Chore-sharing and Family Life during the First COVID Pandemic in 2020

  • Herendy Csilla
  • Zsolt Péter
  • Bayer Judit
doi: 10.32575/ppb.2023.1.3

Abstract

This paper presents the results of our online questionnaire survey conducted in Hungary during the first wave of the COVID-19 pandemic in spring 2020. Forced confinement led to a reordering of the lives of many individuals and families. People living alone reported more leisure time, but those raising children reported more responsibilities. The primary aim of the research was to explore whether the division of labour within families with children has been transformed as a result of quarantine. Our study suggests that the traditional role perception became more prevalent during the pandemic. More than two thirds of Hungarians still expect men to earn money and women to keep the home warm. During the period under review, women were in most cases immediately responsible for looking after children, even if they continued to work in a home office. In some traditional men’s jobs, such as housework, building and gardening, and carrying the load, there was a surprising shift in the workload, with women’s burdens increasing. For men, the time spent earning money from home increased, and their responses indicated that being close to family and children was a burden. An important lesson from our questionnaire is that satisfaction with the division of labour seemed to be proportional to the harmony of the couple relationship. How increased workloads were coped with depended primarily on how the couples’ division of labour and relationship was before the quarantine. Although the long-term consequences of the closure due to COVID-19 on family life cannot be assessed at this stage, our research questions provide a good basis for returning to them to find out.

Keywords:

COVID-19 closure quarantine family division of labour

References

Albert Fruzsina (2020): In Kovács Éva – Takács Judit (szerk.): Látjuk-e, mi jön? A koronavírus-járvány hatása a magyar társadalomra és társadalomkutatásra. socio.hu, 10(2), 100–102. Online: https://socio.hu/index.php/so/article/view/808 http://real.mtak.hu/111254/1/36_korona_hozzaszolasok.pdf

Bede Márton (2017): A magyaroknál szinte senki nem ragaszkodik jobban a hagyományos nemi szerepekhez. 444, 2017. november 23. Online: https://444.hu/2017/11/23/a-magyaroknal-szinte-senki-nem-ragaszkodik-jobban-a-hagyomanyos-nemiszerepekhez

Biroli, Pietro et al. (2020): Family Life in Lockdown. IZA Discussion Paper, No. 13398. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3636627

Európai Bizottság (2020): Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia. Brüsszel, 2020. március 5. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0152&from=EN

Fülöp Márta (2020): Versengés vagy/és együttműködés – Amikor a versengés nem szétveri, hanem megerősíti a kohéziót. Parola, 2–3. Online: https://bit.ly/3InSYlq

Granovetter, Mark (1983): The Strength of Weak Ties. A Network Theory Revisited. Sociological Theory, 1(1983), 201–231. Online: https://doi.org/10.2307/202051

Habermas, Jürgen (1999): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Osiris.

Ipsos (2021): A turizmus és rendezvényszervezés fellélegezhet a járvány után. Online: https://bit.ly/3IqbklU

Kovács Éva – Takács Judit szerk. (2020): Látjuk-e, mi jön? A koronavírus-járvány hatása a magyar társadalomra és társadalomkutatásra. socio.hu, (2). Online: https://socio.hu/index.php/so/article/view/808; http://real.mtak.hu/111254/1/36_korona_hozzaszolasok.pdf

Lewis, Helen (2020): The Coronavirus Is a Disaster for Feminism. Pandemics Affect Men and Women Differently. The Atlantic, 2020. március 19. Online: https://bit.ly/3Z8XFFK

Mihályi Helga (2020): A járvány hatása az emberekre – gyenge és erős kötések szerepe a járvány elviselésében. In Szabó-Tóth Kinga – Szepessy Péter (szerk.): Látlelet a járványhelyzetről. Szellem és tudomány, (2), 47–87. Online: https://atti.uni-miskolc.hu/docs/SzellemesTudomany2020_2.pdf

Minello, Alessandra (2020): The Pandemic and the Female Academic. Nature, 2020. április 17. Online: https://www.nature.com/articles/d41586-020-01135-9

Miklós Ilona (2021): Hullámvölgyben covid idején: egyéni és társas értékek ereje a második lezárás után. Acta Periodica, 22, 79–97. Online: https://doi.org/10.47273/AP.2021.22.79-97

Salin, Milla et al. (2020): Family Coping Strategies During Finland’s COVID-19 Lockdown. Sustainability, 12(21). Online: https://doi.org/10.3390/su12219133

Síklaki István (2006): Vélemények mélyén. Budapest: Kossuth.

Spiro, Melford E. (1986): Cultural Relativism and the Future of Anthropology. Cultural Anthropology, 1(3), 259–268. Online: https://doi.org/10.1525/can.1986.1.3.02a00010

Szabó Mónika – Kovács Mónika (2017): A feminizmus szociálpszichológiája: attitűdök, identitás és cselekvés. In Kovács Mónika (szerk.): Társadalmi nemek. Elméleti megközelítések és kutatási eredmények. Budapest: ELTE Eötvös, 171–186.

Szabó-Tóth Kinga (2021): A társadalom lelki egészsége és a Covid-19 járvány. Szellem és Tudomány, (2), 5–23. Online: https://atti.uni-miskolc.hu/docs/SzellemesTudomany2021_2.pdf

Karantén Zóna (2022). Rend. Zsótér Dániel. Budapest: HBO.

Downloads

Download data is not yet available.