https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/issue/feed Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények 2022-03-07T15:23:52+01:00 Horváth Anett (Acta Humana szerkesztősége) horvath.anett@uni-nke.hu Open Journal Systems <p>Az <strong>Acta Humana – Emberi jogi közlemények</strong> független lap, amely tudományos missziójának tekinti az Európa Tanács Strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bírósága esetjogának folyamatos bemutatását, különös tekintettel a magyar ügyekre; az Európai Unió Bírósága emberi jogi esetjogának bemutatását, valamint a témában megjelenő tudományos értékű publikációkkal a közigazgatási, közszolgálati, illetve jogi képzőintézmények képzésének segítését. Célja, lektorált kutatások és szakmai tapasztalatok közlése az emberi jogi terület minden aspektusából, a tudományos nézetek és a gyakorlati megfontolások közötti kölcsönhatás erősítése.</p> https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5860 A Kúria gyakorlatából 2021-11-12T08:45:04+01:00 Berkes Bálint berkesb@kuria.birosag.hu <p>A Kúria ítélkező és nemperes tanácsai 2021. június 1-je és november 15-e között az Alaptörvény alapvető jogokat és kötelességeket szabályozó Szabadság és felelősség című fejezetéhez kapcsolódóan több alapjog érvényesülését vizsgálták, így döntést hoztak a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, a gyülekezéshez való jogot, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot, valamint a jogorvoslathoz való jogot érintő ügyekben.</p> 2022-03-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Berkes Bálint https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5402 Kiből lettek és kivé válnak a 21. század gyermekei? 2021-04-09T10:41:19+02:00 Benyusz Márta marta.benyusz@mfi.gov.hu <p>A gyermek mint jogalany kiemelt értékessége a hétköznapi párbeszédek szintjén alapvetésnek és világnézetektől függetlennek tűnik. A kérdés mélyére tekintve ugyanakkor egyértelművé válik, hogy nagyon gyakran a kiemelt értékességet nem a gyermekek, hanem a bűvös 18. életévet átlépett felnőttek perspektívájából határozzuk meg, és a gyermekek jogai mind mikro- (család, iskola), mind makro- (nemzeti és nemzetközi jogalkotó) szinten relativizálódnak. Ahhoz, hogy a gyermek és a gyermekkora hatékony védelmet kapjon, szükségszerű a gyermek megértése és „gyermekjogi szemüvegen” keresztül való szemlélése. Ehhez a megértéshez igyekszem közelebb kerülni a tanulmányban azzal, hogy a történelem kezdetétől áttekintem, miként gondolkodott a múlt embere gyermekéről, a gyermek helyéről a társadalomban, a szülő és a gyermek kapcsolatáról, és ez miként vezetett el a 21. század bizonytalanságaihoz.</p> 2022-03-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5704 Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályairól 2021-08-19T14:32:29+02:00 Boda Zoltán BodaZoltan@debrecen.birosag.hu Nagy Antal nagyantal@debrecenit.birosag.hu <p>Véleményem szerint a jogalkotó nem gondolt bele abba, hogy ha valóban előáll az a helyzet, hogy teljesen megszűnnek a büntetés végrehajtási (bv.) intézetek túlzsúfoltsági körülményei, akkor a következőkkel kell szembesülni: a kérelmezők az egyéb elhelyezési körülményeik miatti sérelmek okozta személyiségi jogaik megsértése miatt igényeik pénzbeli kompenzálására irányuló érvényesítésétől teljesen el lesznek zárva, a bírósághoz fordulás joga kizáródik. „Faramuci” helyzetbe kerülnek tehát a fogvatartottak, mert sem a Bv. tv. szerinti kártalanítási eljárásban, sem pedig a Pp.-n, illetve Ptk.-n alapuló személyiségi jogok megsértése iránt indított perben érdemi jogorvoslatra nem biztos, hogy számíthatnak. Ez pedig korántsem biztos, hogy „kiállna egy EJEB előtti próbát”, hiszen jogállami keretek között elképzelhetetlen a számonkérhetőség lehetőségének kvázi el nem ismerése.</p> 2022-03-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2022 Boda Zoltán, Nagy Antal https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/6075 Fejlettség és tudáshasznosítás mint emberi jog 2022-03-07T14:26:20+01:00 Csath Magdolna csath.magdolna@uni-nke.hu <p>A cikk az emberi fejlettséget mint emberi jogot vizsgálja különböző szempontok szerint. Különbséget tesz az emberi fejlettséghez való hozzájutás joga és a tudás, valamint a képességek használatának lehetősége mint emberi jog között. Az emberi fejlettséget irodalmi áttekintés segítségével mutatja be, különös hangsúlyt fektetve az ENSZ humán fejlettségi indexére (HDI). Azt a következtetést vonja le, hogy egyrészről az egyénnek joga kell, hogy legyen a fejlettség lehető legmagasabb szintjének elérése, másrészről, hogy ez egyben gazdasági érdek is. A gazdaság és a társadalom ugyanis csak akkor tud fejlődni, ha jelentős humán vagyonnal, jól felkészült, egészséges lakossággal rendelkezik, és a korszerű társadalmi gazdasági szerkezet létrehozásával megteremti a humán vagyon hatékony foglalkoztatásának feltételeit.</p> 2022-03-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2022 Csath Magdolna https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5832 A kínvallatás tilalmának megjelenése a mai kor büntetőjogában, Beccaria szellemében 2021-10-31T15:41:42+01:00 Kovács István kovacs.istvan@uni-nke.hu <p>A <em>Dei delitti e delle pene</em> című könyv alapjaiban határozta meg a mai modern büntetőjog alapelveit. A könyv eredetét és szerzőségét legtöbben Beccariának tulajdonítják, de annak szerzősége körül korában és később is számos vita alakult ki. Tanulmányomban a forráskritika módszerével az „Öklök Társaságának” emlékiratait, az egyes tagok visszaemlékezését is elemzés tárgyává teszem, több magyar nyelvű fordítást is megvizsgálok, amely a szerzőség körül kialakult vitát más aspektusból is megismerteti. Mindemellett a tanulmányban a könyvben tárgyalt kínvallatás módszerét történeti és jogi szempontból is bemutatom, valamint kvantitatív eljárás segítségével megvizsgálom, hogy Magyarországon e bűncselekménnyel kapcsolatban milyen eljárások voltak folyamatban az elmúlt években, azoknak mik a tendenciái. Vajon ma Magyarországon a kínvallatás a hatóság egyik eszköze, vagy az emberi és alkotmányos jogok gyakorlása érvényesül, és a kötelemteljesítés is törvényben meghatározott feltételek szerint alakul.</p> 2022-03-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Dr. Kovács István https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5949 Az Európai Bíróság gyakorlatából 2022-01-05T01:06:58+01:00 Lehóczki Balázs balazs.lehoczki@curia.europa.eu <p>Az Európai Unió (Unió) polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy a jogszabályaikkal összhangban az állampolgáraik részére az állampolgárságot feltüntető személyazonosító igazolványt vagy útlevelet állítsanak ki annak érdekében, hogy azok gyakorolni tudják az Unió területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat. Ezzel kapcsolatban a Bulgáriából érkezett C-490/20. sz. Stolichna obshtina, rayon „Pancharevo” ügyben a Bíróságnak alkalma volt pontosítani az irányelv alapján az azonos nemű szülőkkel rendelkező uniós polgár gyermek szabad mozgáshoz való jogából a gyermek állampolgársága szerinti, az azonos nemű személyek szülői jogállásának lehetőségét el nem ismerő tagállamra háruló kötelezettségeket. 2021. december 14-én meghozott ítéletében a Bíróság egyrészről megállapította, hogy az olyan uniós polgár kiskorú gyermek esetében, akinek a fogadó tagállam illetékes hatóságai által kiállított születési anyakönyvi kivonata a gyermek szüleiként két azonos nemű személyt tüntet fel, a gyermek állampolgársága szerinti tagállam köteles a gyermek számára személyazonosító igazolványt vagy útlevelet kiállítani, annak előzetes megkövetelése nélkül, hogy saját nemzeti hatóságai születési anyakönyvi kivonatot állítsanak ki. A Bíróság másrészről kimondta, hogy a gyermek állampolgársága szerinti tagállam – bármely más tagállamhoz hasonlóan – köteles elismerni a fogadó tagállam által kiállított azon dokumentumot, amely lehetővé teszi az említett gyermek számára, hogy e két személy mindegyikével gyakorolja a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát.</p> 2022-03-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2022 Lehóczki Balázs https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5881 Rejtőzködő városi menekültek Bangkokban 2022-01-10T13:14:18+01:00 Solymári Dániel daniel.solymari@gmail.com Tamássy Bence solymari.daniel@maltai.hu <p>A thaiföldi bevándorlási törvény értelmében az országba érkező menekültek illegális bevándorlónak minősülnek. Ennek alapvető oka, hogy a délkeletázsiai királyság máig nem csatlakozott a genfi menekültügyi egyezményhez, így menekültkérelmeket nem fogad, e státuszt nem ismeri el. A jogszerűtlenül tartózkodókat a rendőrség idegenrendészeti őrizetbe veheti, ellenük büntetőeljárást kezdeményezhet. E nemzetközi dialógusban vitális téma azonban Magyarországon kevésbé ismert. Munkánkban a thai menekültügyi valóságot érintő helyi és nemzetközi jogi kereteket tekintjük át és mutatunk rá a thai jogalkalmazás révén kialakult humanitárius válságra. Írásunk fókusza arra a kérdésre irányul, hogy a genfi menekültügyi egyezmény meghatározása alapján menekültnek minősülő emberek milyen jogvédelemre számíthatnak egy olyan országban, amely nem rendelkezik menekültügyi rendszerrel.</p> 2022-03-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2022 Solymári Dániel, Tamássy Bence https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5447 A katolikus egyház szerepe a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének előmozdításában 2021-04-24T19:28:36+02:00 Ujházi Lóránd ujhazi.lorand@uni-nke.hu <p>Helyes európai szocializációnk folytán a fogyatékossággal élő emberekhez azzal a tisztelettel és elfogadással fordulunk, amely őket megilleti. Jogrendszerünk pedig különös figyelmet fordít jogaik védelmére. Fontos garanciális elem az úgynevezett pozitív diszkrimináció elve, amely állapotuk figyelembevétele mellett, a lehető legtöbb olyan többletjogosítvánnyal ruházza fel őket, amelyek segítségével többi polgártársaikhoz (közel) egyenlő eséllyel indulhatnak az életben. Az európai attitűd és jogvédelem kialakulásában azonban kulcsszerepet játszott a kereszténység és azon belül a katolikus egyház. Ebben a tanulmányban azt bizonyítom, hogy az európai jogvédelmi mechanizmus érthetetlen a katolikus egyház betegekről szóló tanítása nélkül. Hipotézisemet teológiai, kánonjogi, eszmetörténeti és művészeti szempontból igazolom. Különös hangsúlyt fektetek az alapjogi aspektusok és az egyház jelenlegi teológiai tanítása közötti különbözőségekre is, ami legkézzelfoghatóbban a magzati élet védelme területén ölt testet.</p> 2022-03-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények