Teljes szám
Tudományos közlemények/Tanulmányok
Közbeszerzési teljesítményértékelési mutatók hazai megítélése
2-19.
object(Publication)#763 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6011)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-04-06"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-04-06 12:54:44"
["primaryContactId"]=>
int(7357)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(1)
["submissionId"]=>
int(5887)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(2772) "1. Government Performance and Results Act (GPRA). Online: https://www.federalreserve.gov/ publications/gpra.htm
2. Ivarsson, Daniel (2014): Principles of Public Procurement: The Basis of Good Performance. Istanbul, 2014. május 27–30. Online: https://www.worldbank.org/content/dam/Worldbank/Event/ECA/public-procurement-forum10-eca/tr-procurement-danielivarsson.pdf
3. Közbeszerzési Hatóság (2020): „Beszámoló az Országgyűlés számára”. Online: https://kozbeszerzes.hu/data/filer_public/4a/45/4a45649c-cab4-47e5-a3bb-b0a65fc15d92/kozbeszerzesi_hatosag_2020_evi_beszamoloja.pdf
4. Magina, Paulo (2014): Public Sector Integrity Division – Towards Public Procurement Key Performance Indicators. Online: https://bit.ly/3CjGHLf
5. Niven, R. Paul (2008): Balanced Scorecard Step by Step for Government and Procurement Agencies. [h. n.]: John Wiley & Sons.
6. Nunnally, Jum C. (1994): Psychometric Theory. NewYork: McGraw-Hill.
7. Nyikos, Györgyi – Kondor, Zsuzsanna (2019): The Hungarian Experiences with Handling Irregularities in the Use of EU Funds. The NISPAcee Journal of Public Administration and Policy, 12(1). Online: https://doi.org/10.2478/nispa-2019-0005
8. Nyikos, Györgyi – Soós, Gábor (2017): Public Procurement Controls in Hungary. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, (4), 144–168. Online: http://real.mtak.hu/93114/1/PPB_2017_4-CC2019-Gyorgyi-Nyikos_Gabor-Soos.pdf
9. Nyikos, Györgyi – Soós, Gábor (2018): The Impact of the Public Procurement Control System on the Hungarian Public Administration. Central European Public Administration Review, 16(2), 133–156. Online: https://doi.org/10.17573/cepar.2018.2.07
10. Nyikos, Györgyi – Soha, Bettina – Béres, Attila (2021): Entrepreneurial Resilience and Firm Performance during the COVID-19 Crisis – Evidence from Hungary. Regional Statistics, 11(3), 29–59. Online: https://doi.org/10.15196/RS110307
11. Rendon, G. Rene (2008): Procurement Process Maturity: Key to Performance Measurement. Journal of Public Procurement, 8(2), 200–214. Online: https://doi.org/10.1108/JOPP-08-02-2008-B003
12. Rigó, Csaba Balázs (2016): Developments in Public Procurement in Hungary – Opportunities and Challenges. Public Finance Quarterly, (2), 137–153. Online: https://www.penzugyiszemle.hu/upload/pdf/penzugyi_szemle_angol/volume_61_2016_2/rigo_2016_2_a.pdf
13. Obicci, Peter Adoko (2015): Conflict of Interest on Public Procurement Management in Uganda. Journal of Business Management, 8(1). Online: https://doi.org/10.26524/jms.2015.27
14. USAID Deliver Project (2013): Procurement Performance Indicator Guide 2013. Online:https://toolkits.knowledgesuccess.org/sites/default/files/procindiguid.pdf
Jogi forrás
1. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről"
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(513)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(4) "2-19"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2023.1.1"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(996) "
PDF
In 2020, the public procurement market was also influenced by the negative impact of the coronavirus epidemic. Compared to 2019, there was a decline in both the number and the value of procedures. Thus measuring the performance of public procurement becomes even more important than ever. As a result, public procurement becomes more transparent, enables the principle of publicity to be served more widely, promotes the value for money principle and ensures more efficient public spending. A transparent organisational indicator framework, which is linked to the strategic goals, can act as a motivational tool for public procurers, providing a monitoring tool that helps all involved organisations and individuals to measure, analyse and improve the quality of their public procurement activities. The aim of the research is to explore the opinion of Hungarian experts on the measurability of the effectiveness, economy and efficiency of public procurement and the applicable indicators.
" ["hu_HU"]=> string(1152) "2020-ban a koronavírus-járvány hazai gazdaságra kifejtett negatív hatása1 alól a közbeszerzési piac sem volt kivétel, a 2019. évhez képest mind az eljárások számában, mind az eljárások értékében visszaesés volt tapasztalható.2 Éppen ezért a közbeszerzések teljesítményének mérése még inkább előtérbe kerül, aminek eredményeképpen a közbeszerzések átláthatóbbá válnak, a nyilvánosság elvének szélesebb körű kiszolgálását teszik lehetővé, elősegítik a pénzért értéket elv megvalósulását, és biztosítják a hatékonyabb közpénzköltést. Egy átlátható, stratégiai célokhoz kötődő szervezeti mutatószám-keretrendszer motivációs eszközként hat a közbeszerzők számára, monitoringeszközt biztosít, amely segít minden érintett szervezet és személy számára, hogy közbeszerzési tevékenységét mérni, elemezni és ezáltal fejleszteni tudja. A kutatás célja, hogy feltárja a hazai szakemberek véleményét a közbeszerzések eredményességének, gazdaságosságának és hatékonyságának mérhetőségéről és az alkalmazható mutatószámokról.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(23) "Erdei-Derschner Katalin" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(95) "Assessment of Public Procurement Performance Indicators by Hungarian Public Procurement Experts" ["hu_HU"]=> string(72) "Közbeszerzési teljesítményértékelési mutatók hazai megítélése" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7357) ["email"]=> string(25) "erdei.derschner@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6011) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Erdei-Derschner" ["hu_HU"]=> string(15) "Erdei-Derschner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(14) "közbeszerzés" [1]=> string(21) "teljesítménymérés" [2]=> string(13) "hatékonyság" [3]=> string(25) "közbeszerzési szervezet" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(18) "public procurement" [1]=> string(23) "performance measurement" [2]=> string(10) "efficiency" [3]=> string(31) "public procurement organisation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#819 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27749) ["id"]=> int(5352) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6011) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }object(Publication)#85 (6) {
["_data"]=>
array(29) {
["id"]=>
int(5516)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-04-06"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-04-06 12:54:44"
["primaryContactId"]=>
int(6682)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(2)
["submissionId"]=>
int(5392)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(7245) "1. Ambrus István – Farkas Ádám (2019): A compliance alapkérdései. Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata. Budapest: Wolters Kluwer. Online: https://doi.org/10.55413/9789632959344
2. Benkő János (2018): Az intézményi integritás fejlesztésének keretei és lehetőségei. Budapest: Dialóg Campus.
3. Boros Anita (2019): Az állami ellenőrzés egy sajátos válfaja, avagy a megfelelőség (compliance) és az integritás kérdésköre egyes közszféraszervezetek esetében. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 7(2), 4–27. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2019.2.1
4. Lavouras, Matilde (2020): Compliance Audits in the Public Sector. Where are we going? In Compliance and Sustainability: Brazilian and Portuguese Perspectives. Coimbra: Instituto Jurídico Faculdade de Direito da Universidade de Coimbra, 81–92. Online: https://doi.org/10.47907/livro2020_02c5en
5. M’Mugambi, David K. – Okeyo, Washington – Muthoka, Magdalene (2020): Public Sector Reforms in Compliance with Public Service Ethics: The Case of County Governments in Kenya. African Journal of Emerging Issues, 2(9), 76–98.
6. Milicz Ákos (2016): Belső kontrollrendszerek intézményesülése hazai üzleti szervezetekben. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem. Online: http://phd.lib.unicorvinus.hu/962/1/Milicz_Akos_dhu.pdf
7. Momot, Tetiana et al. (2021): Internal Auditing in The Public Sector: Issues of Risks Compliance Application. Academy of Accounting and Financial Studies Journal, 25(3), 1–9. Online: https://www.abacademies.org/articles/Internal-auditing-in-the-public-sectorissues-
of-risks-compliance-application-1528-2635-25-3-731.pdf
8. Nedyalkova, Plamena (2020): Quality of Internal Auditing in the Public Sector. Perspectives from the Bulgarian and International Context. Varna: Springer Nature Switzerland AG. Bulgaria. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-29329-1
9. Racskó Péter (2014): Kontroll keretrendszerek és az informatikai irányításhoz kapcsolódó szabványok. In Kő Andrea (szerk.): Informatikai irányítás és menedzsment. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 8–17. Online: https://bit.ly/3xuEcmn
10. Szabó Ildikó (2018): Különös államháztartási ellenőrzések. In Nyikos Györgyi (szerk.): Államháztartási ellenőrzési ismeretek. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://bit.ly/3Gs4o5b
11. Vértesy László (2012): Költségvetési gazdálkodás, közpénzügyek ellenőrzése. (I.1. I.3. és I.5-7.). In Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 13–22.
12. Vértesy László (2013): Kockázatkezelés és biztosítás. Gazdaság és Társadalom, 5(1), 27–42. Online: https://doi.org/10.21637/GT.2013.1.02
13. Vértesy László (2020): A közigazgatás feladatai és funkciói. In Szalai András (szerk.): A közigazgatás tudománya és gyakorlata. HVG ORAC, 310–330.
14. Vértesy László (2018): A közigazgatás tevékenységfajtái (X. fejezet). In Temesi István (szerk.): Közigazgatási jog. Budapest: Dialóg Campus, 203–226.
Jogi források
1. Magyarország Alaptörvénye
2. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
3. 2009. évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről
4. 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
5. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
6. 2005. évi CXXXIV. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete Meridában, 2003. december 10-én kelt Korrupció elleni Egyezményének kihirdetéséről
7. 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről
8. 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről
9. 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
10. Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról
11. Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
Internetes források
1. PricewaterhouseCoopers (2021): ESG Oversight: The Corporate Director's Guide. Online: https://www.pwc.com/us/en/services/governance-insights-center/esg-guidebook-layoutfinal.pdf
2. Állami Számvevőszék (2020): Az INTOSAI keretrendszer. Online: https://www.asz.hu/nemzetkozi-utmutatok-es-standardok
3. Állami Számvevőszék (2019): Megújulnak az INTOSAI nemzetközi sztenderdjei. Online: https://www.aszhirportal.hu/hu/hirek/megujulnak-az-intosai-nemzetkozi-sztenderdjei.
4. Állami Számvevőszék (é. n.): Jelentések 2021. év. Online: https://www.asz.hu/hu/jelentesek/jelentes-2021-ev
5. Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) [é. n.]: Common Assessment Framework 2020. The European Model for Improving Public Organisations through Self-assessment. Online: https://www.eipa.eu/wp-content/uploads/2019/11/CAF-2020.pdf
6. Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter – Pénzügyminisztérium
(2021): Kézikönyv a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére a belső kontrollrendszer kialakításához és működtetéséhez. Online: https://allamhaztartas.kormany.hu/download/8/f9/b2000/Gtbkr_k%C3%A9zik%C3%B6nyv_2021.pdf
7. Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter – Pénzügyminisztérium (2020): Irányelv a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére a belső kontrollrendszer kialakításához és működtetéséhez. Online: https://allamhaztartas.kormany.hu/download/6/03/b2000/Ir%C3%A1nyelv%20k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre.pdf
8. OECD (2005): Modernising Government, The Way Forward. Online: https://www.oecd.org/gov/modernisinggovernmentthewayforward.htm
9. OECD Public Governance Committee (2017): Recommendation on Public Integrity. Online: https://www.oecd.org/gov/ethics/OECD-Recommendation-Public-Integrity.pdf
10. OECD (2018): Managerial Accountability In The Western Balkans. A comparative analysis of the barriers and opportunities faced by senior managers in delivering policy objectives. Online: https://www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?cote=GOV/SIGMA(2018)4&docLanguage=En
11. OECD (2020): Public Integrity Handbook. Online: https://www.oecd-ilibrary.org/sites/ac8ed8e8-en/index.html?itemId=/content/publication/ac8ed8e8-en
12. Pénzügyminisztérium (Nemzetgazdasági Minisztérium) (2017): Államháztartási Belső Kontroll Standardok és Gyakorlati Útmutató. Online: https://allamhaztartas.kormany.hu/download/d/48/e1000/%C3%81BKSGYU_k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre_20170918.pdf
13. U.S. Department of Justice Criminal Division Evaluation of Corporate Compliance Programs (Updated June 2020). Online: https://www.justice.gov/criminal-fraud/page/file/937501/download"
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(513)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "20-37"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2023.1.2"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(471) "
PDF
Recently, a number of regulations have become applicable to the compliance function of some public sector organisations, and the move to the risk-based approach has also set up new challenges. The review of these first experiences with the operation of the control system has become topical, and it is therefore worth highlighting some new aspects that could help to further improve the control
system, also in view of the increasing importance of compliance.
Az elmúlt időszakban egyes közszférához tartozó szervezetek compliance funkciójára több előírás is alkalmazandóvá vált, illetve a kockázatalapú működésre való áttérés is kihívás elé állította e szervezeteket. A kontrollrendszer működtetésére vonatkozó első tapasztalatok áttekintése aktuálissá vált, ezért érdemes néhány olyan szempontot hangsúlyozni, amelyek elősegíthetik a kontrollrendszer további fejlesztését, figyelemmel a compliance jelentőségének felértékelődésére is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(14) "Bottyán Béla" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(21) "– First Experiences" ["hu_HU"]=> string(23) "– első tapasztalatok" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "Compliance in Public Sector " ["hu_HU"]=> string(28) "Compliance a közszférában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6682) ["email"]=> string(24) "bela.bottyan@hotmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5516) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(73) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:47:"Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Bottyán" ["hu_HU"]=> string(8) "Bottyán" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Béla" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(14) "megfelelőség" [1]=> string(20) "kockázatmenedzsment" [2]=> string(23) "belső kontrollrendszer" [3]=> string(11) "közszféra" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(10) "compliance" [1]=> string(15) "risk management" [2]=> string(23) "internal control system" [3]=> string(13) "public sector" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27750) ["id"]=> int(5353) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5516) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Házimunka-megosztás és családi élet a 2020-as első Covid-pandémia idején
38-63.
object(Publication)#165 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6170)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-04-06"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-04-06 12:54:43"
["primaryContactId"]=>
int(7571)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(3)
["submissionId"]=>
int(6046)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(3590) "1. Albert Fruzsina (2020): In Kovács Éva – Takács Judit (szerk.): Látjuk-e, mi jön? A koronavírus-járvány hatása a magyar társadalomra és társadalomkutatásra. socio.hu, 10(2), 100–102. Online: https://socio.hu/index.php/so/article/view/808 http://real.mtak.hu/111254/1/36_korona_hozzaszolasok.pdf
2. Bede Márton (2017): A magyaroknál szinte senki nem ragaszkodik jobban a hagyományos nemi szerepekhez. 444, 2017. november 23. Online: https://444.hu/2017/11/23/a-magyaroknal-szinte-senki-nem-ragaszkodik-jobban-a-hagyomanyos-nemiszerepekhez
3. Biroli, Pietro et al. (2020): Family Life in Lockdown. IZA Discussion Paper, No. 13398. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3636627
4. Európai Bizottság (2020): Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia. Brüsszel, 2020. március 5. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0152&from=EN
5. Fülöp Márta (2020): Versengés vagy/és együttműködés – Amikor a versengés nem szétveri, hanem megerősíti a kohéziót. Parola, 2–3. Online: https://bit.ly/3InSYlq
6. Granovetter, Mark (1983): The Strength of Weak Ties. A Network Theory Revisited. Sociological Theory, 1(1983), 201–231. Online: https://doi.org/10.2307/202051
7. Habermas, Jürgen (1999): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Osiris.
8. Ipsos (2021): A turizmus és rendezvényszervezés fellélegezhet a járvány után. Online: https://bit.ly/3IqbklU
9. Kovács Éva – Takács Judit szerk. (2020): Látjuk-e, mi jön? A koronavírus-járvány hatása a magyar társadalomra és társadalomkutatásra. socio.hu, (2). Online: https://socio.hu/index.php/so/article/view/808; http://real.mtak.hu/111254/1/36_korona_hozzaszolasok.pdf
10. Lewis, Helen (2020): The Coronavirus Is a Disaster for Feminism. Pandemics Affect Men and Women Differently. The Atlantic, 2020. március 19. Online: https://bit.ly/3Z8XFFK
11. Mihályi Helga (2020): A járvány hatása az emberekre – gyenge és erős kötések szerepe a járvány elviselésében. In Szabó-Tóth Kinga – Szepessy Péter (szerk.): Látlelet a járványhelyzetről. Szellem és tudomány, (2), 47–87. Online: https://atti.uni-miskolc.hu/docs/SzellemesTudomany2020_2.pdf
12. Minello, Alessandra (2020): The Pandemic and the Female Academic. Nature, 2020. április 17. Online: https://www.nature.com/articles/d41586-020-01135-9
13. Miklós Ilona (2021): Hullámvölgyben covid idején: egyéni és társas értékek ereje a második lezárás után. Acta Periodica, 22, 79–97. Online: https://doi.org/10.47273/AP.2021.22.79-97
14. Salin, Milla et al. (2020): Family Coping Strategies During Finland’s COVID-19 Lockdown. Sustainability, 12(21). Online: https://doi.org/10.3390/su12219133
15. Síklaki István (2006): Vélemények mélyén. Budapest: Kossuth.
16. Spiro, Melford E. (1986): Cultural Relativism and the Future of Anthropology. Cultural Anthropology, 1(3), 259–268. Online: https://doi.org/10.1525/can.1986.1.3.02a00010
17. Szabó Mónika – Kovács Mónika (2017): A feminizmus szociálpszichológiája: attitűdök, identitás és cselekvés. In Kovács Mónika (szerk.): Társadalmi nemek. Elméleti megközelítések és kutatási eredmények. Budapest: ELTE Eötvös, 171–186.
18. Szabó-Tóth Kinga (2021): A társadalom lelki egészsége és a Covid-19 járvány. Szellem és Tudomány, (2), 5–23. Online: https://atti.uni-miskolc.hu/docs/SzellemesTudomany2021_2.pdf
19. Karantén Zóna (2022). Rend. Zsótér Dániel. Budapest: HBO."
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(513)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "38-63"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2023.1.3"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(1686) "
PDF
This paper presents the results of our online questionnaire survey conducted in Hungary during the first wave of the COVID-19 pandemic in spring 2020. Forced confinement led to a reordering of the lives of many individuals and families. People living alone reported more leisure time, but those raising children reported more responsibilities. The primary aim of the research was to explore whether the division of labour within families with children has been transformed as a result of quarantine. Our study suggests that the traditional role perception became more prevalent during the pandemic. More than two thirds of Hungarians still expect men to earn money and women to keep the home warm. During the period under review, women were in most cases immediately responsible for looking after children, even if they continued to work in a home office. In some traditional men’s jobs, such as housework, building and gardening, and carrying the load, there was a surprising shift in the workload, with women’s burdens increasing. For men, the time spent earning money from home increased, and their responses indicated that being close to family and children was a burden. An important lesson from our questionnaire is that satisfaction with the division of labour seemed to be proportional to the harmony of the couple relationship. How increased workloads were coped with depended primarily on how the couples’ division of labour and relationship was before the quarantine. Although the long-term consequences of the closure due to COVID-19 on family life cannot be assessed at this stage, our research questions provide a good basis for returning to them to find out.
" ["hu_HU"]=> string(1964) "Az alábbi írásban a 2020. tavaszi Covid–19-pandémia első hulláma idején készített magyarországi online kérdőíves vizsgálatunk eredményeit ismertetjük. A kényszerű bezártság több egyén és család életében átrendeződést eredményezett. Az egyedül élők több szabadidőről számoltak be, a gyermeket nevelők teendői azonban megszaporodtak. A kutatás elsődleges célja annak feltérképezése volt, hogy a gyermeket nevelő családokban átalakult-e a családon belüli munkamegosztás a karantén következtében. Vizsgálatunk arra enged következtetni, hogy a hagyományos szerepfelfogás a pandémia alatt még jellemzőbbé vált. A magyarok több mint kétharmada ma is a férfitól várja a pénzkeresést, a nőtől pedig az otthon melegének biztosítását. A vizsgált időszak alatt a gyerekekkel való foglalkozás az esetek nagy részében azonnal a nőkre hárult, akár abban az esetben is, ha közben home office-bantovább dolgoztak. Néhány olyan hagyományos férfimunkában pedig, mint a ház körüli tevékenység, építkezés és kertgondozás, cipekedés, meglepő módon átrendeződés figyelhető meg, és a nők terhei növekedtek. A férfiak esetében növekedett az otthonról végzendő pénzkereső munkával töltött idő, és válaszaik alapján megterhelő volt számukra a családdal való összezártság, illetve a gyerekek közelsége. Fontos tanulsága a kérdőívünknek, hogy a munkamegosztással való elégedettség a párkapcsolat harmóniájával látszott arányosnak. Az, hogy a megnövekedett terheket hogyan élték meg, elsősorban attól függött, hogy a karantén előtt milyen volt a párok munkamegosztása és viszonya. Bár a Covid–19 miatti lezárásnak családi életre gyakorolt hosszú távú következményeit ebben a szakaszban nem lehet felmérni, kutatásunk kérdései jó alapot szolgáltatnak arra, hogy visszatérve rájuk ezt is kideríthessük.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(41) "Herendy Csilla, Zsolt Péter, Bayer Judit" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(69) "Chore-sharing and Family Life during the First COVID Pandemic in 2020" ["hu_HU"]=> string(80) "Házimunka-megosztás és családi élet a 2020-as első Covid-pandémia idején" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#846 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7572) ["email"]=> string(17) "herendy@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6170) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Herendy" ["hu_HU"]=> string(7) "Herendy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Csilla" ["hu_HU"]=> string(6) "Csilla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#847 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(7571) ["email"]=> string(22) "zsolt.peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6170) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Zsolt" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#86 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7573) ["email"]=> string(22) "bayerj@uni-muenster.de" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6170) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Bayer" ["hu_HU"]=> string(5) "Bayer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Judit" ["hu_HU"]=> string(5) "Judit" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(10) "Covid–19" [1]=> string(9) "lezárás" [2]=> string(9) "karantén" [3]=> string(7) "család" [4]=> string(15) "munkamegosztás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(8) "COVID-19" [1]=> string(7) "closure" [2]=> string(10) "quarantine" [3]=> string(6) "family" [4]=> string(18) "division of labour" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#816 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27751) ["id"]=> int(5354) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6170) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Home office munkavégzés és a vezetői attitűd kölcsönhatásai
64-81.
object(Publication)#147 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6469)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-04-06"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-04-06 12:54:43"
["primaryContactId"]=>
int(7978)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(4)
["submissionId"]=>
int(6345)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(9136) "1. Ancsin László (2020): Távmunka a közigazgatásban – tapasztalatok Covid-19 idején. Új Magyar Közigazgatás, 13(3), 5–13.
2. Ásványi Zsófia (2010): A munkaerő-kölcsönzés fogalma és általános jellemzése. In Illés Tamás (szerk.): A nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra. (Kutatási tanulmány) (10-81). Paks Pécs: Dél-Dunántúli Humánerőforrás Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Online: https://bit.ly/3ZfxJIJ
3. Ásványi Zsófia – Nemeskéri Zsolt szerk. (2017): Megváltozott munkaképességű személyek atipikus foglalkoztatási lehetőségei a Dél Dunántúlon. Pécs: Pécsi Tudományegyetem KPVK Munkatudományi Kutatócsoport. Online: https://fszk.hu/wp-content/uploads/2018/07/Peldatar_FSZK-B.pdf
4. Bailey, Diane E. – Kurland, Nancy B. (2002): A Review of Telework Research: Findings, New Directions, and Lessons for the Study of Modern Work. Journal of Organizational Behavior, 23(4), 383–400. Online: https://doi.org/10.1002/job.144
5. Bankó Zoltán – Ferencz Jácint (2020): Atipikus jogviszonyok – az atipikus munkajogviszonyok a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat tevékenységében. Online: https://www.munkaugyivitarendezes.hu/Download/Atipikus_jogviszonyok.pdf?v=2
6. Béresné Mártha Bernadett – Maklári Eszter (2021): A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra. International Journal Engineering and Management Science, 6(4), 67–79. Online: https://doi.org/10.21791/IJEMS.2021.4.7
7. Breinerné Varga Ildikó (2004): A távmunka humánpolitikája. Budapest: Emberi Erőforrás-menedzsment. Online: https://mek.oszk.hu/06200/06276
8. Cheong, Minyoung et al. (2019): A Review of the Effectiveness of Empowering Leadership. The Leadership Quarterly, 30(1), 34–58. Online: https://doi.org/10.1016/j.leaqua.2018.08.005
9. Chiaburu, Dan S. – Lorinkova, Natalia M. – Dyne, Linn Van (2013): Employees’ Social Context and Change-Oriented Citizenship: A Meta-Analysis of Leader, Coworker, and Organizational Influences. SAGE Journals, 38(3), 291–333. Online: https://doi.org/10.1177/1059601113476736
10. Clear, Fintan – Dickson, Keith (2005): Teleworking Practice in Small and Mediumsized Firms: Management Style and Worker Autonomy. New Technology, Work and Employment, 20(3), 218–233. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-005X.2005.00155.x
11. Contreras, Francoise – Baykal, Elif – Abid, Ghulam (2020): E-leadership and Teleworking in Times of COVID-19 and Beyond: What We Know and Where Do We Go. Frontiers in Psychology, 11. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.590271
12. Cortellazzo, Laura – Bruni, Elena – Zampieri, Rita (2019): The Role of Leadership in a Digitalized World: A Review. Frontiers in Psychology, 10. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.01938
13. Csoba, Judit (2018): Flexibilitás a munkaerőpiacon – A munkavállalók szociális biztonságának ugródeszkája, vagy zsákutcája? Munkaügyi Szemle, 61(6), 7–20. Online: https://drive.google.com/file/d/17xl07hIsBciGAZkUFOAz4bLmNleyBxtk/view
14. Csutorás Gábor Ákos (2016): Az Y generációs munkatársak megtartási lehetőségei a Központi Statisztikai Hivatalban. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, (1), 92–107. Online: https://bit.ly/3XI5Dnl
15. Dobay Péter (2002): Az iroda. Budapest: Panem.
16. Ferincz Adrienn (2013): Az új generáció elvárásai a munkahelyekkel szemben. In Karlovitz J. T. (szerk.): Ekonomické štúdie – Teória a Prax. Komarno: [k. n.], 220–228.
17. Gellén Márton (2015): A „jó állam” empirikus, kvalitatív vizsgálata: Bizalom, együttműködés, szakmaiság és vezetés a központi közigazgatásban. Polgári Szemle, 11(4–6), 208–226.
18. Geskó Sándor et al. (2011): Az atipikus formában szervezhető munkalehetőségek feltárása és elterjesztésének lehetőségei. Budapest: Konszenzus Budapest. Online: https://docplayer.hu/18569733-Az-atipikus-formaban-szervezheti-munkalehetisegekfeltarasa-es-elterjesztesenek-lehetisegei.html
19. Golden, Timothy D. – Fromen, Allan (2011): Does It Matter Where Your Manager Works? Comparing Managerial Work Mode (Traditional, Telework, Virtual) Across Subordinate Work Experiences and Outcomes. The Tavistock Institute, 64(1), 1451–1475. Online: https://doi.org/10.1177/0018726711418387
20. Hárs Ágnes (2012): Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői és trendjei a kilencvenes és a kétezres években. Online: https://docplayer.hu/19067760-Az-atipikusfoglalkoztatasi-formak-jellemzoi-es-trendjei-a-kilencvenes-es-a-ketezres-evekben.html
21. Herdon István (2021): A munkavégzés helyének megváltoztatása – távmunka, „home office”. In Mailáth György Tudományos Pályázat 2020: Díjazott Dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 650–706. 22. House, Robert. J. (1971): A Path Goal Theory of Leader Effectiveness. Administrative Science Quarterly, 16(3), 321–339. Online: https://doi.org/10.2307/2391905
23. Jarjabka Ákos et al. (2020): Rugalmasság, produktivitás vagy elszigeteltség? Avagy a Covid–19 hatása a felsőoktatásban oktatók munkavégzésére. Magyar Tudomány, 181(12), 1698–1710. Online: https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.12.14
24. Karoliny Mártonné – Poór József (2017): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Budapest: Wolters Kluwer. Online: https://doi.org/10.55413/9789632959078
25. Kihívás az otthoni munka – európai felmérés készült a járvány hatásairól. Piac és Profit, 2020. december 1. Online: https://piacesprofit.hu/cikkek/kkv_cegblog/kihivas-az-otthoni-munka-europai-felmeres-keszult-a-jarvany.html
26. Kovács Kata (2020): Z generáció a munkaerőpiacon. BrandMa, 2020. április 10. Online: https://brandma.hu/egyeb/employer-branding-a-z-generacio-megszerzeseert/
27. Krajcsák Zoltán (2018): Az alkalmazotti elkötelezettség relatív fontossága a munka megváltozó világában. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 49(2), 38–44. Online: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.02.04
28. László Gyula (2007): Munkaerő-piaci politikák. Pécs: PTE-KTK.
29. Lippai Roland (2018): A kontrollfüggő vezetők és a pszichésen belassult dolgozók miatt nem pörög a home office. Növekedés.hu, 2018. augusztus 31. Online: https://novekedes.hu/hr/a-kontrollfuggo-vezetok-es-a-pszichesen-belassult-dolgozok-miattnem-porog-a-home-office
30. Madlock, Paul E. (2012): The Influence of Supervisors’ Leadership Style on Telecommuters. Journal of Business Strategies, 29(1), 1–24. Online: https://doi.org/10.54155/jbs.29.1.1-24
31. McCrindle, Mark (2014): The ABC of XYZ. Understanding the Global Generations. Australia: McCrindle Research.
32. Nilles, Jack M. (1975): Telecommunications and Organizational Decentralization. Los Angeles: IEEE. Online: https://doi.org/10.1109/TCOM.1975.1092687
33. Országgyűlés Hivatala (2021): A Covid-válság hatása az európai fiatalokra. InfoJegyzet, 2021. október 14. Online: https://bit.ly/3QvrA7l
34. Pálffy Zsuzsanna (2020): A Z generáció motiválása és megtartása a munkahelyeken. In „Kizökkent világ” – Szokatlan és különleges élethelyzetek: a nem-konvencionális, nem “normális”, nem kiszámítható jelenségek korszaka? XXIV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia tanulmánykötete. Online: https://lib.sze.hu/images/Apaczai/kiadv%C3%A1ny/2020/03_04.pdf
35. Poór József et al. (2021): Koronavírus-válság. Kihívások és HR-válaszok. Első és második fázis összehasonlítása. Gödöllő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Online: http://real.mtak.hu/134063/1/POOR_et-al_KoronaHR_1-vs-2-vs-3.pdf
36. Sonntag, Karlheinz–Schäfer-Rauser, Ulrich (1993): Selbsteinschätzung beruflicher Kompetenzen bei der Evaluation von Bildungsmassnahmen [Self-assessment of abilities in the evaluation of vocational training programs]. Zeitschrift für Arbeits- und Organisationspsychologie, 37(4), 163–171.
37. Steigervald Krisztián (2021): Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? Budapest: Partvonal.
38. Stillman, David – Stillman, Jonah (2017): Gen Z@Work. How the Next Generation is Transforming the Workplace. New York: Harper Collins.
39. Stoker, Janka I. – Garretsen, Harry – Lammers, Joris (2021): Leading and Working From Home in Times of COVID-19: On the Perceived Changes in Leadership Behaviors. Journal of Leadership & Organizational Studies, 29(2), 1–11. Online: https://doi.org/10.1177/15480518211007452
40. Szellő János – Cseh Judit (2018): Az atipikus foglalkoztatás növelésének lehetőségei a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek körében. Munkaügyi Szemle, 61(6), 32–41. Online: https://drive.google.com/file/d/1YuWspADsqEGewOgo5frBhnek9gW1mVFA/view
41. Tulgan, Bruce (2009): Not Everyone Gets a Trophy – How to Manage Generation Y. San Francisco: Jossey-Bass A Wiley Imprint.
Jogi forrás
1. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről"
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(513)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "64-81"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2023.1.4"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(898) "
PDF
Several studies have been made about the effectiveness of the home office, mainly in connection with the pandemic situation caused by SARS-CoVID-19. However, much less is said about the issue of employee and management attitude, which can determine its success. The legal environment now regulates most forms of remote work, but despite this, it has not been included in daily practice, while the flexibility is the key to competitiveness. This article lists the factors and research results, based on which can be formed effective cooperation when working at home. Based on these, the corner points that need to be considered in connection with the introduction of the home office are clearly visible. Firstly, I present the expectations and previous experiences and resources to working at home, and then I also discuss the importance of the necessary competencies and managerial attitude.
" ["hu_HU"]=> string(1062) "Számos tanulmány született a home office hatékonyságával kapcsolatban, főként a Covid–19 miatt kialakult pandémiás helyzet kapcsán. Ugyanakkor a munkavállalói és a vezetői attitűd kérdéséről már jóval kevesebb szó esik, ami pedig nagymértékben meghatározza annak sikerességét.
A jogi környezet mára már szabályozza a távmunka legtöbb formáját, ennek ellenére sok helyütt mégsem került be a napi gyakorlatba, pedig a rugalmasság egyben a versenyképesség záloga is. Jelen cikk sorra veszik azokat a tényezőket és kutatási eredményeket, amelyek alapján körvonalazható, hogy miként alakítható ki eredményes együttműködés az otthoni munkavégzés során. Jól láthatóak azok a sarokpontok, amelyeket szükséges figyelembe venni a home office bevezetésének kapcsán.
A cikk első felében az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat és korábbi tapasztalatokat, vizsgálatokat mutatom be, majd kitérek a szükséges kompetenciák és a vezetői attitűd fontosságára is.
A sikeres projektmegvalósítás fókuszában: a projektmenedzsment-kompetenciák
82-99.
object(Publication)#82 (6) {
["_data"]=>
array(29) {
["id"]=>
int(6564)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-04-06"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-04-06 12:54:43"
["primaryContactId"]=>
int(8093)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(5)
["submissionId"]=>
int(6440)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(3739) "1. Arany Mónika et al. (2013): Ügyfélszolgálati készségfejlesztési tananyag. Budapest: [k. n.].
2. Barnard, Chester Irving (1938): The Functions of the Executive. Cambridge, MA: Harvard University Press.
3. Báthory Zoltán – Falus Iván szerk. (1997): Pedagógiai lexikon II. Budapest: Keraban.
4. Crawford, Lynn (2005): Senior Management Perceptions of Project Management Competence. International Journal of Project Management, 23(1), 7–16. Online: https://doi.org/10.1016/j.ijproman.2004.06.005
5. Csepregi Anikó Csilla (2011): The Knowledge Sharing and Competences of Middle Managers. PhD-értekezés. Pannon Egyetem. Online: https://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2011/Csepregi_Aniko_Csilla_dissertation.pdf
6. Eurydice (2002): Kulcskompetenciák. Brüsszel. Online www.eurydice.org
7. Fabulya Edit – Nagy Péter – Tiszolczi Péter (2017): Kompetencia kézikönyv. A szakmai és személyes bemeneti kompetenciák mérésére vonatkozó módszertani ajánlások munkaadók számára. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
8. Fehér János (2011): Emberi erőforrás menedzsment rendszerek és módszerek. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó.
9. Gönczi Kornélia –Turcsányi Katalin (2011): Projektszemlélet a közszférában. A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására közleményei, 3(1–2), 198–205. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/30136/
10. Görög Mihály (2008): Projektvezetés. Budapest: Aula.
11. Görög Mihály (2013): Projektvezetés a szervezetekben. Budapest: Panem.
12. Henczi Lajos – Zöllei Katalin (2007): Kompetenciamenedzsment. Budapest: Perfekt.
13. Higgs, M. – Dulewicz, S. Victor (2003): The Design of a New Instrument to Assess Leadership Dimensions and Styles. Henley Working Paper Series, 0311. University of Reading.
14. Jarjabka Ákos et al. (2020): Projektmenedzsment ismeretek. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet.
15. Kaszás Nikoletta (2015): Sikeres projektek, érett szervezetek a határ mentén. PhDértekezés. Pannon Egyetem.
16. Kerekes Gábor [é. n.]: Projektmenedzsment. Tréning háttéranyag. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://bit.ly/3IHVqUj
17. Klein Balázs – Klein Sándor (2008): A szervezet lelke. Budapest: Edge 2000.
18. Klein Sándor (2001): Vezetés- és szervezetpszichológia. Budapest: SHK Hungary.
19. Klein Sándor (2004): Munkapszichológia. Budapest: Edge 2000.
20. Laáb Ágnes (2010): Kompetenciaga(rá)zdálkodás I. Mennyi élet van éveidben? Budapest: Typotex.
21. Müller, Ralf – Turner, Rodney (2010): Leadership Competency Profiles of Successful Project Managers. International Journal of Project Management, 28(7), 437–448. Online: https://doi.org/10.1016/j.ijproman.2009.09.003
22. Posner, Barry, Z. (1987): What it Takes to be a Good Project Manager. Project Management Journal, 18(1), 51–54.
23. Project Management Institute (2017): Project Management Job Growth and Talent Gap 2017–2027. Online: https://www.pmi.org/-/media/pmi/documents/public/pdf/learning/jobgrowth-report.pdf
24. Project Management Institute (2020): Projektmenedzsment Útmutató (PMBOK®Guide). 6. kiadás. Budapest: Akadémiai.
25. Spencer, Lyle M. – Spencer, Signe M. (1993): Competence at Work: Models for Superior Performance. New York: John Wiley & Sons.
26. Varga Erika (2014): A személyes kompetenciák átértékelődése az emberi erőforrás menedzsment és a gazdasági felsőoktatás szemszögéből. PhD-értekezés. Szent István Egyetem.
27. Verzuh, Eric (2006): Projektmenedzsment. Budapest: HVG Könyvek.
28. Woodruffe, C. (1991): Competent by Any Other Name. Personnel Management. [h. n.]: [k. n.]."
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(513)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "82-99"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2023.1.5"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(764) "
PDF
Project-based operation is becoming more and more popular both in the business and public sectors, thanks to its logical, well-structured, yet flexibly applicable methodology in the light of achievable results and efficiency. A key element of successful project implementation is a professionally competent project manager. In a constantly evolving field, one of the defining questions is what competencies a project manager must have in order to successfully guide a project through its
implementation in today’s changing environment and requirements. Many of these skills and competences can be developed; the aim of the study is to contribute to the development and improvement of project managers by defining a new approach to competency mapping.
A projektszemléletű működés – logikus, jól felépített, ugyanakkor rugalmasan alkalmazható módszertanának köszönhetően az elérhető eredmények és hatékonyság tükrében – egyre népszerűbbé válik mind az üzleti, mind a közszféra területén. A sikeres projektmegvalósítás egyik
kulcseleme a szakmailag kompetens projektmenedzser személye. A folyamatosan fejlődő szakterület egyik meghatározó kérdése, hogy korunk változó környezete és követelményei között egy projektmenedzsernek milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a projektmegvalósítást sikerrel kísérje végig. A készségek, képességek jelentős része fejleszthető; a tanulmány célja,
hogy egy új szemléletű kompetenciatérkép meghatározásával hozzájáruljon, kiindulópontként szolgáljon a projektmenedzserek fejlődéséhez, fejlesztéséhez.
object(Publication)#811 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6527)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-04-06"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-04-06 12:54:43"
["primaryContactId"]=>
int(8043)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(6)
["submissionId"]=>
int(6403)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(7824) "1. XVI. Benedek pápa (2009): Az egyházatyák. Római Szent Kelementől Szent Ágostonig. Budapest: Szent István Társulat.
2. Almond, Gabriel A. (1948): The Political Ideas of Christian Democracy. The Journal of Politics, 10(4), 734–763. Online: https://doi.org/10.2307/2126252
3. Barzelay, Michael (2001): The New Public Management. Improving Research and Policy Dialogue. Berkeley – Los Angeles – London: Universitiy of California Press.
4. Baynes, Norman H. (1955): Eusebius and the Christian Empire. In Byzantine Studies and Other Essays. Westport-Connecticut: Greenwood Press.
5. Borbély Gábor (2019): Civakodó angyalok. Bevezetés a középkori filozófiába. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789634544319
6. Boros Gábor szerk. (2011): Filozófia. Budapest: Akadémiai.
7. Canning, Joseph (1996): A History of Medieval Political Thought 300–1450. London – New York: Routledge.
8. Corr, Charles A. (1973): The Existence of God, Natural Theology and Christian Wolff. International Journal for Philosophy of Religion, 4(2), 105–118. Online: https://doi.org/10.1007/BF00138698
9. Darabos Ádám (2021): The Origins of Christian Democracy (Catholic Non-papal Tradition). Danube Institute, 2021. március 20. Online: https://danubeinstitute.hu/en/research/the-origins-of-christian-democracy-catholic-non-papal-tradition
10. Darabos, Ádám – Jancsó, András (2021): Forgotten Origins of Christian Democracy. Hungarian Conservative, 1(3). Online: https://www.hungarianconservative.com/articles/culture_society/forgotten-origins-of-christian-democracy/
11. Doromby Károly (1972): A keresztény pártok mint az evangéliumi üdvösségüzenet félreértésének termékei. Vigilia, 37(1), 18–26.
12. Egresi Katalin et al. (2016): Államelmélet. Győr: SZE DF ÁJK Jogelméleti Tanszék.
13. Fejes Zsuzsanna (2013): A „jó állam” eszmetörténeti változásai. Jogtörténeti Szemle, 15(3–4), 17–26. Online: https://bit.ly/3ZqJ60D
14. Frenyó Zoltán (2018): Szent Ágoston és az Augusztinizmus. Budapest: Szent István Társulat.
15. Grice-Hutchinson, Marjorie (1952): The School of Salamanca. Readings in Spanish Monetary Theory 1544–1605. London: Oxford University Press.
16. G. Fodor Gábor (2008): Jó és rossz kormányzás Magyarországon, avagy a demokratikus minőség mérésnek problémája. Politikatudományi Szemle, 17(1), 131–144. Online: https://epa.oszk.hu/02500/02565/00053/pdf/EPA02565_poltud_szemle_2008_1_131-144.pdf
17. G. Fodor Gábor – Stumpf István (2007): A „jó kormányzás” két értelme, avagy a demokratikus kormányzás programja és feltételei. Nemzeti Érdek, 1(3), 76–94.
18. Jancsó András (2022): Theologians on Modern Politics: Erik Peterson. Hungarian Conservative, 2022. március 19. Online: https://www.hungarianconservative.com/articles/philosophy/theologians-on-modern-politics-erik-peterson/
19. Kaiser Tamás szerk. (2017) Jó állam jelentés 2016. Budapest: Nordex – Dialóg Campus.
20. Kaiser Tamás – Kis Norbert szerk. (2014): A jó állam mérhetősége. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://joallamjelentes.uni-nke.hu/kiadvanyok/ajo-allam-merhetosege/
21. Katus László (2021): Keresztények és szabadság – történész szemmel. In Ecclesia Semper Reformanda et Renovanda. Egyháztörténeti tanulmányok. Pécs: Kronosz, 240–258.
22. Kendeffy Gábor (2011): Patrisztika. In Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest: Akadémiai.
23. Ketteler, Vilmos Manó (1863): Szabadság, tekintély és egyház. Ford. Mennyei József. Kalocsa.
24. Kocsis Imre (2019): Bevezetés az Újszövetség könyveibe. Kortörténet és irodalom. Budapest: Szent István Társulat.
25. Marks, Gary (1996): An Actor-centred Approach to Multi-level Governance. Regional & Federal Studies, 6(2), 20–38. Online: https://doi.org/10.1080/13597569608420966
26. Nagypál Szabolcs (2012): A vallás fogalma a vallásközi párbeszédben. In Kendeffy Gábor – Kopeczky Rita (szerk.): Vallásfogalmak sokfélesége. Budapest: L’Harmattan, 159–169.
27. Nyirkos Tamás (2014): Az ötfejű sas. Teológia és politika a francia ellenforradalomban. Máriabesnyő: Attraktor.
28. Nyirkos Tamás (2015): Bevezetés a világvégéhez. Joachim apát történelmi misztikája. Máriabesnyő: Attraktor.
29. Osborn, Stephen P. (2006): The New Public Governance? Public Management Review, 8(3), 377–387. Online: https://doi.org/10.1080/14719030600853022
30. Papp György (2016): Kaisareai Euszebiosz Egyháztörténetének historiográfiai jelentősége. Studia Doctorum Theologiae Protestantis, 7(1), 135–165. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/49672
31. Pálfy Eszter – Jancsó András (2020): Böckenförde emlékezete. Ernst-Wolfgang Böckenförde: Az állam keletkezése mint a szekularizáció folyamata. Valóság, 63(2), 33–51. Online: https://epa.oszk.hu/02900/02924/00085/pdf/EPA02924_valosag_2020_02_033-051.pdf
32. Pálné Kovács Ilona (2014): Jó kormányzás és decentralizáció. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
33. Peterson, Erik (1935): Der Monotheismus als Politisches Problem. Ein Beitrag zur Geschichte der Politischen Theologie im Imperium Romanum. Leipzig: Jakob Hegner.
34. Pulay Gyula (2012): A jó kormányzás, a Katolikus Egyház társadalmi tanítás és a közigazgatás megújítása. In Szigeti Szabolcs (szerk.): A jó kormányzásról. Elmélet és kihívások. Budapest: L’Harmattan, 29–50.
35. Sáry Pál (2020): Az ókeresztény államelmélet alapvonalai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Közigazgatási Továbbképzési Intézet.
36. Simon József (2016): Explicationes explicationum. Filozófia, irodalom és egzegetika Enyedi György életművében. Budapest: Typotex.
37. Skinner, Quentin (2004): The Foundations of Modern Political Thought. Volume two: The Age of Reformation. Cambridge: Cambridge University Press.
38. Somfai Béla (1995): Katolikus tanítás a háborúról és a békéről. Vigilia, 60(5), 322–328.
39. Somló Bódog (2016): Jegyzet Aquinói Szent Tamás állambölcseletéről. In Takács Péter (szerk.): Állambölcseleti töredékek. Somló Bódog írásai és hátrahagyott jegyzetei egy megírni tervezett Állambölcseletből. Budapest: Gondolat.
40. Sturzo, Luigi (1947): The Philosophic Background of Christian Democracy. The Review of Politics, 9(1), 3–15. Online: https://doi.org/10.1017/S0034670500037918
41. Szabó Edit (2007): Késői császárkor. In Havasi László – Hegyi W. György – Szabó Edit: Római történelem. Budapest: Osiris.
42. Szkárosi Niké (2007): A liberális katolicizmus kiemelkedő gondolkodói Franciaországban és Itáliában. Studia Caroliensia, (3), 117–141. Online: https://www.kre.hu/portal/doc/studia/Cikkek/2007.3.szam/Szkarosi_Nike.pdf
43. Takács Péter szerk. (2007): Államelmélet I. A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai. Budapest: Szent István Társulat.
44. Tarcsay Tibor – Ilosvai Dániel – Harai Levente (2021): A keresztény hitalapú közösségszervezés hatalomképe. Parola, (2). Online: https://kofe.hu/parola/parola--folyoirat/a-kereszteny-hitalapu-kozossegszervezes-hatalomkepe/
45. Tattay Szilárd (2015): Ész, akarat, szabadság. Természetjog és természetes jogok a későskolasztikus gondolkodásban. Budapest: Gondolat.
46. Török József (1999): Egyetemes egyháztörténelem 2. Budapest: Szent István Társulat.
47. Vanyó László szerk. (1983): Euszebiosz egyháztörténete. Ókeresztény írók 4. Budapest: Szent István Társulat.
48. Zachar Péter (2015): Az egyház társadalmi tanítása és az emberarcú piacgazdaság. Jel: Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Lapja. Online: https://www.jelujsag.hu/az-egyhaztarsadalmi-tanitasa-es-az-emberarcu-piacgazdasag"
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(513)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(7) "100-117"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2023.1.6"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(516) "
PDF
The study undertakes to summarise the Christian history of ideas of the good state. During the examination of the Christian tradition, the Protestant approach is not presented. The research hypothesis is that the Christian history of ideas has a unique tradition about the good state,
which can be learned through the works of various authors. To confirm this, starting from the New Testament Scriptures, we reach the works of modern Christian authors through some early Christian and scholastic authors.
A tanulmány a jó állam keresztény eszmetörténeti hagyományának összefoglalására vállalkozik. A keresztény hagyomány vizsgálata során a protestáns megközelítést nem mutatjuk be. A kutatás hipotézise, hogy a keresztény eszmetörténet rendelkezik a jó államra vonatkozó hagyománnyal, amely megismerhető egyes szerzők munkáin keresztül. Ennek alátámasztására az újszövetségi
Szentírástól egyes ókeresztény és skolasztikus szerzőkön keresztül jutunk el a modern keresztény szerzők munkásságához.
object(Publication)#860 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6644)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-04-06"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-04-06 12:54:42"
["primaryContactId"]=>
int(8193)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(7)
["submissionId"]=>
int(6520)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(4787) "1. Anka Tibor (2014): Az öröklési szerződés. In Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja IV. kötet. Budapest: Opten.
2. B. Varga Judit (2021): Sokan vetnek szemet a nyugdíjasok lakására? Azenpenzem.hu, 2021. október 26. Online: https://www.azenpenzem.hu/cikkek/sokan-vetnek-szemet-anyugdijasok-lakasara/8090/
3. Csabai Károly (2021): Szabályosak a nyugdíjasok lakásáért cserébe kötött életjáradék-szerződések? Privatbankar.hu, 2021. április 19. Online: https://privatbankar.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/szabalyosak-a-nyugdijasok-lakasaert-cserebe-kototteletjaradek-szerzodesek.html
4. Gellért György szerk. (1998): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
5. Boóc Ádám (2011): A tartási és életjáradéki szerződés. In Sándor István (szerk.): Előadásvázlatok a kötelmi jog különös részéből. Budapest: Patrocinium.
6. Boros Zsuzsa – Jójárt Eszter (2013): A tartási és életjáradéki szerződés. In Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest: Complex.
7. Eörsi Gyula et al. (1991): Kötelmi jog, Különös rész (Egyes szerződésfajták). Budapest: Tankönyvkiadó.
8. Fuglinszky Ádám (2018): A tartási és életjáradéki szerződés. In Fuglinszky Ádám – Tőkey Balázs: Szerződési jog, Különös rész. Budapest: ELTE Eötvös.
9. Jójárt Eszter: A tartási és életjáradéki szerződés. In Csehi Zoltán (főszerk.): 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről kommentárja. Budapest: Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó.
10. Jójárt Eszter (2007): Javaslat a tartási és életjáradéki szerződés jogi szabályozásának változtatására. Polgári Jogi Kodifikáció, 3, 19–29. Online: https://bit.ly/3k3vKXz
11. Jójárt Eszter (2017a): Lehetséges-e az eredeti állapot helyreállítása tartási, életjáradéki és öröklési szerződés érvénytelensége esetén? I. rész. Családi Jog, 15(2), 24–31.
12. Jójárt Eszter (2017b): Lehetséges-e az eredeti állapot helyreállítása tartási, életjáradéki és öröklési szerződés érvénytelensége esetén? II. rész. Családi Jog, 15(3), 14–21. Online: https://www.mokk.hu/regioldal/pdf/linkgyujto/Csaladi_Jog/Aktualis/2017%20-09.pdf
13. Kovács Bálint (2008): Az alimentációs szerződések. In Nochta Tibor – Kovács Bálint – Nemessányi Zoltán: Magyar polgári jog – Kötelmi jog, különös rész. Budapest–Pécs: Dialóg Campus.
14. Kőrös András (2013): A tartási és életjáradéki szerződés. In Petrik Ferenc (főszerk.): Polgári jog, Kötelmi jog, Harmadik, Negyedik, Ötödik és Hatodik Rész, Az új Ptk. magyarázata VI/VI. Budapest: HVG-ORAC.
15. Kun János (2008): A „lakásért járadék”-programok (Értékek és kockázatok – nemzetközi kitekintés). Hitelintézeti Szemle, 7(1), 91–115. Online: https://docplayer.hu/1497819-A-lakasert-jaradek-programok-ertekek-es-kockazatok-nemzetkozikitekintes.html
16. Novotni Zoltán szerk. (1992): Magyar polgári jog – Kötelmi jog, Különös rész (Egyes szerződésfajták). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
17. Orosz Árpád [é. n.]: A tartási és életjáradéki szerződés. In Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Nagykommentár a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. Kluwer online kommentár.
18. Orosz Árpád (2014): A tartási és életjáradéki szerződés. In Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest: Wolters Kluwer, II. kötet.
19. Papp Tekla (2019a): Atipikus szerződések. Budapest: HVG-ORAC.
20. Papp Tekla: Társasági szerződés (létesítő okirat) (2019b) In Dúl János et al. (szerk.): Társasági jogi lexikon. Budapest: Dialóg Campus.
21. Ribai Csilla (2010): A tartási szerződés. Fogyasztóvédelmi Szemle, 3(4), 19–25.
22. Sőth Lászlóné (2004): Az öröklési szerződéssel kapcsolatos néhány időszerű kérdésről. Családi Jog, 2(1), 10–14.
23. Szeghő Ágnes (2015): Az egészségügyi kezelési szerződés. In Papp Tekla (szerk.): Atipikus szerződések. Budapest: Opten.
24. Világhy Miklós – Eörsi Gyula (1965): Magyar Polgári Jog II. Budapest: Tankönyvkiadó.
25. Weiss Emília – Vékás Lajos (2014): Az öröklési szerződés. In Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. II. Budapest: Wolters Kluwer.
26. Zsíros Gábor (2014): A tartási és életjáradéki szerződés. In Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja III. kötet. Budapest: Opten."
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(513)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(7) "118-135"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2023.1.7"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(433) "
PDF
In my study, I explore the importance, brief history, legal bases and types of subsistence legal relatioships. Then I will characterise the different versions of the Hungarian alimentation contracts such as maintenance, care, and annuity contracts, contractus mixtus based on these, insurance contracts, inheritance contracts; finally, I will highlight the characteristics of other contractual and organisational alternatives.
" ["hu_HU"]=> string(516) "Tanulmányomban a létfenntartási jogviszonyok fontosságát, rövid történetét, jogalapjait és fajtáit tárom fel. Majd a különböző, magyar alimentációs szerződési verziók jellemzésére kerül sor, úgy mint tartási, gondozási és életjáradéki szerződések, ezeken alapuló contractus mixtus előfordulások, biztosítási szerződés, öröklési szerződés; végül az egyéb kötelmi és szervezeti jogügyleti alternatívák témához kapcsolódó jellegzetességeit villantom fel.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(10) "Papp Tekla" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(33) "Variations on Alimony Obligations" ["hu_HU"]=> string(38) "Variációk alimentációs kötelmekre" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#861 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8193) ["email"]=> string(17) "tpapp66@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6644) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(38) "a:1:{s:5:"en_US";s:12:"NKE ÁNTK CT";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Papp" ["hu_HU"]=> string(4) "Papp" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tekla" ["hu_HU"]=> string(5) "Tekla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(20) "tartási szerződés" [1]=> string(27) "életjáradéki szerződés" [2]=> string(22) "gondozási szerződés" [3]=> string(23) "öröklési szerződés" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(20) "maintenance contract" [1]=> string(21) "life annuity contract" [2]=> string(13) "care contract" [3]=> string(23) "contract of inheritance" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#862 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27763) ["id"]=> int(5358) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6644) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }