The Growing Importance of the Timeliness of Civil Litigation and its Impact on the Judiciary
Copyright (c) 2023 Boda Zoltán, Kocsán Annamária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
Court statistical analyses and administrative inquiries consider cases with a duration of more than two years to be protracted in first instance proceedings. In comparison, Act XCIV of 2021 on the Enforcement of Property Compensation for Delay in Civil Proceedings, which entered into force on 1
January 2022 has a general rule which says that the duration of the proceedings at first instance is considered reasonable if the duration of the proceedings at first instance does not exceed 30 months, which is not much longer than the 2 years mentioned above. However, exceeding a reasonable period of time already means that the court that has caused the fundamental rights to be infringed must pay (to the total duration of the proceedings under examination) pecuniary compensation to the injured client. Particular attention is therefore paid to the legislation, suffice it to think that at the end of last year,
there were 3676 (!) pending civil cases at first instance – based on the judicial statistical methodology – classified as protracted.
Keywords:
References
Annerl, Andrew (2005): Die innerprozessuale Präklusion von Parteivorbringen im Zivilverfahren. Wien: Universitatsverlag.
Bacsó Jenő (1937): Tudományos perjog. Debrecen: Stúdium.
Bán Tamás (1992): Az európai emberi jogi egyezmény várható hatása a magyar bíróságok ítélkezésére. Bírósági Határozatok, 50(3), 226–227.
Bencze Mátyás (2018): A kor színvonalán? – Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira. Pro Futuro, 8(3), 11–36. Online: https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/3/2870
Czine Ágnes (2018): A tisztességes büntetőeljárás szabályai a régi és az új büntetőeljárási törvényben. In Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex: Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából. Budapest: Pázmány Press, 55–67.
Czoboly Gergely (2014): A perelhúzódás megakadályozásának eljárási eszközei. PhD-disszertáció. PTE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/czoboly-gergely-istvan/czoboly-gergely-istvan-vedes-ertekezes.pdf
Döme Attila (2015): Egy új eljárásjogi jogintézmény, az ún. közbenső végzés természetéről. Magyar Jog, 62(7–8), 452–455.
Döme Attila (2017): Bizonyítás. Internetes Jogtudományi Enciklopédia, 2017. május 31. Online: https://ijoten.hu/szocikk/bizonyitas
Dudás Attila – Fazakas Zoltán József – Veress Emőd (2020): A legfelsőbb bíróságok bíráinak kinevezéséről – összehasonlító jogi szempontból. Miskolci Jogi Szemle, 15(2), 21–43. Online: https://matarka.hu/koz/ISSN_1788-0386/15evf_2sz_2020/ISSN_1788-0386_15evf_2sz_2020_021-043.pdf
Éless Tamás (2017): A tárgyalás szerkezete, perfelvétel, perhatékonyság. Közjegyzők Közlönye, 64(5), 13–18.
Éless Tamás – Ébner Vilmos (2014): A percezúra – Az érdemi tárgyalás előkészítése. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 377–392.
Éless Tamás – Parlagi Mátyás (2014): Az érvényesített joghoz kötöttség. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 355–361.
Endrédy András (2021): A perindítás megváltozott szabályai a polgári perrendtartás első novelláris módosítása alapján. Miskolci Jogi Szemle, 16(1/2), 97–110. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.1.955
Gáspárdy László (1979): Konfliktushelyzetek a polgári jogi viszonyokban. Gazdaságés Jogtudomány – A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának Közleményei, 13(1/2), 285–308.
Gimesi Ágnes Zsuzsanna (2017): A bírói munka igazgatási szabályainak hatása a bizonyítás szükséges mértékére. In Kúria Büntető Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai Joggyakorlat-Elemző Csoport: Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései. Összefoglaló vélemény. Budapest: Kúria, 153–163. Online: https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefogl_velemeny_iteleti_bizonyossag.pdf
Herédi Erika (2018): A preklúzió jelentősége a megújult polgári perben. Jogtudományi Közlöny, 73(3), 117–125. Online: http://real-j.mtak.hu/11299/3/JK_2018_3.pdf
Juhászné Zvolenszki Anikó (2016): A Pp. I. fejezetének múltja, jelene, jövője, avagy a törvény célja és alapelvei a kodifikációk tükrében. In Gellén Klára – Görög Márta (szerk.): Lege et fide. Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára. Szeged: Iurisperitus, 262–273. Online: https://juris.u-szeged.hu/download.php?docID=62437
Kengyel Miklós (2003): Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris.
Király Lilla (2018): Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb? Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789634541905
Kiss Daisy (2010): Az ügyvédek nagy kézikönyve. Budapest: CompLex.
Kiss Gábor – Erőss Mónika (2014): Keresetváltoztatás és eshetőleges kereset. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 430–442.
Köblös Adél (2017): Új megoldások az elsőfokú eljárás szabályaiban. Közjegyzők Közlönye, 64(2), 13–26.
Légrádi István – Virág Csaba – Völcsey Balázs (2018): Értelmező rendelkezések. In Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I/III. Budapest: HVG-ORAC, 35–46.
Ludányi Zoltán János (2018): Az előmenetel, mint a bírák jobb munkára ösztönzésének eszköze. In Országos Bírósági Hivatal: Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 928–967. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/Díjazott%20dolgozatok%20Mailáth%20György%20Tudományos%20Pályázat%202017._0.pdf
Lugosi József (2018): A keresettel érvényesített jog. Magyar Jog, 65(3), 145–154.
Magyary Géza (1898): A magyar polgári peres eljárás alaptanai. Budapest: Franklin Társulat.
Marosi Ildikó – Nagy Gusztáv (2017): A bíróságok igazgatása. In Csink Lóránt – Varga Ádám (szerk.): Bírósági-ügyészségi szervezet és igazgatás. Budapest: Pázmány Press, 81–122.
Méhes Tamás szerk. (2020): Polgári peres eljárásjogi alapismeretek. Budapest: NKE. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/15663/Polgari%20peres%20eljarasjogi%20alapismeretek.pdf?sequence=3&isAllowed=y
Mészáros Pál Emil (2021): A polgári jog és a polgári eljárásjog alapelveinek kapcsolódása, illetve azok alkalmazása a polgári peres és nemperes eljárásokban. PhD-disszertáció. PTE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/34254/meszaros-pal-emil-phd-2022?sequence=1&isAllowed=y
Miczán Péter (2022): A polgári perbeli összefoglaló nyilatkozatról I. Magyar Jog, 69(2), 76–90.
Molnár Judit (2018): Hatékonyság és gyorsítás a polgári peres eljárásban. In Csáki-Hatalovics Gyula Balázs – Szabó Krisztián (szerk.): Eljárásjogi kodifikáció – nemzetközi hatások. Budapest: Patrocinium, 39–56.
Nagy Adrienn (2018): Új jogintézmények a polgári perbeli bizonyítás szabályozásában. Jogtudományi Közlöny, 73(1), 1–8. Online: http://real-j.mtak.hu/11299/1/JK_2018_1.pdf
Nagy Adrienn (2019): Bizonyítás. In Wopera Zsuzsa (szerk.): Kommentár a polgári perrendtartáshoz. Budapest: Wolters Kluwer, 721–850.
Névai László (1970): A pertartam alakulása a polgári eljárásban. Magyar Jog, 17(9), 535–539.
Nyilas Anna (2016): A bizonyítási eljárás optimalizálása a polgári perben. Jura, 22(2), 304–316. Online: https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2016_2.pdf
Oberhammer, Paul – Domej, Tanja (2008): Improving the Efficiency of Civil Justice: Some Remarks From an Austrian Perspective. In Van Rhee, Cornelis H. – Uzelac, Alan (szerk.): Civil Justice Between Efficiency and Quality: From Ius Commune to the CEPEJ, Antwerp: Intersentia, 61–69. Online: https://www.academia.edu/15515370/Civil_Justice_between_Efficiency_and_Quality_From_Ius_Commune_to_the_CEPEJ
Örkényi László (2022): A bírói munkateher komplex mérésének új lehetőségei eljárási, illetve anyagi jogi jogintézmények és tények figyelembe vételével. PhD-disszertáció. SZTE ÁJTK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11147/1/dolgozat%20nyilv%20vedesre.pdf
Zita (2017): A perindítás és a keresetlevél szabályai az új Pp.-ben. Jogtudományi Közlöny, 72(7–8), 345–350. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/7/JK_2017_7-8_egybe.pdf
Pribula László (2021): A polgári perrendtartás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai a bíróságok szemszögéből. Miskolci Jogi Szemle, 16(5), 458–469. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.5.1486
Puskás Péter (2017): Perfelvételi szak. In Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog I–II. Budapest: HVG-ORAC, 391–439.
Rainer Lilla (2022): Az észszerű időn belüli befejezés követelménye a polgári perben. PhD-disszertáció. KRE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.24395/KRE.2022.010
Szabó Imre (2017): Szakértelem és felelősség. Jogtudományi Közlöny, 72(9), 372–385. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/43/JK_2017_9_egybe.pdf
Szivós Kristóf (2018): Az új Pp. hatásai az eljárások időszerűségére. In Országos Bírósági Hivatal: Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 155–192. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/Díjazott%20dolgozatok%20Mailáth%20György%20Tudományos%20Pályázat%202017._0.pdf
Szivós Kristóf (2021): Az eshetőségi elv alkalmazásának dogmatikai alapjai a polgári peres eljárásban. Iustum Aequum Salutare, 17(4), 281–300. Online: http://publicatio.bibl.uszeged.hu/22993/1/13_SzivosK_IAS_2021_4_converted.pdf
Szivós Kristóf (2022): Az eventualitás elvének hatása a perfelvételi nyilatkozatok előterjesztésére. Magyar Jog, 69(2), 65–75.
Udvary Sándor (2021): Az első Pp. novella hatása az elsőfokú eljárásra. Jogtudományi Közlöny, 76(3), 129–139. Ügyforgalmi elemzés 2021. év. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/ugyforgalom_2021.evv_.pdf
Varga István – Éless Tamás szerk. (2016): Szakértői javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. Budapest: HVG-ORAC.
Virág Csaba (2020): Az új polgári perrendtartás alkalmazásának kihívásai. Bírói attitűdök a perrend egyes új jogintézményeivel kapcsolatban. Bírósági Szemle, 1(1), 14–25.
Vitvindics Mária – Wopera Zsuzsa (2015): Az új polgári perrendtartás koncepciójának sarokkövei. Fontes Iuris, 1(1), 48–55. Online: https://ojs.mtak.hu/index.php/fontesiuris/issue/download/742/430
Völcsey Balázs (2021): Kérdések és lehetséges válaszok a Pp. Novella kapcsán. Magyar Jog, 68(5), 273–283.
Wallacher Lajos (2017): Az osztott perszerkezet bevezetésének közvetett hatásai az új polgári perrendtartásban. Jogtudományi Közlöny, 72(12), 529–535. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/56/JK_2017_12.pdf
Wopera Zsuzsa (2021a): A dogmatika vagy a gyakorlat elsőbbsége? Forum Acta Juridica et Politica, 11(3), 477–485.
Wopera Zsuzsa (2021b): Jogtudomány kontra jogalkalmazás? A polgári perrendtartás novelláris módosításának irányai. Miskolci Jogi Szemle, 16(5), 715–728. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.5.1506
Kramer, Xandra E. – Van Rhee, Cornelis H. szerk. (2012): Civil Litigation in a Globalising World. Cham: Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-90-6704-817-0
Zsitva Ágnes (2017): Elsőfokú eljárás. In Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtatásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata. Budapest: Wolters Kluwer, 249–360.
Jogi források
- 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
- 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
- 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2016. évi CXXX. törvény a Polgári perrendtartásról
- 2021. évi XCIV. törvény a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről
- 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról
- 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról
