Az alkotmányos monarchia létrejötte és a parlamentáris kormányforma kifejlődése Dániában

  • Képes György
doi: 10.32566/ah.2023.4.2

Absztrakt

Az 1660-as évektől abszolutisztikus módon kormányzott Dánia történelmében az 1848. év ugyanolyan döntő változást hozott, mint hazánkéban. A dán király is felelős miniszterelnököt nevezett ki, majd alkotmányozó nemzetgyűlést hívott össze, amelynek tagjait közel általános férfi választójog alapján választották meg. A konvenció kartális alkotmányt fogadott el, amely a norvég és belga modellekre emlékeztető alkotmányos monarchiát honosított meg az országban. A Slesvig és Holstein hercegségekért zajló háborúk lezárását követően fél évszázadig a felsőházi parlamentarizmus arisztokratikus megoldása valósult meg, majd 1901-ben megtörtént a parlamentáris rendszerváltás. Jelen tanulmány azt a fejlődési utat mutatja be, amelynek során a dán monarchia az európai parlamentáris demokráciák egyik mintaállama lett.

Kulcsszavak:

Dánia alkotmányos monarchia parlamentáris kormányforma

Hogyan kell idézni

Képes, G. (2023). Az alkotmányos monarchia létrejötte és a parlamentáris kormányforma kifejlődése Dániában. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 11(4), 19–33. https://doi.org/10.32566/ah.2023.4.2

Hivatkozások

Agnarsdóttir, Anna (2016): Iceland: the Emergence of the Nation State.In Kouri, Erkki I.– Olesen, Jens E. (szerk.): The Cambridge History of Scandinavia. Volume 2: 1520–1870.Cambridge: Cambridge University Press, 992–1008.Online: https://doi.org/10.1017/CHO9781139031639.054

Andersen, Poul (1964): Dansk Statsforfatningsret. Vol. 2.København: Gyldendal.

Balogh Margit (2000): A „keresztény” feminizmus.Slachta Margit (1884–1974) életútja.História, 22(5–6), 56–59.

Bjørn, Claus (1999): Kampen om Grundloven. København: Fremad.

Bregnsbo, Michael (1998): Danmark 1848 – systemskifte og borgerkrig.Fortid og Nutid, (4), 251–269.

Concha Győző (1907): Politika. I. kötet: Alkotmánytan. 2. kiadás. Budapest: Grill Károly Könyvkiadó Vállalata.

Damgaard, Erik (1980): The Function of Parliament in the Danish Political System: Results of Recent Research. Legislative Studies Quarterly, 5(1), 101–121.

Damgaard, Erik (1992): Denmark: Experiments in Parliamentary Government.In Damgaard, Erik (szerk.): Parliamentary Change in the Nordic Countries.Oslo: Scandinavian University Press, 19–51.

Ekman, Ernst (1957): The Danish Royal Law of 1665.The Journal of Modern History, 29(2), 102–107.Online: https://doi.org/10.1086/237987

Elklit, Jørgen (2002): The Politics of Electoral System Development and Change.The Danish Case.In Grofman, Bernard – Lijphart, Arend (szerk.): The Evolution of Electoral and Party System in the Nordic Countries. New York: Agathon Press, 15–66.

Ertman, Thomas (1997): Birth of the Leviathan. Building States and Regimes in Medieval and Early Modern Europe. Cambridge: Cambridge University Press.Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511529016

Kiss Barnabás szerk.(1992): Észak-Európa alkotmányai. Budapest: MTA Államtudományi Kutatóközpont.

Feldbæk, Ole (2010): Danmarks historie. København: Gyldendal.

Frandsen, Steen Bo (2001): Denmark 1848.The Victory of Democracy and the Shattering of the Conglomerate State.In Dowe, Dieter et al.(szerk.): Europe in 1848. Revolution and Reform.New York – Oxford: Berghahn Books, 289–312.Online: https://doi.org/10.2307/j.ctv27tctcq.15

Goos, Carl – Larsen, Henrik (1913): Das Staatsrecht des Königreichs Dänemark.Tübingen: Verlag von J.C.B.Mohr (Paul Siebeck).

Havbæk Madsen, Ansgar (2008): Da Grundloven kom til Himmerland.Fra Himmerland og Kjær Herred, 97, 57–82.

Jakobsen, Uffe – Kurunmäki, Jussi (2016): The Formation of Parliamentarism in the Nordic Countries from the Napoleonic Wars to the First World War.In Ihalainen, Pasi et al. (szerk.): Parliament and Parliamentarism: A Comparative History of Disputes on a European Concept. New York: Berghahn Books, 97–114.Online: https://doi.org/10.2307/j.ctvgs0b7n.11

Jansson, Torkel (2016): The Constitutional Situation. In Kouri, Erkki I.– Olesen, Jens E. (szerk.): The Cambridge History of Scandinavia. Volume 2: 1520–1870.Cambridge: Cambridge University Press, 907–917.Online: https://doi.org/10.1017/CHO9781139031639.048

Jespersen, Knud J.V.(2019): A History of Denmark. London: Red Globe Press.

Johansen, Jens Chr.V.(2006): Absolutism and the ‘Rule of Law’ in Denmark, 1660–c.1750. The Journal of Legal History, 27(2), 153–173.Online: https://doi.org/10.1080/01440360600831170

Kan, Alekszandr Sz.(1976): A skandináv országok története. Budapest: Kossuth.

Kelsen, Hans (2003): Az államelmélet alapvonalai. In Takács Péter (szerk.): Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest: Szent István Társulat, 91–129.

Képes György (2014): Az 1814.évi norvég alkotmány. Jogtörténeti Szemle, (1), 26–38.

Képes György (2015): Az 1665.évi Kongelov és az abszolút monarchia kiépülése Dániában. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarium Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae, 52, 145–160.

Képes György (2017): Az 1849. évi dán alkotmány. In Peres Zsuzsanna – Kis Norbert (szerk.): Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor oktatói pályafutásának 50. jubileumára. Budapest: Dialóg Campus, 211–223.

Képes György (2019a): A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig. Budapest: ELTE Eötvös.

Képes György (2019b): Az 1658.és 1660. évi békék hatása Dánia alkotmányfejlődésére. In Nagy Gábor – Viskolcz Noémi (szerk.): Háborúk, alkotások, életutak: Tanulmányok a 17. század közepének európai történelméről. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 43–69.

Képes György (2020): “Den anden Juni-grundlov”.Constitutional events in Denmark 100 years ago.In Balogh Elemér (szerk.): Centenaria: Ende des langen 19. Jahrhunderts. The End of the Long 19th Century. Szeged: Iurisperitus, 110–132.

Knudsen, Tim (2000): Ministerialsystemet.In Jespersen, Leon – Petersen, Erling Ladewig (szerk.): Dansk Forvaltningshistorie I. Stat, Forvaltning og Samfund fra Middelalderen til 1901. København: Jurist- og Økonomforbundets Forlag, 465–552.

Knudsen, Tim – Rothstein, Bo (1994): State Building in Scandinavia.Comparative Politics, 26(2), 203–220. Online: https://doi.org/10.2307/422268

Kukorelli István (2016): A magyar állam- és kormányforma stabilizátorai és demokráciadeficitjei.Magyar Tudomány, 177(8), 908–912.

Kühle, Ebbe (2008): Danmarks historie i et globalt perspektiv. København: Gyldendal.

Lauring, Palle (1960): A History of the Kingdom of Denmark. København: Høst & Søn Forlag.

Loebert, Sönke – Riis, Thomas (2008): Danske Forfatningstekster 1831–1849. Indledning. In Riis, Thomas et al. (szerk.): Constitutional Documents of Denmark, Norway and Sweden, 1809– 1849.München, De Gruyter – Saur, 289–300.

Machiavelli, Niccolò (2020): A fejedelem. Ford. Lutter Éva. Budapest: Helikon.

Meuller, Wilhelm (1882): Political History of Recent Times, 1816–1875: With Special Reference to Germany. New York: Harper & Brothers,.

Mezey Barna – Szente Zoltán (2003): Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet. Budapest: Osiris.

Miller, Kenneth E.(1968): Government and Politics in Denmark. Boston: Houghton Mifflin.

Mona Ilona (1997): Slachta Margit.Budapest: Corvinus.

Nannestad Olsen, Peter (1972): In the Cradle of a Party System: Voting Patterns and Voting Groups in the Danish Constitutional Convention, 1848–1849. Scandinavian Political Studies, 7(7), 119–135.Online: https://doi.org/10.1111/j.1467-9477.1972.tb00559.x

Nordstrom, Byron J.(2000): Scandinavia since 1500.Minneapolis: University of Minnesota Press.

Orfield, Lester B.(1953): The Growth of Scandinavian Law. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.

Petersen, G.C.(1965): D. G. Monrad. Scholar, Statesman, Priest and New Zealand Pioneer. Levin (N.Z.): Kerslake, Billens & Humphrey.

Raáb Renáta (2013): Ausztria schleswigi politikája, 1848–1852. Budapest: Gondolat.

Riis, Thomas (2003): „Up ewig ungedeelt” – ein Schlagwort und sein Hintergrund.In Stamm-Kuhlmann, Thomas et al.(szerk.): Geschichtsbilder. Festschrift für Michael Salewski zum 65. Geburtstag. Stuttgart: Franz Steiner, 158–167.

Riis, Thomas (2012): Von Absolutismus zur konstitutionellen Monarchie in Dänemark und den Herzogtümern: März 1848 bis Juni 1849. In Loebert, Sönke – Meiburg, Okko – Riis, Thomas.(szerk.): Die Entstehung der Verfassungen der dänischen Monarchie (1848–1849). Frankfurt am Main: Peter Lang, 11–24.Online: https://doi.org/10.3726/978-3-653-02356-5/4

Rying, Bent (1988): Danish in the South and the North. Vol. II.: Denmark History. København: The Royal Danish Ministry of Foreign Affairs.

Sári János (2007): Kormányzás – kormányzati rendszerek – kormányformák.In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. (2., átdolgozott kiadás). Budapest: Osiris, 305–334.

Schück, Herman (1993): Royal Assemblies (Parliaments, Estates).In Pulsiano, Philip – Wolf, Kirsten (szerk.): Medieval Scandinavia. An Encyclopedia.New York: Routledge, 544–545.

Schweitzer Gábor (2019): Vihar egy közjogi szakvélemény körül. Állam- és Jogtudomány, 60(3), 59–77.

Skou, Kaare R.(2007): Grundlovgivende Rigsforsamling. In Skou, Kaare R.(szerk.): Dansk politik A-Å. Leksikon. København: Aschehoug, 308–309.

Skou, Kaare R.(2007): Systemskiftet 1901. In Skou, Kaare R.(szerk.): Dansk politik A-Å. Leksikon.København: Aschehoug, 687–688.

Skovgaard-Petersen, Vagn (2016): Denmark: The Emergence of the Nation State.In Kouri, Erkki I.– Olesen, Jens E. (szerk.): The Cambridge History of Scandinavia. Volume 2: 1520–1870.Cambridge: Cambridge University Press, 946–961.Online: https://doi.org/10.1017/CHO9781139031639.051

Svensson, Palle (2012): Var vore forfatningsfædre demokrater? Temp – tidsskrift for historie, 5, 5–27.

Szalai András (2014): A kormányforma kérdése és dilemmái. In Bende Zsófia – Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Fejezetek az alkotmány, az állam, az államszervezet és az alapvető jogok témaköréből. Budapest: NKE Közigazgatás-tudományi Kar, 77–96.

Szekeres Jenő (1914): A dán alkotmányreform.Huszadik Század, 1, 489–498.

Szente Zoltán (2018): A parlamentek története. A korai rendi gyűlések kialakulásától a modern népképviseleti törvényhozásokig. Budapest: Országház Könyvkiadó.

Szentpéteri Nagy Richárd (2017): Állam- és kormányformák.Parlamenti Szemle, 2(1), 27–45.

Szűcs Gábor (2001): Dánia. (Változó világ 34.) Budapest: Press Publica.

Takács Péter (2021): Az államok rendszertana és tipológiája. Államelméleti elemzés. Tézisek az MTA doktora cím elnyerése érdekében benyújtott pályázathoz. Budapest: [k.n.].

Tamm, Ditlev – Schubert, Werner – Jørgensen, Jens Ulf szerk.(2008): Quellen zur dänischen Rechts- und Verfassungsgeschichte (12.–20. Jahrhundert). Frankfurt am Main: Peter Lang.

Thallóczy Lajos (1898): A külügyek vezetése Svéd-Norvégországban s nálunk. Budapesti Szemle, 95(260), 161–212.

Vammen, Hans (1998): Die Casino-“Revolution” in Kopenhagen 1848.Zeitschrift der Gesellschaft für Schleswig-Holsteinische Geschichte, 123, 57–90.

Wendel-Hansen, Jens Lei – Fabricius Møller, Jes (2013): Bound to the State.The Nobleman in Danish Politics.Journal of Modern European History, 11(4), 454–473.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.