Az igazi Gossip Girl a bíróságon
A Wagatha Christie per tanulságai a közösségi médiában posztolás jogi következményeivel kapcsolatban
Copyright (c) 2025 Kovács Helga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A Wagatha Christie per az angol rágalmazási jog legújabb emblematikus darabja. A bizonyítás nehézségei felvetették az elektronikus kommentek néhány jogi problémáját. A közösségi médiában a rendkívül heterogén felhasználói tömeget nem szerencsés a hagyományos sajtó átlagolvasójaként elképzelni. A bíróságok felismerik, hogy a platformok használata eltérő olvasói szokásokat teremtett, és ennek eltérő jogi következményei is lehetnek. A nyilvános tartalmak laikus előállítóinak jogi felelőssége azonban bizonytalan. Tipikusan ilyen probléma az online platformokat kereskedelmi marketing céllal használó influenszerek és a közszereplés közötti kapcsolat, valamint a közügyek vitáját érintő tartalmak jogi értékelése.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
ACHESON, David (2019): The Digital Defamation Damages Dilemma. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3481760
ANTONIOU, Alexandros (2022): Wagatha Christie: What the Judgement Said, and What It Means for Future Libel Litigants. The Conversation (UK), 2022. augusztus 1. Online: https://theconversation.com/wagatha-christie-what-the-judgment-said-and-what-it-means-for-future-libel-litigants-187955
BERNAL, Paul (2014): A Defence of Responsible Tweeting. Communications Law, 19(1), 12–19.
BEZEMEK, Christoph – DUMBROVSKY, Tomas (2020): The Concept of Public Interest. Graz Law Working Paper, No1-2020, a Prágai Károly Egyetem Jogi Karának kutatási dokumentuma. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3701204
BLAIR, Alexandra (2023): Amateur Sleuths and Online Truths: Defamation Lawsuits in the Internet Age of True Crime. SSRN, 31–32. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.4666365
BOYDEN, Bruce E. (2012): Oversharing: Facebook Discovery and the Unbearable Sameness of Internet Law. Arkansas Law Review, 65(1). Online: https://ssrn.com/abstract=2012121
CAMPBELL, John (2014): A rágalmazás jogának folyamatos változásai. A mulasztás kérdése, valamint a jó hírnévhez és a véleménynyilvánításhoz való jog összeegyeztetése az angolszáz jogrendekben napjainkban. In Medias Res, 3(1), 1–40. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4820262
CLARKE, Barry (2016): Revealed: The Stuff of Life on Screen Now. Tribunals, 1, 8–11. Online: https://www.judiciary.uk/wp-content/uploads/2016/01/clarke_perils-of-the-online-world-pt2-summer2013.pdf
CONNOLLY, Rachel (2022): For Influencers, Social Justice Is No More Than a Branding Device. Irish Examiner, 2022. február 10. Online:
HOPKINS, Christopher B. (2012): Discovery of Facebook Contents in Florida Cases. American Journal of Trial Advocacy, 31(2).
KENYON, Andrew T. (2024): A rágalmazás szabályozása, a Sullivan-ügy és a szólásszabadság megjelenési formája. STONE, Adrienne – SCHAUER, Frederick [szerk.]: A szólásszabadság oxfordi kézikönyve. Budapest: Orac, 299–322.
KOLTAY András (2014): A sajtó-helyreigazítási jog. CSEHI Zoltán – KOLTAY András – NAVRATYIL Zoltán (szerk.): A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban Az új Polgári Törvénykönyvre és az új Büntető Törvénykönyvre tekintettel. Budapest: Wolters Kluwer, 289–356.
KOLTAY András (2024): Sajtószabadság. Egy közös európai eszme szabályozása. Budapest: Orac.
KOVÁCS Helga (2025): Miért szubjektív az objektív? Az „átlagolvasó” fogalmának felhasználása a személyiségi jogi perekben. In Medias Res, 1. Megjelenés alatt. Online: https://doi.org/10.59851/imr.14.1.3
LIU, Ruiteng (2020): Innovation and Reform: Applying New Zealand's Public Interest Defence in Defamation to Social Media and Blogs. Victoria University of Wellington Legal Research Paper, 21, 1–46. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3599683
LOMONTE, Frank D. – LEIBERT, Stephanie (2023): Internet Famous: Are Online Influencers and Micro-Celebrities Public Figures Under Defamation Law? Missouri Law Review, 88(3), 715–749. Online: https://ssrn.com/abstract=4678037
LOVELL, Jessica (2019): A Closer Look at Public Interest Defence. Inforrm’s Blog – The International Forum for Responsible Media Blog, 2019. április 3. Online: https://inforrm.org/2019/04/03/a-closer-look-at-the-public-interest-defence-jessica-lovell/
ONG’ONG’A, Daniel Oloo (2021): Exploring the Social Social Media Culture of Commenting: YouTube Users Sentiment’s of „Misinformation” on International News Media Sphere. Social Communication, 22(1), 90–100. Online: https://doi.org/10.2478/sc-2021-0009
POPOVICS Anett (2023): Az influenszer marketing hatása a fogyasztói döntésekre. Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, 1, 78–87. Online: https://kgk.uni-obuda.hu/wp-content/uploads/2023/11/VF_2023_I_09.pdf
RAAB, Charles D. (2012): Privacy, Social Values and the Public Interest. BUSCH, A. – HOFMANN, J. (szerk.): Politik und die Regulierung von Information (Politische Vierteljahresschrift, Sonderheft 46.). Online: https://doi.org/10.5771/9783845238340-133
YOUNG, Hilary (2019): Reynolds V Times Newspapers. ROLPH, David (szerk.): Landmark Cases in Defamation Law. Sydney: Hart Publishing. Online: https://doi.org/10.5040/9781509916757.ch-009