Magyar Rendészet https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend <p>A <strong>Magyar Rendészet</strong> tudományos folyóirat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (ezáltal a rendészettudomány szakterületéhez) tudományos periodikája. A periodika elsődleges szakmai célkitűzése a rendészettudomány egyetemi szintű oktatásának támogatása, új tudományos eredmények közzététele, valamint szakmai tudományos fórum és publikációs lehetőség biztosítása. Tudományterületi fókusza a rendészettudomány, valamint a bűnügyi tudományok, kellő nyitottsággal a többi tudományterületről a kapcsolódó tudományos eredményekre és az interdiszciplináris megközelítésre.</p> hu-HU magyarrendeszet@uni-nke.hu (Christián László) gilian.maria@uni-nke.hu (Gilián Mária (Ludovika Egyetemi Kiadó Iroda)) Thu, 10 Nov 2022 11:52:29 +0100 OJS 3.3.0.10 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 A beismerő nyilatkozat jogintézményének értelmezési nehézségei https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/5998 <p>Az új büntetőeljárási törvény jelentős újítása az előkészítő ülés újraszabályozása, amelyen immár lehetőség van az eljárás gyors és végleges lezárására. Ennek feltétele egy érvényes vádlotti beismerő nyilatkozat, amelyet a bíróság a törvényben meghatározott feltételek és egyéb tényezők figyelembevétele alapján, egy erre irányuló kihallgatást követően értékel. Kérdéses azonban, hogy a jogalkotó által „beismerő nyilatkozatként” meghatározott terhelti közlés és az azt követő, bíróság általi „kihallgatás” hogyan viszonyul a terhelti vallomás törvényben meghatározott fogalmához, illetve a büntetőeljáráson lefolytatott, bíróság általi bizonyítékértékelő tevékenységhez, a bizonyítási eljáráshoz.</p> Németh János Copyright (c) 2022 Németh János https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/5998 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Az olasz szervezett bűnözés elleni harc jogi keretei a magyar és a nemzetközi szabályozások tükrében https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6012 <p>Az elmúlt két évszázadban a bűnszervezeti tevékenységek változásával az olasz törvényhozás számára állandó kihívásként jelentkezik a tendenciákra adott gyors reakció kívánalma. A maffia típusú bűnszervezet fogalma először 1982-ben került be az olaszországi büntetőjogba. A törvényhozónak meg kell teremtenie azt a jogi környezetet, amellyel a bűnüldöző szervek lépéselőnyre tehetnek szert a maffiával szemben. A tanulmány az olasz és a magyar bűnszervezetek elleni jogi szabályozást hivatott összehasonlítani, kitérve a nemzetközi jogi környezetre. </p> Pató Viktória Lilla Copyright (c) 2022 Pató Viktória Lilla https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6012 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 A digitális pedagógia alkalmazásának lehetőségei a rendészeti szaknyelvi órán https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6032 <p>A tanulmány a rendészeti szaknyelv oktatásához kínál olyan jó gyakorlatokat, amelyek – didaktikai és oktatásmódszertani felépítésükkel – hozzájárulnak a 21. századi élménypedagógia megvalósításához a felsőoktatásban. Az elméleti részben tárgyalt modellek és elméletek részletes kifejtése szemlélteti a gyakorlati részben bemutatott jó gyakorlatok korszerűségét és fontosságát, amelyek alkalmazása tantárgytól függetlenül releváns lehet. A bemutatandó jó gyakorlatok tanórai kivitelezése leginkább számítógépes laborban, vagy laptopok, illetve mobil eszközök alkalmazásával történik, pozitív irányba mozdítva ezzel a hallgatók tanórai motivációját. Mindezeken túl, a digitális kompetencia igénybevételével hatékonyan fejleszthető a hallgatók szakmai szókincsének tudástára, valamint célnyelvű kommunikációja. </p> Barnucz Nóra Copyright (c) 2022 Barnucz Nóra https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6032 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Egy resztoratív rendőrség lehetősége https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6011 <p>A rendőrség a világ számos országában alkalmazza a resztoratív, vagy más néven helyreállító igazságszolgáltatás módszereit mindennapi tevékenysége során. Elsőként Új-Zélandon jelent meg az a koncepció, miszerint a rendőröknek lehetősége van bizonyos elkövetőket az úgynevezett családi csoportkonferencia módszerébe bevonni, amennyiben bűnösségük bebizonyosodott. Azóta már többek között Ausztráliában, Angliában, Walesben és Észak-Írországban is bevezettek hasonló jogi szabályozásokat, ami bizonyos bűncselekmények esetében lehetővé teszi a fiatalkorú vagy felnőtt elkövetők elterelését a hagyományos bírósági tárgyalásoktól. Jelen tanulmány célja körüljárni azt, hogy az említett angolszász országok rendőrségeinél hogyan valósul meg a resztoratív módszerek használata, valamint, hogy Magyarországon milyen módon lehetne bevezetni ezen eszközök rendőri alkalmazását. </p> Schmidt Laura Copyright (c) 2022 Schmidt Laura https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6011 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Jelzőkkel teleaggatott terrorizmus https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/5995 <p>Annak ellenére, hogy napjainkban a terrorizmus az egyik legfontosabb hazai és nemzetközi biztonsági fenyegetés a világban, jelen van a mindennapi társadalmi életben és a rendészeti szervek mindennapi munkájában is, mégsem tudjuk meghatározni, hogy mi pontosan a terrorizmus, és mi ellen harcolunk. Nincsen egységesen elfogadott terrorizmusdefiníció sem a nemzetközi büntetőjogban, sem a tudományos kutatásokban. A kérdés, hogyha egységesen elfogadott definíció hiányában a terrorizmust tipologizáljuk, jelzőkkel illetjük, vagy fejlődését hullámokban határozzuk meg, pontosabb képet kapunk-e a terrorizmus jelenségéről. Jelen tanulmány arra próbál rávilágítani, hogy amellett, hogy nincsen egységesen elfogadott és értelmezett nemzetközi büntetőjogi és tudományos definíció a terrorizmusra, a terrorizmus hullámai, tipologizálása vagy jelzői indokoltak-e, azok a terrorizmus meghatározásában segítenek-e? </p> Pék RIchárd Tamás Copyright (c) 2022 Pék RIchárd Tamás https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/5995 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Szociális gondoskodás a rendvédelmi életpályán https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6017 <p>A közszolgálati jogviszonyok, azon belül is a speciális, hivatásos szolgálati jogviszonyok mindig is külön részegységét képezték a tágan vett munka-és szociális jogtudománynak. E zárt, kötött szabályok mentén felépülő szervezetrendszeren belül azonban olyan, a gazdasági munkajogviszonyokat egyáltalán nem, vagy csak kevésbé jellemző egyedi, szociális ellátások, támogatások vannak jelen, amelyek egy különös, szociálisan gondoskodó foglalkoztató képét sugallják az ezen életpályát választók számára. A jelen tanulmányom során a rendészeti szerveknél szolgálati jogviszonyban és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állóknak a jogtudomány szintjén kevéssé feldolgozott szociális jogosultságainak munkajogi, foglalkoztatáspolitikai szempontú elemzését végzem el abból a célból, hogy új perspektívából megvilágítva tegyem vonzóbbá a hivatásos szolgálati jogviszonyt a munkaerőpiaci szereplők számára. Munkám során különös figyelmet fordítok a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) és a kapcsolódó belügyminiszteri és kormányrendeletek által felsorakoztatott szociális támogatásokra. Ezen belül kiemelt jelentőséget tulajdonítok az ítélkezési gyakorlat szempontjából egyes egyedi, bírósági döntésekben megjelenő jelentősebb kérdésköröknek, különös tekintettel ezen ellátások bíróság előtti igényérvényesítésének egyes lehetőségeire. Az így szerzett tapasztalatokból leszűrve saját, de lege ferenda javaslataimat, észrevételeimet is bemutatom annak érdekében, hogy minél hatékonyabb és vonzóbb munkaerőpiaci tükörképként lehessen feltüntetni a rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyát. Tanulmányomba összehasonlító módszerrel bevonom a foglalkoztatást elősegítő jog 2021. évi paradigmaváltását is, annak érdekében, hogy az általam tett megállapítások minél produktívabb, a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak egyéni élethelyzeteihez minél rugalmasabban és könnyebben alkalmazkodó szemléletképet vetítsenek a jövőbeni, lehetséges hivatásos szolgálati jogviszonyt célzó modernizációs törekvések palettáján. </p> <p> </p> Sipos Marcell Copyright (c) 2022 Sipos Marcell https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6017 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 A biztonságtudatosság szerepe, avagy kérdések a kiberbiztonságról https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6015 <p>Az életünk egyre inkább az informatikai eszközöktől és rendszerektől függ. Egyre többen használják a 4. ipari forradalom hozta újításokat, de annak veszélyeivel már annál kevesebben vannak tisztában. Az internet és az információs rendszerek olyan technológiai robbanást hoztak, amellyel az átlagos felhasználók nem feltétlenül képesek lépést tartani. Márpedig, ha az átlagfelhasználó a saját eszközein és rendszerein nem képes a biztonságtudatosságra, akkor joggal lehet feltételezni, hogy ugyanaz a felhasználó a munkahelyén sem lesz biztonságtudatos. Az állami és a magánszektorban a kibertámadások megelőzése és a szektorok sérülékenységének vizsgálata során az ember kerül a középpontba mint az információs rendszerek sérülékenységét okozó leggyengébb láncszem. A tanulmányban arra keresem a választ, hogy a kiberbiztonság kialakítása során milyen gyakorlat van jelenleg Magyarországon, és mely képességek fejlesztésével erősíthetjük meg az embereket mint a lánc alkotóelemeit. </p> Gyaraki Réka Copyright (c) 2022 Gyaraki Réka https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6015 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Hibrid migráció Belaruszból az Európai Unióbaaz Unióba https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6004 <p>A cikk bemutatja azt a folyamatot, amelynek során a belarusz–lengyel határ közelében táborozó irreguláris migránsok reményvesztetten kíséreltek meg bejutni az EU-ba. Róluk naponta tudósítottak a különböző médiumok 2021-ben, ám 2022 év elején már veszített hírértékéből a világpolitika ütközőzónájában rekedt embercsoportok sorsa. Tanulmányomban azt vázolom, milyen tényezők hatása vezetett a kialakult helyzethez, és a nemzetközi migráció hagyományosan használt fogalmi keretei milyen mértékben alkalmazhatók a jelenségre. </p> Urbán Ferenc Copyright (c) 2022 Urbán Ferenc https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6004 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Fegyelem és mérlegelés https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6005 <p>Jelen tanulmányban a két világháború közötti időszak rendőri erényeiről fogok írni. A korszak egyik fontos szerzője a témában Magyary Zoltán, akinek az álláspontja alapján a fegyelem a legfontosabb rendőri erény. A fegyelmet mint rendőri erényt a közszolgálati hivatás kiemelt jellemzőjeként határozta meg, amely keresztülszőtte a teljes közszolgálati rendszert. A közigazgatás meghatározó elemei ekkor a centralizáció és a hatalommegosztás voltak, amelyek hatással voltak a rendőri hivatásra is. A korszak másik fontos szerzője, Tomcsányi Móric egy másik erénynek tulajdonított kiemelt jelentőséget, a diszkrecionális képességnek. A rendészet történetében a szabad döntés jogköre – a közigazgatás legérzékenyebb részében helyet foglaló rendőrség számára – központi kérdéskörnek számított. </p> Nándori Nikoletta Petra Copyright (c) 2022 Nándori Nikoletta Petra https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6005 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 A drogpolitika liberalizációjának társadalmi hatása https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6027 <p>A drogliberalizáció kérdésköre a mai napig vitatott téma a világban. A drogpolitika három fő pillére a drogmegelőzés, a kábítószer-kereslet és -kínálat csökkentése, valamint az ártalomcsökkentés. Az eltérő szigor igénye azt eredményezte, hogy néhány országban még erősebben tiltják a drogok birtoklását, a pszichoaktív szerek fogyasztását, mint korábban, viszont némely államban és országban dekriminalizálták az egyes kábítószerek használatát. Magyarországon a kormány jelenleg is a kényszer erejében látja a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem megvalósulását, nem pedig a törvények megváltoztatásában, enyhítésében. Jelenleg úgy tűnik, hazánkban a kriminalizáció nem javít a helyzeten. Érdekes kutatások születtek a drogliberalizációval kapcsolatban, hogy a különböző területeken hogyan hatott ez a jelenség a fogyasztási szokásokra, illetve az orvosi kezelésekre. Ez a tanulmány azt a célt szolgálja, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy az egyes országok milyen lépeseket tesznek a gyógyászati célokat szolgáló droglegalizálással kapcsolatosan, és ezek miként játszanak szerepet a drogprobléma mérséklésében. A különböző országok gyakorlata azt mutatja, hogy a gyógyászatban használt legális drogok nem veszélyeztetik jobban az egészséget, mint az orvostudományban alkalmazott gyógyszerek. </p> <p> </p> Bacsó Bernadett Copyright (c) 2022 Bacsó Bernadett https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6027 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Az antiszocialitás megjelenése az egyes személyiségzavarokban és annak kriminológiai jelentősége https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6014 <p>A bűnelkövetők körében készült nemzetközi kutatások alapján elmondható, hogy a pszichiátriai zavarok gyakorisága kiugróan magas a normál populációhoz képest. A bűnelkövetőket sújtó leggyakoribb pszichiátriai állapotok között kiemelt helyen szerepelnek a személyiségzavarok. A személyiségzavarok az Amerikai Pszichiátriai Társaság megfogalmazása szerint azok az eltérések, amelyek bizonyos élmény-és viselkedésbeli stabil mintázatokban jelennek meg, és az egész személyiséget áthatják. Ezek a kóros állapotok nagyban rontják az érintett személy funkcionálását és alkalmazkodókészségét a környezetéhez, így nem egyszer vezethetnek deviáns attitűdhöz. A személyiségzavarok csoportjában több típust különíthetünk el, amelyek eltérő arányban hajlamosíthatnak deviáns, illetve erőszakos viselkedésre. Jelen tanulmány célja az egyes személyiségzavarok bemutatása azon aspektusaik kiemelésével, amelyek hajlamosító tényezők lehetnek a kriminális viselkedés kialakulásában, különös tekintettel az erőszakos cselekményekre. Megvizsgáljuk, hogy a különböző karakterzavarok jellemzően milyen jellegű erőszakhoz vezetnek, illetve megkíséreljük feltárni azokat az egyes patológiás állapotokkal járó pszichés jegyeket, amelyek hajlamosíthatnak az agresszióra és a törvénysértő viselkedésre.</p> Bellavics Mária Zsóka Copyright (c) 2022 Bellavics Mária Zsóka https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6014 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Sorozat-bűncselekmények elemzése és profilozása https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6019 <p>E tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, mivel tehető könnyebbé, biztosabbá, megbízhatóbbá a bűncselekmények összekapcsolása. Az egyik megoldást a profilalkotással, konzisztenciával kapcsolatos kutatások eredményei jelenthetik, másik oldalról pedig az elemző- értékelő munka igénybevétele, szoftveres támogatása és kutatásokra támaszkodó fejlesztése. Minél megbízhatóbb kutatási eredményeket tudnak alapul venni a rendvédelmi szervek és az elemző egységek, annál nagyobb hatékonysággal végezhetik munkájukat a sorozatjelleg megállapításakor és vizsgálatakor. Tanulmányunkban áttekintjük a bűncselekmények összekapcsolásával kapcsolatos legfontosabb kutatási eredményeket, valamint betekintést nyújtunk gyakorlati bevezetésük lehetőségeibe. Publikációnk végén pedig felvetünk néhány lehetséges kutatási témát, amelyekkel modernizálható lenne a hazai elemző-értékelő tevékenység, illetve az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás. </p> Lohner Klaudia, Gyimesi Benedek Copyright (c) 2022 Lohner Klaudia, Gyimesi Benedek https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6019 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 A szervezett bűnözői csoportok vagyonelrejtési technikái a Covid–19-világjárvány előtt és alatt https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6010 <p>A Covid–19-világjárvány számos olyan területet befolyásol, amelynek hatásait vizsgálni elengedhetetlen. Ezért is foglalkozom kutatásom során azzal a kérdéskörrel, hogy a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége által felhalmozott vagyon elrejtését befolyásolta-e a pandémia, amennyiben igen, úgy azt hogyan, milyen mértékben és irányban tette. A kutatás során vizsgálom a járványt megelőző időszakot is. Fontos kérdéskör továbbá a kutatás során, hogy a szervezett bűnözői csoportok esetében megjelenik-e a tudatosság, amikor bűnös vagyon rejtéséről beszélünk. Mindezen túl, a legjellemzőbb vagyonelrejtési technikákat is bemutatom. Kitekintést teszek arra is, hogy a nyomozó hatóságok által felderített vagyonnal milyen további intézkedések lehetségesek, illetve nemzetközi színtéren hogyan történik az együttműködés más ország nyomozó hatóságaival, ha több ország is érintett a bűnös vagyon felderítésében, majd annak visszaszerzésében. A tanulmány elkészítéséhez esettanulmányokat és strukturált interjúkat készítettem több szakemberrel. Célom, hogy átfogó képet nyújtsak ezzel a szakma számára, így rávilágítva arra, hogy melyek azok a felmerülő akadályok, amelyek áthidalására figyelmet kell fordítani. </p> Nagy Ivett Copyright (c) 2022 Nagy Ivett https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6010 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Búcsúzás Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornoktól https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6361 <p>A Magyar Rendészet szerkesztőbizottsága és szerkesztősége fájdalomtól megtört szívvel búcsúzik Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok prodékán úrtól, szerkesztőbizottságunk korábbi elnökétől. Elhunyt munkatársunk, barátunk emléke előtt tisztelegve, változtatás nélkül közöljük egyetemünk és a Büntetés-végrehajtási Szervezet nevében, végső nyugalomra helyezésekor elhangzott búcsúbeszédeket. </p> Cséri Zoltán, Blaskó Béla Copyright (c) 2022 Cséri Zoltán, Blaskó Béla https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6361 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Tájékoztatni jog vagy kötelesség? Egy ötrendbeli emberölés nyomai a magyar sajtóban https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/5997 <p>A kommunikáció minősége meghatározza a rendőrség és az állampolgárok viszonyát. Ez a megállapítás múltra-jelenre egyaránt érvényes és semmi nem utal arra, hogy ne legyen az a jövőre nézve is. Mint minden sajtóterméknek, a rendőrségi lapoknak is legfontosabb feladata a hiteles tájékoztatás. Megkerülhetetlen cél és feladat emellett a bűnmegelőzés és a bűnüldözés, ami a nyilvánosság bevonásával történik. Vagy kellene történnie, ugyanis ez még ma sem mindig valósul meg. Mi volt a helyzet a közvetlen pártirányítás alatt átpolitizált rendészeti témákkal a Kádár-korszakban? Ezt vizsgálom meg egy kiemelt, 1961-ben Szegeden történt élet elleni bűncselekmény kapcsán. A korszakban „szocialista szeméremből” nem szívesen közölték azokat a bűntetteket, amelyek az ideológia szerint távol álltak a rendszertől. A Paprika utcai családirtásról még a helyi lapban sem jelenhettek meg információk. Az ötrendbeli emberöléssel kapcsolatban hetekig annak ellenére nem volt hajlandó adatokat megosztani a rendőrség, hogy az elkövető ismeretlen volt, és a tájékoztatás a nyomozást is előbbre vihette volna. Befolyásolt, tájékoztatott vagy használta a nyilvánosságot a rendőrség? Miért és hogyan tette ezt? A 21. században, mintegy hatvan évvel az események után különösen érdekes és tanulságos megvizsgálni, hogy egy ilyen súlyos bűncselekmény kapcsán milyen szempontok alapján szorult háttérbe az állampolgárok védelme a rendőrség részéről. </p> Dulai Péter Copyright (c) 2022 Dulai Péter https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/5997 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 A megfigyelés kölcsönösségével („sousveillance”, „citizen journalism” és rendőri testkamerák) kapcsolatos rendőrvezetői attitűdök https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6042 <p>A 21. század digitális környezetében a „megfigyelés társadalma”, vagy más néven a „felügyeleti társadalom” (surveillance society) az eddig élesen elkülönülő megfigyelői és megfigyelti szerepek plauzibilis átjárhatóságát hozta. A modern technikák által nyújtott digitális adatgyűjtési és képalkotási lehetőségek diverzifikálják egy eseményről képfelvétel készítésére képes személyek – s ezzel lényegében a megfigyelők és megfigyeltek – körét is. Az új informatikai lehetőségek széles körben való elterjedése, az egyre olcsóbb, hatékonyabb és könnyebben használható felvevőeszközök, valamint a felhasználók számára könnyedén elérhető videómegosztó oldalak robbanásszerű bővülése az 1990-es évektől számottevően megemelte a magánszemélyek által készített fotók, hírértékű felvételek mennyiségét és jelentőségét. Ahogy George Floyd vagy Kyle Rittenhouse esete is mutatja, az egyre hangsúlyosabbá váló állampolgári felvételkészítés és tartalommegosztás (citizen journalism) egyre fontosabb szerepet játszik a közvélemény formálásában, az események elemzésében a rendőri intézkedések kapcsán is. Jelen munka rendőri vezetőkkel készített félig strukturált interjúk alapján mutatja be a kérdéskörrel kapcsolatos szakmai és magánjellegű vélekedéseket, a különféle képrögzítési, megfigyelési és tartalommegosztási kérdésekkel, testkamerákkal és fedélzeti kamerákkal kapcsolatos rendőrvezetői attitűdöket.</p> Héder Klára Copyright (c) 2022 Héder Klára https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6042 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 A rendkívüli események korai felismerésére irányuló technikai fejlesztés célja, szakmai követelményei a külföldiek idegenrendészeti célú fogva tartása során https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6033 <p>A hazánk területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben az idegenrendészeti hatóság jár el. A hatóság annak érdekében, hogy a külföldi ne vonja ki magát az eljárás alól, többnyire a személyi szabadság tartós elvonásával járó kényszerintézkedést alkalmaz, őrizetet rendel el. A fogvatartottak együttműködési hajlandósága rendszerint alacsony, ezért az intézkedés jog-és szakszerű végrehajtása súlyos terhet ró az érintett rendőri állományra. A nem együttműködő külföldiek miatt a fogvatartási intézményekben magas az őrzés biztonságára veszélyt jelentő jogsértő cselekmények száma. Megelőzésük, illetve elhárításuk jelentős számú rendőri állományt igényel, ami a napjainkban általánossá vált létszámhiány miatt egyre kevésbé elfogadható. Korunk technológiai szintje lehetővé és indokolttá teszi az olyan technikai eszközrendszer fejlesztését és alkalmazását, amely vizuális és akusztikai elemzés, illetve gépi tanulás útján megbízhatóan képes előre jelezni, illetve a bekövetkezés esetén haladéktalanul jelezni a jogsértő cselekményeket a csökkentett létszámú őrállomány részére. A rendszert fejlesztő informatikai szakemberek számára elengedhetetlen a fogvatartási szakterület részéről a szakmai követelmények meghatározása, a gépi tanulásához szükséges magatartási formák vizuális és akusztikai jegyeinek pontos ismerete.</p> Kakócz Krisztián Copyright (c) 2022 Krisztián Kakócz https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6033 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 A BM III/II. csoportfőnöksége által az 1975–1980 közötti időszakban foglalkoztatott hálózatra vonatkozó adatok elemzése https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6031 <p>A titkosszolgálatok feladataik ellátásához több forrásból is gyűjtenek információkat. Ebbe beletartoznak a nyílt források, a technikai információgyűjtés, a titkosszolgálati együttműködések, végül, de nem utolsósorban a titkosszolgálatokkal együttműködő személyek. Ez utóbbi a titkosszolgálati tevékenység 6000 évvel ezelőtti megjelenése óta fő eleme ennek a rendszernek. A hidegháború ideje alatt a magyar állambiztonsági szervek is kiemelten kezelték a munkájukat segítő személyeket. Jelen tanulmányban a kémelhárító csoportfőnökség által foglalkoztatott hálózatot kívánom bemutatni az 1975–1980 közötti időszakban. Kitérek olyan elemekre, mint a foglalkoztatott személyek funkciója, képzettsége és a kémelhárítás szempontjából lényegi adatokra is, mint például az állampolgárságra vagy éppen az idegen nyelvek ismeretére. A publikációval a célom egyrészt bepillantást engedni ebbe a kevéssé ismert területbe, illetve röviden értékelni az adatokat a Helsinki záróokmány 1975-es aláírása tükrében. </p> Mezei József Copyright (c) 2022 Mezei József https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6031 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100 Az arcfelismerés szerepe a bűnügyi munkában https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6023 <p>Magyarországon az arcfelismerés közel öt éve működik. A tanulmány egy rövid nemzetközi kitekintést követően bemutatja a hazai arcfelismerő rendszert, annak jogszabályi kereteit. Működésének ismertetése a rendészeti és különösen a bűnügyi szakterületet fogja át. Az alkalmazás során elért eredmények, tapasztalatok birtokában a jövőbeli fejlesztés lehetőségei is felvázolásra kerülnek.</p> Németh Ágota Copyright (c) 2022 Németh Ágota https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/6023 Thu, 10 Nov 2022 00:00:00 +0100