A magyar katasztrófavédelem nemzetközi kapcsolatrendszerének vizsgálata és fejlesztésének lehetőségei
Copyright (c) 2023 Takács Gergely
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A magyar katasztrófavédelem nemzetközi kapcsolatrendszere rendkívül kiterjedt: rendelkezik kétoldalú és regionális kapcsolatokkal; szorosan együttműködik az Európai Unióval annak Uniós Polgári Védelmi Mechanizmusán (UCPM) keresztül; a HUNOR és HUSZÁR minősített mentőcsapatok révén figyelemmel kíséri az ENSZ Nemzetközi Kutató-mentő Tanácsadó Csoportjának (INSARAG) munkáját; a NATO legnagyobb nem katonai programjában, a Reziliencia Bizottságban (RC) pedig szakértőkkel és szakdiplomatával képviselteti magát. A kiterjedt nemzetközi kapcsolatok ismerete nemcsak a külföldi bevetések vagy támogatások minél hatékonyabb végrehajtásához járulnak hozzá, hanem diplomáciai értékük van és a szakmai fejlődés lehetőségével is rendelkeznek. A folyamatos, gyakorlati együttműködés elősegíti az ország szakmai és általános pozitív megítélését, továbbá a külföldi legjobb gyakorlatokkal való megismerkedést. A szerző be kívánja mutatni ezt a rendszert és annak lehetséges fejlesztési lehetőségeit, illetve rá szeretne mutatni a témakör összetettségére és fontosságára.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
European Commission (2019): Guidelines “Certification and Registration” of Response Capacities in the European Civil Protection Pool (ECCP). Online: https://erccportal.jrc.ec.europa.eu/Desktop-Modules/ResponseCapacity/Documents/Certification%20Guidelines%20-%20October%202019.pdf
Görög Katalin et al. (2021): NATO polgári veszélyhelyzet-kezelés és Magyarország. In Szenes Zoltán (szerk.): A mai NATO: A szövetség helyzete és feladatai. Budapest: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Kft., 213–230.
Gulyásné Gyurka Tímea – Vass Gyula (2021). A hivatásos katasztrófavédelmi szerv koronavírusjárvány-kezelés kapcsán végrehajtott feladatai. In Koltay András – Török Bernát (szerk.): Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül. Budapest: Ludovika, 111–122.
Muhoray Árpád (2019): A katasztrófavédelmi igazgatás rendszere, helye, szerepe a védelmi igazgatási feladatok ellátása során. In Hornyacsek Júlia (szerk.): A védelmi igazgatás rendszere és a honvédelmi igazgatással való kapcsolatának elméleti és gyakorlati összefüggései. Budapest: Dialóg Campus, 111–132.
Muhoray Árpád (2022): A katasztrófavédelem irányítási modelljének vizsgálata. In Studia Doctorandorum Alumnae I. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, 359–458. Online: http://doi.org/10.23715/SDA.2022.1.3
Muhoray Árpád – Becze Réka (2013): A katasztrófavédelmi szervek nemzetközi együttműködése. Oktatási segédanyag. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
OCHA (2012): OCHA on Message: Humanitarian Principles. Online: https://www.unocha.org/sites/dms/Documents/OOM-humanitarianprinciples_eng_June12.pdf
OCHA’s Strategic Plan 2023–2026. Six trends that will drive vulnerability and needs over the coming decade. Online: https://www.unocha.org/sites/unocha/files/OCHA%27s%20Strategic%20Plan%202023-2026.pdf
Schweickhardt, Gotthilf (2023): Az Európai Unió katasztrófavédelmi tevékenységének hatása az egységes Magyarországi katasztrófavédelem kialakulására és fejlődésére. Polgári Védelmi Szemle, 15( Különszám), 352–367.