Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények

Választási bűncselekmények a hatályos szabályozás tükrében

Balázs Bettina — Thu, 16 Mar 2023 00:00:00 +0100

A választási bűncselekmények a választási csalásoknál szűkebb tárgykört ölelnek fel, azokat a választási visszaéléseket foglalják magukban, amelyek olyan mértékben sértik a demokratikus választások követelményét, a választások tisztaságát, hogy a Büntető törvénykönyv az elkövetésük esetén büntetés kiszabását rendeli. Jelen tanulmány a választás rendje elleni bűncselekmények, valamint a választásokhoz köthetően elkövethető más bűncselekmények hatályos szabályozását vizsgálja, rámutatva a módosítást igénylő gyenge pontokra.

A videókonferencia-alkalmazások biztonsági kockázatai

Bányász Péter, Tóth András, Magyar Sándor, Koller Marco — Thu, 16 Mar 2023 00:00:00 +0100

Az új típusú koronavírus számos területen gyorsította fel a digitalizációt. A globális pandémia egyik jellegzetes képe az online értekezletekhez köthető. Az állami és piaci szervezeteknek, az oktatási intézményeknek szinte egyik napról a másikra kellett átállni távoli munkavégzésre, digitális oktatásra, ami a különböző videókonferencia-alkalmazások használatának megugrásával járt együtt. A Covid–19 azonban nem csupán a társadalmi funkciók fenntartásában okozott komoly kihívásokat; a kierőltetett digitalizáció emergens fenyegetettségeket is okozott a kibertérben. A videókonferencia-alkalmazások a fentiekből következően számos biztonsági kockázatot rejtenek magukban adatvédelmi és információbiztonsági aspektusból. Jelen tanulmány ezeket a kockázatokat kívánja bemutatni a technológia, illetve a humán tényező szempontjából, valamint a jó gyakorlatok elvét követve megoldási javaslatokat is felvázol.

A választási szervek online ülésezésének megoldásai és kihívásai

Kurunczi Gábor, Téglási András — Thu, 16 Mar 2023 00:00:00 +0100

2020 tavaszán a koronavírus okozta világjárvány az élet minden területén éreztette hatását. A személyes kontaktusok csökkentésének igénye hatalmas kihívás elé állította azon alkotmányos szervek működését is, amelyek testületi szervként látják el feladatukat. Így például a különböző parlamentek vagy épp a magyar Alkotmánybíróság Teljes Ülésének is alkalmazkodnia kellett az online tér kihívásaihoz. Eme probléma alól pedig a választási szervek, különösen a választási bizottságok (mint testületi szervek) működése sem jelent kivételt. Egy választási szerv – különösen, ha jogorvoslati funkciót lát el – egy demokratikus államban különösen nagy jelentőséggel bír. Nem lehet ezért megkerülni, hogy működésük olyan időszakban is garantált legyen, amikor a kontaktusok csökkentése miatt a személyes jelenlét nem, vagy csak nehezen biztosítható. Ezzel együtt pedig a világjárványtól függetlenül is fontos, hogy a 21. században a normál működési rendben is garantálható legyen az online ülésezés, hiszen ez is a választási jogorvoslatban érvényesülő rövid határidők megtartását szolgálná. Ezért fontos szabályozni és kialakítani az online ülésezés lehetőségét, az ilyen eljárást pedig megfelelő alkotmányos garanciákkal kell övezni. Tanulmányunkban ezért áttekintjük a különböző (elsősorban európai) országok választási szerveinek ülésezési eljárását – különös tekintettel a nyilvánosság biztosításának kérdésére – és módját (mennyiben tudnak online formában működni, milyen eljárási keretek között teszik azt), valamint azok normatív szabályait. Emellett közelebbről megvizsgáljuk a magyar választási szerveknek, különösen a Nemzeti Választási Bizottságnak a gyakorlatát és eljárási metódusát is.

Alapjog-korlátozás a helyi képviseleti szerv által?!

Magyar Áron — Thu, 16 Mar 2023 00:00:00 +0100

A magyar alkotmányos gyakorlatban és a szakirodalomban meglehetősen jól kikristályosodott fogalma és definíciója van a tulajdon alkotmányos védelmének. Amikor a tulajdonhoz való jog korlátozását vizsgáljuk, az első fogalom, amellyel találkozunk, a kisajátítás, illetve ezzel kapcsolatban az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése, esetenként a Grundgesetz Artikel 14, vagy talán az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának 17. cikkelye juthat eszünkbe. Eme fogalmi keretek összefüggenek, mivel végső soron a hatályos jogrendszerben is a kisajátításra modellezve alkalmazzuk a tulajdonkorlátozó intézkedéseket. Jelen írás fő célja, hogy problémafelvető jelleggel megjelöljön egy kevésbé ismert és talán kevésbé alkalmazott jogintézményt, amely nagyon sok hasonlóságot mutat a kisajátítással, azonban a helyi képviseleti szerv (a helyi önkormányzat képviselő-testületének) alkotmányos beágyazottságának vizsgálatához is elvezethet.

Egyetemi demokrácia

Smuk Péter — Thu, 16 Mar 2023 00:00:00 +0100

Az egyetemek és a demokrácia kapcsolata több dimenzióban vizsgálható kérdés. A társadalmi rendszer demokratikus felépítésén túl az egyetemek belső demokráciája további különleges feltételek mentén alakulhat ki. A belső demokrácia letéteményesei azok a testületek lehetnek, amelyek az egyetemen a közösségi döntésekben közreműködnek, így azok tagságának összeállításánál a közösség méltán tart igényt megfelelő részvételi jogokra. Jelen dolgozat a belső demokrácia kérdése körül vizsgálódik, különös tekintettel a szenátus tagságára és annak választási szabályaira. A szervezetalakítási autonómia fontos kérdése, hogy miként viszonyul hozzá az állam – milyen teret enged az egyetem saját szabályzatainak a szervezeti és választási rend meghatározásában. Az általunk vizsgált tucatnyi egyetem belső intézményi dokumentuma többé-kevésbé részletesen szabályozza a szenátus összetételét, valamint a választott tagság keletkezésének anyagi és eljárási szabályait. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy e választási szabályok mennyiben felelnek meg a demokratikus választójog elveinek és a politikai rendszerben megszokott választási intézményeknek. Aktualitását adja vizsgálatunknak a magyarországi egyetemi modellváltás, amely szervezeti autonómia terén (is) nagyobb mozgásteret kínál a magánegyetemeknek, mint az államiaknak.