Classical Theories of Sovereignty in the Light of Law

  • Nagy Kristóf
doi: 10.32575/ppb.2023.2.3

Abstract

What exactly does the concept of sovereignty cover? Who is the subject of the supreme power? How have views of supreme power changed throughout history? The above questions have been of interest to social scientists for centuries, and as a result, a number of academic theories have been published on the subject. However, in order to shed light on the cause of the contradictions inherent in these theories, it is necessary to look more closely at the central issues at stake. With this in mind, I will discuss the controversial nature of the concept of sovereignty and how its content has changed over the centuries as the state and the law have evolved. The paper will thus highlight the factors that led from the concept of sovereignty without limits to the constitutional basis of state power, and scrutinizes the legal characteristics of the aforementioned analyses of sovereignty.

Keywords:

sovereignty absolute sovereignty parliamentary sovereignty popular sovereignty

References

Bodin, Jean (1987): Az államról. Válogatás. Ford. Máté Györgyi – Csűrös Klára. Budapest: Gondolat.

Chronowski Nóra – Petrétei József (2020): Szuverenitás. Internetes Jogtudományi Enciklopédia, 2020. június 15. Online: https://ijoten.hu/szocikk/szuverenitas

Cserny Ákos – Téglási András (2013): Államhatalom és szuverenitás. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv, 119–142.

Halász Iván (2018): Szuverenitás és népszuverenitás. Népképviselet és a demokratikus hatalomgyakorlás módja. In Halász Iván (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Halász%20Iván%20(szerk.).pdf

Hobbes, Thomas (1999): Leviatán vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma II. Ford. Vámosi Pál. Budapest: Kossuth.

Horváth Barna (2001): Angol jogelmélet. Budapest: Pallas.

Jellinek, Georg (1914): Allgemeine Staatslehre. Berlin: O. Häring.

Juhász Krisztina (2007): Az állam szerepének változása a globalizációban. De Iurisprudentia et Iure Publico, 1(3), 1–44. Online: http://dieip.hu/wp-content/uploads/2007-3-01.pdf

Kelsen, Hans (1929): Die Neue Rundschau. 40. 1. s. Berlin: Fischer Verlag.

Képes György (2010): Abszolutizmusok az európai és magyar alkotmánytörténetben. Online: https://majt.elte.hu/media/49/d1/5a0cf759f78cda7959a25ac012e75d0104fdca8de292670426a4f0e2d3e5/MAJT-segedanyagok-kepes-Abszolutizmusok.pdf

Lamm Vanda – Peschka Vilmos főszerk. (1999): Jogi lexikon. Budapest: KJK-Kerszöv.

Locke, John (1986): Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Budapest: Gondolat.

Mezey Barna – Szente Zoltán (2003): Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet. Budapest: Osiris.

Paczolay Péter (1998): Államelmélet I. Machiavelli és az államfogalom születése. Budapest: Korona.

Pálvölgyi Balázs (2019): Franciaország államtörténete. In Jakab Éva – Pókecz Kovács Attila (szerk.): Egyetemes államtörténet I. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12668/web_PDF_ATMA_Egyetemes_allamtortenet_I_JAV.PDF?sequence=6

Petrétei József (2009): Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Budapest–Pécs: Dialóg Campus.

Pongrácz Alex (2018): A szuverenitásfogalom változásának századi fejleményei. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2018(2), 128–153. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/article/view/1261/583

Pongrácz Alex (2019): Nemzetállamok és új szabályozó hatalmak a globális erőtérben – avagy megszelídíthető-e a globalizáció? Budapest: Dialóg Campus. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/14231/web_PDF_Nemzetallamok_uj_szabalyozo_hatalmak.pdf?sequence=1

Rousseau, Jean-Jacques (1947): Társadalmi szerződés. Ford. Radványi Zsigmond. Budapest: Phönix-Oravetz. Online: https://mek.oszk.hu/08800/08879/08879.pdf

Takács Péter szerk. (2009): Államelmélet I. Budapest: Szent István Társulat.

Tóth J. Zoltán (2018): A népszuverenitás és az alkotmánybíráskodás viszonya a hatalommegosztás szempontjából. In Tóth J. Zoltán – Ouk Varinic: Alkotmánybíráskodás és népszuverenitás. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 9–140. Online: https://www.academia.edu/42362376/Alkotmánybíráskodás_és_népszuverenitás

Tóth J. Zoltán (2020): Szuverenitáselméletek a szuverenitás alanyáról. In Karácsony András (szerk.): Szuverenitáskérdések. Elméletek, történetek. Budapest: Gondolat, 27–61. Online: https://majt.elte.hu/dstore/document/3388/MAJT-jogtorteneti-ertekezesek-47.pdf

Weber, Max (1921): Gesammelte Politische Schriften. München: Drei Masken.

Jogi források

Magyarország Alaptörvénye. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv

Virginiai jogok nyilatkozata.

Downloads

Download data is not yet available.