A vád eredményessége Európában

doi: 10.32577/mr.2023.2.8

Absztrakt

Magyarországon a váderedményességi mutató évek óta tartósan magas. Míg a Legfőbb Ügyészség ezt jellemzően pozitívan értékeli és az ügyészi munka hatékonyságának igazolását látja benne, mások kritizálják és többek között az úgynevezett rejtett bűnösségi vélelem egyik megnyilvánulásának tartják. Annak eldöntéséhez, hogy a magyar bűnügyi statisztikai adatok kiugróan magasak-e e tekintetben a környező országokhoz képest, európai összevetésre van szükség. Erre figyelemmel a tanulmány célja a vád eredményességére vonatkozó adatok összehasonlító büntető eljárásjogi és bűnügyi statisztikai vizsgálata. A kutatás az ENSZ Európai Bűnmegelőzési és Bűnözéskontroll Intézete által 1995 és 2004 között lefolytatott vizsgálat során gyűjtött, illetve az aktualitás érdekében az Európai Bűnügyi és Büntető Igazságszolgáltatási Statisztikai Forrásgyűjtemény 2021. évi kiadásában közzétett adatokon alapul, amelyeket a feltett kérdés megválaszolása érdekében további független felülvizsgálat és elemzés követ. A kutatás eredményeként a tanulmány megállapítja, hogy a váderedményességi mutató szempontjából Magyarország hányadik helyet foglalja el az európai államok rangsorában, valamint konstruktív következtetéseket fogalmaz meg a vád eredményességének és a büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának összefüggéseit illetően.

Kulcsszavak:

ügyészség váderedményesség büntetőeljárás hatékonysága összehasonlító büntető eljárásjog

Hogyan kell idézni

Lichtenstein, A. (2023). A vád eredményessége Európában. Magyar Rendészet, 23(2), 141–155. https://doi.org/10.32577/mr.2023.2.8

Hivatkozások

Aebi, Marcelo F. et al. (2021): European Sourcebook of Crime and Criminal Justice Statistics. Lausanne: Université. Online: https://wp.unil.ch/europeansourcebook/files/2021/12/ESB_Online_Stable_211202.pdf

Aromaa, Kauko – Heiskanen, Markku szerk. (2008): Crime and Criminal Justice Systems in Europe and North America 1995–2004. Helsinki: European Institute for Crime Prevention and Control. Online: https://www.unodc.org/documents/data-and-analysis/Crime-statistics/HEUNI_1995-2004.pdf

B/12207. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2019. évi tevékenységéről. Online: http://ugyeszseg.hu/wp content/uploads/admin/2020/10/ogy_beszamolo_2019.pdf

B/950. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2021. évi tevékenységéről (2022). Online: http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2022/10/ogy_beszamolo_2021.pdf

Farkas Ákos – Róth Erika (2019): A büntetőeljárás. Budapest: Wolters Kluwer. Online: https://doi.org/10.55413/9789632959054

Heiskanen, Markku et al. szerk. (2014): Recording Community Sanctions and Measures and Assessing Attrition. A Methodological Study on Comparative Data in Europe. Helsinki: European Institute for Crime Prevention and Control. Online: https://heuni.fi/-/report-series-no.-77

Herke Csongor (2018): Büntető eljárásjog. Egyetemi jegyzet. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.

International Association of Prosecutors (2011): Submission by the International Association of Prosecutors to the Search Committee for the position of ICC Prosecutor. Online: https://www.iap-association.org/getattachment/Resources-Documentation/ICC_Prosecutor-finalEH2_-1.pdf.aspx

J/16112. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2004. évi tevékenységéről. Online: https://www.parlament.hu/irom37/16112/16112.pdf

Katona Tamás (2020): Az igazságügyi statisztika története és jelene. In Jakab András – Sebők Miklós (szerk.): Empirikus jogi kutatások. Paradigmák, módszertan, alkalmazási területek. Budapest: Osiris – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 549–563.

Kúria, Büntető Kollégium, Joggyakorlat-elemző csoport (2014): A vád törvényességének vizsgálata. 2013. El.II.E.1/4. Összefoglaló vélemény. 2014. április. 4. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/a_vad_torvenyessegenek_vizsgalata.pdf

Lichtenstein András (2021): Az ügyészi vádmonopólium korrektívumai Európa egyes államaiban. FORVM: Publicationes Doctorandorum Juridicorum (11), 73–85. Online: http://acta.bibl.uszeged.hu/73161/1/forum_doctorandorum_2021_073-085.pdf

Luna, Erik – Wade, Marianne szerk. (2012): The Prosecutor in Transnational Perspective. New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:osobl/9780199844807.001.0001

A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma

Az Oroszországi Föderáció Emberi Jogi Főbiztosának Jelentése (2019). Online: https://ombudsmanrf.org/news/novosti_upolnomochennogo/view/o_sobljudenii_prav_grazhan_v_ugolovnom_sudoproizvodstve

Rasmusen, Eric – Ramseyer, Mark (2001): Why Is the Japanese Conviction Rate so High? The Journal of Legal Studies, 30(1), 53–88. Online: https://doi.org/10.1086/468111

Róth Erika (2015): Az ügyész diszkrecionális jogköre. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. Work Report of the Supreme People’ Court. Online: http://english.court.gov.cn/reports.html

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.