Teljes szám
Tanulmányok
Az emberi jogok területi tagoltsága és új, területi tipológiája
The main proposition of the study is that the rights recognised in the International Bill of Human Rights (IBHR) are (also) divided territorially, namely into a) non-territorial rights (which everyone has everywhere in the world), b) territorial rights (which everyone has somewhere in the world) and c) territorially mixed rights (which everyone has partly everywhere and partly somewhere in the world). This territorial division or typology is in contradiction with those provisions of the main documents of the IBHR which imply that all human rights recognised in the said documents are non-territorial rights, that is, rights which everyone has everywhere in the world. However, the study explores the logical or mathematical basis of the new typology and highlights that in light of this basis, the provisions in question are results of a conclusion and as such are logically false. Further, the study shows that approximately 40 per cent of the rights recognised in the IBHR are either territorial or partly territorial rights and therefore, the said provisions of the IBHR are not even statistically defensible. Also, the study deals with those clauses of the IBHR which relate to the origin of human rights, as well as with the thesis of triple universality of human rights and argues that there is no real contradiction between these and the territorial typology. Finally, the study touches on the importance of the new typology.
" ["hu_HU"]=> string(1466) "A tanulmány fő állítása az, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében (EJNT) elismert jogok terület szerint (is) tagolódnak, éspedig a) területhez nem kötött, b) területhez kötött és c) területileg vegyes jogokra. A területhez nem kötött jogok mindenkit megilletnek mindenhol, a területhez kötött jogok mindenkit megilletnek, de nem mindenhol, a területileg vegyes jogok pedig mindenkit megilletnek részint mindenhol, részint nem mindenhol. A területi tipológia ellentmondásban áll az EJNT-t alkotó fő okmányoknak azokkal a rendelkezéseivel, amelyek értelmében az okmányokban elismert valamennyi jog mindenkit megillet mindenhol, azaz területhez nem kötött jog. A tanulmány azonban feltárja az új tipológia logikai-matematikai alapját, és rávilágít, hogy ennek fényében az említett rendelkezések egy következtetés folyományai, a következtetés azonban logikailag hamis. Kimutatja továbbá, hogy az EJNT-ben elismert jogok mintegy 40%-a részben vagy egészben területhez kötött jog, s ily módon az EJNT szóban forgó rendelkezései statisztikailag sem védhetők. A tanulmány foglalkozik az EJNT-nek az emberi jogok eredetére vonatkozó kitételeivel és a jogok háromszoros egyetemességének tézisével is, amellett érvelve, hogy nincs valós ellentmondás ezek és az új tipológia között. A tanulmány végül kitér a területi tipológia jelentőségére.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Acta Humana – Human Rights Publication" ["hu_HU"]=> string(41) "Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(67) "Territorial Division and a New Territorial Typology of Human Rights" ["hu_HU"]=> string(70) "Az emberi jogok területi tagoltsága és új, területi tipológiája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6361) ["email"]=> string(26) "andrassy.gyorgy@ajk.pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5275) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Andrássy" ["hu_HU"]=> string(9) "Andrássy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "György" ["hu_HU"]=> string(8) "György " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(12) "emberi jogok" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(12) "human rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(20103) ["id"]=> int(4655) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5275) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A vallásszabadság a dualizmus kori Magyarországon, avagy a jogállami szabályozás megalapozásának kora
The study reviews the regulation of the freedom of religion in the age of dualism in Hungary. Dualism was the era of the transforming Hungarian society; the article gives a description of the ongoing socio-economic processes. Although freedom of religion was already regulated in 1848, the most significant laws were enacted in 1894 and 1895. The regulation of religious freedom has also influenced the enactment of other laws, such as the content of laws on matrimonial/birth registration or marriage, so these laws are also presented by the author. The period distinguished between the accepted and recognised religions; they are also presented to the reader in detail in the study together with the views of the prominent politicians and statesmen of the period. During this period, the current outlines of the freedom of religion developed, and after the repressive era of socialism, this freedom restored its foundations of the rule of law with the change of the regime.
" ["hu_HU"]=> string(1062) "A tanulmány a vallásszabadság szabályozását tekinti át a dualizmus kori Magyarországon. A dualizmus az átalakulóban lévő magyar társadalom korszaka volt, a cikkből képet kaphatunk a folyamatban lévő társadalmigazdasági folyamatokról. Bár a vallásszabadságot már 1848-ban is szabályozták, a legjelentősebb törvények 1894 és 1895 során születtek. A vallásszabadság szabályozása kihatott más törvények megalkotására is, így például az anyakönyvezésről vagy a házasságról szóló törvények tartalmára, így ezeket a jogszabályokat is bemutatja a szerző. A korszak a bevett és az elismert vallásokat különböztette meg, ezeket részletesen az olvasó elé tárja a tanulmány és a korszak kiemelkedő politikusainak, államférfiainak nézeteit is ismerteti a témakörben. Ebben az időszakban fejlődtek ki a vallásszabadság jelenlegi körvonalai, a szabadságjog a szocializmus kori elnyomást követően majd a rendszerváltással nyeri el újra jogállami alapjait.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Acta Humana – Human Rights Publication" ["hu_HU"]=> string(41) "Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(104) "Freedom of Religion in Hungary in the Age of Dualism, or the Age at which the Rule of Law is Established" ["hu_HU"]=> string(109) "A vallásszabadság a dualizmus kori Magyarországon, avagy a jogállami szabályozás megalapozásának kora" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5576) ["email"]=> string(24) "Bodi.Stefania@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4779) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Bódi" ["hu_HU"]=> string(5) "Bódi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Stefánia" ["hu_HU"]=> string(9) "Stefánia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(10) { [0]=> string(17) "vallásszabadság" [1]=> string(9) "dualizmus" [2]=> string(10) "kiegyezés" [3]=> string(14) "bevett vallás" [4]=> string(16) "elismert vallás" [5]=> string(20) "megtűrt felekezetek" [6]=> string(9) "katolikus" [7]=> string(11) "protestáns" [8]=> string(9) "izraelita" [9]=> string(10) "unitárius" } ["en_US"]=> array(10) { [0]=> string(17) "religious freedom" [1]=> string(7) "dualism" [2]=> string(29) "Austro–Hungarian Compromise" [3]=> string(15) "common religion" [4]=> string(19) "recognised religion" [5]=> string(21) "tolerated confessions" [6]=> string(8) "Catholic" [7]=> string(10) "Protestant" [8]=> string(6) "Hebrew" [9]=> string(9) "Unitarian" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(20106) ["id"]=> int(4656) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4779) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A közszolgáltatás-szervezés a levéltári igazgatás területén
This paper analyses the potential decisions to be made in order to improve the efficiency of archives management (either state or local government based versions). The conclusion of the paper is that a central, hierarchical management system with territorial units is a better option than a decentralised institutional solution, since the central management could provide the same conditions and unified directions to the professional and functional (budgetary, maintenance and coordination work) staff. However, with the territorial units, the organisations of the archives could even support the local particularities to be achieved.
" ["hu_HU"]=> string(1098) "Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy szervezetelméleti szempontból milyen döntéseket kell meghozni az állami vagy önkormányzati igazgatás területén (esetleg a magánszféra bevonása útján) a kulturális ágazat sajátos jellemzojű szegmensét képező, a levéltári igazgatásban történő közszolgáltatás-szervezés hatékonyságának növelése érdekében. Arra a megállapításra jutottam, hogy e közszolgáltatások megszervezése során eredményesebb megoldást jelent egy hierarchikus rendszerben működő, területi szervezeti gyakorlat, mint egy decentralizált szervezési elveken nyugvó önkormányzati fenntartásban lévő intézményi struktúra. Álláspontom szerint ez a szabályozás optimálisabb helyzetet teremt a szakterületen: egyrészt a központi irányítás nagyobb mértékben képes azonos feltételeket teremteni, illetve egységes irányt mutatni a funkcionális (pénzügyek, üzemeltetés, koordináció), illetve a szakmai munkának; másrészt e levéltári szervezet sem zárja ki a helyi sajátosságok érvényesülését.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Acta Humana – Human Rights Publication" ["hu_HU"]=> string(41) "Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "Public Service Management within the Speci c Field of Archives" ["hu_HU"]=> string(68) "A közszolgáltatás-szervezés a levéltári igazgatás területén" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#116 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5945) ["email"]=> string(27) "horvathistvan8173@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4915) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Horváth" ["hu_HU"]=> string(8) "Horváth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(29) "közszolgáltatás-szervezés" [1]=> string(32) "levéltári igazgatás területe" [2]=> string(12) "hierarchikus" [3]=> string(15) "decentralizált" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(25) "public service management" [1]=> string(26) "specific field of archives" [2]=> string(23) "hierarchical management" [3]=> string(36) "decentralised institutional solution" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(20107) ["id"]=> int(4657) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4915) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The aim of this study is to analyse the conceptual relations of legal culture and social legal consciousness. The first section surveys the appearance of the notion of legal culture on the horizon of the Hungarian legal history, comparative law and legal sociology. The second introduces a working definition of legal culture using a general concept of ‘culture’, based on cultural anthropological findings, and a sociologically founded concept of ‘law’ as a differentia specifica. For a demonstration of the idea, the study presents a conceptual analysis of the Hungarian attorneys’ professional selfimage used in a recent empirical study. Recognising the inconsistencies and shortcomings of the conceptualisation, the train of thoughts returns back to its starting point for a critical revision of the earlier outlined concept of legal culture in the last part. The survey of the scientific debate surrounding Lawrence Friedman’s concept grounds the conclusion that we have to ‘retrieve’ the concept of social legal consciousness and re-interpret it in relation to the notion of legal culture, tearing it out from the neo-Marxist ideological context in which it rooted originally.
" ["hu_HU"]=> string(1518) "A jelen tanulmány célja a jogi kultúra és a társadalmi szintű jogtudat fogalmi relációinak elemzése. A gondolatmenet első részében áttekintést ad arról, hogy a jogi kultúra koncepciója hogyan jelent meg a hazai jogtörténet, összehasonlító jogtudomány és a jogszociológia – közelebbről a jogtudat-kutatások – terén. A jogi antropológiai vizsgálódások során kidolgozott ʻkultúra’ mint törzsfogalom és a ʻjog’ szociológiai fogalmának mint differentia specifica felvázolását követően tér rá a jogi kultúra fogalmának meghatározására. A koncepció jobb megvilágítása érdekében példaként a ʻprofesszionális jogi kultúra’ egy sajátos szeletének, az ügyvédség hivatási önképének egy nemrégiben végzett empirikus kutatás során készített elemzése kerül ismertetésre. Észlelve a fogalomalkotás inkonzisztenciáit és bizonyos hiányosságait, az eszmefuttatás utolsó részében visszatér annak kezdőpontjához, és kritikai vizsgálat alá veti a jogi kultúra vázolt koncepcióját. Ehhez a Lawrence Friedman által vázolt koncepció körül a nemzetközi irodalomban kialakult vita áttekintését veszi alapul. Az elemzés eredményeként az a következtetés adódik, hogy a társadalmi jogtudat fogalmát „visszavegyük”, s azt a jogi kultúra fogalmával összekapcsolva újra-értelmezzük, elszakítva azt az eredeti marxista, neo-marxista hagyománytól, melyben eredetileg gyökerezett.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Acta Humana – Human Rights Publication" ["hu_HU"]=> string(41) "Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Legal Culture or Social Legal Consciousness?" ["hu_HU"]=> string(40) "Jogi kultúra vagy társadalmi jogtudat?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#789 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7216) ["email"]=> string(29) "h.szilagyi.istvan@jak.pkke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4953) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "H. Szilágyi" ["hu_HU"]=> string(12) "H. Szilágyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(13) "jogi kultúra" [1]=> string(24) "szociológiai jogfogalom" [2]=> string(30) "professzionális jogi kultúra" [3]=> string(28) "társadalmi szintű jogtudat" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(13) "legal culture" [1]=> string(27) "sociological concept of law" [2]=> string(26) "professional legal culture" [3]=> string(26) "social legal consciousness" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#790 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(20109) ["id"]=> int(4659) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4953) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A közigazgatásban dolgozók továbbképzése, különös tekintettel a 2010 után megvalósult változásokra és az európai uniós operatív programokra
The public service in Hungary had to adapt to a number of changes in a very short time. The staff is faced with a constantly changing regulatory framework. These challenges can only be met if the staff is highly qualified and constantly updating their qualifications. A sound s system of in-service training is therefore crucial to keep the personnel within the public service on equal footing with the rapidly changing environment. This short paper is meant to point out the determining components of the Hungarian training system.
" ["hu_HU"]=> string(584) "A magyarországi közszolgálat rövid idő alatt több változáshoz alkalmazkodott. A tisztviselői állomány folyamatosan változó szabályozási kerettel néz szembe. Ezeknek a kihívásoknak csak akkor lehet megfelelni, ha a személyzet magasan képzett és folyamatosan frissíti elméleti és gyakorlati tudását. A továbbképzés megfelelő rendszere ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy a közszolgálatban dolgozók lépést tudjanak tartani a gyorsan változó környezettel. A tanulmány a magyar képzési rendszer meghatározó elemeire mutat rá.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Acta Humana – Human Rights Publication" ["hu_HU"]=> string(41) "Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(129) "Further Education and Training of Public Service Staff in Particular the Changes since 2010 and the EU’s Operational Programmes" ["hu_HU"]=> string(156) "A közigazgatásban dolgozók továbbképzése, különös tekintettel a 2010 után megvalósult változásokra és az európai uniós operatív programokra" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#791 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6356) ["email"]=> string(17) "drkelo1@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5270) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Kelő " ["hu_HU"]=> string(5) "Kelő" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Johanna" ["hu_HU"]=> string(7) "Johanna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(26) "területi államigazgatás" [1]=> string(15) "továbbképzés" [2]=> string(13) "kompetenciák" [3]=> string(20) "személyi állomány" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(21) "public administration" [1]=> string(29) "further education and trainig" [2]=> string(12) "competencies" [3]=> string(20) "public service staff" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#795 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(20111) ["id"]=> int(4661) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5270) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Külföldi egészségügyi ellátások az európai uniós és a magyar szabályok tükrében
The free movement of persons is one of the fundamental principles of the functioning single market, which allows EU citizens to settle, work and study in another EU country. Given that establishing and operating social and social security systems are within the exclusive competence of the Member States, the European Union is responsible for ensuring coordination between the different social security systems of the Member States in order to guarantee the rights of EU citizens and thus the smooth functioning of the free movement of persons. This regulation also provides for the topic of this study: EU citizens having the right to receive health care services in another Member State at the expense of the social security system of the country where they pay contributions. The study presents EU regulations on the coordination of social security schemes, with special regard to the use of health care in a foreign country, and describes the Hungarian legislation and practice being developed in line with EU regulations.
" ["hu_HU"]=> string(1321) "Az egységes belső piac működését biztosító egyik alapelv, a személyek szabad mozgása értelmében az uniós polgároknak lehetőségük van egy másik európai uniós tagállam területén letelepedni, munkát vállalni és tanulmányokat folytatni. Figyelemmel arra, hogy a szociális és társadalombiztosítási rendszerek kialakítása és működtetése a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, az uniós polgárok jogainak érvényesítése és így a személyek szabad mozgásának zökkenőmentes működése érdekében az Európai Unió feladata a különböző tagállami szociális biztonsági rendszerek közötti koordináció érvényesítése is. Ezen koordinációs szabályozásnak köszönhető a jelen tanulmány tárgyát képező lehetőség is: az uniós polgároknak joguk van más tagállam területén egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, a járulékfizetés helye szerinti ország társadalombiztosításának terhére. A tanulmány ismerteti a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának uniós szabályozását, különös figyelemmel az egészségügyi ellátások külföldön történő igénybevételére, valamint bemutatja az uniós előírások mentén kialakított magyar szabályozást és gyakorlatot.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(76) "Foreign Medical Treatment in the Light of European Union and Hungarian Rules" ["hu_HU"]=> string(92) "Külföldi egészségügyi ellátások az európai uniós és a magyar szabályok tükrében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Kristó Katalin" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#804 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7145) ["email"]=> string(25) "kristo.katalin@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5835) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kristó" ["hu_HU"]=> string(7) "Kristó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(8) "Katalin " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#793 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7325) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5835) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Borbás" ["hu_HU"]=> string(7) "Borbás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szilvia" ["hu_HU"]=> string(7) "Szilvia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(39) "planned and unplanned medical treatment" [1]=> string(28) "social security coordination" [2]=> string(28) "social rights of EU citizens" [3]=> string(16) "health insurance" [4]=> string(6) "Brexit" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(55) "tervezett és nem tervezett egészségügyi ellátások" [1]=> string(36) "szociális biztonsági koordináció" [2]=> string(33) "uniós polgárok szociális jogai" [3]=> string(23) "társadalombiztosítás" [4]=> string(6) "Brexit" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#799 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(20112) ["id"]=> int(4662) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5835) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Rövid kitekintés az európai munkajog világát érintő, főbb közelmúltbeli jogesetek tükrében A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód alkalmazásáról az Európai Unió Bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatából
The aim of this short overview is to outline the most important as well as relevant decisions of the judicial forums covering the last five years for each Member State, in alphabetical order. The author’s focus has been on issues arising in the field of equal treatment in the field of labour, which have covered outstanding labour law-related disputes in a given Member State, in particular the prohibition of discrimination. The author does not intend to classify and systematise the presented decisions, nor does it intend to draw any legal or socio-political conclusions from them, or to make a comparative analysis of them, due to the limits of the current study. The aim of the study is basically a short, flash-like description and listing of legal cases in the EU member states, and the specific cases can serve as a set of references for Hungary and Hungarian lawyers for a deeper understanding of the wider EU and human rights jurisprudence in order to provide a quick overview of labour law disputes in an EU Member State.
" ["hu_HU"]=> string(1327) "Az írás célja az Európai Unió Bírósága, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által az elmúlt öt évben hozott, legfontosabb és legrelevánsabb ítéletek áttekintése az egyes tagállamok vonatkozásában, tagállamonként, abc-sorrendben haladva. A szerző fókusza a munka világában az egyenlő bánásmód területén felmerült ügyekre összpontosult, amelyek az adott tagállamban zajló kiemelkedő munkajogi jogvitákra terjedtek ki, különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetés tilalmára. A szerzőnek nem szándéka az ismertetett ítéletek minősítése, rendszerezése, mint ahogy
az sem, hogy azokból akár jogi, akár társadalompolitikai következtetéseket vonjon le, vagy azokról összehasonlító elemzést készítsen a terjedelmi korlátokra is figyelemmel. A tanulmány célja alapvetően az EU-tagállamokban történt jogesetek rövid, mintegy felvillantásszerű ismertetése, listázása tanulságul, a konkrét esetek pedig referenciaként szolgálhatnak Magyarország és a magyar jogászok számára is a tágabb európai uniós és emberi jogi bíráskodás gyakorlatának mélyebb áttekintése szempontjából, illetve egy-egy uniós tagállam munkajogi vitáinak gyors áttekintése érdekében.
Az önkormányzati politika központi és lokális feltételeinek alakulása krízisidőszakokban
Over the past decade, local governments in Hungary have experienced and are currently experiencing at least two exogenous crises of external origin. These are different in nature: for more than a decade, the 2008–2009 global economic and financial crisis and its exposure to the harmful turbulences of the global economy (for example, municipal foreign currency debt; narrowing fiscal room for manoeuvre and deteriorating public finances) during a coronavirus pandemic, crises caused directly by health emergencies and, indirectly, by crises caused by the economic downturn posed a systemic, paradigmatic challenge for local authorities. We examine the effects of central (parliamentary, governmental) legislation on the local government sector during the two crises along the lines of concepts used by the international literature on policy change and policy problem and policy crisis. An important analytical dimension of our study is that decisions made by the central decision-making level in a crisis situation (for example, legislation; local government funding; government decrees issued under a special legal order) may not only open up problems but also open new ‘conflict containers’.
" ["hu_HU"]=> string(1808) "Az elmúlt több mint egy évtized során a magyarországi helyi önkormányzatok legalább két kívülről eredő exogén jellegű krízisszituációt éltek és élnek át jelenleg is. Ezek jellegüknél fogva különbözőek: több mint egy évtizede a 2008–2009-esgazdasági és pénzügyi világválság és vele a globális világgazdaság káros turbulenciáinak való kitettség (például önkormányzati devizaadósság, beszűkülő fiskális mozgástér és romló állami finanszírozás), a 2020–2021-es Covid-19-járvány okozta pandémia időszakában közvetlenül az egészségügyi veszélyhelyzet, közvetett módon pedig a gazdasági visszaesés okozta krízisek jelentettek rendszerszintű, paradigmatikus hatású kihívást a helyhatóságok számára. A közpolitikai változás (policy change) és közpolitikai probléma (policy problem), valamint a közpolitikai válság, krízis (policy crisis) nemzetközi szakirodalma által használatos fogalomrendszer mentén vizsgáljuk a központi (parlamenti, kormányzati) jogalkotásnak az önkormányzati szektorra gyakorolt hatásait a két krízis során. Szintetizáljuk az alkalmazott alkotmányos, közjogi eszközöket, a két válság időszakában fennálló politikai (parlamenti, kormányzati) környezetet, valamint az önkormányzati szektor mozgásterét, lehetőségeit. Tanulmányunk fontos elemzési dimenziója, hogy a központi döntési szintnek krízisszituációban hozott döntései (például törvényalkotás, önkormányzatok állami finanszírozása, különleges jogrend során hozott kormányrendeletek) tartalmukat tekintve nemcsak a problémák feloldásának irányába mutathatnak, hanem akár új „konfliktuskonténereket” is nyithatnak ki.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "Central and Local Conditions of Municipal Policy in Crisis" ["hu_HU"]=> string(97) "Az önkormányzati politika központi és lokális feltételeinek alakulása krízisidőszakokban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Dr. Horváth Anett" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#814 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6812) ["email"]=> string(24) "horvath.anett@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5611) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Horváth" ["hu_HU"]=> string(8) "Horváth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Anett" ["hu_HU"]=> string(5) "Anett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7320) ["email"]=> string(24) "szabo.tamas978@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5611) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szabó" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(7) "Tamás " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(24) "közpolitikai változás" [1]=> string(46) "közpolitikai válság- és krízismenedzsment" [2]=> string(22) "helyi önkormányzatok" [3]=> string(20) "különleges jogrend" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(20) "public policy change" [1]=> string(42) "public policy crisis and crisis management" [2]=> string(17) "local governments" [3]=> string(19) "special legal order" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#811 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(20115) ["id"]=> int(4664) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5611) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }