Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények

Dászvidányjá, Oroszország! Az Európa Tanácsból kizárt extagállam és az Emberi Jogok Európai Bírósága. Hogyan tovább válás után?

2024-01-21T13:31:42+01:00

Oroszország Ukrajnával szembeni inváziója 2022-ben az agresszor márciusi kizárásához vezetett az Európa Tanácsból. Az immár 46 tagállamúra fogyatkozott páneurópai szervezet emberi jogi alapdokumentuma, az Emberi Jogok Európai Egyezménye sem köti tovább az év szeptembere óta az orosz államot. Mi lesz így a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a folyamatban lévő, orosz vonatkozású ügyek sorsa? Felfüggesztik, lezárják, folytatják az eljárásokat? Miként döntött erről 2023-ban az EJEB? A meghozott, még végre nem hajtott ítéletek tiszteletben tartása miképpen biztosított? Egyáltalán: nem a kívánttal ellentétes hatást kiváltó kitenni egy országot egy nemzetközi emberi jogi jogvédelmi mechanizmusból? Jelen tanulmány e kérdésekre igyekszik választ találni.

A gazdaglisták és az adatvédelem

2024-04-11T11:24:52+02:00

A tanulmány azon néhány évvel ezelőtt nagy figyelmet kapott Forbes-ügyre reflektál, amelyben a gazdaglisták kaptak főszerepet, továbbá azt érintően a GDPR-bandeklarált „újságírói mentességre” és annak tartalmára. Az utóbbi értelmében az újságírói célból kezelt és feldolgozott személyes adatok kezelése eltérés tárgyát képezheti, vagy mentesülhet a rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól. Ezzel az intézménnyel a jogalkotó elismeri az újságírói tevékenység szabadságának fontosságát, miközben kiemeli a felelősséget a személyes adatkezelés körében. A Forbes-ügyben releváns kérdések főként precedensjog alapján voltak mérlegelhetőek, ugyanis a GDPR irányadó rendelkezésein kívül nem volt hatályban egyetlen olyan passzus sem, amely kifejezetten segíthette volna a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, valamint az igazságszolgáltatást. A kapcsolódó döntések leghangosabb kritikája az volt, hogy az újságírói tevékenységre, abból pedig kifejezetten az adatvezérelt újságírásra a gyakorlatban a megállapított értékelések dermesztő, öncenzúrát elősegítő hatással lehetnek, és az eseményekre történő azonnali reagálást, azok közzétételét megnehezítik. Az adatvezérelt újságírás nagy adathalmazok szűrésén és elemzésén alapuló újságírást jelent, hír lejegyzése vagy kiemelése céljából, gyökerei az oknyomozó újságírásra vezethetők vissza.2 A tisztánlátás érdekében ebben a tanulmányban bemutatjuk és értékeljük azon jogeseteket, amelyek segítették a hivatalos szerveket a döntések meghozatalában, mindemellett a GDPR vonatkozó bekezdéseinek tartalmát is körbejárjuk, hiszen az alapprobléma gyökere a rendeletben deklarált, újságírási célból végzett személyes adatkezelési kötelezettségek alóli mentesség meghatározásában rejlik.

The Development Path of the Hungarian Public Administration from the Regime Change to the New Era of Crises

2024-04-11T11:35:07+02:00

The Hungarian public administration development path can be displayed in four stages: “democratisation” from 1990 until 1998, the beginning year of the EU accession negotiations; “Europeanisation” as preparing for EU accession until 2004, when Hungary became full member of the EU together with 9 other countries. The next phase is the unsuccessful “quest for efficiency” until 2010, including 2008, when the Hungarian state budget faced insolvency and turned to the IMF for a standby loan. Finally, in 2010 the era of continual crisis management started with the financial and economic crisis, the migrant crisis, the Covid–19, and the war in Ukraine.

Rules and Practical Challenges of Cross-Border Healthcare in the European Union

2024-01-22T13:53:38+01:00

One of the building blocks of the functioning of the single market and the free movement of persons is the coordination of Member States’ social security systems at EU level. Due to the coordination rules, EU citizens in any Member State belonging to the European Economic Area and Switzerland have equal access to healthcare, whether unplanned, i.e. urgent or planned. A multi-level regulation of planned care has emerged in the European Union with the entry into force of the Patient Mobility Directive. The purpose of the creation of the Directive is to facilitate access to planned healthcare and thus overcome certain restrictive measures in the coordination rules. However, the enforcement of the Directive depends to a large extent on the adequacy of Member States’ implementing measures, so the European Union places great emphasis on monitoring the implementation as well. In addition to the multi-level regulation of healthcare abroad, the rules of the Patient Mobility Directive related to cross-border healthcare, as well as certain aspects of the implementation and future challenges of the Directive are presented in the study.

The Legal Regulations and Governmental Approaches towards Refugees in Jordan

2024-04-11T12:01:57+02:00

Jordan has long been a refuge for those fleeing conflict and persecution in neighbouring countries. As a result, the country has developed a robust set of laws and policies to protect refugees and provide them with the support they need to rebuild their lives. In this context, understanding the refugee laws in Jordan is crucial for anyone interested in the welfare of refugees and the broader humanitarian crisis in the region. With over 750,000 registered refugees, Jordan is home to one of the largest refugee populations in the world. The country has been praised for its generosity and commitment to protecting refugees, but also faces significant challenges in providing for the needs of such a large and diverse population. Understanding the legal framework that governs refugees in Jordan is essential to addressing these challenges and improving the lives of those affected by conflict and displacement. The ongoing conflict in Syria has resulted in a massive influx of refugees into neighbouring countries, including Jordan. To meet the needs of this growing population, the Jordanian government has established a set of laws and policies designed to provide refugees with protection, assistance, and access to essential services. This legal framework is a critical component of the countrys humanitarian response to the Syrian crisis and plays an essential role in the lives of hundreds of thousands of refugees living in Jordan.

Regulation of Assisted Reproduction in Hungary

2024-04-11T12:09:47+02:00

Following the implementation of state oversight of human reproductive procedures in 2020, several regulations have been introduced to mitigate potential issues. To enhance patient care and alleviate the workload of IVF centers, a network of specialized infertility outpatient clinics will be established alongside existing centers of assisted reproduction. These changes aim to address the challenges faced by infertility centers and improve the chances of patients having children. The policy currently allows for up to five insurance-funded treatment cycles, while cryopreserved embryo transfers are not subject to a specific limit. Furthermore, the previous threemonth waiting period between treatment cycles has been eliminated, and restrictions on the number of embryos that can be implanted have been implemented. Limiting the number of embryos transferred during IVF procedures is a common practice aimed at reducing the risks associated with multiple pregnancies. By allowing only one embryo for the first transfer up to the age of 36, especially when transferred on day five of embryonic development, this initiative prioritizes the health and safety of both the mother and potential offspring. It helps to minimize the chances of complications such as preterm birth and low birth weight, which are more common with multiple pregnancies. Additionally, it can improve the overall success rates of IVF by focusing on the quality of the transferred embryo rather than the quantity. The Hungarian government anticipates that these measures will enhance the success rates of IVF treatments, consequently leading to a rise in future childbirths and a decrease in the number of frozen embryos. This study aims to delineate the effectiveness of the introduced changes in 2023 and provide recommendations accordingly.

The Theory of Cartelisation and its Critique in Koole

2024-04-11T12:24:55+02:00

The concept of a cartel party as formulated by Richard S. Katz and Peter Mair initially provoked a debate between the authors and Professor Ruud Koole, but several empirical studies on the issue of cartelisation have led to a number of conclusions on the thesis that are worth further reflection.