Magyar Rendészet

A főszerkesztő tengerentúli naplójából II.

Christián László — 2025-03-04

2024 júliusában kezdtem meg egyéves kiküldetésemet; feleségemmel és három gyermekünkkel Denverbe költöztünk, hogy Fulbright kutatói ösztöndíjasként az MSU Denveren töltsek egy teljes tanévet. Azóta rendszeresen kapok érdeklődő üzeneteket családtagoktól, barátoktól, kollégáktól, munkatársaktól. Ezért úgy döntöttem, hogy az elkövetkező lapszámokban A főszerkesztő tengerentúli naplójából címmel megosztom a Magyar Rendészet olvasóközönségével itteni tapasztalataimat, átfogó jelleggel bepillantást engedve a hétköznapokba, külön figyelmet szentelve a rendészet területének. Az első beszámoló lelkes fogadtatása után íme, fogadják szeretettel a folytatást is.

Sokszínű Kar Konferencia VI. – Szemelvények a Rendészettudományi Kar oktatóinak interdiszciplináris előadásaiból

Ürmösné Simon Gabriella — 2025-03-04

A tanulmány a Sokszínű Kar interdiszciplináris konferenciasorozat hatodik rendezvénye előadásainak szemelvényeit mutatja be dióhéjban. A konferencia olyan diszciplínákat és témaköröket sorakoztatott fel, mint a kriminalisztika, kriminológia, kiberbűnözés, helyszínelés, kábítószerek, rendészettudomány és a jog, bölcsészet és társadalomtudomány, magánbiztonság, kvantumtechnológia, sport és kiképzés a rendészettudomány területén: intézkedéstaktika; fizikai alkalmassági; szolgálati kutyák, idegennyelv-oktatás, nyelvtudomány, nyelvészet, kommunikáció, tálentumföldrajz, jó gyakorlatok az oktatásban, innovatív módszerek a rendészeti felsőoktatásban, a vallás szerepe, valamint hallgatói felmérések és vizsgálatok.

Pilóta nélküli légi járművek alkalmazása és elhárítása a rendészeti gyakorlatban

Erdős Ákos — 2025-03-04

Az elmúlt évtizedekben a pilóta nélküli légi járműveket (unmanned aerial vehicle, drón) egyre többen és egyre változatosabb célokra kezdték használni. A pilóta nélküli légi járművek népszerűségének növekedésével előtérbe került az illegális célokra történő felhasználásuk is. A közelmúltban ezért robbanásszerű növekedés figyelhető meg a drónelhárító technológiák területén is.

A kutatás célja, a NEROD RF^® hordozható drónelhárító eszköz magyarországi környezetben történő rendészeti célú alkalmazhatósági vizsgálata volt. 2024 júliusában alkalmazhatósági vizsgálatot (usability testing) végeztünk Budapest közigazgatási területén. A kutatásban kevésbé formalizált módon, kvalitatív adatok gyűjtésével vizsgáltuk a drónelhárító eszköz rendészeti gyakorlatban történő alkalmazhatóságát. Az eredmények értékeléséhez SWOT-analízist végeztünk.

A drónelhárító eszköz egyszemélyes operátor által alkalmazva is gyorsan bevethető (<60,0 s). Az eszköz 2,4 GHz frekvenciatartományban minden mérésnél képes volt a drónok és a drónpilóta közötti kommunikációs protokoll megzavarására. A jelzavarás minden esetben a drónelhárító eszköz által történő kisugárzást követő 0,0–5,0 másodperc (s) alatt következett be.

Az drónelhárító eszköz különösen azokon a szakterületeken alkalmazható, ahol: (1) a drónfenyegetettség magas; (2) telepített drónelhárító eszközök alkalmazására nincs lehetőség, vagy az nem indokolt; (3) fontos a mobilitás; (4) a rádiófrekvenciás jelzavarás más eszközök működtetését nem veszélyezteti.

Magyar Rendészet 2024/4-es lapszám szerkesztői köszöntő

2025-03-04

Magyar Rendészet 2024/4-es lapszám szerkesztői köszönt

Egy tízéves büntetés-végrehajtási jogintézmény margójára – avagy a reintegrációs őrizet kezdetei Magyarországon

Czenczer Orsolya — 2025-03-04

Hogyan merült fel a reintegrációs őrizet jogintézményének ötlete, mi volt a jogalkotó szándéka és akarata, ebből mi volt megvalósítható, milyen már bevált gyakorlatokat sikerült elfogadtatni a jogintézmény bevezetése kapcsán, milyen eszközparkot kellett kialakítani, ebben ki segítette a büntetés-végrehajtást, és hogyan indult a reintegrációs őrizet eljárásrendje, jogi szabályozása Magyarországon? Lassan 10 éves a reintegrációs őrizet. Fontos szakpolitikai szükségletre adott megoldást a szabályozás azáltal, hogy a reintegrációs őrizetet bevezette, és felismerte, hogy ezen jogintézmény szabályozása azon össztársadalmi érdek miatt volt szükséges, amely szerint a szabadságvesztésből szabadulók sikeres társadalmi visszailleszkedésre való felkészítését már a büntetés végrehajtása alatt meg kell kezdeni. A reintegrációs őrizet megjelenésével a büntetés-végrehajtás eszköztára jelentősen bővül a progresszív szabadságelvonás, a normalizáció és a sikeres társadalmi visszailleszkedés tekintetében. A szabályozás kialakítása a jelenlegi két szélsőségre építő rendszerben (ahol valaki a totális intézményként működő büntetés-végrehajtási intézetből azonnal a teljes szabadságba és önállóságba távozik) egy köztes fokozatot teremt. A teljes szabadságelvonás és a felelős önálló életvezetés közé így belép egy, az állami szervek által felügyelt életszakasz.

A vallásgyakorlás és a fogvatartottakkal kapcsolatos reintegrációs tevékenység a magyar börtönügy jogszabályi fejlődésében

Erdélyi Csaba — 2025-03-04

A vallásgyakorlás és a börtönlelkészi szolgálat a büntetés-végrehajtási szervezet reintegrációs tevékenysége céljainak megvalósulásához való kapcsolódását mutatja be a tanulmány a kodifikációs előzmények áttekintésével. A történelmi előzményeket követően, valamint a kodifikációs változások eredményeként megszületett hatályos jogi környezetben a reintegrációs tevékenység szakmai szempontjait kifejezetten támogathatja a börtönlelkészi szolgálat által koordinált vallásgyakorlás. Ezen eszközök hatékony alkalmazásának előfeltételei és egymást kölcsönösen kiegészítő részei a reintegrációs és a vallásgyakorlás szempontjából is magas szintű szakmai ismeretek. A szerző saját megfigyelései és tapasztalatai alapján olyan paradigmát vázol, amelyben a vallásgyakorlás a sikeres reintegráció katalizátoraként jelenik meg.

A Magyar Honvédség megerősítő támogatása a déli jogi határzár határőrizeti feladataibanhatárőrizeti feladataiban

Szénási Imre — 2025-03-04

2015-ben rendkívüli bevándorlási hullám alakult ki, amely elérte hazánkat mint tranzitállamot is. A Magyarországra érkező menekültek száma jelentősen megnövekedett, ezért a magyar kormány határőrizeti célú ideiglenes kerítés létrehozásáról rendelkezett a magyar–szerb és a magyar–horvát határszakaszokon. A déli zöld határ teljes lezárása előtt azonban kiderült, hogy a rendőri erők nem képesek a határszakasz hatékony őrzésére, ahhoz igénybe kell venni a Magyar Honvédség erőit is a Rendőrség támogatására.
Arra kerestem választ, hogy a honvédek a határőrizeti feladatra vezénylésük előtt és a feladat végrehajtása során milyen felkészítést kaptak, és a kiépített déli határzár határőrizeti feladatainak végrehajtásakor kivonásukig milyen tevékenységekben vettek részt, A hipotézisem az volt, hogy a katonák a határra vezénylésük előtt megfelelő felkészítést kaptak a kényszerítő eszközök használatára és a fegyverhasználati szabályokra.
A tanulmányban nyílt forrásokra támaszkodtam, mivel a Magyar Honvédség által kiadott parancsok és intézkedések nem nyilvánosak. Bemutattam a határzár kialakításának és a Magyar Honvédség erői odavezénylésének jogi hátterét is.
A Magyar Honvédség határőrizeti és rendvédelmi kiképzési színvonalának emelése érdekében javaslatot tettem a tiszti és altiszti hallgatók felkészítési programjába legalább egy szemeszter erejéig beemelni a felkészítést ezekre a feladatokra.

A kiberbűnözés jelene és jövője

Csizner Zoltán — 2025-03-04

Az információtechnológia fejlődése hatással van a kiberbűnözés alakulására is. A mesterséges intelligencia elérhetősége, a földrajzi távolságok és határok megszűnése, a virtuális világ biztosította személytelenség vagy a megszerzett vagyonok kriptovalutákba menekítésének lehetősége mind-mind új távlatokat nyit a bűnelkövetők számára. A bűncselekmények egy része kizárólag az informatikai eszközökhöz és rendszerekhez kötődik, de nagyobb részük a valós térben is elkövethető deliktumok sajátos végrehajtási módja.

A kibervilág fejlődése az elkövetési magatartások folyamatos megújulását eredményezi, amit a bűnüldözés és a kiberbiztonsági intézkedések, előírások a legtöbb esetben csak követni tudnak. A hatékony megelőzéshez nélkülözhetetlen a várható veszélyforrások és trendek feltárása, aminek egyik alapja az aktuális bűnügyi helyzet és a bűnözőket segítő körülmények megismerése. Ehhez nyújtanak segítséget azok az éves értékelések, amelyeket az FBI, a BKA és az Europol évek óta rendszeresen elkészít. A három értékelő jelentésben szereplő megállapítások, az újszerű jelenségek és a várható kihívások bemutatása irányt mutat a kiberbűncselekményekkel foglalkozó szakembereknek, és talán az átlagos internethasználók számára is hasznos információkkal szolgál az áldozattá válás elkerülése érdekében.

Road Safety Concerns Related to the Overtaking Side Distance of Cyclists

Felföldi Péter — 2025-03-04

In Hungary, the issue of maintaining the overtaking lateral distance has been persistent among cyclists and law enforcement officers over the last 5 years. Opinions are also divided among road users as to the dangers of keeping or not keeping the lateral distance and, if the danger is real, what can be done to improve road safety. However, this issue can also be approached from the perspective of what factors might influence the ability of faster, motorised drivers to maintain this (perceived) safe lateral distance. In addition, it is legitimate to ask whether the degree of danger posed by different categories of vehicles and by different routes supports the importance of maintaining a lateral distance at different locations. In this study, I conducted an empirical data collection in downtown environment with scientific accuracy to gain insight into drivers’ side distance keeping attitudes on Széchenyi Chain Bridge and Határ út in Budapest. As a result of the measurements, it has been shown that overtaking on the Chain Bridge at similar lane widths with a continuous line also occurs, while maintaining a smaller overtaking lateral distance. This result could be used as input for a possible traffic engineering revision in the future.

Nagyító alatt a kutatói rendőrkávéház

Gál Erika — 2025-03-04

A tanulmány a rendőrség gyakorlatában egyre népszerűbb Police Café azon tulajdonságait helyezi nagyító alá, amelyek a tudományos életben és kutatói közösségben is elfogadottá, a rendészettudományi kutatások terén pedig alkalmazhatóvá teszik azt mint kutatási módszert. A vizsgálat minden bizonnyal nóvum, hiszen bővíti a társadalomtudományi kutatásokban ugyan jól ismert, bár kevés számú kvalitatív kutatási módszerek körét. A vizsgálat a Police Café empirikus kutatásban való alkalmazásával és a kutatásban részt vevők kérdőíves felmérésével hozta felszínre az eredményeket. A feltárt eredmények a rendészettudományi kutatásokban, a rendészeti felsőoktatásban, valamint a rendészeti gyakorlatban egyaránt hasznosulhatnak. A kutatás által a tudományos közösség olyan módszer birtokába juthat, amely nagymértékben alkalmazkodik a rendészettudományi kutatások tárgyához, a rendőrség pedig szervezetfejlesztési programjában szintén hasznosíthatja az eredményeket, amelyek végső soron a társadalmi hasznosulást is megalapozzák.

A karrier, a szervezeten belüli mobilitás elméletei, alkalmazhatóságuk a magyar rendőri szervek vonatkozásában

Hlavacska Gergely — 2025-03-04

A tanulmány a karrier jelenségének multidiszciplináris jellegét világítja meg, bemutatja a témát vizsgáló nagyobb tudományterületeket és azok fókuszát. Az ismertetett elméleti modellek kiindulópontként szolgálhatnak a rendőri karrier és a szervezeten belüli mobilitás empirikus vizsgálatához. A témát tárgyaló főbb irányzatok ismertetése mellett megjelöli, hogy az adott irányzat mely szervezeten belüli jelenség, folyamat esetében bír magyarázó erővel. A tanulmány alternatívát kíván nyújtani, hogy a hazai rendészettudományban már jelen lévő megközelítések mellett milyen tudományos elméletek mentén értelmezhetők a rendőrség szervezetében megfigyelhető különböző karrierjelenségek.

A zaklatás büntetőjogi szabályozása és gyakorlati kihívásai Magyarországon

Hornung Tamás — 2025-03-04

Hatályos büntetőjogi kódexünk tartalmazza a jelenleg társadalomra veszélyesnek ítélt magatartások körét, amely cselekmények súlyát olyan mérvűnek ítél, amire a büntetőjog eszközivel szükséges reagálni. A kódex szabályozási köre 2008-ban bővült ki a zaklatás tényállásával. A 2008-as büntetőjogi reform, a társadalmi és jogi reakciók új hullámát indította el. E tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a zaklatás szabályozásának fejlődéséről, a metoo-mozgalomnak a hazai jogszabályokra és bírósági gyakorlatokra gyakorolt befolyásáról, valamint a távoltartási intézkedések gyakorlati alkalmazásának kihívásairól.

A jogszabályelemzés és esetjogi áttekintés módszertanával, kiegészítve szakirodalmi forrásokkal a tanulmány bemutatja, hogy a zaklatási esetek kezelésében alkalmazott jogi eszközök, bár fokozatosan fejlődtek, számos gyakorlati akadályba ütköznek. A bizonyítási eljárások bonyolultsága és a távoltartási intézkedések végrehajtásának nehézségei komoly kihívások elé állítják a jogalkotót és a hatóságokat. A metoo-mozgalom, amely a szexuális zaklatás elleni globális fellépést hivatott erősíteni, jelentős hatással volt a társadalmi tudatosságra és a jogalkotásra hazánkban is, felhívva a figyelmet a zaklatási esetek súlyosságára és a jogszabályi védelem fontosságára. A metoo azonban eltagadhatatlanul teret engedett visszaélések sorozatának is.

A tanulmány konklúziója, hogy a zaklatás elleni küzdelem továbbra is komplex kihívásokkal állítja szembe a hatóságokat, amelyek megoldása a jogszabályok további finomítását, a bírói gyakorlat egységesítését, valamint a társadalmi és jogi tudatosság folyamatos növelését igényli. Az eredmények alapján javasolt a prevenciós programok és az áldozatsegítő szolgálatok erősítése, valamint a zaklatási esetek kezelésében érintett minden szereplő – köztük a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok – számára speciális képzések biztosítását.

Kitekintés Németország magánbiztonsági rendszerére

Fórizs Sándor — 2025-03-04

A szerzők, tanulmányukban a honi magánbiztonsági szektor szabályozásával és működésével számos hasonlóságot mutató, attól azonban mégis eltérő jellemzőkkel rendelkező német biztonságipar tevékenységébe kalauzolják el az olvasót. Németország magánbiztonsági szektorának kereteit, minőségbiztosítási sajátosságait, statisztikai adatokat, képzési formáit és a tengeri biztonsággal kapcsolatos körülményeket elemezve kívánnak – a magyar biztonságipar működésére is hatással lévő – érdekes impulzusokat adni a sokak számára talán csak kevéssé ismert magánbiztonsági szektor feltérképezéséhez.

A közterület-felügyelet a bűnözési félelem csökkentésében

Kuba Richárd Csaba — 2025-03-04

A publikáció hiánypótló kíván lenni: megkísérli kimutatni az összefüggéseket a bűnözési félelem csökkentése és az önkormányzati rendészet zászlóshajójának tekintett közterület-felügyelet tevékenysége között. Világos, ha a közterületen való zavartalan és háborítatlan tartózkodás veszélybe kerül, az kihat a helyi közösségre. A településbiztonság mutatóinak pozitív irányú elmozdulása szempontjából a bűnözési félelem alakulása nem hagyható figyelmen kívül, mivel képes a tényleges közbiztonsági helyzetben számszerűsíthető változást előidézni. A közterület-felügyelet alkalmas a helyi problémák beazonosítására, eszközrendszerén keresztül pedig a településen élőket zavaró jelenségek széles spektrumának neutralizálására, ezáltal a helyi lakosok hangulatának pozitív irányú változásához járul hozzá. Megállapításaim szerint a szervezet egyfelől alaptevékenysége révén, másfelől „okos” intézkedések meghozatalával képes hatni a bűnözési félelemre, sőt mindkét esetkör számos gyakorlati példával alátámasztható. A közterület-felügyelet egy olyan civil közigazgatásba ágyazott, decentralizáltan működő helyi rendészeti szerv, amely pozíciójából adódó előnyök kiaknázása révén teljesedhet ki, így válva a településbiztonság meghatározó szereplőjévé.

Gazdasági optimalizáció az objektumvédelemben

Néma Szabolcs — 2025-03-04

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan aránylik az utóbbi években a cégek létesítményvédelmére biztosított költségkerete a védelemmel kapcsolatos személy- és vagyonvédelmi szolgáltatási árakhoz. Emellett megoldásokat és javaslatokat kíván tenni arra, hogy nehéz gazdasági helyzetben a biztonsági vezető mit tehet annak érdekében, hogy a folyamatosan emelkedő biztonsági szolgáltatási díjak ellenére is garantálni tudja a védendő objektum optimális biztonságát. A tanulmány először áttekinti a magánbiztonsági piac globális és magyarországi helyzetét, bemutatva a fő trendeket és szolgáltatási arányokat. Ezt követően elemzi a cégek biztonsági költségvetésének alakulását az elmúlt években, különös tekintettel az élőerős őrzés-védelem és a biztonsági rendszerek árváltozásaira. Az elemzés rámutat, hogy bár a cégek többsége növelte biztonsági költségvetését az elmúlt években, a szolgáltatási árak emelkedése miatt a biztonsági vezetők számára továbbra is kihívást jelent a megfelelő védelem fenntartása a rendelkezésre álló forrásokból. A tanulmány ezért javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a biztonsági vezetők hogyan tudják optimalizálni a rendelkezésre álló erőforrásokat a létesítmény védelmének garantálása érdekében.