Internetrendőrség? Kísérlet az online gyűlöletbeszéd visszaszorítására a németországi Hálózati Végrehajtási Törvény (NetzDG) által
Copyright (c) 2023 Pintér Melinda
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Németország 2017-ben elfogadta az úgynevezett Hálózati Végrehajtási Törvényt (Netzwerkdurchsetzungsgesetz, NetzDG), amelynek célja az online platformokon megjelenő gyűlöletbeszéd visszaszorítása. A törvény kötelezte az országban legalább 2 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformokat, hogy 24 órán belül távolítsák el a gyűlöletbeszédnek minősülő online tartalmakat, ellenkező esetben akár 5 millió eurós bírságot is kockáztatnak. A törvényt már a kezdet kezdetén számos kritika érte mind a tudományos diskurzusban, mind pedig a közbeszédben, amelyek leginkább a szabályozás szólásszabadságot korlátozó voltát emelték ki, és azt, hogy a közösségimédia-platformokat a felhasználók által posztolt tartalmak előzetes cenzúrájára kényszeríti. A német parlament által a későbbiekben a NetzDG-hez kapcsolódóan elfogadott módosítások – például a platformok kötelezése arra, hogy az illegális tartalmakat posztoló felhasználók bizonyos adatait továbbítsák a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (Bundeskriminalamt, BKA) számára – még élesebb vitákat indítottak el, és különösen adatvédelmi szempontból bírálták a német rendőri hatóságok online megfigyelési jogkörét kiterjesztő új jogszabályokat; vagy például azt, hogy a BKA 2016 óta összehangolt akciónapot, több német szövetsági államban egyszerre zajló házkutatásokat tart olyan felhasználók otthonában, akik gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmakat posztolhattak online platformokon. Mivel az internetes platformok mára már a digitális nyilvánosság szerepét töltik be, a diskurzusok vagy tartalmak korlátozása csak meghatározott esetekben indokolható, hiszen a demokratikus nyilvánosság kialakulásához a nyílt, szabad és korlátozásoktól mentes párbeszéd elengedhetetlen az online térben is. Ezért jelen tanulmány célja az, hogy bemutassa a NetzDG elvi kiindulópontjait és tartalmi-szabályozási kereteit, valamint azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából milyen aggályokat vet fel a törvény, visszaszorítja-e az online gyűlöletbeszédet, ebben milyen szerepe lehet a törvény által lehetővé váló hatósági fellépésnek, és hogy a BKA valóban egyfajta internetrendőrségként kezdett-e el működni a NetzDG által adott felhatalmazás okán.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Allcott, Hunt et al. (2020): The Welfare Effects of Social Media. American Economic Review, 110 (3), 629–676. Online: https://doi.org/10.1257/aer.20190658
Allcott, Hunt – Gentzkow, Matthew (2017): Social Media and Fake News in the 2016 Election. Journal of Economic Perspectives, 31(2), 211–236. Online: https://www.aeaweb.org/articles?id=10.1257/jep.31.2.211
Andres, Raphaela – Slivko, Olga (2021): Combating Online Hate Speech: The Impact of Legislation on Twitter. ZEW-Centre for European Economic Research Discussion Paper, No. 21-103. Online: https://www.econstor.eu/bitstream/10419/248857/1/1785234617.pdf
Article19 (2017): Germany: The Act to Improve Enforcement of the Law in Social Networks. Online: https://www.article19.org/wp-content/uploads/2017/09/170901-Legal-Analysis-German-NetzDG-Act.pdf
Balkin, Jack M. (2014): Old-School/New-School Speech Regulation. Harvard Law Review, 127(8), 2296–2342. Online: https://harvardlawreview.org/print/vol-127/old-schoolnew-school-speech-regulation/
Benkler, Yochai (2006): The Wealth of Networks. New Haven: Yale University Press.
Boda József szerk. (2019): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus.
Braghieri, Luca – Levy, Ro’ee – Makarin, Alexey (2022): Social Media and Mental Health. American Economic Review, 112(11), 3660–3693. Online: https://doi.org/10.1257/aer.20211218
Bundesamt für Migration und Flüchtlinge BAMF (2015): Migrationsberischt 2015 – Zentrale Ergebnisse. Online: https://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Forschung/Migrationsberichte/migrationsbericht-2015-zentrale-ergebnisse.pdf?__blob=publicationFile
Bundeskriminalamt (2017): Gemeinsam gegen Hass und Hetze im Netz: Zweiter bundesweiter Aktionstag zur Bekämpfung von Hasspostings. BKA.de, 2017. június 20. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2017/Presse2017/170620_Hasspostings.html
Bundeskriminalamt (2018): Dritter bundesweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2018. június 14. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2018/Presse2018/180614_AktionstagHasspostings.html
Bundeskriminalamt (2019a): Vierter bundesweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2019. június 6. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2019/Presse2019/190606_AktionstagHasspostings.html
Bundeskriminalamt (2019b): Fünfter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2019. november 6. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2019/Presse2019/191106_AktionstagHasspostings.html
Bundeskriminalamt (2020): Europaweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2020. november 3. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2020/Presse2020/201103_Hasspostings.html
Bundeskriminalamt (2021): Bundesweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2021. december 1. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2021/Presse2021/211201_PMHassposting.html
Bundeskriminalamt (2022): Bundesweiter Aktionstag gegen Hasspostings. BKA.de, 2022. november 30. Online: https://www.bka.de/DE/Presse/Listenseite_Pressemitteilungen/2022/Presse2022/221130_Hasspostings.html
Bundesministerium der Justiz (2015) Gemeinsam gegen Hassbotschaften Von der Task Force „Umgang mit rechtswidrigen Hassbotschaften im Internet“ vorgeschlagene Wege zur Bekämpfung von Hassinhalten im Netz. BMJ.de, 2015. december 15. Online: https://www.bmj.de/SharedDocs/Downloads/DE/News/Artikel/12152015_TaskForceErgebnispapier.pdf;jsessionid=1426D7376071F1515F72C16CB62BA4F3.2_cid289?__blob=publicationFile&v=2
Bundesministerium des Innern (2016): Gegen Hass und Hetze im Netz – bundesweiter Aktionstag zur Bekämpfung von Hasspostings. BMI.de, 2016. július 13. Online: https://web.archive.org/web/20160717092130/www.bmi.bund.de/SharedDocs/pressemitteilungen/DE/2016/07/aktionstag-hasskriminalitaet-im-netz.html
Bursztyn, Leonardo – Egorov, Georgy – Enikolopov, Ruben – Petrova, Maria (2019): Social Media and Xenophobia: Evidence from Russia (No. w26567). National Bureau of Economic Research. Online: https://doi.org/10.3386/w26567
Christián László szerk. (2014): A magánbiztonság elméleti alapjai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar.
Claussen, Victor (2018): Fighting Hate Speech and Fake News. The Network Enforcement Act (NetzDG) in Germany in the Context of European Legislation. Media Laws, 3(3), 110–136. Online: https://www.medialaws.eu/wp-content/uploads/2019/05/6.-Claussen.pdf
Del Vigna, Fabio et al. (2017): Hate Me, Hate Me Not: Hate Speech Detection on Facebook. Proceedings of the First Italian Conference on Cybersecurity (ITASEC17), 86–95. Online: https://ceur-ws.org/Vol-1816/paper-09.pdf
William – Knodt, Olivia (2018): Germany’s NetzDG: A Key Test for Combatting Online Hate. CEPS Policy Insight 2018/9. Online: https://ssrn.com/abstract=3300636
Gersdorf, Hubertus (2017). Hate Speech in sozialen Netzwerken – Verfassungswidrigkeit des NetzDG-Entwurfs und grundrechtliche Einordnung der Anbieter sozialer Netzwerke. MMR – MultiMedia und Recht, (7), 439–447.
Gollatz, Kirsten – Riedl, Martin J. – Pohlmann, Jens (2018): Removals of Online Hate Speech in Numbers. HIIG Science Blog, 9. Online: https://doi.org/10.5281/zenodo.1342324
Gorwa, Robert (2021): Elections, Institutions, and the Regulatory Politics of Platform Governance: The Case of the German NetzDG. Telecommunications Policy, 45(6), 102145. Online: https://doi.org/10.1016/j.telpol.2021.102145
Griffin, Rachel (2022): New School Speech Regulation as a Regulatory Strategy against Hate Speech on Social Media: The Case of Germany’s NetzDG. Telecommunications Policy, 46(9). Online: https://doi.org/10.1016/j.telpol.2022.102411
Guterres, António (2019): United Nations Strategy and Plan of Action on Hate Speech. United Nations Office on Genocide Protection and the Responsibility to Protect. Online: https://www.un.org/en/genocideprevention/documents/UN%20Strategy%20and%20Plan%20of%20Action%20on%20Hate%20Speech%2018%20June%20SYNOPSIS.pdf
Gyaraki Réka (2021): A közösségi média hatása a kiberbűncselekmények elkövetésére. Magyar Rendészet, 21(2), 67–82. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.2.4
Hanfeld, Michael (2022): Google und Facebook müssen BKA keine Daten geben. Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2022. március 3. Online: https://www.faz.net/aktuell/feuilleton/medien/google-und-facebook-muessen-bka-keine-daten-geben-17847019.html
He, Danya (2020): Governing Hate Content Online: How the Rechtsstaat Shaped the Policy Discourse on the NetzDG in Germany. International Journal of Communication, 14, 3746–3768. Online: https://ijoc.org/index.php/ijoc/article/view/14213
Heldt, Amélie Pia (2019): Reading between the Lines and the Numbers: An Analysis of the First NetzDG Reports. Internet Policy Review, 8(2), 1–18. Online: https://doi.org/10.14763/2019.2.1398
Holznagel, Daniel (2022): Kein Staatsfernegebot für das NetzDG—Zugleich Anmerkung zum Beschluss des VG Köln v. 1.3. 2022–6 L 1277/21 (Google bzw. YouTube), CR 2022, 250. Computer und Recht, 38(4), 245–250. Online: https://doi.org/10.9785/cr-2022-380412
Horton, John (2011): Self-Censorship. Res Publica, 17, 91–106. Online: https://doi.org/10.1007/s11158-011-9145-3
Jaschke, Hans-Gerd – Neidhardt, Klaus (2004): Moderne Polizeiwissenschaft als Integrationswissenschaft. Ein Beitrag zur Grundlagendiskussion. Polizei und Wissenschaft, 5(4), 14–24.
Jiménez Durán, Rafael – Müller, Karsten – Schwarz, Carlo (2023): The Effect of Content Moderation on Online and Offline Hate: Evidence from Germany’s NetzDG. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.4230296
Jugendschutz.net (2017): Löschung rechtswidriger Hassbeiträge bei Facebook, YouTube und Twitter. 2017. március. Online: https://www.astrid online.it/static/upload/juge/jugenschutz.net_hassbeitrage_03_2017.pdf
Kohl, Uta (2022): Platform Regulation of Hate Speech – a Transatlantic Speech Compromise? Journal of Media Law, 14(1), 25–49. Online: https://doi.org/10.1080/17577632.2022.2082520
Koltay András (2011): A gyűlöletbeszéd korlátozásának elméleti szempontjai. Iustum Aequum Salutare, 7(3), 111–124. Online: http://real.mtak.hu/102784/1/13.pdf
Koltay András (2019): A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából. In Medias Res, 8(1), 1–56. Online: http://real.mtak.hu/95749/1/imr-2019-01-01.pdf
Müller, Karsten – Schwarz, Carlo (2021): Fanning the Flames of Hate: Social Media and Hate Crime. Journal of the European Economic Association, 19(4), 2131–2167. Online: https://doi.org/10.1093/jeea/jvaa045
Papacharissi, Zizi (2002): The Virtual Sphere: The Internet as a Public Sphere. New Media & Society, 4(1), 9–27. Online: https://doi.org/10.1177/14614440222226244
Pönitz, Grace (2022): Keine Meldungsflut von Hass-Inhalten. Verdi.de, 2022. december 14. Online: https://mmm.verdi.de/medienpolitik/keine-meldungsflut-von-hass-inhalten-85885
Reuter, Markus (2022): Bundeskriminalamt plant jetzt ohne Zuarbeit der sozialen Netzwerke. Netzpolitik.org, 2022. április 22. Online: https://netzpolitik.org/2022/zentrale-meldestelle-bundeskriminalamt-plant-jetzt-ohne-zuarbeit-der-sozialen-netzwerke/
Schulz, Wolfgang (2022): Regulating Intermediaries to Protect Privacy Online: The Case of the German NetzDG. In Albers, Marion – Sarlet, Ingo W. (szerk.): Personality and Data Protection Rights on the Internet. Cham: Springer International Publishing, 289–307. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-90331-2_12
Simon Béla (2017): A bűnüldözés előtt álló digitális kihívások. Magyar Rendészet, 17(5), 83–103. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/1777/1076
Simon Béla (2018): A rendőrség állományának felkészültsége a kiberbűnözésre. Hadtudományi Szemle, 11(1), 385–405. Online: http://epa.oszk.hu/02400/02463/00038/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2018_01_385-405.pdf
Spitzer, Manfred (2019): Von Hass-Sprache zur Kriminalität. Nervenheilkunde, 38(11), 794–802. Online: https://doi.org/10.1055/a-0952-6895
Török Bernát (2013): A gyűlöletbeszéd tilalmának médiajogi mércéi. Jogtudományi Közlöny, 68(2), 59–72.
Török Bernát (2019): A bántó szavakról. In Medias Res, 8(2), 253–273. Online: http://real.mtak.hu/108278/1/imr-2019-02-05.pdf
Twitter [é .n.]: Transparency, Germany. Network Enforcement Act. Transparency.twitter.com, Online: https://transparency.twitter.com/en/reports/countries/de.html
Tworek, Heidi J. S. – Leerssen, Paddy (2019): An Analysis of Germany’s NetzDG Law. Amsterdam: Transatlantic High Level Working Group on Content Moderation Online and Freedom of Expression. Online: https://www.ivir.nl/publicaties/download/NetzDG_Tworek_Leerssen_April_2019.pdf
Uricska Erna (2020): Közösségi rendészet-közösségi oldalak: Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20(2), 153–168. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.8
Wagner, Ben et al. (2020): Regulating Transparency? Facebook, Twitter and the German Network Enforcement Act. In Proceedings of the 2020 Conference on Fairness, Accountability, and Transparency (Barcelona, Spain) (FAT* ’20). Association for Computing Machinery, New York, NY, USA, 261–271. Online: https://doi.org/10.1145/3351095.3372856
Zehfuss, Maja (2021): “We Can Do This”: Merkel, Migration and the Fantasy of Control. International Political Sociology, 15(2), 172–189. Online: https://doi.org/10.1093/ips/olaa026
Zipursky, Rebecca (2019): Nuts About NETZ: The Network Enforcement Act and Freedom of Expression. Fordham International Law Journal, 42(4), 1325–1374. Online: https://ir.lawnet.fordham.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2753&context=ilj
Jogi források
- 2000/31/EK irányelv a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32000L0031&from=HU
- Gesetz zur Verbesserung der Rechtsdurchsetzung in sozialen Netzwerken (Netzwerkdurchsetzungsgesetz–NetzDG). Online: https://www.gesetze-im-internet.de/netzdg/BJNR335210017.html
- Strafgesetzbuch (StGB). Online: https://www.gesetze-im-internet.de/stgb/StGB.pdf
- Telemediengesetz (TMG). Online: https://www.gesetze-im-internet.de/tmg/TMG.pdf