Magyar Rendészet

Szerkesztői köszöntő

2024-10-31

Szerkesztői köszöntő

Előtanulmányok egy kutatói rendőrkávéházhoz, 2. rész

András Hunor Lehel — 2024-10-31

A rendőrség és a cigányság együttműködése hosszú évekre visszatekintő folyamat. A kapcsolat fejlesztése, valamint az együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében különböző – főleg – bűnmegelőzési jellegű programokkal igyekszik a rendőrség előrelépni. 2023 végén azonban az országos Roma Police Café sorozattal az együttműködés új formája valósult meg. A Police Café módszeren alapuló rendőrkávéházak kiváló terepet szolgálatatnak egy probléma mélyebb feltárására, egymás véleményének megismerésére és megoldási javaslatok megfogalmazására. A szerzők egyike a Roma Police Café sorozat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei rendezvényének szervezésében és végrehajtásában vett részt, egyrészt mint témagazda, másrészt mint vármegyei sajtóreferens, harmadrészt mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola doktorandusza. A másik szerző által fejlesztett, a rendőrök széles körében alkalmazott és elismert rendőrkávéház – mint kvalitatív empirikus kutatási módszer – a tudomány területén még csekély mértékben elismert. A módszer az elmúlt években a rendészettudomány területén lezajlott kutatásokban validnak bizonyult, amit a Roma Police Café sorozat és annak pozitív visszajelzése is megerősít. Egy vármegyei Café alapján leginkább a helyi sajátosságokra vonatkozó tanulságok vonhatók le, de a programsorozat országos összegzése alapján is megállapítható, hogy ilyen jellegű rendezvények szervezésével a rendőrség közelebb viszi a szervezetet annak szolgáltató jellegéhez. Az ilyen és ehhez hasonló programokkal a rendőrség valódi párbeszédet folytat a civilekkel, és betekintést nyújt a szervezetbe és annak munkájába. Ennek a kétoldalú kommunikációnak a pozitív hozadéka rövid, közép- és hosszú távon is megmutatkozik a rendészettudomány, a rendőrség, valamint a civilek oldaláról is.

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács tudományszervezési tevékenységének fejlődése az elmúlt két évtizedben

Bognár Balázs Lajos — 2024-10-31

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács (KTT) a katasztrófavédelmi szervezet megalakításától kezdve végzi tudományszervező, fejlesztő-kutató és vezetői döntéstámogatói tevékenységét, a Belügyi Tudományos Tanács felügyelete és koordinációja mellett. A működés mellett a KTT rendészettudományi kapcsolódását, valamint tudományszervezési feladatainak fejlődését elemezzük. Kutatásainkat követően a munkát a témában releváns jogszabályok, a belső normák és a KTT 2001-igvisszanyúlóan kiadott munkatervei és beszámolói elemzése alapján végeztük el, és rendszereztük a tudományszervezéssel kapcsolatos gondolatainkat, helyet kapott fontos és állandó tevékenységeinek és a nóvumoknak az ismertetése is.
A KTT fejlődését mutatja, hogy a katasztrófavédelem vezetői, szakemberei számára olyan proaktív kutatói hátteret biztosít, amely a jelen és a jövő kutatóinak a felmerülő problémákat minél szélesebb spektrumon mutatja meg, és lehetőséget biztosít a kellően tudományos alaposságú vizsgálatokhoz, egyúttal kapcsolódási pontokat nyújt a rendészettudomány többi ágához is.

Tudományos publikációs tevékenység az elmúlt húsz évben a rendőrségi gazdaságvédelem kiemelt területein mértékadó hazai folyóiratokban

Nagy Richárd — 2024-10-31

Írásunk célja a rendőrségi gazdaságvédelem elméleti megközelítéseit, egyes kiemelt területeit a hazai mértékadó folyóiratokban az elmúlt 20 évben taglaló tudományos publikációk áttekintő elemzése, rendszerezése a tudománymetriai összefoglalás érdekében. A vizsgált területek: a gazdasági bűnözésről, rendőrségi gazdaságvédelemről általában, pénzmosás, korrupciós bűncselekmények, környezeti bűncselekmények. A publikációk áttekintését, elemzését követően megállapíthatjuk, hogy a gazdasági bűnözés elméleti megközelítéseiről szóló cikkekben a szerzők eltérő módon látják a gazdasági bűnözés jellemzőit, határait, fogalmát. A három kiemelt szakterületen megjelent cikkekben a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi környezet változásait, a felmerülő dogmatikai és jogértelmezési kérdéseket, kriminológiai jellemzőket, sikeresen megoldott ügyekben szerzett tapasztalatokat, bevált gyakorlatokat osztottak meg, illetve a korrupciós témakörben a bűncselekménytípus nagy látenciájára tekintettel kutatásmódszertani kérdéseket tárgyaltak. Cikkünk remekül mutatja az egyes területeken a különböző tudományos álláspontokat, azok fejlődését, alakulását. A szakterületen megjelent írások ilyen áttekintő jellegű elemzése hasznos forrásként szolgálhat nem csupán a gyakorlatban dolgozó jogalkalmazóknak, hanem a témában kutató tudományos szakembereknek is, mivel megismerhetik az egyes tudományos álláspontokat, a jogszabályi környezet fejlődését, változásait, a felmerülő dogmatikai kérdéseket.

Recenzió Hans-Erhard Lessing A bicikli kultúrtörténete című könyvéről

Felföldi Péter — 2024-10-31

Ebben a könyvismertetőben megismerhetjük azokat a részletekbe menő történeti információmozaikokat, amelyek egy ma teljesen általánosan használt közlekedési eszközzel kapcsolatban megjelentek a kialakulástól a társadalmi elfogadottság hullámzó alakulásán át a közelmúlt fejleményeiig. Hans-Erhard Lessing A bicikli kultúrtörténete című könyve közel 230 oldalon át kalauzol a kerékpározás társadalmi és műszaki történetében, ennek rövid bemutatására vállalkozik ez az írás.

A javítóintézeti dolgozók stresszérzete és mentális egészsége

Virágh-Vizvári Fanni — 2024-10-31

A javítóintézeti nevelés zárt intézményi keretek között zajlik, ezért a növendékek személyes motivációja és együttműködése nem minden esetben adott, ami a velük foglalkozók számára kihívásokkal teli munkát jelent. A javítóintézeti munka során tehát gyakoriak lehetnek a váratlan, stresszt okozó helyzetek. Kutatásom célja ezen nehézségek feltárása, a dolgozók mentális állapotával összefüggésben.
Az adatgyűjtésnél validált teszteket2 alkalmaztam, a vizsgálatban részt vevők (n=41) egyéni pszichológiai jellemzőire vonatkozó mutatókat, valamint saját kérdőívvel javítóintézet-specifikus munkahelyi stresszorokat vizsgáltam.
Az első eredmények alapján az látható, hogy a kitöltők összességében jó mentális állapotúak, rezilienciaszintjük a magyar átlag feletti (M=77,97; SD=12,05). Ugyanakkor a stresszt okozó életesemények magas száma (M=210,87; SD=180,89) együtt jár a szorongás növekedésével (p<0,001; r=0,668; tau-b=0,525). A munka hasznosságérzetének alskálája magas értéket tükröz (M=63,68; SD=9,01), ami ellentétes irányú együttjárást mutat az állapotszorongással (p=0,005; r=−0,432; tau-b=−0,237), valamint a kiégés emocionális kimerülési alskálájával (p=0,004; r=−0,435; tau-b=−0,401). Azoknál, akik kompetensnek érzik magukat munkájuk során, várhatóan alacsonyabb a kiégés elszemélytelenedési faktora (p<0,001; r=−0,591; tau-b=−0,471).
Összességében az látható, hogy a reziliens dolgozóknál kisebb eséllyel alakulnak ki mentális problémák, így igen fontos a dolgozók hatékony fejlesztése, hiszen a segítő munkában való sikeresség biztosítja a munkavégzés hosszú távú minőségét is.

A pszichológiai profilalkotás története és módszertana

Erdélyi Ákos — 2024-10-31

A bűnügyi vagy elkövetői profilalkotás nemzetközi megjelenítése hosszú időre nyúlik vissza, mind a gyakorlatban, mind az elméleti-empirikus oldalon. Az első bűnügyi profilok már az ókorban megjelentek; az 1400-asévek második felében pedig az inkvizíció idején, a boszorkányperekben szintén találunk olyan írásokat, amelyek a korabeli profilalkotásnak feleltethetők meg. A 20. század második felétől exponenciálisan nő a profilalkotással kapcsolatos kutatások száma, és így egyre több alkalmazott profilelemzési eljárást dolgoznak ki és vezetnek be. A több irányzat egyike a pszichológiai vagy klinikai profilalkotás, amely az első profilalkotó eljárások egyike – az első sikereket pszichiáterek és pszichológusok érték el a bűnügyi profilalkotás terén. Ennek ellenére a pszichológiai profilalkotás módszertanilag a legkevésbé kutatott, módszere kidolgozatlan és empirikusan kevésbé validált, ami jelentősen visszaveti a pszichológiai profilok gyakorlati alkalmazását.
Szakirodalmi áttekintést mutatok be arról, hogy a pszichológiai vagy klinikai profilalkotás honnan hová tart, milyen fontosabb mérföldkövek azonosíthatók az eljárás kialakulásában és elterjedésében.
Annak ellenére, hogy a pszichológiai profilalkotás a főbb irányzatok közül az első, számos hiányosságban szenved. Ennek érdekében célszerű lenne olyan empirikus kutatások végzése, amelyek validálják az eljárást.

Szemelvények az úszó szállodakomplexumok biztonságának megteremtéséről

Lukács Roxána — 2024-10-31

A szerzők gyakorló biztonsági szakemberként kívánnak átfogó képet adni a tengerjáró hajók iparát érintő egyes biztonsági kérdésekről és kihívásokról. Betekintést tenni a sokak által csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismert, luxustól csillogó világ árnyakkal telített kulisszái mögé. Rámutatva arra is, hogy hihetetlen dinamikával fejlődő ágazatról van szó, ahol évről évre egyre nagyobb és növekvő számú utastömeget kiszolgáló hajók kerülnek a világ vizeire. A hajótársaságok pedig a maximális profit érdekében számos különféle tematikájú és eltérő hosszúságú utat kínálnak, legyen szó akár több hónapon át tartó világ körüli útról vagy párhetes mediterrán hajókázásról. Az utasok számának gyarapodásával azonban a fedélzeten elkövetett bűncselekmények, balesetek száma is növekszik.
Írásunkban a hajózásbiztonság megteremtése és megőrzése érdekében tehető intézkedések, szabályozások körét vizsgáltuk meg azon a területen, amelynek alapelve a nyitottság, a szívélyes fogadtatás és a vendégszeretet. Górcső alá véve azt is, hogy milyen változatos veszélyekkel nézhet szembe egy tengerjáró hajó utasa, és melyekre számíthat a fedélzeten eltöltött ideje alatt.

A migrációs statisztikai adatgyűjtés gyakorlata az Európai Unióban

Urbán Ferenc — 2024-10-31

A közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) az európai uniós országok közötti menedékjog és menedékkérelmek kezelésének összehangolt rendszerét jelenti. A tanulmány célja a KEMR statisztikai adatgyűjtő funkciójának elemzése, amelyhez módszerként az uniós szervezetek és tagállamok képviselőivel folytatott interjúkon alapuló empirikus kutatást választottam. Az interjúk során a megkérdezettek tapasztalatai és véleményei alapján vizsgáltam, hogy miként működik a jelenlegi adatgyűjtő rendszer a menekültügyi folyamatok monitorozásában, valamint az európai menekültügyi politika alakításában. A tanulmány rávilágít az adatgyűjtés jelenlegi kihívásaira és hiányosságaira, valamint javaslatokat fogalmaz meg az adatgyűjtés hatékonyságának növelésére és a rendszer fejlesztésére, annak érdekében, hogy a KEMR még hatékonyabb eszközzé váljon az európai menekültügyi kihívások kezelésében.

„We HAVE a Dream”

Vedó Attila — 2024-10-31

A tanulmány áttekintést ad a 2021–2027 közötti programidőszakban a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz keretében tervezett fejlesztésekről, az egyes intézkedések szakmai tartalmáról és pályázati lehetőségeiről. Napjainkban a szakmai stratégiai tervezés már elképzelhetetlen a forrásokat biztosító, elsősorban európai uniós pénzügyi tervezés párhuzamos előkészítése nélkül. Az EU külső határait fenyegető veszélyek, valamint a technikai fejlődés támasztotta új kihívások egyre inkább felértékelik az új forráslehetőségek felkutatását. A Magyarországra nehezedő schengeni kötelezettségek anyagi terhei a szolidaritási mechanizmusok új formáinak (az uniós pénzügyi alapok forrásai, más tagállamok vendégtisztjeinek részvétele a magyar külső határok ellenőrzésében, a működési és fenntartási költségek terheinek megosztása) kiaknázását teszik indokolttá, amelynek egyik alapköve a tanulmány tárgyát képező pénzügyi eszköz. A Belügyi Alapok korábbi programjairól és azok elődeiről születtek már különböző terjedelmű, az uniós finanszírozási lehetőségeket más-más aspektusból megvizsgáló tanulmányok, azonban a HAVE-program vonatkozásában ez az első átfogó, szakmai közönséget célzó összefoglaló.

A pszichológia tudományának szerepe, feladatai a rendészeti felsőoktatásban

Gazsó Magdolna — 2024-10-31

A felsőoktatás minden ágában jelentkező probléma, hogy a tudományos kutatás legújabb eredményei miként építhetők be az oktatásba. Igaz ez a rendészeti pszichológia és a rendészeti felsőoktatás kapcsolatrendszerére is. A feladat kettős. Egyfelől meg kell találni azokat az oktatási módszereket, amelyekkel ki lehet alakítani a megfelelő szakmai személyiséget, biztosítani lehet az állomány megtartását, valamint a dinamikus biztonság feltételeit. Ezzel összefüggésben új, kreatív módszerekre van szükség a rendészeti felsőoktatásban, amelyek az oktatásba belépő generáció igényeit és lehetőségeit összhangba hozzák a megszerzendő információ mennyiségével és minőségével egyaránt.

A rendészeti és közszolgálati pályaorientációs képzés kialakulása, változásai és jövőképe

Kállai S. Barbara — 2024-10-31

A tanulmány előzetes kutatás arra vonatkozóan, hogy a rendészeti pályaorientációs szakképzés eddig miért nem a várakozásoknak megfelelő eredményeket hozta. Ennek lehetséges okait vizsgáltam. Szakképzésben oktató kollégáimmal folytatott beszélgetések során az alábbi lehetséges okok merültek fel: a tantárgyfelosztás nem az életkori sajátosságokat figyelembe véve jelenik meg a tantervben, a képzésre jelentkező diákok elképzelései nem igazodnak a szakma realitásaihoz. Az oktatási intézmények eltérő lehetőségei miatt az oktatási körülmények nem mutatnak egységes képet. Ezek a tényezők szerepet játszhatnak abban, hogy a továbbtanulási szándék megkopik a képzés ideje alatt.

A főszerkesztő tengerentúli naplójából I.

Christián László — 2024-10-31

Az ÁVH tényleges elhárító tevékenységének vizsgálata egy koncepciós eljárás alapján

Sümegh Attila — 2024-10-31

1950. január 1-jén megalakult az önálló, Belügyminisztériumtól független, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) közvetlen irányítása mellett működő Államvédelmi Hatóság (ÁVH). Tevékenysége során rendszeresen alkalmazta a titkos információgyűjtés humán eszközeit, amelyek a hírszerző, elhárító szervezet rendelkezésére álltak Magyarországon az 1950-es évek elején.
Az esettanulmány célja bemutatni az 1950. január 1-jei hatállyal létrejött, a Belügyminisztériumtól független, a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt Államvédelmi Hatóság szervezeti egységei közötti együttműködést, az ismeretek megosztásának módját, információs szempontú felhasználását. Bemutatja azt is, hogy a feltételezett kémtevékenység felderítése, vizsgálata hogyan szolgálta a belpolitikai célkitűzéssel, a kollektivizálással szemben álló birtokos parasztság (kulákok) felszámolását.
Az ügyre vonatkozó, Budapest Főváros Levéltárában őrzött bírósági iratok, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött vizsgálati és a Jugoszláviát érintő hírszerzéstörténeti dokumentumok, továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárában őrzött járási pártiratok összehasonlításával, feldolgozásával készített esettanulmány egy 1951-ben folytatott koncepciós büntetőügyön keresztül mutatja be a diktatúra politikai rendőrsége, az Államvédelmi Hatóság egy megyei osztályának tevékenységét.
A politikai rendőrség Jugoszlávia érdekében végzett kémkedéssel gyanúsított egy volt SS-tisztet, de a kémtevékenység leleplezésével sokkal fontosabb politikai feladatot is el tudott végezni, le tudott számolni két falu kuláknak bélyegzett birtokos parasztságával.
Az eljárásból világosan kirajzolódik, hogy annak ellenére, hogy az adott időszakban Jugoszláviára mint ellenségre tekintettek, az ügyet mégis belpolitikai leszámolásra használták fel.
A vizsgálati anyag iratai, továbbá a Jugoszláviával szembeni hírszerző és elhárító tevékenység levéltári dokumentumai alapján megállapítható, hogy mind a magyarországi, mind a jugoszláviai politikai rendőrség (UDB) komoly ismeretanyaggal rendelkezett a másik fél által alkalmazott titkosszolgálati módszerekről.

Mistakes in Personal Identification Attempts

Fenyvesi Csaba — 2024-10-31

The following study is meant to present the most frequent mistakes (dangers) of identity parades (line-up, recognition) and their possible consequences, such as for instance the worst outcome: justizmord, (miscarriage of justice). The author analyses sources of criminal tactical and criminal technical major errors through real international and Hungarian homicide cases and suggests legislative changes “de lege ferenda” as well as preventive methods and tactics for law enforcers and criminalists as well.

A forenzikus szakértői vélemények értékelésének nehézségei az USA, Mexikó és az Oroszországi Föderáció bíróságain

Erdélyi Katalin — 2024-10-31

A forenzikus szakértői vélemények megbízhatóságának értékeléséhez a bírók – mivel nem szakértők – nem rendelkeznek a szükséges tudományos ismeretekkel. A dilemma feloldására egyes országoknak elméleti szinten, másoknak már a gyakorlatban is vannak kiforrott megoldásaik.
A tanulmány a forenzikus tudományok jelenleg is folyó ostromának három helyszínén – USA, Mexikó, Oroszországi Föderáció – mutatja be a szakértői vélemények bírósági értékelésének problémáit angol, spanyol, orosz nyelvű szakirodalmak és állami kutatási projektek elemzése alapján. A nemzetközi kitekintés rávilágít arra, hogy a forenzikus szakértői vélemények értékelésével összefüggésben több ország bírósága is hasonló problémákkal küzd. A bemutatott, még csak körvonalazódó vagy már létező jó megoldások példaként szolgálhatnak más országok számára.