https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/issue/feedActa Humana – Emberi Jogi Közlemények2023-09-28T13:48:29+02:00Horváth Anett (Acta Humana szerkesztősége)horvath.anett@uni-nke.huOpen Journal Systems<p>Az <strong>Acta Humana – Emberi jogi közlemények</strong> független lap, amely tudományos missziójának tekinti az Európa Tanács Strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bírósága esetjogának folyamatos bemutatását, különös tekintettel a magyar ügyekre; az Európai Unió Bírósága emberi jogi esetjogának bemutatását, valamint a témában megjelenő tudományos értékű publikációkkal a közigazgatási, közszolgálati, illetve jogi képzőintézmények képzésének segítését. Célja, lektorált kutatások és szakmai tapasztalatok közlése az emberi jogi terület minden aspektusából, a tudományos nézetek és a gyakorlati megfontolások közötti kölcsönhatás erősítése.</p>https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7039A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos közigazgatási attitűdök2023-09-28T11:55:08+02:00Kis Norbert kis.norbert@uni-nke.huPálvölgyi Tamáspalvolgyi.tamas@uni-nke.huSzűcs Gáborszucs.gabor.laszlo@uni-nke.huGyőrfyné Kukoda Andreagyorfyne.kukoda.andrea@uni-nke.huKlotz Balázsklotz.balazs@uni-nke.hu<p>A szerzők 2022 őszén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének megalakulásakor egy kérdőívet állítottak össze a hazai közigazgatási tisztviselők fenntarthatósággal kapcsolatos tájékozottsága, az ez alapján kialakult szemléletmódjuk és értékrendjük, illetve a munkakörükön belül és kívül tanúsított környezettudatos magatartásmintáik feltérképezésére. Ugyan a kutatók nem közelítettek prekoncepciókkal a munkához, a cikkben részletesen ismertetett eredmények számos váratlan, pozitív eredményt hoztak. Emellett értékes szempontok fogalmazódtak meg nemcsak a közigazgatásban dolgozók, hanem általában a magyar értelmiségi réteg környezetiszemlélet-formálásának fejlesztésére nézve is.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Kis Norbert , Pálvölgyi Tamás, Szűcs Gábor, Győrfyné Kukoda Andrea, Klotz Balázshttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7041A fenntarthatóság társadalmi percepciója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak körében2023-09-28T12:03:04+02:00Balatoni MonikaBalatoni.Monika@uni-nke.huMáthé KatalinMathe.Katalin@uni-nke.huPongrácz AlexPongracz.Alex@uni-nke.huSzegedi LászlóSzegediLaszlo@uni-nke.hu<p>A 2022 őszén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen alakult Környezeti Fenntarthatósági Intézet fentebb megnevezett kutatókból álló kutatócsoportja az Egyetem hallgatói kollektívájára fókuszálva 2022 decemberétől 2023 januárjáig folytatott le a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos egyetemi kutatást. A kutatás fő bázisául az intézet munkatársai által összeállított kérdőív szolgált. A véleményfelmérés eredményeinek elemzése nagymértékben segíti a fenntarthatóság oktatásával kapcsolatos, egyetemi szintű tervezést.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Balatoni Monika, Máthé Katalin, Pongrácz Alex, Szegedi Lászlóhttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7042A fenntarthatóság mérése a hazai és nemzetközi indikátorrendszerek alapján2023-09-28T12:14:31+02:00Taksás Balázstaksas.balazs@uni-nke.huNagy Balázsnagybalazsphd@gmail.com<p>Az ökológiai környezet és az arra épülő gazdasági-társadalmi rendszer fenntarthatóságának megteremtése a 21. század legnagyobb feladata az emberiség számára, hiszen egyébként akár az egész emberi lét megmaradása veszélybe kerülhet. Azonban egy cél kitűzéséhez és eléréséhez mindig alapvető fontosságú, hogy mind a kitűzött állapotot, mind az odavezető utat mérni tudjuk. Ez a fenntarthatóság esetében is így van, azonban ez esetben nagyon komplex, többdimenziós rendszerről van szó, ebből adódóan az elérendő cél és az aktuális állapot, illetve az abban bekövetkező változás mérése is nagyon nehéz feladat. Ebben a cikkben röviden bemutatjuk a fenntarthatóság mérésére használt legfontosabb nemzetközi és hazai módszertanok jellemzőit, erősségeit, gyengeségeit, majd a levont következtetésekben összegezzük a mérési rendszerek közös pontjait és eltéréseit.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Taksás Balázs, Nagy Balázshttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7043A gazdasági fenntarthatóság humán, innovációs és termelékenységi megalapozottsága Magyarországon nemzetközi összehasonlításban2023-09-28T12:44:37+02:00Csath Magdolnacsath.magdolna@ppke.hu<p>A fenntarthatóság megvalósítása korunk egyik legfontosabb megoldandó feladata. Elsősorban a környezeti fenntarthatóság jut róla eszünkbe. Azt a kérdést tesszük fel, hogy a termelés és a fogyasztás milyen mértékben terheli meg a környezetet, elsősorban az onnan kivont erőforrások, másodsorban a visszajuttatott hulladék miatt. Azonban a fenntarthatóság ennél tágabb fogalom és csak különböző rendszerek egymásra hatásaként értelmezhető. A négy fő egymásra ható rendszer a gazdaság, az emberi közösség, a természeti környezet és a tágabb értelemben vett társadalom. Nemcsak azt kell ezért vizsgálnunk, hogy milyen kölcsönhatás van a termelés és a fogyasztás, valamint a környezet között, hanem azt is, hogy milyen összefüggés van fenntarthatósági szempontból a gazdasági rendszer működése, az emberek és a társadalom között. Ezen belül kiemelten fontos fenntarthatósági kérdés, hogy a működő gazdasági modellek milyen hatékonysággal hasznosítják a humán és társadalmi erőforrásokat, és ezzel csak koptatják azokat, vagy megerősödésükhöz is hozzájárulnak. Ez az írás átfogó statisztikai elemzésre támaszkodva a magyar gazdasági modell fenntarthatóságát elemzi a humán erőforrások hasznosítása és általában a termelékenysége szempontjából. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálja a fenntarthatóság, az innováció, a termelékenység és a versenyképesség kapcsolatrendszerét, és keresi összehangolt fejlődésük lehetőségeit. Összegzésként arra mutat rá, hogy a gazdasági fenntarthatóság kulcskérdése a több innováció, több humán befektetés és ezekre építve a jelentős termelékenységjavítás. Ez egyben biztosítja azt is, hogy a környezetkárosító növekedés helyett a figyelem a takarékosabb fejlődési megoldások felé forduljon.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Csath Magdolnahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7044A regionális fenntarthatóság elméleti és intézményi háttere és a társadalmi tőke vizsgálata a V4-országokban a fenntartható fejlődés néhány indikátora segítségével2023-09-28T12:52:40+02:00Kormos Zoltánzoltan.kormos@ksh.hu<p>A tanulmány a regionális fenntarthatóság, valamint az azt meghatározó területi versenyképesség és alkalmazkodókészség elméleti áttekintése után az Európai Unió regionális politikájának történetét, a regionális fenntarthatóság intézményi hátterének alakulását követi nyomon. Ezt követően megvizsgálja a visegrádi országok tervezési-statisztikai régióinak helyzetét társadalmi tőkéjük szempontjából, a fenntartható fejlődés nemzetközileg elfogadott, kiemelt indikátorai segítségével. Felhívja a figyelmet az országokon belül is jelentősen eltérő fejlődési pályát bejáró régiók közötti különbségekre a fenntartható fejlődésüket hosszú távon is alapvetően meghatározó társadalmi tőkéjük szempontjából.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Kormos Zoltánhttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7045A fenntarthatóság dimenziói és a hazai felsőoktatási intézmények helyzetének egyes aspektusai a fenntarthatósági rangsorok tükrében2023-09-28T12:59:15+02:00Fási Csabafasi.csaba@uni-nke.hu<p>A fenntarthatóság napjaink kiemelt témái közé tartozik. A tanulmány célja, hogy a fogalmi meghatározáson túl bemutassa a fenntarthatóság dimenzióit (környezet–gazdaság–társadalom), az ENSZ által megalkotott Fenntartható Fejlődési Keretrendszert (Agenda 2030), valamint olyan európai uniós kezdeményezéseket, mint a European Green Deal vagy az ESG (Environmental, Social and Governance). A tanulmány második részében fenntarthatóságfókuszú felsőoktatási rangsorokat (GreenMetric World University Ranking, QS World University Rankings: Sustainability 2023, Times Higher Education Impact Rankings) mutatok be és értékelek. Mindennek célja, hogy egyrészt e friss területen számba vegyük a meghatározó rangsorokat, másrészt hogy képet kapjunk a hazai felsőoktatási intézmények rangsorban betöltött helyéről és az intézményi erőfeszítésekről. A tanulmány röviden tárgyalja a fenntarthatóság globális kihívásai mesterképzés és az EU-s zöldköltségvetés-tervezés képzés fontosabb tudnivalóit.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Fási Csabahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7046A körkörös gazdaság iparstratégiai összefüggései2023-09-28T13:06:55+02:00Gervai Pálactahumana@uni-nke.huHorváth Annahorvathan@hotmail.huTrautmann Lászlólaszlo.trautmann@uni-neumann.hu<p>A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a körkörös gazdaság fogalma a korábbi, neokonzervatív és neoliberális gazdaságirányítási elmélet meghaladása. A körkörösség hosszú távú iparstratégiát igényel globális, regionális és állami szinten egyaránt, amelyek egymásra épülnek. A körkörösség a gazdaságelméleti fogalmak újragondolását is szükségessé teszi, de az új fogalmi keret nem előzmény nélküli a közgazdaságtudományban. A tanulmány azt is bemutatja, hogy milyen mérési lehetőségek vannak a körkörösség működésére. Ezek nyilvánvalóan még tökéletlenek, de támpontul szolgálhatnak a további kutatásokhoz.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Gervai Pál, Horváth Anna, Trautmann Lászlóhttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7047Vállalati fenntarthatóság és fenntartható vállalkozások2023-09-28T13:27:31+02:00Horváth Klaudia Gabriellahorvath.klaudia.gabriella@uni-nke.hu<p>Ebben az írásban a vállalati fenntarthatóság témakörét vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy a vállalati fenntarthatóságról szóló elméleti megközelítések mennyire vannak összhangban a nemzetközi vállalati fenntarthatósági keretrendszerek és indexek hasznosíthatóságával. Egyik fontos következtetésünk, hogy a vállalkozásokat különféle szempontból „fenntarthatónak minősítő” indikátorrendszerek és indexek a vállalati fenntarthatóságra úgy tekintenek, mint a vállalati működés során keletkezett pozitív és negatív hatások kiegyensúlyozásának módjára. A fenntarthatónak tekintett vállalkozások így gyakran a vállalati fenntarthatósággal összefüggő értékeket nem, vagy csak kis mértékben, látszólag képviselik. Ezzel összefüggésben a vállalati fenntarthatóságról való stratégiai gondolkodás ösztönzésének kulcsát az üzleti és fenntarthatósági szempontok összekapcsolásában látjuk. Ilyen módon az átfogó nemzetközi keretrendszerek alkalmazása helyett a vállalatok számára egyéni prioritásokon alapuló saját fenntarthatóság-mérési modellek kidolgozását javasoljuk.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Horváth Klaudia Gabriellahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7048Fenntarthatósági stratégiák, javaslatok, programok története az EU-ban – a Zöld Európa megteremtése és a Green Deal előzményei2023-09-28T13:38:25+02:00Szélpál Szilárdszelszil@gmail.comVarga Jánosvarga.janos@kgk.uni-obuda.hu<p>A tanulmány a jövőnket érintő és sokak számára talán még ismeretlen zöldtranszformációval, a fenntartható és Zöld Európa megteremtéséhez vezető eddigi úttal és annak mérföldköveivel foglalkozik. Az Európai zöldmegállapodás céljának teljesülése lenne annak a hosszú útnak a vége, amelyen az unió országai még a második világháború befejezése után kezdtek el járni. Számos szerződés és intézkedéscsomag alapozta meg azt a megállapodást, amelyet ma csak Green Dealként ismerünk. Jelentősége rendkívül fontos, hiszen ha az Európai Unió működését nem érik olyan hatások, amelyek letérítik erről az útról, akkor 2050-ig nagyon sok változás következhet be az életünkben. Mindez kihatással lesz mindenki életére, hatást gyakorol a társadalomra, a gazdaságra, de még a kulturális életre is. A Green Deal ma a legátfogóbb és legkiterjedtebb uniós fenntarthatósági stratégia, amely 2050-ig szól. A tanulmány rövid történeti áttekintést ad arról, hogyan jutottunk el idáig, és mit is jelent valójában az a hosszú távú stratégia, amelyet az unió alakított ki a fenntartható célok hosszú távú teljesítésének érdekében.</p>2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Szélpál Szilárd, Varga Jánoshttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/7038Beköszöntő2023-09-28T11:49:51+02:00Csath Magdolnacsath.magdolna@ppke.hu2023-09-28T00:00:00+02:00Copyright (c) 2023 Csath Magdolna