Magyar Rendészet

Mikrobiális személyazonosítás

Balláné Füszter Erzsébet — 2025-04-23

Az emberi mikrobiom az emberi test összes mikroorganizmusának összességét jelenti, beleértve baktériumokat, vírusokat, gombákat és egyéb mikrobákat, amelyek a test különböző részeiben/részein élnek.

A bőrrel kapcsolatos baktériumközösségek sokfélesége jóval nagyobb, mint azt korábban gondolták, és a baktériumközösségek összetétele igen nagy fokú variabilitást mutat az egyes személyek között. Számos kutatási eredmény igazolta, hogy a bőrünk felületén élő baktériumközösségek az egyénre jellemzőek, ezért logikusan vetődik fel a kérdés, hogy a tárgyakon maradt bőrbaktérium-maradványok felhasználhatók lehetnek-e kriminalisztikai célú azonosításhoz. Egy személy által megérintett tárgy felületén lévő baktériumokat össze lehet-e vetni annak a személynek a bőrén található baktériumközösséggel, akiről feltételezhető, hogy megfogta az adott tárgyat?

A mikrobiális profilalkotás a kriminalisztika egyre jobban fejlődő kutatási területe, aminek eredményeként egyre gyakrabban kerül elő a szakirodalomban a „mikrobiális kriminalisztika” fogalma, mint annak a szakterületnek a megnevezése, amelynek fő feladata az egyének azonosításának, illetve a tárgyakhoz és/vagy környezetekhez való társításának lehetősége a mikrobiális jellemzők (azaz baktériumok, gombák és vírusok) elemzése révén.

A mikrobiom-alapú forenzikus elemzés alkalmazása valós szakértői ügyekben az egyének megbízható megkülönböztetésének elérése érdekében ígéretes eszköznek tűnik, amely különösen akkor lehet hasznos, ha más azonosítási technikák nem tudnak elegendő információkat szolgáltatni.

Mérföldkőnek számító jogesetek, avagy rendészeti tárgyú esettanulmányok az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának gyakorlatából

Fantoly Zsanett — 2025-04-23

A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok rendészeti tárgyú eseti döntései közül azokat vizsgálja, amelyek meghatározó jelentőségűnek bizonyultak az USA későbbi jogfejlődése szempontjából. Az alapjogi garanciák kiépülésének folyamatát leginkább az USA negyedik alkotmánykiegészítése szempontjából mutatja be és vázolja fel; továbbá elemzi a vonatkozó jogértelmezési problémákat, amelyek hasznos értelmezési iránymutatásként szolgálhatnak a kontinentális európai és a hazai cselekmények rendészeti tárgyú vizsgálata során egyaránt.

Büntető populizmus vs. büntető nacionalizmus: Kriminálpolitika Kelet-Közép-Európában

Kerezsi Klára — 2025-04-23

Ez a tanulmány a kelet-közép-európai (KKE) régió országainak kriminálpolitikai fejlődését vizsgálja. Az elemzés kiterjed a kriminálpolitika alakulását jellemző értékekre és megközelítésekre, megvizsgálja, hogy a kelet-közép-európai kormányok milyen politikai és szakpolitikai eszközöket használnak politikai céljaik eléréséhez, valamint rávilágít a régió kriminálpolitikájának jellemző sajátosságaira. Hasonló kezdetek jellemezték ezeket az országokat a szuverén nemzetállam létrehozásában, valamint a kommunizmussal kapcsolatos tapasztalataikban. A piacgazdaságra való átállásuk nagyjából egyszerre ment végbe, és az uniós struktúrákhoz való alkalmazkodás nehézségei is közösek voltak. A posztkommunista országokban hasonlóan meghatározó vonás volt a formális intézményekbe vetett bizalom hiánya. A rendszerváltás során hatalomra került elit hibázott, amikor a térség országaiban a büntető igazságszolgáltatás működését csak az emberi jogok szemszögéből vizsgálta, és nem vette figyelembe a társadalmi változások szociálpszichológiai következményeit. Akkor még nem lehetett előre látni, hogy a populista politikusok „túlkínálata” nemcsak a kelet-közép-európai országokat fogja jellemezni az ezredfordulón. Három évtizeddel az államszocializmus bukása után a populizmus és a nacionalizmus politikai fogalmai, valamint a kriminálpolitikához való kapcsolódása segít tisztázni, mi jellemzi a kelet-közép-európai országok büntető igazságszolgáltatási rendszerét.

A rendészettudomány helyzete két évtized távlatában

Boda József — 2025-04-23

A rövid tanulmány a magyar rendészettudomány két évtizedes fejlődését kívánja bemutatni a teljesség igénye nélkül. Egy vázlatos történeti áttekintés után a rendészettudomány hivatalos és társadalmi művelőit ismerteti. Külön részben foglalkozik a Magyar Rendészettudományi Társaság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és a Rendészettudományi Doktori Iskola feladataival és a tudományterületen végzett tevékenységével.

A rendészettudomány a német szakirodalomban

Fórizs Sándor — 2025-04-23

A szerző a rendészettudománnyal kapcsolatos német szakirodalmat elemzi írásában. Bemutatja a német fogalom tartalmát, kialakulásának történelmi folyamatát, egyes szerzők véleményét napjaink németországi helyzetéről ezen tudományág területén. Az olvasó megismerhet pozitív és negatív állásfoglalásokat a diszciplínával kapcsolatban. A publikáció bemutatja a rendészettudomány tartalmának magyar és német megközelítésében jelentkező különbségeket.

Művelhető-e tudományosan a rendészet?

Korinek László — 2025-04-23

Néha ellentmondásba keverednek azok a tudósok, akik a kriminológia vívmányait megkérdőjelezik, személyes pályafutásuk során mégis oktatási pozíciókat töltenek be, és kitüntetéseket fogadnak el az általuk elutasított tudományterületen. Valójában az álláspontoktól függetlenül fennáll a bűnözés problémáinak a kutatására irányuló igény, a tagadás nem elfogadható hozzáállás. Magától értetődik, hogy az ember időnként megkérdőjelezi a saját eredményeit is, de a kérdések nem megkerülhetők. A tanulmány tárgyalja a közigazgatás kereteibe illeszkedő rendészet kutatásának előrehaladását, elsősorban a német és a magyar tudományban. Kétségtelen tény, hogy nem könnyű a rendészet világának a megközelítése, mert a titkosság a biztonsági szervek szubkultúrájának a része. A szerző mégis annak a véleményének ad hangot, hogy a rendészetet mind a kutatások és az oktatás, mind a gyakorlat szintjén lehet tudományosan művelni.

A rendészettudomány nemzetközi együttműködésének első jelentős állomása

Sallai János — 2025-04-23

A 20. században felgyorsult ipari fejlődés és változó nemzetközi politikai helyzet, valamint a nemzetközi bűnözés növekedése új kihívások elé állította a rendőrséget. Az új kihívásokra válaszként született meg 1923-ban az Interpol, és vált gyakorlattá a nemzetközi rendészeti, rendőri együttműködés. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszott a német rendőrség, amely Sopotban, Karlsruhében és Berlinben egy nagyszabású nemzetközi kongresszus és kiállítás megszervezésére vállalkozott, és sikeresen le is bonyolította.

A 3. sz. tanú nyilatkozata

Sallai János — 2025-04-23

Több mint fél évtizede jelent meg a Rendészettudományi szaklexikon, amelyre sajátos módon, egy képzeletbeli keresetlevél formájában reflektált Balla Zoltán. A tanulmány kísérletet tett a lexikon elkészítésének történelmi hátterének bemutatására. Aki a tudomány, a könyvek világában él, az tudja, hogy a nyomdába adott kézirat manapság már a kinyomtatáskor magában hordozza az avulás jelenségét, ezért a szerző is egyetért a Rendészettudományi szaklexikon szócikkeinek felülvizsgálatával, egy javított vagy teljesen új lexikon kiadásával.

Working with the Private Security Industry to Enhance Public Policing

Mark Button — 2025-04-23

A komplementer rendészet nagykorúvá válása

Christián László — 2025-04-23

A 21. században a biztonság megteremtésének közege és mikéntje alapjaiban változott meg, a felmerülő veszélyek volumene, intenzitása új megközelítésre készteti a biztonság megteremtésében érintett szereplőket, különösképpen az államot, hogy miként tud megfelelni a sokasodó kihívásoknak. Folyamatos megújulásra van tehát szükség, és nem lehet figyelmen kívül hagyni egyetlen olyan szereplő bevonását és új, addig nem alkalmazott megoldást sem, amely a komplementer rendészeti megközelítéssel tehermentesítheti az államot, és támogatja a közbiztonság védelmének ügyét. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke (Tanszék) ezt a nemes és hitünk szerint fontos ügyet szolgálja 2013-asmegalakulása óta. A Tanszék egyszerre tudott elismert és megkerülhetetlen képzési, oktatási, kutatási és szakmai kulcsszereplővé válni a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet területén. Fennállásának 10. évfordulója alkalmából 2024 májusában nívós nemzetközi konferenciára került sor az NKE-n, ennek apropóján érdemes áttekinteni az első évtized eredményeit.

Ensuring Local Security: Cooperation of Municipal Wardens with other Entities

Miha Dvojmoč — 2025-04-23

The provision of security in local communities is the responsibility of various entities that have certain powers in the field of security provision. The primary task of municipalities is to take care of public safety and order, as well as the organisation of the municipality wardens. These have recently become a very important entity and factor in ensuring security in local communities. However, since security in the local community is a very broad category, several entities are needed to ensure it, as it is not fully covered by the responsibilities of municipal wardens. For this reason, it is important that security entities cooperate and connect with each other and thus effectively address security issues. These entities include, among others, the police, firefighters, rescue services, civil protection, inspectorates and the like. In the paper, research is carried out on the cooperation of municipal wardens with other entities that take care of security in the local community. The respondents answered various questions related to municipal wardens, their cooperation with other security entities in various fields, and also what obstacles they encounter in their cooperation. It highlights the advantages of effective cooperation and highlights the key challenges facing the modern security environment.

35 Years of Development and Regulation of Private Security in Slovenia – Between Strengths, Opportunities and Risks

Andrej Sotlar — 2025-04-23

Modern private security has been developing in Slovenia for the past 35 years. During these years, it has been heavily regulated, as no other security organisation or activity has been subject to three laws in such a short period of time. Compared to EU countries, Slovenian private security is well regulated, as evidenced by some international studies. Our research findings reveal several strengths of private security regulation in Slovenia, but even more opportunities and risks that will need to be addressed in the future regulation of this field.

The Current State of Private Security and Municipal Police in the Slovak Republic

Andrej Veľas — 2025-04-23

The article contains a short description of the history of private security services and municipal police in the Slovak Republic. At the same time, it contains the position and tasks of both these security forces in the protection of persons and property, competences of private security services and municipal police, specifics, shortcomings and opportunities for their further development. More than 30 years of independence of the Slovak Republic have brought specifics that place the Slovak and Czech Republics as former common Czechoslovakia in different planes. Private security services are an inseparable part of the protection of private property and municipal police of public property. Private security services are characterised by the national minimum wage and often unprofessional interventions, which is due to the pressure of state institutions and enterprises to reduce prices in the procurement of these services. Unlike private security services, municipal police forces are well trained and equipped. Salary conditions and retirement pensions are also an attraction for young people. The two security forces are part of a rather large system and are incomparable, so they will be described separately in two sections.

Főszerkesztői köszöntő

2025-04-23

Főszerkesztői köszöntő

Drónok rendészeti alkalmazásai – kommunikációs lehetőségek

Restás Ágoston — 2025-04-23

A drónok használata egyre inkább a mindennapok részévé válik, így érdemes megvizsgálni, hogy a különböző szakterületek – így a rendészet is – hogyan tudják kihasználni az alkalmazásuk előnyeit. A drónok alkalmasak adatgyűjtésre, szállítási feladatok végrehajtására, sőt ma már a kommunikáció különböző formáira is. A cikk a drón-ember, az ember-drón és az ember-drón-ember interakciók rendészeti vonatkozásait vizsgálja. Ehhez a szerző áttekintést nyújt a releváns szakirodalomról, logikai következtetéseket von le az adaptálható eredményekből, és felhasználja az új koronavírus-járvány alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokat is. Az eredmények azt mutatják, hogy a drónok már jelenleg is hatékonyan alkalmazhatók rendészeti célú kommunikációs feladatokra, azonban a technikai és módszertani eszköztárak jövőbeni fejlesztésével ez még hatékonyabbá tehető.

A diákok véleménye a bűnözéstől való félelemről és a bűnmegelőzésről

Barabás Andrea Tünde — 2025-04-23

A tanulmány célja, hogy bemutasson egy magyar és amerikai egyetemen lefolytatott, rendészeti és kriminológia alapszakos hallgatók bűnözéstől való félelemmel, bűnmegelőzéssel és bűnözéskontrollal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatást. A kutatás Magyarországon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán, valamint az amerikai egyesült államokbeli California Lutheran University hallgatói körében zajlott 2018-ban, és a kérdéseket arra a feltételezésre alapozva vizsgálta, hogy a képzések jellegéből adódóan mindkét egyetemi kar hallgatói az átlag állampolgárhoz képest naprakész és alapos ismeretekkel rendelkeznek a bűnözés egyes kérdéseit illetően, ami befolyásolhatja a félelemmel kapcsolatos percepcióikat. Elemeztük azt is, vajon mutatkoznak-e különbségek a két egyetem hallgatóinak véleményeiben, mivel a tények és okok pontos ismerete segítheti a félelemből eredő téves döntések meghozatalát és rossz gyakorlatok működtetését a bűnözéskontroll területén. A tanulmány a kutatás napjainkban is aktuális eredményeiről számol be, amelyek irányul szolgálnak a rendészeti képzés és a választott módszerek fejlesztési koncepciójához, és megteremtik az alapokat egy reprezentatív kutatás lefolytatásához.

A Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék tíz éve tudományos publikációkban

Csaba Zágon — 2025-04-23

Idén ünnepli tízéves évfordulóját a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék (MÖRT). Ez alatt az idő alatt jelentős fejlődésen ment át a magyar rendészettudomány és a tanszéknek otthont adó egyetemi kar. Megalakulása után a tanszék nemcsak létszámában gyarapodott, hanem tudományos kutatóműhellyé is vált. A tanszéki oktatók kétségkívül motorjai voltak ennek a fejlődésnek, azonban a műhelymunka messze több szereplőt vonzott be a kutatói hálózatba, mint ahányan a tanszéken oktattak. A tudományosan is megalapozott és friss tananyagok létrehozásához szükséges kutatómunka hazai és külföldi tudós szakértők, egykori és jelenlegi hallgatók, illetve a magánbiztonsági és önkormányzati és a vállalati biztonsági szakma képviselőinek munkája. A cikk nemcsak leíró jelleggel mutatja be a tanszék fejlődésének jelentősebb állomásait, hanem arra is vállalkozik, hogy a megjelent tudományos publikációk metaadatait tudománymetriai elemzés módszerével megvizsgálva készítsen visszatekintést. Ez utóbbi vizsgálat kiegészül a tágabb értelemben vett kutatóműhely tagjai közötti kutatói együttműködés hálózati elemzésével. A vizsgálatot a MÖRT affiliációjával megjelent társszerzős közlemények elemzésével végeztük el, amelyhez a társadalmi hálózatelemzés módszerét vettük igénybe.

A szervezeti tevékenység megújításának jó gyakorlata, a szervezeti változások megvalósításának folyamata

Kovács Gábor — 2025-04-23

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara felelős a magyar rendvédelmi tisztek felkészítéséért. Ez a feladatkör elkötelezett munkatársi és vezetői hozzáállást igényel. Az egyetemi hallgatók korszerű és naprakész tudással való felkészítése azt teszi szükségessé, hogy a jövő rendvédelmi szakembereit a legrátermettebb, legfelkészültebb oktatók képezzék, tanítsák és neveljék. Abban a szervezetben, amelyben nem követhető nyomon a folyamatos fejlődés, egy idő után a hanyatlás jelei mutatkozhatnak, majd az oktatás minősége is veszíthet értékéből.

Jelen tanulmány az alapvető változásmenedzsmenttel kapcsolatos elméleti kérdéseket mutatja be, majd megtörténik az elmélet adaptációja a Rendészettudományi Kar tevékenységének vonatkozásában.