A polgári per időszerűségének felértékelődése és hatásai az ítélkezésre
Copyright (c) 2023 Boda Zoltán, Kocsán Annamária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A bírósági statisztikai elemzések és igazgatási vizsgálatok elhúzódónak elsőfokú eljárásban a két éven túli pertartamú ügyeket tekintik. Ehhez képest a 2022. január 1-jén hatályba lépő a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) főszabálya szerint az elsőfokú eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek, ha nem haladja meg a 30 hónapot, amely nem sokkal hosszabb az előbb említett két évnél. Az észszerű időtartam túllépése azonban már azt jelenti, hogy az alapjogsérelmet okozó bíróságnak (ráadásul a vizsgált eljárás teljes pertartamához
igazodó) vagyoni elégtételt kell fizetnie a sérelmet elszenvedő félnek. Különös figyelem irányul tehát a jogszabályra. Elegendő arra gondolni, hogy 2021. év végén 3676 (!) olyan elsőfokú civilisztikai ügy volt folyamatban, amely – legalábbis a bírósági statisztikai módszertan alapján – elhúzódónak minősült.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Annerl, Andrew (2005): Die innerprozessuale Präklusion von Parteivorbringen im Zivilverfahren. Wien: Universitatsverlag.
Bacsó Jenő (1937): Tudományos perjog. Debrecen: Stúdium.
Bán Tamás (1992): Az európai emberi jogi egyezmény várható hatása a magyar bíróságok ítélkezésére. Bírósági Határozatok, 50(3), 226–227.
Bencze Mátyás (2018): A kor színvonalán? – Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira. Pro Futuro, 8(3), 11–36. Online: https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/3/2870
Czine Ágnes (2018): A tisztességes büntetőeljárás szabályai a régi és az új büntetőeljárási törvényben. In Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex: Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából. Budapest: Pázmány Press, 55–67.
Czoboly Gergely (2014): A perelhúzódás megakadályozásának eljárási eszközei. PhD-disszertáció. PTE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/czoboly-gergely-istvan/czoboly-gergely-istvan-vedes-ertekezes.pdf
Döme Attila (2015): Egy új eljárásjogi jogintézmény, az ún. közbenső végzés természetéről. Magyar Jog, 62(7–8), 452–455.
Döme Attila (2017): Bizonyítás. Internetes Jogtudományi Enciklopédia, 2017. május 31. Online: https://ijoten.hu/szocikk/bizonyitas
Dudás Attila – Fazakas Zoltán József – Veress Emőd (2020): A legfelsőbb bíróságok bíráinak kinevezéséről – összehasonlító jogi szempontból. Miskolci Jogi Szemle, 15(2), 21–43. Online: https://matarka.hu/koz/ISSN_1788-0386/15evf_2sz_2020/ISSN_1788-0386_15evf_2sz_2020_021-043.pdf
Éless Tamás (2017): A tárgyalás szerkezete, perfelvétel, perhatékonyság. Közjegyzők Közlönye, 64(5), 13–18.
Éless Tamás – Ébner Vilmos (2014): A percezúra – Az érdemi tárgyalás előkészítése. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 377–392.
Éless Tamás – Parlagi Mátyás (2014): Az érvényesített joghoz kötöttség. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 355–361.
Endrédy András (2021): A perindítás megváltozott szabályai a polgári perrendtartás első novelláris módosítása alapján. Miskolci Jogi Szemle, 16(1/2), 97–110. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.1.955
Gáspárdy László (1979): Konfliktushelyzetek a polgári jogi viszonyokban. Gazdaságés Jogtudomány – A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának Közleményei, 13(1/2), 285–308.
Gimesi Ágnes Zsuzsanna (2017): A bírói munka igazgatási szabályainak hatása a bizonyítás szükséges mértékére. In Kúria Büntető Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai Joggyakorlat-Elemző Csoport: Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései. Összefoglaló vélemény. Budapest: Kúria, 153–163. Online: https://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefogl_velemeny_iteleti_bizonyossag.pdf
Herédi Erika (2018): A preklúzió jelentősége a megújult polgári perben. Jogtudományi Közlöny, 73(3), 117–125. Online: http://real-j.mtak.hu/11299/3/JK_2018_3.pdf
Juhászné Zvolenszki Anikó (2016): A Pp. I. fejezetének múltja, jelene, jövője, avagy a törvény célja és alapelvei a kodifikációk tükrében. In Gellén Klára – Görög Márta (szerk.): Lege et fide. Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára. Szeged: Iurisperitus, 262–273. Online: https://juris.u-szeged.hu/download.php?docID=62437
Kengyel Miklós (2003): Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris.
Király Lilla (2018): Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb? Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789634541905
Kiss Daisy (2010): Az ügyvédek nagy kézikönyve. Budapest: CompLex.
Kiss Gábor – Erőss Mónika (2014): Keresetváltoztatás és eshetőleges kereset. In Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest: HVG-ORAC, 430–442.
Köblös Adél (2017): Új megoldások az elsőfokú eljárás szabályaiban. Közjegyzők Közlönye, 64(2), 13–26.
Légrádi István – Virág Csaba – Völcsey Balázs (2018): Értelmező rendelkezések. In Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I/III. Budapest: HVG-ORAC, 35–46.
Ludányi Zoltán János (2018): Az előmenetel, mint a bírák jobb munkára ösztönzésének eszköze. In Országos Bírósági Hivatal: Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 928–967. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/Díjazott%20dolgozatok%20Mailáth%20György%20Tudományos%20Pályázat%202017._0.pdf
Lugosi József (2018): A keresettel érvényesített jog. Magyar Jog, 65(3), 145–154.
Magyary Géza (1898): A magyar polgári peres eljárás alaptanai. Budapest: Franklin Társulat.
Marosi Ildikó – Nagy Gusztáv (2017): A bíróságok igazgatása. In Csink Lóránt – Varga Ádám (szerk.): Bírósági-ügyészségi szervezet és igazgatás. Budapest: Pázmány Press, 81–122.
Méhes Tamás szerk. (2020): Polgári peres eljárásjogi alapismeretek. Budapest: NKE. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/15663/Polgari%20peres%20eljarasjogi%20alapismeretek.pdf?sequence=3&isAllowed=y
Mészáros Pál Emil (2021): A polgári jog és a polgári eljárásjog alapelveinek kapcsolódása, illetve azok alkalmazása a polgári peres és nemperes eljárásokban. PhD-disszertáció. PTE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/34254/meszaros-pal-emil-phd-2022?sequence=1&isAllowed=y
Miczán Péter (2022): A polgári perbeli összefoglaló nyilatkozatról I. Magyar Jog, 69(2), 76–90.
Molnár Judit (2018): Hatékonyság és gyorsítás a polgári peres eljárásban. In Csáki-Hatalovics Gyula Balázs – Szabó Krisztián (szerk.): Eljárásjogi kodifikáció – nemzetközi hatások. Budapest: Patrocinium, 39–56.
Nagy Adrienn (2018): Új jogintézmények a polgári perbeli bizonyítás szabályozásában. Jogtudományi Közlöny, 73(1), 1–8. Online: http://real-j.mtak.hu/11299/1/JK_2018_1.pdf
Nagy Adrienn (2019): Bizonyítás. In Wopera Zsuzsa (szerk.): Kommentár a polgári perrendtartáshoz. Budapest: Wolters Kluwer, 721–850.
Névai László (1970): A pertartam alakulása a polgári eljárásban. Magyar Jog, 17(9), 535–539.
Nyilas Anna (2016): A bizonyítási eljárás optimalizálása a polgári perben. Jura, 22(2), 304–316. Online: https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2016_2.pdf
Oberhammer, Paul – Domej, Tanja (2008): Improving the Efficiency of Civil Justice: Some Remarks From an Austrian Perspective. In Van Rhee, Cornelis H. – Uzelac, Alan (szerk.): Civil Justice Between Efficiency and Quality: From Ius Commune to the CEPEJ, Antwerp: Intersentia, 61–69. Online: https://www.academia.edu/15515370/Civil_Justice_between_Efficiency_and_Quality_From_Ius_Commune_to_the_CEPEJ
Örkényi László (2022): A bírói munkateher komplex mérésének új lehetőségei eljárási, illetve anyagi jogi jogintézmények és tények figyelembe vételével. PhD-disszertáció. SZTE ÁJTK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/11147/1/dolgozat%20nyilv%20vedesre.pdf
Zita (2017): A perindítás és a keresetlevél szabályai az új Pp.-ben. Jogtudományi Közlöny, 72(7–8), 345–350. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/7/JK_2017_7-8_egybe.pdf
Pribula László (2021): A polgári perrendtartás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai a bíróságok szemszögéből. Miskolci Jogi Szemle, 16(5), 458–469. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.5.1486
Puskás Péter (2017): Perfelvételi szak. In Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog I–II. Budapest: HVG-ORAC, 391–439.
Rainer Lilla (2022): Az észszerű időn belüli befejezés követelménye a polgári perben. PhD-disszertáció. KRE ÁJK Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.24395/KRE.2022.010
Szabó Imre (2017): Szakértelem és felelősség. Jogtudományi Közlöny, 72(9), 372–385. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/43/JK_2017_9_egybe.pdf
Szivós Kristóf (2018): Az új Pp. hatásai az eljárások időszerűségére. In Országos Bírósági Hivatal: Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 155–192. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/Díjazott%20dolgozatok%20Mailáth%20György%20Tudományos%20Pályázat%202017._0.pdf
Szivós Kristóf (2021): Az eshetőségi elv alkalmazásának dogmatikai alapjai a polgári peres eljárásban. Iustum Aequum Salutare, 17(4), 281–300. Online: http://publicatio.bibl.uszeged.hu/22993/1/13_SzivosK_IAS_2021_4_converted.pdf
Szivós Kristóf (2022): Az eventualitás elvének hatása a perfelvételi nyilatkozatok előterjesztésére. Magyar Jog, 69(2), 65–75.
Udvary Sándor (2021): Az első Pp. novella hatása az elsőfokú eljárásra. Jogtudományi Közlöny, 76(3), 129–139. Ügyforgalmi elemzés 2021. év. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/ugyforgalom_2021.evv_.pdf
Varga István – Éless Tamás szerk. (2016): Szakértői javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára. Budapest: HVG-ORAC.
Virág Csaba (2020): Az új polgári perrendtartás alkalmazásának kihívásai. Bírói attitűdök a perrend egyes új jogintézményeivel kapcsolatban. Bírósági Szemle, 1(1), 14–25.
Vitvindics Mária – Wopera Zsuzsa (2015): Az új polgári perrendtartás koncepciójának sarokkövei. Fontes Iuris, 1(1), 48–55. Online: https://ojs.mtak.hu/index.php/fontesiuris/issue/download/742/430
Völcsey Balázs (2021): Kérdések és lehetséges válaszok a Pp. Novella kapcsán. Magyar Jog, 68(5), 273–283.
Wallacher Lajos (2017): Az osztott perszerkezet bevezetésének közvetett hatásai az új polgári perrendtartásban. Jogtudományi Közlöny, 72(12), 529–535. Online: http://real-j.mtak.hu/10792/56/JK_2017_12.pdf
Wopera Zsuzsa (2021a): A dogmatika vagy a gyakorlat elsőbbsége? Forum Acta Juridica et Politica, 11(3), 477–485.
Wopera Zsuzsa (2021b): Jogtudomány kontra jogalkalmazás? A polgári perrendtartás novelláris módosításának irányai. Miskolci Jogi Szemle, 16(5), 715–728. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.5.1506
Kramer, Xandra E. – Van Rhee, Cornelis H. szerk. (2012): Civil Litigation in a Globalising World. Cham: Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-90-6704-817-0
Zsitva Ágnes (2017): Elsőfokú eljárás. In Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtatásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata. Budapest: Wolters Kluwer, 249–360.
Jogi források
- 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
- 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
- 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2016. évi CXXX. törvény a Polgári perrendtartásról
- 2021. évi XCIV. törvény a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről
- 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról
- 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról
