„... hisz minden alkotmányjogi tanulmányban van politikum”
Csekey István írásai a kormányzói jogkör reformjáról
Copyright (c) 2023 Schweitzer Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A két világháború közötti Magyarország megtartotta monarchikus államformáját, de az államfői tisztséget 1920-ban ideiglenes jelleggel a kormányzóval töltötték be. A kormányzó hatásköreit eredetileg az uralkodói jogosítványokra,
valamint a köztársasági elnöki jogkörökre figyelemmel állapították meg. A kormányzó hatásköreit utóbb több alkalommal is kibővítette a törvényhozás. Ez a konstrukció némi bizonytalanságot eredményezett Magyarország
tényleges, monarchikus és republikánus elemeket vegyítő államformáját illetően. Ezekre az ellentmondásokra hívták fel a figyelmet Csekey István közjogászprofesszor nagy szakmai vitát is kiváltó, korabeli tanulmányai és hírlapi cikkei is.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója X. kötet (1936). Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
A kormányzói jogkör új szabályozásáról. Nemzeti Ujság, 1937.február 14.17–18.
Antal Tamás – Ruszoly József (2020): Csekey István (1889–1963).Acta Universitatis Szegediensis. Forum. Acta Juridica et Politica, 10(1), 156–168.
Bethlen István gróf a választójogi ankéton leleplezte a közelmúlt politikai kulisszatitkait (1936).Magyarság, 17(278), 4.
Buza László (1920): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 1(2), 83–87.
Buza László (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Jogállam, 36(3–4), 109–115.
Baranyay Jusztin (1937): Csekey István hat pontja.Katolikus Szemle, 51(2), 99–103.
Csekey István (1920a): A kormányzó és jogköre.Magyar Jogi Szemle, 1(5), 257–265.
Csekey István (1920b): A kormányzó jogkörének kiterjesztése. Új Nemzedék, 2(56), 1.
Csekey, Stephan (1926): Ungarns Staatsrecht nach dem Weltkrieg. Tübingen: J.C.B. Mohr (Paul Siebeck), (Das Öffentliche Recht der Gegenwart. Jahrbuch Des Öffentlichen Rechts. Klny. a 14. kötetből)
Csekey István (1937a): A kormányzói jogkör kiterjesztése.Magyarság, 1937.január 19.5–6.
Csekey István (1937b): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Magyar Szemle, 29(1), 5–16.
Csekey István (1937c): A kormányzói jogkör reformja. Acta Litterarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio Juridico-Politica, 10(5), 105–161.
Csekey István (1937d): Király és kormányzó. Pesti Napló, 1937.március 7.5.
Csekey István (1943): Magyarország alkotmánya. Budapest: Renaissance.
Egyed István (1921): A király helyettesítése és a nádori intézmény felújítása. Jogállam, 20(8), 281– 291.
Egyed István (1927): Új magyar közjogi kézikönyvek (Dr.Faluhelyi Ferenc és dr.Molnár Kálmán közjogai). Jogtudományi Közlöny, 62(3), 26.
Egyed István (1937): A kormányzói intézmény. Magyar Szemle, 30(5), 16–22.
Előadás Bécsben Magyarország közjogáról.Csekey István előadása a Bécsi Jogászegyletben. Budapesti Hírlap, 1926.február 26., 3.
Faluhelyi Ferenc (1926): Magyarország közjoga II. kötet. Pécs: A Karl Könyvesbolt kiadása.
Gáspár Zoltán (1937): Közjogi villongások a kormányzói jogkör körül.Szép Szó, 5(17), 111–126.
Gergely Jenő (2001): Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Budapest: Vince.
Jusztinger János (2008): Csekey István.In Kajtár István (szerk.): Pécsi jogászprofesszorok emlékezete (1923–2008). Antológia. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kar, 23–35.
Kardos József (1983): Közjog-politikai vita a kormányzói jogkör kiterjesztéséről az 1930-as évek második felében. In Kovács Kálmán (szerk.): Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon. Budapest: ELTE Jogtörténeti Tanszék, 61–73.
Kardos József (1985): A szentkorona-tan története. Budapest: Akadémiai.
Képes György (2020): A kormányzó.Királyhelyettes vagy de facto köztársasági elnök? In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 333–359.
Képes György (2022): Lemondás, trónfosztás, halál: meddig volt Magyarország királya IV.Károly? Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(3), 4–17.Online: https://doi.org/10.32575/ ppb.2022.3.1
Koi Gyula (2016): Egyed István élete és munkái. Államtudományi Műhelytanulmányok, 2016/12.Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Merkl Adolf (1925): A mai Magyarország államformájának kérdéséről.Jogtudományi Közlöny, 60(5), 33–35.
Molnár Kálmán (1927): A Szent Korona-tan kifejlődése és mai jelentősége. Pécs: Dunántúli Egyetemi Nyomda.
Molnár Kálmán (1938): Alkotmányjogi reformjaink az 1937 és 1938 években. Pécs: Danubia.
Olasz Lajos (2009): A kormányzói jogkör.In Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948. Budapest: Osiris, 102–137.
Ottlik László (1937): A kormányzói intézmény reformja .Magyar Szemle, 29(3), 212–222.
Polner Ödön (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdése. Magyar Jogi Szemle, 18(3), 96–101.
Romsics Ignác (1991): Bethlen István. Politikai életrajz. Budapest: Magyarságkutató Intézet.
Ruszoly József (2003): Csekey István és a magyar alkotmány. Jogtörténeti Szemle, 18(3), 37–46.
Saád József (1997): A reformkonzervativizmus lapja. Magyar Szemle, 6(11–12), 23–37.
Schweitzer Gábor (2018): „A tisztességes jogtanár”. Molnár Kálmán pályaképe. Budapest: MTA TK JTI.
Schweitzer Gábor (2020): A Magyar Szemle vitacikkei a kormányzói jogkör kiterjesztéséről (1937). In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 397– 417.
Szabadfalvi József (2019): Egy konzervatív állam- és politikatudós Ottlik László (1895–1945). Budapest – Debrecen: Dialóg Campus – Debreceni Egyetemi.
Szabó István (1996): A kormányzó jogállása (1920–1944). Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, 12, 117–172.
Szabó István (2020): A tradicionális államforma. In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 419–426.
Szombatfalvy György (1929): Rohan herceg a magyarokról.Társadalomtudomány, 9(3–4), 298– 301.
Szőke Domokos (1993): Konzervativizmus és liberalizmus válaszútján.Bethlen István és a Magyar Szemle kapcsolatának történetéhez. Századok, 127(5–6), 738–749.
Takács Péter (2017): A király nélküli királyság. Jogtörténeti Szemle, 15(3), 80–89.
Takács Péter (2020): Egy „köztes” államforma-kategória lehetőségének mérlegelése Magyarország 1920 és 1944/46 közötti korszakára vonatkozóan.In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 445–462.
Tamás András (2022): Az utolsó interregnum.Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(3), 18–27. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2022.3.2
Techet, Péter (2023): Adolf Merkl über die Staatsform des Königreichs Ungarn ohne König. Zeitschrift für öffentliches Recht, 78, 11–54. Online: https://doi.org/10.33196/zoer202301001101
Zsedényi Béla (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Miskolci Jogászélet, 13(3), 81–107.