Az önkormányzati politika központi és lokális feltételeinek alakulása krízisidőszakokban

Absztrakt

Az elmúlt több mint egy évtized során a magyarországi  helyi önkormányzatok legalább két kívülről eredő exogén  jellegű krízisszituációt éltek és élnek át jelenleg is. Ezek  jellegüknél fogva különbözőek: több mint egy évtizede a  2008–2009-esgazdasági és pénzügyi világválság és vele a  globális világgazdaság káros turbulenciáinak való kitettség  (például önkormányzati devizaadósság, beszűkülő fiskális  mozgástér és romló állami finanszírozás), a 2020–2021-es Covid-19-járvány okozta pandémia időszakában közvetlenül az egészségügyi veszélyhelyzet, közvetett módon pedig a  gazdasági visszaesés okozta krízisek jelentettek  rendszerszintű, paradigmatikus hatású kihívást a  helyhatóságok számára. A közpolitikai változás (policy  change) és közpolitikai probléma (policy problem), valamint  a közpolitikai válság, krízis (policy crisis)  nemzetközi szakirodalma által használatos  fogalomrendszer mentén vizsgáljuk a központi (parlamenti,  kormányzati) jogalkotásnak az önkormányzati  szektorra gyakorolt hatásait a két krízis során. Szintetizáljuk  az alkalmazott alkotmányos, közjogi eszközöket, a két válság időszakában fennálló politikai (parlamenti, kormányzati) környezetet, valamint az önkormányzati szektor mozgásterét, lehetőségeit.  Tanulmányunk fontos elemzési dimenziója, hogy a központi döntési szintnek krízisszituációban hozott döntései (például törvényalkotás, önkormányzatok állami finanszírozása,  különleges jogrend során hozott kormányrendeletek)  tartalmukat tekintve nemcsak a problémák feloldásának  irányába mutathatnak, hanem akár új „konfliktuskonténereket” is nyithatnak ki.