https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/issue/feed Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények 2021-06-30T12:59:14+02:00 Horváth Anett (Acta Humana szerkesztősége) horvath.anett@uni-nke.hu Open Journal Systems <p>Az <strong>Acta Humana – Emberi jogi közlemények</strong> független lap, amely tudományos missziójának tekinti az Európa Tanács Strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bírósága esetjogának folyamatos bemutatását, különös tekintettel a magyar ügyekre; az Európai Unió Bírósága emberi jogi esetjogának bemutatását, valamint a témában megjelenő tudományos értékű publikációkkal a közigazgatási, közszolgálati, illetve jogi képzőintézmények képzésének segítését. Célja, lektorált kutatások és szakmai tapasztalatok közlése az emberi jogi terület minden aspektusából, a tudományos nézetek és a gyakorlati megfontolások közötti kölcsönhatás erősítése.</p> https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5626 Választójog, választási rendszerek és népszavazások a közjog és a politika határán 2021-06-30T12:48:28+02:00 Horváth Attila horvathattila@uni-nke.hu <p>A nyolc tanulmányt felölelő kötet a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás különböző szegmenseit tárgyalja, a magyar szabályozáson kívül a német és a szlovák választási rendszert is érintve. A nagyobb részben jogtudományi, kisebb részben pedig politikatudományi szempontú elemzések nagy hangsúlyt fektetnek a témakörrel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok, szabályozási modellek, kihívások és dilemmák bemutatására.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Horváth Attila https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5624 Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Szociális Karta és a környezeti jogok 2021-06-30T12:35:27+02:00 Bándi Gyula bandi.gyula@jak.ppke.hu <p>Az Emberi Jogok Európai Egyezményét 70 éve fogadták el, ami egyben meghatározza azt is, milyen tárgyi kört fognak át az ott tárgyalt emberi jogok. Az Egyezmény létrejöttének körülményeit, tartalmát és fontosságát számos forrás tárgyalja, nem hagyva kétséget afelől, milyen történelmi pillanatban, történelmi alapokra építve volt szükség két évvel az ENSZ hasonló dokumentumát követően a regionális megjelenésre is, nagyobb hangsúlyt adva az emberi jogok kérdésének azon a kontinensen, amelyik a legközvetlenebbül volt és maradt abban az időszakban is érintett.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Bándi Gyula https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5625 A környezeti jogok értelmezése az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt jogok körében 2021-06-30T12:42:16+02:00 Kecskés Gábor kecskesg@ga.sze.hu <p>Jelen tanulmány a környezeti jogok, elsősorban az egészséges környezethez való jog kérdésével foglalkozik az idei évben 70 esztendős Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt jogok kapcsán, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. A tanulmány számba veszi, hogy mely nevesített emberi jogok értelmezésében nyertek elismerést az egyének számára biztosított környezeti jogok.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Kecskés Gábor https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5617 Bírói hatalmi ág az Alaptörvényben – a bírói függetlenség néhány aspektusáról 2021-06-30T11:25:10+02:00 Balogh Zsolt olah.andrea@uni-nke.hu <p>Az Alaptörvény bíróságokat érintő része az elmúlt tíz év alatt többször módosult. A tanulmány nem érint minden változást, így nem tárgyai az elemzésnek a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos kérdések. E munkában a bírói függetlenség szempontját előtérbe helyezve mutatunk be néhány olyan – egykor közérdeklődésre számot tartott – ügyet, amellyel összefüggésben az Alaptörvény is módosult. Így foglalkozunk – a túlzott munkateher csökkentése és a jogviták észszerű határidőn belül történő elbírálása céljából létrehozott – ügyáthelyezés lehetőségével, továbbá a bírók korai nyugdíjazásával, valamint a bíróságok központi igazgatására létrehozott alkotmányos konstrukcióval. A tanulmány második része a bírói függetlenség egyes kérdéseit az ítélkező bíró szemszögéből elemzi. Nem titkolt célunk gyakorlati érveket felhozni a mellett, hogy az igazságszolgáltatás jogállami működését az elmúlt tíz évben nem érte csorba.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Balogh Zsolt https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5618 Amikor a bíró visszaél a függetlenségével 2021-06-30T11:41:56+02:00 Hörcherné Marosi Ildikó olah.andrea@uni-nke.hu Kováts Beáta olah.andrea@uni-nke.hu <p>Az Alaptörvény által bevezetett alkotmányjogi panasz, a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatának lehetősége újradimenzionálta az Alkotmánybíróság és a bírói hatalmi ág viszonyát. Olyan új kérdéseket vetett fel, mint hogy vannak-e az Alkotmánybíróság tevékenységének igazságszolgáltatási elemei, a bírói igazságszolgáltatás belső kontrollmechanizmusának és az alkotmányossági felülvizsgálatnak az egymáshoz való viszonya, vagy éppen mi lehet az alkotmányossági felülvizsgálat helyes iránya és annak tartalma („eredmény-” vagy „jogértelmezéskontroll”). E kérdések elemzésének keretéül az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében elismert processzuális alapjog szolgál, amelynek tartalmát az alkotmánybírósági esetjog egy sor új elemmel gazdagította az elmúlt időszakban. A vizsgálat középpontjában tartalmi oldalról a contra legem, illetve az önkényes bírói döntés mibenlétének kérdése áll.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Hörcherné Marosi Ildikó, Kováts Beáta https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5619 A véleményszabadság alkotmányos védelme az Alaptörvény első évtizedében 2021-06-30T11:52:34+02:00 Koltay András Koltay.Andras@uni-nke.hu <p>Az áttekintés a magyar Alkotmánybíróság véleményszabadsággal összefüggő gyakorlatának változásait követi nyomon az Alaptörvény hatálya alatt, azaz a 2012. január 1-je óta született határozatok fényében. Következtetése szerint a kisebb-nagyobb következetlenségek ellenére a vizsgált évek alatt jelentős előrelépés történt a véleményszabadság alkotmányos tartalmának meghatározásában. A közügyek vitái úgy maradtak széles körben szabadok, hogy közben az emberi méltóság sem maradt védtelen. A bíróságok több esetkör – elsősorban a személyiségi jogok védelme – tekintetében világos mércéket kaptak, és a gyakorlat olyan kérdéseket is érint, mint a híresztelés vagy a képmásvédelem, amelyekről korábban az AB nem szólhatott.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Koltay András https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5620 Az eljárási alapjogok és az eljárási alkotmányosság néhány kérdése az Alaptörvényben 2021-06-30T12:00:17+02:00 Patyi András Patyi.Andras@uni-nke.hu <p>Az Alaptörvény jelentős változást hozott a tisztességes eljárások követelményét megfogalmazó alapjogokat illetően. A tisztességes hatósági ügyintézés újszerű, alaptörvényi alapja a „[v]alljuk hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”. Az ehhez, a tételes alkotmánynormában való megjelenésében új alapjoghoz rendkívül szorosan kapcsolódó másik alapjog, a tisztességes eljáráshoz való jog vagy más néven a bírói úthoz való alapjog magyarországi megjelenése korábbra tehető, az Alkotmány 1989-ben bekövetkezett módosításhoz kapcsolódik. Természetesen ez a két alapjog nem meríti ki mindazokat a követelményeket, amelyeket állami (közhatalmi) eljárások lefolytatása kapcsán az alkotmányjogi normák meghatároznak. E követelmények átfogó kerete, forrása a jogállamiság követelménye, a jogállam-klauzula. Az emberi méltóságból (az általános cselekvési szabadságból) levezethető tisztességre vonatkozó igény mellett a jogállam-klauzulából fakadó kiszámíthatóság, a törvényesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás és az észszerű időn belül meghozott döntéshez való jog mellett a demokrácia elvéből levezethető a döntéshozó közhatalmi szervek demokratikus legitimációja, a többségi döntéshozatal és a transzparencia elve.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Patyi András https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5621 Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében 2021-06-30T12:09:45+02:00 Schanda Balázs schanda.balazs@jak.ppke.hu <p>Az alkotmánybíráskodás a rendszerváltozáskor előzmények nélkül jelent meg a magyar jogrendszerben és rövid idő alatt meghatározó jogalakító szerepre tett szert. Az Alaptörvény a politikától távolabb, az igazságszolgáltatáshoz közelebb hozta az intézményt. Ugyanakkor az elmúlt évtized gyakorlata is mutatja – például a szólásszabadság vagy az egészséges környezethez való jog tekintetében –, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is jelentős jogalakító szerepet tölt be. Az elmúlt évtized gyakorlatát az is jellemzi, hogy az Alkotmánybíróság kompromisszumokkal old fel kényes kérdéseket, és a nemzeti identitás védelme és az uniós együttműködés kötelezettsége között is egyensúlyt keres.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Schanda Balázs https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5622 Az alkotmányozás dilemmái – 10 év múltán 2021-06-30T12:17:20+02:00 Trócsányi László olah.andrea@uni-nke.hu <p>„Magyarország új Alaptörvénye viharban született.” 2 Jogi és politikai szenvedélyek viharában. Az Alaptörvény születését övező viták természetes következményei lettek volna bármely olyan új alkotmánynak, amely olyan államban születik, amely az EU-csatlakozást követően (a 2004-ben újonnan csatlakozott tagállamok közül elsőként) vállalkozik ilyen feladatra. A 2010-ben megindult magyar alkotmányozás egyfajta minilaboratóriumi közeg volt. Az Európai Unió egyes intézményeinek, demokrácia-központú figyelmének a középpontjába kerültünk. Ezenfelül, Magyarország esetében azt láthattuk, hogy szinte valamennyi jelentős nemzetközi szervezet (ENSZ, Európa Tanács) úgy vélte, hogy véleményt kell formálniuk a magyar Alaptörvényről.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Trócsányi László https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/5623 Az Alaptörvény jelentősége Magyarország szuverenitásának védelmében 2021-06-30T12:26:32+02:00 Varga Zs. András varga.zs.andras@jak.ppke.hu <p>A 21. század elején a vesztfáliai békére visszavezethető szuverenitáson alapuló világrendet a globalizáció néven összefoglalt komoly és hosszú kihívás éri. Ez nem kizárólag politikaelméleti kérdés, hanem legalább ennyire alkotmányjogi is. Az állam által gyakorolt hatalom és a hatalom gyakorlásának módja az Európai Unió keretei között is bonyolult. Lényeges ezért, hogy Magyarország ott, ahol hatalma van, vagyis saját állami keretei között hangsúlyozza, hogy nem azért van magyar alkotmányosság, mert azt egy, az akaratából létrejött, vagy legalábbis hozzájárulásával működő nemzetközi intézmény elismeri, hanem azért van magyar alkotmányosság, mert korábban is volt. Állami szuverenitás nélkül csak intézményi autoritás marad, az alkotmány és az alkotmányosság elenyészik. Ez ellen szolgál erős eszközül az Alaptörvény. Az alkotmányos identitás, a mai alkotmányosság normatív<br>összekapcsolása a Magyarország állami létét végigkísérő történeti alkotmányossággal és az alkotmányos állami folytonosságot megtestesítő Szent Koronával olyan eszközök, amelyek alkalmasak a szuverenitás védelmére.</p> 2021-06-30T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2021 Varga Zs. András