The psychologist authors, members of a Ludovika research group study the psychological effects affecting police officers and their consequences. In this study, they analysed the effects of the sources of stress experienced during a team strong activity occurred during illegal migration. Topically, they focused on the sources of stress from the outside world and their aim was to study the consequent changes in the individuals’ behaviour on an academic level. They studied the psychological consequences occurred in connection with handling the “immigrant situation” through unique questionnaires based on individual interviews. According to their results, the workplace stress encountered by the police officers affected their private lives which caused psychological unbalance. Based on the experience in psychological effects on the police officers, they have set research guidelines that could help the psychological support to public officers in case they are implemented. Also, they have phrased recommendations to do so.
" ["hu_HU"]=> string(1105) "A pszichológus szerzők egy Ludovika kutatócsoport tagjaiként, a rendőröket érintő pszichés hatásokkal és azok következményeivel foglalkoznak. Jelen tanulmányban az illegális migráció során fellépő csapaterős tevékenység alkalmával átélt stresszforrások egyénre gyakorolt hatását vizsgálták. Aktuálisan a külvilágból érkező stresszforrásokra koncentráltak, amelyek következtében az egyén magatartásában megjelenő változások tudományos igényű vizsgálatát tűzték ki célul. A „migránshelyzet” kezelése kapcsán előforduló pszichés következményeket egyéni interjúkon alapuló egyedi kérdőíven keresztül vizsgálták. Eredményeik szerint, a rendőrök által megélt munkahelyi stressz hatást gyakorolt a magánéletükre, amely pszichés kiegyensúlyozatlanságot eredményezett. A rendőrök pszichés érintettségének tapasztalatai alapján kutatási irányvonalakat jelöltek ki, amelyek megvalósulásuk esetén segíthetik a közigazgatásban dolgozók pszichés támogatását, továbbá ajánlásokat is megfogalmaztak.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(65) "The Psychological Effects of the “Immigrant Situation” Policy" ["hu_HU"]=> string(88) "A „migránshelyzet” feladatellátása következtében jelentkező pszichés hatások" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1271) ["email"]=> string(25) "farkas.johanna@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1235) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Farkas" ["hu_HU"]=> string(6) "Farkas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Johanna" ["hu_HU"]=> string(7) "Johanna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(7) "stressz" [1]=> string(10) "csapaterő" [2]=> string(21) "illegális migráció" [3]=> string(26) "pszichés következmények" [4]=> string(29) "rendvédelmi feladatellátás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "command" [1]=> string(17) "illegal migration" [2]=> string(26) "psychological consequences" [3]=> string(8) "policing" [4]=> string(6) "stress" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#819 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4795) ["id"]=> int(434) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1235) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A kerettényállásokkal kapcsolatos hazai joggyakorlat elemzése – A keretkitöltő jogszabályok jogértelmezési funkciója
The study analyses the interpretation of criminal offence descriptions fulfilled by administrative regulations. The background of the study was a criminal case, in which the Hungarian Supreme Court found the defendant not guilty of the criminal offence of damaging scheduled monuments. The author analysed the related decision of the Hungarian Supreme Court, and tried to determine its relation to formerly published court decisions dealing with criminal offence descriptions fulfilled by administrative regulations. The aim of the study was to draw up conclusions that might be utilized by legal practitioners, legislators and legal scholars. The most important result of the research was the systematization of legislative techniques of criminal statutes providing or denying the possibility for administrative regulations to impact the adjudication of criminal cases.
" ["hu_HU"]=> string(771) "A tanulmány a kerettényállások értelmezésének kérdéseit vizsgálta. Az elemzés centrumában egy olyan ügy állt, amelyben a terheltet a Legfelsőbb Bíróság felmentette a műemlék megrongálása miatt emelt vád alól. A tanulmány a Legfelsőbb Bíróság ezen döntését elemzi, és összeveti azt a kerettényállásokra vonatkozó korábbi közzétett határozatokkal. A munka célja a konkrét ügyön túlmutató – azaz más kerettényállások kapcsán is hasznosítható – tanulságok megfogalmazása a jogalkalmazás, a jogalkotás, illetve a jogtudomány számára. A kutatás legfontosabb eredménye azon szaktörvényi kodifikációs technikák meghatározása volt, amelyek kihatással vannak a büntető tényállás hatókörére.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(129) "Analysis of the Hungarian Legal Practice in Connection with Criminal Offence Descriptions Fulfilled by Administrative Regulations" ["hu_HU"]=> string(128) "A kerettényállásokkal kapcsolatos hazai joggyakorlat elemzése – A keretkitöltő jogszabályok jogértelmezési funkciója" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3230) ["email"]=> string(22) "hollanmiklos@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2860) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Hollán" ["hu_HU"]=> string(7) "Hollán" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Miklós" ["hu_HU"]=> string(7) "Miklós" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(17) "bűncselekmények" [1]=> string(15) "jogértelmezés" [2]=> string(12) "joggyakorlat" [3]=> string(29) "közigazgatási jogszabályok" [4]=> string(9) "műemlék" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(17) "criminal offences" [1]=> string(26) "interpretation of statutes" [2]=> string(15) "court decisions" [3]=> string(18) "administrative law" [4]=> string(19) "scheduled monuments" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8111) ["id"]=> int(1999) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2860) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A magyar közgazdasági gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás II. rész – A reformkori közgazdasági gondolkodás és a Dessewffyek
The study investigates the alternative, non-mainstream economic thoughts developed between the end of the 18th century and mid-19th century in Central Europe, and the way they were reflected in the contemporary Hungarian economic thinking. In light of the experience of the transition of the Western European economies induced by the industrial revolution, and the challenge of the catching up faced by the German economies, two main forms of intellectual response had emerged: the feudalism based economic romanticism, which spread in some German principalities and in Austria, and Listianism, a more civic minded approach. This is the second study of a two-part series; it examines the Hungarian economic thinking in the Reform Era, presenting that the economic views of Friedrich List gained significant popularity, and that at the same time, the conservative economic approach was also present in the debates of the period, especially in the works of the Dessewffys.
" ["hu_HU"]=> string(1356) "A tanulmány közgazdasági elmélettörténeti szempontból vizsgálja meg, hogy a 18. század vége és a 19. század közepe közötti időszakban a főáramú nyugat-európai közgazdasági iskolákkal szemben a közép-európai térségben milyen alternatív közgazdasági megközelítések fogalmazódtak meg, s ezek hogyan tükröződtek a korabeli magyar közgazdasági gondolkodásban. A 19. század első felében, az ipari forradalom nyomán átalakuló nyugat-európai társadalmak tapasztalatainak tükrében, és a német államok gazdasági felzárkózása jelentette kihívás nyomán, a német közgazdasági gondolkodásban egyfajta reagálási kényszer jelenik meg, amely két irányzatban bontakozik ki: Egyrészt a rendi alapokra helyezkedő gazdasági romanticizmus hódít teret egyes német fejedelemségekben, illetve az osztrák területeken, másrészt polgáriasultabb megközelítésként megjelenik a listianizmus irányzata. Tanulmányunk második része a reformkor magyarországi közgazdasági gondolkodását vizsgálja, bemutatva, hogy jelentős népszerűségre tesznek szert a Friedrich List nevéhez köthető közgazdasági és gazdaságpolitikai nézetek, ugyanakkor rámutatva arra, hogy a konzervatív gazdasági felfogás is megjelenik a korszak vitáiban, mindenekelőtt a Dessewffyek munkásságában.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "The Economic Thinking in the Reform Era and the Dessewffys" ["hu_HU"]=> string(156) "A magyar közgazdasági gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás II. rész – A reformkori közgazdasági gondolkodás és a Dessewffyek" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#846 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3235) ["email"]=> string(20) "nkgy@eco.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2863) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kovács" ["hu_HU"]=> string(7) "Kovács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "György" ["hu_HU"]=> string(7) "György" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(17) "gazdaságelmélet" [1]=> string(17) "gazdaságpolitika" [2]=> string(15) "iparfejlesztés" [3]=> string(12) "listianizmus" [4]=> string(17) "rendi társadalom" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "economic theory" [1]=> string(15) "economic policy" [2]=> string(15) "industry policy" [3]=> string(10) "Listianism" [4]=> string(14) "feudal society" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#814 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8120) ["id"]=> int(2003) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2863) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Felkészült, elkötelezett, elhivatott… A nemzeti adó- és vámhivatal pályakezdőkkel szembeni kompetenciaelvárásai
Designing and assuring the replacement of the Hungarian public service is a strategic issue. In accordance with the Government’s strategic objectives, the operation of the service state requires sufficient quantity and quality, prepared and committed staff. However, it is also important to see what the public sector organizations are expecting from the career-starters. What competences should the new entrants have if they want to work in the public service (in public administration and in law enforcement)? The paper presents some partial results of an empirical research.
It examines what kind of career-starters wait for the current leaders at the National Tax and Customs Administration and what requirements they expect from beginners. It also raises the problem of generational change, career orientation, integration and retention.
A magyar közszolgálat utánpótlásának tervezése és biztosítása stratégiai kérdés. A kormányzati stratégiai célkitűzések szerint a szolgáltató állam működése megfelelő mennyiségű és minőségű, felkészült és elkötelezett munkatársat feltételez. Fontos azonban az is, hogy a közszféra szervezetei milyen elvárásokat támasztanak a pályakezdőkkel szemben. Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie azoknak az új belépőknek, akik a közszolgálatban (a közigazgatásban és a rendvédelemben) szeretnének elhelyezkedni?
A tanulmány egy empirikus kutatás egyes részeredményeit mutatja be. Azt vizsgálja, hogy vajon milyen pályakezdőket várnak a jelenlegi vezetők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, és milyen követelményeket támasztanak velük szemben. Felveti a generációváltás, a pályaorientáció, a beillesztés és a megtartás problémáját is.
The current study plans to examine the presence and regulation of spatial illustration of crime within the internal standards of the police. It examines item by item all the standards, even those which marginally deal with the spatial illustration of crime. After examining the internal standards of the police, the author drafts specific recommendations regarding the way of the best regulation of these questions. It also introduces the practice of crime mapping of several European countries by which we can compare the national and foreign systems from several aspects.
" ["hu_HU"]=> string(580) "The current study plans to examine the presence and regulation of spatial illustration of crime within the internal standards of the police. It examines item by item all the standards, even those which marginally deal with the spatial illustration of crime. After examining the internal standards of the police, the author drafts specific recommendations regarding the way of the best regulation of these questions. It also introduces the practice of crime mapping of several European countries by which we can compare the national and foreign systems from several aspects.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(73) "The Rules of Spatial Illustration of Crime in Internal Police Regulations" ["hu_HU"]=> string(73) "The Rules of Spatial Illustration of Crime in Internal Police Regulations" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#854 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3243) ["email"]=> string(26) "matyas.szabolcs@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2873) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Mátyás" ["hu_HU"]=> string(8) "Mátyás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Szabolcs" ["hu_HU"]=> string(8) "Szabolcs" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "cartography" [1]=> string(13) "crime mapping" [2]=> string(18) "criminal geography" [3]=> string(3) "law" [4]=> string(15) "law enforcement" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "cartography" [1]=> string(13) "crime mapping" [2]=> string(18) "criminal geography" [3]=> string(3) "law" [4]=> string(15) "law enforcement" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#848 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8134) ["id"]=> int(2010) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2873) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }After the defeat of the 1848–1849 Revolution and War of Independence began the violent modernization of the country in the united Austrian Empire. The office of the public prosecutor was organized based on the French system between 1849 and 1861, and it mainly carried out criminal justice. However, this was incompatible with the traditional Hungarian constitutional law, and disappeared after the political changes in Hungary. In the constitutional conditions after 1867, it was considered a model for organizational, service and competency solutions.
" ["hu_HU"]=> string(560) "Az 1848–1849-es szabadságharc leverése után megkezdődött az ország erőszakos modernizálása az egységes Ausztriai Birodalomban. Az államügyészi szervezetet francia mintára, elsősorban büntetőjogi feladatok ellátására az 1849–1861 közötti években szervezték meg, ez azonban ellentétes volt a hagyományos alkotmányjoggal, így a politikai változások után megszűnt Magyarországon.
Az 1867 utáni alkotmányos viszonyok között viszont mintának számított a szervezeti, szolgálati, hatásköri megoldásokban.
The study examines the content of the public service legal relationship. Due to the fragmented regulation of the Hungarian public service rights and obligations of the subjects of public service, legal relationships differ in an unsubstantiated manner and extent. Through examination of the legislation and theoretical considerations of the literature, the purpose of the study is to set up a catalogue of content elements that allows to determine the integrated and differentiated elements of the public service legal relationships. For this purpose, the study deals with the theoretical basis influencing the content of public service legal relationship. According to the conclusions of the study, a unified regulation, which implies general and specific rules of the rights and obligations, could be achieved without any difficulties.
" ["hu_HU"]=> string(979) "A tanulmány a közszolgálati jogviszony tartalmi elemeit, az alanyokat megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket vizsgálja. A magyar közszolgálat széttöredezett szabályozása folytán a jogviszonyok tartalmi elemei indokolatlan módon és mértékben térnek el. A tanulmány célja, hogy a hatályos joganyag vizsgálatával és a szakirodalmi elméleti megfontolások segítségével egy olyan tartalmi katalógust állítson fel, amely lehetővé teszi a közszolgálat különböző jogviszonyaiban az egyező, valamint az azokban különbségeket mutató tartalmi elemek meghatározását.
A tanulmány ennek érdekében foglalkozik a közszolgálati jogviszony tartalmát befolyásoló elvi alapokkal is. Következtetései szerint nincs elvi akadálya az egységes szemléletű szabályozás megvalósíthatóságának, azt az általános és különös normák rögzítésével különösebb nehézségek nélkül kodifikálni lehetne.
Információszabadság és a közadatok újrahasznosítása: elhatárolás és kapcsolódási pontok
The subject matter of the Freedom of Information (FOI) Law and the Law on the Re-use of Public Sector Information (PSI) is the same in Hungary. Thus, it is worth analysing the two regulatory regimes from each other’s point of view. It is also clear, that the main purposes of the FOI and PSI regulation is different, so the existence of different provisions are justified. In this essay, the FOI and the PSI regimes are analysed, showing first the constitutional background and then studying step by step the data request procedure. As a consequence, it seems that common policy, common structure, but different detailed provisions are needed in order to properly regulate these legal institutions.
" ["hu_HU"]=> string(936) "Az információszabadság és a közadatok újrahasznosítására vonatkozó szabályrendszer tárgya Magyarországon alapvetően azonos, így célszerű e két szabályrendszert egymásra tekintettel is elemezni. Ugyanakkor az is látható, hogy a szabályozás alapvető célkitűzései részben mégiscsak különböznek, így eltérő szabályozási megoldások is indokoltak. Ez a tanulmány e két jogintézmény összehasonlító elemzésére vállalkozik, bemutatja először az alkotmányos alapokat, majd végigmegy az adatigénylési eljárás lépésein, és annak lezárásán. Következtetésként megállapítható, hogy a számos kapcsolódási pont és az adatigénylési cél elhatárolási nehézségei miatt hasonló szerkezetű, részletszabályait tekintve fontos pontokon eltérő, de mégiscsak közös policy mentén kialakított, egymásra tekintettel történő szabályrendszer kialakítása indokolt.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "Freedom of Information and Re-use of Public Sector Information: Differences and Common Points" ["hu_HU"]=> string(100) "Információszabadság és a közadatok újrahasznosítása: elhatárolás és kapcsolódási pontok" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#861 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(3286) ["email"]=> string(24) "szoke.gergely@ajk.pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2910) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szőke" ["hu_HU"]=> string(6) "Szőke" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(16) "Gergely László" ["hu_HU"]=> string(16) "Gergely László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "adatigénylés" [1]=> string(13) "hozzáférés" [2]=> string(21) "közadatok formátuma" [3]=> string(30) "közadatokért fizetendő díj" [4]=> string(34) "újrahasznosítási megállapodás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(12) "data request" [1]=> string(6) "access" [2]=> string(14) "formats of PSI" [3]=> string(16) "charging for PSI" [4]=> string(18) "licence agreements" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#860 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(8206) ["id"]=> int(2046) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2910) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }One of the most significant reformative measures amongst the organizational solutions of public administration was the introduction of the status of Chief Land Steward in enfranchised cities, according the centralist endeavours of the Government. This was a method to ensure the efficient performance of the state mechanism constructed by the Austro–Hungarian Compromise of 1867, or, to be more precise, the effectiveness of the Government policies, which, of course, refers to public administration.
In this essay, I would like to examine the reforms in the matters of public administration of two enfranchised cities, Szeged and Debrecen. According to the relevant literature and the archive sources, it can be stated beforehand that in Debrecen, as opposed to Szeged, there is only a handful of existing sources on the appointment of the Chief Land Steward, András Patay. This nobleman ensured to be the connecting tissue between the central and the middle level public administration agencies, and by examining its origins, it can be asserted that it was not unprecedented in the constitutional history of Hungary. Even before the introduction of the 42nd Act of 1870, there were examples of political endeavours in the matter of reformation of cities to introduce an institution which possesses a similar jurisdiction as the one after the reformative measures of public administration.
" ["hu_HU"]=> string(1427) "A polgári közigazgatási szervezeti megoldások egyik legjelentősebb reformintézkedése volt a főispáni intézmény bevezetése a törvényhatósági jogú városok életében, a kormány centralista törekvéseinek megfelelően. Ezzel próbálták biztosítani az 1867. évi kiegyezéssel létrehozott államszervezeti konstrukció hatékony működését, közelebbről pedig a kormányzati politika, azaz a közigazgatás eredményességét.
Jelen tanulmány keretében két törvényhatósági jogú város: Szeged és Debrecen közigazgatási reformjaival, azon belül is a főispáni intézmény fogadtatásával kívánok foglalkozni. A szakirodalom és a levéltári források alapján előzetesen megállapítható, hogy kevés használható adat maradt Debrecenben a főispán, Patay András kinevezéséről, nem úgy, mint Szegeden. E méltóság képezte az összekötő kapcsolatot a központi és a középszintű közigazgatási szervezeti egységek között, amelynek eredetét vizsgálva megállapítható, hogy az nem volt minden előzmény nélküli a magyar alkotmánytörténetben. Már az 1870. évi XLII. tc. bevezetését megelőzően is felmerültek olyan politikai törekvések a városok reformjával kapcsolatban, amelyek arra irányultak, hogy valamilyen hasonló jogkörrel rendelkező intézményt vezessenek be, mint a polgári közigazgatási reformintézkedéseket követően.
Vergangenheit und Gegenwärtige Herausforderungen des Ungarischen Bildungswesens im Spiegel Deutscher Bildungstraditionen und -Reformen
An der Schnittstelle zwischen Bildungspolitik und Bildungsverwaltung sowie Sozialpolitik und sozialem Sektor besteht seit dem Ende des 20. Jahrhunderts die Idee, dass ungelernte und ungeschulte Massen ernste soziale und gesellschaftliche Probleme verursachen können, den sozialen Zusammenhalt schwächen und die sichtbaren und unsichtbaren Netzwerke gesellschaftlicher Solidarität zerstören können. Diese Tatsache zwingt die Regierungen aller Nationen, ihre kulturellen Traditionen zu überprüfen und zu versuchen, ihr Bildungssystem zu modernisieren und den heutigen Herausforderungen anzupassen. Das Wesentliche dabei ist, dass die Schulen junge Menschen aussenden, die sich in den „wissensintensiven“ Volkswirtschaften des 21. Jahrhunderts zurechtfinden und gute Chancen haben, im sogenannten tertiären und quartären Sektor eine Arbeitsstelle zu finden.
Im Fall der ungarischen Schulen und des ungarischen Bildungssystems ist unsere Haltung zu unseren Traditionen ambivalent. Bei der traditionellen ungarischen Schule bewerten wir unser deutsches Kulturerbe als wertvoll. Die Bausteine dieser Tradition sind Zuverlässigkeit, Qualität und Disziplin. „Unter Belastung wächst die Palme am besten“, sagt man über die Wissensorientierung der traditionellen Schule und die Betonung der Pflichten. Auf der anderen Seite betrachten wir die deutschen Grundlagen unseres öffentlichen Bildungssystems als rückständig und finden es schlecht, weil es „preußisch geprägt“ ist.
In dieser Studie wollen wir uns diese Ambivalenz ansehen und die falsche Logik aufzeigen, die diesen Widerspruch aufrechterhält. Nach einem kurzen Überblick über unsere gemeinsamen kulturellen und pädagogischen Wurzeln zeigen wir auch, in welche Richtung die deutsche und die österreichische Bildungspolitik modernisiert werden. Dann legen wir dar, warum es sinnvoll wäre, einige Modernisierungselemente der deutschen und der österreichischen Bildungspolitik bei staatlichen Eingriffen im Zusammenhang mit der ungarischen Bildung zu übernehmen.
Since the end of the 20th century, the idea is highlighted that unskilled and under-educated masses in the intersection of educational and social sector can cause serious social problems, disrupt social cohesion and break the visible and invisible protective nets of social solidarity.
This fact prompts the governments of all nations to review their cultural traditions and to try to modernize their education system, making it suitable to meet the challenges of today. The essence of this is that schools need to issue students, who are able to adapt successfully to the “knowledge-intensive” economies of the 21st century in the tertiary and quaternary sectors.
The attitude of the Hungarian society towards our traditions of Hungarian schools and Hungarian educational system is very ambivalent. In case of the traditional Hungarian school, our German cultural heritage is considered valuable. The building blocks of this tradition are reliability, quality, discipline. “The palm tree is growing under load” – goes the saying about the traditional school which is based on the heritage of lexical knowledge, duties and discipline. On the other hand, we regard the same German traditions of our public education system to be bad, because it is very out-dated, very “Prussian”.
In our present study, we would like to follow this ambivalence and point out the bad logic that maintains this contradiction. After a brief overview of our common cultural and educational roots, we also show the orientations of modernizing German and Austrian education policies. After that, we show and justify why it would be worthwhile to follow a few of the modernization elements of the German and Austrian education policy in the Hungarian educational government interventions.
Behívásos munkavégzés az angol jogban: az egyensúly vége a munkaviszonyban?
Zero hours contract is an extreme form of on-call work, since it provides the weakest employment protection of employees. Therefore, the object of the paper is to draw conclusions of British law and practice for the Hungarian legislation. The main conclusion of the study is that on-call work entails a set of legislative risks, thus, this form of work must be regulated in details, with special emphasis on minimum, paid working time.
" ["hu_HU"]=> string(872) "Az angol nulla órás szerződés a behívásos munkavégzés végletes formája, amely azonban – minimális munkaidő és részletes szabályozás hiányában – a munkavégző számára a legkevesebb védelmet és biztonságot nyújtja. A tanulmány célja éppen ezért az, hogy a magyar szabályozás számára levonja az angol szabályozás hiányosságaiból és gyakorlati következményeiből a következtetéseket és tanulságokat. Az angol nulla órás szerződések vizsgálata jelenleg az angol munkajogi kutatás sláger témája, így a kutatás módszertana az angol munkajogi és foglalkoztatáspolitikai kutatások eredményeinek feldolgozása. A kutatás legfontosabb következtetése az, hogy a behívásos munka nagyon sok kockázatot rejt magában, ezért azt részletesen kell szabályozni, különös tekintettel a minimális munkaidőre.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(61) "On-call Work in English Law: Extremely Unbalanced Employment?" ["hu_HU"]=> string(81) "Behívásos munkavégzés az angol jogban: az egyensúly vége a munkaviszonyban?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#873 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2058) ["email"]=> string(27) "gyulavari.tamas@jak.ppke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1887) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(105) "Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law and Political Sciences, Department of Employment Law" ["hu_HU"]=> string(84) "Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Munkajogi Tanszék" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "Tamás Gyulavári, Dr, Head of Department
" ["hu_HU"]=> string(60) "Dr. Gyulavári Tamás tanszékvezető egyetemi tanár
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Gyulavári" ["hu_HU"]=> string(10) "Gyulavári" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(24) "nulla órás szerződés" [1]=> string(9) "angol jog" [2]=> string(25) "behívásos munkavégzés" [3]=> string(12) "lenullázás" [4]=> string(21) "munkavállalói jogok" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(19) "zero hours contract" [1]=> string(12) "on-call work" [2]=> string(20) "minimum working time" [3]=> string(9) "zero down" [4]=> string(15) "employee rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#872 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6157) ["id"]=> int(1070) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1887) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Jogászok szerepvállalása a kalotaszegi jogi néprajzi kutatásokban és az erdélyi jogi néphagyománygyűjtésben (1939-1948)
The collection of legal customs with the participation of lawyers between 1939 and 1948, closely related to the process of the Hungarian private law codification, might prove to be an interisting source for the legal sciences and the history of law. The research on legal folk life has strong bonds with the territories of Transylvania. These researches resulted in significant scientific publications and served as important sources for further research. The collected material was also an important step in the discovery of archaic traditions.
In our study, after reviewing the internationat and Hungarian history of research, we wish to reassess some details of Transylvanian legal folk life described between 1939 and 1948 in light of the achievements of related research.
The present study examines the contribution of lawyers to legal ethnographical research in the Kalotaszeg area and to the collection of legal customs in Transylvania. We also wish to emphasize the achievements made by György Bónis and Ernő Tárkány Szücs connected to this topic and territory that have been partly preserved in the news.
" ["hu_HU"]=> string(954) "A jogtudomány, a jogtörténet szempontjából érdeklődésre tarthat számot a magyar magánjogi kodifikáció folyamatához köthető, 1939–1948 között jogászok részvételével megvalósult, a népi joggyakorlat megismerését célul tűző jogszokásgyűjtés.
Tanulmányunkban egy rövid nemzetközi és magyar kutatástörténeti áttekintést követően a kalotaszegi jogi népéletkutatás és az erdélyi jogszokásgyűjtés eredményeit kívánjuk összefoglalni. Célunk, hogy a közelmúltban feltárt új levéltári források és a szegedi Bónis György szeminárium dokumentumai tükrében ismertessük a különböző hivatásrendeket képviselő jogászoknak a kalotaszegi jogi népéletkutatásban és az erdélyi jogszokásgyűjtésben való szerepvállalását. Külön is hangsúlyozni kívánjuk Bónis György és Tárkány Szücs Ernő a későbbiekben a magyar jogtörténetben is hasznosuló eredményeit.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(137) "The Contribution of Lawyers to Legal Folk Life Research in Kalotaszeg and Collection of Transylvanian Legal Customs between 1939 and 1948" ["hu_HU"]=> string(130) "Jogászok szerepvállalása a kalotaszegi jogi néprajzi kutatásokban és az erdélyi jogi néphagyománygyűjtésben (1939-1948)" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#882 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2052) ["email"]=> string(17) "janka@kpvk.pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1881) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(19) "University of Pécs" ["hu_HU"]=> string(88) "Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(122) "Dr. habil. Nagy Janka Teodóra, Phd, tanszékvezető egyetemi tanár, általános- és tudományos dékánhelyettes
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Nagy" ["hu_HU"]=> string(4) "Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "Janka Teodóra" ["hu_HU"]=> string(14) "Janka Teodóra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(26) "Friedrich Karl von Savigny" [1]=> string(22) "Vlagyimir Kovalevszkij" [2]=> string(27) "európai jogszokáskutatás" [3]=> string(31) "magyar magánjogi kodifikáció" [4]=> string(14) "Bónis György" [5]=> string(22) "Tárkány Szücs Ernő" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(26) "Friedrich Karl von Savigny" [1]=> string(22) "Vlagyimir Kovalevszkij" [2]=> string(17) "European folk law" [3]=> string(14) "history of law" [4]=> string(27) "process of law codification" [5]=> string(14) "György Bónis" [6]=> string(22) "Ernő Tárkány Szücs" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#876 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6146) ["id"]=> int(1065) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1881) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Decisions of the European Commission which prohibit mergers are significant interventions in the private autonomy of the affected businesses. Therefore, the right of the parties to initiate judicial review of such decisions is of special importance. By reviewing the Court’s decisions delivered in such cases, we can see that the Court forces the European Commission to deliver only wellestablished decisions based on correct legal and factual backgrounds, and to rescind putting obligations on the parties other than those which are inevitable for maintaining the competition. Procedures must be fully transparent, procedural guarantees as the right of defence may only be limited in exceptional cases, and both the Commission and the businesses under investigation are required to actively cooperate with each other.
" ["hu_HU"]=> string(827) "Decisions of the European Commission which prohibit mergers are significant interventions in the private autonomy of the affected businesses. Therefore, the right of the parties to initiate judicial review of such decisions is of special importance. By reviewing the Court’s decisions delivered in such cases, we can see that the Court forces the European Commission to deliver only wellestablished decisions based on correct legal and factual backgrounds, and to rescind putting obligations on the parties other than those which are inevitable for maintaining the competition. Procedures must be fully transparent, procedural guarantees as the right of defence may only be limited in exceptional cases, and both the Commission and the businesses under investigation are required to actively cooperate with each other.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(65) "Judical Review of the Merger Decisions of the European Commission" ["hu_HU"]=> string(65) "Judical Review of the Merger Decisions of the European Commission" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#886 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1668) ["email"]=> string(26) "aniko.edit.szucs@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1589) ["seq"]=> int(13) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "National University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(122) "Anikó Edit Szűcs, PhD, jurist, Security Policy Expert, Assistant Professor, National University of Public Service
" ["hu_HU"]=> string(118) "Szűcs Anikó Edit, PhD, jogász, biztonságpolitikai szakértő, tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szűcs" ["hu_HU"]=> string(6) "Szűcs" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Anikó Edit" ["hu_HU"]=> string(11) "Anikó Edit" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "competition law" [1]=> string(11) "EU case law" [2]=> string(14) "merger control" [3]=> string(15) "judicial review" [4]=> string(18) "annulled decisions" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "competition law" [1]=> string(11) "EU case law" [2]=> string(14) "merger control" [3]=> string(15) "judicial review" [4]=> string(18) "annulled decisions" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#880 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6098) ["id"]=> int(1040) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1589) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Recenzió a Vezetés a közjó szolgálatában - közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment szakkönyvhöz
In this review I present the book entitled Vezetés a közjó szolgálatában – közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment which was published in the summer of 2017 and I evaluate the utility of the book. According to the editor most of the management books focus on the private sector and ignore the public sector. The main goal of this book is to present theoretical and practical management knowledge to the leaders of the public sector. The book includes five parts and 27 chapters written by 28 authors. This book is a product of an interdisciplinary project, so it analyses public management reviewing lots of aspects such as law, social psychology, behaviour economy etc. The book fills a gap in the literature on public services and it can successfully contribute to the education of leaders and managers of public service.
" ["hu_HU"]=> string(1118) "A recenzióban a 2017 nyarán megjelent Vezetés a közjó szolgálatában – közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment című szakkönyvet mutatom be, illetve értékelem a hasznosságát az Olvasók számára. A szakkönyv bevezetésében a szerkesztő megemlíti, hogy a menedzsment tankönyvek többsége a versenyszférára koncentrál. Ennek a szakkönyvnek a fő célkitűzése, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezetek vezetői számára adjon át menedzsment ismereteket, mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A szakkönyv öt szerkezeti egységből áll, illetve 27 fejezetet tartalmaz, amelyeket 28 szerző írt. A szakkönyv egy interdiszciplináris együttműködés eredményként jött létre, ennek megfelelően számos aspektusból (például jogi, viselkedés-közgazdaságtani, szociálpszichológiai) tárgyalja a közszolgálati menedzsmentet. Összességében, a Vezetés a közjó szolgálatában – közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment című szakkönyv egy hiánypótló alkotás, amely eredményesen járulhat hozzá a közszolgálaton belüli vezető képzéshez.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "Review of Vezetés a közjó szolgálatában – közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment" ["hu_HU"]=> string(109) "Recenzió a Vezetés a közjó szolgálatában - közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment szakkönyvhöz" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#883 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1667) ["email"]=> string(18) "hvadaszg@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1588) ["seq"]=> int(14) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(120) "Hollósy-Vadász Gábor okleveles pszichológus, NKE Közigazgatás- tudományi Doktori
Iskola PhD-hallgatója