A szuverenitás klasszikus elméletei a jog tükrében
Copyright (c) 2023 Nagy Kristóf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Mit takar pontosan a szuverenitás fogalma? Ki tekinthető a legfőbb hatalom alanyának, és hogyan változtak a legfőbb hatalomra vonatkozó nézetek a történelem alakulása során? A fenti kérdések már évszázadok óta foglalkoztatják a társadalomtudományok művelőit, aminek eredményeként a téma kapcsán ez idáig számos tudományos igényű elmélet látott napvilágot. Ahhoz azonban, hogy az abban rejlő ellentmondások okára fény derüljön, szükséges a tárgyalt témakör központi kérdéseit közelebbről is megvizsgálni. Erre figyelemmel bemutatom egyrészt a szuverenitás fogalmának ellentmondásos jellegét, másfelől pedig azt, hogy miként változott annak tartalma az évszázadok állam- és jogfejlődése során. A tanulmány tehát rávilágít azokra a tényezőkre, amelyek révén a korlátozhatatlan szuverenitás felfogása elvezetett az alkotmányos alapokon nyugvó államhatalomig, továbbá górcső alá veszi az említett szuverenitásértelmezések jogi szempontú jellegzetességeit is.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Bodin, Jean (1987): Az államról. Válogatás. Ford. Máté Györgyi – Csűrös Klára. Budapest: Gondolat.
Chronowski Nóra – Petrétei József (2020): Szuverenitás. Internetes Jogtudományi Enciklopédia, 2020. június 15. Online: https://ijoten.hu/szocikk/szuverenitas
Cserny Ákos – Téglási András (2013): Államhatalom és szuverenitás. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv, 119–142.
Halász Iván (2018): Szuverenitás és népszuverenitás. Népképviselet és a demokratikus hatalomgyakorlás módja. In Halász Iván (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Halász%20Iván%20(szerk.).pdf
Hobbes, Thomas (1999): Leviatán vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma II. Ford. Vámosi Pál. Budapest: Kossuth.
Horváth Barna (2001): Angol jogelmélet. Budapest: Pallas.
Jellinek, Georg (1914): Allgemeine Staatslehre. Berlin: O. Häring.
Juhász Krisztina (2007): Az állam szerepének változása a globalizációban. De Iurisprudentia et Iure Publico, 1(3), 1–44. Online: http://dieip.hu/wp-content/uploads/2007-3-01.pdf
Kelsen, Hans (1929): Die Neue Rundschau. 40. 1. s. Berlin: Fischer Verlag.
Képes György (2010): Abszolutizmusok az európai és magyar alkotmánytörténetben. Online: https://majt.elte.hu/media/49/d1/5a0cf759f78cda7959a25ac012e75d0104fdca8de292670426a4f0e2d3e5/MAJT-segedanyagok-kepes-Abszolutizmusok.pdf
Lamm Vanda – Peschka Vilmos főszerk. (1999): Jogi lexikon. Budapest: KJK-Kerszöv.
Locke, John (1986): Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Budapest: Gondolat.
Mezey Barna – Szente Zoltán (2003): Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet. Budapest: Osiris.
Paczolay Péter (1998): Államelmélet I. Machiavelli és az államfogalom születése. Budapest: Korona.
Pálvölgyi Balázs (2019): Franciaország államtörténete. In Jakab Éva – Pókecz Kovács Attila (szerk.): Egyetemes államtörténet I. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12668/web_PDF_ATMA_Egyetemes_allamtortenet_I_JAV.PDF?sequence=6
Petrétei József (2009): Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Budapest–Pécs: Dialóg Campus.
Pongrácz Alex (2018): A szuverenitásfogalom változásának századi fejleményei. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2018(2), 128–153. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/article/view/1261/583
Pongrácz Alex (2019): Nemzetállamok és új szabályozó hatalmak a globális erőtérben – avagy megszelídíthető-e a globalizáció? Budapest: Dialóg Campus. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/14231/web_PDF_Nemzetallamok_uj_szabalyozo_hatalmak.pdf?sequence=1
Rousseau, Jean-Jacques (1947): Társadalmi szerződés. Ford. Radványi Zsigmond. Budapest: Phönix-Oravetz. Online: https://mek.oszk.hu/08800/08879/08879.pdf
Takács Péter szerk. (2009): Államelmélet I. Budapest: Szent István Társulat.
Tóth J. Zoltán (2018): A népszuverenitás és az alkotmánybíráskodás viszonya a hatalommegosztás szempontjából. In Tóth J. Zoltán – Ouk Varinic: Alkotmánybíráskodás és népszuverenitás. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 9–140. Online: https://www.academia.edu/42362376/Alkotmánybíráskodás_és_népszuverenitás
Tóth J. Zoltán (2020): Szuverenitáselméletek a szuverenitás alanyáról. In Karácsony András (szerk.): Szuverenitáskérdések. Elméletek, történetek. Budapest: Gondolat, 27–61. Online: https://majt.elte.hu/dstore/document/3388/MAJT-jogtorteneti-ertekezesek-47.pdf
Weber, Max (1921): Gesammelte Politische Schriften. München: Drei Masken.
Jogi források
Magyarország Alaptörvénye. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv
Virginiai jogok nyilatkozata.
