Plus valent boni mores, quam bonae leges
Jóerkölcs a szerzői jogban
Copyright (c) 2023 Pogácsás Anett
![Creative Commons License](http://i.creativecommons.org/l/by-nc-nd/4.0/88x31.png)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A szerzői jog szabályrendszerének kialakítása során hosszú és küzdelmes munka eredménye, hogy a védelem valamennyi, az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső alkotásra kiterjed, függetlenül annak minőségétől, mennyiségétől, a rá vonatkozó értékítélettől, azaz akár annak erkölcsi megítélésétől. A formalitásmentesen, azaz automatikusan keletkező szerzői jogi védelem tehát fő szabály szerint valamennyi egyéni, eredeti jellegű művet
megillet – ami a cenzúra elleni küzdelemmel karöltve komoly teljesítményként könyvelhető el az alkotás szabadságának biztosítása terén. Felmerül azonban a kérdés, hogy egy adott mű elérheti-e az erkölcstelenség olyan fokát, hogy annak kezelésére már nem elegendők a szerzői joghoz képest külső korlátnak minősülő eszközök, azaz szükséges-e egy ilyen körülményt a szerzői jog szabályrendszerén belül (is) kezelni (hasonlóan az iparjogvédelem területén látott néhány oltalmi formához). A jelen tanulmány a kérdést boncolgató vonatkozó szakirodalom és joggyakorlat áttekintése mellett arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a szerzői jog sem távolodhat el a jóerkölcs zsinórmértékétől, de a szabályrendszerén belül megtalálni a helyét nem kihívásoktól mentes feladat.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Ady Endre (1902): Menjünk vissza Ázsiába. Nagyváradi Napló, 1902. január 31. 183.
Alberge, Dalya (2015): Random House told it should pay to quote Joseph Goebbels in biography. The Guardian, 2015. április 18. Online: https://www.theguardian.com/books/2015/apr/18/random-house-told-it-should-pay-to-quote-joseph-goebbels-in-biography
Alexander, James R. (2013): Evil Angel Eulogy: Reflections on the Passing of the Obscenity Defense in Copyright. Journal of Intellectual Property Law, 20(2), 209–314.
Bodó Balázs (2011): A szerzői jog kalózai. Budapest: Typotex.
Boytha György (1973): A szerzői jogok nemzetközi felhasználása. In Benárd Aurél – Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 415–432.
Chrisafis, Angelique (2011): Attack on ‘blasphemous’ art work fires debate on role of religion in France. The Guardian, 2011. április 18. Online: https://www.theguardian.com/world/2011/apr/18/ andres-serrano-piss-christ-destroyed-christian-protesters
Farley, Christine Haight (2021): A Research Framework on Intellectual Property and Morality. In Calboli, Irene – Montagnani, Maria Lillà (eds.): Handbook on Intellectual Property Research.Oxford University Press, 791–806. Online: https://doi.org/10.1093/ oso/9780198826743.003.0050
Fenyő Miksa (1910): Horváth János: Ady s a legújabb magyar líra.Nyugat, 3(6), 406–409.
Gosztonyi Gergely (2022): Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. Budapest: Gondolat. Online: https://doi.org/10.58528/JAP.2023.15-1.171
Gyenge Anikó (2010): A szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere. Budapest: HVG-ORAC.
Gyertyánfy Péter (2018): Repedések a hatályos szerzői jog épületén. In Grad-Gyenge Anikó – Kabai Eszter – Menyhárd Attila (szerk.): Liber Amicorum Studia G. Faludi dedicata. Ünnepi tanulmányok Faludi Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös, 138– 147.
Gyertyánfy Péter – Legeza Dénes szerk. (2020): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer.
Haber, Eldar (2014): Copyrighted Crimes: The Copyrightability of Illegal Works.Yale Journal of Law and Technology, 16(1), 454–501.
Haber, Eldar (2018): Copyright Protection of Illegal Works.In Bonadio, Enrico – Lucchi, Nicola (szerk.): Non Conventional Copyright. Do New and Atypical Works Deserve Protection? Cheltenham–Northampton: Edward Elgar, 418–431.Online: https://doi.org/10.4337/9781786434074.00030
Horváth János (1910): Ady s a legújabb magyar líra. Budapest: Benkő Gyula Cs.és Kir. Udvari Könyvkereskedése.
Jones, Jonathan (2016): Andres Serrano on Donald Trump: “I never speak ill of people who’ve posed for me”.The Guardian, 2016. április 3. Online: https://www.theguardian.com/artanddesign/2016/ apr/03/andres-serrano-interview-donald-trump-piss-christ
King, Ross (2012): Párisz ítélete. Az impresszionizmus születésének évtizede. Budapest: Park.
Koltay András (2016): Dorian Gray képmásához való jog: a művészet szabadságának önálló alapjogi jellegéről. In Koltay András – Török Bernát (szerk.): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3. Budapest: Wolters Kluwer, 53–99.
Koltay András (2017): Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a blaszfémia mint a szólásszabadság korlátja. Iustum Aequum Salutare, 13(1), 175–189.
Koltay András (2021): A véleményszabadság alkotmányos védelme az Alaptörvény első évtizedében. Acta Humana, 9(2), 37–93. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2021.2.3
Longerich, Peter (2015): Goebbels: A Biography. München: Random House.
Majumdar, Aniruddha (2020): Should Illegal Works Receive Copyright Protection? SpicyIP, 2020. szeptember 4. Online: https://spicyip.com/2020/09/should-illegal-works-receive-copyright-protection.html
Márton Miksa et al.(1906): A szerzői jogról szóló törvény reformja. A Magyar Jogászegyletben 1906. évi márczius havában tartott vita Márton Miksa, Kenedi Géza, Szalai Emil, Marton Sándor és Fényes Samu felszólalásaival. Magyar Jogászegyleti Értekezések, 33(261), 1–81.
Menyhárd Attila (2004): A jóerkölcsbe ütköző szerződések. Budapest: Gondolat.
Mimler, Marc (2018): On How to Deal with Pandora’s Box – Copyright in Works of Nazi Leaders.In Bonadio, Enrico – Lucchi, Nicola (szerk.): Non Conventional Copyright. Do New and Atypical Works Deserve Protection? Cheltenham–Northampton: Edward Elgar, 432–454. Online: https://doi.org/10.4337/9781786434074.00032
Miskolczi Bodnár Péter (2015): Az erkölcs és a jog szoros kapcsolata. Polgári Szemle, 11(4–6), 27–33.
Pogácsás Anett (2017): Garancia vagy akadály? A szerzői jogról való lemondás tilalmának helye egy rugalmas szerzői jogi rendszerben. Infokommunikáció és Jog, 14(1), 38–45.
Pruzsinszky Sándor (2016): Erkölcsi perek. A művészet és a jog viszonya. Jog, Állam, Politika, 8(2), 23–56.
Rehbinder, Manfred– Peukert, Alexander (2015): Urheberrecht. München: C.H.Beck.
Sápi Edit (2019): A felhasználási szerződések érvénytelensége.Miskolci Jogi Szemle, 14(1), 99–112.
Schanda, Balázs (2021): The Constitutional Court of Hungary on the Borderlines of Blasphemy: A Note on Two Recent Cases.Hungarian Yearbook of International Law and European Law, 9(1), 383–389.Online: https://doi.org/10.5553/HYIEL/266627012021009001022
Snow, Ned (2021): Barring Immoral Speech in Patent and Copyright. SMU Law Review, 74(1), 163–222.
Snow, Ned (2022): Intellectual Property and Immorality. Against Protecting Harmful Creations of the Mind. Oxford: Oxford University Press.Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780197614402.001.0001
Tassios, Cassandra (2021): Kevin Spacey returns to acting despite being a part of ‘cancel culture’. The New Daily, 2021.május 25.Online: https://www.thenewdaily.com.au/entertainment/celebrity/2021/05/25/kevin-spacey-cancel-culture
Ujhelyi Dávid (2021): A paródiakivétel szükségessége és lehetséges keretrendszere a hazai szerzői jogban. Budapest: Ludovika.
Ujhelyi Dávid (2022): A politikai paródia célját szolgáló felhasználások szerzői jogi megítélése. In Medias Res, 11(1), 49–65.
Willard, Mary Beth (2021): Why It’s OK to Enjoy the Work of Immoral Artists. London – New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781003021551
Jogi források
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
- 1928. évi magánjogi törvényjavaslat
- 1990. évi XI. törvény a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról
- 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
- 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
- 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
- 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről