1258782005EDA9C - 1/2022. (I. 7.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=FD9E0DD034F8DFEFC12587A700476CD6 - 10/2022. (VI. 2.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=57FE516757A96BE1C12587E4005EC02B - 11/2022. (VI. 2.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=42691364BD0F534EC12587E4005EC3A5 - 3108/2023. (III. 14.) AB végzés. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=0CBB61356A31160AC125884E00528663 - 20/2023. (VIII. 7.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=078E6242A7F4A4C1C12589EB004482D1 - 21/2023. (VIII. 7.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=95F4CCBA4EFF8DAFC12589EB00448282 - 3026/2024. (I. 12.) AB végzés. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=FFBD0C50427826B6C1258A83006042B5 - 3027/2024. (I. 12.) AB végzés. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=28BACC2C705A66B1C1258A83006042AC - 3028/2024. (I. 12.) AB végzés. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=AD9384D79C5B59D7C1258A830060429E - 3/2024. (I. 25.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=A6BC60C093F7CC1BC1258A83006042C0 - 4/2024. (I. 25.) AB határozat. Online: https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=4B73C63155510A6EC1258A83006042BD - 14/2016. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/14-2016-nvb-hatarozat-magyarorszag-kormanya-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 51/2016. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/51-2016-nvb-hatarozat-gogos-zoltan-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-alairasainak-ellenorzese-targyaban - 150/2016. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/150-2016-nvb-hatarozat-a-233-2016-vii-5-ke-hatarozattal-2016-oktober-2-napjara-kituzott-orszagos-nepszavazas-eredmenyenek-megallapitasa-targyaban - 3/2017. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/3-2017-nvb-hatarozat-m-j-maganszemely-es-dr-sz-m-g-maganszemely-altal-benyujtott-fellebbezes-targyaban - 42/2017. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/42-2017-nvb-hatarozat-vago-gabor-maganszemely-altal-kezdemenyezett-orszagos-nepszavazasi-kerdes-targyaban - 697/2018. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/697-2018-nvb-hatarozat-a-momentum-mozgalom-altal-benyujtott-fellebbezes-targyaban - 966/2018. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/966-2018-nvb-hatarozat-ur-bence-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 986/2018. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/986-2018-nvb-hatarozat-schadi-tamas-istvan-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-alairasainak-ellenorzese-targyaban - 177/2019. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/177-2019-nvb-hatarozat-a-kassai-daniel-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 34/2020. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/34-2020-nvb-hatarozat-a-kassai-daniel-maganszemely-altal-benyujtott-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-targyaban - 156/2022. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/156-2022-nvb-hatarozat-a-karacsony-gergely-szilveszter-maganszemely-altal-szervezett-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-alairasai-ellenorzese-eredmen - 157/2022. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/157-2022-nvb-hatarozat-a-karacsony-gergely-szilveszter-maganszemely-altal-szervezett-orszagos-nepszavazasi-kezdemenyezes-alairasai-ellenorzese-eredmen - 29/2023. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito?p_p_id=decision_WAR_nvidecisionportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_decision_WAR_nvidecisionportlet_mvcPath=%2Fdetails%2Fview.jsp&_decision_WAR_nvidecisionportlet_urlTitle=29%2F2023.-nvb-hat%25C3%25A1rozat-a-dani-mikl%25C3%25B3sn%25C3%25A9-mag%25C3%25A1nszem%25C3%25A9ly-%25C3%25A1ltal-beny%25C3%25BAjtott-orsz%25C3%25A1gos-n%25C3%25A9pszavaz%25C3%25A1si-kezdem%25C3%25A9nyez%25C3%25A9s-t%25C3%25A1rgy%25C3%25A1ban - 74/2023. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito?p_p_id=decision_WAR_nvidecisionportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_decision_WAR_nvidecisionportlet_mvcPath=%2Fdetails%2Fview.jsp&_decision_WAR_nvidecisionportlet_urlTitle=74%2F2023.-nvb-hat%25C3%25A1rozat-dr.-luk%25C3%25A1cs-l%25C3%25A1szl%25C3%25B3-gy%25C3%25B6rgy-%25C3%25A1ltal-beny%25C3%25BAjtott-orsz%25C3%25A1gos-n%25C3%25A9pszavaz%25C3%25A1si-kezdem%25C3%25A9nyez%25C3%25A9s-t%25C3%25A1rgy%25C3%25A1ban - 79/2023. NVB határozat. Online: https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito?p_p_id=decision_WAR_nvidecisionportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_decision_WAR_nvidecisionportlet_mvcPath=%2Fdetails%2Fview.jsp&_decision_WAR_nvidecisionportlet_urlTitle=79%2F2023.-nvb-hat%25C3%25A1rozat-a-dani-mikl%25C3%25B3sn%25C3%25A9-mag%25C3%25A1nszem%25C3%25A9ly-%25C3%25A1ltal-szervezett-orsz%25C3%25A1gos-n%25C3%25A9pszavaz%25C3%25A1si-kezdem%25C3%25A9nyez%25C3%25A9s-al%25C3%25A1%25C3%25ADr%25C3%25A1sai-ellen%25C5%2591rz%25C3%25A9se-eredm%25C3%25A9ny%25C3%25A9nek-meg%25C3%25A1llap%25C3%25ADt Knk.II.39.057/2023/3. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkii3905720233-szamu-hatarozat Knk.II.39.102/2023/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkii3910220232-szamu-hatarozat Knk.II.39.103/2023/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkii3910320232-szamu-hatarozat Knk.IV.40.645/2021/19. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv40645202119-szamu-hatarozat Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkii3905820228-szamu-hatarozat Knk.37.807/2012/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knk3780720122-szamu-hatarozat Knk.IV.37.340/2015/3. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv3734020153-szamu-hatarozat Knk.IV.37.361/2015/3. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv3736120153-szamu-hatarozat Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkvii3769520163-szamu-hatarozat Knk.VII.37.647/2018/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkvii3764720182-szamu-hatarozat Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv3825820182-szamu-hatarozat Knk.VII.37.857/2019/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkvii3785720192-szamu-hatarozat Knk.III.39.060/2023/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiii3906020232-szamu-hatarozat Knk.VII.37.857/2019/2. számú végzés. Online: https://www.kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkvii3785720192-szamu-hatarozat Knk.III.37.660/2020/2. számú végzés. Online: https://www.kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiii3766020202-szamu-hatarozat Knk.I.37.722/2016/3. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knki3772220163-szamu-hatarozat Knk.IV.37.257/2016/7. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv3725720167-szamu-hatarozat Knk.VII.37.424/2017/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkvii3742420172-szamu-hatarozat Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv3722220169-szamu-hatarozat Knk.II.40.646/2021/9. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkii4064620219-szamu-hatarozat Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés. Online: https://www.kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkii3905820228-szamu-hatarozat Kpkf.IV.37.347/2017/3. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/kpkfiv3734720173-szamu-hatarozat Knk.IV.38.204/2016/2. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiv3820420162-szamu-hatarozat Kvk.V.37.244/2017/3. számú végzés. Online: https://static.valasztas.hu/migration/2017/kvk244.pdf Knk.I.39.095/2023/6. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knki3909520236-szamu-hatarozat Knk.III.39.012/2024/9. számú végzés. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkiii3901220249-szamu-hatarozat Knk.IV.39.014/2024/6. számú végzés. Online: Knk.IV.39.014/2024/6. számú határozat | Kúria (kuria-birosag.hu) - 3/2016. (XII. 7.) számú FVB határozat. Online: https://budapest.hu/valasztas/Documents/FVB/2016%20FVB/3-2016-FVB-12-07-Olimpia2.pdf A Fővárosi Közgyűlés 235/2017. (IV. 5.) Főv. Kgy. határozata fővárosi szintű helyi népszavazás elrendelése kérdésében. Online: https://budapest.hu/Lapok/2017/a-fovarosi-kozgyules-235-2017-iv-5-fov-kgy-hatarozata-fovarosi-szintu-helyi-nepszavazas-elrendelese-kerdeseben.aspx A települések száma és népessége jogállás szerint, 2022. január 1., Központi Statisztikai Hivatal. Online: https://www.ksh.hu/stadat_files/fol/hu/fol0007.html" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(608) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "75-113" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2024.3.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(2152) "

The aim of this study is to take stock of the trend in the use of this exceptional instrument of power at local and national level since the entry into force of Act CCXXXVIII of 2013 on initiating referendums, the European Citizens’ Initiative and referendum procedure (hereinafter: Nsztv.), which reformed the local and national referendum procedure. Has the legislation aimed at a unified procedural system pushed the institution of local and national referendums in the same direction, i.e. do we see similar behaviour and exercise of rights by the initiators and the electoral bodies concerned, regardless of the territorial scope, or on the contrary, depending on whether the initiative is a local or a national referendum, the initiatives follow a different path, despite the similar framework created by the legislation in force? This raises the question as to whether the fate of a referendum initiative is determined by the level at which it is intended to make the electorate take a decision (municipal/regional or national). A comparative analysis of the types of referendums leads to the conclusion that, while local referendums have basically preserved the institutional purpose, national referendums often serve different political purposes. Indeed, in the case of the former, the organisers seek a sovereign decision on a practical issue affecting the life of the community, with the aim that the community will make a decision with practical consequences in accordance with their intentions. The figures show that, if not in the majority of cases, there is a realistic chance that local referendum initiatives will be successful. In contrast, since the entry into force of the Nsztv., no national referendum initiative initiated by voters has reached the referendum stage. National referendum questions typically do not even pass the validation procedure. However, there have been some questions where the organisers have been able to start collecting signatures but have not been successful. In several of these cases, the ‚activity’ of the organisers showed that there was perhaps no real intention behind the initiative.

" ["hu_HU"]=> string(2547) "

Jelen tanulmány célja annak számbavétele, hogy a helyi és az országos népszavazási eljárást megújító, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) hatálybalépése óta milyen tendencia figyelhető meg a hatalomgyakorlás kivételes eszközének használata tekintetében helyben és országos szinten. Az egységes eljárásrendszerre törekvő jogalkotás egyazon irányba mozdította-e el a helyi és az országos népszavazás intézményét, vagyis függetlenül a területi kiterjedtségtől, a kezdeményezők és az érintett választási szervek részéről hasonló magatartással és joggyakorlással találkozunk, vagy épp ellenkezőleg: attól függően, hogy helyi vagy országos népszavazási kezdeményezésről van szó, a kezdeményezések a hatályos szabályozás teremtette hasonló keretek ellenére eltérő életutat járnak be? Ebből következően pedig adódik a kérdés, hogy a népszavazási kezdeményezés sorsát determinálja-e az, hogy az milyen (települési/területi vagy országos) szinten kívánja a választópolgárokat állásfoglalásra késztetni? A népszavazási típusok egymással összevetett vizsgálata alapján arra ez eredményre jutunk, hogy míg a helyi népszavazási kezdeményezések alapvetően megőrizték az intézmény célja szerinti szándékot, addig az országos népszavazási kezdeményezések sok esetben más politikai célokat szolgálnak. Előbbiek esetében ugyanis a közösség életét érintő gyakorlati kérdésben kívánják a szuverén döntését a szervezők, azzal a céllal, hogy a közösség a szándékaik szerinti, gyakorlati következményekkel járó döntést hoz. A számok azt mutatják, hogy ha nem is az esetek többségében, de reális esély van arra, hogy a helyi népszavazási kezdeményezések célba érjenek. Ezzel szemben az Nsztv. hatálybalépése óta egyetlen választópolgárok által kezdeményezett országos népszavazási kezdeményezés sem jutott el a népszavazás kitűzéséig. Az országos népszavazási kérdések jellemzően már a hitelesítési eljáráson sem jutnak túl. Emellett azonban voltak olyan kérdések, amelyek esetében a szervezők megkezdhették az aláírásgyűjtést, de az nem vezetett sikerre. Ezek közül több esetben azt mutatta a szervezői „aktivitás”, hogy a kezdeményezés mögött talán nem is volt valós népszavazási szándék.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(193) "An Analysis of the Fate of National Referendum Initiatives Certified with Final and Binding Effect, National Referendum Initiatives and Local Referendums the Date of Which Was Set (2014–2023)" ["hu_HU"]=> string(205) "A jogerősen hitelesített országos népszavazási kezdeményezések, a kitűzött országos népszavazási kezdeményezések, valamint a kitűzött helyi népszavazások sorsának elemzése (2014–2023)" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(23) "Real Goal or Plaything?" ["hu_HU"]=> string(29) "Valós cél vagy játékszer?" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Gáva Krisztián" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#770 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9952) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7875) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gáva" ["hu_HU"]=> string(5) "Gáva" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(19) "national referendum" [1]=> string(16) "local referendum" [2]=> string(21) "referendum initiative" [3]=> string(20) "referendum procedure" [4]=> string(31) "amendment of the referendum law" [5]=> string(21) "right to a referendum" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(23) "országos népszavazás" [1]=> string(19) "helyi népszavazás" [2]=> string(30) "népszavazás kezdeményezése" [3]=> string(24) "népszavazási eljárás" [4]=> string(40) "a népszavazási törvény módosítása" [5]=> string(26) "népszavazáshoz való jog" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#794 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(36384) ["id"]=> int(6100) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7875) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#795 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(7876) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-10-28" ["lastModified"]=> string(19) "2024-10-28 12:38:48" ["primaryContactId"]=> int(9953) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(7752) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4840) "ANGYAL Emese Éva – FELLNER Zita – FÉNYES Csongor (2017): Új kihívók. Politikai szocializációs utak a Momentum Mozgalomban. Politikatudományi Szemle, 26(4), 55–79. BALOGH Adél (2017): A magyar fiatalok vallásossága és véleménye az egyes vallásokról. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. Online: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/35095 BARANYAI Béla (2023): Mi van az adatok mögött? – Rosta Gergely vallásszociológus a népszámlálás eredményeiről. Magyar Kurír Katolikus Hírportál, 2023. október 24. Online: https://www.magyarkurir.hu/hirek/mi-van-az-adatok-mogott-rosta-gergely-vallasszociologus-nepszamlalas-eredmenyeirol BARTAL Anna Mária (2010): Élnek köztünk boldog emberek is… A magyar önkéntesek és nem- önkéntesek jellemzői. In ROSTA Gergely – TOMKA Miklós (szerk.): Mit értékelnek a magyarok? Budapest: OCIPE – Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia, 401–425. BAUER Béla – LAKI László – SZABÓ Andrea (2001) (szerk.): Ifjúság2000 Gyorsjelentés. Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet. BAUER Béla – SZABÓ Andrea (2005) (szerk.): Ifjúság2004 Gyorsjelentés. Budapest: Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda. BAUER Béla – SZABÓ Andrea (2009) (szerk.): Ifjúság2008 Gyorsjelentés. Budapest: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet. BERGER, Peter (1967): The Sacred Canopy: Elements of a Sociological Theory of Religion. Garden City, NY: Doubleday. BOROS László – BOZSÓ Helga (2016): A vallási, a nemzeti és az európai identitás megítélése a 2016-os nagymintás ifjúságkutatás adataiban. In Nagy Ádám (szerk.): Margón kívül. Magyar Ifjúságkutatás. Excenter Kutatóközpont. DOMOKOS Tamás – KÁNTOR Zoltán – PILLÓK Péter – SZÉKELY Levente (2020): Magyar Fiatalok 2020. Társadalomkutató Kft. Online: https://tarsadalomkutato.hu/wp-content/uploads/2021/07/magyar_ifjusag_2020_web-v%C3%9Ag.pdf DURKHEIM, Émile (2001 [1933]): A társadalmi munkamegosztásról. Ford. CSÁKÓ Mihály. Budapest: Osiris. FÖLDVÁRI Mónika – ROSTA Gergely (1998): A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle, 1(1), 127–137. FRANKL, Viktor E. (2005): Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Budapest: Jel. FUKUYAMA, Francis (2022): Bizalom. Budapest: Európa. GYORGYOVICS Miklós – PILLÓK Péter (2014): A vallásos fiatalok társadalmi státuszának változása. Vigilia, 79(9), 650–660. HÁMORI Ádám – ROSTA Gergely (2011): Vallás és ifjúság. In Bauer Béla – Szabó Andrea (szerk.): Arctalan(?) nemzedék. Ifjúság 2000–2010. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitika Intézet, 249–262. HARARI, Yuval Noah (2022): 21 lecke a 21. századra. Budapest: Anima. HARNACK, Adolf (2000): A kereszténység lényege. Budapest: Osiris. JAMES, William (2019): A vallási élmény változatai – tanulmány az emberi természetről. Budapest: Osiris. KOPP Mária (2008) (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis. RIFFAULT, Héléne (1998) (szerk.): Les valeurs des français. In FÖLDVÁRI Mónika – ROSTA Gergely (1998): A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle, 1(1), 127–137. Laudate Deum – Dicsérjétek Istent. Ferenc Pápa apostoli buzdítása minden jóakaratú emberhez az éghajlati válságról. Online: https://kattima.hu/hu/app/pray/ferenc-papa-apostoli-buzditasa-laudate-deum-dicserjetek-istent-103933 MIHALICS Vid (1933): Keresztényszocializmus. Kincsestár. Budapest: Magyar Szemle Társaság. MURÁNYI István (2004): A fiatalok vallási szocializáltsága és előítéletessége. Educatio, 2004/4. 583–594. Online: https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/article_attachments/muranyi_i_04_04.pdf PARSONS, Talcott (2000): A modern társadalmak rendszere. In FELKAI Gábor – NÉMEDI Dénes – SOMLAI Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Budapest: Új Mandátum, 40–61. ROSTA Gergely (2007): Ifjúság és vallás – 2004. Új Ifjúsági Szemle, (tavasz), 39–47. ROSTA Gergely (2011): Vallásosság a mai Magyarországon. Vigilia, 76(10), 741–750. ROSTA Gergely (2012): Hit és vallásgyakorlat. In SZÉKELY Levente (szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Kutatópont, 316–330. STARK, Rodney (1999): Secularization, R.I.P. Sociology of Religion, 60(3), 249–273. Online: https://doi.org/10.2307/3711936 TARI Annamária (2010): Y generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Budapest: Jaffa. TOMKA Miklós (2010): Vallási helyzetkép – 2009. In ROSTA Gergely – TOMKA Miklós (szerk.): Mit értékelnek a magyarok? Budapest: OCIPE – Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia." ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(608) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "115-134" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2024.3.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(800) "

In many areas and age groups – especially in the case of urban youth, research points to this – the classic role of religiosity, which therefore means responsibility for the public and the community, and the accompanying social sensitivity manifested in active, concrete helping work, has faded worldwide. On the other hand, meaning-seeking faith, promising individual importance and security, „religiosity in its own way” (somethingism) made up of many elements, is significant. Using a small-scale questionnaire survey in our study, we are trying to find out to what extent and in what form these changes experienced worldwide are present among young Hungarians. Furthermore, how can we interpret the religious interest of young Hungarians by learning the results of the 2022 census.

" ["hu_HU"]=> string(922) "

Számos területen és korosztályban – különösen a városi fiatalok esetében utalnak erre kutatások – a vallásosság klasszikus szerepe, amely tehát a közért, közösségért vállalt felelősséget, s az ezzel járó, aktív, konkrét segítő munkában is megnyilvánuló szociális érzékenységet jelenti, világszerte elhalványult. Az értelemkereső hit, az egyénnek individuális fontosságot, biztonságot ígérő, sok elemből összegyúrt „maga módján vallásosság” ezzel szemben jelentős. Tanulmányunkban egy kis léptékű kérdőíves kutatást is bevetve annak igyekszünk utánajárni, hogy e világszerte tapasztalt változások milyen mértékben és formában vannak jelen a magyar fiatalok körében, s hogy, amint tanulmányunk címe is mutatja, hogyan értelmezhetjük a magyar fiatalok vallási érdeklődését a 2022. évi népszámlálás eredményeit megismerve.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(130) "The Stakes of Young People’s Religious and Social Interest in the Light of Research Results After 2000 and After the 2022 Census" ["hu_HU"]=> string(153) "A magyar fiatalok vallási és szociális érdeklődésének tétje a 2000 utáni kutatási eredmények és a 2022- esnépszámlálási adatok tükrében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(11) "Bauer Lilla" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#797 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9953) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7876) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Bauer" ["hu_HU"]=> string(5) "Bauer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Lilla" ["hu_HU"]=> string(5) "Lilla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(12) "young people" [1]=> string(41) "religious in their own way (somethingism)" [2]=> string(18) "social sensitivity" [3]=> string(12) "volunteering" [4]=> string(9) "community" [5]=> string(27) "life purpose and life value" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(8) "fiatalok" [1]=> string(23) "maga módján vallásos" [2]=> string(25) "szociális érzékenység" [3]=> string(14) "önkéntesség" [4]=> string(11) "közösség" [5]=> string(26) "életcél és életérték" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#802 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(36386) ["id"]=> int(6101) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7876) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }