Magyar Rendészet

A hosszú tartamú szabadságvesztés és a reintegráció

Brezovszki Anna Luca — 2024-07-22

Aktualitását elveszíteni képtelen tárgykör a szabadságvesztés-büntetés és a reintegráció kapcsolata, a zárt világból szabadult fogvatartott sikerességének, helytállásának pozitív befolyásolása. Össztársadalmi érdek, hogy a büntetését letöltött személy a szabad világban törvényes keretek között tudjon érvényesülni, hogy kriminogén faktorok okán ne lépjen ismét a bűn útjára. Ezen összetett és figyelemre érdemes téma apropóján már számos kutatás született, hiszen mind a szabadságvesztésnek, mind a reintegrációnak számos olyan aspektusa van, amelyet tágabb – nem kizárólag kutatói – érdeklődés övez. A börtönártalmak, a kapcsolattartás fontossága és mibenléte, a speciális rezsimrendszer vagy éppen az, hogy pontosan mennyi időt értünk hosszú tartam alatt, azért ilyen fontos, mert társadalmunk milyensége szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egy legtöbbünk számára láthatatlan közösségben milyen impulzusok érték azon személyt, akire szabadulása után egyszerre kerül az új élet, a tiszta lap reménye és terhe.

Ágens objektivitás az ellenőrzés rendszerében

Hezam Leila Melinda — 2024-07-22

Recenzió Lukács Krisztina A szabadságvesztés végrehajtásának egyes független ellenőrzési formái című könyvéről

Recenzió Mátyás Szabolcs Bűnözésföldrajz című könyvéről

Vári Vince — 2024-07-22

recenzió

Rendőri vezetők és mesterhallgatók viszonyulásai a rendőrségi reformhoz

Budavári Árpád — 2024-07-22

A tanulmány célja a két szerzőnek a rendőrség foglalkozási kultúrájával és szervezeti átalakítására vonatkozó reformmal kapcsolatos kutatási eredményeinek összevetése. Az első az akkori országos rendőrfőkapitány által 2009-bena rendészeti stratégiaalkotás részeként megrendelt kutatás a rendészeti foglalkozási kultúra átalakításának stratégiai koncepcióját megalapozó felmérés, valamint ezt követően a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakos hallgatói körében végzett empirikus adatfelvétel eredményeit tartalmazza. A második „A reform és a közösség alapú működés kilátásai a magyar rendőrségen” című doktori kutatás részeként egy magyar vármegye rendőri vezetőinek körében a biztonság értelmezése, az együttműködési készség felmérése és a közbiztonsági problémák definiálása tárgyában készített 19 interjú eredményeinek vizsgálata.
A két szerző különböző célcsoportokon elvégzett, egymástól időben jelentősen elkülönülő kutatása különböző eredményekre vezetett. Az első végkövetkeztetéseként a rendészeti rendszer teljes reformját javasolja, míg a második alapvetően a rendészet működését érintő belső szakmai folyamatok evolúcióját tartja szükségesnek. A két különböző megközelítés azonban a rendőrség állapotát, a beavatkozási pontokat érintően számos hasonló megállapításra jut.
A két kutatás egy tanulmányban történő összevetése rámutat, hogy a rendészeti oktatásban és a rendészet gyakorló művelésében jártas szakemberek között a rendőrség működését érintően nincs jelentős ellentmondás. Álláspontjaikban az alapvető eltérés a változtatás módjában és mértékében mutatkozik meg, ez pedig – tekintve a közös célt – egyáltalán nem tűnik feloldhatatlan ellentétnek.

A rendészettudomány huszonöt kötete

Gaál Gyula — 2024-07-22

A Magyar Rendészettudományi Társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a szerző a társszerkesztő szemszögéből mutatja be a Pécsi Határőr Tudományos Közlemények napjainkig megjelent 25 önálló kötetének néhány releváns gondolatát.

A polgárőrség belső normarendszere

Kardos Pál — 2024-07-22

A tanulmány célja a közrend, a közbiztonság megteremtésében és fenntartásában közreműködő polgárőrség működését érintő belső szabályozások részletes bemutatása. A tanulmány szerzője gyakorló rendészeti szakemberként és gyakorló polgárőrként foglalja össze a polgárőrség működését érintő belső normarendszert és annak a hatályos jogszabályokkal képezett egységét. Megismerteti az olvasóval a legfontosabb szabályozók főbb rendelkezéseit és azok jelentőségét, elsődlegesen az Országos Polgárőr Szövetség Alapszabályára, Szolgálati Szabályzatára, Etikai Szabályzatára fókuszálva, továbbá az egyéb, jellegüket tekintve megemlítendő szabályozásokat érintve. A közbiztonság megteremtésében és fenntartásában való hatékony és törvényes közreműködés érdekében a szabályozott keretek között történő működés lényegére irányítja a figyelmet, megvilágítva a belső szabályozás szükségességét, részletességét és megfelelőségét, bepillantást engedve a polgárőrségi működés, a polgárőri szolgálatellátás mindennapjaiba. A cikk a polgárőrség működésének átfogó tudományos kutatásához, feltérképezéséhez kíván hozzájárulni, felismerve annak tényét, hogy a kutatott téma a bűnmegelőzés, a közrend, a közbiztonság megteremtésében és fenntartásában való civil közreműködés, ennélfogva a rendészeti együttműködés folyamatosan időszerű kérdése, ugyanis a jelenlegi körülmények között a polgárőrség szerepvállalása nélkülözhetetlen segítség a rendőrség számára.

A városfejlődési szakaszok és a bűnözés kapcsolata a főváros VIII. kerületében

Bói László — 2024-07-22

A városfejlődés egyes szakaszainak vizsgálata többnyire a földrajz és a településszociológia kutatóinak a kutatási területéhez tartozik. A bűnözés vizsgálatát pedig a kriminológia, a rendészettudomány és a földrajztudomány képviselői végzik. A városfejlődés bűnözésének vizsgálata viszont úgyszólván fehér folt a magyar tudomány palettáján, ezért kutatásom irányvonala újszerűnek tekinthető, mivel eddig hazánkban nagyon kevesen foglalkoztak ezzel a témával specifikus irányítottsággal.
A városfejlődés szakaszainak bemutatását követően Józsefváros esetében vizsgálom meg az egyes szakaszokat és azoknak a bűnözésre gyakorolt hatását. A címben megjelölt kutatás hiánypótlónak mondható, mivel a VIII. kerület esetében bűnözésföldrajzi aspektusú tanulmány több mint három évtizede nem látott napvilágot, és mint olyan, egy hosszabb távú bűnözésföldrajzi aspektusú vizsgálatnak a kezdő lépése. A későbbiekben Józsefváros területén egy nagyobb volumenű, kérdőíves felmérést is kívánok végezni a témában.

A modern és posztmodern terrorizmus:

Faggyas Attila — 2024-07-22

„A modern és posztmodern terrorizmus: változatos elkövetési módszerek és eszközök” című tanulmányunkban megvizsgáltuk a modern és a posztmodern terrorizmus jellemzőit, az elkövetési módok és az eszközök változását, és esettanulmányok mentén elemeztük az elkövetések jelentette kihívásokat az elsőreagáló szempontjából. Ennek részeként, a terrorellenes fellépés prioritásai közé tartozik az is, hogy az érintett szervezetek azonosítsák a hatáskörükbe tartozó jelenségeket és eseményeket, megfelelő válaszokat találjanak a biztonsági kihívások kezelésére, elhárítására. A terrorszervezetek és a terrorellenes erők szembenállásában jelen van az akció-reakció elve, azaz a terrorszervezetek fejlődése kihívás elé állítja a terrorelhárító szervezeteket, és fordítva. A terrorizmus megváltozott elkövetési módjai kiemelten érintik az elsőreagáló erőket. A tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy áttekintse az elsőreagáló egészségügyi ellátók szerepét az új típusú terrorcselekményekre és elkövetési formákra.

Hogyan és miért lett zsaru a rendőrből?

Dulai Péter — 2024-07-22

A Magyar Rendőr több mint negyven éven át volt a Belügyminisztérium egyetlen képes rendőrségi lapja. A rendszerváltás után a szerkesztőség másik névvel és új köntösben vágott neki egy friss korszaknak. A szigorú Magyar Rendőrből a jóval populárisabb, modernebb, fogyaszthatóbb Zsaru lett, így már a jogutód nevében is jelezték, hogy attól kezdve valami más lesz, mint ahogyan az előző rendszerben volt. Az addig belsős terjesztésű, a belügyi állomány tájékoztatását szolgáló lap ekkor már kereskedelmi forgalomban volt, vagyis bárki által hozzáférhető sajtótermékként vett részt a piacon. Mivé akart válni az újság, és sikerült-e elérni a célokat? Mik voltak a konkrét célok? Valóban más lett-e a lap a gyakorlatban? Ha igen, miben? Tanulmányomban ezeket a kérdéseket próbálom megválaszolni a korabeli lapszámok vizsgálatával, valamint a Zsaru egykori főszerkesztőjével folytatott interjú segítségével.

Volt egyszer egy minisztérium

Korinek László — 2024-07-22

A szerző a 2006 és 2010 között Magyarországon működött Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerepét és működését vizsgálja, értékeli. Hazánkban nem voltak hagyományai e két terület együttes irányításának a közhatalmon belül. A reformot azzal a szándékkal vezették be, hogy erősödjék a politikai vezetés és irányítás a végrehajtó hatalmon belül. A következtetés: a struktúra átszervezése nem minősíthető óriási hibának, de érzékelhető fejlődést sem eredményezett a közbiztonság és a jogbiztonság menedzselésében. A miniszterelnök erősödő pozíciója az adott minisztériumi rendszer jelentőségének a csökkenéséhez vezetett. Mindazonáltal az egyes szervezeti megoldások jelentősége még kriminológiai megközelítésben sem becsülhető le, például a korrupció elleni küzdelem esélyei szempontjából.

Gondolatok az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség tevékenységére gyakorolt hatásairól

Mezei József — 2024-07-22

A hidegháborús évtizedekben a szemben álló felek komoly erőfeszítéseket tettek a másik gyengítésére, az egyértelmű katonai fölény megszerzésére, befolyási övezetük növelésére, illetve az ellenfeleik ez irányú törekvéseinek akadályozására, amelyekben kiemelt szerep jutott a titkosszolgálatoknak. Ezzel párhuzamosan a két világháború pusztító következményeire is tekintettel az európai országok az újabb konfliktusok megelőzése érdekében biztonsági célú együttműködések kialakítására is törekedtek. Az egyik ilyen kezdeményezés az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet életre hívása volt 1973-ban. Magyarország, az akkori terminológia szerint Magyar Népköztársaság, a kezdetektől részt vett az EBEÉ munkájában. A zárónyilatkozatot maga Kádár János írta alá, aki beszédében pozitívan nyilatkozott az értekezlet eredményeiről és az aláírók közötti együttműködés jövőjéről. Ez, illetve hogy a nyilatkozatot a két hidegháborús tömb vezető hatalmai és az európai szocialista országok vezetői is aláírták, a nemzetközi kapcsolatok enyhülésének lehetőségét hordozta. Írásomban azt vizsgálom, hogy ez befolyásolta-e, és ha igen, akkor milyen módon és mennyire az akkori magyar állambiztonság, szorosabban véve a magyar kémelhárítás feladatellátását.

Önértékelés a határrendészeti szolgálati ágnál

Balla József — 2024-07-22

Magyarország 2007-bencsatlakozott teljes jogúan a schengeni térséghez. A csatlakozás, illetve a tagság feltétele is egyben, hogy a tagállam teljesítse a schengeni külső határokon végzett határellenőrzésre vonatkozó, a schengeni egyezményben és a határellenőrzési kódexben megfogalmazott szigorú feltételeket. A schengeni egyezményben és a kódexben megfogalmazott követelmények teljesítését a ciklikus jelleggel rendszeresen végrehajtott ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus biztosítja. Az időszakosan végzett ellenőrzési tevékenység hatásfokának növelése, valamint a határellenőrzési rendszer elvárt, folyamatosan magas színvonalú működtetésének támogatása érdekében – a határrendészeti szolgálati ág esetében úttörő jelleggel – minőségbiztosítási rendszer kialakítása folyik a 101102709 – HSQA azonosító számú, „Magyar, szlovák minőségbiztosítási mechanizmus kidolgozása a határigazgatás területén” elnevezésű projekt keretében. A minél hatékonyabb mechanizmus kidolgozása érdekében alapvető fontosságú a jelenlegi állapot minél részletesebb és mélyrehatóbb felmérése. Ennek során kiemelt jelentőséggel bír a kifejezetten belső indíttatásból fakadó önértékelési tevékenység, amely szakszerűen alkalmazva a korábbi formalizált ellenőrzési formák mellett hatékonyan képes biztosítani a szervezet működésének, képességeinek reális megismerését.

E-Community Policing

Uricska Erna — 2024-07-22

Community policing is a philosophy, part of the policing work carried out by the police, whose main aim is to create and maintain public safety. The emergence of social media in policing also led to optimism about the potential of it to transform and improve police-citizen relations. The study introduces the concept of e-community policing, a set of problem identification and solutions generated by communication activities between the two parties in the online sphere. The main questions of the research examine the platforms, methods and tools used by the Hungarian Police to meet these communication challenges. The research observes the interfaces of the organisation’s official website, Instagram profile and Facebook page. The corpus of the research analyses the news items that appeared on all three platforms (n = 28) from the posts of the first month (22 June 2020 – 21 July 2020) (N = 843). The quantitative data of the results show that the platforms share content in line with the expectations of other target groups, and the qualitative data show that social media platforms are trying to respond to the challenges of the information society and to develop a more direct relationship with citizens, both in style and in language.

A fizikai védelmi rendszerek és a biztonsági központ

Gubics Frigyes — 2024-07-22

A modern fizikai védelmi rendszerek elterjedése és alkalmazásuk Magyarországon a rendszerváltozástól datálható, hiszen az átállás biztosította a hozzáférés lehetőségét addig nálunk nem látott, nem használt rendszerekhez. A technika fejlődése magával hozta az iparág fejlesztését is, illetve a telepítéshez és fenntartáshoz szükséges tudás megszerzése is igényként jelent meg. A kapitalizálódás megteremtette a vagyonvédelmi piacot, illetve szélesítette azt. A biztonsági kultúra kialakítása a magántulajdon megjelenésével elengedhetetlen volt, de ez a fajta megközelítés igazán a multinacionális vállalatoknál valósult meg, hiszen ezek megjelenésével hozták magukkal az anyacégeknél és a más országokban megszerzett tudást, tapasztalatot. A fizikai védelmi rendszerek komplexitása, egyre autonómabb működésük igényelte, hogy az irányítás, információk kezelése és analizálása centralizáltan történjen, a reakciók gyorsak és átláthatóak legyenek, így létrejöttek a biztonsági központok, amelyeknek kulcsszerepe van az objektum elvárt biztonsági szintjének fenntartásában.

A honosítás kockázatai az „állampolgárság védelmének” tükrében

Mágó Barbara — 2024-07-22

E tanulmány a honosítási eljárás során hozott egyéni és állami döntések kockázatait elemzi. A szerző egyrészt átfogó képet ad a külföldit honosító állam kockázatelemző tevékenységéről, másrészt a honosítást kérelmező személy egyéni döntési rizikóit vizsgálja. A csalárd módon állampolgárságot szerzett személyek esetében pedig – az állampolgári státusz védelme érdekében – az állampolgárság visszavonása mellett érvel.

A helyi polgárőrség szerepe a rendezvények biztonságának szavatolásában

Suszter Tamás — 2024-07-22

Napjainkra a rendészet mint állami monopólium paradigma megtörésével a rendfenntartás szükségszerű pluralizálódását, a magánbiztonság és a polgári rendfenntartás előtérbe kerülését, az állami rendészet egyeduralmának megtörését figyelhetjük meg.
Hazánk 64 000 fős polgárőrsége 2200 szervezetbe tömörülve, a rendőrség stratégiai partnereként a helyi önkormányzatokkal együttműködve végzi bűnmegelőzési tevékenységét, amelynek egyik szembetűnő megvalósulása a hazai fesztiválturizmus biztonságának, azaz a rendezvénybiztosítások rendészettudományi aspektusainak elemzésével jeleníthető meg.
Tanulmányomban a polgárőrség megalakulásának történeti fejlődését, alaptevékenységét, illetve a rendezvények és fesztiválok biztosításában betöltött szerepét vizsgáltam. A szakirodalom feldolgozása mellett kérdőíves kutatásom eredményeit felhasználva próbáltam rámutatni a helyi polgárőrség komplex, komplementer rendészeti szerepére a közbiztonság garantálásban, ezen belül is nagyobb hangsúlyt fektetve a rendezvénybiztosítási szektorban nyújtott kiemelkedő tevékenységére.

Szerkesztői köszöntő

2024-07-22

köszöntő