This paper examines the characteristics and interrelationships of strategy development and innovativeness at state level, as well as the agility, flexibility and dynamism of the state institution system in the strategy implementation process, as important state capacities. It also presents key requirements necessary for building state capacity for innovation and agility. International research findings are analyzed to highlight the need for improvement in the innovation achievements of the Hungarian state and more efficiently encouraging the creation of an innovative business climate, and removing the obstacles from the way of enhancing competitiveness and innovation. The paper is also concerned with those rapid and challenging environmental changes which can only be managed by a strategic and innovative state attitude and value system, as well as, by agile state operations. The paper concludes by suggesting the adaptation of the Balanced Scorecard for coordinating innovative and strategic state initiatives, and improving governance performance.
" ["hu_HU"]=> string(1211) "A cikk az állami szintű stratégiaalkotás és innovativitás, valamint a stratégia-megvalósítás során az állami intézményrendszer agilitása, rugalmassága és dinamizmusa mint fontos állami képességek jellemzőit és összefüggéseit vizsgálja. Bemutatja továbbá azokat a legfontosabb feltételeket, amelyek megléte az állami innovativitási és agilitási képességek kiépítéséhez szükséges. Nemzetközi kutatási eredmények elemzésére hivatkozva felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy hol van szükség a magyar állam innovációs teljesítményének javítására, az üzleti környezetben az innovációt bátorító magatartásának erősítésére, illetve arra, hogy még hatékonyabban hárítsa el az akadályokat az innováció és a versenyképesség javításának útjából. Foglalkozik továbbá a környezetben zajló azon változásokkal, amelyekre csak stratégiai és innovatív szemléletű és értékrendű, de agilisan működő állam tud megfelelő válaszokat adni. A cikk befejezésként javasolja a Balanced Scorecard alkalmazását a kormányzat innovációs és stratégiai lépései összehangolására és teljesítménye javítására.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(80) "Innovatív és agilis állam mint a sikeres gazdaság és társadalom feltétele" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2795) ["email"]=> string(27) "mail@magdacsath.t-online.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2515) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csath" ["hu_HU"]=> string(5) "Csath" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Magdolna" ["hu_HU"]=> string(8) "Magdolna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(10) "stratégia" [1]=> string(23) "innovatív kormányzás" [2]=> string(17) "állami agilitás" [3]=> string(16) "jó kormányzás" [4]=> string(27) "innovatív üzleti légkör" [5]=> string(18) "Balanced Scorecard" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(8) "strategy" [1]=> string(21) "innovative governance" [2]=> string(13) "state agility" [3]=> string(15) "good governance" [4]=> string(27) "innovative business climate" [5]=> string(18) "Balances Scorecard" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#843 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7425) ["id"]=> int(1670) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2515) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Almost 4 percent of the adult Hungarian population has a special legal relationship (student status) with a higher education institution. This relationship provides a legal framework for education establishing the rights of students and higher education institutions alike while also describing their obligations. By examining the characteristics of the student’s legal status, the study aims to find its place between the domains of civil law and public law. The answer is important for the future development of the regulation as well as for the management of an occasional student-institution dispute. In order to form an overall picture, the study gives a short historical overview of the changes of the student status, presents the main characteristics of the relevant civil and public laws, while also referring to the Anglo-Saxon and German regulations, and analysing the provisions of the Hungarian Higher Education Act.
" ["hu_HU"]=> string(1117) "A felnőtt magyar lakosság közel 4%-a mint a felsőoktatásban részt vevő személy, sajátos jogviszonyban (hallgatói jogviszony) áll a képzést nyújtó intézménnyel. Ez a jogviszony adja a képzés kereteit, ez foglalja magában, illetőleg ebből fakadnak a hallgatók és a felsőoktatási intézmény jogai és egymással szembeni kötelezettségei. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hallgatói jogviszony a típusjegyeit tekintve hol foglal helyet a magánjog és a közjog között húzódó határon, mely típusú jogviszony jellemzői a meghatározóak esetében. Ez a szabályozás továbbfejlesztése és a felek közötti esetleges konfliktusok kezelési módja miatt egyaránt kulcsfontosságú kérdés. A hallgatói jogviszony természetéről kialakítandó átfogó kép érdekében a tanulmány rövid történeti áttekintést ad a jogviszony fogalmának alakulásáról, bemutatja a magánjogi és a közjogi jogviszonyok legfőbb ismertetőjegyeit, kitérve a német és az angolszász szabályozásra is, ezek tükrében vizsgálva a felsőoktatási törvény rendelkezéseit.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(40) "A hallgatói jogviszony természetéről" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#817 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2799) ["email"]=> string(21) "ronay@rekthiv.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2523) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Rónay" ["hu_HU"]=> string(6) "Rónay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(29) "felsőoktatási intézmények" [1]=> string(9) "magánjog" [2]=> string(7) "közjog" [3]=> string(34) "egyetemi és főiskolai hallgatók" [4]=> string(40) "jogviszony keletkezése és megszűnése" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(29) "higher education institutions" [1]=> string(9) "civil law" [2]=> string(10) "public law" [3]=> string(31) "university and college students" [4]=> string(51) "commencement and termination of legal relationships" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#811 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7432) ["id"]=> int(1674) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2523) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Two major functions may be differentiated within the process of law-making: (i) formal-legal and (ii) policy aspects. The first covers such elements as adequate use of legal terms, compliance with the principles of law and with higher level norms, appropriate numbering of laws etc. The second policy-related aspect addresses targeted social effects, such as mitigation of homelessness, unemployment etc. This paper analyses the appearances of these two aspects in a few academic papers on law-making in Hungary. First, the relative weights of the two sides are examined by quantitative document analysis. Qualitative data analysis provides additional information, for instance, on how the role of legal drafters is defined by the authors, what they treat as “the most important activity” in the field, etc. My main hypothesis is that in the existing literature the formal-legal approach is dominant, at the expense of policy elements.
" ["hu_HU"]=> string(1570) "Két meghatározó jelentőségű aspektus különíthető el a jogalkotás folyamatában: a (i) formálisjogi és a (ii) tartalmi-közpolitikai oldal a szabályok formálásakor egyszerre jelenik meg, együttesen befolyásolva a folyamat végeredményét, azaz a jogszabályt. Az első, klasszikusan jogi, jogtechnikai követelményeket magába foglaló oldal elemei közé tartoznak például a megfelelő fogalomhasználat (terminológiai pontosság), a jogelveknek és a jogrendszer magasabb szintű normáinak való megfelelés (koherencia), vagy a szabályok pontos számozása, tagolása, nyelvezete (jogszabály-szerkesztési követelmények). A második, közpolitikával összefüggő oldalhoz pedig minden olyan elem sorolható, amely a megcélzott társadalmi hatás elérését – például a hajléktalanság vagy a munkanélküliség mérséklését – kívánja biztosítani. A tanulmány e két tényező megjelenését vizsgálja néhány hazai jogalkotási témájú, egyetemi oktatásban használt tankönyvben; mindenekelőtt – kvantitatív dokumentumelemzés útján – relatív súlyukat, emellett – kvalitatív adatelemzés segítségével – további információkat arról, hogy a szerzők például miben és hogyan látják a jogszabály megszövegezőjének szerepét, vagy hogy mit tartanak a „legfontosabb” tevékenységnek a jogalkotás során. A tanulmány fő hipotézise, hogy a létező hazai szakirodalmakban – és ezáltal az oktatásban is – a jogi megközelítés dominál, a közpolitikai oldal rovására.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(67) "A jogalkotás tartalmi megalapozottsága a jogi oktatás tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#851 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2801) ["email"]=> string(24) "jugovitskaroly@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2525) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Jugovits" ["hu_HU"]=> string(8) "Jugovits" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Károly" ["hu_HU"]=> string(7) "Károly" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(16) "hatásvizsgálat" [1]=> string(11) "jogalkotás" [2]=> string(28) "kormányzati döntéshozatal" [3]=> string(12) "közpolitika" [4]=> string(18) "társadalmi hatás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(17) "impact assessment" [1]=> string(11) "legislation" [2]=> string(26) "government decision-making" [3]=> string(13) "public policy" [4]=> string(13) "social impact" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#845 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7438) ["id"]=> int(1677) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2525) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The paper examines the implementation of the multilevel governance approach in the Eastern Partnership (EAP) countries. The local and regional administrative reforms must be supported by a continuous exchange of experience, so that the ‘good practices’ of the local and regional EU authorities can be adopted. The study provides a practical analysis of the local and regional authorities’competences in the field of the Eastern Partnership and INTERREG IVC projects. The research explores the basis for focused policy recommendations.
The paper presents the legal framework of the financial and technical assistance, which is the precondition for progressive economic integration and deeper political cooperation. Experience and ‘good practices’ from EU Member States present evidence that the EaP countries can benefit from interregional cooperation programmes because these types of cooperation support the basic conditions for improving the regions’ competitiveness, help to reinforce the business and investment environment and contribute to improving capacity building, innovation and research.
The paper examines the implementation of the multilevel governance approach in the Eastern Partnership (EAP) countries. The local and regional administrative reforms must be supported by a continuous exchange of experience, so that the ‘good practices’ of the local and regional EU authorities can be adopted. The study provides a practical analysis of the local and regional authorities’competences in the field of the Eastern Partnership and INTERREG IVC projects. The research explores the basis for focused policy recommendations.
The paper presents the legal framework of the financial and technical assistance, which is the precondition for progressive economic integration and deeper political cooperation. Experience and ‘good practices’ from EU Member States present evidence that the EaP countries can benefit from interregional cooperation programmes because these types of cooperation support the basic conditions for improving the regions’ competitiveness, help to reinforce the business and investment environment and contribute to improving capacity building, innovation and research.
Az elektronizáció tapasztalatai a francia közigazgatási bíráskodásban – a TéléRecours rendszer
The use of information technology is changing everyday life in multiple ways. Judicial administration and public authorities need not only to adapt to modern technologies but also take advantage of them. Electronic communication is a quick and effective means of contact between courts, authorities and citizens. Furthermore, websites may be used to provide information on procedures, deadlines, or legislative changes. The use of IT in the justice system may serve a number of purposes, and these fields of functioning should be developed parallel to each other. This paper analyses the development of the TéléRecours case filing system in the French administrative justice system. The complex normative and organizational background, and the technological details and functioning are also presented. The system is compared to the e-Barreau electronic case filing system used between the ordinary courts and lawyers in France. A range of solutions is demonstrated that can be implemented to support the administration of justice. These experiences may be useful for the administrative legislation currently in progress in Hungary.
" ["hu_HU"]=> string(1132) "Az információs technológia napjainkban olyan mértékben átszövi a mindennapi életet, hogy ehhez a folyamathoz elkerülhetetlenül fel kell zárkóznia a közigazgatási szervezetnek, valamint az igazságszolgáltatásnak is. Mivel egyrészt az állampolgárokkal való kapcsolattartás egyszerű és költségkímélő módja az elektronikus út, másrészt a honlapok hírfelületein mindenki számára elérhetővé tehetők az információk, legyen szó az eljárási szabályokról, jogszabály-változásokról vagy fontos határidőkről. Többféle célt is szolgálhat tehát az elektronikus rendszer, ezért ezen tevékenységeket párhuzamosan kell fejleszteni és működtetni. Jelen tanulmány átfogóan bemutatja a francia igazságszolgáltatási szervezetben az elektronizáció bevezetésében történt lépéseket, a jogszabályi környezet kialakítását, illetve összeveti a közigazgatási bíráskodásban működő elektronikus kérelem-előterjesztési rendszert, a TéléRecours-t, valamint az ügyvédek és a rendes bíróságok közötti kapcsolattartásra szolgáló e-Barreau rendszert.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(105) "Az elektronizáció tapasztalatai a francia közigazgatási bíráskodásban – a TéléRecours rendszer" ["hu_HU"]=> string(105) "Az elektronizáció tapasztalatai a francia közigazgatási bíráskodásban – a TéléRecours rendszer" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#846 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2805) ["email"]=> string(25) "nyilas.anna@law.unideb.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2529) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Nyilas" ["hu_HU"]=> string(6) "Nyilas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Anna" ["hu_HU"]=> string(4) "Anna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(24) "elektronikus eljárások" [1]=> string(35) "elektronikus igazságszolgáltatás" [2]=> string(14) "Franciaország" [3]=> string(29) "közigazgatási bíráskodás" [4]=> string(12) "polgári per" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(22) "electronic case filing" [1]=> string(18) "digital procedures" [2]=> string(6) "France" [3]=> string(22) "administrative justice" [4]=> string(16) "civil litigation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#853 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7445) ["id"]=> int(1681) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2529) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az Y generációs munkatársak megtartási lehetőségei a központi statisztikai hivatalban
Nowadays and most probably during the upcoming years public administration organisations as well as their human resource management experts in Hungary and other members of the European Union are likely to face the challenge of guaranteeing stable supply of qualified and dedicated staff members in order to stay competitive and ensure high quality performance. Regarding this challenge the retention of Y generation employees is a key issue. Based on Hungarian and international literature on the topic and the results of my empirical research among young staff of the Hungarian Central Statistical Office (HCSO) a set of proposed actions is presented in the paper, which may provide solutions for HCSO and other organisations, which are facing similar strategic challenges in terms of HR management.
" ["hu_HU"]=> string(999) "Napjainkban és várhatóan a következő években egyre komolyabb kihívás elé állítja a munkaerőpiaci versenyképességüket növelni igyekvő hazai és európai uniós tagállami közigazgatási szerveket, valamint azok emberierőforrás-gazdálkodással foglalkozó szakembereit a stabil munkaerőutánpótlás, a felkészült és elkötelezett személyi állomány biztosítása a magas színvonalú feladatellátáshoz, melynek kulcskérdése az úgynevezett Y generációhoz tartozó munkavállalók megtartása. Tanulmányomban a Központi Statisztikai Hivatal Y generációs munkatársainak megtartása érdekében teszek javaslatokat HR-menedzsment-intézkedésekre a téma hazai és nemzetközi irodalmainak rövid áttekintése és a hivatal fiatal munkatársai körében végzett empirikus kutatás alapján, mely megoldások akár a humánstratégiai szempontból hasonló kihívásokkal szembesülő közigazgatási szervek számára is megfontolásra érdemesek lehetnek.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(92) "Az Y generációs munkatársak megtartási lehetőségei a központi statisztikai hivatalban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#863 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2813) ["email"]=> string(23) "csutorasgabor@yahoo.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2537) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Csutorás" ["hu_HU"]=> string(9) "Csutorás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Gábor Ákos" ["hu_HU"]=> string(12) "Gábor Ákos" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Y generáció" [1]=> string(23) "a munkaerő megtartása" [2]=> string(17) "elkötelezettség" [3]=> string(14) "közigazgatás" [4]=> string(30) "Központi Statisztikai Hivatal" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Y generation" [1]=> string(18) "employee retention" [2]=> string(10) "engagement" [3]=> string(21) "public administration" [4]=> string(36) "Hungarian Central Statistical Office" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#857 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7460) ["id"]=> int(1688) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2537) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }As a result of a longer process the ideal of rule of law got into conflict with the traditional concept of sovereignty. The rule of law gradually overcame the previously prevailing concept, i.e. rule by law. By popular demand sovereign power began to be challenged, and now it is taken for granted that sovereignty has certain limitations. In addition, from the middle of the 20th century a gradual convergence of national constitutional systems can be observed which are committed towards the democratic rule of law. This phenomenon is known for at least three aspects: the rejection of legislative supremacy, the spread of independent judicial review (constitutional) and the commitment to the protection of fundamental human rights. This is achieved by passing clauses limiting the powers of state authorities - particularly the government and by undertaking various obligations in order to observe constitutional guarantees. It is a much debated issue, whether a sovereign constitutional (or constitution modifier) power needs to unconditionally apply jus cogens international law or customary international law, which would restrict the authority of the constitutional powers.
" ["hu_HU"]=> string(1605) "A jogállamiság ideálja egy hosszabb folyamat eredményeként kollízióba került a szuverenitás hagyományos felfogás szerinti fogalmával. A rule of law, azaz a jog uralmát tételező szemlélet ekként fokozatosan felül tudott kerekedni a korábban érvényesülő felfogáshoz (a rule by law koncepciójához) képest. Az uralkodói hatalom széles bázis által igényelt korlátozása nyomán lassan evidenciaként kezdett hatni, hogy a szuverenitásnak vannak bizonyos korlátai. A 20. század derekától ezen felül a nemzeti hatókörű, de a demokratikus jogállamiság értékei iránt elköteleződő alkotmányjogi rendszerek fokozatos konvergenciája figyelhető meg. Ennek a közeledésnek legalább három aspektusa ismert: a törvényhozás szupremáciájának elutasítása és ezzel párhuzamosan a független bírói felülvizsgálat (alkotmánybíráskodás) terjedése; elköteleződés az alapvető emberi jogok védelme mellett, az állami szervek – különösen a kormányzat – hatáskörét korlátozó klauzulák rögzítésével; különböző kötelezettségek vállalása a jogállami garanciák tiszteletben tartása érdekében. Erre is figyelemmel rendkívüli aktualitással bír az a kérdés, hogy van-e a szuverén alkotmányozói (illetve alkotmánymódosítói) hatalomnak a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást kívánó, ius cogens szabályai – vagy a nemzetközi szokásjog – által érintett olyan tartománya, amelyben a nemzetközi jogi normák keretek közé szoríthatják, korlátozhatják az alkotmányozásra vonatkozó hatalmat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(58) "Szuverenitás és alkotmányosság a globális erőtérben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#867 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2818) ["email"]=> string(15) "pongracz@sze.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2540) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Pongrácz" ["hu_HU"]=> string(9) "Pongrácz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Alex" ["hu_HU"]=> string(5) "Alex " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(14) "globalizáció" [1]=> string(16) "alkotmányosság" [2]=> string(13) "szuverenitás" [3]=> string(9) "joguralom" [4]=> string(12) "emberi jogok" [5]=> string(28) "Magyarország Alaptörvénye" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(13) "globalisation" [1]=> string(17) "constitutionality" [2]=> string(11) "sovereignty" [3]=> string(11) "rule of law" [4]=> string(12) "human rights" [5]=> string(30) "the Fundamental Law of Hungary" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#862 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7468) ["id"]=> int(1692) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2540) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Közmenedzsment: közigazgatás-tudományi perspektívák és vizsgálati megközelítések egy konferencia tapasztalatai alapján
The paper, using an in-depth analysis of the papers presented at the 2015 Annual Conference of the International Public Management Network, contributes to the debates within public administration in two ways. First, we analyze how the three pillars of public administration (law, political science and management) influence the theoretical, conceptual and research methodology approach and then the burning issues of governance and public administration – as presented in the papers – are discussed.
" ["hu_HU"]=> string(707) "A cikk a Nemzetközi Közmenedzsment Hálózat (IPMN) 2015. évi konferenciáján előadott és beadott dolgozatainak empirikus elemzésével járul hozzá a közigazgatás-tudományon belül zajló viták két eleméhez. Egyrészt a konferencián bemutatott tanulmányok elméleti, koncepcionális és kutatás-módszertani hátterének elemzésével vizsgáljuk, hogy a tudományterületi sajátosságok és vizsgálati megközelítések hogyan jelennek meg a közigazgatást elemző kutatásokban, másrészt a konferencia tartalmi csomópontjainak szisztematikus áttekintésével feltárjuk a kormányzatokat érintő aktuális problémákat és a közigazgatás-tudományt uraló diskurzusokat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(130) "Közmenedzsment: közigazgatás-tudományi perspektívák és vizsgálati megközelítések egy konferencia tapasztalatai alapján" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#856 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2820) ["email"]=> string(21) "kovacs.eva@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2543) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kovács" ["hu_HU"]=> string(7) "Kovács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Éva Margit" ["hu_HU"]=> string(11) "Éva Margit" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#865 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2821) ["email"]=> string(19) "vastag.gyula@sze.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2543) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Vastag" ["hu_HU"]=> string(6) "Vastag" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gyula" ["hu_HU"]=> string(5) "Gyula" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "közmenedzsment" [1]=> string(24) "közigazgatás-tudomány" [2]=> string(20) "kutatás-módszertan" [3]=> string(9) "IPMN 2015" [4]=> string(16) "klasszifikáció" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(10) "management" [1]=> string(21) "public administration" [2]=> string(15) "research method" [3]=> string(9) "IPMN 2015" [4]=> string(14) "classification" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#866 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7473) ["id"]=> int(1695) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2543) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Magyarország online kormányzati kommunikációja. Kormányzati honlap tartalmi elemzése
A government’s communication has a great influence on its own domestic and foreign public perception which is closely related to its support and legitimacy. The purpose of this empirical qualitative study is to analyse the Hungarian government’s communication tools used to gain broad international support. The study focuses on examining the extent the messages are adapted to the receivers, while also analysing whether the messages manage to convince the readers of the correctness of the government’s actions thus helping to gain international support.
" ["hu_HU"]=> string(730) "Egy adott kormány kommunikációja nagymértékben befolyásolja annak hazai és külföldi megítélését, amely egyben befolyásolja annak támogatottságát is. Ebben a kvalitatív elemzésben azt tanulmányozom, hogy magyar kormány milyen mértékben használja ki a rendelkezésére álló eszközöket annak érdekében, hogy biztosítsa széles körű, külföldi támogatottságát. A tanulmányban fókuszba kerül egyrészt, hogy a kormány kommunikációs eszközeiben milyen arányban alkalmazkodik az üzenet a vevőhöz, másrészt pedig arra keres választ, hogy az üzenetek milyen mértékben alkalmasak arra, hogy az olvasót meggyőzzék a kormány tevékenysége iránti támogatás helyességéről.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(90) "Magyarország online kormányzati kommunikációja. Kormányzati honlap tartalmi elemzése" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#875 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2825) ["email"]=> string(21) "mathe.reka@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2547) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Máthé" ["hu_HU"]=> string(7) "Máthé" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(16) "Réka Zsuzsánna" ["hu_HU"]=> string(16) "Réka Zsuzsánna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(5) "angol" [1]=> string(11) "diplomácia" [2]=> string(14) "kommunikáció" [3]=> string(8) "kormány" [4]=> string(23) "nemzetközi kapcsolatok" [5]=> string(11) "országkép" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(7) "English" [1]=> string(16) "public diplomacy" [2]=> string(13) "communication" [3]=> string(10) "government" [4]=> string(7) "Hungary" [5]=> string(23) "international relations" [6]=> string(15) "nation branding" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#877 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7482) ["id"]=> int(1699) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2547) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Conference marking the International Anti-Corruption Day was organised by the Ministry of Interior and the National Protective Service in December 2015. Its aim was to highlight the major achievements of last year and the main goals for the next period. The host of the event, Minister of Interior dr. Sándor Pintér underlined the zero tolerance principle towards corruption declared by the Government and highlighted the importance of awareness-raising, responsibility, leading by example and prevention. The high-level speakers of the conference: Attorney General dr. Péter Polt, Minister of Justice dr. László Trócsányi, Chair of the State Audit Office László Domokos, Deputy Chair of the Supreme Court dr. István Kónya, and Chair of the National Bureau of Justice Dr. Tünde Handó summarised the main achievements of their fields of competence. The most important of these were: new structures in the Office of the Attorney General that aim at a more effective tackling of corruption, stricter criminal and other legislation, increasing popularity of the Integrity Survey, corruption risk assessment activities of the Supreme Court and the further promotion of the commitment towards integrity among the members of the judiciary.
" ["hu_HU"]=> string(1399) "A korrupcióellenes világnap alkalmából megrendezett konferenciára 2015 decemberében a Belügyminisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat közös szervezésében került sor. Célja az elmúlt év korrupcióellenes erőfeszítéseinek és a következő időszakra vonatkozó célkitűzéseinek bemutatása volt. A rendezvény házigazdája, dr. Pintér Sándor belügyminiszter köszöntőjében kiemelte a kormány által a korrupcióval szemben hirdetett zéró tolerancia elvét, valamint a szemléletváltás, a felelősségvállalás, az egyéni és vezetői példamutatás és a megelőzés fontosságát. A rendezvény magas rangú felszólalói: dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, Domokos László, az ÁSZ elnöke, dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke ismertették szakterületük legfontosabb eredményeit. Ezek közül kiemelendőek a korrupciós bűncselekmények elleni eredményesebb fellépést garantáló szervezeti intézkedések a Legfőbb Ügyészségen, a korrupció elleni szigorú fellépést segítő büntető és egyéb jogszabályok, az integritás felmérés fokozódó népszerűsége, a Kúria korrupciós kockázatkezelési tevékenysége, a bírói kar integritás szemlélet iránti elköteleződésének további fokozása.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "2015. december 10." } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(28) "Korrupcióellenes világnap " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#880 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2829) ["email"]=> string(22) "varadip@nvsz.police.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2549) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Váradi" ["hu_HU"]=> string(7) "Váradi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Piroska" ["hu_HU"]=> string(7) "Piroska" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(27) "korrupció elleni küzdelem" [1]=> string(27) "korrupcióellenes világnap" [2]=> string(20) "Belügyminisztérium" [3]=> string(27) "Nemzeti Védelmi Szolgálat" [4]=> string(11) "integritás" [5]=> string(17) "zéró tolerancia" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(24) "fight against corruption" [1]=> string(33) "International Anti-Corruption Day" [2]=> string(20) "Ministry of Interior" [3]=> string(27) "National Protective Service" [4]=> string(14) "zero tolerance" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#869 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7488) ["id"]=> int(1702) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2549) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Guy Burak: The Second Formation of Islamic Law. The Hanafi School in the Early Modern Ottoman Empire
The Hanafi school of law (maḏhab) is one of the four major schools of Sunni Islamic legal reasoning and repositories of positive law. It was built upon the teachings of Abu Hanifa (699–767 AD), a merchant who studied and taught in Iraq. The method of the school officially was adopted by the Ottoman Turks in the 16th century and was codified in the Mecelle-i Ahkam-ı Adliyye, the Ottoman Civil Code. Hanafi jurisprudence remains the most influential school in the world today and is used in Jordan, Lebanon, Pakistan, Syria, Turkey, and the United Arab Emirates. To understand the significance of the Hanafi School, it is useful to gain an overview of the history and the major developments of the school in general. For this investigation the book that I have chosen is very helpful. The Second Formation of Islamic Law is the first book to deal exclusively with the forming and rise of the Hanafi School of Law, as the most significant school in both the Islamic and the Turkish History of Law from the 16th century.
" ["hu_HU"]=> string(1234) "A Hanafi jogiskola (maḏhab) egyike a négy fő, szunnita iszlám jog rendezésével, elsősorban kompilációjával és jogi érveléstechnikájával foglalkozó jogi műhelynek. Az iskola szellemisége névadójának, Abu Hanifának (Kr. u. 699–767), egy iraki kereskedőnek a tanításaira épült. Az Ottomán Birodalom a 16. században adoptálta a Hanafi iskola elképzeléseit, és jogászi kodifikációja ennek segítségével alkotta meg az Oszmán Birodalom Polgári Törvénykönyvét (Mejelle–yi Ahkām–i Adliyye) a 19. században. Az iskola útmutatásait Jordánia, Libanon, Pakisztán, Szíria, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek jogi kérdésekben ma is követik. Ahhoz, hogy megértsük a Hanafi jogiskola jelentőségét, át kell tekinteni kialakulásának történetét, jogi eredményeit. Ehhez nyújt segítséget az általam recenzálásra választott mű. A The Second Formation of Islamic Law. The Hanafi School in the Early Modern Ottoman Empire (2015) című könyv az első olyan áttekintés, amely kizárólag az iskola iszlám és török jogtörténetben betöltött szerepére fókuszálva mutatja be annak a 16. századtól kezdődő megalakulását és felemelkedését.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(100) "Guy Burak: The Second Formation of Islamic Law. The Hanafi School in the Early Modern Ottoman Empire" ["hu_HU"]=> string(100) "Guy Burak: The Second Formation of Islamic Law. The Hanafi School in the Early Modern Ottoman Empire" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#874 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2835) ["email"]=> string(27) "siska.katalin@law.unideb.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2554) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(25) "Szűcs Lászlóné Siska " ["hu_HU"]=> string(25) "Szűcs Lászlóné Siska " } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(13) "jogtörténet" [1]=> string(17) "Oszmán Birodalom" [2]=> string(16) "Hanafi jogiskola" [3]=> string(11) "iszlám jog" [4]=> string(13) "kanonizáció" [5]=> string(13) "kodifikáció" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(14) "History of Law" [1]=> string(12) "Osman Empire" [2]=> string(17) "Hanafi Law School" [3]=> string(11) "Islamic Law" [4]=> string(12) "canonization" [5]=> string(12) "codification" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#882 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(7498) ["id"]=> int(1707) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2554) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }