Magyar Rendészet

A Magyarországra irányuló illegális migráció trendjei 2008–2023 között

Szép Ferenc — 2024-09-25

Rendőrtisztként megkezdett tudományos munkásságom egyik fontos eredményét kívánom bemutatni. A tanulmány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miképpen jelentek meg és milyen módon alakultak az illegális migráció trendjei Magyarországon 2008 és 2023 között, összevetve ugyanezen időszakban a szlovén, osztrák és szlovák elfogások abszolút esetszámaival. A tiltott határátlépés (THS) rögzítésének módjában 2016-tóljelentős változások következtek be, új hatósági intézkedéseket alakítottak ki, a kutatásom lényege az erre való koncentráció volt. A kutatási feladatok eredményes végrehajtása érdekében szükségessé vált a hazai és külföldi illegális migrációs adatbázisokból a vizsgált időszakra vonatkozó statisztikai adatok lekérdezése. Kellő részletességgel végezhettem az elemzést és értékelést, amelyek alapján megfogalmazhattam következtetéseimet. Mivel egy személy többször is megkísérelhet illegálisan belépni az államhatár több pontján, a tiltott határátlépést elkövető személyek valódi száma nem egyenlő az intézkedés alá vont személyek számával. A tiltott határátlépéssel kapcsolatos adatok korrigálására új számítási módot hoztam létre, amely megmutatja – a valósághoz közelebb állón – az intézkedés alá vont személyek számát, valamint az „új” tiltotthatárátlépés-számítást „ismertté vált jogszerűtlen határátlépésként” határoztam meg. A valósághűbb adatokat ábrákon hasonlítottam össze az eltérések kimutatása érdekében. Az általam létrehozott „megoldási képlet” a vizsgált időszakon túl 2024-benis helytálló, hiszen az adatok még jelenleg sem pontosak.

A vasúti határforgalom-ellenőrzés története 1875-től 1919-ig

Bartus Gábor — 2024-09-25

A rendőrség határrendészeti szolgálati ágának tevékenysége rendkívül szerteágazó és sokrétű, amelyek között kiemelkedő szerepet játszik a határforgalom-ellenőrzés és ennek egy speciális formája, a vasúti határforgalom-ellenőrzés. A rendészettudomány területén kevés tanulmány foglalkozik a határforgalom-ellenőrzés kialakulásával, jelen tanulmány az első határállomások kialakításának körülményeit tárja fel, eredményei hozzájárulnak a hagyományok ápolásához. A tanulmányban koherens, logikus felépítés mentén tárom fel a vasúti határforgalom-ellenőrzés gyökereit és hagyományait, amelyek a határrendészeti feladatok szerves részét képezik, így a rendészettörténetnek és a rendészettudománynak is. Az összefüggések vizsgálata során kiemelt figyelmet kapnak az interdiszciplináris kapcsolódási pontok a rendészettudomány és közlekedéstudomány oldaláról. A közlekedési infrastruktúra fejlődése az államhatár elérésével ok-okozati összefüggésként maga után vonta a vasúti pályarendszer kiépítésének olyan rendészeti tevékenységét, amely eltért a korábban jellemző, hagyományosan értelmezett határőrizettől. Leíró jellegű kutatást végeztem az elsődleges és másodlagos források kutatásával és elemzésével, az ismert tudományos eredmények és információk összehasonlításával. A vasúti határforgalom-ellenőrzés kialakulását alapvetően determinálták az általam elemzett korszakban végbemenő változások. A vasúti közlekedési infrastruktúra fejlődése és az államhatár elérése, az államhatárok pontos megállapítása és kijelölése, az államhatáron átmenő vasúti összeköttetés helyeinek pontos meghatározása és nemzetközi egyezményben ratifikálása, a feladatokat ellátó szervezeti keretek mind-mind olyan fontos és nélkülözhetetlen elemek, amelyek időbeni és térbeni együtt állása nélkül nem beszélhetünk vasúti határforgalom-ellenőrzésről.

Trust in the Police and Willingness to Report Crimes: Who Researched the Nexus, When and with What Result?

Füstös Mónika — 2024-09-25

For many years criminology has assumed that the more victims trust the police, the more they will be willing to report crimes. Yet, the relationship between trust in the police and victims’ willingness to report has rarely been considered empirically. In the last few years, however, the topic has been attracting more and more attention worldwide. This study reviews the articles published on this topic in English so far and examines them from the perspective of scientific metrics, including the numerical distribution of the correlation. Using the search function of Web of Science, a total of 41 articles were found published between 1975 and 2020 that studied the relationship between the two concepts. Analysing these, it has emerged that research interest in the subject has increased over the past five years, primarily in criminology, but also in the fields of law and social sciences. The results also show that most research comes from economically more developed regions, mainly Anglo-Saxon areas. The main finding of this article is that the research results are inconsistent. Although most research confirms the relationship between trust in the police and willingness to report crimes, there are many studies that contradict this. Furthermore, the controversial results do not seem to correlate with the level of economic development, nor with when the research was published. Therefore, the relationship between trust in the police and the willingness to report crimes should also be researched using qualitative methods in order to gain a deeper understanding of this complex topic, and questionnaires should be designed specifically for this purpose.

Kihívások és megoldások a pénzügyőr-szakmatörténet oktatása során

Biróczky-Szabó Andrea — 2024-09-25

A pénzügyőri identitás kialakításának elválaszthatatlan része a szakmai múlt alapos megismerése. Ugyanakkor fontos, hogy ezt az ismeretanyagot a Z generációs pénzügyőrhallgatók számára befogadható módon, kreatív, a hagyományos oktatási módszereket kiegészítő csatornákon keresztül közvetítsük.
A tanulmány célja egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Vám- és Pénzügyőri Tanszékének első évfolyamos hallgatói számára szervezett – a szakmatörténeti kurzusukat kiegészítő, annak keretén belül megvalósított –, új oktatás-módszertani megoldás, a „szakmatörténeti kalandtúra” bemutatása, eredményeinek elemzése.
A kutatási célkitűzés elérése érdekében a szakmatörténeti kurzusok lezárásakor a résztvevők körében kérdőíves felmérést végeztünk azt vizsgálva, hogy alkalmas-e és milyen mértékben a kalandtúra – a rendészeti oktatásban hangsúlyozottan fontos – értékek elérésére, így például a pénzügyőrhagyományok és az elődszervezetek történetének megismertetésére. Vizsgáltuk továbbá, hogy a program során alkalmazott módszerek mennyire voltak célravezetők, a hallgatók innovatívnak, a megszerzett tudást hasznosíthatónak értékelték-e. A kérdőívet a kurzus valamennyi résztvevője (N = 41) megkapta, és 33 fő (80,4%) töltötte ki.
Az eredmények is azt mutatják, hogy a szakmatörténet oktatása egy jól megválasztott komplex módszerrel sikeresebbé és hatékonyabbá válhat. Segít a hivatástudat megalapozásában és erősítésében. Ilyen módszer lehet az NKE Intézményfejlesztési Tervében prioritásként kezelt Kreatív Tanulási Programmal összhangban lévő, immár 5 éve szervezett és második alkalommal saját kérdőív által értékelt kalandtúra is.

Egy késes emberölés kriminalisztikai és büntető eljárásjogi tanulságai

Fenyvesi Csaba — 2024-09-25

A tanulmány egy húsz évvel ezelőtti, eddig a szakirodalomban fel nem dolgozott emberölés nyomozását és bírósági szakaszát mutatja be. Utal a vádemelés előtti és a tárgyalótermi bizonyítás fordulataira egyaránt. A tanulmány célja, hogy megfogalmazza a legfontosabb kriminalisztikai és büntetőeljárás-jogi tanulságokat, amelyek hasznosak lehetnek napjainkban is a jogalkalmazóknak.
E cél elérése érdekében a szerzők áttekintették a bűnügyben keletkezett dokumentumokat. Elemezték az elsődleges nyomozási cselekményeket, a gyanúsítotti kihallgatást, majd a helyszíni kihallgatást. Később pedig a folytatólagos terhelti kihallgatásokat is értékelték. Megjelölték az ügyészségi vád legfőbb pontjait, majd kitértek az elsőfokú bíróság bizonyítására, ítéleti indokolására. Mind az ügyészségi észrevételeket, mind a védelmi fellebbezési érveket felsorolták, amelyek alapján megszületett a másodfokú bírósági döntés.
Az esetelemzés megmutatja, hogy a kriminalisztikai első csapásnak milyen nagy jelentősége van a sikeres nyomozáshoz vezető úton. A precíz helyszíni szemle, a forró nyomos adatgyűjtés, a gyors kutatás, valamint a szakszerű (helyszíni) kihallgatás felszínre hozza az ügyben releváns bizonyítékokat. Köztük például a tárgyi bizonyítékokat, amelyek – szakértői vélemények segítségével – megerősíthetik az évszázados kriminalisztikai alapelvet: a cserehatást, az anyagmaradványok kereszteződését. És amely bizonyítékok sokkal inkább erőteljesek, mint a bizonytalan validitású poligráfos, grafológiai, pszichológiai vizsgálatok. A krimináltaktikailag mintaszerű terhelti kihallgatások hiteltelenné tehetik a későbbi védekezési változtatásokat.
Összességében a húsz évvel ezelőtt lefolytatott büntetőeljárás minden szakasza tartalmaz a mai jogalkalmazóknak is üzeneteket: a nyomozó hatóságoknak, az irányító ügyészségeknek krimináltaktikai és krimináltechnikai, a különböző szintű bíróságoknak pedig a ténykérdések objektív és alapos vizsgálatát.

Előtanulmányok egy kutatói rendőrkávéházhoz, 1. rész

András Hunor Lehel — 2024-09-25

A szerző doktori tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájában folytatja. Kutatási témája a magyar rendőrség belső és külső kommunikációjának hatékonysága. A hallgató, kutatási tervének elkészítésekor, témavezetőjével egyetértésben, nagy hangsúlyt fektetett a kutatásmódszertan pontos megválasztására. A rendészettudomány multidiszciplináris voltára tekintettel a vezetéselmélet és a kommunikációtudomány területén folytatja kutatását, amelynek során elsőként történeti áttekintést végez a rendészettudomány területén. A második szakaszban fókuszcsoportos interjúkat tervez készíteni a Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyei rendőr-főkapitányságok rendészeti és bűnügyi vezetőivel, valamint kutatói rendőrkávéház módszerével kvalitatív felmérést a két vármegye rendészeti és bűnügyi szakemberei körében. A harmadik szakaszban kérdőíves megkérdezéssel a két vármegye lakosságát vonja be az előző két rész összegzését követő, adekvát kérdéssor összeállításával. Az országosan egyre elterjedtebb Police Café módszeren alapuló párbeszédsorozat nemcsak a hétköznapi rendészeti együttműködésben, hanem a rendészettudományi kérdések kutatása terén is mérföldkőnek számíthat. A szerző doktori hallgató társával, Gál Erikával2 készített interjút, aki a közelmúltban a kutatói rendőrkávéház módszerével országos kiterjedésű kutatást végzett rendészeti és bűnügyi szakemberek körében. A Rendészettudományi Doktori Iskola keretében folytatott kutatás témája a terrorizmus elhárítása érdekében alkalmazott nyílt rendészeti intézkedések hatásának vizsgálata volt, amelynek megvalósítását a Belügyminisztérium Kutatáskoordinációs Bizottsága, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság egyaránt támogatta. A szerző az interjút követően a részt vevő témagazdák tapasztalatait gyűjtötte össze egy fókuszcsoportos interjú keretében. Az általuk elmondottakat jelen tanulmányban foglalja össze, illetve a saját kutatásához sorvezetőként használja fel.

Rendészeti konferenciabeszámoló a Rendészet–Tudomány–Aktualitások témaköreiben

Horváth-Bacsó Bernadett — 2024-09-25

A tanulmány „A VI. Rendészet–Tudomány–Aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével 2024” tudományos konferencia előadásait foglalja magában. 2024. április 25-éna Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szervezte meg az eseményt a Doktoranduszok Országos Szövetsége Rendészettudományi Osztálya az egyetemi Doktorandusz Önkormányzat együttműködésével. Az immáron hatodik alkalommal megrendezett konferencia főbb témakörei közé tartozott a határigazgatás, az igazgatásrendészet, a bűnügy, a kibervédelem, a kriminológia, a közbiztonság, a kriminalisztika, illetve a rendészetelmélet és -történet is. A doktorandusz hallgatók, az oktatók és a kutatók rendészettudományon belüli témákon keresztül bemutatták magyar, angol vagy német nyelven a kutatásaikat, és beszámolhattak az eddigi tapasztalataikról és eredményeikről.

Az első magyar nyelvű önvédelmi könyv

Mácsár Gábor — 2024-09-25

Úgy gondoltuk, már nem találni újdonságot a múltban született magyar nyelvű, önvédelemmel kapcsolatos magyar monográfiák terén. A Magyar Rendőrségi Sportalmanach2 2018-askönyvtári anyaggyűjtő kutatása során azonban rátaláltunk egy igazi gyöngyszemre, a tanulmányunkban részletesen ismertetendő Sok-Natzs: Önvédelem3 című kiskönyvére, amelyet részben már bemutattunk a 2021-benmegjelent nagymonográfiában.
Áttanulmányoztuk az első szakirodalmat, majd empirikus módon elemeztük azt, továbbá feltártuk a mű gyakorlati hasznait, praktikumait. Megállapítottuk a szerző kilétét, és bemutattuk életeseményeit.4 Végül összegeztük munkájának céljait, és levontuk következtetéseinket.
Jelenleg ez a legkorábbról fellelt kiskönyv a személyes védelemről, vagyis fizikai önvédelemről. A Monori Sportklub kiadványa három kiadást élt meg. A monográfia nem tartalmaz oldalszámozást és irodalomjegyzéket. Fellelhetők benne többek között bothasználati tanácsok, jiu-jitsu-, judofogások, az ökölvívó mozgásforma és más korhű érdekességek, praktikus önvédelmi módok és azok vizuális, rajzos bemutatása. Unikális értékei között említhető meg a medvetámadások kivédésének módszere, illetve a postagalambbal küldött üzenet mint a levéltitok biztos megőrzésének módja. További érdekesség, hogy egy rendőri múltú, egykor a Ludovikán tanult személy jegyezte le és adta közre a könyvecskét. Az író eredeti neve: Sztankó Sándor.
A könyv végén arra is ad útmutatást a szerző, hogy melyek a legegészségesebb sportmozgásformák, és ezek mi miatt tekinthetők egészségmegőrzőnek, vagyis testnevelési összefüggéseket is tárgyal. Konklúzióként és intelemként felhívja a figyelmet, hogy nagyszerű a tudás, de semmiképp sem szabad visszaélni az önvédelmi ismeretekkel. Összegezve elmondhatjuk, hogy több szempontból különleges műre bukkantunk.

Gyanús eltűnések és halálesetek – titkos információgyűjtés és egyéb hatósági intézkedések

Sidló Mariann — 2024-09-25

Az emberi élet a legnagyobb érték, ezért a rendőrség legfontosabb feladatai közé tartozik az eltűnések és a gyanús elhalálozások vizsgálata.
A tanulmány célja feltárni az erre vonatkozó elfeledett szakmai anyagokat, ezen belül dr. Unger Jenő írásait, akinek a '30-asévekben megjelent szakmai publikációi szolgálnak cikkemhez forrásanyagként. Unger Jenő tapasztalt rendőrként és oktatóként a tudós alaposságával járja körül az ilyen eseteket. Alesetekre lebontott részletes útmutatást ad a nyomozó hatóságok számára, hogyan járjanak el az ilyen kényes ügyekben. Tanulmányait a megtörtént esetek leírása teszi színessé és tanulságossá.
Mind az Eltűntek nyomozása, mind Az ölési szándék leplezése című munkájában lényeges elem a titkos információgyűjtés, amelyet a nyomozás során puhatolódzásként és megfigyelésként hajtanak végre. Az eltűnések esetében az okok felderítése választ adhat arra a kérdésre, hogy hová távozhatott az, aki eltűnt, ami a szükséges intézkedésekre is kihatással van. Haláleseteknél pedig azt lényeges megvizsgálni, hogy állhatott-e valaki érdekében az elhalálozás. A halál oka lehet természetesnek látszó és természetellenes, de balesetnek tűnő egyaránt.
A legsúlyosabb bűneset az emberölés, ezért aki ilyet követ el, azt gyakran leplezni igyekszik. De egy jó rendőrnek mindig gyanakodnia kell, ezért szükséges megvizsgálnia minden erre okot adó körülményt. Mivel olyan eseteket is vizsgálni kell, amelyekről később mégis kiderül, hogy nem történt bűncselekmény, vagy az eltűntek is előkerülhetnek, esetleg maguk is lehetnek tettesek, ezért a nyomozás során körültekintően, részben a titkos információgyűjtés módszereivel kell eljárni.

Az Eurodac adatainak egyfajta elemzése

Ritecz György — 2024-09-25

Az Európai Unió menekültügyi rendszerének, vagyis a dublini egyezményben foglaltak hatékony működtetésének technikai hátterét kívánja biztosítani az Eurodac, amely nemcsak a menedékkérők, hanem az irreguláris migránsok és az illegálisan tartózkodók ujjnyomatának összevetésére is szolgál. A szerző elemzi az Eurodac statisztikai adatait mind a három kategóriát érintően a tömeges illegális migrációs hullámtól kezdve (amióta nyilvánosak a statisztikai adatok) a Covid–19 utáni időszakig. Nemcsak a fő tendenciákat mutatja be, hanem érzékelteti, hogy egyes időszakokban, a menekültügyi eljárásokban és az illegális migrációban az egyes tagállamok érintettsége hogyan változott, illetve a migrációs útvonalak szerepe miként módosult az adatok fényében. A tanulmány célja, hogy az Eurodac várható átalakítása előtt felmérje az eddigi tanulságokat, és előremutató ajánlásokat fogalmazzon meg. Éppen ennek érdekében az Eurodac statisztikai adatait összeveti és elemzi az Eurostat és a Frontex kapcsolódó adataival, illetve néhány tagállam releváns hivatalos statisztikáival is. A vizsgálatok és a kutatás eredménye rávilágít, hogy az uniós és a tagállami statisztikák egyes kategóriái, illetve azok értelmezése nem ritkán diszharmonikusak, számos anomáliát generálnak. A tanulmány érzékelteti, hogy az Eurodac tervezett fejlesztése csak részben visz előre.

Látható barátból láthatatlan ellenség – A kényelem ára

Böcskei Renáta — 2024-09-25

A rohamosan növekvő technikai és technológiai fejlődés következtében, valamint a digitális átalakulás és az információtechnológia terjedésével egyre népszerűbbé válnak az IoT- (Internet of Things) eszközök. Ezek ma már szinte mindenhol jelen vannak, elég csak az okosotthonokra, az önvezető autókra, az okos biztonságtechnikai eszközökre vagy épp az IoT-technológián alapuló gyártósorokra gondolni. Ma már az érték nemcsak anyagi formában létezik, és nemcsak a fizikai térben manifesztálódik, hanem létrejöhet és tárolódhat a kibertérben is. Már csak ezért is fontos tárgyalni és megismerni az eszközökkel kapcsolatos veszélyeket, amelyek megelőzésére ugyanúgy fel kell készülni mind a valós fizikai, mind pedig a kibertérben.

A polgárőrség oktatási rendszere

Kardos Pál — 2024-09-25

A tanulmány célja a közrend, a közbiztonság megteremtésében és fenntartásában közreműködő polgárőrség hatékony, színvonalas feladatellátását megalapozó oktatások, képzések részletes bemutatása a képzések szintjeinek, területei jellegének megismertetésével, az oktatási feladatok ellátásában közreműködő szervezeti egységek és külső szervek megjelölésével. A tanulmány szerzője gyakorló rendészeti szakemberként és gyakorló polgárőrvezetőként foglalja össze a polgárőrség oktatási tevékenységét, a legfontosabb képzések, azok elemei jelentőségének kiemelésével. Rendszerezve, csoportosítva tárja az olvasó elé az oktatásokat az alapismereti képzéstől a Polgárőr Akadémiáig, illetve területek szerint bontva az OPSZ éves képzési tervének megfelelő logikában. A szerző a közbiztonság megteremtésében és fenntartásában való hatékony és törvényes közreműködés érdekében a szakmailag felkészült állománnyal történő feladatellátás lényegére irányítja a figyelmet, rávilágítva a szakmai ismeretek meglétének fontosságára, ami az önálló és a társszervvel közös szolgálatellátás során kamatozik. A tanulmány szerzője a polgárőrség működésének átfogó tudományos kutatásához, feltérképezéséhez kíván hozzájárulni, felismerve azt, hogy a kutatott téma a bűnmegelőzés, a közrend, a közbiztonság fenntartásában való civil közreműködés, ennélfogva a rendészeti együttműködés folyamatosan időszerű kérdése, ugyanis a jelenlegi körülmények között a polgárőrség szerepvállalása nélkülözhetetlen segítség a rendőrség számára.

Folyamatmenedzsment a fizikai biztonság területén

Takács Soma — 2024-09-25

A publikáció célja a magánbiztonsági piac szereplőinek körében alkalmazandó folyamatmenedzsment-tevékenység eredményességfokozó hatásainak és a szervezeti szintű folyamatmenedzsment-rendszerbe történő integrációjának ismertetése. A kutatásban bemutatjuk a feltárt szakmai logikai összefüggéseket, illetve azok megjelenését a tevékenységben. A szervezetek stratégiai szintű döntéshozatala során könnyen a feledés homályába kerülhet a szervezeti stratégiába ágyazott fizikai biztonság létrehozása, üzemeltetése és fejlesztése. A vállalatok számára elengedhetetlen kritérium, hogy felismerjék a fizikai biztonság stratégiai szintű jelentőségét, és ennek megfelelően helyezzék előtérbe annak integrálását a szervezeti struktúrába. A stratégia magában foglalja a fizikai biztonsági célok és irányelvek meghatározását, valamint ezen irányelvek és szakmai logikák szerint a felelős személyek kinevezését az eljárás végrehajtására és felügyeletére. A folyamatmenedzsment-rendszer alkalmazása jobb átláthatóságot, rendezettséget, ezáltal hatékonyabb működést eredményez a szakmai területek és a szervezet számára. Emellett a folyamatok integrációja lehetőséget biztosít a folyamatos ellenőrzés és az ellenőrzés során feltárt eltérések vizsgálatát követő fejlesztések kivitelezésére, amellyel biztosítja a szervezet rugalmasságát a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz.
Ezek teljesüléséhez elengedhetetlen a fizikai biztonsági folyamatok integrálása a szervezeti szintű folyamatmenedzsmentbe, amely egyszerre elérhetővé teszi a tevékenység hatékony felügyeletének és irányításának lehetőségét is. Az integrált megközelítés hozzájárul a szervezet hosszú távú eredményes működtetéséhez és piaci versenyképességének fenntartásához.

Az állami rendvédelmi, valamint a magánbiztonsági szereplők intézkedésikultúra-váltásának együttműködési és képzési lehetőségei

Trapp László — 2024-09-25

A 21. század egyik nagy kihívása a nemzetbiztonsági tényezők garantálásán túl a napi közbiztonság magas szintű szavatolása, aminek megteremtéséhez újszerű és hatékony, ugyanakkor jogállami keretek között értelmezett tevékenységre van szükség. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája előirányozza azokat a törekvéseket, amelyek az intézkedésikultúra-váltást segítik elő, amely magában foglalja a közrend, közbiztonság megteremtéséért felelősök együttműködésének létjogosultságát is.
Tanulmányomban elemzem az állami rendvédelmi, valamint a magánbiztonsági szereplők intézkedési kötelezettségét, valamint eszközrendszerét. Feltárom a hiányosságokból eredő különbségeket, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a társadalom által elvárt közbiztonság megteremtésére. Megvizsgálom azokat a normákat és irányelveket, amelyek szabályozzák a Magyarországon fellelhető kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségeit.
A vizsgálat fő célja, hogy átfogó képet adjon az állami rendvédelem és a magánbiztonság jogi szabályozása, illetve eszközrendszere közötti különbségekről; fókuszban az előirányzott intézkedésikultúra-váltás megteremtésének elősegítése áll.

Szerkesztői köszöntő

2024-09-25

Magyar Rendészet 2024/2-es lapszám – Szerkesztői köszöntő

Az iraki biztonsági erők szereplői

Bosnyák Henrietta — 2024-09-25

Huszonegy évvel ezelőtt az Egyesült Államok vezette multinacionális koalíció megtámadta, megszállta Irakot. Bagdad és vele együtt Szaddám Huszein
rezsimje elesett, majd nem sokkal ezután feloszlatták az iraki hadsereget. Az iraki kormány és karhatalom összeomlása a biztonsági helyzet romlásához, összecsapásokhoz, polgárháborús helyzethez vezetett az egész országban.
Irak huszonegy éve a közel-keleti konfliktusok egyik középpontja, ahol az amerikai beavatkozás a már meglévő belső törésvonalakat újabbakkal tetézte. A „Baaszmentesítés” eltávolította a Szaddám Huszein vezette politikai pártot, valamint minden kormányzati minisztériumot, a hozzájuk kapcsolódó vállalatokat és egyéb kormányzati intézményeket. Lényegében megszüntette a nemzet teljes kormányzati kapacitását, teljesen megváltoztatva a környezetet, amelyre a tervezők számítottak, és amelyhez stratégiát biztosítottak.2 A helyi hadsereg és rendőrség felállítása és mentorálása a hadsereg egésze számára kulcsfontosságú küldetéssé vált. Az amerikai erők a fenyegetésalapú stratégia helyett a lakosságalapú, felkelés elleni stratégiára helyezték a hangsúlyt, ami megkövetelte, hogy taktikai szinten tanácsadói csoportokat építsenek be az iraki katonai és rendőri egységekbe.3
Irak biztonsági architektúrája továbbra is összetett: gyenge képesség, széttagoltság, valamint külföldi befolyás mellett a helyzetét tovább nehezíti a kölcsönös bizalmatlanság és a szunnita lakosság alulreprezentáltsága. Mára kialakultak a különböző méretű és képességű főbb védelmi erők: a Terrorelhárítási Szolgálat, az Iraki Hadsereg, a Hashd al-Shaabi (PMF)4 és a kurd pesmerga erők, továbbá a Belügyminisztérium alá tartozó szövetségi rendőrség.5 Ennek ellenére a síita–szunnita egyensúly kialakítása a fegyveres erőkön belül, valamint az iraki milíciák integrálása az iraki haderőkbe mai napig fennálló, napirenden álló probléma.

A modern és posztmodern terrorizmus: változatos elkövetési módszerek és eszközök

Faggyas Attila — 2024-09-25

A modern kori terrorizmus jelentős biztonsági kihívásokat jelent mind nemzeti, mind globális szinten. A terrorizmus folyamatosan változik és fejlődik, különös tekintettel az elkövetési formákra. A terrorizmus gyökerei és alapvető működése rendkívül egyszerű, ugyanakkor a terrorizmus jelensége rendkívül komplex és sokdimenziós. A társadalom értelmezése meghatározó, mivel a terrorizmus definíciója változhat társadalmi értékrendtől függően. Az elmúlt években a biztonsági fenyegetések értelmezése egyre inkább a társadalom percepcióján alapul, ami felülírhatja a hagyományos definíciós kereteket. A terrorszervezetek és a terrorellenes erők szembenállásában jelen van az akció-reakció elve, azaz a terrorszervezetek fejlődése kihívás elé állítja a terrorelhárító szervezeteket, és fordítva. A terrorizmus megváltozott elkövetési módjai kiemelten érintik az első reagáló erőket. A tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy áttekintse a terrorizmus legfontosabb jellemzőit és fejlődését, kiemelt figyelmet szentelve az új elkövetési módszereknek.