object(Publication)#763 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7066) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:32" ["primaryContactId"]=> int(8763) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6942) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4834) "Alves, Luís Alberto Marques (2012): História da educação. Uma introdução. Porto: Faculdade de Letras da Universidade do Porto. Online: https://ler.letras.up.pt/uploads/ficheiros/10021.pdf Cordeiro, António Manuel Rochette – Alcoforado, Luís (2018): Education and Development. Méditerranée, (130). Online: https://doi.org/10.4000/mediterranee.10322 Crato, Nuno (2019): Everything Starts With the Curriculum. ResearchED, 2019. február 27. Online: https://researched.org.uk/2019/02/27/everything-starts-with-the-curriculum/ Crato, Nuno (2020): Curriculum and Educational Reforms in Portugal: An Analysis on Why and How Students’ Knowledge and Skills Improved. In Reimers, Fernando M. (szerk.): Audacious Education Purposes. Cham: Springer, 209–231. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-41882-3_8 Crato, Nuno (2021a): Improving a Country’s Education. Cham: Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-59031-4; DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-59031-4 Crato, Nuno (2021b): Setting up the Scene: Lessons Learned From PISA 2018 Statistics and Other International Student Assessments. In Crato, Nuno (szerk.): Improving a Country’s Education. Cham: Springer, 1–24. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-59031-4_1 Direção-Geral da Educação (2018): Aprendizagens Essenciais. Online: https://www.dge.mec.pt/aprendizagens-essenciais-0# European Education and Culture Executive Agency – Eurydice (2021): Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe. 2019/20. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2797/575589 Eurydice (2023): National Education Systems. Portugal. Online: https://eurydice.eacea.ec.europa.eu/national-education-systems/portugal/overview IMF (2023): GDP per Capita, Current Prices. Online: https://www.imf.org/external/data-mapper/NGDPDPC@WEO/WEOWORLD/HUN/PRT Imre Anna (2014): A korai iskolaelhagyás csökkentése Portugáliában. Online: https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/korai-iskolaelhagyas-csokkentese-portugaliaban Marôco, João (2021): Portugal: The PISA Effects on Education. In Crato, Nuno (szerk.): Improving a Country’s Education. PISA 2018 Results in 10 Countries. Cham: Springer, 159–174. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-59031-4_8 Nyilas Gergely (2022): „Te ezért még bemész dolgozni?” – kérdezte portugál kollégája egy magyar pedagógustól, amikor meghallotta, mennyit keres. Telex, 2022. december 17. Online: https://telex.hu/kulfold/2022/12/17/portugalia-oktatasi-rendszer-oecd-reform OECD (2018a): Curriculum Flexibility and Autonomy in Portugal. An OECD Review. Paris: OECD. Online: https://www.oecd.org/education/2030/Curriculum-Flexibility-and-Autonomyin-Portugal-an-OECD-Review.pdf OECD (2018b): Preparing Our Youth for an Inclusive and Sustainable World. The OECD PISA Global Competence Framework. Paris: OECD. Online: https://www.oecd.org/education/Global-competency-for-an-inclusive-world.pdf OECD (2019): TALIS 2018 Results. Teachers and School Leaders as Lifelong Learners. Volume I. Paris: OECD Publishing. Online: https://www.oecd.org/education/talis-2018-resultsvolume-i-1d0bc92a-en.htm OECD (2022): Education at a Glance 2022. OECD Indicators. Paris: OECD Publishing. Online: ttps://doi.org/10.1787/3197152b-en OECD – UNESCO Institute for Statistics (2003): Literacy Skills for the World of Tomorrow. Further Results From PISA 2000. Paris: OECD Publishing. Online: https://doi.org/10.1787/9789264102873-en Oktatás 2030 (2018): A Nemzeti alaptanterv tervezete. Online: https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2018/08/a-nemzeti-alaptanterv-tervezete_2018.08.31.pdf Oktatási Hivatal (2016): EFOP-3.1.5-16-2016-00001: A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása. Online: https://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/efop315 Portugal Literacy Rate 1981–2023 (2023). Online: https://www.macrotrends.net/countries/PRT/portugal/literacy-rate Portugal: Thousands of Teachers Strike, Demanding Better Pay. Deutsche Welle, 2023. január 15. Online: https://www.dw.com/en/portugal-thousands-of-teachers-strike-demanding-betterpay/a-64396609 Szondi Ildikó – Cziráné Kőházi-Kis Tímea (2014): A tanári életpályamodell egyes elemei. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, (76), 437–455. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/34769/1/juridpol_076_437-455.pdf Weiler Vilmos (2022): 15 év alatt rendbe tették Európa egyik legrosszabb oktatási rendszerét, és ebből mi is tanulhatunk. Telex, 2022. október 23. Online: https://telex.hu/kulfold/2022/10/23/portugalia-magyarorszag-oktatas-reform-fejlodes-pisa Jogi források - 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról Decreto-Lei n.º 41/2012 de 21 de fevereiro. Online: https://files.dre.pt/1s/2012/02/03700/0082900855.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "3-22" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(672) "

The temporal and content parallels of the governmental educational reforms in Portugal and Hungary from the 2010s provide important points to the further developments. Among the two countries with similar conditions, Portugal’s educational performance, starting from a lower level at the turn of the millennium, not only caught up with Hungary by the time of the 2018 PISA assessment but also surpassed the OECD average. The Portugal reforms primarily implemented between 2011
and 2015 give somewhat different examples compared
to the Hungarian processes and the international policy discourse, particularly in the area of central curriculum regulation.

" ["hu_HU"]=> string(694) "

Portugália és Magyarország 2010-es évektől folyó kormányzati oktatásirányítási reformjának időbeli és tartalmi párhuzamrendszere sajátos jelentőséggel bír. A hasonló kondíciókkal rendelkező két ország közül Portugália ezredfordulón mért oktatási teljesítménye a hazainál alacsonyabb színvonalról indulva a 2018-as PISA-mérések időszakára nem csupán Magyarország, de az OECD átlagát is túlszárnyalta. Az elsősorban 2011 és 2015 között bevezetett reformok a magyarországi folyamatoktól, de a nemzetközi szakpolitikai diskurzustól is némileg eltérő példákkal szolgálnak, elsősorban a központi tantervi szabályozás területén.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(17) "Gloviczki Zoltán" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(90) "Central Development of Education in Portugal in the Light of Domestic Changes, 2011–2023" ["hu_HU"]=> string(103) "A nevelés-oktatás központi fejlesztése Portugáliában a hazai változások tükrében, 2011–2023" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(74) "The Background to the International Success of Portuguese Education Policy" ["hu_HU"]=> string(62) "A portugál oktatási reformok nemzetközi sikerének háttere" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(8763) ["email"]=> string(24) "gloviczki.zoltan@avkf.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7066) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Gloviczki" ["hu_HU"]=> string(9) "Gloviczki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(20) "oktatásirányítás" [1]=> string(16) "oktatási reform" [2]=> string(12) "PISA mérés" [3]=> string(22) "tantervi szabályozás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(9) "education" [1]=> string(18) "educational reform" [2]=> string(15) "PISA assessment" [3]=> string(10) "curriculum" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#819 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30813) ["id"]=> int(5604) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7066) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#85 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6823) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:33" ["primaryContactId"]=> int(8430) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6699) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1753) "Annas, Julia (2009): An Introduction to Plato’s Republic. Oxford: Oxford University Press. Annas, Julia (2020): Filosofie antică. Bucureşti: Litera. Bibó István (1968): Ha a zsinati mozgalom a 15. században győzött volna… Online: https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/540.html Black, Antony (2016): A World History of Ancient Political Thought. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198790686.001.0001 Guthrie, William K. C. (1984): The Greek Philosophers. From Thales to Aristotle. London: Methuen. Jowett, Benjamin (1871): The Introduction. In Plato: The Republic. Online: http://classics.mit.edu/Plato/republic.html Laczó József (2018): Az Aszebeia – istentelenség bűncselekménye. Jog, Állam, Politika, 10(1), 135–166. Online: https://epa.oszk.hu/03000/03010/00009/pdf/EPA03010_jap_2018_1_135-166.pdf Németh György (2001): Utószó. In Németh György (szerk.): Xenophón történeti munkái. Budapest: Osiris, 559–574. Platón (1984): Gorgiasz. In Platón: Platón összes művei. Első kötet. Ford. Péterfy Jenő. Budapest: Európa, 469–642. Platón (1984): Törvények. In Platón: Platón összes művei. Harmadik kötet. Ford. Kövendi Dénes. Budapest: Európa, 433–1012. Platón (1994): Szókratész védőbeszéde. In Platón: Szókratész védőbeszéde, A lakoma. Ford. Devecseri Gábor. Budapest: Európa, 5–56. Platón (1995): Az állam. Ford. Jánosy István. Budapest: Gondolat. Reale, Giovanni (2009): Platon şi Academia antică. Târgu-Lăpuş: Galaxia Gutenberg. Steiger Kornél (2011): Az „Állam” mint lélekterápia. Holmi, 23(11), 1363–1382. Trócsányi László – Lovászy László Gábor szerk. (2020): Európai körkép. Budapest: Ludovika." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "23-36" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(926) "

In this short essay, I try to answer the question of what the main theme of Plato’s Republic is. The dialogue is the most popular text in ancient literature. The title of the dialogue is
deceptive. Republic means city state and despite the title, it is a purely political piece of writing, the dialogue contains a small section on justice and governance, but it is mostly a work of literature, an ancient novel inspired by Plato’s frustration with the restoration of democracy in Athens. After the Peloponnesian War, the restored democratic system condemned Plato’s beloved master, Socrates to death in a conceptual process. According to my hypothesis, the Republic of Plato was a philosophical memorial to Socrates and the story was a kind of an uchronia, with the philosopher king in the main role. The Republic is a kind of enchiridion that answers the question of how the city state could rebuild itself.

" ["hu_HU"]=> string(870) "

Meglátásom szerint Platón Állama egy történeti ihletettségű költői mű, amelyben a filozófus az egykor fényes városállamnak állít emléket. Nem egyszerű elbeszélésben meséli el a történeteket, hanem allegorikus és poétikus módon, ahogyan azt minden dialógusában is
megteszi leglényegesebbnek tartott tanai esetében. Az ideális állam vizionálásával a nagy filozófus kortársainak kívánt segítségére lenni abban, hogy miként teremthetik meg a biztonságot, a nyugalmat az athéni államban, amely éppen betegségtől szenvedett. A restituált demokrácia igaztalan vádak alapján halálra ítélte Szókratészt, és az Állam című dialógussal Platón mesterének kívánt emléket állítani. Az Állam egy különleges kézikönyv és uchrónia, amely arról szól, hogy miként működhetne jól a városállam.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(23) "Szoboszlai-Kiss Katalin" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Plato’s Politeia as the Pathology of Polis" ["hu_HU"]=> string(72) "Miről szól Platón Állama? Az állam egészségtana és patológiája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8430) ["email"]=> string(15) "szoboszl@sze.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6823) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"SZE DFK Jogtörténeti Tanszék";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Szoboszlai-Kiss" ["hu_HU"]=> string(15) "Szoboszlai-Kiss" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(19) "athéni demokrácia" [1]=> string(29) "antik filozófia és politika" [2]=> string(12) "kormányzás" [3]=> string(11) "törvények" [4]=> string(14) "igazságosság" [5]=> string(24) "Platón és Szókratész" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(17) "ancient democracy" [1]=> string(31) "ancient philosophy and politics" [2]=> string(10) "government" [3]=> string(6) "rights" [4]=> string(7) "justice" [5]=> string(18) "Plato and Socrates" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30814) ["id"]=> int(5605) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6823) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#165 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6886) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:32" ["primaryContactId"]=> int(8516) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6762) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3957) "Bodin, Jean (1987): Az államról. Válogatás. Ford. Máté Györgyi – Csűrös Klára. Budapest: Gondolat. Chronowski Nóra – Petrétei József (2020): Szuverenitás. Internetes Jogtudományi Enciklopédia, 2020. június 15. Online: https://ijoten.hu/szocikk/szuverenitas Cserny Ákos – Téglási András (2013): Államhatalom és szuverenitás. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv, 119–142. Halász Iván (2018): Szuverenitás és népszuverenitás. Népképviselet és a demokratikus hatalomgyakorlás módja. In Halász Iván (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Halász%20Iván%20(szerk.).pdf Hobbes, Thomas (1999): Leviatán vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma II. Ford. Vámosi Pál. Budapest: Kossuth. Horváth Barna (2001): Angol jogelmélet. Budapest: Pallas. Jellinek, Georg (1914): Allgemeine Staatslehre. Berlin: O. Häring. Juhász Krisztina (2007): Az állam szerepének változása a globalizációban. De Iurisprudentia et Iure Publico, 1(3), 1–44. Online: http://dieip.hu/wp-content/uploads/2007-3-01.pdf Kelsen, Hans (1929): Die Neue Rundschau. 40. 1. s. Berlin: Fischer Verlag. Képes György (2010): Abszolutizmusok az európai és magyar alkotmánytörténetben. Online: https://majt.elte.hu/media/49/d1/5a0cf759f78cda7959a25ac012e75d0104fdca8de292670426a4f0e2d3e5/MAJT-segedanyagok-kepes-Abszolutizmusok.pdf Lamm Vanda – Peschka Vilmos főszerk. (1999): Jogi lexikon. Budapest: KJK-Kerszöv. Locke, John (1986): Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Budapest: Gondolat. Mezey Barna – Szente Zoltán (2003): Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet. Budapest: Osiris. Paczolay Péter (1998): Államelmélet I. Machiavelli és az államfogalom születése. Budapest: Korona. Pálvölgyi Balázs (2019): Franciaország államtörténete. In Jakab Éva – Pókecz Kovács Attila (szerk.): Egyetemes államtörténet I. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12668/web_PDF_ATMA_Egyetemes_allamtortenet_I_JAV.PDF?sequence=6 Petrétei József (2009): Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Budapest–Pécs: Dialóg Campus. Pongrácz Alex (2018): A szuverenitásfogalom változásának századi fejleményei. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2018(2), 128–153. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/article/view/1261/583 Pongrácz Alex (2019): Nemzetállamok és új szabályozó hatalmak a globális erőtérben – avagy megszelídíthető-e a globalizáció? Budapest: Dialóg Campus. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/14231/web_PDF_Nemzetallamok_uj_szabalyozo_hatalmak.pdf?sequence=1 Rousseau, Jean-Jacques (1947): Társadalmi szerződés. Ford. Radványi Zsigmond. Budapest: Phönix-Oravetz. Online: https://mek.oszk.hu/08800/08879/08879.pdf Takács Péter szerk. (2009): Államelmélet I. Budapest: Szent István Társulat. Tóth J. Zoltán (2018): A népszuverenitás és az alkotmánybíráskodás viszonya a hatalommegosztás szempontjából. In Tóth J. Zoltán – Ouk Varinic: Alkotmánybíráskodás és népszuverenitás. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 9–140. Online: https://www.academia.edu/42362376/Alkotmánybíráskodás_és_népszuverenitás Tóth J. Zoltán (2020): Szuverenitáselméletek a szuverenitás alanyáról. In Karácsony András (szerk.): Szuverenitáskérdések. Elméletek, történetek. Budapest: Gondolat, 27–61. Online: https://majt.elte.hu/dstore/document/3388/MAJT-jogtorteneti-ertekezesek-47.pdf Weber, Max (1921): Gesammelte Politische Schriften. München: Drei Masken. Jogi források Magyarország Alaptörvénye. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv Virginiai jogok nyilatkozata." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "37-58" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(894) "

What exactly does the concept of sovereignty cover? Who is the subject of the supreme power? How have views of supreme power changed throughout history? The above questions have been of interest to social scientists for centuries, and as a result, a number of academic theories have been published on the subject. However, in order to shed light on the cause of the contradictions inherent in these theories, it is necessary to look more closely at the central issues at stake. With this in mind, I will discuss the controversial nature of the concept of sovereignty and how its content has changed over the centuries as the state and the law have evolved. The paper will thus highlight the factors that led from the concept of sovereignty without limits to the constitutional basis of state power, and scrutinizes the legal characteristics of the aforementioned analyses of sovereignty.

" ["hu_HU"]=> string(1055) "

Mit takar pontosan a szuverenitás fogalma? Ki tekinthető a legfőbb hatalom alanyának, és hogyan változtak a legfőbb hatalomra vonatkozó nézetek a történelem alakulása során? A fenti kérdések már évszázadok óta foglalkoztatják a társadalomtudományok művelőit, aminek eredményeként a téma kapcsán ez idáig számos tudományos igényű elmélet látott napvilágot. Ahhoz azonban, hogy az abban rejlő ellentmondások okára fény derüljön, szükséges a tárgyalt témakör központi kérdéseit közelebbről is megvizsgálni. Erre figyelemmel bemutatom egyrészt a szuverenitás fogalmának ellentmondásos jellegét, másfelől pedig azt, hogy miként változott annak tartalma az évszázadok állam- és jogfejlődése során. A tanulmány tehát rávilágít azokra a tényezőkre, amelyek révén a korlátozhatatlan szuverenitás felfogása elvezetett az alkotmányos alapokon nyugvó államhatalomig, továbbá górcső alá veszi az említett szuverenitásértelmezések jogi szempontú jellegzetességeit is.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Nagy Kristóf" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(53) "Classical Theories of Sovereignty in the Light of Law" ["hu_HU"]=> string(54) "A szuverenitás klasszikus elméletei a jog tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#811 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8516) ["email"]=> string(21) "kristi00197@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6886) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"en_US";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Nagy" ["hu_HU"]=> string(4) "Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kristóf" ["hu_HU"]=> string(8) "Kristóf" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(13) "szuverenitás" [1]=> string(23) "abszolút szuverenitás" [2]=> string(24) "parlamenti szuverenitás" [3]=> string(17) "népszuverenitás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(11) "sovereignty" [1]=> string(20) "absolute sovereignty" [2]=> string(25) "parliamentary sovereignty" [3]=> string(19) "popular sovereignty" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#816 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30815) ["id"]=> int(5606) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6886) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#147 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6576) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:34" ["primaryContactId"]=> int(8107) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6452) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7635) "Bérces Kamilla: Kihívások és kilátások – a közalkalmazotti jogviszony változásai. Jogászvilág, 2013. október 16. Online: https://jogaszvilag.hu/cegvilag/kihivasok-es-kilatasok-akozalkalmazotti-jogviszony-valtozasai Berke Gyula (2021): A jogviszonyváltásról: a közösségi szolgáltatások átszervezésének munkajogi következményei. Pro Futuro, 11(2), 81–103. Online: https://doi.org/10.26521/profuturo/2021/2/10244 Csóti Csaba (2016): Múzeum – könyvtár – levéltár – közművelődés. KKDSZ, 2016. január 13. Online: https://kkdsz.hu/wp-content/uploads/2016/01/2980_muzeum_–_konyvtar_–_leveltar_–_kozmuvelodes.htm Dante (1913): Isteni színjáték. Ford. Babits Mihály. Online: https://mek.oszk.hu/00300/00362/html/ Hazafi Zoltán (2009): Közszolgálati jogunk a változó nemzetközi és hazai térben (de lege lata, de lege ferenda). PhD-disszertáció. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola – Közigazgatási Jogi Program. Online: https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/hazafi-zoltan/hazafi-zoltan-vedes-ertekezes.pdf Horváth István (2009): Párhuzamos közszolgálat. Budapest: Saldo. Horváth István (2020): Félve boncolás – A közalkalmazotti törvény fokozatos hatályvesztéséről. Munkajog, 4(3), 32–39. Horváth István – Kártyás Gábor (2021): Látlelet: az egészségügyi szolgálati jogviszonyról és a szabályozás kérdőjeleiről. Munkajog, 5(1), 1–17. Horváth István – Kun Attila – Petrovics Zoltán (2021): Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez. Pro Futuro, 11(2), 120–133. Online: https://doi.org/10.26521/profuturo/2021/2/10250 Jakab Nóra – Mélypataki Gábor (2017): A közszolgálati jog önállósodásáról és reflexivitásáról. Miskolci Jogi Szemle, 12(1), 33–45. Online: https://matarka.hu/koz/ISSN_1788-0386/12_evf_1_sz_2017/ISSN_1788-0386_12_evf_1_sz_2017_033-045.pdf Janák Katalin – Hagymásy Tünde (2020): A közoktatás jellemzői Magyarországon. Statisztikai Szemle, 98(6), 599–618. Online: https://doi.org/10.20311/stat2020.6.hu0599 Kiss György (1995a): A munka világa szabályozásának egy lehetséges változata. Magyar Közigazgatás, 45(5), 257–270. Kiss György (1995b): A piac és az emberi tényező. Budapest: Balassi. Kóger Yvetta (2021): Óvodapedagógusok és a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez kapcsolódó minősítő értékelés. In Maisch Patrícia – Molnár-Kovács Zsófia – Szabó Hajnalka Piroska (szerk.): Iskola a társadalmi térben és időben VIII. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, 237–244. Online: https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/nevtudphd/Kiadványok/Iskola%20társadalmi%20térben%20és%20időban%208.pdf Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium Közigazgatási joggyakorlat-elemző csoport (2014): Közigazgatási perjog. Összefoglaló vélemény. Online: https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/kozigazgatasi_perjog.pdf Letter of 22 May 2013 from the Minister for Housing and the Central Government Sector to the House of Representatives on the Civil Service Reform Agenda (2013). Online: https://www.government.nl/topics/public-administration/documents/parliamentarydocuments/2013/05/22/letter-to-the-house-of-representatives-on-the-civil-servicereform-agenda Mélypataki Gábor (2016): A közszolgálat egységesítésének elméleti és gyakorlati problémái, és kapcsolata a munka magánjogával. PhD disszertáció. Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.14750/ME.2016.028 Rácz Zoltán (2021): Gondolatok egy „új foglalkoztatási jogviszonyról”, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 39(2), 150–159. Online: https://matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_39_no_2_2021/ISSN_0866-6032_tomus_39_no_2_2021_150-159.pdf Rácz Zoltán (2023): Pedagógusok a munkajog hálójában avagy ismét egy új jogállási törvényt kreált a jogalkotó. Kézirat. Szalma József – Prugberger Tamás (2007): Arbeitsvertrag und Vertragsinstitute im öffentlichen Dienst. Pravni život, 12(4), 721–738. Jogi források - 1967. évi II. törvény a Munka Törvénykönyvéről. Online: https://jogkodex.hu/jsz/mt_1967_2_torveny_3468150 - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200033.tv - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv - 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100199.tv - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.tv - 2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200086.tv - 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200205.tv - 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500042.tv - 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700001.tv - 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1800125.tv - 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900080.tv - 2020. évi XXXII. törvény a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000032.tv - 2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000100.tv - 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300052.tv - 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300256.kor - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300326.kor - 2317/2003. (XII. 10.) Korm. határozat a közszolgálati reform irányairól, az egységes közszolgálati törvény megvalósításának programjáról - 1/2023. (I. 4.) AB határozat a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 14. §-a és 15. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról. Online: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/16ca2ae08696d9c6c1258885005b23f2/$FILE/1_2023%20AB%20határozat.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "59-74" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(755) "

Civil servants are a special type of employment relationship, which used to be one of the largest public service relationships covering a wide range of staff. The underlying legislation entered into force 31 years ago. It is the only civil service legislation that has not been replaced in the midst of civil service reform. Was it deliberately left out? Was it omitted? Is it simply that there is no master of this legal relationship? Instead, what is happening is a steady
emptying out, the outsourcing of individual posts. Our fundamental research question: is this the way forward for the civil service? Will there be a transformation, or is the future the death of this legal status? And if so, what life will it be after its “death”?

" ["hu_HU"]=> string(862) "

A közalkalmazotti jogviszony egy speciális foglalkoztatási jogviszony, amely korábban az egyik legnagyobb személyi kört lefedő közszolgálati foglalkoztatási jogviszony volt. Az alapját adó jogszabály 31 éve lépett hatályba. Az egyetlen olyan közszolgálati jogszabály, amelyet nem „cseréltek le” a közszolgálati reform következtében. Szándékosság vagy gondatlanság áll emögött? Egyszerűen annyit jelent, hogy a központi közigazgatásban ennek a jogviszonynak nincs gazdája? Inkább ennek folyamatos kiüresítése történik, az egyes szolgálati jogviszonyok kiszervezése. Alapvető kutatási kérdésünk az, hogy a közalkalmazotti jogviszony számára ez lenne-e a jövő útja. Lesz-e átalakulás, vagy a jövő ennek a jogviszonynak a lassú „elhalása”? És ha ez, akkor van-e élet a „halál” után?

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(33) "Mélypataki Gábor, Rácz Zoltán" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "The Future of Civil Servants – Terminal Debility or Rebirth?" ["hu_HU"]=> string(83) "A közalkalmazotti jogállás jövője – végelgyengülés vagy újjászületés?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8107) ["email"]=> string(22) "jogmega@uni-miskolc.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6576) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(47) "a:1:{s:5:"en_US";s:21:"University of Miskolc";}" ["hu_HU"]=> string(47) "a:1:{s:5:"en_US";s:21:"University of Miskolc";}" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Mélypataki" ["hu_HU"]=> string(11) "Mélypataki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#843 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8108) ["email"]=> string(19) "racziroda@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6576) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(17) "Miskolci Egyetem " } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Rácz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(13) "Rácz Zoltán" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(15) "közalkalmazott" [1]=> string(24) "kiszolgáltatottabb fél" [2]=> string(8) "munkajog" [3]=> string(26) "közszolgálati jogviszony" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(13) "civil servant" [1]=> string(16) "vulnerable party" [2]=> string(10) "labour law" [3]=> string(13) "civil service" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#844 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30817) ["id"]=> int(5607) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6576) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#82 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6808) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:33" ["primaryContactId"]=> int(8412) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(6684) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4434) "Bacsárdi József – Christián László (2017): Hol tart jelenleg az önkormányzati rendészet? In Christián László (szerk.) Rendészettudományi kutatások. Az NKE Rendészetelméleti Kutatóműhely tanulmánykötete. Budapest: Dialóg Campus, 27–38. Bacsárdi József – Christián László (2018): Önkormányzati rendészet. A helyi rendészeti együttműködés című tantárgy egyetemi tankönyve. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2018.4.1 Boda József főszerk. (2019): Rendészettudományi szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus. Christián László szerk. (2017): Rendészettudományi kutatások. Az NKE Rendészetelméleti Kutatóműhely tanulmánykötete. Budapest: Dialóg Campus. Christián László (2020): A helyi önkormányzatok felelőssége a települések közbiztonságának megteremtésében. Magyar Rendészet, 20( 3), 55–78. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.4 Christián László (2022): Komplementer rendészet. Budapest: Ludovika. Christián László – Görömbei László (2022): A kistelepülések közbiztonságának fejlesztési lehetőségei. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(2), 100–121. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2022.2.5 Finszter Géza (2018): Rendészettan. Budapest: Dialóg Campus. Hermann Gábor (2022): Településbiztonság „audit”. Előadás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Lakatos Tibor – Görbe Attila (2015): Rendőri jelenlét a kistelepüléseken, különös tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre. Online: https://adoc.pub/rendri-jelenlet-akistelepleseken-klns-tekintettel-a-hatrany.html Turi Laura Tamara – Resperger István – Túri Viktória [é. n.]: Stratégiaalkotás, stratégiai módszerek. Tréning háttéranyag. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁROP-2.2.13-2012-2012-0001, Közigazgatási Vezetői Akadémia. Jogi források - 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013–2023). - 1878/2021. (XII. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2022– - 2023. évekre vonatkozó intézkedési tervéről. - 2009/902/IB tanácsi határozat (European Crime Prevention Network, 2001). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32009D0902&from=HU Barcelonai Tézisek (1987. 11. 17–20.) 85th plenary meeting – 30. November 1987. – 42/59 Crime prevention and criminal justice. Online: https://www.worldlii.org/int/other/UNGA/1987/99.pdf Bécsi deklaráció (1999) UN Economic and Social Council (ECOSOC), UN Economic and Social Council Resolution 2001/47: Plans of Action for the Implementation of the Vienna Declaration on Crime and Justice: Meeting the Challenges of the Twenty-first Century, 20 December 2001, E/RES/2001/47. Online: https://www.refworld.org/docid/46c4557d0.html Békéscsaba Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Stratégiája, 2016. Caracasi Deklaráció (1980. 08.25 – 09.05.) 6. ENSZ konferencia a bűnmegelőzésről és az elkövetők kezeléséről – Sixth United Nations Congress on the Prevention of Crime and the Treatment of Offenders (A/CONF.87/14/Rev.1). Online: https://digitallibrary.un.org/record/30439 Csabaszabadi Község Bűnmegelőzési, Közbiztonsági Koncepciója. 2016. Kiotói nyilatkozat (2021) – Kyoto Declaration on Advancing Crime Prevention, Criminal Justice and the Rule of Law: Towards the Achievement of the 2030 Agenda for Sustainable Development. Online: https://www.unodc.org/documents/commissions/Congress/21-02815_Kyoto_Declaration_ebook_rev_cover.pdf Dévaványa Város Bűnmegelőzési Koncepciója. 2011–2016. Gyomaendrőd Város Önkormányzata Bűnmegelőzési koncepció. 2007. Gyula Város Önkormányzatának Közbiztonsági Koncepciója. 2003. Mezőberény Város Önkormányzatának Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Koncepciója. 2019–2023. Sarkad Város Önkormányzata Bűnmegelőzési stratégia. 2018–2022. Szarvas Város Önkormányzatának Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója. 2003. Szeghalom Újtelep Bűnmegelőzési Stratégiája. 2018–2022. Újkígyós Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciója. 2020–2024. Vésztő Város Önkormányzata Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Koncepció. 2020–2024. Online kérdőív: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeWtozXfDNBxU2dgKcu19H0SF5w6Rrl_dSmQ6M254Qbp3UUew/viewform?vc=0&c=0&w=1&flr=0" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "75-93" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1179) "

A system of values, which must be defined globally, stands behind the word „safety” nowadays, which formulates the demands of protection, the method and conditions of its assurance of the micro and macro communities of the society, the country at structured levels. However, the optimal level of safety of the public, the mentioned feeling of protection should never be defined as an instant situation, but it should be the result of deliberately planned, systematically harmonized, complementary actions. High standard of the level of public security regardless the population and the structure of settlement–taking into consideration the local specialities–is common interest. Reaching this can only be achieved by plan, thus vertically and horizontally coordinated manner, one of the most important element of it is the creation and execution of crime prevention and public security strategies at settlement level. The author in this study represents the results of a research being executed at the Southern Great Plain of Hungary with the participation of local governments and police leaders, focuses on the presence, creation and execution of local strategy.

" ["hu_HU"]=> string(1293) "

Napjainkban a biztonság kifejezés mögött olyan, globálisan értelmezendő értékrendszer áll, amely strukturált szinteken fogalmazza meg az ország, a társadalom mikroés makroközösségeinek védettségi igényeit, azok szavatolásának módját, feltételeit. A „köz” biztonságának megfelelő szintű állapota – az említett védettség érzése – azonban sosem „pillanatképként” értelmezendő helyzet, hanem tudatosan tervezett, rendszerében összehangolt, egymást kiegészítő tevékenységek eredménye kell hogy legyen. Közös érdek, hogy – a helyi sajátosságok figyelembevételével – szerkezettől, lakosságszámtól függetlenül minden településen magas szintű legyen a köz biztonsága. Ezt elérni tervezett módon, szakmailag vertikálisan és horizontálisan összehangolva lehet, amelynek egyik legfontosabb eleme a települési szintű bűnmegelőzési és közbiztonsági stratégia elkészítése és végrehajtása. A szerző jelen tanulmányban bemutatja a 2021-ben Magyarország Dél-Alföld régiójában – az önkormányzatok, valamint rendőrségi vezetők közreműködésével – végzett kutatás eredményeit, amelyek elsősorban a helyi stratégia meglétére, megalkotására, végrehajtására fókuszálnak.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Polyák Zsolt" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "The Strategies of Public Safety and Crime Prevention of the Settlements are in the Focus" ["hu_HU"]=> string(77) "Fókuszban a települések közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégiája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#847 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8412) ["email"]=> string(19) "polyaktbk@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6808) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(12) "+36209294735" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(114) "

dr. Zsolt Polyák, Police Brigadier-General, County Police Chief, Csongrád – Csanád Police Headquarters

" ["hu_HU"]=> string(121) "

dr. Polyák Zsolt rendőr dandártábornok, rendőrfőkapitány, Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Polyák" ["hu_HU"]=> string(7) "Polyák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Zsolt" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(32) "helyi közbiztonsági stratégia" [1]=> string(21) "településbiztonság" [2]=> string(26) "önkormányzati rendészet" [3]=> string(15) "bűnmegelőzés" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(30) "local public security strategy" [1]=> string(19) "settlement security" [2]=> string(34) "local governmental law enforcement" [3]=> string(16) "crime prevention" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#856 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30820) ["id"]=> int(5608) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6808) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#846 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6969) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:32" ["primaryContactId"]=> int(8619) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(6845) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(17479) "Az alkotmányreform és a közigazgatási reform. Magyar Közigazgatás, 1942. június 14. 1. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarKozigazgatas_1942/?pg=194&layout=s A budapesti erdők fejlesztésére az idén 12,5 mázsa famagot, 116.360 facsemetét és 18.810 fadugványt használtak fel. Fővárosi Hirlap, 1927. november 30. 4. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_FovarosiHirlap_1927/?pg=473&layout=s A budapesti szemétből nagyszerű téglát és útburkoló anyagot gyártottak. Fővárosi Hirlap, 1927. szeptember 7. 9. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_FovarosiHirlap_1927/?pg=340&layout=s A levegő tisztaságának védelme. Délmagyarország, 1971. március 12. 2. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1971_03/?pg=77&layout=s A szemétgyüjtés reformja. Magyar Székesfőváros, 1900. január 29. 14. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_MagyarSzekesfovaros_1900/?pg=77&layout=s A szemétlerakodás újabb nehézségei. Független Budapest, 1936. február 12. 8. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FuggetlenBudapest_1936/?pg=47&layout=s&query=szem%C3%A9t Barta László – Labádi Lajos – Takács Edit (1986): Csongrád megye levéltára 1723–1950. Szentes: Csongrád Megyei Levéltár. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Seg_02/?pg=0&layout=s Benedek Gábor (2001): Szakszerűsödés és mobilitás a dualizmuskori bürokráciában. In Sasfi Csaba (szerk.): Írástörténet – szakszerűsödés. A Hajnal István Kör velemi konferenciája, 1992. szeptember 10–12. Szombathely: Hajnal István Kör – Vas Megyei Levéltár, 141–148. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Rt_06/?pg=141&layout=s Bernics Ferenc (1988): Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában. In Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1987/1988. Pécs: Baranya Megyei Levéltár, 181–224. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_Evk_1987-88/?pg=189&layout=s Cselényi Zsuzsanna (1995): A magyar polgári közigazgatás 1867-tő laz első világháborúig. In Kaló Ferenc – Nagy József (szerk.): Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a történelemtudomány köréből XXII. Eger: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 35–50. Online: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3791/1/35-50_Cselenyi.pdf Csízi István (2010): Erdészeti és Faipari Hivatal (Erdészeti Hivatal, Erdőrendezési Főosztály). In Csízi István (szerk.): A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fondjának repertóriuma. Budapest: Magyar Országos Levéltár, 65–96. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLsegedl_28/?pg=66&layout=s Csonkaréti Károly (1987): A magyarországi iparosodás kezdetei. Somogyi Néplap, 1987. május 1. 6. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SomogyMegyeiHirlap_1987_05/?pg=5&layout=s Farkas Csamangó Erika (2003): A föld- és vízvédelem hatályos jogi szabályozása. Acta Universitatis Szegediensis – Acta Juridica et Politica, 63(2), 85–100. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/7518/1/juridpol_doct_002_085-100.pdf Gärtner Ágoston (1896): A közegészségtan alapvonalai. Budapest: Eggenberger. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/KlasszikusOrvosiKonyvek_079/?pg=0&layout=s Gulya Pál (1977): Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság. In Balogh Sándor (főszerk.): Balassagyarmat története 896–1962. Balassagyarmat: Balassagyarmat Város Tanácsa, 276–326. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/NOGM_SK_1977_Balassagyarmat_tort_896-1962/?pg=277&layout=s Gyenesei József (2005): Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években. In Bősze Sándor (szerk.): Somogy megye múltjából – Levéltári évkönyv 36. Kaposvár: Somogy Megyei Levéltár, 207–216. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_Mult_36_2005/?pg=208&layout=s Hála József (1999): Százéves a Magyar Állami Földtani Intézet épülete. Hidrológiai Tájékoztató, 39, 9–10. Budapest: Magyar Hidrológiai Társaság. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/HidrologiaiTajekoztato_1999/?pg=10&layout=s Hegyesi Zoltán (2019): A járási hivatalok helye és szerepe az államigazgatási feladatok ellátásában. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 7(1), 4–21. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2019.1.1 Hernády Alajos – Kaurek Róbert (1979): A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. Vízügyi Közlemények, 61(2), 186–206. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKozlemenyek_1979/?pg=203&layout=s H. Kohut Mária szerk. (1971): Források Budapest múltjából II. 1873–1919. Budapest: Budapest Főváros Levéltára. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_BFLFK_02_1873-1919/?pg=0&layout=s Horváth Béla (1971): Szolgáltatások, köztisztaság. Észak-Magyarország, 1971. február 28. 9. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/EszakMagyarorszag_1971_02/?pg=208&layout=s Király István – Molnár Béla (1989): A Barátság II. kőolajszállitó vezeték csőtörései; kárelháritási tapasztalatok, javaslatok. In Magyar Hidrológiai Társaság: VIII. Országos Vándorgyűlés. IV. kötet. Vízbázisok védelme. Budapest: Magyar Hidrológiai Társaság, 469–477. Online: https://library.hungaricana.hu/en/view/HidrologiaiVandorgyules_1989_08_4/?pg=470&layout=s Kiss Dezső (1958): A Földmüvelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium levéltára (1867–1888). Budapest: Levéltárak Országos Központja. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevLelt_04/?pg=0&layout=s Kiss Dezső (1963): Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban, 1889–1944. Levéltári Szemle, 13(4), 158–220. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_13_1963/?pg=517&layout=s Koroknai Ákos – Schlegel Oszkár (1978): A Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű és elődvállalatainak vízgazdálkodása 1808–1918. Budapest: Vízdok. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_DUNA_Vtf_11_Rimamurany/?pg=0&layout=s László Erika (2019): Magyarország vízügyi igazgatásának fejlődéstörténeti áttekintése a kiegyezéstől napjainkig. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 7(4), 80–105. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2019.4.4 Miért fertőzött és egészségtelen a budapesti levegő? Független Budapest, 1933. június 7. 7. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FuggetlenBudapest_1933/?pg=178&layout=s Mikó Zsuzsanna (2017): Államszervezet és közigazgatás Magyarországon 1945-től napjainkig. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://kti.uni-nke.hu/document/vtkkuni-nke-hu/Mikó%20Zsuzsanna%20-%20Államszervezet%20és%20közigazgatás%20Magyarországon%201945-től%20napjainkig.pdf Móra László – Próder István – Gazda István (2015): A magyar kémia és vegyipar kronológiája 1800–1950. Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet. Online: http://real.mtak.hu/20628/1/kemiai%20kronol.pdf Negyven esztendő a tiszta Budapest történetéből. Fővárosi Hirlap, 1935. október 9. 4. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_FovarosiHirlap_1935/?pg=319&layout=s Országos M. Kir. Chemiai Intézet és Központi Vegykisérleti Állomás (1907): Az Országos M. Kir. Chemiai Intézet és Központi Vegykisérleti Állomás 25 évi működése. Emlékirat és beszámoló. Budapest: Országos M. Kir. Chemiai Intézet és Központi Vegykisérleti Állomás. Online: http://mek.oszk.hu/11700/11781/11781.pdf Patrubány Gergely (1879): Budapest főváros közegészségi közigazgatása. In Gerlóczy Gyula – Dulácska Géza (szerk.): Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közmivelődési leirása. Második rész. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, 390–478. Online: http://real-eod.mtak.hu/3924/2/budapesteskornye12gerl.pdf Pető Iván (1980): Az 1949–1950-ben működő Nehézipari Minisztérium hivataltörténete. Levéltári Szemle, 30(3), 407–423. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariSzemle_30_1980/?pg=412&layout=s Poroszkay Ignácz (1863): Mint lehetne Pestet jobb levegővel és jobb kutakkal ellátni? Nagy-Becskerek: Grill Károly. Online: https://books.google.hu/books?id=aiRYAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Próder István (2012): A környezetvédelem történeti előzményei Magyarországon. In Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum évkönyve I. 2009–2011. Budapest: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, 196–202. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_ujmmkmEvkonyv_2012/?pg=197&layout=s Robbanó vulkánok a szeméthegyek, amelyek elkeserítik a környező falvak lakóinak az életét. Fővárosi Hirlap, 1929. december 11. 7. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_FovarosiHirlap_1929/?pg=614&layout=s Srágli Lajos (2005): Ásványolajtermékek és kereskedelmük Magyarországon a XIX–XX. században. Zalaegerszeg: Magyar Olajipari Múzeum. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_OLAJ_Sk_2005_19sz/?pg=0&layout=s Szabó Csaba szerk. (1999): Dokumentumok Kispest történetéhez. 1873–1950. Budapest: Budapest Főváros Levéltára. Szapáry Gyula (1890): 42341. sz. körrendelet. Ung, 1890. július 13. 1. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Beregszasz_Ung_1890_07-12/?pg=4&layout=s Százéves a magyar meteorológia. Nógrád, 1970. április 7. 5. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1970_04/?pg=44&layout=s Takács Éva (1976): Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig. In Kanyar József (szerk.): Somogy megye múltjából – Levéltári évkönyv 7. Kaposvár: Somogy Megyei Levéltár, 241–299. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_Mult_07_1976/?pg=256&layout=s Towards a Green Economy in Europe. EU Environmental Policy Targets and Objectives 2010–2050 (2013). Online: https://doi.org/10.2800/6337 Jogi források - 1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=84800003.TV&searchUrl=/ezer-evtorvenyei%3Fpagenum%3D27 - 1869. évi IV. törvénycikk a birói hatalom gyakorlásáról. Online: https://net.jogtar.hu/ezerev-torveny?docid=86900004.TV - 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről. Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=87000042.TV&targetdate=&printTitle=1870.+évi+XLII.+törvénycikk&referer=1000ev - 1872. évi VIII. törvénycikk, az ipartörvény. Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=87200008.TV&targetdate=&printTitle=1872.+évi+VIII.+törvénycikk&referer=1000ev - 1876. évi VI. törvénycikk a közigazgatási bizottságról. Online: https://net.jogtar.hu/ezerev-torveny?docid=87600006.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D29 - 1879. évi XXXI. törvénycikk. Erdőtörvény. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-evtorveny?docid=87900031.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D30 - 1885. évi XXIII. törvénycikk a vizjogról. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-evtorveny?docid=88500023.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D32 - 1889. évi XVIII. törvénycikk az 1847/8. évi III. tc. 14. §-ánakmódositásáról. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=88900018.TV&searchUrl=/ezer-evtorvenyei%3Fpagenum%3D33 - 1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-evtorveny?docid=92100047.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D39 - 1929. évi XXX. törvénycikk a közigazgatás rendezéséről. Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=92900030.TV&targetdate=&printTitle=1929.+évi+XXX.+törvénycikk&referer=1000ev - 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42 - 1949. évi XV. törvény új minisztériumok szervezéséről és a magyar köztársaság kormányának átalakításáról. Online: https://jogkodex.hu/jsz/1949_15_torveny_1101176 -1949. évi XX. törvény. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=94900020.TV&targetdate=fffffff4&printTitle=1949.+évi+XX.+törvény&referer=http%3A//net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi%3Fdocid%3D00000001.TXT - 1950. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról. Online: https://jogkodex.hu/jsz/1950_4_torveny_4817132 - 1961. évi VI. törvény a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről. Online: https://jogkodex.hu/jsz/1961_6_torveny_5319121 - 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről. Online: www.jogiportal.hu/index.php?id=gaeohwocealjzbisq&state=19951219&menu=view - 1987. évi VII. törvény Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról - 1990. évi XXX. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról. Online:https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000030.TV - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500053.tv - 2002. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200011.TV - 2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400020.TV - 2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2018-5-00-00 - 2021. évi II. törvény egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100002.TV - 4175/1949. (VII. 31.) Korm. rendelet a nehézipari és a könnyűipari miniszter ügyköréről. Online: https://jogkodex.hu/jsz/1949_4175_korm_rendelet_5600393 - 1089/1954. (XI. 4.) MT határozat az Állami Gazdaságok Minisztériuma és az Országos Erdészeti Főigazgatóság felállításáról - 1025/1965. (IX. 26.) Korm. határozat a Budapesti Levegőtisztasági Bizottság működéséről, szervezetéről - 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről. Online: https://jogkodex.hu/jsz/1981_56_mt_rendelet_8803621 - 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről. Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=98300012.mt&targetdate=&printTitle=12/1983.%20%28V.%2012.%29%20MT%20rendelet&getdoc=1 - 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről. Online: https://jogkodex.hu/jsz/2003_183_korm_rendelet_8651319 - 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről. Online: https://jogkodex.hu/jsz/2004_341_korm_rendelet_7728034 - 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről. Online: http://jogiportal.hu/index.php?id=ivs9zgzv3lqryh41d&state=20070101&menu=view - 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2013-481-20-22 - 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2200182.kor - 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a 2003–2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a03h0132.OGY - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (EGT-vonatkozású szöveg). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019L0904 - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1). 1960. március 23. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/HU_BFL_XXIII_102_a_1_1960-03-23/?pg=0&layout=s - Nemzeti Környezetügyi Intézet alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben (2013). Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A13K0326.MKA&targetdate=&printTitle=Nemzeti+K%C3%B6rnyezet%C3%BCgyi+Int%C3%A9zet&getdoc=1" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "95-124" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1529) "

When examining the various levels of public administration, the question arises as to how the tasks of today’s public administration have evolved in relation to environmental protection. The present study will show how the main historical events in our country have been accompanied by the main environmental administrative acts. How the environmental administration and its institutional system have evolved, and how and in response to what societal impacts the main environmental legislation has developed. My aim was to show how administrative tasks have been affected by political, economic and historical influences and how they have evolved. In order to keep the overview within certain limits, I will look at the development of environmental protection from the time of the Compromise to the present day, as I did in an earlier article. In view of the complexity of the subject, only the institutions with specific environmental responsibilities will be described, without claiming to be exhaustive. In the course of the research, a number of contemporary legal texts, newspaper articles, historical and archival publications have been reviewed. The present study is intended as a supplement to the article entitled A Historical Overview of the Development of Water Management in Hungary from the Restoration of the Austro-Hungarian Empire to the Present Day. The article clearly shows that there is a close connection between social, economic and political phenomena and the administrative processes of the time.

" ["hu_HU"]=> string(1558) "

A közigazgatás különböző szintjeinek vizsgálata során felmerül a kérdés, hogy napjaink közigazgatási feladatai hogyan alakultak ki a környezetvédelem tekintetében. Jelen tanulmány bemutatja, hogy hazánk főbb történelmi eseményeihez milyen főbb környezetvédelmi közigazgatási cselekmények társultak, hogyan fejlődött a környezetvédelmi igazgatás és annak intézményrendszere, valamint hogyan és milyen társadalmi hatásokra alakultak ki a főbb, környezetvédelmet szolgáló jogszabályok. Célom volt, hogy ismertessem, a közigazgatási feladatokat hogyan befolyásolták a politikai, gazdasági és történelmi behatások, milyen fejlődésen mentek keresztül. Annak érdekében, hogy az áttekintést bizonyos keretek közé szorítsam, a környezetvédelem fejlődését egy korábbi cikkemhez hasonlóan a kiegyezéstől napjainkig tekintem át. A téma összetettségére való tekintettel csak a konkrét környezetvédelmi feladatokkal rendelkező intézményeket mutatom be, a teljesség igénye nélkül. A kutatás során számos korabeli jogszabályt, újságcikket, történeti és levéltári kiadványt tekintettem át. Jelen tanulmányt a Magyarország vízügyi igazgatásának fejlődéstörténeti áttekintése a kiegyezéstől napjainkig1 című cikkem kiegészítéseként kívánom bemutatni. A cikkben jól kirajzolódik az a megállapítás, hogy szoros összefüggés van a társadalmi, gazdasági és politikai jelenségek, valamint az adott kor közigazgatási folyamatai között.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(20) "Veres-László Erika" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(116) "Historical Overview of Environmental Protection in Hungary from the Austro–Hungarian Compromise to the Present Day" ["hu_HU"]=> string(113) "Magyarország környezetvédelmi igazgatásának fejlődéstörténeti áttekintése a kiegyezéstől napjainkig " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#817 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8619) ["email"]=> string(23) "laszlo.erika@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6969) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-6347-9491" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(145) "National University of Public Service, Faculty of Political Sciences and Public Administration, Doctoral School of Public Administration Sciences" ["hu_HU"]=> string(115) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és közigazgatási Kar, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(18) "

PhD student

" ["hu_HU"]=> string(19) "

Doktorandusz

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(14) "Veres-László" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Erika" ["hu_HU"]=> string(5) "Erika" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(18) "környezetvédelem" [1]=> string(14) "közigazgatás" [2]=> string(19) "intézményrendszer" [3]=> string(20) "fejlődéstörténet" [4]=> string(29) "környezetvédelmi igazgatás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "environment" [1]=> string(21) "public administration" [2]=> string(20) "institutional system" [3]=> string(22) "history of development" [4]=> string(28) "environmental administration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#849 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30821) ["id"]=> int(5609) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6969) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#820 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6859) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:33" ["primaryContactId"]=> int(8471) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(6735) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6160) "Ad Hoc Committee on Artificial Intelligence (CAHAI) (2021): Extract from CM(2019)131. Online: https://rm.coe.int/cahai-2021-09rev-elements/1680a6d90d Arisztotelész (1969): Politika. Budapest: Gondolat. Asaro, Peter (2019): A Review of Private Sector AI Principles: A Report Prepared for UNIDIR. Unpublished report prepared for UN. Aust, Anthony (2010): Handbook of International Law. második kiadás. Cambridge: Cambridge University Press. Center for Security and Emerging Technology (2022): Artificial Intelligence White Paper. Online: https://cset.georgetown.edu/publication/artificial-intelligence-white-paper-2022/ Committee of Experts on Internet Intermediaries (MSI-NET) (2017): Algorithms and Human Rights. Study on the Human Rights Dimensions of Automated Data Processing Techniques (in Partricular Algorithms) and Possible Regulatory Implications. Online: https://rm.coe.int/algorithms-and-human-rights-study-on-the-human-rightsdimension-of-aut/1680796d10 Dawes, James (2020): Speculative Human Rights: Artificial Intelligence and the Future of the Human. Human Rights Quarterly, 42(3), 573–593. Online: https://doi.org/10.1353/hrq.2020.0033 Donahoe, Eileen – MacDuffee Metzger, Megan (2019): Artificial Intelligence and Human Rights, Journal of Democracy, 30(2), 115–126. Online: https://doi.org/10.1353/jod.2019.0029 Fjeld, Jessica et al. (2020): Principled Artificial Intelligence: Mapping Consensus in Ethical and Rights-based Approaches to Principles for AI. Berkman Klein Center for Internet & Society Research, 2020. január 15. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3518482 Floridi, Luciano et al. (2018): AI4People – An Ethical Framework for a Good AI Society: Opportunities, Risks, Principles, and Recommendations. Minds and Machines, 28(4), 689–707. Online: https://doi.org/10.1007/s11023-018-9482-5 Franke, Ulrike (2019): Harnessing Artificial Intelligence. European Council on Foreign Relations, 2019. június 25. Online: https://ecfr.eu/publication/harnessing_artificial_intelligence/ Fukuda-Parr, Sakiko – Gibbons, Elizabeth (2021): Emerging Consensus on ‘Ethical AI’: Human Rights Critique of Stakeholder Guidelines. Global Policy, 12(6), 32–44. Online: https://doi.org/10.1111/1758-5899.12965 Klabbers, Jan (2002): An Introduction to International Institutional Law. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9781139165051 McKay, Conor – Pollack, Ethan – Fitzpayne, Alastair (2019): Automation and a Changing Economy. Part II: Policies for Shared Prosperity. Aspen: The Aspen Institute. Online: https://www.aspeninstitute.org/wp-content/uploads/2019/04/Automation-and-a-Changing-Economy_Policies-for-Shared-Prosperity_April-2019.pdf OECD (2019): Recommendation of the Council on Artificial Intelligence. Online: https://legalinstruments.oecd.org/en/instruments/OECD-LEGAL-0449 OECD (2021): National Policy Toolkit. Online: https://goingdigital.oecd.org/data/notes/No14_ToolkitNote_AIStrategies.pdf Opderbeck, David W. (2021): Artificial Intelligence, Rights and the Virtues. Washburn Law Journal, 60(3), 445–474. Online: https://contentdm.washburnlaw.edu/digital/collection/wlj/id/7379/rec/66 Risse, Mathias (2019): Human Rights and Artificial Intelligence: An Urgently Needed Agenda. Human Rights Quarterly, 41(1), 1–16. Online: https://doi.org/10.1353/hrq.2019.0000 Roberts, Huw et al. (2021): The Chinese Approach to Artificial Intelligence: An Analysis of Policy, Ethics, and Regulation. AI & Society, 36(1), 59–77. Online: https://doi.org/10.1007/s00146-020-00992-2 Sample, Ian (2018): Joseph Stiglitz on Artificial Intelligence: ‘We’re Going Towards a More Divided Society’. The Guardian, 2018. szeptember 8. Online: https://www.theguardian.com/technology/2018/sep/08/joseph-stiglitz-on-artificial-intelligence-were-going-towards-amore-divided-society Shaw, Malcolm N. (2002): Nemzetközi jog. Ford. Dunay Pál et al. Budapest: Osiris. The White House (2022): Blueprint for an AI Bill of Rights. Online: https://www.whitehouse.gov/wp-content/uploads/2022/10/Blueprint-for-an-AI-Bill-of-Rights.pdf UNESCO (2021): Recommendation on the Ethics of Artificial Intelligence. Online: https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000380455 Urgent Action Needed Over Artificial Intelligence Risks to Human Rights. UN News, 2021. szeptember 15. Online: https://news.un.org/en/story/2021/09/1099972 Jogi források Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52021PC0206 Constitution of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation, UNTC No. 52. Online: https://treaties.un.org/doc/Publication/UNTS/Volume%204/volume-4-I-52-English.pdf Convention on the Organisation for Economic Co-operation and Development (with Supplementary Protocols Nos. 1 and 2). UNTC No. 12736. Online: https://treaties.un.org/doc/Publication/UNTS/Volume%20888/volume-888-I-12736-English.pdf European Parliament Resolution of 20 October 2020 on Intellectual Property Rights for the Development of Artificial Intelligence Technologies, 2020/2015. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2020-0277_EN.html European Parliament Resolution of 20 October 2020 with Recommendations to the Commission on a Civil Liability Regime for Artificial Intelligence, 2020/2014. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2020-0276_EN.html European Parliament Resolution of 20 October 2020 with Recommendations to the Commission on a Framework of Ethical Aspects of Artificial Intelligence, Robotics and Related Technologies, 2020/2012. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2020-0275_EN.html Executive Order 13960. Promoting the Use of Trustworthy Artificial Intelligence in the Federal Government. Online: https://www.federalregister.gov/documents/2020/12/08/2020-27065/promoting-the-use-of-trustworthy-artificial-intelligence-in-the-federal-government" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "125-143" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(807) "

The race to regulate artificial intelligence on the international level started in the last couple of years, when several international organizations have begun drawing up their own regulatory attempts. Among the most rapid regulators are the European Union, the OECD, the UNESCO and the Council of Europe. If there is one common aspect in the draft proposals and recommendations set forth by these organizations is an emphasis on human rights. However, human rights are not a homogenous mass, and the human rights understanding as well as the methods, means and goals of these organizations differ greatly. Therefore, the questions are raised whether there can be cooperation or competition on the international level and whether having multiple actors serves or hinders the international community.

" ["hu_HU"]=> string(882) "

Az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének sebessége meglehetősen rendkívüli volt, és ahogy az lenni szokott, a különböző jogi területek számára nehézséget jelentett lépést tartani ezzel. Az új kihívások azonban új lehetőségeket is hoztak, és négy nemzetközi szervezet lépett elő annak érdekében, hogy vezető szerephez jussanak a szabályozási kezdeményezéseik révén. Az Európai Unió, az Európa Tanács, az UNESCO és az OECD négy, egymástól igen eltérő nemzetközi szervezet, különböző célokkal, lehetőségekkel és eszközökkel. A látszólag párhuzamos és egymást átfedő szabályozást tekintve felmerül a kérdés: mennyiben különbözik e szervezetek hozzáállása és szabályozási technikája az MI alapú technológiák fejlődéséből fakadó emberi jogi kihívások kapcsán.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Hárs András" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(128) "Comparative Overview of International Regulatory Attempts Regarding Artificial Intelligence – Through the Lens of Human Rights" ["hu_HU"]=> string(132) "A mesterséges intelligencia nemzetközi szervezetek általi szabályozásának összehasonlítása az emberi jogok szemüvegén át" } ["prefix"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(1) " " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#863 (6) { ["_data"]=> array(10) { ["id"]=> int(8471) ["email"]=> string(22) "hars.andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6859) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Hárs" ["hu_HU"]=> string(5) "Hárs" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(26) "mesterséges intelligencia" [1]=> string(12) "emberi jogok" [2]=> string(14) "Európai Unió" [3]=> string(4) "OECD" [4]=> string(6) "UNESCO" [5]=> string(15) "Európa Tanács" [6]=> string(25) "nemzetközi szabályozás" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(23) "artificial intelligence" [1]=> string(12) "human rights" [2]=> string(24) "international regulation" [3]=> string(6) "UNESCO" [4]=> string(4) "OECD" [5]=> string(14) "European Union" [6]=> string(17) "Council of Europe" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#858 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30822) ["id"]=> int(5610) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6859) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#845 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6667) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:33" ["primaryContactId"]=> int(8232) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(8) ["submissionId"]=> int(6543) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8392) "Badulescu, Alina – Badulescu, Daniel – Borma, Afrodita (2014): Enhancing Cross-Border Cooperation Through Local Actors’ Involvement. The Case of Tourism Cooperation in Bihor (Romania) – Hajdú-Bihar (Hungary) Euroregion. Lex Localis – Journal of Local Self-Government, 12(3), 349–371. Online: https://doi.org/10.4335/12.3.349-371(2014) Balcsók István – Szarvák Tibor – Tóth Dalma (2019): Prekaritás és fiatalság – a magyar–román határ menti fiatalok munkaerőpiaci helyzete. Erdélyi Társadalom, 17(2), 105–127. Online: https://doi.org/10.17177/77171.233 Békés megye fejlesztési stratégiájának (2007–2013) aktualizálása (2010). Békéscsaba: Békés Megyei Önkormányzat. Brunet-Jailly, Emmanuel – Wassenberg, Birte (2020): Section Introduction: Comparing and Contrasting EU Border and Migration Policy – Are They Exemplary? Borders in Globalization Review, 1(2), 23–29. Online: https://doi.org/10.18357/bigr12202019793 Capotorti, Francesco (1977): The International Protection of Persons Belonging to Ethnic, Religious and Linguistic Minorities Since 1919. Geneva: United Nations Economic and Social Council. Cavanagh, Stephen (1997): Content Analysis: Concepts, Methods and Applications. Nurse Researcher, 4(3), 5–16. Online: https://doi.org/10.7748/nr.4.3.5.s2 Elo, Satu – Kyngäs, Helvi (2008): The Qualitative Content Analysis Process. Journal of Advanced Nursing, 62(1), 107–115. Online: https://doi.org/10.1111/j.1365-2648.2007.04569.x Fejes Zsuzsanna (2003): A határon átnyúló együttműködések jogi-intézményi szemszögből, különös tekintettel a magyar határrégiókra. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 2, 101–125. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/7519/1/juridpol_doct_002_101-126.pdf Flachbarth Ernő (1936): A csehszlovákiai népszámlálások és a felvidéki kisebbségek nyelvi jogai. Pécs: Dunántúl Pécsi Egyetemi. Grieves, Kevin (2012): Journalists and the Mediated Construction of Transborder Regions. In Grieves, Kevin (szerk.): Journalism Across Boundaries. The Promises and Challenges of Transnational and Transborder Journalism. New York: Palgrave Macmillan, 113–134. Online: https://doi.org/10.1057/9781137272652_6 Grix, Jonathan (2001): Towards a Theoretical Approach to the Study of Cross-Border Cooperation. Perspectives, (17), 5–13. Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2006). Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség. Hajdú Zoltán – Rácz Szilárd (2020): Államhatár-politikák az Európai Unióban és Magyarországon a globális koronavírus-válság kezdeti időszakában. Tér és Társadalom, 34(2), 202–210. Online: https://doi.org/10.17649/TET.34.2.3260 Institutul Național de Statistică (2011): Anuarul Statistic al României. București: Institutul Național de Statistică. Online: https://insse.ro/cms/files/Anuar%20arhive/serii%20de%20date/2011/pdf/ASR%202011_romana.pdf Jaschitz Mátyás (2020): The Role of the EGTC in Cross-Border Spatial Planning. In Ocskay Gyula (szerk.): 15 Years of the EGTCs. Lessons learnt and future perspectives. Budapest: Central European Service for Cross-Border Initiatives, 123–144. Online: http://legalaccess.cesci-net.eu/wp-content/uploads/2020/11/15_Years_EGTCs_06_JASCHITZ_Planning.pdf Jeffery, Charlie – Collins, Stephen (1998): The German Lander and EU Enlargement: Between Apple Pie and Issue Linkage. German Politics, 7(2), 86–101. Online: https://doi.org/10.1080/09644009808404513 Klatt, Martin (2006): Regional Cross-Border Cooperation and National Minorities in Border Regions – A Problem or an Opportunity? In Ozoliņa, Žaneta (főszerk.): Expanding Borders: Communities and Indentities. Proceedings of International Conference. Riga: University of Latvia, 239–247. Online: https://doi.org/10.22364/ebci Koch, Katharina (2018): Geopolitics of Cross-Border Cooperation at the EU’s External Borders. Discourses of De- and Re-bordering, Territorial Perceptions and Actor Relations Within the Finnish–Russian ENI Cooperation Network. Nordia Geographical Publications, 47(1). Online: https://nordia.journal.fi/article/view/71008/32703?acceptCookies=1 Kühl, Jørgen (2004): National Minorities and Cross-Border Cooperation Between Denmark and Germany. Razprave in gradivo, (44), 82–105. Online: https://rig-td.si/wp-content/uploads/2018/11/44_-2.pdf Malloy, Tove H. (2010): Creating New Spaces for Politics? The Role of National Minorities in Building Capacity of Cross-Border Regions. Regional & Federal Studies, 20(3), 335–351. Online: https://doi.org/10.1080/13597566.2010.484572 Medeiros, Eduardo (2015): Territorial Impact Assessment and Cross-Border Cooperation. Regional Studies, Regional Science, 2(1), 97–115. Online: https://doi.org/10.1080/21681376.2014.999108 Planul de dezvoltare al Judeţului Bihor 2007–2013 (2007). Oradea: Consiliul Judeţean Bihor. Portolés, Jordi B. (2015): Cross-Border Cooperation and Cultural Communities in Europe. CMC Papers, (3), 1–60. Online: https://www.academia.edu/26773133/Cross_border_Cooperation_and_cultural_communities_in_Europe Révész Béla (2009): A magyar–román viszony problématörténetéből az 1980-as években. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 72, 463–522. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/7420/1/juridpol_072_463-522.pdf Romsics Ignác (2017): Erdély helye a magyar külpolitikai gondolkodásban, 1918–1947. Acta Academiae Agriensis, Sectio Historiae, 45, 535–550. Online: http://publikacio.unieszterhazy.hu/3679/1/Romsics_535-550.pdf Roter, Petra (2019): Határon átnyúló együttműködések és kétoldalú kapcsolatok: a kétoldalú kisebbségvédelem esélyei és kelepcéi. In Komac, Miran – Vizi Balázs (szerk.): Bilaterális kisebbségvédelem. Budapest: L’Harmattan. Online: http://real.mtak.hu/105073/1/BILATERALIS_SLO_HU_magyar_1111_press.pdf Sageata, Radu (2013): Organizarea administrativ-teritoriala a Romaniei. Evolutie si propuneri de optimizare. București: Academia Română Institutul de Geografie. Online: https://www.academia.edu/13095883/Organizarea_administrativ_teritoriala_a_Romaniei_Evolutie_si_propuneri_de_optimizare Sallai János (2019): A változások kezdete, az erdélyi magyarok kiengedése a nyugati határon 1985-től. Nemzetbiztonsági Szemle, 7(3), 70–80. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2019.3.6 Sallai János (2021): Magyarország határai a trianoni döntés előtt és után. Határrendészeti Tanulmányok, 18(1), 71–93. Online: https://epa.oszk.hu/04200/04220/00001/pdf/EPA04220_hatarrendeszeti_2021_01_071-093.pdf Scott, James W. (2017): Rebordering Central and Eastern Europe. In Lux Gábor – Horváth Gyula (szerk.): The Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315586137-11 Strategia de dezvoltare a Judeţului Satu Mare până în 2020 (2016). Satu Mare: Consiliul Judeţean Satu Mare. Süli-Zakar István – Czimre Klára (2007): A határon átnyúló (CBC) kapcsolatok Magyarország körül. Debreceni Szemle, 15(1), 27–51. Online: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/f618783b-3c7b-45b3-9d4d-adc18ef493c1/content Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területfejlesztési koncepció (2012). Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. Tárnok Balázs (2020): Az európai polgári kezdeményezés különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmére. PhD disszertáció. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2020.009 Tóibín, Colm (2010): Along the Catalan and Irish Borders: Politics of Memory and Progress Through Good Manners. The Journal of Cross Border Studies in Ireland, (5), 21–32. Vizi Balázs (2018): A kisebbségi jogok védelmének európai színtere napjainkban: normatív rezsim és politikai diskurzus. Pro Minoritate,(2), 3–14. Online: https://www.academia.edu/38783283/A_KISEBBS%C3%89GI_JOGOK_V%C3%89DELM%C3%89NEK_EUR%C3%93PAI_SZ%C3%8DNTERE_NAPJAINKBAN_NORMAT%C3%8DV_REZSIM_%C3%89S_POLITIKAI_DISKURZUS Zsákai Lénárd (2022): Schengen Stratégia – úton egy erősebb és ellenállóbb schengeni térség felé? Belügyi Szemle, 70(7), 1551–1565. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.7.11" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "145-162" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1054) "

One of the main pillars of the European Union is the cohesion policy, which aims to enable the different regions of the Member States to converge in their development regardless of their geographical location and historical trajectory, thereby creating a true common market. Cross-border programs that have been running for more than thirty years play a prominent role in this objective. However, in order for these programs to be truly successful, it is necessary to create strategies at the local level of regional development. Therefore, the present research processes the development documents of the Romanian-Hungarian border counties between 2007 and 2020 in order to get a more accurate picture of the role of the Romanian community living in Hungary, as well as the Hungarian community living in Romania, in cross-border economic cooperation. The present research is part of a more comprehensive investigation, in which we explore in more detail the role of national minorities in economic cooperation across the Hungarian-Romanian border.

" ["hu_HU"]=> string(1124) "

Az Európai Unió egyik alappillére a kohéziós politika, amelynek célja, hogy a tagállamok különböző régiói a földrajzi elhelyezkedésüktől és a történelmi pályájuktól függetlenül azonos szintre fejlődhessenek, ezzel megteremtve a valódi közös piacot. A már több mint harmincéves határon átnyúló programok ebben a célkitűzésben kiemelt szerepet töltenek be. Annak érdekében, hogy ezek a programok valóban sikeresek legyenek, a területfejlesztés helyi szintjein is szükséges az e célokat szolgáló stratégiák megalkotása. Ezért a jelen kutatás a román–magyar határ menti megyék 2007 és 2020 között hatályban lévő fejlesztési dokumentumait dolgozza fel, hogy pontosabb képet kaphassunk a Magyarországon élő román közösség, valamint a Romániában élő magyar közösség szerepéről a határon átnyúló gazdasági együttműködésekben. A jelen kutatás részét képezi egy átfogóbb vizsgálatnak, amelyben részletesebben tárjuk fel a nemzeti kisebbségek szerepét a magyar–román határon átnyúló gazdasági együttműködésekben.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(46) "Istenes-Benczi Melinda, Tóth Balázs István" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(157) "The Role of National Minorities in Economic Cooperation across the Hungarian– Romanian Border in the County Development Programs of the Period 2007– 2020" ["hu_HU"]=> string(169) "A nemzeti kisebbségek szerepe a magyar–román határon átnyúló gazdasági együttműködésben a 2007–2020 közötti időszak megyei fejlesztési dokumentumaiban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#867 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8232) ["email"]=> string(24) "benczi.melinda@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6667) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(41) "a:1:{s:5:"en_US";s:15:"Soproni Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "Istenes-Benczi" ["hu_HU"]=> string(14) "Istenes-Benczi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Melinda" ["hu_HU"]=> string(7) "Melinda" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#853 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8233) ["email"]=> string(32) "toth.balazs.istvan@uni-sopron.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6667) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(15) "Soproni Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tóth " ["hu_HU"]=> string(6) "Tóth " } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Balázs István" ["hu_HU"]=> string(15) "Balázs István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(20) "gazdaságfejlesztés" [1]=> string(39) "határon átnyúló együttműködések" [2]=> string(19) "kohéziós politika" [3]=> string(20) "nemzeti kisebbségek" [4]=> string(16) "tartalomelemzés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(20) "economic development" [1]=> string(24) "cross-border cooperation" [2]=> string(15) "cohesion policy" [3]=> string(19) "national minorities" [4]=> string(17) "document analysis" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#861 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30823) ["id"]=> int(5611) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6667) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#862 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6612) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-11-28" ["lastModified"]=> string(19) "2023-11-28 16:17:34" ["primaryContactId"]=> int(8151) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(9) ["submissionId"]=> int(6488) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(11643) "Annerl, Andrew (2005): Die innerprozessuale Präklusion von Parteivorbringen im Zivilverfahren. Wien: Universitatsverlag. Bacsó Jenő (1937): Tudományos perjog. Debrecen: Stúdium. Bán Tamás (1992): Az európai emberi jogi egyezmény várható hatása a magyar bíróságok ítélkezésére. Bírósági Határozatok, 50(3), 226–227. Bencze Mátyás (2018): A kor színvonalán? – Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira. Pro Futuro, 8(3), 11–36. Online: https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/3/2870 Czine Ágnes (2018): A tisztességes büntetőeljárás szabályai a régi és az új büntetőeljárási törvényben. In Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex: Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából. Budapest: Pázmány Press, 55–67. Czoboly Gergely (2014): A perelhúzódás megakadályozásának eljárási eszközei. PhD-disszertáció. PTE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/czoboly-gergely-istvan/czoboly-gergely-istvan-vedes-ertekezes.pdf Döme Attila (2015): Egy új eljárásjogi jogintézmény, az ún. közbenső végzés természetéről. Magyar Jog, 62(7–8), 452–455. Döme Attila (2017): Bizonyítás. Internetes Jogtudományi Enciklopédia, 2017. május 31. Online: https://ijoten.hu/szocikk/bizonyitas Dudás Attila – Fazakas Zoltán József – Veress Emőd (2020): A legfelsőbb bíróságok bíráinak kinevezéséről – összehasonlító jogi szempontból. Miskolci Jogi Szemle, 15(2), 21–43. Online: https://matarka.hu/koz/ISSN_1788-0386/15evf_2sz_2020/ISSN_1788-0386_15evf_2sz_2020_021-043.pdf Éless Tamás (2017): A tárgyalás szerkezete, perfelvétel, perhatékonyság. Közjegyzők Közlönye, 64(5), 13–18. Éless Tamás – Ébner Vilmos (2014): A percezúra – Az érdemi tárgyalás előkészítése. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 377–392. Éless Tamás – Parlagi Mátyás (2014): Az érvényesített joghoz kötöttség. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 355–361. Endrédy András (2021): A perindítás megváltozott szabályai a polgári perrendtartás első novelláris módosítása alapján. Miskolci Jogi Szemle, 16(1/2), 97–110. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.1.955 Gáspárdy László (1979): Konfliktushelyzetek a polgári jogi viszonyokban. Gazdaságés Jogtudomány – A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának Közleményei, 13(1/2), 285–308. Gimesi Ágnes Zsuzsanna (2017): A bírói munka igazgatási szabályainak hatása a bizonyítás szükséges mértékére. In Kúria Büntető Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai Joggyakorlat-Elemző Csoport: Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései. Összefoglaló vélemény. Budapest: Kúria, 153–163. Online: https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefogl_velemeny_iteleti_bizonyossag.pdf Herédi Erika (2018): A preklúzió jelentősége a megújult polgári perben. Jogtudományi Közlöny, 73(3), 117–125. Online: http://real-j.mtak.hu/11299/3/JK_2018_3.pdf Juhászné Zvolenszki Anikó (2016): A Pp. I. fejezetének múltja, jelene, jövője, avagy a törvény célja és alapelvei a kodifikációk tükrében. In Gellén Klára – Görög Márta (szerk.): Lege et fide. Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára. Szeged: Iurisperitus, 262–273. Online: https://juris.u-szeged.hu/download.php?docID=62437 Kengyel Miklós (2003): Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris. Király Lilla (2018): Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb? Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789634541905 Kiss Daisy (2010): Az ügyvédek nagy kézikönyve. Budapest: CompLex. Kiss Gábor – Erőss Mónika (2014): Keresetváltoztatás és eshetőleges kereset. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 430–442. Köblös Adél (2017): Új megoldások az elsőfokú eljárás szabályaiban. Közjegyzők Közlönye, 64(2), 13–26. Légrádi István – Virág Csaba – Völcsey Balázs (2018): Értelmező rendelkezések. In Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I/III. Budapest: HVG-ORAC, 35–46. Ludányi Zoltán János (2018): Az előmenetel, mint a bírák jobb munkára ösztönzésének eszköze. In Országos Bírósági Hivatal: Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 928–967. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/Díjazott%20dolgozatok%20Mailáth%20György%20Tudományos%20Pályázat%202017._0.pdf Lugosi József (2018): A keresettel érvényesített jog. Magyar Jog, 65(3), 145–154. Magyary Géza (1898): A magyar polgári peres eljárás alaptanai. Budapest: Franklin Társulat. Marosi Ildikó – Nagy Gusztáv (2017): A bíróságok igazgatása. In Csink Lóránt – Varga Ádám (szerk.): Bírósági-ügyészségi szervezet és igazgatás. Budapest: Pázmány Press, 81–122. Méhes Tamás szerk. (2020): Polgári peres eljárásjogi alapismeretek. Budapest: NKE. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/15663/Polgari%20peres%20eljarasjogi%20alapismeretek.pdf?sequence=3&isAllowed=y Mészáros Pál Emil (2021): A polgári jog és a polgári eljárásjog alapelveinek kapcsolódása, illetve azok alkalmazása a polgári peres és nemperes eljárásokban. PhD-disszertáció. PTE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/34254/meszaros-pal-emil-phd-2022?sequence=1&isAllowed=y Miczán Péter (2022): A polgári perbeli összefoglaló nyilatkozatról I. Magyar Jog, 69(2), 76–90. Molnár Judit (2018): Hatékonyság és gyorsítás a polgári peres eljárásban. In Csáki-Hatalovics Gyula Balázs – Szabó Krisztián (szerk.): Eljárásjogi kodifikáció – nemzetközi hatások. Budapest: Patrocinium, 39–56. Nagy Adrienn (2018): Új jogintézmények a polgári perbeli bizonyítás szabályozásában. Jogtudományi Közlöny, 73(1), 1–8. Online: http://real-j.mtak.hu/11299/1/JK_2018_1.pdf Nagy Adrienn (2019): Bizonyítás. In Wopera Zsuzsa (szerk.): Kommentár a polgári perrendtartáshoz. Budapest: Wolters Kluwer, 721–850. Névai László (1970): A pertartam alakulása a polgári eljárásban. Magyar Jog, 17(9), 535–539. Nyilas Anna (2016): A bizonyítási eljárás optimalizálása a polgári perben. Jura, 22(2), 304–316. Online: https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2016_2.pdf Oberhammer, Paul – Domej, Tanja (2008): Improving the Efficiency of Civil Justice: Some Remarks From an Austrian Perspective. In Van Rhee, Cornelis H. – Uzelac, Alan (szerk.): Civil Justice Between Efficiency and Quality: From Ius Commune to the CEPEJ, Antwerp: Intersentia, 61–69. Online: https://www.academia.edu/15515370/Civil_Justice_between_Efficiency_and_Quality_From_Ius_Commune_to_the_CEPEJ Örkényi László (2022): A bírói munkateher komplex mérésének új lehetőségei eljárási, illetve anyagi jogi jogintézmények és tények figyelembe vételével. PhD-disszertáció. SZTE ÁJTK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11147/1/dolgozat%20nyilv%20vedesre.pdf Zita (2017): A perindítás és a keresetlevél szabályai az új Pp.-ben. Jogtudományi Közlöny, 72(7–8), 345–350. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/7/JK_2017_7-8_egybe.pdf Pribula László (2021): A polgári perrendtartás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai a bíróságok szemszögéből. Miskolci Jogi Szemle, 16(5), 458–469. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.5.1486 Puskás Péter (2017): Perfelvételi szak. In Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog I–II. Budapest: HVG-ORAC, 391–439. Rainer Lilla (2022): Az észszerű időn belüli befejezés követelménye a polgári perben. PhD-disszertáció. KRE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.24395/KRE.2022.010 Szabó Imre (2017): Szakértelem és felelősség. Jogtudományi Közlöny, 72(9), 372–385. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/43/JK_2017_9_egybe.pdf Szivós Kristóf (2018): Az új Pp. hatásai az eljárások időszerűségére. In Országos Bírósági Hivatal: Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 155–192. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/Díjazott%20dolgozatok%20Mailáth%20György%20Tudományos%20Pályázat%202017._0.pdf Szivós Kristóf (2021): Az eshetőségi elv alkalmazásának dogmatikai alapjai a polgári peres eljárásban. Iustum Aequum Salutare, 17(4), 281–300. Online: http://publicatio.bibl.uszeged.hu/22993/1/13_SzivosK_IAS_2021_4_converted.pdf Szivós Kristóf (2022): Az eventualitás elvének hatása a perfelvételi nyilatkozatok előterjesztésére. Magyar Jog, 69(2), 65–75. Udvary Sándor (2021): Az első Pp. novella hatása az elsőfokú eljárásra. Jogtudományi Közlöny, 76(3), 129–139. Ügyforgalmi elemzés 2021. év. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/ugyforgalom_2021.evv_.pdf Varga István – Éless Tamás szerk. (2016): Szakértői javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. Budapest: HVG-ORAC. Virág Csaba (2020): Az új polgári perrendtartás alkalmazásának kihívásai. Bírói attitűdök a perrend egyes új jogintézményeivel kapcsolatban. Bírósági Szemle, 1(1), 14–25. Vitvindics Mária – Wopera Zsuzsa (2015): Az új polgári perrendtartás koncepciójának sarokkövei. Fontes Iuris, 1(1), 48–55. Online: https://ojs.mtak.hu/index.php/fontesiuris/issue/download/742/430 Völcsey Balázs (2021): Kérdések és lehetséges válaszok a Pp. Novella kapcsán. Magyar Jog, 68(5), 273–283. Wallacher Lajos (2017): Az osztott perszerkezet bevezetésének közvetett hatásai az új polgári perrendtartásban. Jogtudományi Közlöny, 72(12), 529–535. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/56/JK_2017_12.pdf Wopera Zsuzsa (2021a): A dogmatika vagy a gyakorlat elsőbbsége? Forum Acta Juridica et Politica, 11(3), 477–485. Wopera Zsuzsa (2021b): Jogtudomány kontra jogalkalmazás? A polgári perrendtartás novelláris módosításának irányai. Miskolci Jogi Szemle, 16(5), 715–728. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.5.1506 Kramer, Xandra E. – Van Rhee, Cornelis H. szerk. (2012): Civil Litigation in a Globalising World. Cham: Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-90-6704-817-0 Zsitva Ágnes (2017): Elsőfokú eljárás. In Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtatásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata. Budapest: Wolters Kluwer, 249–360. Jogi források - 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról - 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről - 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról - 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - 2016. évi CXXX. törvény a Polgári perrendtartásról - 2021. évi XCIV. törvény a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről - 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról - 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(536) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "163-196" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.2.9" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1068) "

Court statistical analyses and administrative inquiries consider cases with a duration of more than two years to be protracted in first instance proceedings. In comparison, Act XCIV of 2021 on the Enforcement of Property Compensation for Delay in Civil Proceedings, which entered into force on 1
January 2022 has a general rule which says that the duration of the proceedings at first instance is considered reasonable if the duration of the proceedings at first instance does not exceed 30 months, which is not much longer than the 2 years mentioned above. However, exceeding a reasonable period of time already means that the court that has caused the fundamental rights to be infringed must pay (to the total duration of the proceedings under examination) pecuniary compensation to the injured client. Particular attention is therefore paid to the legislation, suffice it to think that at the end of last year,
there were 3676 (!) pending civil cases at first instance – based on the judicial statistical methodology – classified as protracted.

" ["hu_HU"]=> string(1056) "

A bírósági statisztikai elemzések és igazgatási vizsgálatok elhúzódónak elsőfokú eljárásban a két éven túli pertartamú ügyeket tekintik. Ehhez képest a 2022. január 1-jén hatályba lépő a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) főszabálya szerint az elsőfokú eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek, ha nem haladja meg a 30 hónapot, amely nem sokkal hosszabb az előbb említett két évnél. Az észszerű időtartam túllépése azonban már azt jelenti, hogy az alapjogsérelmet okozó bíróságnak (ráadásul a vizsgált eljárás teljes pertartamához
igazodó) vagyoni elégtételt kell fizetnie a sérelmet elszenvedő félnek. Különös figyelem irányul tehát a jogszabályra. Elegendő arra gondolni, hogy 2021. év végén 3676 (!) olyan elsőfokú civilisztikai ügy volt folyamatban, amely – legalábbis a bírósági statisztikai módszertan alapján – elhúzódónak minősült.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(32) "Boda Zoltán, Kocsán Annamária" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(92) "The Growing Importance of the Timeliness of Civil Litigation and its Impact on the Judiciary" ["hu_HU"]=> string(85) "A polgári per időszerűségének felértékelődése és hatásai az ítélkezésre" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#870 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8151) ["email"]=> string(30) "BodaZoltan@debrecen.birosag.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6612) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(50) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:24:"Debreceni Törvényszék";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Boda" ["hu_HU"]=> string(4) "Boda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#860 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9031) ["email"]=> string(18) "kocsana@birosag.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6612) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kocsán" ["hu_HU"]=> string(7) "Kocsán" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Annamária" ["hu_HU"]=> string(10) "Annamária" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "elhúzódás" [1]=> string(15) "észszerű idő" [2]=> string(11) "gyorsítás" [3]=> string(9) "pertartam" [4]=> string(19) "vagyoni elégtétel" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(23) "duration of proceedings" [1]=> string(15) "reasonable time" [2]=> string(12) "acceleration" [3]=> string(5) "delay" [4]=> string(22) "pecuniary compensation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#869 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(30824) ["id"]=> int(5612) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6612) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }