Hatékonyabb-e a közös nyomozócsoportban való együttműködés, ha több országot érintő bűncselekmény merül fel?

doi: 10.32577/mr.2023.2.6

Absztrakt

A szervezett bűnözés nagy kihívást jelent többek között hazánknak is, de a nemzetközi bűnügyi együttműködés jó lehetőséget ad arra, hogy akár több ország egységesen lépjen fel ellene. Ahhoz, hogy a nyomozó hatóságok a nemzeti határokon átnyúló bűncselekmények ellen is hatékonyan tudjanak fellépni, ismerniük és a gyakorlatban is alkalmazniuk kell a rendelkezésre álló proaktív eszközöket. Az egyik ilyen proaktív eszköz a közös nyomozócsoport, amelynek alkalmazása felmerülhet, ha a több tagállamra is kiterjedő bűncselekmény különösen bonyolult, vagy több tagállam folytat büntetőeljárást a bűncselekmény miatt. A kutatás tárgya és egyben a kutatási kérdés is, hogy a közös nyomozócsoportban való együttműködés elengedhetetlen-e bizonyos esetekben? A másik fontos eleme a vizsgálatnak, hogy a közös nyomozócsoport alkalmazásának előnyeit és további lehetőségeit felismeri-e hazánkban a rendészet és az igazságszolgáltatás, illetve a leplezett eszköz alkalmazása szükséges-e ennek során? A tanulmányban konkretizálom a közös nyomozócsoport előnyeit, kitekintést téve a Covid–19-járványra, illetve megvizsgálom félig strukturált interjúkon keresztül, hogy a gyakorlatban felismerhetők-e azok az előfeltételek, indokok, amelyek alapján felállítják a közös nyomozócsoportokat. A kutatás célja, hogy mind a rendészetben, mind az igazságszolgáltatásban dolgozó gyakorlati szakemberek felismerjék ennek a proaktív együttműködési eszköznek a pozitívumait.

Kulcsszavak:

hatékonyság közös nyomozócsoport bizonyíték szervezett bűnözés

Hogyan kell idézni

Csontos-Nagy, I. (2023). Hatékonyabb-e a közös nyomozócsoportban való együttműködés, ha több országot érintő bűncselekmény merül fel?. Magyar Rendészet, 23(2), 115–126. https://doi.org/10.32577/mr.2023.2.6

Hivatkozások

Az Európai Unió Tanácsa (2017): A közös nyomozócsoportokra vonatkozó gyakorlati útmutató. Brüsszel. Online: https://www.europol.europa.eu/cms/sites/default/files/documents/jit-guide-2017-hu.pdf

Blaskó Béla – Budaházi Árpád (2019): A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga. Budapest: Dialóg Campus– Wolters Kluwer.

Eurojust (2021): Joint Investigation Teams. Practical guide. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2812/112076

Nagy Ivett (2023): A hatályos büntetőeljárási törvény egyes változásainak vizsgálata a szervezett bűnözés elleni fellépés tükrében. Belügyi Szemle, 71(4), 603–624. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.4.3

Sárkány István (2013): A szervezett bűnözés elleni küzdelem jogi és intézményi fejlődése az EU-banLuxemburgtól Stockholmig. In Sárkány István (főszerk.): A szervezett bűnözés kézikönyve. [h. n.]: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, 10–12. Online: https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/Kezikonyv_szervezett_bunoozees_NKE_2013.pdf

Jogi források

A Tanács 2002/465/IB kerethatározata a közös nyomozócsoportokról

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Egyezmény a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.