Teljes szám

Szerkesztői köszöntő

Szerkesztői köszöntő

Christián László
11-12.
object(Publication)#180 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(7195) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:00" ["primaryContactId"]=> int(8973) ["sectionId"]=> int(96) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7071) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "11-12" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "

Magyar Rendészet 2023/2-es lapszám szerkesztői köszöntő

" ["hu_HU"]=> string(68) "

Magyar Rendészet 2023/2-es lapszám szerkesztői köszöntő

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(24) "Szerkesztői köszöntő" ["hu_HU"]=> string(24) "Szerkesztői köszöntő" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Lippai Zsolt" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8973) ["email"]=> string(27) "christian.laszlo@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7195) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-9809-4890" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Christián" ["hu_HU"]=> string(10) "Christián" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(24) "Szerkesztői köszöntő" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#795 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30868) ["id"]=> int(5637) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7195) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Interjú

object(Publication)#111 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(7050) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:00" ["primaryContactId"]=> int(8742) ["sectionId"]=> int(115) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6926) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "13-20" ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(19) "Christián László" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(86) "Ünnepi interjú Boda József nyá. nb. vezérőrnagy 70. születésnapja alkalmából" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(32) "Egy élet a Haza szolgálatában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#807 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8743) ["email"]=> string(27) "Christian.Laszlo@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7050) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-9809-4890" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "

 

 

" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Christián" ["hu_HU"]=> string(10) "Christián" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#778 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30851) ["id"]=> int(5623) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7050) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Rendészeti gyakorlat

object(Publication)#181 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6905) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:03" ["primaryContactId"]=> int(8538) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6781) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3684) "Kakócz Krisztián (2021): Az egészségügyi válsághelyzet hatása az idegenrendészeti fogva tartási rendszerre. In Gaál Gyula – Hautzinger Zoltán (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXIII. Pécs: Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, 265–275. Kakócz Krisztián (2022): Az idegenrendészeti fogva tartás végrehajtásának speciális kockázati tényezői. Határrendészeti Tanulmányok, (19)2, 22–54. Klenner Zoltán (2013): A menekültügyi őrizet és bevezetésének szükségessége. In Gaál Gyula – Hautzinger Zoltán (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIV. Pécs: Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, 295–299. Kovács Mihály (2016): Beszámoló a migrációs veszélyhelyzet kezelése során az idegenrendészeti őrizetbe kerülő személyek elhelyezésével és ellátásával kapcsolatos célfeladatok végrehajtásnak tapasztalatairól. Börtönügyi Szemle, 35(2), 69–85. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00106/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2016_2_069-085.pdf Kui László (2017): A határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár továbbfejlődése, avagy a második kerítés mindent megold? Hadmérnök, 12(4), 67–75. Lippai Zsolt – Fekete Tamás (2020): 1995–2015 Egyiptom–Többnemzeti Erők és Megfigyelők, Magyarország 20 éves szerepvállalása. Szakmai Szemle, 18(4), 85–105. Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály statisztika Jogi források - 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról - 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról - 2007. évi LXXXIX. törvény az államhatárról - 2015. évi CXXVII. törvény az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról - 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról - 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól - 21/2014. (VII. 4.) ORFK utasítás a Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtandó rendőrségi feladatokról - 36/2018. (VI. 27.) ORFK utasítás az illegális migrációval összefüggő jogsértések kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására - Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról - Az Európai Parlament és a Tanács 2007/575/EK határozata (2007. május 23.) a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról - Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről Strasbourg, 1987. november 26." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "21-36" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1929) "

Foreigners staying illegally in our country are dealt with by the aliens’ police. In order to ensure that the foreigner does not evade prosecution, the authority usually uses coercive measures involving the permanent deprivation of personal liberty, i.e. detention. In principle, detention must be carried out in a place of detention specifically designed for this purpose, known as a “guarded accommodation”. The length of detention can sometimes be up to 12 months.
The places of detention must comply with the relevant provisions of alien’s legislation and professional standards of detention security. The capacity of police guarded accommodation is low. With the increase in illegal migration and the dramatic rise in the number of persons detained in the course of aliens’ proceedings, the detention service has faced an immediate and intractable problem, with serious difficulties in ensuring conditions of detention that meet the legal requirements. The Police have made serious efforts to increase the number of places of detention, the reception capacity and to ensure the most humane accommodation for the so-called vulnerable groups (women, families, underage children) that have emerged in the meantime. The majority of the existing facilities have been modernised with EU funding, making them suitable for the safe and civilised accommodation of detainees and for the detention of groups requiring special accommodation, with the minimum of harm. In addition to the conversion of the facilities, a special purpose facility was designed, but its construction was later cancelled due to a management decision. The modernisation of the detention system needed the definition of professional requirements by the experts involved in its implementation and national management, the continuous monitoring of design and construction work and the impact of the changes from the start of the occupation.

" ["hu_HU"]=> string(2379) "

A hazánk területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben az idegenrendészeti hatóság jár el. A hatóságok annak érdekében, hogy a külföldi ne vonja ki magát az eljárás alól, többnyire a személyi szabadság tartós elvonásával járó kényszerintézkedést alkalmaznak, őrizetet rendelnek el. Az őrizetet alapesetben kifejezetten az erre a célra fenntartott őrizeti helyen, az úgynevezett őrzött szálláson kell végrehajtani. Az őrizet hossza esetenként akár a 12 hónapot is elérheti. A fogvatartási helyeknek meg kell felelniük az idegenrendészeti jogszabályok vonatkozó előírásainak, valamint az őrzésbiztonsággal szemben támasztott szakmai követelményeknek. A rendőrségi őrzött szállások befogadókapacitása alacsony. Az illegális migráció növekedésével, illetőleg az idegenrendészeti eljárás során őrizetbe vett személyek számának drasztikus emelkedése miatt a fogva tartást végző szerv azonnali és nehezen megoldható problémával találta szembe magát, komoly nehézségekbe ütközött a jogszabályi előírásoknak megfelelő őrzés feltételeinek biztosítása. A rendőrség komoly erőfeszítéseket tett a fogvatartási helyek számának, befogadókapacitásának növelése, valamint az időközben megjelenő, úgynevezett sérülékeny csoportok (nők, családok, kiskorú gyermekek) minél humánusabb elhelyezésének biztosítására. A meglevő objektumokat döntő többségben az Európai Unió által biztosított források felhasználásával korszerűsítették, alkalmassá tették őket a fogvatartottak biztonságos, ugyanakkor kulturált körülmények közötti elhelyezésére, valamint a speciális elhelyezést igénylő csoportok minél kisebb érdeksérelemmel járó őrizetére. Az objektumok átalakítása mellett megterveztek egy kifejezetten erre a célra szolgáló speciális objektumot, ám ennek megépítésére később vezetői döntés miatt nem került sor. A fogvatartási rendszer korszerűsítése során elengedhetetlen volt, hogy a végrehajtásban és az országos szakirányításban tevékenykedő szakértők meghatározzák a szakmai követelményeket, megszervezzék a tervezési és a kivitelezési munkálatok folyamatos felügyeletét, és az igénybevétel megkezdésétől vizsgálják a módosítások hatásait.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "Improving Police Detention Facilities for Aliens" ["hu_HU"]=> string(68) "A rendőrség idegenrendészeti fogvatartási helyeinek fejlesztése" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Kakócz Krisztián" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#800 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8538) ["email"]=> string(27) "kakocz.krisztian@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6905) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-8168-443X" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kakócz" ["hu_HU"]=> string(7) "Kakócz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(31) "idegenrendészeti fogva tartás" [1]=> string(10) "migráció" [2]=> string(22) "humánus fogva tartás" [3]=> string(20) "őrzött szállások" [4]=> string(28) "elhelyezési követelmények" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(9) "migration" [1]=> string(21) "immigration detention" [2]=> string(16) "humane detention" [3]=> string(20) "secure accommodation" [4]=> string(26) "accommodation requirements" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#801 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30852) ["id"]=> int(5624) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6905) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Néhány szóban a futballhuliganizmusról

Lippai Zsolt, Nagy Tibor István
doi: 10.32577/mr.2023.2.2
37-59.
object(Publication)#813 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7044) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:01" ["primaryContactId"]=> int(8725) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6920) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7700) "Adán, Teresa (2004): Ultras. Culturas del Fútbol. El Tema. Revista de Estudios de Juventud, 2004(64), 87–100. Agnew, Paddy (2006): Forza Italia: The Fall and Rise of Italian Football. [h. n.]: Ebury Press. Amado, Carlos Josue (2008): The Ugly Side of the Beautiful Game – Hooliganism in French Football. Brigham Young University. Theses and Dissertations. 1556. Online: https://scholarsarchive.byu.edu/etd/1556 Armstrong, Gary – Hobbs, Dick (1994): Tackled from behind. In Giulianotti, Richard – N. Bonney, Norman – Hepworth, Mike: Football, Violence and Social Identity. London: Routledge, 191–222. Armstrong, Gary – Hobbs, Dick – Maguire, M. (1991): The Professional Foul: Covert Policing in Britain: The Case of Soccer. Amsterdam: [k. n.]. Boda József et al. szerk. (2019): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus. Borbély Zoltán – Fazekas Attila Erik – Kovács Péter (2020): A sportrendezvény látogatásától eltiltás – büntetőjogi válasz a futballhuliganizmus elleni harcban. VII.1. Szabályozási előzmények. VII.1.1. Nemzetközi kitekintés. 109–118. Online: https://docplayer.hu/69028284-Vii-a-sportrendezveny-latogatasatol-eltiltas-buntetojogi-valasz-a-futballhuliganizmus-elleni-harcban.html Carnibella, Giovanni – Fox, Anne – Fox, Kate – McCann, Joe – Marsh, James M. – Marsh, Peter (1996): Football Violence in Europe. A Report to the Amsterdam Group. Oxford: The Social Issues Research Centre. Chester, Norman D. (1968): Report of the Committee on Football. London: University of Southampton. Online: https://archive.org/details/op1269254-1001/mode/2up Czenczer Orsolya (2019): Az alapvető jogok biztosának a Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében végzett vizsgálatai egy bv-s szemével – különös tekintettel a fiatalkorúak szabadságvesztés büntetési intézeteiben végzett vizsgálatokra. Miskolci Jogi Szemle, 14(2), 135–146. De Meulenaer, Stijn – Comeron, Manuel – Kellens, Georges (1998): Tournois Internationaux. Supporters, Hooligans et Mesures de Prevention dans les Stades en Europe. ULg–Université de Liège. Dunning, Williams J. E. – Murphy, P. Michael (1986). The Rise of the English Soccer Hooligan. Youth & Society, 17(4), 362–380. Online: https://doi.org/10.1177/0044118X86017004003 Franklin, James (2018): The Taylor Report and its Effect on Football. World in Sport, 2018. október 31. Online: https://worldinsport.com/the-taylor-report/ Freyer Tamás (2004): A rendvédelmi erők harca a futball-huliganizmus ellen Magyarországon. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar. Goksiński, Jan (2014): Klubowa polska piłka nożna. Lata 70. Warszava: PZI Softena. Hahn, Elizabeth (1987): Politics and Violence in Soccer in Europe and the F.R.G. In O’Brien, T. (szerk.): European Conference on Football Violence. Preston: Lancashire Polytechnic. Harrison, Peter (1974): Soccer’s Tribal Wars. New Society, 29, 692–694. Hourcade, Nicolas (2008): Hooliganisme, ultras et ambiguïtes en France. Esporte e Sociedade, 3(7), 1–40. Online: https://periodicos.uff.br/esportesociedade/article/view/48051/27960 K@rcsi (2009): 1990. III. 10. Vác – Ferencváros 1:0. Tempó Fradi. Klubtörténet és statisztikai portál, 2009. március 31. Online: https://www.tempofradi.hu/1990iii10-vac-ferencvaros-10 Kiss András (2016): Elszabadult érzelmek vagy tudatos agresszió? – A futballhuliganizmus pszichológiája I. rész. Mindset Pszichológia, 2016. január 1. Online: https://mindsetpszichologia.hu/elszabadult-erzelmek-vagy-tudatos-agresszio-a-futballhuliganizmus-pszichologiaja-i-resz Kossakowski, Radosław (2017): Where are the Hooligans? Dimensions of Football Fandom in Poland. International Review for the Sociology of Sport, 52(6), 693–711. Online: https://doi.org/10.1177/1012690215612458 Kőváry Anett (2019): A nap, amikor vérben született meg az újkori angoli foci. Origo, 2019. április 15. Online: https://www.origo.hu/sport/futball/20190415-shaffield-stadionkatasztrofa-harminc-eves-evfordulo.html Le Bon, Gustave (1913): A tömegek lélektana. Ford. Balla Antal. Budapest: Franklin Társulat. Lippai Zsolt – Simonics Adrián (2021): Magánbiztonság és futballhuliganizmus. In Czene-Polgár Viktória et al. (szerk.): Tradíció, tudomány, minőség, 30 éves a Vám- és Pénzügyőri Tanszék. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata, 306–319. Online: https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.2.22 Mignon, Patrick (1987): Profession de Foi: Supporter. Espirit, (8), 1–5. Milojević, Saša – Janković, Bojan (2012): Police Measures and Actions in Confronting Football Hooliganism in Some European Countries. In International Scientific Conference „Archibald Reiss days”, Belgrade, 1–2 March 2012, 613–629. Nagy László Tibor (2006): A futballhuliganizmus jellemzői és helyzete hazánkban. In Irk Ferenc (szerk.): Kriminológiai tanulmányok 43. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 117–135. Nagy-Tóth Ágnes (2019): Sportrendészet a sportigazgatás rendszerében. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Pfeiffer, Lorenz – Tobias, S. (1996): Das furchtlose Zugreifen – die den 96ern von jeher eigen gewesene Eigentümlichkeit. In Pfeiffer, Lorenz – Pilz, Gunter (szerk.): Hannover 96–100 Jahre – Macht an der Leine. Hannover: Schlütersche, 14–55. Pilz, Gunter A. (2006): Fußballfankulturen und Gewalt–Wandlungen des Zuschauerverhaltens: Vom Kuttenfan und Hooligan zum postmodernen Ultra und Hooltra. Kursiv. Journal für politische Bildung (Nr. 3): Eine Menge Welt: Fußball & Politik, 50–58. Piotrowski, Przemysław (2004): Soccer Hooliganism in Poland: Its Extent, Dynamism and Psycho-Social Conditions. In Jackson, Richard (szerk.): (Re)Constructing Cultures of Violence and Peace. Leiden: Brill, 79–89. Online: https://doi.org/10.1163/9789004495357_008 Podaliri, Carlo – Balestri, Carlo (1998): The Ultrás, Racism and Football Culture in Italy. In Brown, Adam (szerk.): Fanatics: Power, Identity and Fandom in Football. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203028933 Roversi, Antonio (1992): Calcio, tifo e violenza [Football, Fans and Violence]. Bologna: Il Mulino. Strauss Zsolt (2003): A rendőrség szerepének változása a hazai futballbotrányok kapcsán. Belügyi Szemle, 51(10), 61–62. Szabó János (2003): Futballhuliganizmus. Budapest: PolgArt. Szegedi Péter (2010): Pálya a magasban, Game over. Magyar Narancs, 2010. december 9. Online: https://magyarnarancs.hu/egotripp/game_over-75162 Taylor, Peter (1990): The Hillsborough Stadium Disaster Final Report. London: HMSO. Testa, Alberto – Armstrong, Gary (2008): Words and Actions: Italian Ultras and Neo-Fascism. Social Identities: Journal for the Study of Race, Nation and Culture, 14(4), 473–490. Online: https://doi.org/10.1080/13504630802211951 Triani, Giorgio (1994): Bar Sport Italia. Milano: Elenthera. Wasowicz, Jarosław (2006): Biało-zielona „Solidarność”. O fenomenie politycznym kibiców gdańskiej Lechii 1981–1989. Gdansk: Finna. Williams, John (1993): Fact Sheet 1: Football and Football Hooliganism. Leicester: Sir Norman Chester Centre for Football Research. Online: https://doi.org/10.1002/9781405165518.wbeosf060.pub2 Wyatt, Caroline (2006): France Faces Up to Football Hooliganism. BBC News, 2006. november 27. Online: http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/6189888.stm Jogi források - 2004. évi I. törvény a sportról - Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs (EP Committee), European Parliament. (1996). Resolution on hooliganism and the free movement of football supporters." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "37-59" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(821) "

According to the preamble of Hungary’s sports law, “sport is part of the common good, which strengthens the sense of belonging of the members of the community, as well as the physical and mental health of the individual”. However, reading the preamble of the law – as practising security professionals – we immediately thought of a possible downside to the experience of belonging together, the issue of sports hooliganism, which so often disrupts the order of sporting events. It is a problem that concerns both the academic world and the large number of private and public security players directly involved in it. In this study, the background of football hooliganism is examined and conclusions are drawn by presenting foreign examples and analysing them from a theoretical and practical perspective.

" ["hu_HU"]=> string(868) "

Magyarország sporttörvényének preambuluma szerint „a sport a közjó része, amely erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét”. Ugyanakkor a törvény preambulumát olvasva – gyakorló biztonsági szakemberként – rögtön az egymáshoz tartozás élményének egyik lehetséges árnyoldala, a sportrendezvények rendjét oly sokszor megzavaró sporthuliganizmus kérdésköre ötlött eszünkbe. Egy olyan problémakör, amely egyaránt foglalkoztatja a tudományos világot, illetőleg a magán-és közbiztonsági szektor abban közvetlenül is érintett, jelentős létszámú szereplőit. Tanulmányunkban külföldi példák bemutatásával, a futballhuliganizmus elméleti és gyakorlati szemléletű elemzésével vizsgáljuk annak hátterét és vonunk le következtetéseket.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(38) "A Few Words about Football Hooliganism" ["hu_HU"]=> string(42) "Néhány szóban a futballhuliganizmusról" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(32) "Lippai Zsolt, Nagy Tibor István" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#825 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8725) ["email"]=> string(23) "Lippai.Zsolt@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7044) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-4211-2249" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Lippai" ["hu_HU"]=> string(6) "Lippai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Zsolt" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#831 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8726) ["email"]=> string(25) "nagytiboristvan@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7044) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(65) "biztonsági igazgató, Debreceni Vasutas Sport Club Futball Zrt. " } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Nagy" ["hu_HU"]=> string(4) "Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Tibor István" ["hu_HU"]=> string(13) "Tibor István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(19) "futballhuliganizmus" [1]=> string(33) "elméleti és gyakorlati elemzés" [2]=> string(6) "Anglia" [3]=> string(14) "Franciaország" [4]=> string(14) "Lengyelország" [5]=> string(13) "Németország" [6]=> string(12) "Olaszország" [7]=> string(14) "Spanyolország" [8]=> string(7) "Belgium" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(20) "football hooliganism" [1]=> string(34) "theoretical and practical analysis" [2]=> string(7) "England" [3]=> string(6) "France" [4]=> string(7) "Germany" [5]=> string(5) "Italy" [6]=> string(6) "Poland" [7]=> string(5) "Spain" [8]=> string(7) "Belgium" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#826 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30853) ["id"]=> int(5625) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7044) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#821 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6918) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:02" ["primaryContactId"]=> int(8559) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6794) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(12425) "Allcott, Hunt et al. (2020): The Welfare Effects of Social Media. American Economic Review, 110 (3), 629–676. Online: https://doi.org/10.1257/aer.20190658 Allcott, Hunt – Gentzkow, Matthew (2017): Social Media and Fake News in the 2016 Election. Journal of Economic Perspectives, 31(2), 211–236. Online: https://www.aeaweb.org/articles?id=10.1257/jep.31.2.211 Andres, Raphaela – Slivko, Olga (2021): Combating Online Hate Speech: The Impact of Legislation on Twitter. ZEW-Centre for European Economic Research Discussion Paper, No. 21-103. Online: https://www.econstor.eu/bitstream/10419/248857/1/1785234617.pdf Article19 (2017): Germany: The Act to Improve Enforcement of the Law in Social Networks. Online: https://www.article19.org/wp-content/uploads/2017/09/170901-Legal-Analysis-German-NetzDG-Act.pdf Balkin, Jack M. (2014): Old-School/New-School Speech Regulation. Harvard Law Review, 127(8), 2296–2342. Online: https://harvardlawreview.org/print/vol-127/old-schoolnew-school-speech-regulation/ Benkler, Yochai (2006): The Wealth of Networks. New Haven: Yale University Press. Boda József szerk. (2019): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus. Braghieri, Luca – Levy, Ro’ee – Makarin, Alexey (2022): Social Media and Mental Health. American Economic Review, 112(11), 3660–3693. Online: https://doi.org/10.1257/aer.20211218 Bundesamt für Migration und Flüchtlinge BAMF (2015): Migrationsberischt 2015 – Zentrale Ergebnisse. Online: https://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Forschung/Migrationsberichte/migrationsbericht-2015-zentrale-ergebnisse.pdf?__blob=publicationFile Bundeskriminalamt (2017): Gemeinsam gegen Hass und Hetze im Netz: Zweiter bundesweiter Aktionstag zur Bekämpfung von Hasspostings. BKA.de, 2017. június 20. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2017/Presse2017/170620_Hasspostings.html Bundeskriminalamt (2018): Dritter bundesweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2018. június 14. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2018/Presse2018/180614_AktionstagHasspostings.html Bundeskriminalamt (2019a): Vierter bundesweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2019. június 6. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2019/Presse2019/190606_AktionstagHasspostings.html Bundeskriminalamt (2019b): Fünfter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2019. november 6. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2019/Presse2019/191106_AktionstagHasspostings.html Bundeskriminalamt (2020): Europaweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2020. november 3. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2020/Presse2020/201103_Hasspostings.html Bundeskriminalamt (2021): Bundesweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2021. december 1. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2021/Presse2021/211201_PMHassposting.html Bundeskriminalamt (2022): Bundesweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2022. november 30. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2022/Presse2022/221130_Hasspostings.html Bundesministerium der Justiz (2015) Gemeinsam gegen Hassbotschaften Von der Task Force „Umgang mit rechtswidrigen Hassbotschaften im Internet“ vorgeschlagene Wege zur Bekämpfung von Hassinhalten im Netz. BMJ.de, 2015. december 15. Online: https://www.bmj.de/SharedDocs/Downloads/DE/News/Artikel/12152015_TaskForceErgebnispapier.pdf;jsessionid=1426D7376071F1515F72C16CB62BA4F3.2_cid289?__blob=publicationFile&v=2 Bundesministerium des Innern (2016): Gegen Hass und Hetze im Netz – bundesweiter Aktionstag zur Bekämpfung von Hasspostings. BMI.de, 2016. július 13. Online: https://web.archive.org/web/20160717092130/www.bmi.bund.de/SharedDocs/pressemitteilungen/DE/2016/07/aktionstag-hasskriminalitaet-im-netz.html Bursztyn, Leonardo – Egorov, Georgy – Enikolopov, Ruben – Petrova, Maria (2019): Social Media and Xenophobia: Evidence from Russia (No. w26567). National Bureau of Economic Research. Online: https://doi.org/10.3386/w26567 Christián László szerk. (2014): A magánbiztonság elméleti alapjai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Claussen, Victor (2018): Fighting Hate Speech and Fake News. The Network Enforcement Act (NetzDG) in Germany in the Context of European Legislation. Media Laws, 3(3), 110–136. Online: https://www.medialaws.eu/wp-content/uploads/2019/05/6.-Claussen.pdf Del Vigna, Fabio et al. (2017): Hate Me, Hate Me Not: Hate Speech Detection on Facebook. Proceedings of the First Italian Conference on Cybersecurity (ITASEC17), 86–95. Online: https://ceur-ws.org/Vol-1816/paper-09.pdf William – Knodt, Olivia (2018): Germany’s NetzDG: A Key Test for Combatting Online Hate. CEPS Policy Insight 2018/9. Online: https://ssrn.com/abstract=3300636 Gersdorf, Hubertus (2017). Hate Speech in sozialen Netzwerken – Verfassungswidrigkeit des NetzDG-Entwurfs und grundrechtliche Einordnung der Anbieter sozialer Netzwerke. MMR – MultiMedia und Recht, (7), 439–447. Gollatz, Kirsten – Riedl, Martin J. – Pohlmann, Jens (2018): Removals of Online Hate Speech in Numbers. HIIG Science Blog, 9. Online: https://doi.org/10.5281/zenodo.1342324 Gorwa, Robert (2021): Elections, Institutions, and the Regulatory Politics of Platform Governance: The Case of the German NetzDG. Telecommunications Policy, 45(6), 102145. Online: https://doi.org/10.1016/j.telpol.2021.102145 Griffin, Rachel (2022): New School Speech Regulation as a Regulatory Strategy against Hate Speech on Social Media: The Case of Germany’s NetzDG. Telecommunications Policy, 46(9). Online: https://doi.org/10.1016/j.telpol.2022.102411 Guterres, António (2019): United Nations Strategy and Plan of Action on Hate Speech. United Nations Office on Genocide Protection and the Responsibility to Protect. Online: https://www.un.org/en/genocideprevention/documents/UN%20Strategy%20and%20Plan%20of%20Action%20on%20Hate%20Speech%2018%20June%20SYNOPSIS.pdf Gyaraki Réka (2021): A közösségi média hatása a kiberbűncselekmények elkövetésére. Magyar Rendészet, 21(2), 67–82. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.2.4 Hanfeld, Michael (2022): Google und Facebook müssen BKA keine Daten geben. Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2022. március 3. Online: https://www.faz.net/aktuell/feuilleton/medien/google-und-facebook-muessen-bka-keine-daten-geben-17847019.html He, Danya (2020): Governing Hate Content Online: How the Rechtsstaat Shaped the Policy Discourse on the NetzDG in Germany. International Journal of Communication, 14, 3746–3768. Online: https://ijoc.org/index.php/ijoc/article/view/14213 Heldt, Amélie Pia (2019): Reading between the Lines and the Numbers: An Analysis of the First NetzDG Reports. Internet Policy Review, 8(2), 1–18. Online: https://doi.org/10.14763/2019.2.1398 Holznagel, Daniel (2022): Kein Staatsfernegebot für das NetzDG—Zugleich Anmerkung zum Beschluss des VG Köln v. 1.3. 2022–6 L 1277/21 (Google bzw. YouTube), CR 2022, 250. Computer und Recht, 38(4), 245–250. Online: https://doi.org/10.9785/cr-2022-380412 Horton, John (2011): Self-Censorship. Res Publica, 17, 91–106. Online: https://doi.org/10.1007/s11158-011-9145-3 Jaschke, Hans-Gerd – Neidhardt, Klaus (2004): Moderne Polizeiwissenschaft als Integrationswissenschaft. Ein Beitrag zur Grundlagendiskussion. Polizei und Wissenschaft, 5(4), 14–24. Jiménez Durán, Rafael – Müller, Karsten – Schwarz, Carlo (2023): The Effect of Content Moderation on Online and Offline Hate: Evidence from Germany’s NetzDG. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.4230296 Jugendschutz.net (2017): Löschung rechtswidriger Hassbeiträge bei Facebook, YouTube und Twitter. 2017. március. Online: https://www.astrid online.it/static/upload/juge/jugenschutz.net_hassbeitrage_03_2017.pdf Kohl, Uta (2022): Platform Regulation of Hate Speech – a Transatlantic Speech Compromise? Journal of Media Law, 14(1), 25–49. Online: https://doi.org/10.1080/17577632.2022.2082520 Koltay András (2011): A gyűlöletbeszéd korlátozásának elméleti szempontjai. Iustum Aequum Salutare, 7(3), 111–124. Online: http://real.mtak.hu/102784/1/13.pdf Koltay András (2019): A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából. In Medias Res, 8(1), 1–56. Online: http://real.mtak.hu/95749/1/imr-2019-01-01.pdf Müller, Karsten – Schwarz, Carlo (2021): Fanning the Flames of Hate: Social Media and Hate Crime. Journal of the European Economic Association, 19(4), 2131–2167. Online: https://doi.org/10.1093/jeea/jvaa045 Papacharissi, Zizi (2002): The Virtual Sphere: The Internet as a Public Sphere. New Media & Society, 4(1), 9–27. Online: https://doi.org/10.1177/14614440222226244 Pönitz, Grace (2022): Keine Meldungsflut von Hass-Inhalten. Verdi.de, 2022. december 14. Online: https://mmm.verdi.de/medienpolitik/keine-meldungsflut-von-hass-inhalten-85885 Reuter, Markus (2022): Bundeskriminalamt plant jetzt ohne Zuarbeit der sozialen Netzwerke. Netzpolitik.org, 2022. április 22. Online: https://netzpolitik.org/2022/zentrale-meldestelle-bundeskriminalamt-plant-jetzt-ohne-zuarbeit-der-sozialen-netzwerke/ Schulz, Wolfgang (2022): Regulating Intermediaries to Protect Privacy Online: The Case of the German NetzDG. In Albers, Marion – Sarlet, Ingo W. (szerk.): Personality and Data Protection Rights on the Internet. Cham: Springer International Publishing, 289–307. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-90331-2_12 Simon Béla (2017): A bűnüldözés előtt álló digitális kihívások. Magyar Rendészet, 17(5), 83–103. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/1777/1076 Simon Béla (2018): A rendőrség állományának felkészültsége a kiberbűnözésre. Hadtudományi Szemle, 11(1), 385–405. Online: http://epa.oszk.hu/02400/02463/00038/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2018_01_385-405.pdf Spitzer, Manfred (2019): Von Hass-Sprache zur Kriminalität. Nervenheilkunde, 38(11), 794–802. Online: https://doi.org/10.1055/a-0952-6895 Török Bernát (2013): A gyűlöletbeszéd tilalmának médiajogi mércéi. Jogtudományi Közlöny, 68(2), 59–72. Török Bernát (2019): A bántó szavakról. In Medias Res, 8(2), 253–273. Online: http://real.mtak.hu/108278/1/imr-2019-02-05.pdf Twitter [é .n.]: Transparency, Germany. Network Enforcement Act. Transparency.twitter.com, Online: https://transparency.twitter.com/en/reports/countries/de.html Tworek, Heidi J. S. – Leerssen, Paddy (2019): An Analysis of Germany’s NetzDG Law. Amsterdam: Transatlantic High Level Working Group on Content Moderation Online and Freedom of Expression. Online: https://www.ivir.nl/publicaties/download/NetzDG_Tworek_Leerssen_April_2019.pdf Uricska Erna (2020): Közösségi rendészet-közösségi oldalak: Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20(2), 153–168. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.8 Wagner, Ben et al. (2020): Regulating Transparency? Facebook, Twitter and the German Network Enforcement Act. In Proceedings of the 2020 Conference on Fairness, Accountability, and Transparency (Barcelona, Spain) (FAT* ’20). Association for Computing Machinery, New York, NY, USA, 261–271. Online: https://doi.org/10.1145/3351095.3372856 Zehfuss, Maja (2021): “We Can Do This”: Merkel, Migration and the Fantasy of Control. International Political Sociology, 15(2), 172–189. Online: https://doi.org/10.1093/ips/olaa026 Zipursky, Rebecca (2019): Nuts About NETZ: The Network Enforcement Act and Freedom of Expression. Fordham International Law Journal, 42(4), 1325–1374. Online: https://ir.lawnet.fordham.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2753&context=ilj Jogi források - 2000/31/EK irányelv a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32000L0031&from=HU - Gesetz zur Verbesserung der Rechtsdurchsetzung in sozialen Netzwerken (Netzwerkdurchsetzungsgesetz–NetzDG). Online: https://www.gesetze-im-internet.de/netzdg/BJNR335210017.html - Strafgesetzbuch (StGB). Online: https://www.gesetze-im-internet.de/stgb/StGB.pdf - Telemediengesetz (TMG). Online: https://www.gesetze-im-internet.de/tmg/TMG.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "61-86" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(2034) "

In 2017, Germany adopted the so-called Network Enforcement Act (Netzwerkdurchsetzungsgesetz, NetzDG), which aims to curb hate speech on online platforms. The law obliges social media platforms used by at least 2 million users in the country to remove online content that constitutes hate speech within 24 hours, or risk fines of up to €5 million. From the very beginning, the law was met with numerous criticisms both in the scientific and public discourse, which mostly highlighted the fact that the regulation restricts freedom of speech and that it forces social media platforms to pre-censor the content posted by users. The amendments later adopted by the German Parliament in relation to the NetzDG – such as the obligation for platforms to forward certain data of users who post illegal content to the German Federal Criminal Office (Bundeskriminalamt, BKA) – sparked even more heated debates. Especially the new legislation expanding the online surveillance powers of the German police authorities was criticized from a data protection point of view, or, for example, that since 2016 the BKA has been conducting coordinated action days and simultaneous house searches in several German federal states at the homes of users who may have posted content deemed hate speech on online platforms. As online platforms have become a digital public sphere, restrictions on discourse or content can only be justified in specific cases, as open, free and unrestricted dialogue is essential for the development of a democratic public sphere – also in the online space. Therefore, the aim of this paper is to present the theoretical starting points and the content-regulatory framework of the NetzDG, to discuss the concerns that it raises for freedom of expression, whether it really curbs online hate speech and what role the public authorities’ action, made possible by law, can play in this, and whether the BKA has indeed started to act as a kind of “internet police” by virtue of the mandate given by the NetzDG.

" ["hu_HU"]=> string(2433) "

Németország 2017-ben elfogadta az úgynevezett Hálózati Végrehajtási Törvényt (Netzwerkdurchsetzungsgesetz, NetzDG), amelynek célja az online platformokon megjelenő gyűlöletbeszéd visszaszorítása. A törvény kötelezte az országban legalább 2 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformokat, hogy 24 órán belül távolítsák el a gyűlöletbeszédnek minősülő online tartalmakat, ellenkező esetben akár 5 millió eurós bírságot is kockáztatnak. A törvényt már a kezdet kezdetén számos kritika érte mind a tudományos diskurzusban, mind pedig a közbeszédben, amelyek leginkább a szabályozás szólásszabadságot korlátozó voltát emelték ki, és azt, hogy a közösségimédia-platformokat a felhasználók által posztolt tartalmak előzetes cenzúrájára kényszeríti. A német parlament által a későbbiekben a NetzDG-hez kapcsolódóan elfogadott módosítások – például a platformok kötelezése arra, hogy az illegális tartalmakat posztoló felhasználók bizonyos adatait továbbítsák a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (Bundeskriminalamt, BKA) számára – még élesebb vitákat indítottak el, és különösen adatvédelmi szempontból bírálták a német rendőri hatóságok online megfigyelési jogkörét kiterjesztő új jogszabályokat; vagy például azt, hogy a BKA 2016 óta összehangolt akciónapot, több német szövetsági államban egyszerre zajló házkutatásokat tart olyan felhasználók otthonában, akik gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmakat posztolhattak online platformokon. Mivel az internetes platformok mára már a digitális nyilvánosság szerepét töltik be, a diskurzusok vagy tartalmak korlátozása csak meghatározott esetekben indokolható, hiszen a demokratikus nyilvánosság kialakulásához a nyílt, szabad és korlátozásoktól mentes párbeszéd elengedhetetlen az online térben is. Ezért jelen tanulmány célja az, hogy bemutassa a NetzDG elvi kiindulópontjait és tartalmi-szabályozási kereteit, valamint azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából milyen aggályokat vet fel a törvény, visszaszorítja-e az online gyűlöletbeszédet, ebben milyen szerepe lehet a törvény által lehetővé váló hatósági fellépésnek, és hogy a BKA valóban egyfajta internetrendőrségként kezdett-e el működni a NetzDG által adott felhatalmazás okán.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(112) "Internet Police? An Attempt to Push Back Online Hate Speech through Germany’s Network Enforcement Act (NetzDG)" ["hu_HU"]=> string(149) "Internetrendőrség? Kísérlet az online gyűlöletbeszéd visszaszorítására a németországi Hálózati Végrehajtási Törvény (NetzDG) által" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Pintér Melinda" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#820 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8559) ["email"]=> string(25) "pinter.melinda@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6918) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(98) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:72:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Pintér" ["hu_HU"]=> string(7) "Pintér" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Melinda" ["hu_HU"]=> string(7) "Melinda" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(17) "gyűlöletbeszéd" [1]=> string(16) "online diskurzus" [2]=> string(21) "internetes platformok" [3]=> string(18) "szólásszabadság" [4]=> string(6) "NetzDG" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "hate speech" [1]=> string(16) "online discourse" [2]=> string(18) "internet platforms" [3]=> string(17) "freedom of speech" [4]=> string(6) "NetzDG" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#830 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30854) ["id"]=> int(5626) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6918) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#834 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6913) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:03" ["primaryContactId"]=> int(8554) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6789) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2189) "European Commission (2019): Guidelines “Certification and Registration” of Response Capacities in the European Civil Protection Pool (ECCP). Online: https://erccportal.jrc.ec.europa.eu/Desktop-Modules/ResponseCapacity/Documents/Certification%20Guidelines%20-%20October%202019.pdf Görög Katalin et al. (2021): NATO polgári veszélyhelyzet-kezelés és Magyarország. In Szenes Zoltán (szerk.): A mai NATO: A szövetség helyzete és feladatai. Budapest: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Kft., 213–230. Gulyásné Gyurka Tímea – Vass Gyula (2021). A hivatásos katasztrófavédelmi szerv koronavírusjárvány-kezelés kapcsán végrehajtott feladatai. In Koltay András – Török Bernát (szerk.): Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül. Budapest: Ludovika, 111–122. Muhoray Árpád (2019): A katasztrófavédelmi igazgatás rendszere, helye, szerepe a védelmi igazgatási feladatok ellátása során. In Hornyacsek Júlia (szerk.): A védelmi igazgatás rendszere és a honvédelmi igazgatással való kapcsolatának elméleti és gyakorlati összefüggései. Budapest: Dialóg Campus, 111–132. Muhoray Árpád (2022): A katasztrófavédelem irányítási modelljének vizsgálata. In Studia Doctorandorum Alumnae I. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, 359–458. Online: http://doi.org/10.23715/SDA.2022.1.3 Muhoray Árpád – Becze Réka (2013): A katasztrófavédelmi szervek nemzetközi együttműködése. Oktatási segédanyag. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. OCHA (2012): OCHA on Message: Humanitarian Principles. Online: https://www.unocha.org/sites/dms/Documents/OOM-humanitarianprinciples_eng_June12.pdf OCHA’s Strategic Plan 2023–2026. Six trends that will drive vulnerability and needs over the coming decade. Online: https://www.unocha.org/sites/unocha/files/OCHA%27s%20Strategic%20Plan%202023-2026.pdf Schweickhardt, Gotthilf (2023): Az Európai Unió katasztrófavédelmi tevékenységének hatása az egységes Magyarországi katasztrófavédelem kialakulására és fejlődésére. Polgári Védelmi Szemle, 15( Különszám), 352–367." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "87-102" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1043) "

The international relations of the Hungarian disaster management are rather extensive: it has bilateral and regional treaties, it cooperates closely with the European Union through its EU Civil Protection Mechanism (UCPM), it follows the work of the UN International Search and Rescue Advisory Group (INSARAG) through the HUNOR and HUSZÁR certified rescue teams, and it is represented by experts and professional diplomats in NATO’s largest non military programme, the Resilience Committee (RC). Perceiving and mastering international environment not only contributes to the potentially most effective implementation of operations abroad, but also hold a diplomatic value and has the possibility of professional development. Persistent and practical international cooperation helps to promote a positive professional and general image of the country, as well as to learn about best practices. The author aims to present this system and its possibilities for improvement, and to highlight the complexity and importance of the subject.

" ["hu_HU"]=> string(1170) "

A magyar katasztrófavédelem nemzetközi kapcsolatrendszere rendkívül kiterjedt: rendelkezik kétoldalú és regionális kapcsolatokkal; szorosan együttműködik az Európai Unióval annak Uniós Polgári Védelmi Mechanizmusán (UCPM) keresztül; a HUNOR és HUSZÁR minősített mentőcsapatok révén figyelemmel kíséri az ENSZ Nemzetközi Kutató-mentő Tanácsadó Csoportjának (INSARAG) munkáját; a NATO legnagyobb nem katonai programjában, a Reziliencia Bizottságban (RC) pedig szakértőkkel és szakdiplomatával képviselteti magát. A kiterjedt nemzetközi kapcsolatok ismerete nemcsak a külföldi bevetések vagy támogatások minél hatékonyabb végrehajtásához járulnak hozzá, hanem diplomáciai értékük van és a szakmai fejlődés lehetőségével is rendelkeznek. A folyamatos, gyakorlati együttműködés elősegíti az ország szakmai és általános pozitív megítélését, továbbá a külföldi legjobb gyakorlatokkal való megismerkedést. A szerző be kívánja mutatni ezt a rendszert és annak lehetséges fejlesztési lehetőségeit, illetve rá szeretne mutatni a témakör összetettségére és fontosságára.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(109) "Examination of the International Relations of Hungarian Disaster Management and Its Development Opportunities" ["hu_HU"]=> string(111) "A magyar katasztrófavédelem nemzetközi kapcsolatrendszerének vizsgálata és fejlesztésének lehetőségei" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Takács Gergely" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#829 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8554) ["email"]=> string(28) "gergely.takacs@katved.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6913) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0003-2232-5041" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(32) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:7:"NKE RDI";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Takács" ["hu_HU"]=> string(7) "Takács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Gergely" ["hu_HU"]=> string(7) "Gergely" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(20) "katasztrófavédelem" [1]=> string(29) "nemzetközi kapcsolatrendszer" [2]=> string(17) "polgári védelem" [3]=> string(4) "ENSZ" [4]=> string(4) "NATO" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(19) "disaster management" [1]=> string(23) "international relations" [2]=> string(16) "civil protection" [3]=> string(2) "UN" [4]=> string(4) "NATO" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#846 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30855) ["id"]=> int(5627) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6913) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Bűnüldözés

object(Publication)#799 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7055) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:00" ["primaryContactId"]=> int(8749) ["sectionId"]=> int(128) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6931) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3859) "Berta Krisztina (2006): A szervezett bűnözés. In Gönczöl Katalin et al. (szerk): Kriminológia – szakkriminológia. Budapest: CompLex, 424–426. Bodor László (2020): A 3. évezred kihívásai a kábítószer bűnözés elleni küzdelemben. In Ruzsonyi Péter (szerk.): Közbiztonság. Budapest: Ludovika, 693–712. Csaba Zágon (2018): A bűnelemzés aktuális kihívásai a nemzetközi súlyos és szervezett bűnözés elleni európai fellépés terén. Szakmai Szemle, 16(4), 118–133. Online: http://real.mtak.hu/93354/1/2018%20Csaba%20Zagon%20Bunelemzes%20aktualis%20kihivasai%20KNBSZ%20Szakmai%20Szemle%202018_4_szam.pdf Felméry Zoltán (2021): A szervezett bűnözés hatása az európai gazdasági és társadalmi helyzetre. Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések 2021/20. Online: https://svkk.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-1506332684763/SVKI_Elemz%C3%A9sek_2021_20_A%20szervezett%20b%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s%20hat%C3%A1sa%20az%20eur%C3%B3pai%20gazdas%C3%A1gi%20%C3%A9s%20t%C3%A1rsadalmi%20helyzetre_(Felm%C3%A9ry%20Z.).pdf Grana, Glenn – Windell, James (2021): Crime and Intelligence Analysis. An Integrated Real-Time Approach. New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781003005346 Istvanovszki László (2012): Bűnelemzés a modern bűnüldözésben. Budapest: Patronicium. Jámbor Gellért (2022): Raszternyomozás a kábítószer-bűncselekmények felderítésében. Magyar Rendészet, 22(3), 33–50. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.3.2 Kunos Imre (1997): Bűnelemzés Tananyag és Példatár a bűnelemzői tanfolyam hallgatói számára. [h. n.]: Országos Rendőr- főkapitányság Kriminalisztikai Azonosító Szolgálata. Mátyás Szabolcs (2017): A bűnelemzés kartográfiai lehetőségei – avagy a bűnözési térképek alkalmazása a mindennapi rendőri munka során. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2017(2), 158–175. Mátyás Szabolcs (2020): A kábítószer-bűnözés elleni küzdelem mint stratégiai kihívás a magyar bűnüldözésben. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Németh Ágota (2020): A bűnügyi elemző-értékelő munka. In Ruzsonyi Péter (szerk.): Közbiztonság. Budapest: Ludovika, 853–874. Németh Ágota (2022): A bűnügyi elemző-értékelő munka. In Szendrei Ferenc (szerk.): Bűnügyi szolgálati ismeretek Különös rész. Budapest: Ludovika, 215–234. Nemzeti Drog Fókuszpont (2022): Magyarország. 2022-es éves jelentés (2021-esadatok) az EMCDDA számára. Online: https://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes2022_HU_final.pdf Ritter Ildikó (2013): Kínálati oldali kábítószer bűncselekmények felderítése és bizonyítása Magyarországon. Ügyészek a libikókán. [h. n.]: OKRI. Online: https://www.okri.hu/images/stories/kutatok/ritterildiko/visszaeles_kabszer_bcs_hatasvizsg_kutjel_2013.pdf Santos, Rachel Boba (2016): Crime Analysis with Crime Mapping. Fourth edition. Los Angeles, CA: SAGE Publications. Szendrei Ferenc (2010): A pénzmosás. PhD-értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem ÁJK. Szendrei Ferenc (2019): A rendészeti célú titkos információgyűjtés In Nyeste Péter – Szendrei Ferenc (szerk.): A bűnügyi hírszerzés kézikönyve. Budapest: Dialóg Campus, 57–84. Szendrei Ferenc (2022): A magyarországi szervezett bűnözés a 2000-es évektől napjainkig. In Antalóczy Péter et al. (szerk.): A nemzetközi és honos szervezett bűnözés története, XX. századi fejlődése és várható tendenciái. Budapest: Dialóg Campus, 250–280. Vári Vince (2022): A bűnüldözés aktuális kihívása: az online kábítószerpiac. Interdiszciplináris Drogszemle, 2(4), 138–160. Online: https://drogkutato.hu/wp-content/uploads/2022/01/01-162_IDSZ-teljes_NET-139-161-1.pdf Jogi forrás - 23/2018. (VI. 21.) ORFK utasítás Bűnügyi Elemzési Szabályzatról" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "103-114" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(542) "

The aim of the study is to summarise how and to what extent criminal analysis helps law enforcement agencies in the fight against organised crime, including drug-related crime. After a brief introduction, the methods and forms of criminal analysis that are almost indispensable in detecting and dismantling the activities of criminal groups involved in drug trafficking are described. Finally, the support that statistical crime analysis can provide for strategic decision-making in the fight against organised crime will be discussed.

" ["hu_HU"]=> string(672) "

A tanulmány célja összefoglalni, hogy a bűnügyi elemzés hogyan és milyen mértékben segíti a szervezett bűnözés és azon belül is a kábítószeres bűncselekmények elleni küzdelemben a bűnüldöző szervek tevékenységét. Rövid bevezetést követően ismertetem a bűnügyi elemzésnek azon módszereit és formáit, amelyek alkalmazása szinte elengedhetetlen a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoportok tevékenységének felderítése, felszámolása során. Végezetül kitérek arra, hogy a szervezett bűnözés elleni stratégiai döntéshozatalban milyen támogatást nyújt a statisztikai alapú bűnügyi elemzés.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(55) "Crime Analysis Support for the Detection of Drug Crimes" ["hu_HU"]=> string(79) "A kábítószeres bűncselekmények felderítésének bűnelemzői támogatása" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Németh Ágota" } ["prefix"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(1) " " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8749) ["email"]=> string(23) "nemeth.agota@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7055) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-1956-2033" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(32) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:7:"NKE RTK";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Németh" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ágota" ["hu_HU"]=> string(6) "Ágota" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(21) "szervezett bűnözés" [1]=> string(33) "kábítószeres bűncselekmények" [2]=> string(18) "bűnügyi elemzés" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(15) "organized crime" [1]=> string(11) "drug crimes" [2]=> string(17) "criminal analysis" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#814 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30856) ["id"]=> int(5628) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7055) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#114 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7046) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:00" ["primaryContactId"]=> int(8729) ["sectionId"]=> int(128) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6922) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1439) "Az Európai Unió Tanácsa (2017): A közös nyomozócsoportokra vonatkozó gyakorlati útmutató. Brüsszel. Online: https://www.europol.europa.eu/cms/sites/default/files/documents/jit-guide-2017-hu.pdf Blaskó Béla – Budaházi Árpád (2019): A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga. Budapest: Dialóg Campus– Wolters Kluwer. Eurojust (2021): Joint Investigation Teams. Practical guide. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2812/112076 Nagy Ivett (2023): A hatályos büntetőeljárási törvény egyes változásainak vizsgálata a szervezett bűnözés elleni fellépés tükrében. Belügyi Szemle, 71(4), 603–624. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.4.3 Sárkány István (2013): A szervezett bűnözés elleni küzdelem jogi és intézményi fejlődése az EU-banLuxemburgtól Stockholmig. In Sárkány István (főszerk.): A szervezett bűnözés kézikönyve. [h. n.]: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, 10–12. Online: https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/Kezikonyv_szervezett_bunoozees_NKE_2013.pdf Jogi források A Tanács 2002/465/IB kerethatározata a közös nyomozócsoportokról Az Európai Unió működéséről szóló szerződés Egyezmény a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "115-126" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1389) "

Organised crime is a major challenge, including for our country, but international cooperation in the field of crime provides a good opportunity for several countries to act in unison. In order to be effective in tackling crime across national borders, investigating authorities need to be familiar with the proactive tools available and apply them in practice. One such proactive tool is the joint investigation team, which may be used when the crime is particularly complex and involves several Member States or is prosecuted by several Member States. The research question and the subject of the research is: is cooperation in a joint investigation team indispensable in certain cases? Another important element of the study is whether the advantages and further possibilities of using a joint investigation team are recognised by the police and the judiciary in Hungary, and whether the use of a disguised instrument is necessary in this context. In the study, I will concretise the advantages of the joint investigation team, looking at the Covid–19, and examine, through semi structured interviews, whether the preconditions and reasons for setting up joint investigation teams are recognisable in practice. The aim of the research is to ensure that practitioners in both law enforcement and the judiciary recognise the positive aspects of this proactive collaborative tool.

" ["hu_HU"]=> string(1601) "

A szervezett bűnözés nagy kihívást jelent többek között hazánknak is, de a nemzetközi bűnügyi együttműködés jó lehetőséget ad arra, hogy akár több ország egységesen lépjen fel ellene. Ahhoz, hogy a nyomozó hatóságok a nemzeti határokon átnyúló bűncselekmények ellen is hatékonyan tudjanak fellépni, ismerniük és a gyakorlatban is alkalmazniuk kell a rendelkezésre álló proaktív eszközöket. Az egyik ilyen proaktív eszköz a közös nyomozócsoport, amelynek alkalmazása felmerülhet, ha a több tagállamra is kiterjedő bűncselekmény különösen bonyolult, vagy több tagállam folytat büntetőeljárást a bűncselekmény miatt. A kutatás tárgya és egyben a kutatási kérdés is, hogy a közös nyomozócsoportban való együttműködés elengedhetetlen-e bizonyos esetekben? A másik fontos eleme a vizsgálatnak, hogy a közös nyomozócsoport alkalmazásának előnyeit és további lehetőségeit felismeri-e hazánkban a rendészet és az igazságszolgáltatás, illetve a leplezett eszköz alkalmazása szükséges-e ennek során? A tanulmányban konkretizálom a közös nyomozócsoport előnyeit, kitekintést téve a Covid–19-járványra, illetve megvizsgálom félig strukturált interjúkon keresztül, hogy a gyakorlatban felismerhetők-e azok az előfeltételek, indokok, amelyek alapján felállítják a közös nyomozócsoportokat. A kutatás célja, hogy mind a rendészetben, mind az igazságszolgáltatásban dolgozó gyakorlati szakemberek felismerjék ennek a proaktív együttműködési eszköznek a pozitívumait.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(125) "Is It More Effective to Work Together in a Joint Investigation Team When a Crime Involving More Than One Country is Detected?" ["hu_HU"]=> string(124) "Hatékonyabb-e a közös nyomozócsoportban való együttműködés, ha több országot érintő bűncselekmény merül fel?" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Csontos-Nagy Ivett" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#818 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8729) ["email"]=> string(21) "Nagy.Ivett@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7046) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-7195-7000" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Csontos-Nagy" ["hu_HU"]=> string(12) "Csontos-Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Ivett" ["hu_HU"]=> string(5) "Ivett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(13) "hatékonyság" [1]=> string(23) "közös nyomozócsoport" [2]=> string(12) "bizonyíték" [3]=> string(21) "szervezett bűnözés" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(10) "efficiency" [1]=> string(24) "joint investigation team" [2]=> string(8) "evidence" [3]=> string(15) "organised crime" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#817 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30857) ["id"]=> int(5629) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7046) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Büntetés-végrehajtás

object(Publication)#117 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6888) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:03" ["primaryContactId"]=> int(8518) ["sectionId"]=> int(88) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6764) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2440) "Alföldy Dezső (1943): Bíróság és patronázs. Magyar Jogi Szemle, 24(7), 205. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat bemutatása Online: https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/partfogo-felugyeloi-szolgalat Bakonyi Kálmán (1913): A próbárabocsátás. Bűnügyi Szemle, 1(8), 390–392. Czenczer Orsolya – Hollósvölgyi Máté (2022): Gondolatok a magyar helyreállító igazságszolgáltatásban rejlő lehetőségekről. Magyar Rendészet, 22(3), 117–129. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.3.7 Dávid Ferenc (1968): A pártfogó felügyelet a gyakorlatban. Magyar Jog, 1968(12), 725–732. Dávid Lilla (2013): A hazai pártfogó felügyelet intézkedésének szerepe a fiatalkorúak bűnelkövetésének megelőzésében. PhD disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Doktori Iskola. Finkey Ferenc (1915): Patronázs a háború alatt és a háború után. Bűnügyi Szemle, 3(9), 385–397. Finkey Ferenc (1943): Patronázs-munka és a Fiatalkorúak Felügyelő Bizottsága. Magyar Jogi Szemle, 24(1), 1–16. Hatvani Erzsébet (2006): Reform közben. Kriminológiai Közlemények 62. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság, 7–13. Hollósvölgyi Máté (2022): Lácacséke a magyar Chicago? Avagy a média felelőssége a kriminálstatisztikák közlésében és értelmezésében. Esettanulmány egy pártfogó felügyelő szemével. Magyar Rendészet, 22(4), 47–56. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.4.3 Kerezsi Klára (1990): A pártfogás dilemmája: kontroll vagy segítő kapcsolat? Esély, 2(5), 53–65. Kerezsi Klára (2002): A hazai pártfogó szolgálat átalakítása. Belügyi Szemle, 50(2–3), 185–201. Nagy Ferenc (1985): Az utógondozás – a pártfogó felügyelet hazai fejlődéséről. In Utógondozás. Pártfogó Felügyelet. Budapest: Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztálya, 31–72. Jogi források - 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről - 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről - 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról - 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról - 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "127-140" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1864) "

The history of Hungarian patronage dates back to the end of the 18th century. The idea of humanizing Hungarian prisons was already the subject of discussion at that time. The Csemegi Code was the first to make provision for prisoner aid. In the First Penal Novella, the possibility of probation for juveniles was introduced, but it did not take off. In 1909, Pál Angyal was the first lawyer to argue for a change from the “old system of handing out money” to the individualisation method. In the old days, those released from detention centres were given a cash allowance. It was at the Third Patronage Congress, held in 1911 in Kassa, that the question of making this issue a state responsibility was first raised. Under socialism, the development of patronage lagged behind for several decades. Patronage for juveniles was established in 1970 and, according to the legislation of the time, it was incorporated into the system of child protection. From 1976 onwards, probation supervision became applicable not only to young people but also to adults. The courts were responsible for coordinating aftercare, and professional and social probation officers operated in addition to the county and metropolitan courts. The lack of development made it impossible for the probation service to function by the end of the 1990s.
There was a sharp decline in the quality of both the juvenile and adult probation services. This dilemma was caused by the inability of the probation service to implement the
specific rules of conduct imposed by the courts and the prosecution service, in the absence of specific programmes. The reform of Probation Service was carried out on 1 July 2003. At that time, the Government created a central office with national jurisdiction, the National Office of the Probation Service of the Ministry of Justice.

" ["hu_HU"]=> string(2111) "

A magyar pártfogás története a 18. század végéig nyúlik vissza. Már ekkor megfogalmazódott a magyar börtönök emberibbé tétele. A rabsegélyezésről először a Csemegi-kódex rendelkezett. Az I. büntetőnovellában jelent meg a fiatalkorúakkal szemben elrendelhető próbára bocsátás lehetősége, de ez nem tudta magát kiforrni. 1909-benAngyal Pál jogász fogalmazta meg elsőként, hogy a „régi pénzosztogató rendszerről” át kellene térni az egyéniesítő módszerre. Régen a letartóztatási intézetekből szabadultaknak pénztámogatást nyújtottak. Az 1911-benKassán megtartott harmadik Patronage Kongresszuson fogalmazódott meg először a tevékenység állami feladatként való ellátásának kérdése. A szocializmusban a pártfogás fejlődése több évtizednyi lemaradásba került. A korszak ideológiája nem tartott igényt az utógondozásra. A fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyeletet 1970-benalakították meg, az akkori szabályozás szerint ez az intézkedés a gyermekvédelem rendszerébe került. A pártfogó felügyelet 1976-tólnemcsak a fiatalok, hanem már a felnőttkorúak esetében is alkalmazhatóvá vált. Az utógondozás összefogása a bíróságok feladata lett, a megyei és a fővárosi bíróságok mellett hivatásos és társadalmi pártfogók is működtek. A fejlesztések hiánya az 1990-esévek végére ellehetetlenítette a pártfogói szervezet működését. Mind a fiatalkorúak, mind pedig a felnőttkorúak felügyeletét ellátó pártfogói szolgálatnál erős színvonalcsökkenés volt tapasztalható. A kialakult dilemmát az okozta, hogy a bíróság és az ügyészség által előírt külön magatartási szabályokat a pártfogói szolgálat speciális programok hiányában képtelen volt végrehajtani. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat reformja 2003. július 1-jéntörtént meg. Ekkor Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala elnevezéssel a kormány országos illetékességű központi hivatalt hozott létre.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(34) "The History of Hungarian Patronage" ["hu_HU"]=> string(32) "A magyar pártfogás története" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(21) "Hollósvölgyi Máté" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8518) ["email"]=> string(22) "hollosvolgyi@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6888) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(37) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:11:"NKE RTK RDI";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "Hollósvölgyi" ["hu_HU"]=> string(14) "Hollósvölgyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Máté" ["hu_HU"]=> string(6) "Máté" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(22) "pártfogó felügyelet" [1]=> string(24) "történeti áttekintés" [2]=> string(32) "a magyar pártfogás története" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(17) "probation service" [1]=> string(19) "historical overview" [2]=> string(30) "history of Hungarian probation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#810 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30858) ["id"]=> int(5630) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6888) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#823 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6928) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:02" ["primaryContactId"]=> int(8571) ["sectionId"]=> int(88) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6804) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3469) "Aebi, Marcelo F. et al. (2021): European Sourcebook of Crime and Criminal Justice Statistics. Lausanne: Université. Online: https://wp.unil.ch/europeansourcebook/files/2021/12/ESB_Online_Stable_211202.pdf Aromaa, Kauko – Heiskanen, Markku szerk. (2008): Crime and Criminal Justice Systems in Europe and North America 1995–2004. Helsinki: European Institute for Crime Prevention and Control. Online: https://www.unodc.org/documents/data-and-analysis/Crime-statistics/HEUNI_1995-2004.pdf B/12207. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2019. évi tevékenységéről. Online: http://ugyeszseg.hu/wp content/uploads/admin/2020/10/ogy_beszamolo_2019.pdf B/950. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2021. évi tevékenységéről (2022). Online: http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2022/10/ogy_beszamolo_2021.pdf Farkas Ákos – Róth Erika (2019): A büntetőeljárás. Budapest: Wolters Kluwer. Online: https://doi.org/10.55413/9789632959054 Heiskanen, Markku et al. szerk. (2014): Recording Community Sanctions and Measures and Assessing Attrition. A Methodological Study on Comparative Data in Europe. Helsinki: European Institute for Crime Prevention and Control. Online: https://heuni.fi/-/report-series-no.-77 Herke Csongor (2018): Büntető eljárásjog. Egyetemi jegyzet. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. International Association of Prosecutors (2011): Submission by the International Association of Prosecutors to the Search Committee for the position of ICC Prosecutor. Online: https://www.iap-association.org/getattachment/Resources-Documentation/ICC_Prosecutor-finalEH2_-1.pdf.aspx J/16112. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2004. évi tevékenységéről. Online: https://www.parlament.hu/irom37/16112/16112.pdf Katona Tamás (2020): Az igazságügyi statisztika története és jelene. In Jakab András – Sebők Miklós (szerk.): Empirikus jogi kutatások. Paradigmák, módszertan, alkalmazási területek. Budapest: Osiris – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 549–563. Kúria, Büntető Kollégium, Joggyakorlat-elemző csoport (2014): A vád törvényességének vizsgálata. 2013. El.II.E.1/4. Összefoglaló vélemény. 2014. április. 4. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/a_vad_torvenyessegenek_vizsgalata.pdf Lichtenstein András (2021): Az ügyészi vádmonopólium korrektívumai Európa egyes államaiban. FORVM: Publicationes Doctorandorum Juridicorum (11), 73–85. Online: http://acta.bibl.uszeged.hu/73161/1/forum_doctorandorum_2021_073-085.pdf Luna, Erik – Wade, Marianne szerk. (2012): The Prosecutor in Transnational Perspective. New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:osobl/9780199844807.001.0001 A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma Az Oroszországi Föderáció Emberi Jogi Főbiztosának Jelentése (2019). Online: https://ombudsmanrf.org/news/novosti_upolnomochennogo/view/o_sobljudenii_prav_grazhan_v_ugolovnom_sudoproizvodstve Rasmusen, Eric – Ramseyer, Mark (2001): Why Is the Japanese Conviction Rate so High? The Journal of Legal Studies, 30(1), 53–88. Online: https://doi.org/10.1086/468111 Róth Erika (2015): Az ügyész diszkrecionális jogköre. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. Work Report of the Supreme People’ Court. Online: http://english.court.gov.cn/reports.html" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "141-155" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1424) "

The Hungarian Prosecution Service has performed a persistently high conviction rate of over 95% for several years, reaching 98.8% in 2021. While the Prosecutor General's Office is positive about this figure and sees it as proof of the effectiveness of prosecutorial performance, others criticise it and consider it a manifestation of a hidden presumption of guilt and a result of some faulty decision-making. A European comparison is needed to determine whether the Hungarian criminal statistic records are really outstandingly high in this respect compared to neighbouring countries. With this in mind, the aim of this paper is to examine prosecutorial effectiveness and conviction rates from a comparative criminal procedural point of view and a criminal statistics approach. The research is partly based on data collected by the UN
European Institute for Crime Prevention and Control between 1995 and 2004, and for topicality also on the 2021
edition of the European Sourcebook of Crime and Criminal Justice Statistics. These are subjected to further independent review and analysis to answer the question raised. As a result, the research shows how Hungary is ranking in terms of the prosecutorial performance index and conviction rates among European countries and draws constructive conclusions on the correlations between prosecutorial effectiveness and the efficiency of the criminal justice system.

" ["hu_HU"]=> string(1496) "

Magyarországon a váderedményességi mutató évek óta tartósan magas. Míg a Legfőbb Ügyészség ezt jellemzően pozitívan értékeli és az ügyészi munka hatékonyságának igazolását látja benne, mások kritizálják és többek között az úgynevezett rejtett bűnösségi vélelem egyik megnyilvánulásának tartják. Annak eldöntéséhez, hogy a magyar bűnügyi statisztikai adatok kiugróan magasak-e e tekintetben a környező országokhoz képest, európai összevetésre van szükség. Erre figyelemmel a tanulmány célja a vád eredményességére vonatkozó adatok összehasonlító büntető eljárásjogi és bűnügyi statisztikai vizsgálata. A kutatás az ENSZ Európai Bűnmegelőzési és Bűnözéskontroll Intézete által 1995 és 2004 között lefolytatott vizsgálat során gyűjtött, illetve az aktualitás érdekében az Európai Bűnügyi és Büntető Igazságszolgáltatási Statisztikai Forrásgyűjtemény 2021. évi kiadásában közzétett adatokon alapul, amelyeket a feltett kérdés megválaszolása érdekében további független felülvizsgálat és elemzés követ. A kutatás eredményeként a tanulmány megállapítja, hogy a váderedményességi mutató szempontjából Magyarország hányadik helyet foglalja el az európai államok rangsorában, valamint konstruktív következtetéseket fogalmaz meg a vád eredményességének és a büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának összefüggéseit illetően.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(56) "Prosecutorial Performance and Conviction Rates in Europe" ["hu_HU"]=> string(35) "A vád eredményessége Európában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(20) "Lichtenstein András" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#832 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8571) ["email"]=> string(25) "lichten@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6928) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-1136-9930" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(111) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:85:"Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Lichtenstein" ["hu_HU"]=> string(12) "Lichtenstein" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(12) "ügyészség" [1]=> string(19) "váderedményesség" [2]=> string(33) "büntetőeljárás hatékonysága" [3]=> string(40) "összehasonlító büntető eljárásjog" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(11) "prosecution" [1]=> string(16) "conviction rates" [2]=> string(32) "efficiency of criminal procedure" [3]=> string(30) "comparative criminal procedure" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#837 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30859) ["id"]=> int(5631) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6928) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#824 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6902) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:03" ["primaryContactId"]=> int(8534) ["sectionId"]=> int(88) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6778) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1248) "Hatvani, Erzsébet (2010): Helyreállító igazságszolgáltatás, mediáció a büntető igazságszolgáltatásban, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat gyakorlatában. Kriminológiai Közlemények, 67, 13–26. Marshall, Tony F. (1996): The Evolution of Restorative Justice in Britain. European Journal on Criminal Policy and Research, 4( 4), 21–43. Online: https://doi.org/10.1007/BF02736712 Legal sources Act IV of 1978 on the Criminal Code Act XIX of 1998 on Criminal Procedures Act CLXIII of 2007 on Alternative Dispute Resolution Procedure in Criminal Proceedings Act C of 2012 on the Criminal Code Act II of 2012 on Minor Offences, Offence Procedures and the Registration System of Offence Act CLXXXVI of 2013 Act XC of 2017 on Criminal Procedures BK Opinion of the Curia on Act C of 2012 and Act XIX of 1998 Community Justice & Mediation Center (2023): Restorative justice. Online: https://cjamcenter.org/restorative-justice/ Indiana Rules of Court (2021): Rules for Alternative Dispute Resolution. Online: https://www.in.gov/courts/rules/adr/#_Toc60037258 Uniform Law Commission (2001): Mediation Act. Online: https://www.uniformlaws.org/committees/community-home?CommunityKey=45565a5f-0c57-4bba-bbab-fc7de9a59110#LegBillTrackingAnchor" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "157-166" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2023.2.9" ["abstract"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(934) "

In Hungary, court mediation has been used in criminal cases since 2007, during which it is possible for the offender and the victim of a crime to come to an agreement on their own case with the help of a facilitator and resolve their conflicts together, thus avoiding the traditional criminal justice procedure and its consequences. In the United States of America, state of Indiana, this process is called mediation, during which the parties involved can communicate with each other with the help of a third, neutral party about how they can jointly repair the harms caused by the conflict. The purpose of the article is to analyse the legal framework and practical application of court mediation in Hungary and mediation in the state of Indiana, highlighting the similarities and differences that may arise by comparing the nature of the cases, the qualifications of the mediators, and the parties taking part in the process.

" } ["title"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(80) "Comparing the Court Mediation in Hungary and the State of Indiana in the Midwest" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(37) "Schmidt Laura, Barabás Andrea Tünde" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#838 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(8534) ["email"]=> string(24) "mslauraschmidt@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6902) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-4641-0457" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(64) "National University of Public Service Faculty of Law Enforcement" ["hu_HU"]=> string(58) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Rendészettudományi Kar)" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "

full-time PhD student

" ["hu_HU"]=> string(29) "

nappalis PhD hallgató

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Schmidt" ["hu_HU"]=> string(7) "Schmidt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Laura" ["hu_HU"]=> string(5) "Laura" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#844 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8535) ["email"]=> string(31) "barabas.andrea.tunde@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6902) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-9024-6543" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Barabás" ["hu_HU"]=> string(8) "Barabás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Andrea Tünde" ["hu_HU"]=> string(13) "Andrea Tünde" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(32) "Prof. Dr. Barabás Andrea Tünde" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(19) "restorative justice" [1]=> string(19) "restorative methods" [2]=> string(15) "court mediation" [3]=> string(7) "Hungary" [4]=> string(7) "Indiana" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#839 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30863) ["id"]=> int(5632) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6902) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (English)

Pszichológia

A profilalkotás szerepe a motivációk meghatározásában

Lohner Klaudia, Bencze Réka, Bathó-Csombok Ildikó
doi: 10.32577/mr.2023.2.10
167-182.
object(Publication)#116 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7022) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:01" ["primaryContactId"]=> int(8693) ["sectionId"]=> int(101) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6898) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8448) "Adcock, James M. – Chancellor, Arthur S. (2012): Death Investigations. [h. n.]: Jones & Bartlett Learning. Andresen, B. D. – Alcaraz, A. M. – Grant, P. M. (2005): The Application of Pancuronium Bromide (Pavulon) Forensic Analyses to Tissue Samples from an “Angel of Death” Investigtion. [h. n.]: ASTM International. Online: https://doi.org/10.1520/JFS2003353 Atkinson, Richard – Hilgard, Ernst (2005): Pszichológia (3. kiadás). Budapest: Osiris. Bányai Éva – Varga Katalin (2014): Affektív pszichológia. Budapest: Medicina. Bányai Éva (2021): Affektív pszichológia. [Előadásanyag]. ELTE. Belovics Ervin et al. (2012): Büntetőjog I. Általános rész. Budapest: HVG-ORAC. Bijleveld, C. – Smit, P. (2006): Homicide in the Netherlands. Homicide Studies, 10(3), 195–219. Online: https://doi.org/10.1177/1088767906290413 Blackman, N. – Weiss, J. M. – Lamberti, J. W. (1963): The Sudden Murderer. Archives of General Psychiatry, 8(3), 289–294. Online: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1963.01720090077009 Bonta, James – Andrews, D. A. (2016): The Psychology of Criminal Conduct (Sixth ed.). New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315677187 Canter, David (2000): Offender Profiling and Criminal Differentiation. Legal and Criminological Psychology, 5(1), 23–46. Online: https://doi.org/10.1348/135532500167958 Chervyakov, V. V. et al. (2002): The Changing Nature of Murder in Russia. Social Science & Medicine, 55(10), 1713–1724. Online: https://doi.org/10.1016/S0277-9536(01)00299-4 Douglas, John E. et al. (2013): Crime Classification Manual: A Standard System for Investigating and Classifying Violent Crime. [h. n.]: John Wiley & Sons. Douglas, John E. et al. (1986): Criminal Profiling from Crime Scene Analysis. Behavioral Sciences & The Law, 4(4), 401–421. Online: https://doi.org/10.1002/bsl.2370040405 Bolyky Orsolya (2018): Az emberölések jogi és kriminológiai jellemzői, különös tekintettel a mentális tényezők büntetőjogi értékelésére. PhD-értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Online: https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2018.002 Eftekhari, A. – Ghorbani, M. – Gharedaghi, J. (2006): Methods and Motives of Murder in Tehran and Related since September 2003 to 2004. Iranian Journal of Forensic Medicine, 11(4), 179–184. Felson, R. B. – Tedeschi, J. T. (1993): A Social Interactionist Approach to Violence: Cross-Cultural Applications. Violence and Victims, 8(3), 295–310. Online: https://doi.org/10.1891/0886-6708.8.3.295 Fenyvesi Csaba – Herke Csongor – Tremmel Flórián (2022): Kriminalisztika. Budapest: Ludovika. Foucault, Michel – Baudot, Alain – Couchman, Jane (1978): About the Concept of the “Dangerous Individual” in 19th-Century Legal Psychiatry. International Journal of Law and Psychiatry, 1(1), 1–18. Online: https://doi.org/10.1016/0160-2527(78)90020-1 Fox, James A. – Levin, Jack (1998): Multiple Homicide: Patterns of Serial and Mass Murder. Crime and Justice, 23, 407–455. Frenkel, J. – Doefman, J. (1930): Spontaneous and Induced Magnetisation in Ferromagnetic Bodies. Nature, 126(3173), 274–275. Online: https://doi.org/10.1038/126274a0 Gárdonyi Gergely (2021): Profilalkotás a bűnügyi helyszínen – a gyakorló szakember szemével. Belügyi Szemle, 69(12), 2107–2118. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.3 Geberth, V. J. (1986): Mass, Serial and Sensational Homicides: The Investigative Perspective. Bulletin of the New York Academy of Medicine, 62(5), 492–496. Görgényi Ilona (2016a): 1. A törvényi tényállás rendszerbeli elhelyezése, fogalma és formái. Az általános törvényi tényállás főbb jellemzői. In Horváth Tibor – Lévay Miklós (szerk.): Magyar büntetőjog – általános rész. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.55413/9789632956282 Görgényi Ilona (2016b): 5.4. A motívum és célzat. In Horváth Tibor – Lévay Miklós (szerk.): Magyar büntetőjog – általános rész. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.55413/9789632956299 Haller József szerk. (2020): Rendészeti pszichológia. Budapest: Dialóg Campus. Hammond, W. A. (1888): Madness and Murder. The North American Review, 147(385), 626–637. Hegedűs Gábor (2019): Nyomozástámogatás – bűnügyi profilalkotás. Magyar Rendészet, 19(1), 51–63. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.1.3 Holcomb, W. R. – Daniel, E. A. (1988): Homicide without an Apparent Motive. Behavioral Sciences & the Law, 6, 429–437. Online: https://doi.org/10.1002/bsl.2370060310 Holmes, Ronald M. – De Burger, James – Holmes, Stephen T. (1988): Inside the Mind of the Serial Murder. American Journal of Criminal Justice, 13(1), 1–9. Online: https://doi.org/10.1007/BF02890847 Keményné dr. Pálffy Katalin (1989): Bevezetés a pszichológiába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Keppel, Robert D. – Walter, Richard (1999): Profiling Killers: A Revised Classification Model for Understanding Sexual Murder. International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology, 43(4), 417–437. Online: https://doi.org/10.1177/0306624X99434002 Kitulwatte, I. D. G. et al. (2022): Medico Legal and Ethical Aspects of Surrogacy; A Case Report of a Tragic Maternal Death from Sri Lanka. Journal of Forensic and Legal Medicine, 91, 102425. Online: https://doi.org/10.1016/j.jflm.2022.102425 Kreuz, Petr (2019): Witch Hunts in Eastern Europe. In Dillinger, Johannes (szerk.): The Routledge History of Witchcraft. London: Routledge, 188–197. Online: https://doi.org/10.4324/9781003010296-16 Medlicott, W. N. (1966): Documents on British Foreign Policy, 1919–1939. [h. n.]: [k. n.]. Orosházi Józsefné – Németh R. – Faragó Á. (2000): A kriminálpszichológia lehetőségei a nyomozati munkában. Belügyi Szemle, 48(10), 108–113. Parker, Belinda L. – McKinley, Amber C. (2008): Homicide Event Motive: A Situational Perspective. Salus Journal, 6(2), 78–95. Parsons, Ben (2012): Sympathy for the Devil: Gilles de Rais and his Modern Apologists. In Gusick, Barbara – Heintzelman, Matthew (szerk.): Fifteenth Century Studies 37. Boydell & Brewer – Camden House, 113–138. Petherick, Wayne – Sinnamon, Grant (2014): Motivations: Offender and Victim Perspectives. In Petherick, Wayne (szerk.): Profiling and Serial Crime: Theoretical and Practical Issues (Third ed.). Anderson Publishing, 393–430. Online: https://doi.org/10.1016/B978-1-4557-3174-9.00018-5 Petherick, Wayne – Turvey, Belinda E. (2020): Criminal Motivations. Academic Press. Reale, Kylie S. et al. (2021): Making Sense of Senseless Murders: The Who, What, When, and Where? Behavioral Sciences & the Law, 39(2), 230–244. Online: https://doi.org/10.1002/bsl.2513 Ressler, R. K. et al. (1985). Violent Crime. FBI Law Enforcement Bulletin, 54(8), 2–31. Ruotolo, A. K. (1968): Dynamics of Sudden Murder. The American Journal of Psychoanalysis, 28(1–2), 162–176. Online: https://doi.org/10.1007/BF01873635 Satten, J. et al. (1960): Murder without Apparent Motive: A Study in Personality Disorganization. The American Journal of Psychiatry, 117(1), 48–53. Online: https://doi.org/10.1176/ajp.117.1.48 Savino, John O. – Turvey, Brent E. szerk. (2011): Rape Investigation Handbook. [h. n.]: Academic Press. Schafer, J. A. et al. (2021): Police Supervisor Attitudes toward Organizational Change. Journal of Crime and Justice, 44(3), 258–274. Online: https://doi.org/10.1080/0735648X.2020.1803952 Shiva kumar, B. C. – Viswanath, D. Sristava, Prem Chandra (2011): Trends of Homicidal Deaths and Tertiary Care Centre Bengaluru. Journal of Indian Academy of Forensic Medicine, 33(2), 120–124. Tita, George – Griffiths, Elizabeth (2005): Traveling to Violence: The Case for a Mobility-based Spatial Typology of Homicide. Journal of Research in Crime and Delinquency, 42(3), 275–308. Online: https://doi.org/10.1177/0022427804270051 Turvey, Brent E. (2002): Criminal Profiling: An Introduction to Behavioral Evidence Analysis. Academic Press, Elsevier. Turvey, Brent E. – Savino, John O. (2011): Rapist Modus Operandi and Signature, Chapter 16. In Turvey, Brent (szerk.): Rape Investigation Handbook. Elsevier Science & Technology, 405–429. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-386029-3.00016-4 Wolfgang, M. E. (1958): Patterns in Criminal Homicide. University of Pennsylvania Press. Online: https://doi.org/10.9783/9781512808728 Jogi forrás BH 2016. 294." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "167-182" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2023.2.10" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1137) "

A very important aspect of criminal proceedings and thus of investigations is the identification of motive, which is the basis for the classification of a crime, and the preliminary identification of motive can provide an extremely important basis for the planning of future suspect interviews. There are quasi-clear-cut cases where the scene of a burglary resulting in homicide almost tells the story–marks on the front door, signs of a struggle at the scene, time of the burglary, items taken, etc.–which may suggest a profit motive at an early stage of the investigation. But what if the motive is completely or partially unintelligible? At the FBI Behavioral Science Unit, it is such difficult to understand, or bizarre, cases that have given rise to the profiling method. In this paper, we will explore the issues related to the investigation of motivations for homicide, presenting the results and partial results of domestic and international research with a focus on profiling. The results of this study may support the development of national profiling and behavioural analysis based methods of investigative support.

" ["hu_HU"]=> string(1295) "

A büntetőeljárás és így a nyomozás kiemelten fontos pontja a motiváció feltárása, ami alapján egyrészt megtörténik egy bűncselekmény minősítése, másrészt a motiváció előzetes feltárása rendkívül fontos alapot adhat egy jövőbeni gyanúsítotti kihallgatás megtervezéséhez. Vannak kvázi egyértelmű esetek, ahol egy emberöléssel végződő betörés helyszíne szinte elmeséli a történteket – feszítésnyomok a bejárati ajtón, a helyszínen talált dulakodás nyomai, a betörés ideje, eltulajdonított tárgyak stb. – amelyek már a nyomozás kezdeti szakaszában engedhetnek következtetni a nyereségvágyas motivációra. De mi van akkor, ha a motiváció teljesen vagy részben értelmezhetetlen? Az FBI magatartástudományi részlegénél az ilyen nehezen értelmezhető, úgymond bizarr esetek hívták életre a profilalkotás módszerét. Jelen tanulmányban az emberölések motivációinak vizsgálatával kapcsolatos kérdésköröket járjuk végig, bemutatva hazai és nemzetközi kutatások eredményeit és részeredményeit, a profilalkotás módszerét fókuszba helyezve. A tanulmány eredményei hozzájárulhatnak a hazai profilalkotási és viselkedéselemzés alapú nyomozástámogatási módszerek fejlesztéséhez.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(57) "The Role of Criminal Profiling in Identifying Motivations" ["hu_HU"]=> string(59) "A profilalkotás szerepe a motivációk meghatározásában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(52) "Lohner Klaudia, Bencze Réka, Bathó-Csombok Ildikó" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#773 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8693) ["email"]=> string(25) "lohner.klaudia@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7022) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-1656-8226" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Lohner" ["hu_HU"]=> string(6) "Lohner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Klaudia" ["hu_HU"]=> string(7) "Klaudia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#796 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8694) ["email"]=> string(20) "benczejeka@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7022) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(34) "Pázmány Péter Katolikus Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bencze" ["hu_HU"]=> string(6) "Bencze" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Réka" ["hu_HU"]=> string(5) "Réka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#750 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8695) ["email"]=> string(24) "ildiko.csombok@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7022) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(32) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem " } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "Bathó-Csombok" ["hu_HU"]=> string(14) "Bathó-Csombok" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Ildikó" ["hu_HU"]=> string(7) "Ildikó" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "motiváció" [1]=> string(26) "emberölések motivációi" [2]=> string(9) "nyomozás" [3]=> string(20) "nyomozástámogatás" [4]=> string(14) "profilalkotás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "motivations" [1]=> string(23) "motivations of homicide" [2]=> string(22) "criminal investigation" [3]=> string(21) "investigation support" [4]=> string(18) "criminal profiling" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#793 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30864) ["id"]=> int(5633) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7022) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Közbiztonság

object(Publication)#728 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6915) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:03" ["primaryContactId"]=> int(8556) ["sectionId"]=> int(137) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6791) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5738) "Ábel Melinda et al. (2014): Balázs Mór-Terv. Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája 2014–2030. Budapest: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Baranyai, Dávid – Levulyté, Loreta – Török Ádám (2016): Vulnerable Road Users in Hungary. Proceedings of 20th International Scientific Conference Transport Means 2016. Bhatia, Rajiv – Wier, Megan (2011): “Safety in Numbers” re-examined: Can We Make Valid or Practical Inferences from Available Evidence? Accident Analysis & Prevention, 43(1), 235–240. Online: https://doi.org/10.1016/j.aap.2010.08.015 Budapesti Közlekedési Központ (2023): Budapesti Mobilitási Terv 2030. I. Célrendszer és intézkedések. Online: https://bkk.hu/downloads/15953/ Cantisani, G. – Moretti, L. – Barbosa, Y. D (2019): Safety Problems in Urban Cycling Mobility: A Quantitative Risk Analysis at Urban Intersections. Safety, 5(1). Online: https://doi.org/10.3390/safety5010006 Elvik, Rune (2017): Exploring Factors Influencing the Strength of the Safety-in-Numbers Effect. Accident Analysis & Prevention, 100, 75–84. Online: https://doi.org/10.1016/j.aap.2016.12.013 Felföldi Péter (2014): Kerékpáros-balesetek Budapesten. Belügyi Szemle, 62(11), 83–100. Felföldi Péter (2015): Cycling accidents and the “Safety in numbers”. In Augustín, Pavol – Chochlík, Bohus (szerk.): Prevenciaako nástroj na znízenie dopravnej nehodovsti. Bratislava: Akadémia Policajného zboru v Bratislave, 176–189. Felföldi Péter (2021): Gyengébb közlekedők és átalakuló mobilitás Budapesten. Belügyi Szemle, 69(7), 1239–1259. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.7.9 Felföldi Péter – Major Róbert – Mészáros Gábor (2019): Forgalomszervezés és -irányítás. Budapest: Dialóg Campus. Felföldi Péter – Tóth Zsombor (2021): Budapesti forgalmi változások a COVID-19 első hulláma alatt. In Mezőfi Nóra et al. (szerk.): V. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia tanulmánykötet. Nagykanizsa: Pannon Egyetem Nagykanizsai Campus, 179–195. Glász Attila (2016): A kerékpáros közlekedés baleseti kockázata Budapesten. In Horváth Balázs – Horváth Gábor – Gaál Bertalan (szerk.): Közlekedéstervezés és irányítás a 21. században. Győr: Széchenyi István Egyetem, 350–359. Glász Attila – Juhász János (2015): Kerékpáros közlekedési balesetek Budapesten. Közlekedéstudományi Szemle, 65(3), 37–48. Hong, Jinhyun – McArthur, David – Raturi, Varun (2020): Did Safe Cycling Infrastructure Still Matter During a COVID-19 Lockdown? Sustainability, 12(20), 8672. Online: https://doi.org/10.3390/su12208672 Hóz, Erzsébet – Makó, Emese – Miletics, Dániel (2018): Road Safety Issues of EU Funded Bicycle Network Projects in Hungary. In Collection of Open Conferences in Research Transport (2018). Vol. 2018, 219. Online: https://doi.org/10.5281/zenodo.1491647 Irk Ferenc (1996): Balesetek, gondatlan bűnözés, közlekedési bűnözés. In Gönczöl Katalin – Korinek László – Lévay Miklós (szerk.): Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. Budapest: Corvina, 198–210. Jacobsen, Peter L. (2003): Safety in Numbers: More Walkers and Bicyclists, Safer Walking and Bicycling. Injury Prevention, 9(3), 205–209. Online: https://doi.org/10.1136/ip.9.3.205 Krizsik Nóra – Pauer Gábor – Glász Attila (2021): Kerékpáros baleseti adatok vizsgálata, és az adatgyűjtésre vonatkozó átfogó javaslatok kidolgozása. In Horváth Balázs – Horváth Gábor (szerk.): XI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia. Győr: Széchenyi István Egyetem, 342–352. Kózel Miklós (2012): A közösségi közlekedés előnyben részesítési eszközeinek hatékony kombinálási lehetőségei. Közlekedéstudományi Szemle, 62(4), 37–45. Lopez, Griselda et al. (2020): Analysis of Overtaking Maneuvers to Cycling Groups on Two-Lane Rural Roads using Objective and Subjective Risk. Transportation Research Record, 2674(7), 148–160. Online: https://doi.org/10.1177/0361198120921169 Major Róbert (2018): A formális jogértelmezés veszélyei a közlekedés körében. Belügyi Szemle, 66(12), 82–88. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.12.6 Mészáros Gábor (2017): A közlekedésibaleset-megelőzés rendszerének információs folyamatai. Magyar Rendészet, 17(2), 129–139. Mátyás Szabolcs et al. (2021): Budapest kerékpáros baleseteinek bűnözésföldrajzi elemzése. Bűnözésföldrajzi Közlemények,2(1–2), 21–33. Raford, N. et al. (2006): The Continuing Debate about Safety in Numbers – Data From Oakland, CA. TRB 2006 Annual Meeting. Institute of Transportation Studies, Research Reports, Working Papers, Proceedings qt0v85242q. Berkeley: University of California, Institute of Transportation Studies. Online: https://escholarship.org/content/qt0v85242q/qt0v85242q.pdf Roman, Monika (2022): Sustainable Transport: A State-of-the-Art Literature Review. Energies, 15(23), 8997.Online: https://doi.org/10.3390/en15238997 Sallai János et al. (2016): A „jó rendészet” közpolitikai kapcsolódási lehetőségei. In Kaiser Tamás (szerk.): A jó állam nagyító alatt. Budapest: Dialóg Campus, 83–121. Schwarz, Lucas – Keler, Andreas – Krisp, Jukka M. (2022): Improving Urban Bicycle Infrastructure – An Exploratory Study Based on the Effects from the COVID-19 Lockdown. Journal of Urban Mobility, 2(2022), 100013. Online: https://doi.org/10.1016/j.urbmob.2022.100013 Tasic, Ivana – Elvik, Rune – Brewer, Simon (2017): Exploring the safety in numbers effect for vulnerable road users on a macroscopic scale. Accident Analysis & Prevention, 109, 36-46. Online: https://doi.org/10.1016/j.aap.2017.07.029" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "183-199" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2023.2.11" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(584) "

Bicycle traffic in Budapest has undergone a number of changes over the past decade, in terms of traffic, infrastructure and safety. The present study provides key indicators of traffic and accident data back to 2011,
from which conclusions can be drawn about the relative safety of cycling. The result of this research is to demonstrate that, in line with international research findings, the increasing traffic share and the growing visibility of bicycle traffic in Budapest over a longer period of time has a positive impact on the safety of this mode of transportation.

" ["hu_HU"]=> string(656) "

A budapesti kerékpáros forgalom az elmúlt évtizedben változásokon esett át mind forgalmi, mind infrastrukturális, mind közlekedésbiztonsági szempontból. Jelen tanulmányban megismerhetők a forgalmi és baleseti adatok fő mutatói 2011-igvisszamenőleg, amelyekből következtetéseket lehet levonni a kerékpáros közlekedés relatív biztonságossága tekintetében. A kutatás eredménye annak az igazolása, hogy a nemzetközi vizsgálati eredményeknek megfelelően, hosszú távon Budapesten is kimutatható, hogy a kerékpározás növekvő forgalmi részaránya kedvező hatással van a közlekedési mód biztonságosságára.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(104) "Examining the “Safety in Numbers” Principle in the Bicycle Traffic of Budapest between 2011 and 2023" ["hu_HU"]=> string(101) "A „safety in numbers” elv vizsgálata a budapesti kerékpáros forgalomban 2011 és 2023 között" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Felföldi Péter" } ["prefix"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(1) "A" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#764 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8556) ["email"]=> string(25) "felfoldi.peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6915) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-7768-2164" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(32) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:7:"NKE-RTK";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Felföldi" ["hu_HU"]=> string(9) "Felföldi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(17) "safety in numbers" [1]=> string(25) "kerékpáros közlekedés" [2]=> string(22) "közlekedésbiztonság" [3]=> string(7) "baleset" [4]=> string(15) "baleseti adatok" [5]=> string(16) "forgalomnagyság" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(17) "safety in numbers" [1]=> string(15) "bicycle traffic" [2]=> string(11) "road safety" [3]=> string(8) "accident" [4]=> string(15) "accidental data" [5]=> string(14) "traffic volume" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#777 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30865) ["id"]=> int(5634) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6915) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#815 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6975) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:02" ["primaryContactId"]=> int(8628) ["sectionId"]=> int(137) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6851) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5774) "Ambrus István (2022): A szabálysértési jog tudománya és néhány elvi kérdése. In Koltay András – Gellér Balázs (szerk.): Jó kormányzás és büntetőjog. Ünnepi tanulmányok Kis Norbert egyetemi tanár 50. születésnapjára. Budapest: Ludovika, 19–36. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/18010/30_Mathe.pdf?sequence=1 Árva Zsuzsanna (2007): A szabálysértési jog szabályozási rendszerének alapkérdései. Collectio Ivridica universitatis Debreceniensis 07(7). Online: https://www.academia.edu/83906733/A_szab%C3%A-1lys%C3%A9rt%C3%A9si_jog_szab%C3%A1lyoz%C3%A1si_rendszer%C3%A9nek_alapk%C3%A9rd%C3%A9sei Árva Zsuzsanna (2014): A modern magyar közigazgatási büntetőjog. Jog–Állam–Politika, 14(2), 1–18. Online: https://doi.org/10.1109/MIC.2014.1 Árva Zsuzsanna (2016): A rend vagy a káosz joga? Magyar Rendészet, 16(3), 31–44. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/2479/1750 Árva Zsuzsanna (2019): Utak és kitérők. Szemelvények a szabálysértési jog hazai kodifikációja köréből. Online: https://www.dhkfa.hu/News/2019/drArvaZsuzsanna_szabsertes.pdf Árva Zsuzsanna (2021): In memoriam szabálysértési jog? In Peres Zsuzsanna – Pál Gábor (szerk.): Ünnepi tanulmányok a 80 éves Tamás András tiszteletére. Semper ad perfectum. Budapest: Ludovika, 21–31. Bartókné dr. Kerekes Krisztina (2012): Új rendelkezések a szabálysértési jog területén, különös tekintettel a szankciórendszer változásaira. Jogi Fórum. Budapest: [k. n.]. Online: https://docplayer.hu/7234780-Uj-rendelkezesek-a-szabalysertesi-jog-teruleten-kulonos-tekintettel-a-szankciorendszer-valtozasaira.html Belcsák Róbert Ferenc (2013): Lassú evezőcsapásokkal a kihágási büntetőjog felé, avagy gondolatok az új szabálysértési törvényhez. Iustum Aequum Salutare, 13(1), 163–179. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/6788609 Bisztriczki László – Kántás Péter (2017): A szabálysértési törvény magyarázata. Budapest: HVG-ORAC. Buzás Gábor (2022): A rendészeti igazgatás a védelmi és biztonsági igazgatás rendszerében. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 22(1), 7–29. Online: https://epa.hu/02500/02511/00020/pdf/EPA02511_katonai_jogi_szemle_2022_1_007-029.pdf Fung Balázs (2020): A „bagatell” büntetőjog, vagyis a szabálysértési jog gyakorlati problémái de lege lata és de lege ferenda. Büntetőjogi Szemle, 20(1), 45–56. Online: https://ujbtk.hu/wpcontent/uploads/lapszam/BJSz_202001_45-56o_Fung.pdf Hegedűs Péter (2012): A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvények összevetése különös tekintettel a szabálysértési jog általános rendelkezéseire, a büntetésekre és intézkedésekre, valamint a szabálysértési eljárás szabályaira. Jogi Fórum. Budapest: [k. n.]. Online: https://docplayer.hu/13654476-A-szabalysertesekrol-szolo-1999-evi-lxix-es-a-szabalysertesekrol-a-szabalysertesi-eljarasrol-es-a.html Kis Norbert (2016): Mérföldkő vagy határkő? Mérlegen az új szabálysértési törvény. Magyar Rendészet, 16(3), 81–87. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/2483 Nagy Marianna (2021): Quo vadis Domine? Elmélkedések a szabálysértések helyéről a 2012. évi szabálysértési törvény kapcsán. Jogtudományi Közlöny, 12(5), 217–226. Online: http://hdl.handle.net/10831/68981 Rőder Richárd (2012): A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény – egy jogalkalmazó szemszögéből. Kodifikáció és Közigazgatás, 12(1), 92–102. Skorka Tamás (2021): Koronavírus a szabálysértés szemszögéből. Magyar Rendészet, 21(1), 99–115. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.7 Skorka Tamás (2022): Az (új) általános szabálysértési hatóság és a pandémia. Belügyi Szemle, 22(6), 1293–1319. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.6.9 Tamás András (2020): Közigazgatási felelősség és szankciófajták. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 20(3), 276–287. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2020.3.15 Jogi források - 1968. évi I. törvény a szabálysértésekről - 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről - 2012. évi II. törvény indokolása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - 2013. évi XCIII. törvény az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról - 2015. évi CCII. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról - 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról - 2018. évi XLIV. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításáról - 2019. évi CX. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról - 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról. - 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "201-220" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2023.2.12" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(677) "

Almost eleven years have passed since the enactment of the 2012 Act II on Administrative Offences, Administrative Offences Procedure and the Administrative Offences Registration System. Numerous academic papers had been published before and shortly after its entry into force, but interest has waned considerably. Even the year 2022, a decade after the Act was enacted, did not prompt legal scholars to evaluate it. One could say that if it is of little
danger to society, then it generates little academic interest. In my paper, I take stock of the legal institutions that have been significant milestones in the last ten years of the current law on misdemeanours.

" ["hu_HU"]=> string(735) "

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) megalkotása óta több mint tizenegy év telt el. A hatálybalépését megelőzően és röviddel utána számos tudományos írás jelent meg, de az érdeklődés jelentős mértékben megcsappant. Még a 2022. év – a törvény egy évtizedes múltja – sem késztette értékelésre a jogtudomány művelőit. Mondhatnám, csekély társadalomra veszélyesség csekély tudományos érdeklődést generál. Írásomban a hatályos szabálysértési törvény elmúlt tíz évének jelentős mérföldköveit adó jogintézményeket veszem sorra.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "The First Decade of the Law on Misdemeanours" ["hu_HU"]=> string(45) "A szabálysértési törvény első évtizede" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Skorka Tamás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#808 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8628) ["email"]=> string(23) "skorka.tamas@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6975) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-2408-6158" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(53) "

police lieutenant colonel, Master Teacher

" ["hu_HU"]=> string(47) "

rendőr alezredes, mesteroktató, tanár

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Skorka" ["hu_HU"]=> string(6) "Skorka" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(27) "szabálysértési törvény" [1]=> string(11) "visszaesés" [2]=> string(15) "távtárgyalás" [3]=> string(12) "koronavírus" [4]=> string(10) "körözés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(16) "misdemeanour law" [1]=> string(10) "recidivism" [2]=> string(7) "COVID19" [3]=> string(14) "distance trial" [4]=> string(11) "wanted list" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#822 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30866) ["id"]=> int(5635) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6975) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Recenzió

object(Publication)#775 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7003) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-30" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-30 15:53:01" ["primaryContactId"]=> int(8664) ["sectionId"]=> int(95) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6879) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(489) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "221-226" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2023.2.13" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(56) "

This is a review of Drug Policy by Alison Ritter.

" ["hu_HU"]=> string(16) "

Recenzió

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(63) "Towards a value and evidence-based, more democratic drug policy" ["hu_HU"]=> string(72) "Út egy érték- és evidenciaalapú, demokratikusabb drogpolitika felé" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Szigeti Ákos" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(64) "Recenzió Alison Ritter Drug PolicyDrug Policy című művéről" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#811 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8664) ["email"]=> string(23) "szigeti.akos@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7003) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-3641-1648" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szigeti" ["hu_HU"]=> string(7) "Szigeti" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Ákos" ["hu_HU"]=> string(5) "Ákos" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(12) "drogpolitika" [1]=> string(13) "kábítószer" [2]=> string(16) "marginalizáció" [3]=> string(15) "stigmatizáció" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(11) "drug policy" [1]=> string(5) "drugs" [2]=> string(15) "marginalisation" [3]=> string(14) "stigmatisation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#805 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30867) ["id"]=> int(5636) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7003) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF