„…There is Politics in Every Study of Constitutional Law”
István Csekey’s Writings on the Reform of the Regent’s Powers
Copyright (c) 2023 Schweitzer Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
In the inter-war period, Hungary retained its monarchical form of government, although in 1920 the position of head of state was filled, on
a provisional basis, by the regent instead of the monarch. The powers of the governor were originally established in light of the powers of the monarch and the president of the republic. The powers of the regent were subsequently
expanded on several occasions by the legislature. This construction resulted in some uncertainty regarding Hungary’s actual form of government, which mixed monarchical and republican elements. For these contradictions, public law professor István Csekey’s contemporary studies and newspaper articles drew attention, which provoked debates among legal scholars at the time.
Keywords:
How to Cite
References
Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója X. kötet (1936). Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
A kormányzói jogkör új szabályozásáról. Nemzeti Ujság, 1937.február 14.17–18.
Antal Tamás – Ruszoly József (2020): Csekey István (1889–1963).Acta Universitatis Szegediensis. Forum. Acta Juridica et Politica, 10(1), 156–168.
Bethlen István gróf a választójogi ankéton leleplezte a közelmúlt politikai kulisszatitkait (1936).Magyarság, 17(278), 4.
Buza László (1920): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 1(2), 83–87.
Buza László (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Jogállam, 36(3–4), 109–115.
Baranyay Jusztin (1937): Csekey István hat pontja.Katolikus Szemle, 51(2), 99–103.
Csekey István (1920a): A kormányzó és jogköre.Magyar Jogi Szemle, 1(5), 257–265.
Csekey István (1920b): A kormányzó jogkörének kiterjesztése. Új Nemzedék, 2(56), 1.
Csekey, Stephan (1926): Ungarns Staatsrecht nach dem Weltkrieg. Tübingen: J.C.B. Mohr (Paul Siebeck), (Das Öffentliche Recht der Gegenwart. Jahrbuch Des Öffentlichen Rechts. Klny. a 14. kötetből)
Csekey István (1937a): A kormányzói jogkör kiterjesztése.Magyarság, 1937.január 19.5–6.
Csekey István (1937b): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Magyar Szemle, 29(1), 5–16.
Csekey István (1937c): A kormányzói jogkör reformja. Acta Litterarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio Juridico-Politica, 10(5), 105–161.
Csekey István (1937d): Király és kormányzó. Pesti Napló, 1937.március 7.5.
Csekey István (1943): Magyarország alkotmánya. Budapest: Renaissance.
Egyed István (1921): A király helyettesítése és a nádori intézmény felújítása. Jogállam, 20(8), 281– 291.
Egyed István (1927): Új magyar közjogi kézikönyvek (Dr.Faluhelyi Ferenc és dr.Molnár Kálmán közjogai). Jogtudományi Közlöny, 62(3), 26.
Egyed István (1937): A kormányzói intézmény. Magyar Szemle, 30(5), 16–22.
Előadás Bécsben Magyarország közjogáról.Csekey István előadása a Bécsi Jogászegyletben. Budapesti Hírlap, 1926.február 26., 3.
Faluhelyi Ferenc (1926): Magyarország közjoga II. kötet. Pécs: A Karl Könyvesbolt kiadása.
Gáspár Zoltán (1937): Közjogi villongások a kormányzói jogkör körül.Szép Szó, 5(17), 111–126.
Gergely Jenő (2001): Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Budapest: Vince.
Jusztinger János (2008): Csekey István.In Kajtár István (szerk.): Pécsi jogászprofesszorok emlékezete (1923–2008). Antológia. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kar, 23–35.
Kardos József (1983): Közjog-politikai vita a kormányzói jogkör kiterjesztéséről az 1930-as évek második felében. In Kovács Kálmán (szerk.): Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon. Budapest: ELTE Jogtörténeti Tanszék, 61–73.
Kardos József (1985): A szentkorona-tan története. Budapest: Akadémiai.
Képes György (2020): A kormányzó.Királyhelyettes vagy de facto köztársasági elnök? In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 333–359.
Képes György (2022): Lemondás, trónfosztás, halál: meddig volt Magyarország királya IV.Károly? Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(3), 4–17.Online: https://doi.org/10.32575/ ppb.2022.3.1
Koi Gyula (2016): Egyed István élete és munkái. Államtudományi Műhelytanulmányok, 2016/12.Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Merkl Adolf (1925): A mai Magyarország államformájának kérdéséről.Jogtudományi Közlöny, 60(5), 33–35.
Molnár Kálmán (1927): A Szent Korona-tan kifejlődése és mai jelentősége. Pécs: Dunántúli Egyetemi Nyomda.
Molnár Kálmán (1938): Alkotmányjogi reformjaink az 1937 és 1938 években. Pécs: Danubia.
Olasz Lajos (2009): A kormányzói jogkör.In Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948. Budapest: Osiris, 102–137.
Ottlik László (1937): A kormányzói intézmény reformja .Magyar Szemle, 29(3), 212–222.
Polner Ödön (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdése. Magyar Jogi Szemle, 18(3), 96–101.
Romsics Ignác (1991): Bethlen István. Politikai életrajz. Budapest: Magyarságkutató Intézet.
Ruszoly József (2003): Csekey István és a magyar alkotmány. Jogtörténeti Szemle, 18(3), 37–46.
Saád József (1997): A reformkonzervativizmus lapja. Magyar Szemle, 6(11–12), 23–37.
Schweitzer Gábor (2018): „A tisztességes jogtanár”. Molnár Kálmán pályaképe. Budapest: MTA TK JTI.
Schweitzer Gábor (2020): A Magyar Szemle vitacikkei a kormányzói jogkör kiterjesztéséről (1937). In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 397– 417.
Szabadfalvi József (2019): Egy konzervatív állam- és politikatudós Ottlik László (1895–1945). Budapest – Debrecen: Dialóg Campus – Debreceni Egyetemi.
Szabó István (1996): A kormányzó jogállása (1920–1944). Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, 12, 117–172.
Szabó István (2020): A tradicionális államforma. In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 419–426.
Szombatfalvy György (1929): Rohan herceg a magyarokról.Társadalomtudomány, 9(3–4), 298– 301.
Szőke Domokos (1993): Konzervativizmus és liberalizmus válaszútján.Bethlen István és a Magyar Szemle kapcsolatának történetéhez. Századok, 127(5–6), 738–749.
Takács Péter (2017): A király nélküli királyság. Jogtörténeti Szemle, 15(3), 80–89.
Takács Péter (2020): Egy „köztes” államforma-kategória lehetőségének mérlegelése Magyarország 1920 és 1944/46 közötti korszakára vonatkozóan.In El Beheiri Nadja – Szabó István (szerk.): Viginti quinque annis. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest: Pázmány Press, 445–462.
Tamás András (2022): Az utolsó interregnum.Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(3), 18–27. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2022.3.2
Techet, Péter (2023): Adolf Merkl über die Staatsform des Königreichs Ungarn ohne König. Zeitschrift für öffentliches Recht, 78, 11–54. Online: https://doi.org/10.33196/zoer202301001101
Zsedényi Béla (1937): A kormányzói jogkör kiterjesztése. Miskolci Jogászélet, 13(3), 81–107.