Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények

A nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogai az európai charták fényében

Szalma József — Sun, 13 Apr 2025 00:00:00 +0200

E tanulmány az immár majd harminc éve hatályban levő európai kisebbségoltalmi charták (a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája) normatív jelentéstartalmát, jogi természetét, megvalósításának módját vizsgálja az Emberi Jogok Európai Egyezménye fényében. Érinti a kisebbségvédelmi charták Magyarországgal szomszédos országokban megtörtént ratifikációs implementációját és a magyar nemzeti közösségek jogállására gyakorolt hatását, a közösségi és egyéni jogosultságok megvalósítását. E chartáknak az illető országokban való implementációja a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében, tendenciálisan személve előrehaladást mutat, igaz, az alkalmazás terén időnként meglepő megtorpanásokat is. Előfordult már többször is a múlt században, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a hídszerep helyett túszává váltak annak az ún. utódországnak, amelyben történelmileg meghatározottan élnek. Ennek egyik példája a kisebbségi lakossági arányszám kényszerű megváltoztatása. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény kifejezetten tiltja a nemzeti kisebbségek által hagyományosan lakott régiókban a korábbi lakossági összetétel arányának államhatalmi úton történő megváltoztatását, amire azonban az egyezmény hatálybalépése előtt, de utána is, sajnos, sor került. Ezért evidens, hogy az európai nemzeti kisebbségek, így az országhatáron túli magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése, az érintettek mellett, nemcsak Magyarországnak, azaz az anyaországnak, hanem az EU-nak, nemkülönben az adott nemzetállamoknak jó esetben jótékonyan koordinálható, odafigyelést igénylő érdeke is. Ezt megerősíti Magyarország Alaptörvénye az Alapvetés D) cikkében, amelynek értelmében Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért.

Reflexiók Várady Tibor kisebbségvédelmi téziseire

Korhecz Tamás — Sun, 13 Apr 2025 00:00:00 +0200

A nemzetiségi kérdés, a kisebbségek védelme évszázadok óta foglalkoztatja a tudomány és a politikai élet nagyjait. Várady Tibor akadémikus a szerteágazó és gazdag szellemi alkotói pályája során sokszor és sokat foglalkozott a kisebbségi kérdés igazságos és fenntartható megoldásával. Ennek során olyan alapvetéseket és alkalmazandó elveket fogalmazott meg, amelyek figyelembevételével és alkalmazásával egy méltányos és fenntartható kisebbségvédelmi modell körvonalazódik. A megoldáskeresésnél Várady a valós egyenlőség elvét helyezi előtérbe, de annak alkalmazásakor fontosnak véli az arányosságot és az egyensúlyteremtést is. A kisebbségi autonómiát rendkívül lényeges intézménynek tartja, de nem elsősorban mint politikai mozgósítás eszközére, hanem mint esélyre tekint, amelynek sikere attól is függ, hogy mennyire tudjuk az autonómiaépítés folyamatába bevonni az összes magyart, pártállástól függetlenül. A közép-kelet-európai gyakorlat az egyensúly és a hatalommegosztás helyett továbbra is az etnikai szembenállás és a dominancia elvét követi, miközben a globalizált gazdaság hatására a nemzeti kisebbségek súlyos demográfiai veszteségeket élnek meg

Törekvések a jogi nyelv közérthetőségére

Balázs Géza — Sun, 13 Apr 2025 00:00:00 +0200

Ez az írás a jog fogalmának és magának a jog szónak a magyar nyelvben való megjelenését, jelentésfejlődését; a magyar jogi nyelv születését és magyarítását (a folyamatos nyelvújító törekvéseket); a jogi nyelvhez való nyelvi-nyelvművelői kritikai hozzáállást; a jogi nyelv és kommunikáció újabb nyelvészeti megközelítéseit, illetve különösen napjaink közérthetőségi (pl. normavilágosság) programjait mutatja be, és javaslatot tesz az e téren folytatandó nyelvstratégiai feladatokra.

Az igazságszolgáltatás és a kisebbségi nyelvek használata

Kardos Gábor — Sun, 13 Apr 2025 00:00:00 +0200

A tanulmány a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának 9. cikkével foglalkozik, amely a bíróságok előtti kisebbségi nyelvhasználat terén nyújt különböző fokozatú kötelezettségek közüli választást a részes államok számára. Amellett, hogy a cikk tartalmát, a részes államok ratifikációját, illetve az egyezmény végrehajtása felett őrködő Szakértői Bizottság hozzáállását vizsgálja, főként arra keres választ, hogy milyen tényezők akadályozzák a választott kötelezettségek gyakorlati végrehajtását, és melyek bátortalanítják el a kisebbségi nyelvek beszélőit attól, hogy a bíróságok előtt éljenek jogaikkal.

Kisebbségi jogok a változó geopolitika sodrásában

Németh Zsolt, Szesztay Ádám — Sun, 13 Apr 2025 00:00:00 +0200

A szerzők ebben az írásban arra tesznek kísérletet, hogy az egészen közeli múltba, a jelenbe és „némileg a jövőbe” hosszabbítsák meg azt a korábbi tanulmányukat, amelyben a második világháborútól az EU lisszaboni szerződésének elfogadásáig kísérték figyelemmel a geopolitikai folyamatok hatását a nemzetközi kisebbségvédelem fejlődésére. Jelen írásuk felveti, hogy a nyugati politikai elitek kisebbségvédelemmel kapcsolatos attitűdjére milyen hatással lehettek olyan tényezők, mint az iszlám terrorizmus erősödése, Oroszország erőszakos területszerzései az ezredforduló után, a jugoszláviai háborút követően a Balkán államai, például Koszovó számára kidolgozott etnopolitikai megoldások felemás megvalósítása, valamint Kína globális hatalmi pozícióinak a megerősödése. Felmerül a mainstream liberális szellemi műhelyeknek a nemzetállamisággal és ezáltal a nemzet fogalmával szembeni, egyre erősödő elutasításának hatása is. A szerzők megfigyelése szerint mindezek a jelenségek együttesen vezettek egyfajta „lehűléshez” a nemzetközi kisebbségvédelemben a kilencvenes évek gyors jogfejlődése után. Az utóbbi időszakban – az őshonos népek ügyében elfogadott ENSZ-deklaráció kivételével – nem születtek olyan áttörő, új, nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények és gyakorlati nemzetiségi autonómiastruktúrák, mint a kilencvenes években és azt megelőzően. Ritkaság, hogy a kisebbségvédelmi egyezmények megsértése érdemi következményekkel járna. Mindez azonban továbbra is az 1945 utáni világrend nemzetközi jogi keretei között történik. A szerzők felvetik, hogy olyan elemi erejű kihívások, mint például Oroszország napjainkban zajló háborús agressziója Ukrajna ellen, nem döntik-e össze a jelenlegi világrendet és vele együtt az eddig érvényes nemzetközi jogi kereteket is. Azt javasolják a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek, illetve a kisebbségi jogok iránt elkötelezett embereknek, hogy kísérjék szoros figyelemmel a világrend alakulását, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a kisebbségi jogok megőrzése és megerősítése érdekében a globális méretű változások közepette.

A vajdasági dokumentumpróza mestere

Németh Ferenc — Sun, 13 Apr 2025 00:00:00 +0200

Laudáció

Szépirodalommá nemesült dokumentumok

Bordás Győző — Sun, 13 Apr 2025 00:00:00 +0200

Laudáció