A profilalkotás szerepe a motivációk meghatározásában
Copyright (c) 2023 Lohner Klaudia, Bencze Réka, Bathó-Csombok Ildikó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A büntetőeljárás és így a nyomozás kiemelten fontos pontja a motiváció feltárása, ami alapján egyrészt megtörténik egy bűncselekmény minősítése, másrészt a motiváció előzetes feltárása rendkívül fontos alapot adhat egy jövőbeni gyanúsítotti kihallgatás megtervezéséhez. Vannak kvázi egyértelmű esetek, ahol egy emberöléssel végződő betörés helyszíne szinte elmeséli a történteket – feszítésnyomok a bejárati ajtón, a helyszínen talált dulakodás nyomai, a betörés ideje, eltulajdonított tárgyak stb. – amelyek már a nyomozás kezdeti szakaszában engedhetnek következtetni a nyereségvágyas motivációra. De mi van akkor, ha a motiváció teljesen vagy részben értelmezhetetlen? Az FBI magatartástudományi részlegénél az ilyen nehezen értelmezhető, úgymond bizarr esetek hívták életre a profilalkotás módszerét. Jelen tanulmányban az emberölések motivációinak vizsgálatával kapcsolatos kérdésköröket járjuk végig, bemutatva hazai és nemzetközi kutatások eredményeit és részeredményeit, a profilalkotás módszerét fókuszba helyezve. A tanulmány eredményei hozzájárulhatnak a hazai profilalkotási és viselkedéselemzés alapú nyomozástámogatási módszerek fejlesztéséhez.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Adcock, James M. – Chancellor, Arthur S. (2012): Death Investigations. [h. n.]: Jones & Bartlett Learning.
Andresen, B. D. – Alcaraz, A. M. – Grant, P. M. (2005): The Application of Pancuronium Bromide (Pavulon) Forensic Analyses to Tissue Samples from an “Angel of Death” Investigtion. [h. n.]: ASTM International. Online: https://doi.org/10.1520/JFS2003353
Atkinson, Richard – Hilgard, Ernst (2005): Pszichológia (3. kiadás). Budapest: Osiris.
Bányai Éva – Varga Katalin (2014): Affektív pszichológia. Budapest: Medicina.
Bányai Éva (2021): Affektív pszichológia. [Előadásanyag]. ELTE.
Belovics Ervin et al. (2012): Büntetőjog I. Általános rész. Budapest: HVG-ORAC.
Bijleveld, C. – Smit, P. (2006): Homicide in the Netherlands. Homicide Studies, 10(3), 195–219. Online: https://doi.org/10.1177/1088767906290413
Blackman, N. – Weiss, J. M. – Lamberti, J. W. (1963): The Sudden Murderer. Archives of General Psychiatry, 8(3), 289–294. Online: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1963.01720090077009
Bonta, James – Andrews, D. A. (2016): The Psychology of Criminal Conduct (Sixth ed.). New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315677187
Canter, David (2000): Offender Profiling and Criminal Differentiation. Legal and Criminological Psychology, 5(1), 23–46. Online: https://doi.org/10.1348/135532500167958
Chervyakov, V. V. et al. (2002): The Changing Nature of Murder in Russia. Social Science & Medicine, 55(10), 1713–1724. Online: https://doi.org/10.1016/S0277-9536(01)00299-4
Douglas, John E. et al. (2013): Crime Classification Manual: A Standard System for Investigating and Classifying Violent Crime. [h. n.]: John Wiley & Sons.
Douglas, John E. et al. (1986): Criminal Profiling from Crime Scene Analysis. Behavioral Sciences & The Law, 4(4), 401–421. Online: https://doi.org/10.1002/bsl.2370040405
Bolyky Orsolya (2018): Az emberölések jogi és kriminológiai jellemzői, különös tekintettel a mentális tényezők büntetőjogi értékelésére. PhD-értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Online: https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2018.002
Eftekhari, A. – Ghorbani, M. – Gharedaghi, J. (2006): Methods and Motives of Murder in Tehran and Related since September 2003 to 2004. Iranian Journal of Forensic Medicine, 11(4), 179–184.
Felson, R. B. – Tedeschi, J. T. (1993): A Social Interactionist Approach to Violence: Cross-Cultural Applications. Violence and Victims, 8(3), 295–310. Online: https://doi.org/10.1891/0886-6708.8.3.295
Fenyvesi Csaba – Herke Csongor – Tremmel Flórián (2022): Kriminalisztika. Budapest: Ludovika.
Foucault, Michel – Baudot, Alain – Couchman, Jane (1978): About the Concept of the “Dangerous Individual” in 19th-Century Legal Psychiatry. International Journal of Law and Psychiatry, 1(1), 1–18. Online: https://doi.org/10.1016/0160-2527(78)90020-1
Fox, James A. – Levin, Jack (1998): Multiple Homicide: Patterns of Serial and Mass Murder. Crime and Justice, 23, 407–455.
Frenkel, J. – Doefman, J. (1930): Spontaneous and Induced Magnetisation in Ferromagnetic Bodies. Nature, 126(3173), 274–275. Online: https://doi.org/10.1038/126274a0
Gárdonyi Gergely (2021): Profilalkotás a bűnügyi helyszínen – a gyakorló szakember szemével. Belügyi Szemle, 69(12), 2107–2118. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.3
Geberth, V. J. (1986): Mass, Serial and Sensational Homicides: The Investigative Perspective. Bulletin of the New York Academy of Medicine, 62(5), 492–496.
Görgényi Ilona (2016a): 1. A törvényi tényállás rendszerbeli elhelyezése, fogalma és formái. Az általános törvényi tényállás főbb jellemzői. In Horváth Tibor – Lévay Miklós (szerk.): Magyar büntetőjog – általános rész. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.55413/9789632956282
Görgényi Ilona (2016b): 5.4. A motívum és célzat. In Horváth Tibor – Lévay Miklós (szerk.): Magyar büntetőjog – általános rész. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.55413/9789632956299
Haller József szerk. (2020): Rendészeti pszichológia. Budapest: Dialóg Campus.
Hammond, W. A. (1888): Madness and Murder. The North American Review, 147(385), 626–637.
Hegedűs Gábor (2019): Nyomozástámogatás – bűnügyi profilalkotás. Magyar Rendészet, 19(1), 51–63. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.1.3
Holcomb, W. R. – Daniel, E. A. (1988): Homicide without an Apparent Motive. Behavioral Sciences & the Law, 6, 429–437. Online: https://doi.org/10.1002/bsl.2370060310
Holmes, Ronald M. – De Burger, James – Holmes, Stephen T. (1988): Inside the Mind of the Serial Murder. American Journal of Criminal Justice, 13(1), 1–9. Online: https://doi.org/10.1007/BF02890847
Keményné dr. Pálffy Katalin (1989): Bevezetés a pszichológiába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Keppel, Robert D. – Walter, Richard (1999): Profiling Killers: A Revised Classification Model for Understanding Sexual Murder. International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology, 43(4), 417–437. Online: https://doi.org/10.1177/0306624X99434002
Kitulwatte, I. D. G. et al. (2022): Medico Legal and Ethical Aspects of Surrogacy; A Case Report of a Tragic Maternal Death from Sri Lanka. Journal of Forensic and Legal Medicine, 91, 102425. Online: https://doi.org/10.1016/j.jflm.2022.102425
Kreuz, Petr (2019): Witch Hunts in Eastern Europe. In Dillinger, Johannes (szerk.): The Routledge History of Witchcraft. London: Routledge, 188–197. Online: https://doi.org/10.4324/9781003010296-16
Medlicott, W. N. (1966): Documents on British Foreign Policy, 1919–1939. [h. n.]: [k. n.].
Orosházi Józsefné – Németh R. – Faragó Á. (2000): A kriminálpszichológia lehetőségei a nyomozati munkában. Belügyi Szemle, 48(10), 108–113.
Parker, Belinda L. – McKinley, Amber C. (2008): Homicide Event Motive: A Situational Perspective. Salus Journal, 6(2), 78–95.
Parsons, Ben (2012): Sympathy for the Devil: Gilles de Rais and his Modern Apologists. In Gusick, Barbara – Heintzelman, Matthew (szerk.): Fifteenth Century Studies 37. Boydell & Brewer – Camden House, 113–138.
Petherick, Wayne – Sinnamon, Grant (2014): Motivations: Offender and Victim Perspectives. In Petherick, Wayne (szerk.): Profiling and Serial Crime: Theoretical and Practical Issues (Third ed.). Anderson Publishing, 393–430. Online: https://doi.org/10.1016/B978-1-4557-3174-9.00018-5
Petherick, Wayne – Turvey, Belinda E. (2020): Criminal Motivations. Academic Press.
Reale, Kylie S. et al. (2021): Making Sense of Senseless Murders: The Who, What, When, and Where? Behavioral Sciences & the Law, 39(2), 230–244. Online: https://doi.org/10.1002/bsl.2513
Ressler, R. K. et al. (1985). Violent Crime. FBI Law Enforcement Bulletin, 54(8), 2–31.
Ruotolo, A. K. (1968): Dynamics of Sudden Murder. The American Journal of Psychoanalysis, 28(1–2), 162–176. Online: https://doi.org/10.1007/BF01873635
Satten, J. et al. (1960): Murder without Apparent Motive: A Study in Personality Disorganization. The American Journal of Psychiatry, 117(1), 48–53. Online: https://doi.org/10.1176/ajp.117.1.48
Savino, John O. – Turvey, Brent E. szerk. (2011): Rape Investigation Handbook. [h. n.]: Academic Press.
Schafer, J. A. et al. (2021): Police Supervisor Attitudes toward Organizational Change. Journal of Crime and Justice, 44(3), 258–274. Online: https://doi.org/10.1080/0735648X.2020.1803952
Shiva kumar, B. C. – Viswanath, D. Sristava, Prem Chandra (2011): Trends of Homicidal Deaths and Tertiary Care Centre Bengaluru. Journal of Indian Academy of Forensic Medicine, 33(2), 120–124.
Tita, George – Griffiths, Elizabeth (2005): Traveling to Violence: The Case for a Mobility-based Spatial Typology of Homicide. Journal of Research in Crime and Delinquency, 42(3), 275–308. Online: https://doi.org/10.1177/0022427804270051
Turvey, Brent E. (2002): Criminal Profiling: An Introduction to Behavioral Evidence Analysis. Academic Press, Elsevier.
Turvey, Brent E. – Savino, John O. (2011): Rapist Modus Operandi and Signature, Chapter 16. In Turvey, Brent (szerk.): Rape Investigation Handbook. Elsevier Science & Technology, 405–429. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-386029-3.00016-4
Wolfgang, M. E. (1958): Patterns in Criminal Homicide. University of Pennsylvania Press. Online: https://doi.org/10.9783/9781512808728
Jogi forrás
BH 2016. 294.