Házimunka-megosztás és családi élet a 2020-as első Covid-pandémia idején
Copyright (c) 2023 Herendy Csilla, Zsolt Péter, Bayer Judit
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az alábbi írásban a 2020. tavaszi Covid–19-pandémia első hulláma idején készített magyarországi online kérdőíves vizsgálatunk eredményeit ismertetjük. A kényszerű bezártság több egyén és család életében átrendeződést eredményezett. Az egyedül élők több szabadidőről számoltak be, a gyermeket nevelők teendői azonban megszaporodtak. A kutatás elsődleges célja annak feltérképezése volt, hogy a gyermeket nevelő családokban átalakult-e a családon belüli munkamegosztás a karantén következtében. Vizsgálatunk arra enged következtetni, hogy a hagyományos szerepfelfogás a pandémia alatt még jellemzőbbé vált. A magyarok több mint kétharmada ma is a férfitól várja a pénzkeresést, a nőtől pedig az otthon melegének biztosítását. A vizsgált időszak alatt a gyerekekkel való foglalkozás az esetek nagy részében azonnal a nőkre hárult, akár abban az esetben is, ha közben home office-bantovább dolgoztak. Néhány olyan hagyományos férfimunkában pedig, mint a ház körüli tevékenység, építkezés és kertgondozás, cipekedés, meglepő módon átrendeződés figyelhető meg, és a nők terhei növekedtek. A férfiak esetében növekedett az otthonról végzendő pénzkereső munkával töltött idő, és válaszaik alapján megterhelő volt számukra a családdal való összezártság, illetve a gyerekek közelsége. Fontos tanulsága a kérdőívünknek, hogy a munkamegosztással való elégedettség a párkapcsolat harmóniájával látszott arányosnak. Az, hogy a megnövekedett terheket hogyan élték meg, elsősorban attól függött, hogy a karantén előtt milyen volt a párok munkamegosztása és viszonya. Bár a Covid–19 miatti lezárásnak családi életre gyakorolt hosszú távú következményeit ebben a szakaszban nem lehet felmérni, kutatásunk kérdései jó alapot szolgáltatnak arra, hogy visszatérve rájuk ezt is kideríthessük.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Albert Fruzsina (2020): In Kovács Éva – Takács Judit (szerk.): Látjuk-e, mi jön? A koronavírus-járvány hatása a magyar társadalomra és társadalomkutatásra. socio.hu, 10(2), 100–102. Online: https://socio.hu/index.php/so/article/view/808 http://real.mtak.hu/111254/1/36_korona_hozzaszolasok.pdf
Bede Márton (2017): A magyaroknál szinte senki nem ragaszkodik jobban a hagyományos nemi szerepekhez. 444, 2017. november 23. Online: https://444.hu/2017/11/23/a-magyaroknal-szinte-senki-nem-ragaszkodik-jobban-a-hagyomanyos-nemiszerepekhez
Biroli, Pietro et al. (2020): Family Life in Lockdown. IZA Discussion Paper, No. 13398. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3636627
Európai Bizottság (2020): Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia. Brüsszel, 2020. március 5. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0152&from=EN
Fülöp Márta (2020): Versengés vagy/és együttműködés – Amikor a versengés nem szétveri, hanem megerősíti a kohéziót. Parola, 2–3. Online: https://bit.ly/3InSYlq
Granovetter, Mark (1983): The Strength of Weak Ties. A Network Theory Revisited. Sociological Theory, 1(1983), 201–231. Online: https://doi.org/10.2307/202051
Habermas, Jürgen (1999): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Osiris.
Ipsos (2021): A turizmus és rendezvényszervezés fellélegezhet a járvány után. Online: https://bit.ly/3IqbklU
Kovács Éva – Takács Judit szerk. (2020): Látjuk-e, mi jön? A koronavírus-járvány hatása a magyar társadalomra és társadalomkutatásra. socio.hu, (2). Online: https://socio.hu/index.php/so/article/view/808; http://real.mtak.hu/111254/1/36_korona_hozzaszolasok.pdf
Lewis, Helen (2020): The Coronavirus Is a Disaster for Feminism. Pandemics Affect Men and Women Differently. The Atlantic, 2020. március 19. Online: https://bit.ly/3Z8XFFK
Mihályi Helga (2020): A járvány hatása az emberekre – gyenge és erős kötések szerepe a járvány elviselésében. In Szabó-Tóth Kinga – Szepessy Péter (szerk.): Látlelet a járványhelyzetről. Szellem és tudomány, (2), 47–87. Online: https://atti.uni-miskolc.hu/docs/SzellemesTudomany2020_2.pdf
Minello, Alessandra (2020): The Pandemic and the Female Academic. Nature, 2020. április 17. Online: https://www.nature.com/articles/d41586-020-01135-9
Miklós Ilona (2021): Hullámvölgyben covid idején: egyéni és társas értékek ereje a második lezárás után. Acta Periodica, 22, 79–97. Online: https://doi.org/10.47273/AP.2021.22.79-97
Salin, Milla et al. (2020): Family Coping Strategies During Finland’s COVID-19 Lockdown. Sustainability, 12(21). Online: https://doi.org/10.3390/su12219133
Síklaki István (2006): Vélemények mélyén. Budapest: Kossuth.
Spiro, Melford E. (1986): Cultural Relativism and the Future of Anthropology. Cultural Anthropology, 1(3), 259–268. Online: https://doi.org/10.1525/can.1986.1.3.02a00010
Szabó Mónika – Kovács Mónika (2017): A feminizmus szociálpszichológiája: attitűdök, identitás és cselekvés. In Kovács Mónika (szerk.): Társadalmi nemek. Elméleti megközelítések és kutatási eredmények. Budapest: ELTE Eötvös, 171–186.
Szabó-Tóth Kinga (2021): A társadalom lelki egészsége és a Covid-19 járvány. Szellem és Tudomány, (2), 5–23. Online: https://atti.uni-miskolc.hu/docs/SzellemesTudomany2021_2.pdf
Karantén Zóna (2022). Rend. Zsótér Dániel. Budapest: HBO.